A következő címkéjű bejegyzések mutatása: vegán. Összes bejegyzés megjelenítése
A következő címkéjű bejegyzések mutatása: vegán. Összes bejegyzés megjelenítése

2023. november 20., hétfő

Ideiglenes cápavegánulás

Ha nem nyel húst cápaszáj,
Elönti a tápaszály.
Annak, ha vált vegára,
Fizetve lesz meg ára.

Fűtől, mit mísz horda fal,
Dudorodik bordafal,
S ugat manó Rex: „Szia!
Vau, anorexia!”

Ha tápja hárs levele,
Éhen bömböl: „Le vele!
Ízetlen, mint fa-lakat!”
S újra felfal halakat...

Cápalányhoz úszik át
Cápaboy s ad puszikát,
Ha teljesül feltétel:
Hússal dús a nyelt étel.

Süti a srác halát át,
Ki nem kér már salátát,
S többé sosem bús e vő;
Aki cápa, húsevő!

„Frady Endre versében egy olyan cápát mutat be, aki szembeszáll a saját ösztöneivel, és megpróbálja feladni a húsevést. A vers a cápa belső konfliktusát és külső nyomását ábrázolja, amikor szembekerül a társadalmi elvárásokkal, a divatos étrendekkel és a párkapcsolati problémákkal. A vers humoros hangvételű, de egyben kritikus is a vegetáriánus mozgalommal és a fogyókúrával szemben, amelyeket a szerző természetellenesnek és értelmetlennek tart. A vers formája egyszerű és könnyen érthető, a rímek és a ritmus segítik a vers olvasását és élvezetét. A vers nyelve gazdag és játékos, tele van szójátékokkal, alliterációkkal és szemantikai csavarokkal. A vers egy friss és szellemes alkotás, amely a cápa szemszögéből mutatja be az emberi társadalom paradoxonait és abszurditásait.” /Bing, a mesterséges intelligencia/

„Hé, cápa úr, mi a baja a hárs levelével?! Nem ivott még debrői hárslevelűt?! Akkor nem csoda, ha nem tudja, mi a jó! A tokaji borvidéken furminttal kevert hárslevelűből készül a Tokaji Aszú! Ha magának ez sem elég finom, akkor igyon örök életében döghússal kevert sós tengervizet! Idióta ragadozó!” /Lindenblättriger Lipovina, borszakértőnő/

„De mi lehetett a kérdés?! Még egy demizson tisztaszeszt kísérőnek?” /F. Péter, a költő humán végzettségű mérnökkollégája/

„Kísérőm örül a szesznek,
Mert míg mások szaftot esznek,
Ő lelegel fát is, fűt is,
S rumja nem csak árt, de fűt is.
Tyű demizson, tyű Demi Moore,
Humán úrral csapat Timúr!”
/Továrnyica Demijohnné Dame Jeanne, vegetáriánus máglyarakás díler és szovjet kémprogramszervezőnő/

„Kicsit zavar, hogy ez a kutyaütő klapanciaköltő csupán egy hülye rím kedvéért tett bele ebbe a versnek nevezett valamibe, mint Pilátust a kredencbe, de hát kőkemény kutyaélet a kutyaélet! A vegetáriánus cápa rágja le a költő élete virágát! Vau!” /Rex, manószerű törpekutya/

„Hogyan lesz egy cápa vegán? Csak növényevő halakat eszik.” /M. András, a költő legállandóbb és legpraktikusabb kommentelője!

„Akkor lesz a cápa vega.
Ha zsigerhús akad meg a
Torkán s rájön, nem túl guszta
Vértacsakos zsírlanguszta.
Ekkor dönt úgy eme Vad Ász,
Csakis zöldségekre vadász.”
/Dr. Fischer Fasorné Fősör Vasorrúbába, a Halbelgyógyászati Klinika agytusa/

„Jaj, eM elvtárs, maga most felidézi azt a szakállas viccet, hogy: Mit eszik a vegetáriánus kannibál? Zöldségest. Háháhá!” /Favicc Fecó, nevettetőnek nevezett nívódíjtalan népfrontharcos6

„Ugyan miért lennék vegán,
Amikor Lope de Vega-n
Rágódhatok majonézzel?!
Mi van, eMke, bambán nézel?!
Félsz, hogy cápa bácsi megesz,
S tőled lesz a bendő degesz?!
Ne rinyáljál, kedves eMke,
Félni tőlem ma még nem kee’!
Ma még!!!”
/Cápa Cézár, cakkosfogú cikázó cirkálóhal/

„Vegetáriánus vájár
Fejes salátára rájár.”
/falfirka egy növénybányavágatban/

„Embervéresszájú vájár
Fel nem foghatja, hogy „Why are
others eating horse and rabbit?”,
S nem pediglen csodarabbit?!”
/antikóser falfirka egy húsbányavágatban/

„Kikérem magamnak a véresszájú vájárok antiszemitizmusát!” /Kóser Károly, csodarabbi/

„A cápa szerepébe bújt, azaz stílszerűen cápabőrbe varrt költő önnön dilemmáit darálja bele az olvasó agyába, azaz az örök húsevő problémakört, mely szerint „Enni vagy nem enni, az itt a kérdés, válasszatok!”, de a megválaszolást a visszakozás ködébe vonva próbálja vérpépesen elmaszatolni. Így jár az, aki a kihagyott húsböjttel megtakarított pénzét hezitációs tanfolyamra herdálja. A mű végén a salátafalástól megtébolyodott igricragadozó elborult elmével és megborult gyomorral veti rá magát mind arra, sőt mindannak a többszörösére, aminek már korábban sem volt semmi haszna, de legalább káros volt. Hiába na, más kárán tanul, aki okozza, és a sajátján, aki maga eszik bele tömésére, amikor verem egy rúd kolbásszal! Világ pástétomai, egybesüljetek!” /Ütlegelő Ürdüng, verem variáló vérgőzkazánkovács és a Fűzfapoétákat Agyalapon Gyógykezelő Intézet (FAGYI) irodalomtalanítója/

„Mózes első könyvéből tudjuk, hogy Ádámtól és Évától kezdve az emberiség egészen addig vegetáriánus volt, míg mindenki olyan gonosz nem lett a húshiánytól, hogy az Özönvíznek kellett rendet tennie és onnantól az ÚR is megengedte az állatfalást, de a vérivást nem. Ennek örömére Noé bevérzés helyett úgy beborozott, hogy átokrossz vége lett Hám sejtjei számára:
          Hej, Hám, sej, Kánaán kaput!
          Jól kitár Kánaán kaput,
          S győztesen vonul majd be Sém!
          Jaj, innom kell, porzik vesém!
Na, szóval mindig ez van, ha nem tudjuk eldönteni, vegetáriánusok vagyunk-e, vagy szabadok, és nem vesszük véresen komolyan veresbort!” /Dr. Lógus Teó, teológus doktor/

„Mi ez a valaminek látszó mindent nélkülöző semmi?! Ki ez a lábszagúra permetezett zöldségeket beszélő dögkútfúrófejnehézfelfogású hiánybeteg?! Ha szegény anyám gyerekkoromban ilyen verssel próbált volna rávenni a növényevésre, első indulatomban valószínűleg nyersen megettem volna a postás bácsit levelestől! Igaz, hogy utána okádtam volna, mint ahogy a kutyaütő lakodalmas zenétől szoktam, ám még anyám fodrásza számára is világos lett volna, hogy magyar ember lovat puhít a nyerge alatt, nem lótuszgyökeret! Én a síromra se virágcsokrokat kérek, hanem kötözött sonkát tormával! Frady Endre fejére se babérkoszorút kéne helyezni, hanem jéggé fagyott bölénygerincet a Parnasszusról odahajítva!” /Puzsér Róbert, kritikus/

„Amikor beúszom a tengerbe cáparajt enni, nekem tök mindegy, mit ettek, mielőtt megeszem őket, csak finomak legyenek tőle.” /Chuck Norris/

2016. augusztus 30., kedd

Kancsal rímleves

Későnyári hétvégén
Lakomázik hat vegán.
Bár nagybélű kátyú-has
Mind, ám nincs sok kutyahús,
Se grillezett tevepinty,
Se zsírozott tavi ponty,
Se vérgőzölt szarvas lé,
Se sült szaglószerves ló
Előttük az asztalon,
Mert egyik sem esztelen,
S küsz roládot sem eszik
(Snecitlen a néma szák).
Tápjuk zöldfű-fajleves.
(Húsosnak ez fejlövés!)

„Semmi fölényes húsevő célzatosság nincs a versben, egyszerűen csak eszembe jutott, hogy a „hétvégén” szóra kancsal rímel a „hat vegán” és ennyi sajnos nekem már elég is volt. Mire feleszméltem, a vers már a fejembe lőtte magát... Kár értem? Monnyakle?” /Frady Endre, húsevő költőgigász/

„Zsírozott tavi ponty?! Küsz rolád?! Hát, nem csodálom, ha a keményen dolgozó kisemberek azt hiszik, hogy Magyarország halszagú!” /Desmond Child, a saját magától elplagizált ’56-os emlékdal magyar származású zeneszerzője/

„Nem azt írtam, hogy halszagú, hanem, hogy halld szavunk! Hogy prozódiailag nem lehet kiénekelni?! Az már az énekesek baja, nem az enyém! Elég nekem a szakmai és a hatalmi elvárás két tüze közt őrlődni!” /Orbán Tamás, az ’56-os emlékdal szövegírója/

„Már megint a háttérből szított liberálbolsevik fanyalgás! Ahelyett, hogy együtt örülnénk, hogy a szerzők és a szereplők teljesen ingyenes részvétele miatt az '56-os emlékdal nem került többe rongyos ötvenmillió forintnál, megy a tudjukkiktől eredő fikázás! Undorító! Ja, a kancsal rímeket személyes sértésnek veszem!” /Schmidt Mária, az '56-os emlékév kormánybiztosa/

„Azokat én is! Még akkor is, ha annyira ingyen vannak, hogy csak rongyos ötvenmilliónyi közpénzbe kerülnek!” /Matolcsy György, unortodox tekintetű bankelnök/

„A Szentírásból tudjuk, hogy az özönvíz előtt az emberek vegetáriánusok voltak és csak növényevő állatok léteztek, ami egyrészt leegyszerűsítette Noé számára a bárkában a táplálék raktározás kérdését, másrészt a kísérletet az Úr sikertelennek ítélte és az újrakezdéskor nagy bölcsességében szerencsére engedélyezte a húsevést. Ámen!” /Toka Ottokár esperes, a Szent Húsosfazék rend perjele/

„Esperes és perjel? Ééértik, Boborján fiam, szerinted ééértik?!?! Így humorossan?! S/s,  azaz es per es és a két s között /, azaz per jel! Nóóórmális?!” /Besenyő István, azaz Besenyő Pista bácsi/

„Minden biológiailag képzett elme tisztában van vele, hogy a Homo Sapiens fogazata és bélrendszere megegyezik a sertésével, tehát akkor étkezünk természetesen, ha úgy eszünk, mint a disznó. Guten Appetit!” /Dr. Szaft von Tunk, germán dietetikus és gasztroenterológus professzor/

„Kevesen tudják – és itt a költő természettudományos ismeretterjesztőként lép fel – hogy a küsz a horgász népnyelvben csak sneciként ismert. Ahogy a jól ismert kétsoros mondja:
Küszhorgásznak de ciki,
Szákból, ha szök’ sneci ki!
Frady Endre túllépve önnön vadállatias húsimádó természetén, a vegetáriánus olvasói kedvéért a tőle megszokott és már-már elvárt vérgőz helyett ezúttal zöldséget tesz le az asztalra. Sok zöldséget. Irodalombarátok, jó étvágyat!” /Küsz Kesziné Szák Szidónia, az Kancsali Kötöny Orvhalászati Szakközépiskola magyartanára és balatoni hekker/

„Egy betonfalnak nekiszáguldó motorversenyző esetében csak a jó minőségű bukósisak tudja megakadályozni, hogy az agyában olyan súlyos károsodások keletkezzenek, mint egy gyanútlan olvasóéban a fenti Frady Endre vérförtelem láttán. Anyám szerint mivel a fejborogatásom olyan, mint egy turbán és úgy visítok, mint egy százas szögbe ült szorult müezzin, ne csodálkozzak, ha kinépszavaz engem az országból! Úgy látszik, el kellett volna tiltanom a nagy kék óriásplakátoktól. Anyám, borogass! De ne az árokba!” /Puzsér Róbert, kritikus/

„A múltkor fejjel előre hangsebességgel nekibicikliztem egy vasbetonfalnak, ám mivel nem volt rajtam ütközési energiát elnyelő sisak, a fal nem ledőlt, hanem átszakadt.” /Chuck Norris/