2017. február 2., csütörtök

Fehérvári úton...

… nyárra épült meg a vágány,
félév elteltével má’ gány,
s villamos sem járhat rajta
fagy miatt. Beltéri fajta?

Készülgetett hosszan, drágán,
most pedig a semmi ágán
pufognak ki pótló buszok,
s bennük verítékben úszok.

Megállókban jégi jelnek
okán népek esnek, kelnek,
s dugóban sok dízel szmogol;
Abszurdisztán a’la Gogol!

Járdán bár tél fagyaszt hólét,
plakátokról süt a jólét,
s jön szembe a százötödik
„Magyarország erősödik!”

„Újabb lendületes líra. Kevesebb a zökkenő benne, mint a felújított Fehérvárin, és több benne az ifjonti hév, mint egész Budapesten. A versek közérthetőségének mindenesetre jót tesznek a közállapotok. Frady Endre erősödik!” /F. Péter, a költő humán végzettségű mérnökkollégája/

„Ki kell jelentenem, hogy a Fehérvári út gazdaságos rekonstrukciója során a vágányokat magas színvonalú tervekből, minőségi anyagokból és hibátlanul dolgozó kivitelezőkkel valósítottuk meg, így a most kialakult válsághelyzetért természetesen nem vállalhatunk semmilyen felelősséget! Minden a nagy hideg miatt van! A tél a hibás!” /Gigazseb Gerzson, beruházási főbiztos/

„Naponta egyre több embert hoznak be a mentők a Fehérvári útról a baleseti sebészetünkre, ám nekem nincs velük semmi teendőm, mert jelenleg én magam is itt fekszem. Engem a Móriczról hoztak be, miután elütött egy Fehérvári útról kanyarodó mentő.” /Dr. Gipsz Géza, traumatológus szakorvos/

„A Brezsnyevet sétáltatva a jeges zebrán megcsúsztam, a vágányra estem és eltört a lábam. Rögtön sínbe is tettem. Még szerencse, hogy nem járt a villamos!” /Térdkalács Tibor, ebcsontkovács/

„Hiába erősködik, költő úr, Magyarország igenis erősödik! Maga nem nézi a köztévé híradóját?! Egyre több politikusunknak van szép háza, új autója, versenyképes jövedelme és tisztességes megtakarítása! Csökken a rezsi, nő a nyugdíj, épülnek a stadionok meg a kisvasutak, és a maroknyi hazaáruló sem akadályozhatja meg, hogy megrendezzük minden idők legszínvonalasabb olimpiáját! Magyarország jobban teljesít!” /özv. Ferritél Ferencné Neri Nóra, nagynyugdíjas és ideológiai aktivista/

„A költő – tőle meglehetősen szokatlanul – ezúttal nem a sor-, hanem a kar- és lábtörésekre helyezi a hangsúlyt, bár magában a műben mindez csak áttételesen szerepel, ahogy a feltöretlen jég hátán túlélni kénytelen utasok is át lettek téve a villamosról a pótlóbuszra. Plakát és valóság,  valódi életpálya és életpályamodell, beltér és kültér, tisztesség és korrupció – ezek az antagonisztikus ellentétpárok jinjangolják egyensúlyivá a szélsőségekbe belefagyott abszurdisztáni tél önveszélyes életigenlését. Na, megyek járdát sózni!” /Lapát Lipótné Kősó Kokilla, középiskolai magyartanár és másodállású gondnok/

„Írogatunk, gyanúsítgatunk?! Hanyagságot, netán korrupciót sejttetünk a sorok között?! Arra nem is gondolunk, hogy az utat az eredeti, még a kommunista rombolás előtti állapotában akarjuk helyreállítani?! Már a tihanyi apátság alapítólevelében is az áll, hogy, Feheruuaru rea meneh hodu utu rea, vagyis Fehérvárra menő hadiútra. Ezek szerint a Fehérvári út már akkor is hadiút volt, mi pedig most közpénzt nem kímélve visszaállítottuk a hadiállapotot!” /Lenyúloncz Laborc, a Kiemelt Állami Osztogató Szervezet (KÁOSZ) igazgatója/

„Mi ez a jeges úton biciklizéstől eltört karú kolléga Kisbigbeli paradicsomleveséből ebéd közben kilopott betűtésztából véletlenszerűen elénk fröccsentett szószéklet?! Ha apám ilyen verset írt volna, anyám akkor sem ment volna hozzá, ha százan bíztatják. Frady Endre egy járókerettel a jégen bukdácsoló nyugdíjasra emlékeztet, aki esik és kel, de az élete árán is elcsúszik a lottózóig. Ez a szerencsétlenség is újra és újra pofára esik a költészet jégpáncélján, de mindig feláll, nekiveselkedik és bever egy újabb szöget az irodalom koporsójába! Neki mikor ver már be valaki egy jó nagyot?!” /Puzsér Róbert, kritikus/

„Nyugalom, Robikám, mindennek megvan a maga ideje! Megütni nem fogom, mert abba belehalna, de ha a fagyott nyálammal a megfelelő helyen köpöm homlokon, akkor helyrebillenhet az az aprócska agya.” /Chuck Norris/

2017. február 1., szerda

Jön a Putyin!

Csütörtökön jön a Putyin,
S hajbókol a teljes elit,
Hogy, mi bejön atom mutyin,
Ossza meg velük a felit!

Putyin mellett Szergej, Igor,
Mint két gigantikus jeti;
Mért e biztonsági szigor,
Őt a nép tán nem szereti?

Orosz vodka, magyar narancs!
Aki iszik, tán nem tüntet,
Ám van pár szigorú parancs:
Minden, ami nem taps, bűntett!

Elv az átalakul, az át,
Alig holnapra a márúl,
S aki egykor ruszkik hazát
Szónokolt, most hazát árul.

Szorgos népünk sosem árva,
Adoptálja orosz medve,
S bár a város le van zárva,
Aki magyar, jó a kedve!

(guggolós össztánc!)

„Várakozásom sorról sorra nőtt bennem, hátha ez lesz az A MŰ, na még egy jó sor, sehol egy bukfenc. Várakozás átcsapott reménybe: csak nehogy az utolsó versszakban legyen a törés. Végül hatalmas megkönnyebbülés: IGEN megszületett, ez az a vers amiért eddig küzdöttem a kín rímekkel. Stílusosan megjegyezném: el kéne talán gondolkozni: lehet a csúcson MOST kéne abbahagyni...” /P. Gergő, a költő reál végzettségű mérnökkollégája/

„Látogasd meg a Szovjetuniót, mielőtt a Szovjetunió látogat meg téged!” /finn falfirka/

„Én személy szerint örülök Putyin elvtárs látogatásának, mert ez annak az előjele, hogy április 4-e újra piros betűs ünnep lesz, és mivel idén pont keddre esik, valószínűleg összejön belőle egy négynapos hosszú hétvége! Áááááprilis 4-ről szóóóóljon a zééének…” /Vörös Csepelné Dal Matild, gimnáziumi énektanár és az Újragombolt Kommunisták Áprilisnégy Zenekarának (UKÁZ) nótafája/

„Így írtatok Te

Csütörtököt mond a vátesz
Józan esze és a naptár,
Hatalmat ő lám lóvá tesz,
S morcos rá a lovas zsandár

Medvebajszot rángat merőn,
Tekintélyelv nála talmi,
Mást ért közben elven, s erőn
Stratégánk, a nagyhatalmi.

(Frady Endre emlékverseny fájdalomdíjasa)
ui.: Elv nem vész el, csak átalakul Elvtárssá!”
/F. Péter, a költő humán végzettségű mérnökkollégája/

„Ez a szerencsétlen klapanciagyáros kihagyta a legkézenfekvőbb motívumot, ami összekötné az orosz elnök látogatását a tél orvtámadásával és így egy kis hidegháborús áthallást csempészne a műbe. Valahogy így:
   Pont most jön a Putyin
   Keresztül e trutyin?
De hát mit várhatunk egy ilyen zakkant zugköltőtől, ugyebár? Abcúg Frady Endre!” /Újpesti Barnabás, konkurens kortárs költő/

„Joszif Visszarionovics Putyin… őőő… szovjet főtitkár… őőő… páncélozott Volgán repül ide… őőő… a Dunakanyarból… őőő… illetve a Don-kanyarból… őőő… megbonthatatlan baráti látogatásra… őőő… és amikor kilép a gépből a hóra… őőő… ha meglátja a saját árnyékát, akkor visszabújik a barlangjába.” /Faék Ferike, 5.c. osztályos tanuló felelete/

„Mi ez a… hoppá! Nocsak, nocsak? Frady Endre élete első nem is olyan rossz versét olvasva afféle érzésem van, mint amikor egy soha életében nemhogy gólt nem szerző, hanem még a labdát sem eltaláló sánta kutyaütő center térdéről valami fatális véletlen folytán az ellenfél kapujába pattan a játékszer. Anyám szerint mégis igaza lehet a diabetikus militarizmusnak és a mennyiség valóban átcsap minőségbe. Nem diabetikus militarizmus, mama, hanem dialektikus materializmus! És nincs igaza, mert Frady Endre nem csapott át minősíthetetlenségből minőségbe, csak vak tyúkként talált végre egy szemet! A következő verse nyilván megint olyan vérforralóan és gutaütően szánalmas lesz, mint egy ajánlóblokk az Izaura tévén!” /Puzsér Róbert, kritikus/

„Товарищ Фрaди! Иди сюда! B Сибири будет маленький робот! Давай, давай!” /Vlagyimir Putyin, orosz elnök/

„Én biztosan nem mennék el Szibériába kis robotnak! Utálom a vodkaszagú jegesmedvéket!” /R2D2, droid/

„Nem szeretem az orosz nyelvet. Kitépjem?” /Chuck Norris/

„Chuck Norris öncélúan agresszív kijelentésével nem értünk egyet, de a véleményét kénytelen kelletlen tiszteletben tartva mi kérünk elnézést!” /a szerkesztőség/

Ónos eső

Esőcseppben vannak ónok,
Ettől csúszkál falu, város,
S ne háborodj fel sok són ok
Nélkül, hogy esetleg káros!

Jégpáncél a tér, az utca,
Sószórózás közös érdek,
Mert, ki esik, szakad cucca,
S törnek nyakak, bokák, térdek.

Hívj ki húgot, anyát, apát,
Sapka, sál legyen, meg csizma,
Pörögjön a sok-sok lapát,
S feszüljön a család izma!

Nemzetünk a jeget töri,
Tél ellen győzelem lesz itt,
Vagy, mint jelzi magyar töri,
Népünk végül mindig veszít?

„Mi ez a nemzetellenes vartyogás?! Magyarország sosem veszít, legfeljebb a területeit, de visszaszerezzük! Mindent vissza! Mi nem veszíthetünk, mert mi akkor is győzünk, ha kikapunk! Győztesen vívjuk meg a hócsatát! A haza nem lehet ellenszélben, mert szél ellen nem lehet! Nem, nem, soha!” /Ner Néró, a Nemzeti Főideológiai Liga (NFL) szócsata ügyi illetékese/

„Só mászt gó óóóóón!” /Merkúr Frédi, a köztisztasági sóhivatal anyagmozgatója és a vállalati Kvín Tett együttes szólóénekese/

„Arccal a hólapát felé! Ne nézzünk hátra, csak előre! Előre!” /Lótné Showbálvány Etelka, sóbálvány/

„Úgy botorkálok a vers értelmezése alatt a sorok között, mint egy piás a csúszós jégen: esek, kelek, térdem sajog, csuklóm törött. Ónos eső ide-oda, de megyek nyílt töréssel is tovább, hiszen királyt kell választanunk a Duna jegén. Frady Endre for President.” /P. Gergő, a költő reál végzettségű mérnökkollégája/

„Költőnk jég hátán is megél,
Siklik, és sóz, sósem henyél,
Vékony a jég, vigyázz Endre,
TEK ne utasítson rendre!”
/F. Péter, a költő humán végzettségű költőkollégája/

„Sajnos későn figyelmeztette a büntetendő előéletű költőt F. Péter NER-társ, nagyon későn! Már ki van adva a parancs, hogy amint az útviszonyok megengedik, begyűjtsük ezt a sötétben bujtogató ellenfülkeforradalmárt! Ki lesz osztva pár koki és saller!” /Csávás Kálmán főtörzsőrnagy, a Tokára Egyet Könyökkel (TEK) szak szervezet rettenthetetlen vasökle/

„Még jó, hogy nem az Ónok az esőben címet választottam, mert egyrészt plágiumper lenne belőle, másrészt szegény Gene Kelly akkorát esne, mint az ólajtó, ha elkezdene szteppelni a tükörjégen! Ja, ahogy az időjárás jelentést nézem, a beltéri kommandó egy ideig még nem indul útnak.” /Frady Endre, költőgigász/

„A téli álmot alvó dermedt szívet borító jégpáncél megolvasztásának nagy költője Frady Endre ezúttal is atmoszférát, sőt sztratoszférát teremt, amin csak az fér át, akinek megvan a képessége arra, hogy a művész vezette úton elsajátítsa a lélekből lélekbe történő metakommunikáció útját és átkeljen azon a spirituális folyón, ami elválasztja az összekötötteket, de összeköti az elválasztottakat. Éljen a köz együttes és az egység közös tavaszteremtő ereje! Hólapáttal előre a frady-i úton!” /Jégcsákány Jenőné Hő Hilda, a zalaszentmocsoládi Frady Endre Gimnázium magyartanára és maszek hólapát készítő/

„Szerencsére nincs időm elolvasni ezt az időjárásnál is gusztustalanabbnak tűnő rettenetet, mert sóval és lapáttal felfegyverkezve ki kell mennem az utcára, ahol anyám pont most próbál egy hóemberbe kapaszkodva átmenni a zebrán és épp ütlegeli egy cekkerrel, hogy mozduljon már meg! Frady Endre is inkább egy jégcsákányt ragadhatna meg a klaviatúrája helyett, azzal egyrészt hasznosabbá tehetné magát, másrészt meg hátha beleállna a saját bakancsába, és amíg kórházban ápolnák, addig sem írna! Ezt hívnák közérdekű balesetnek!” /Puzsér Róbert, kritikus/

„Ha itt Texasban csúszkálni akarok, elég egy fagyos pillantást vetnem a Rio Grande folyóra és máris karvastagságú tükörjég borítja.” /Chuck Norris/

2017. január 30., hétfő

Fizioterápia

Könyökömön áram jön ki,
Ami előbb oda bement,
Állapotom ettől önkí-
-vületi (hopp, enjambement!).

Tyű, megleptek rút rökönyök,
Rá is csodálkoztam nyáron:
„Mi a bánat, teniszkönyök?!
Ágyúzza szét Gábor Áron!”

Ámde Doktor Falucskai
Lőpor helyett Lidocaint
Áramoltat be a mai
Tudás szerint, ám óva int:

„Van-e remény? Talán… szóval
Vagy javul, vagy nem a karja,
S ha viszket is, lángszóróval
Semmiképpen ne vakarja!”

„Ágyúval teniszkönyökre?! Való igaz, költő bajtárs, hogy a rézágyúm kartácstüze eltünteti a teniszkönyökét, de ugyanakkor magából is ezer darabos kirakójátékot csinál!” /Gábor Áron, ágyúöntő és tüzértiszt/

„Juuujjjj, olyan érzés mintha egy gátfutáson lennék. Minden rímnél beverem a térdem, akarom mondani könyököm a gátba, de futok tovább önnön pusztulásom felé. Az orvosi leleményesség eme szintje viszont bámulatos: gyakorlatilag bármivel lehet gyógyítani: rézágyú, lángszóró, áram, lidocain, bár a jedi erőt és fénykardot nagyon hiányolom a költőtől...” /P. Gergő, a költő reál végzettségű mérnökkollégája/

„Á propos gátfutás: az enjambement eredetileg átlépést/ átugrást jelentett (jambe = láb), így a költő úrnak stílszerűen tényleg a térdét kéne delejeztetni. Magával az átugrálással nincs is gond, csak nem mindegy min, miért és milyen gyakran. Bónusz málusz: a versbe pilátusként belekeveredett reumatológus szakorvos nem is sejthette, hogy hovatovább Holger tanár úrhoz hasonló hírnévre van kilátása. Ami meg azt az iontoizét illeti, az télleg használhat, de csak ha a gyógytornát sem hanyagoljuk el: a napi betévő hólapátolás, meg krampácsolás csodákra képes - kérdezze terrorelhárítóját, kiképzőtisztjét.” /F. Péter, a költő humán végzettségű mérnökkollégája/

„Áram és teniszkönyök?! Az ember nem várna ilyen laikus és slendrián megfogalmazást egy költőtől! A jobb cubitus táján epicondylitis lateralis humeri generálódott, ami miatt tíz alkalmas Lidocain iontophoresis kezelésre utaltam be önt a fizioterápiára! Melyik szót nem érti?!” /Dr. Falucskai Lajos, ortopéd szakorvos/

„Frady Endrének nem a Fehérvári úton a könyökét, hanem Döblingben az agyát kéne elektrosokk alá venni! Rányomni egy váltóáram/egyenáram kombót, oszt’ hadd szikrázzon az AC/DC! Anyám szerint az is lehet, hogy az egész Osztrák-Magyar Monarchia teljes áramkészlete sem lenne elegendő fűzfapoétánk sötétbe borult elméjének megvilágosodásához, de szegény mama annak idején valami influenzajárvány miatt pont akkor hiányzott az iskolából, amikor az I. világháború végeredményét vették. Csak a kiegyezésre emlékszik, mert abból érettségizett. Remélem viszont, hogy Frady Endréből még az ükunokám sem fog!” /Puzsér Róbert, kritikus/

„Enjambement mint rím, költő úr, enjambement?! Azt nem úgy kell ejteni, hogy enjambement, hanem anzsamböma! Akkor viszont a második sorának úgy kéne szólnia, hogy ’Ami előbb oda böma’! Idióta! Na, azt viszont idiótának kell ejteni! Magát meg fejre kéne, ha ez nem történt volna meg gyerekkorában! NEM ENG.!” /Dr. Kőkemény Kenéz, a Rímtisztaságra Ügyelő Hivatal (RÜH) főcenzora és még főbb pecsétőre/

„Egy vers, ami egyszerre felráz és gyógyít, ami fájva csillapít fájdalmat, ami mennyet és poklot megjárva a végkifejletet hagyja elúszni az állandóan változó jövő bizonytalan ködóceánján. Történelem, orvostudomány és elektro- illetve pirotechnika jár itt kéz a kézben megrökönyödött körtáncot egy világfájdalommal átitatott könyök körül. Az első versszak szótörése a teniszkönyök reccsenésének lélekbe markoló apoteózisaként jajkiáltja be a teljes művet, mely annyira megbizsergeti egész szellemünket, hogy önfeledt irodalmi vakarózhatnékunk támad. Persze semmiképp sem lángszóróval!” /özv. Arany Érné Achtung Antagonisztika, az Állami Lézerkard- és Lángszóróbontó Vállalat ÁFA-mentes Nyugdíjasklubjának (ÁLLVÁNY) irodalmi vezetője/

„Ha meglátogat, egy könnyed rántással helyre tudom hozni Frady Endre teniszkönyökét. Ha nem szakad ki vállból a karja, akkor másnap már teniszezhet is.” /Chuck Norris/

2017. január 26., csütörtök

Szmogriadó

Fővárosunk szmogra riad,
Senki sem lát, csak Ariad-
-nét tárcsázza, jut tán fonál;
Szorgos népünk telefonál.

Azt írja sok netes portál,
Budapest egy hamus por tál;
Lélegzetet venni káros
S zakószürke zsír a város.

Légből nem tűnik a gríz el,
Amíg megy a sok-sok dízel,
Meg míg fűtünk szénnel, fával,
Mi a kertes népre rávall.

Szélcsendet jósolnak jósok,
Ilyen rossz hírből van jó sok,
Mert míg szél nem fúj, csak piszmog,
Nagy szmogból sosem lesz kis szmog.

Zivatar, ha megjön s tombol,
Milliárdnyi szmog atomból
Összes elég s tisztul e lég…
Vegytanár szól: Jól van, elég…

…telen!!!

„Szmog atom, mi, szmog atom?!?! Ráadásul zivatarban éghető?!?! Ááááá!!!! Hogy omoljon rád és temessen maga alá a periódusos rendszer, te kémiából felmentett álhumán szerencsétlenség!!!” /Dmitrij Ivanovics Mengyelejev, orosz kémikus/

„Imádom a füstködöt! Napok óta folyamatosan csöng a nejem telefonja és már a teljes éves fonalkészletet eladtuk aranyáron! Ara, nyáron a Seychelle-szigeteken nyaralunk, vagy a Bahamákon!” /Ariad Arnold, az Ariad és Arája Fonalgombolyító Kft tulajdonosa/

„Ne verseljen már bele az életünkbe egy Suzuki Ignises panelproli, aki gatyában izzad a távfűtéstől, miközben nekem muszáj új-zélandi parafát rakatnom az új-funlandi kandallóba és az új dízelmotoros Audival mennem pókerezni, a nejemnek meg az új dízeles Mercivel a műkörmöshöz! Nyomorköltő!” /Vastagbőr Vazul, újgazdag játékgép díler/

„Még jó, hogy a nyári olimpia idején nem lehet szmog, mert egyrészt olyankor nem kell fűteni, másrészt autóval két hétig úgysem lehet közlekedni Budapesten, ugyanis le lesz zárva az egész város! Remélem, az olimpiai lángot nem kínai szénnel táplálják majd!” /Nyakigláb Nyihámor, hosszútávgyalogló/

„Hasznos, ha már a földi életetekben megszokjátok a köhögtetően büdös homályt, mert a pokol sokkal rosszabb lesz, bár itt legalább nem kell fázni, mivel pikkelyszikkasztó a meleg!” /Gyarló Gyula gyehennagyík/

„A szemcsípő rímekben fuldokló mélylíra balladai homálya füstködként telepszik rá az olvasók sötétben tapogatózó lelkére, melyet csak a költő világtalant vakító erejű fényárban úszó munkássága ragyog be. A szmogon át a Napra lehet nézni, de Frady Endre poézisára csak hegesztőszemüvegben! Ilyen az, amikor a vers hat, alkot, gyarapít és a haza egy jót derül! Очень хорошо!” /Mojatyec Malagyecné Mély Matrjóska, középiskolai magyartanár és orosz titkos ügynök/

„A tavaszváró szmog tizenhetedik pillanatának nulla-nulla percében Stirlitz tudta, hogy a magába fojtott pláta plátovnai szerelme, Mojatyec Malagyecné Mély Matrjóska valószínűleg elszólta magát.” /Both Béla, a narrátor magyar hangja/

„Mi ez a tüdőbe szippantott szennylíra?! Mi ez az érzékszerveket szellemi bűztilóval tropára taglózó röggány?! Ki köpködte tele a lelkünket ezzel a mocsokszotyolával és dögmaggal?! Hát persze, hogy Frady Endre, minden ó-rosszok árja! Anyámat felszólítottam, hogyha feltéve, de meg nem engedve véletlenül előtte terem és elkezd neki felolvasni ez a két lábon járó métely, akkor rögtön kapcsolja be az NDK gyártmányú dízelmotoros hallókészülékét, hátha tüdőcsúcshurutot kap ez az irodalmi fattyú!” /Puzsér Róbert, kritikus/

„Nálunk Texasban sosem tartós a füstköd, mert ha kialakul, akkor letüdőzöm és kifújom a világűrbe.” /Chuck Norris/

„EZ JÓ! Na nem a szmog, nem is a riadó, hanem a lendület. Szabó Lőrinc Esik a hó c. opuszát idézi. Nem olyan fehér, nem is olyan vidám, de abszolút a miénk. S ha már nem fűthetünk, nem is közlekedhetünk, meg nem is lélegezhetünk, legalább írjunk, csak ne grafittal. Mielőtt ezt a verset kinyomtatná, gondoljon a környezetre!” / F. Péter, a költő humán végzettségű mérnökkollégája/

„Amikor, korosodván, egyre-másra azt tapasztalja az emberfia, hogy talán nem is oly nagy sokára ráköszön az újabb gyermekkora, akkor megjelenik, mint egy angyalka, a Költő, aki egy csipetnyit visszahoz abból az érzésből, nosztalgiából, amit az első, eredeti gyermekkora raktározott el benne meghatározatlan időre. Köszönöm, hogy verseiddel segítesz felidézni olyan fragmentumokat is a boldog gyerekkorom szerves részét alkotó gondolat- és rímvilágból, amilyeneket a pajzán, de romlatlan frédi-bénis, mézga-gézás "Rímhányó" Romhányi-féle verselgés képviselt.” /olelottya nicknevű kommentelő az origo.hu-ról/

2017. január 24., kedd

Tükörkép - pékröküT

Tükörképem síkba fejtett
Bal-jobb cserés s mégse fejtet-
-őre fordult önmagamra
Hasonlító sötétkamra,
Ha épp semmi lámpa nem ég.

Homályban folytassam-e még,
Vagy netalán fejezzem be?! -
- Mutassatok utat, embe-
-rek és fényárt kapcsoljatok,
Hadd látsszon bensőmön a tok!

Bár ez csupán külcsín, a maszk,
Nem ez pálfordul a damaszk-
-uszi úton, hanem a szív,
Ha igazságra nem passzív,
S temetné, mi volt bent selejt…

Ám az internet nem felejt!

„Nehéz szöveg - teszi hozzá gondolatban a költő és tényleg az. Foglalkoztat a gondolat: van ennek a műnek valami Frady Endrés szemléletű, látószögű nézeten keresztül bármi köze a tükörképhez??? Ez ma a 20 milliós kérdés, aki tudja az előtt megemelem tükörképemen a kalapom. Egy biztos, ezer vers közül is kiszúrnám mi F. Endre elkövető műve, mert ezeken a megtört szavakba gyötört rímeken úgy esem át, hogy az már nyolc napon túl sem gyógyul. Igazi unicum a maga nemében.” /P. Gergő, a költő reál végzettségű mérnökkollégája/

„Jó-jó, elismerem, hogy annyira nehéz a szöveg, hogy én magam sem értem, de legalább mélyenszántó! Egy Tükörkép c. verspályázatra írtam, ám mivel erről a témáról nincs mit mondanom, ezért kénytelen voltam megszabadulni a begyöpösödött kliséktől és lerázni magamról a valóság béklyóit, elvégre ez nem hírműsor, hanem költészet! Vagy annak tükörképe?” /erdnE ydarF, az elkövető költőgigász tükörképe/

„Kedves Irodalombarátok! Elnézést kérünk a meggondolatlan címválasztásunkért, ami lehetőséget adott Frady Endrének a közrend megzavarására és akut szellemi visszafejlődésre is alkalmas betűhalmazának a szabadon engedésére! Ígérjük, hogy a jövőben jobban oda fogunk figyelni arra, hogy amúgy nyilvános pályázatainkat gondosan eltitkoljuk Frady Endre elől!” /Ártatlan Áron, a Jóvátehető Jövő című irodalmi portál bűnbakja/

„Mit is ír a Hogyishívják?! rovatunk különkiadásban foglalkozik a válsághelyzettel. Frady Endre meglátta énjeit a tükörjégben és olvasóit faképnél hagyva visszabújt elefántcsonttornyába. Odabenn aztán a foncsorra fintorogva próbál patetikusan csempült cserepekből szelfit szkrebülni. A megismerés reménytelenségéhez nagyvonalúan hozzácsapott humán hiábavalóság egzisztencialista arche- és dagerrotípiájában költőnk elárulja, hogy idelent nem látunk színről színre, csak olyan tisztán, mint Stevland Hardaway Morris egy békanyálas pocsolyában az újhold túlsó oldalát. Mindeközben Schrödinger macskája egyszerre fog kint és bent egeret. Ezvan.” /F. Péter, a költő humán végzettségű mérnökkollégája/

„Én rendszeresen kétszeres, sőt időnként négyszeres tükörképet látok a fejfájós reggeli borotválkozásom közben, amely képtelenségnek tűnő csoda nem is csoda, hiszen Jézus világosan megmondta, hogy minden lehetséges annak, aki isz'!” /Rizling atya, a badacsonyi szürkebarátok hordófelelőse/

„Még jó, hogy az internet nem felejt, így mindenki láthatja, hogy az anyám szerint is messze elkerülendő Frady Endre a kisegítő iskolában négy évtizeddel ezelőtt írt
    Sivatagban Rezső baktat,
    Kezében egy nehéz aktat-
    -áska

két és félsorosa idején volt a csúcson, ahol abbahagyhatta volna, ám ő nem ezt tette, hanem elkezdett egyre meredekebb zuhanással visszafejlődni. Ahogy sportnyelven mondják: gyenge kezdés után erősen visszaesett. Egy szurkolói szlogen jut eszembe: Földet reá! Földet reá!” /Puzsér Róbert, kritikus/

„Azok az emberek, akiknek valamiért megkegyelmezek és csak egy kis nyolcvan napon túl gyógyuló ütést mérek a halántékukra a szempillámmal, na, azok szoktak az intenzív osztályról kijőve ilyen verseket írni.” /Chuck Norris/

2017. január 20., péntek

NOlimpia

"Inkább a pia, mint az olimpia!" /Iszák Nyúton/
Aki államcsődöt szeret
S nem érdekli büdzsé keret,
Mert szűk agya nem éri át,
Az tol pesti olimpiát!

Fél ország csak éhbért keres,
Ősz tanárnak szeme veres,
Műszak után nővér éjjel
Ügyel s kórház rohad széjjel.

Metrón közlekedni lutri,
Büdös, mint egy mozgó putri;
Kátyúk, dugók, szmog és szemét…
Gyomrunk forog s -vágyunk nem ét-

Magyar ÁFA egetverő,
Menekül a munkaerő;
Műtetlenek már az epék,
Nincsen orvos, se ács, se pék…

Állam nem takarít havat,
Helyette stadiont avat,
S szolgáltatása bár selejt,
Adót szedni sose felejt:

„Kell olimpiai falu,
Kolbászfont kerítés falú!”
Rájönni nem kell egy Newton:
Olimpia legyen Csúton!