2009. szeptember 1., kedd

Nyomot hagyni


Bambulok a gépem előtt,
Mint akit egy stuka lelőtt.
Le is lőtt és le is estem,
S össze-vissza vertem testem.

Össze-vissza vertem testem,
Erdőt nullás vérrel festem
Rh-ilag pozitíve,
S függvényt rajzol belem íve.

Midőn függvényt rajzol belem,
S lapos vagyok, mint egy elem,
Emelget egy vakond-horda,
S recseg bennem minden borda.

Minden borda recseg bennem.
Túlélem e csontzajt? Nem-nem!
Végzetes volt ez a stuka,
S pilótája, Kő Pistuka*.

Kő Pistuka top-pilóta.
S különösen amióta
Még engem is levadászott,
Égi celeb. Adu ász ott.

Fenn az égen ő az adu,
Bátrabb, mint egy vak kakadu,
S gyorsabb, mint egy szöcskebölény!
Csoda-e e légi fölény?

Csoda-e e légi fölény? -
- Kérdeném én, hullabő lény,
Ha nem lennék szét és szana.
- Dögkeselyű, hess el! Nana!

(...)

*Stefan Stein Sturmwetterführer
Által (bár tilos!) a fűre r-
-ókázott az égi attak
Sokakat, kik nyomot hagytak...

Nincsenek megjegyzések:

Megjegyzés küldése