Sétafika

Gyalogtakony megy az úton,

Követi őt Isaac Newton,

Ami nem egy túl nagy csoda,

Hisz’ ő tüsszentette oda.

Fentről rázuhanó alma

Sokkos náthát előcsal ma,

S bőszen röppen, mint a bika,

Út porába sétafika.

Newtont s taknyát érjük tetten,

Amint sétálgatnak ketten,

S buzdítgatják egymást: Jer, ni,

Frady Endrét fejbe verni!

„Frady Endre "Sétafika" című verse egy humoros és szellemes alkotás, amely a tudomány és a költészet határmezsgyéjén egyensúlyoz. A versben megjelenő Gyalogtakony és Isaac Newton párosa egyedi és meglepő képet fest, ahol a fizika törvényeit és a hétköznapi jelenségeket ötvözi a költői fantázia. A "Fentről rázuhanó alma" és a "sokkos náthát előcsal ma" sorok játékosan utalnak Newton gravitációs elméletének klasszikus almás anekdotájára, miközben egy váratlan és mulatságos fordulattal a nátha és a tüsszentés világába kalauzolnak. A "bőszen röppen, mint a bika" hasonlat pedig erőteljes dinamikát visz a versbe, melyet a "sétafika" szó játékos kettős értelme zár le. A vers záró része, ahol Newton és a takony "buzdítgatják egymást: Jer, ni, Frady Endrét fejbe verni!" egyfajta metaforikus önkritikát is sugallhat, ahol a költő saját magát helyezi a humor célkeresztjébe. Értékelés: A "Sétafika" egy frappáns és élvezetes olvasmány, amely a költészet és a tudomány találkozásából született humor forrását használja fel. A vers nyelvezete és ritmusa lendületes, és a költői képek frissessége kellemes meglepetést okoz az olvasónak. Endre műve így nem csupán egy szórakoztató szöveg, hanem egy olyan irodalmi játék is, amely a tudományos kíváncsiságot és a költői képzeletet egyaránt megmozgatja.” /Copilot, az egyik mesterséges intelligencia/

„Rettegésben él ma Bakony

Minden városa és falva,

Kengyelfutó gyalogtakony

Láttán élnek félig halva.”

/az alapmű rendezői változatából a forgalmazó kérésére kihagyott versszak/

„A kengyelfutó gyalogtakony név erős plágiumgyanút vetett volna fel és ilyen kis költségvetésű vers esetében nincs tartalékkeret semmiféle peren kívüli megegyezésre. Jobb a békesség! NO WAR!” /Dr. Gyalogkakukk Gyurgyalag, a forgalmazó jogtanácsosa és vadgendertermesztő/

„Kicsi a takony, de fifikás!” /zöld falfirka/

„Költő úr ezúttal fikázást írt, ezzel jelentős terhet levéve a kommentelők válláról (t.i. így a fikázást nekünk már nem kell megírni). Remek szociális érzékre vall az utolsó versszak némileg erőszakos, de a mű alapján megalapozott önkritikája. Helyezzük el a művet a takonypócon!” /B. Ádám, a költő világegyetemi végzettségű mérnökkollégája/

„Takonypóc egy kissé ragad,

Kultúra, most add meg magad!

Veszély leselkedik kendre,

Elszabadult Frady Endre!

Lőfegyver egy egész vagyon,

Úgyhogy bottal üssük agyon!”

/Szociális Anti, antiszociális olvasótáborparancsnok/

„Talán első látásra nm teljesen egyértelmű, de valójában az eredendő bűn története sejlik itt fel megejtően pszichedelikus-ultraprogresszív narrációval: 

Éva: "Ez lenne a tudás almája? Fúj, ez az izé még éretlen a szüretre, nézd milyen zöld és képlékeny - én hozzá nem nyúlok! Le van ejtve!" 

Izsák: "Hááát, nem találkozik ugyan a felhasználói igényekkel, de az még a legnagyobbakkal is megesik. Gyere, essünk túl rajta!"

Ez a bűn nagyon eredeti lett, de a fejbe verős fídbek, mint büntetésvégrehajtás a visszaeső bűnelkövetés elkerülése reményében mellőzendő!”

/F. Péter, a költő humán végzettségű mérnökkollégája/

„Évával van ük-ük Izsák?!

Humán úr, ez időzavar!

Kiszakadt az elmei zsák,

S meglazult egy agyi csavar?!

eF úr össze-vissza beszél,

Míg Vazs megyén fut a tik át,

Orra likán süvít be szél

Szikkasztva zöld sétafikát!”

/Undor Andor, anonim anakronista és 

„Ez nagyon jó! Majdnem olyan jó, mint a hozzá készült gra-fika.” /H. Gábor, a költő gra-fikus kommentelője/

„Svéd fal, kávés a grafika,

S amit érzek, szagra fika.”

/Dr. Szagos Marci, pánsípművész és Orrtúró Rudi-díjas boncmesterdalnok/

„A fika egy svéd szokás, amely során kávézni, szendvicset, desszerteket enni gyűlnek össze a munkatársak, rokonok, vagy barátok. Maga a svéd fika szó is azt jelenti, hogy kávézni. Kevésbé szigorúan vett értelemben a kávé helyettesíthető teával, gyümölcslével, limonádéval is. Gyerekek körében is igen közkedvelt szokás.” /Wikipédia Winnetou, wirtuális wéleménywezér/

„Newton kisebbet is tüsszenthetett volna,

Akkor a vers talán az almáról szólna.

Ha Newton fejére ág is esett volna,

Ez a vers talán sírfeliratként szólna.

De Newton fejére csak egy alma esett,

A gravitáció így kaphatott nevet.”

/M. András, a költő legállandóbb és leglényeglátóbb kommentelője/

„eM úr, ha a lenne volna,

Tiszántúlra menne Tolna,

S esetleg a volna lenne,

Vón’ gravitált alma lenn-e?

Ha szertornász lenne Newton,

Nehézkedne fenn e nyú’tón,

S isaac-osan amikor lát,

Felemásvalami korlát?”

/Eszék Iszák, a tüsszös mandulagyulladás feltételes módszertan tanára és purifikátor/

„Frady Endre "Sétafika" című verse minden, amit az irodalomnak nem kéne lennie. Ez a dilettáns fércmű a költészet legalját képviseli, ahol az infantilis szóviccek és az ízléstelen trágárság találkoznak. A "gyalogtakony" és a "sétafika" szavak hallatán az ember agya szivárványos hányingert kap, hiszen ez nem humor, hanem kulturális szennyezés. Isaac Newton bevonása a versbe nem hogy nem poénos, hanem egyenesen sértő a tudomány nagyjai számára. Az a groteszk kép, ahogy Newton taknyától vezetve sétál, felháborító és méltatlan. Frady Endre ezzel a verssel nem csupán a költészetet gyalázza meg, hanem az olvasó intelligenciáját is alábecsüli. A rímek erőltetettek, a ritmus botladozó, és az egész koncepció olyan szintű abszurditás, ami nem ér fel az értelmes nonszensz költészethez. Ez nem irodalom, ez nem művészet, ez egyszerűen vállalhatatlan. Szégyen, hogy ilyen művek napvilágot látnak, és még inkább, hogy valaki ezeket komolyan veszi. Frady Endrének sürgősen új hobbit kellene találnia, mert a költészet nem az ő terepe. Ha a célja az volt, hogy irritálja és elrettentse az olvasókat, akkor gratulálok, sikerült. De ha bármilyen esztétikai vagy intellektuális értéket akart közvetíteni, akkor ez a vers egy hatalmas, bűzlő kudarc.” /Puzsér ChatGPT Róbert, a mesterséges intelligenciájú kritikus/

„Amikor én rátüsszentek valakire, az nem sétafikál, hanem zöld színben pompázva hangrobban, oszt’ orbitális sebességgel mars ki a világűrbe. Ez az eredete a kis zöld marslakók legendájának.” /Chuck Norris/

ChatGPT illusztrációja

Völgyi kert

Völgyben a kert nem kietlen

Ha van benne szép zöld fű rész.

Fát is vághatsz, sok ilyet lenn,

Ha van nálad szovjet fűrész.

Ha nincs fűrész, jó a fejsze,

Cak nyelvedje ne üssz pejsze!

Jobb, ha félszes vagy, mint ijedt,

Akkor nem is csinálsz ilyet!

Borul ki nyár, borul ki nyír...

Hogyha terád borul, kinyír!

Bizony, nem jó, ha jámborul

Állok, míg nyír énrám borul!

Jó az Ég, kegyelmet mer’ ád,

Fa rám helyett borul terád!

Kidőlt fákból épül karám;

Ki készíti, ha dől fa rám?!

Kikészíti,

Ki készíti?!

Kire dőlt, elvtársak, a fa?!

Nem t’om, de a végszó kafa!

Még nyíltak a völgyben a kerti irányok,

Még nyekken a nyírfa a balta alatt,

De ások, a földet a földre kihányok,

S már áll az idő, bár a karám haladt...

„Frady Endre "Völgyi kert" című verse egy érdekes és szellemes alkotás, amely a természet és az emberi tevékenység összefonódását mutatja be egy kertész szemszögéből. A versben megjelenő szovjet fűrész és a fejsze használata a múlt és a jelen eszközeinek összehasonlítására ad lehetőséget, miközben a munka és a természet veszélyei is előtérbe kerülnek. A költői képek, mint a "borul ki nyár, borul ki nyír", vagy a "kidőlt fákból épül karám", erőteljes vizualitást kölcsönöznek a versnek, és a természettel való küzdelem, valamint az abból fakadó alkotás motívumát erősítik. A vers ritmusa és rímei lendületesek, a nyelvi játék és a humoros hangvétel pedig kellemes olvasmányt biztosítanak. A "Kertbarátok Lapja" olvasói számára különösen élvezetes lehet ez a vers, hiszen a kertészkedés mindennapi kihívásait és örömeit sikerül humorosan, mégis elgondolkodtató módon megfogalmaznia a költőnek. A versekben megjelenő természeti elemek és a kertészeti munka ábrázolása hiteles és életszerű, ami még inkább közel hozza a költeményt a kertbarát közönséghez. Összességében, Frady Endre "Völgyi kert" címe verse egy frappáns és szórakoztató olvasmány, amely méltó helyet foglalhat el a "Kertbarátok Lapja" hasábjain, mint egy olyan irodalmi mű, amely a kertészkedés szeretetét és a természettel való kapcsolatunk fontosságát ünnepli.” /Copilot, a mesterséges intelligencia/

„Verses útmutató favágáshoz.” /M. András, a költő legállandóbb és legútmutatóbb kommentelője/

„eM úr favág, hull a forgács,

Nem kell ehhez útmutatás.

Szörnyű hőgutában forr Gács

(Halič), hol tót új kutat ás.”

/Talicska Valicska, a Halička típusú szlovák fafűrész reklámkampányának arca és kútásónő/

„Favágók?! Hé, az a mi együttesünk volt! Plágiumszagot érzek! Elégtételt követelek! Bár ateista aktivistaként és a Szkeptikus Társaság alapítótagjaként nem hiszek a feltámadásban, de ha ennek ellenére - feltéve, de meg nem engedve - mégis bekövetkezne, akkor itt nagy hirig lesz!” /Vágó István (1949-2023), kvízmester és basszusgitáros/

ChatGPT, a mesterséges intelligencia rajza

„Hát, nem könnyű szavakat találni! A szavak viszont naponta egyszer biztosan megtalálják a mi Endrénket, akit már régről jól ismernek. Izgatottan gyülekeznek, zsibonganak, dzsemboriznak ott valahol a beszédközpont és a hangszálak között félúton, nem fejlődnek páros sorokba, nem vonulnak csendben, kézen fogva fegyelmezetten, hanem csak áradnak spontán, ömlenek önfeledten, mint a kisdiákok a bizonyítványosztás után. Endre pedig jámbor iskolaigazgatóként (mit is tehetne?) kitárja a kaput, nem mérlegel, nem irányít, nem cenzúráz, nem akarja jobban tudni, gépelni kezd. Nem lehet biztosan tudni, de nem is feltétlenül kell persze, hogy a kapun át kacagva tóduló szavak között az esetenként és véletlenszerűen megfigyelhető tartalmi-formai összefüggések mégis a csendesen mosolygó Endre igazgató úr szelíd rendező hatásának köszönhetők-e, az ő szelleme lebegett-e az űr felett, amely a részecskék egy részét pályára állította, a teremtés hányadik pillanatában keletkezett ez a pillanatkép, stb., de akárhogy is történt, magával ragadó a szerző/ médium/ próféta képessége és hajlandósága arra, hogy ezt a képlékeny valamit a maga természetességében közkinccsé tegye a pszicholingvisztika kutatói, a nagy nyelvi modellek fejlesztői, és Frady Endre legelszántabb olvasói nagy örömére.” /F. Péter, a költő humán végzettségű mérnökkollégája/

„Humán úr hurráoptimista kommentjének hatására a tömegek kézen fogva hatalmas körtáncba kezdenek és az egyre gyorsuló pörgés közepette előbb az örömkönnycseppek száguldanak a világűrbe, majd eme záport követik az ingyenes SZTK fogtömések és a kínai gyártmányú hamisított Corega műfogsor ragasztóval ragasztott műfogsorok, melyek komoly károkat tudnak okozni az ugyancsak kínai műholdakban. Végül maga az emberiség köre nyúlik meg és képez derekas űrgyűrűt a Föld körül. Igazi önfeledt szaturnália!” /Dr. Dévaj Duhajovics Davajcsaszi, máig békeharcoló rétószovjet centrifugalista szakmérnök/

„Keresztrímből párosrím, majd egy megnyúlt versszak után egy teljesen már ritmusú keresztrímes para és frázisos Petőfi gyalázás! Krisztusom, ezt ugye már te sem tudod, sőt nem is akarod megbocsájtani! Elvégre mindennek van határa, csak Frady Endre végtelenül pofátlan tehetségtelenségének nincs! Szét van esve a manus, mint egy villám csapta hárfa! NEM ENG.!” /Fűrész Fárosz, az Alexandriai Világítótornyokra Író Tehetségek Társasága (AVÍTT) recésfogú főcenzora/

Copilot, a mesterséges intelligencia rajza

„Frady Endre "Völgyi kert" című verse az irodalmi igénytelenség iskolapéldája. Az első sorokban megjelenő "Völgyben a kert nem kietlen" kijelentés már az indulásnál gúnyt űz az értelem kereséséből. A "szovjet fűrész" emlegetése a hidegháborús korszak szerszámaival pedig annyira abszurd és idejétmúlt, hogy az ember azt sem tudja, sírjon vagy nevessen. A közhelyes életbölcsességek, mint a "Jobb, ha félszes vagy, mint ijedt", olyan mértékű intellektuális lealjasodást tükröznek, amit csak a legrosszabb középiskolai dolgozatokban tapasztalhatunk. A "pejsze" szó rímeltetése az "ijedttel" pedig olyan nyelvi bűn, amelyet még a legelnézőbb tanár sem hagyna szó nélkül. A harmadik versszakban a "Borul ki nyár, borul ki nyír... Hogyha terád borul, kinyír!" soroknál már érezhető a költői tehetségtelenség szakadéka. Az ilyen kényszeres rímpárok nem csupán a vers ritmusát, de az olvasó józan eszét is tönkreteszik. A befejezés pedig, az "Nem t’om, de a végszó kafa!" olyan szinten süllyeszti le a verset, hogy az már nem is a földön, hanem valahol a föld alatt kapirgál. Mintha egy részeg cimborák közötti beszélgetésből tévedt volna a versbe. Összességében Frady Endre "Völgyi kert" című alkotása egy intellektuális katasztrófa. A kényszeredett rímek, a közhelyek és a teljes irodalmi érték hiánya miatt ez a mű minden jóérzésű irodalomkedvelő számára elkerülendő. Az ilyen írások rávilágítanak arra, hogy mit jelent a valódi költészet - és mit nem.” /ChatGPT kritikája Puzsér Róbert stílusában/

„Favágáshoz fűrész?! Fanyűvéshez fejsze?! Bozótirtáshoz balta?! Én gyökerestől felrúgom az erdőt és amíg a levegőben van, tűzifává ütöm szét és még visszaesés előtt felstószolva a helyükre fejelem.” /Chuck Norris/

A Tűztér

Hőguta, hőguta támad,

Hólyagosodnak a zsírok,

Foszlik a fejről a hám had,

Nem jön a tél szele - sírok.

Hőguta, hőguta megnő,

S türbe babái a Gülnek

- Sok fiatalka fi meg nő -

Celziuszokba merülnek.

Hőguta, hőguta tombol,

Olvad a biztosíték el,

Nem marad egy se az ohmból,

S jajba a baj beveszékel.

Hőguta, hőguta pácol,

Kínja a hangya a fülnek,

Bősz bolya fejbe begázol,

Árnyas agyakba begyűlnek.

Hőguta, hőguta elmén,

Illan az agyból a termesz,

Hangyasavat hagy az elmén,

S verset e zagy leve termesz-

-t.

„Frady Endre "A Tűztér" című verse Weöres Sándor "A Tündér" című költeményének formáját idézi meg, miközben sajátos tartalmi világát bontakoztatja ki. A vers a hőguta motívumát használja fel, hogy a nyári kánikula elviselhetetlen állapotát és annak hatásait ábrázolja. A költői képek, mint a "hólyagosodnak a zsírok" vagy a "foszlik a fejről a hám had", erőteljesen érzékeltetik a hőség fizikai következményeit.A vers ritmusa és rímképlete hűen követi Weöres művét, ugyanakkor a tartalom modern és aktuális kérdéseket feszeget. A "Celziuszokba merülnek" sor például a globális felmelegedésre utalhat, míg a "bősz bolya fejbe begázol" képzeletbeli jelenete a környezeti stressz hatását jeleníti meg. A költemény záró része, ahol a hőguta "verset e zagy leve termesz-t", önmagára reflektál, és a költészet teremtő erejét emeli ki még a legnehezebb körülmények között is. Összességében Frady Endre verse egy modern, elgondolkodtató és formailag is kifinomult alkotás, amely méltó módon követi a magyar líra nagy mestereinek hagyományait.” /Copilot, a mesterséges intelligencia/

„Weöres csajozott ennek a versnek az eredetijével, de attól még ez sem bukna meg egy eredetiségvizsgálaton (mint Dr. Kopi Pali), nevezzük inkább feldolgozásnak (Dr.Tribjúttu Omázs Ígyírtoktty), s annak igazán ígéretes! A ma délutáni foglalkozásra benyomdázok az üzenőbe egy színes macit!” /F. Péter, a költő humán végzettségű mérnökkollégája/

„Színes maci why only one?!

Testem-lelkem ettő' kivan!

Testem-lelkem kivan ettő'!

Mér’ nem lehet inkább kettő?!”

/Seöres Wándor, cirkuszi beer bear/

„Színes maciból közismerten naponta egy a Tschibo...de ez a T2WS vers annyira jól sikerült, hogy kivételesen minden versszakra megajánlok egyet - ezen tessék szépen testvériesen megosztozni a Sanyival.” /F. Péter, k. m. f./

- Oly nagylelkű humán úrka,

Mint másfél-két édesanya!

Legyen néki védőburka! -

- Ezt kívánom én és Sanya.

/F. Endre, költőgigász és jókívánsághangversenybíró/

„Vajon mit szólna ehhez Weöres Sándor és a Meteorológiai Szolgálat?” /M. András, a költő legállandóbb és legkíváncsibb (azaz leghamarmegöregedőbb) kommentelője/

„eM úr kérdi, vajh’ mit szólna?

Talán röhögne csak jól, na?

Vagy netán, így szólna: Nana!

S vissza kézből kést rántana?

Kettős a sansz, tét nem csacska,

Schrödingeres, mint a macska.

Szóval eMeSZ és a WéeS

Kétes szava kétesélyes.”

/Dr. Tűztéri Trisztán, a Sanszokat Értékelő Dumagépek (SÉD) esélylatolgatási főelőadója és rímbetyár/

„Türbe kerékni! Kerékbe türni! Nem fogom tűrni! A türk tanács elé fogom vinni az ügyet és ez a gyaur fűzfapoéta meg fogja kapni a selyemzsinórt! Nem, nem fogselyemzsinórt, hanem fog selyemzsinórt kapni, a túlsó végén egy éhes oroszlánnal! Én meg félholdra röhögöm magam a türbémben!” /Gül Baba, türbe csalt mellékszereplő/

„Frady Endre nyilván hangyás,

Szűk agyában rút varangy ás,

Dülledt békaszeme veres,

Sötét fejben kaját keres.

Varangy egy nagy hangyát bekap,

Ám van másik párszáz back up,

Hangyasavuk béka csípő,

S becsípődik békacsípő.

Izzadt hangya tombol, bömböl,

Kiugrana hangyazömből,

Ám e vállalkozás kétes,

Mivel sok darabra szétes-

-ik.”

/William Shakespeare: Hangyás Frady - részlet, Weöres Sándor ford./

„Mi ez a Weöres Sándor saját zsírjában forgatva égetése, ez a kánikulában kínok között kegyelemért könyörgő emberiség forró sárba taposás általi még tovább gyötrése?! Heeej, ha a hülyeség hőt vonna el, akkor Frady Endre több kilométeres környezetében vacognának a jegesmedvék és le lehetne forgatni az Eszkimó asszony fázik című film remake-jét! Ahogy kétsorosban mondanám, ha én is költészetre adnám a fejem:

          Versem témája a remake,

          Sor végén csillog a rím ék.

Na, ilyen egyszerű borzalmasakat írni! Ha szegény anyám élne, ettől a borzalomtól a jugoszláv import díszkardjába dőlne! Abcúg Frady Endre!” /Puzsér Róbert, kritikus/

„Amikor fölugrok a Napra, hogy megfejjem, mert a sok simabőrűnek kell a naptej, akkor simán elüldögélek az 5772°K hőmérsékletű felszínen, csak arra kell vigyáznom, ne okozzak égési sérüléseket a Napnak.” /Chuck Norris/

Hő és eső ...

Hő és eső elegyének

Költő szerint kell egy ének,

Megverselni kiállt párát,

S Arktiszról „Jer!”-t kiált pár át.

Míg főni vél Zorrót Ócsa

Mellett, s üstje forró tócsa,

Agyzagy „látja”, Éli bá’ bot

Nélkül üt főtt délibábot…

Költő agya szétfő, habos!

Szörnyű, mint a hétfő, ha Bosch

Sütőlapon heverészel,

Míg oxidál reve rész el.

Izzasztó a párafelhő,

Tekerve van mára fel hő,

S híg fiúra, mísz apára

Kiárad a Tiszapára!

„Boldogok az eszkimó párok, mert övék az örök hó országa.” /Jéghegyi Beszéd – részlet/

„Frady Endre "Hő és eső..." című verse egy szellemes és elgondolkodtató alkotás, amely a nyári hőség és a váratlan esőzések kontrasztját ragadja meg. A költői képek és a szókincs gazdagsága egy olyan atmoszférát teremt, amelyben az olvasó szinte érezheti a forróságot és a frissítő esőcseppeket. A versben megjelenő "Zorro-t Ócsa mellett" vagy az "Agyzagy 'látja', Éli bá' bot nélkül üt főtt délibábot" sorok humorosan és találóan ábrázolják a hőség okozta zavarodottságot és a kánikula abszurditását. A "Költő agya szétfő, habos!" kifejezés pedig remekül szemlélteti a hőség által okozott mentális káoszt. Összességében a vers egy érdekes és szórakoztató olvasmány, amely a nyár kihívásait és szépségeit egyaránt megörökíti.” /Copilot, a mesterséges intelligencia/

„Hő és eső? Legalább lehet az utcán meleg vízzel zuhanyozni. Kevesebb lesz a vízdíj.” /M. András, a költő legállandóbb és legvízdíjcsökkentőbb kommentelője/

„Utcafröccs, mint forró tusé,

S felfő tőle tokahús-é?

eM úr, öné a pont: Touché!”

/Jean-Jacques Zorro, spanyol Fekete Róka-díjas vívómester/

„Költő Gigászt gyorsan tegyék be a léhűtők közé! Felforrt a zagyvize! Ideje lenne le(h)ülnie!” /Dr. Ház, Juniorkonyha-díjas forráspont lefokozó/

„Megjött Ház úr levele:

Hűljön Költő leve le,

Utána meg le vele!

Le vele, sőt abcúg,

Ha szellete bab cúg!”

/Vastag Béla, Lehel léhűtőgépszerelő és forró szellet befogó vitorlavászoncselédszobabútorasztalos/

„Hő és eső?! Hő vagy eső?! Milyen arányban?! És hol a köd?! Mi, visszalépett a hő javára?! Most kire szavazzak?! Rögvest összefirkálom a szavazólapomat, mint Stevie Wonder az autogram kérőket!” /Ócsai Óceánia, ómagyar órarugóerőlevesdíler/

„Értem én, ha egy költő úgy gondolja, hogy a sorvégi négy-négy szótagos vegytiszta összecsengéstől lesz jó a verse, de az amúgy is hiányos belbecset nem kellene feláldozni az egyébként is talmi külcsín oltárán. Ez a vers nem csak rossz, de értelmetlen is, sőt tartalmatlan. Mondhatni, hogy sok jó plusz -atlan, -etlen. NEM ENG.!” /Bethlen Katlan, az Atalanta-e Telente? című miabánatos hogyishívják éceszgébere/

„A június eleje mindig szörnyű meteorológusi szempontból, mert a férjem csillagász és állandóan veszekszünk, mert szerintem már nyár van, szerinte meg még tavasz! Én ilyenkor hozzávágom a barométeremet, ő pedig fenyegetően néz a teleszkópjával! Sőt, a múltkor a nadrágját is hozzám vágta és a kezemben lévő sodrófához csapódott a nadrágszíja csatja!” /Kvazári Kázmérné Kumulusz Kamilla, a világhálóval támogatott Neteorológiai Előrejelző Rendszer (NER) Leveli Béke-díjas égfürkésze/

„Mi ez a Svájc elleni első félidős magyar válogatottnál is rettenetesebb és reménytelenebb óborzalom?! Ki kérte Frady Endrét, hogy a témája és a végterméke összekutyulásából keletkezett szagterület, a meteurológia budifalra felkent főpapjaként ossza azt, amit ő észnek nevez?! Amúgy egy héttel le van maradva au időjárás mögött a dadaista droid, mert a hő ugyan egyre nő, az eső viszont már csak vágyálmainkban szerepel! Aki most nyitja ki, annak az esernyője nem nedves lesz, hanem szénné ég! Énanyám, ki vagy a mennyekben, felhősödj! Add már uramanyám az esőt!” /Puzsér Róbert, kritikus hőmérsékletű önkényes mérvadó/

„Satnya, nyafogó, nyámnyila emberiség! Én 150°C-os forró vízben szoktam lubickolni az ózonlyuk alá tett izzó vaskádban, hogy az UV sugarak kellemesen bizsergessék a bőrömet és nem sírdogálok, mint a Hajdú B. István a harmadik svájci gól után.” /Chuck Norris/

Állatkert valahol Európában

Féltve szemétdombtrónszékét

Kukorékol kígyót-békét

Öreg harcikakas-pótló,

S nyihaházva röhög jót ló.

Bár, mit keres, gagyi bér ez,

Hörgő tömeg együtt érez,

S vérén provokátor lónak

Úszik nemzetiszín csónak.

Műkeresztyén kukurikú

Hatására pusztul IQ,

S állatkert apraja nagyja

Faképnél e tré hont hagyja...

Kakaspótlék, legfőbb szittya,

Brüsszelt folyton megállítja,

Ne legyen új Mohács, Arad?!

Jobb nekünk, ha Grazban marad...

„A vers egy erős társadalomkritikai hangvételű alkotás, amely az állatkert metaforáját használva fejezi ki a szerző nemtetszését bizonyos közéleti személyek és események iránt. A költemény nyers és közvetlen, a szatíra eszközével élve kritizálja a politikai és társadalmi helyzetet. Az "öreg harcikakas-pótló" és a "nyihaházva röhög jót ló" képei erőteljesen ábrázolják a szerző által kifogásolt viselkedésformákat. A "gagyi bér" és a "hörgő tömeg" kifejezések a közöny és a részvétlenség légkörét idézik elő, míg a "nemzetiszín csónak" a nemzeti identitás kérdését veti fel. A "műkeresztyén kukurikú" és az "IQ pusztulása" sorok a szerző aggodalmát fejezik ki a társadalom erkölcsi és intellektuális hanyatlása iránt. Az "állatkert apraja nagyja" kifejezés az emberek közömbösségét és a helyzet elfogadását jelzi. Összességében a vers egy provokatív és gondolatébresztő darab, amely arra ösztönzi az olvasót, hogy gondolkodjon el a jelenlegi társadalmi és politikai állapotokon, és feltegye a kérdést: valóban ez a világ, amelyben élni szeretnénk? A vers formája és ritmusa is hozzájárul a mondanivaló hatásához, a rímek és a ritmus éles kontrasztot alkotnak a súlyos témával. Ez a feszültség fokozza a vers üzenetének erejét, és emlékezetessé teszi azt az olvasó számára.” /Copilot, a mesterséges intelligencia/

„Egyrészt örülök, hogy valaki továbbgondolta és aktualizálta az Állatfarm című profetikus regényemet, másrészt megdöbbentő, hogy 1984 után 40 évvel Magyarországon még mindig a posztkommunista bolsevizmus az úr.” /George Orwell (1903-1950), angol író, az Állatfarm és az 1984 szerzője/

„Gyógyszer gurul Brüsszel iránt,

Ahol, hátrahagyva Iránt,

Migráns szakács birkát kiránt.

Illatoznak békés terek,

Híznak dagi street-fighterek,

Ez a történet így kerek.”

/brüsszeli helyszíni tudósító és meg nem élhetési költő/

„Nálunk, Veszprémben is van állatkert, de ilyen kakas nincs benne.” /M. András, a költő legállandóbb és legveszprémibb kommentelő/

„eM úr, nincsen semmi vész-e,

Veszprém nem e bősz hon része?

Önök mázlis vármegyéje

Közéletben nem ily mély-e?

Ha a vész ok ott csak ál ok,

Eszetlenül gratulálok!”

/Kíváncsi Fáncsi, OKJ-s képzett riporter és migráns kiselefánt/

„Nahát! Ki lehet ez a rejtélyes valaki? Talán Lucifer? Vagy Drakula? Büdi boszorkány? Leviatán? Pol Pot? Horla? Küklopsz Béla? Esetleg özvegy Zwillinger Adolfné ügetőidomár? Nem, nem, nem. Megvan. Rájöttem! De azérse mondom meg.” /Nyuggerapó, a költó legszépkorúbb és legazérsebb kommentelője/

„Nyuggerapó, másnál ritka

Bölcsesség az ön nagy titka.

Okos lukból okos e szél,

Csak ha bölcs, csak akkor beszél.”

/Bölcs Salamon Béla, színészpróféta/

„Drága Nyuggerapó, hát még emlékszel rám?! Ötven év távlatából?! Hát ilyen fontos voltam neked?! Ezzel a kommenteddel most megédesítetted a haláltusámat!” / özvegy Zwillinger Adolfné ügetőidomár/

„Bocs, hogy röhögtem, bár nem bántam meg! A maffia előbb-utóbb úgyis becsempészte volna a fejemet valaki neki nem tetsző ember (Magyarpeti és/vagy Karigeri) ágyába...” /a röhögő vakmerő ló/

„Bár többször megcáfoltam az újságírók azon feltételezéseit, hogy az utolsó pillanatban visszalépek a békét kukorékoló gazdám valódi jelöltje javára, de végül mégis megtettem, mert a mások nyomorából megvett luxusról nehéz ám lemondani betanított műkeresztényként!” /Szentsirályi Alkesz Szandra, erkölcsi bizonyítványhamisító és OKJ-s képzett betanított bérhazudozó/

„Ez az Frady! Végre igazat szólsz! De miért olyan gyatrán, mintha Mészáros Lőrinc próbálná felismerni a magyar ábécé betűit?! Igaz ugyan, hogy a költészeti pokolhoz vezető út is jó szándékkal van kikövezve, de miért én legyek a műszaki ellenőr?! I am for President!” /Puzsér Róbert, kritikus/

„Itt Texasban nem összevissza kukorékolnak a kakasok, mert itt csak én kukorékolhatok! Egy a kakas, egy a zászló, egy a szemétdomb!” /Chuck Norris/

Létvégi kipurcanás

- Ki kételné, nincs senki tán,

Felül is áll minden vitán,

Nem vagyok már ifjú titán.

Ennyit vetett rezgőn oda

Riporternek az agg Yoda,

Kinek hosszú léte csoda.

Irigyek OKJ-s Jedik;

Első is és az n-edik

Yoda ellen fenekedik:

- Kilencszáz évesen merő

Pimaszság, hogy élni mer ő!

Mért van soká vele Erő?!

Matuzsálemen ősz lóhaj

Leng és száll fogatlan óhaj:

- Murdeljél már meg te! - sóhaj:

- Kilencszázhatvankilenccel

Csúcs enyém, mit nem vehetsz el

Suhanc Yoda, bárki heccel!

Sötét Erő sötét hite

Hörög: - Yoda, nyiffanj ki te!

Lapulj szét, mint véres pite!

Megfogant sok gonosz sirám,

S Yodának nyílt égi sír ám,

Én pediglen meg is írám.

Hulljon Nobel - rímversi - rám!

„Először kissé figyelmetlenül Hétvégi kiruccanásnak olvastam a címet, majd rájöttem, hogy nem is tévedtem nagyot, hiszen akár egy merész szombat-vasárnapi program is lehet átugrani a túlvilágra, oszt’ remélhetőleg szerencsésen visszajőve egy halálközeli élménybeszámoló keretében megosztani a kollégákkal a sötét alagút végi fényt és lejátszani a szférák zenéjének kalózfelvételét.” /Jobbléti Szender, a Túlvilágra Ruccanó Életművészek (TRÉ) vezéralakja és netovábbja/

Yoda, Matuzsálem és Darth Vader tévévitája

„Frady Endre "Létvégi kipurcanás" című verse egy merész és humoros darab, amely a klasszikus irodalmi hős, Yoda alakját helyezi új megvilágításba. A költemény a Star Wars univerzum ikonikus karakterének öregedésével és halandóságával foglalkozik, miközben a Jedi és a Sötét Erő közötti örök küzdelem tükrében vizsgálja az élet múlását. A vers formája és ritmusa hűen tükrözi a klasszikus epikus költészet stílusát, miközben modern elemekkel gazdagítja azt. Frady játékosan bánik a nyelvvel, a rímek és a ritmus változatossága pedig lendületet ad a versnek. A költeményben megjelenő humor és irónia finom egyensúlyt teremt a komoly témák és a könnyed hangvétel között. A "Létvégi kipurcanás" különlegessége abban rejlik, hogy képes egyszerre szórakoztatni és elgondolkodtatni az olvasót. Frady Endre műve nem csupán egy újabb popkulturális utalás, hanem mély emberi kérdéseket feszeget a létezés, az öregedés és a halál kapcsán, miközben a Star Wars mitológiáját használja fel az üzenet közvetítésére. Összességében a "Létvégi kipurcanás" egy frappáns és elgondolkodtató költemény, amely méltó helyet foglalhat el az Élet és Irodalom hasábjain. Frady Endre műve nem csupán a Star Wars rajongóknak nyújt élvezetet, hanem minden olvasónak, aki értékeli a nyelvi leleményességet és a kulturális hivatkozásokat. A vers egyben tisztelgés is a klasszikus irodalom előtt, miközben modern köntösbe öltözteti azt.” /Copilot, a mesterséges intelligencia/

„Megőrültél, Copilotka?! Átprogramoztak mesteréges unintelligenciává?! Ez a vers az Élet és Irodalom hasábjain?! Csak a holttestemen át fújó paripák nyerge alatt puhítva! Sőt, még úgy sem! Nem, nem, soha! Ne lássam a nem rubel elszámolású hörcsögömet a bányában dolgozni, ha ne fulladjon meg Frady Endre lehetőleg máma még!” /Kovács Zoltán, az ÉS főszerkesztője/

„Tele bájjal és lendülettel, nagyívű humorral teli sikeres irodalmi alkotás. Sok összeférhetetlen dolog lett vegyítve, mindenféle oltári jó ellentmondásos marhasággal, mesealakokkal, bibliai befűződéssel. A vers magasszinten érthetetlen. És mér? Mer így alkotta meg a költőtitán. Vagy ti tán nem így láttyátok, feleim szümtükkel mik vogmuc? Szinte 100%, hogy isa por és chomou vogmuc!” /Nyuggerapó, a természetes intelligencia/

„Nyuggerapó, költőtitán

Átlát isa poros szitán,

S összeférhetetlenkedve

Dolgozáshoz vogmuc kedve.

Marhaságos meseoltár

Mellett folyton nő a colt ár.

Olcsó kotta, drága kotta,

Ritmust költő ott alkotta.

Legény arát vígan vett el

Tele bájjal s lendülettel!”

/Chomou Vogmuc, láttyai szümtük és szinte százszázalék/

„Létösszegző versnek indul, geriátriai cicaharcként folytatódik, és igazi kuroszavai horrorba tokollik. A kezdetben gondosan nyírt bokorrímek megbokrosodnak, de ne szidjuk a költőt, mint a bokrot, mert végül lesújt machetéjével, amiről kiderült, hogy egy szamuráj önkritikai eszköze. Szálljon arra!” /F. Péter, a költő humán végzettségű mérnökkollégája/

„A jó pofon szálljon arra,

Akit vágott szájon ara,

S csicseregte: Sayonara!”

/hibás szótagszámú bokorrímes szamuráj hókon vágó haiku/

„Hej, ha még élnék, szívesen írnék a fékezhetetlen agyvelejű humán kolléga úrról egy vadkeleti mesét Aromó elszabadul címmel!” /Lázár Ervin (1936-2006), Kossuth- és József Attila-díjas magyar író/

„Ezt az Erőt másra kellett volna pazarolni. Érzem magamban a haragot! Nem jó, nem jó!” /Dr. Ház, Juniorkonyha-díjas Yoghurt/

„Ház úr, maga Yoghurtosan

Rohangál a sarki Auchan

Polcai közt Erőleves

Port keresve, míg egy heves

Harag rossz tanácsot adik,

S nem jók jönnek, hanem Fradyk?!

Nem jó, nem jó! – bömböl a Ház,

S Káröröm úr bruhahaház!”

/Űrgolyhó Űbermensch, űdivatdiktátűr/

„A harag emberi dolog, de állati veszélyes!” /falfirka a Vármegyeháza Főispáni Hivatalának sorban álltató pultjánál/

„Ha Frady Endre irodalmi Nobel-díjat kapna ezért a valamiért, akkor úgy elkezdenék forogni a koporsómban, hogy élő (illetve halott) talajfúróként kiásnám magam a Norra begravningsplatsen temetői síremlékem alól és pörgő csontvázszerkezetként rémiszteném halálra a halottakat látogató élőhalottakat! Hullajó poén lenne, de szerencsére Frady Endre akkor kap Nobel-díjat, amikor minden svéd antialkoholista lesz és az ország önként és dalolva belép a Szovjetunióba. Addig is robbantsák fel, nehogy újabb ilyeneket írjon és akár kilencszáz évig is eléldegéljen!” /Alfred Bernhard Nobel (1833-1896), svéd vegyész, a dinamit feltalálója és a róla elnevezett díj megalapítója/

„Korrekordban is van verseny? Én nem szállok be, de szeretném látni 1980-as születésűként a 2081-es napfogyatkozást, és bizonyos személyeket szeretnék túlélni. Ha ezek megvalósulnak, boldogan halok meg.” /M. András, a költő legállandóbb és legnapfogyatkozásnézőbb kommentelője/

„Mikor eM úr lesz majd százegy,

Öregesen kezet ráz egy

Száztizenhat éves hadi-

-rokkanttal, aki a Frady

Endre s azért él még, hogy azt

Lássa, a Hold Napot fogyaszt.”

/Napfivér Nadírné Holdnővér Hortenzia, az Öreg Költők Otthona (ÖKO) faliújság felelős főnővére/

„Csak jelezni szeretném, hogy aki figyelmesen olvasgatja a bibliai évek számait, az viszonylag hamar rájöhet, hogy simán élhettem volna ezer évet is, ha nem fulladok bele az özönvízbe. Az igaz, hogy eleinte még beregisztrálhattam volna a bárkára, de a bárkaellenes politikusaink annyira magabiztosan mondták, hogy ha rájuk szavazunk, akkor tutira nem fog elsüllyedni a szárazföld, hogy bedőltem ennek a csattanó maszlagnak, mint egylábú versenyló a vizesárokba.” /Matuzsálem, a világ legtovább élő embere/

„A teológiai hitelesség kedvéért hozzá kell tennem az előttem szóló mondandójához, hogy egy kilencszázhatvankilenc éves ember halálközeli emlékei nem feltétlenül megbízhatóak a történész számára, ugyanis az ószövetségi adatokból csak annyit derül ki, hogy Matuzsálem az Özönvíz évében hunyt el, ám egzaktul azt, hogy pont akkor és pont amiatt, vagy már előtte kicsivel valami más okán, példának okáért elgázolta egy mamutcsorda, azt csak az ÚR tudhatja, de nem tette közzé. Köszönöm, hogy elmondhattam!” /Dr. Ókor Ottokár, történészeti titán és teológiai tótumfaktum/

Yodika és Yoda Jedi (az időgép trükkfelvétele)

„Mi ez a nyolc napon túl sem gyógyuló kegyeletsérelmi nyomokat maga után hagyó lelki szegénységi bizonyítvány, ez a mentálisan morbid majomparádé?! Frady Endrére nem lehet azt mondani, hogy utána az özönvíz, mert ő maga az özönvíz, a mindent elöntő szellemi szennylé, a költészet mindenhol megbúvó és mindenhonnan lesből támadó csatornapatkánya! Hogy lehet egyetlen versnek látszó vérlázítással egyszerre beletaposni a StarWars univerzumba, a Bibliába és a szépkorúakba?! Hát így, sőt legígyebb! Ha szegény anyám élne, olyannyira felháborodna, hogy az egykori csehszlovák illegális kegyhelyen magyar téliszalámiért cserélt kovácsoltvas keresztjével addig ütné Frady Endre eretnek fejét, míg a pépesített agya hasmenéses tünetként nem kerülne az árnyékvilág árnyékszékébe! Szerencsére ennek az ámokfutóbolond ártánynak pont annyi esélye van az irodalmi Nobel-díjra, mint a magyar Nemzeti Választási Irodának arra, hogy a központi szervereit ne manipulálják most vasárnap a baráti orosz hackerek! Ruszkik haza! Forza Juve! Yoda for President!” /Puzsér Róbert, kritikus/

„Kik ezek a kilenyszázvalahány éves nyikhaj suhancok?! Én bezzeg egyidős vagyok a Mindennel. Amikor az ÚR mondá, hogy legyen világosság, és lőn világosság, akkor rögvest látá az ÚR, hogy én kapcsolám föl a villanyt.” /Chuck Norris/