Ünnepi fények

Ünnepi fényözönt éget
Sok egész- és félkegyelmű,
S bősz örömük úgy ér véget,
Borsos számlát küld az ELMŰ.

Jókedv és a fényár apad,
Jobban fáj ez, mint a bitó
(vérről elnevezett fapad),
S levél jő, a felszólító:

„Fogyasztó úr! Ha nem fizet
Maga, vagy a kezes apja,
Végrehajtót küldünk, tízet,
S e team önt jól fültőn csapja!”

Lefagy mind, mint Han a Solo,
S zizegnek a kilowattok.
Villamosszék hangja szóló:
„Karjaim közt kiolvadtok!”





„Tartoznak Önnek? Hiányzanak a kintlévőségei? Hatékony csapatunk bárhová behatol és a talált bentlévőségekkel kárpótolja Önt! Szükség esetén esetleg kiosztásra kerül néhány koki és saller is! Hívjon, jövünk! Küldjön, megyünk! Még karácsonykor is! Mottónk: A szeretet nem akadály!” /Team úr és csapata/

„Avagy a fény meg a szeretet ünnepe prózai megközelítésben. Ímé az ember, aki rímben prózálkozik. Hadronütköztető reloaded.” /F. Péter, a költő humán végzettségű mérnökkollégája/

„Mi ez az ormótlan alávalóság?! Mi ez az öncélú polgárpukkasztás?! Szegény anyám a Mikulásra kapott indián lopakodó felszerelésében a gépemhez osont és a lelki emelkedettségre utaló címe miatt beleolvasott ebbe az ünneprontóan tapló irodalmi környezetszennyezésbe, majd az ELMÜ számlánál úgy ájult az ölembe, hogy bármelyik Jókai főhősnő megirigyelhette volna! Bár Frady Endre is ilyen elánnal omolna saját villamosszéke karjaiba! Akkor szikrázna csak fel igazán az ünnepi fényözön!” /Puzsér Róbert, kritikus/

„Ha egy összetett szóval kéne jellemeznem ezt a formalista antitézis lírát, akkor azt mondanám, hogy verslábszépségversenyfutás. Ha kettővel, akkor meg azt, hogy NEM ENG.!” /Lapos Lajos, az Idióta Költőket Elutasító Alapítvány (IKEA) lapra szerelhető főcenzora/

„Minek kellene lámpát gyújtanotok, amikor ti vagytok a világ világossága?! Úgy világítson a ti világosságotok az emberek előtt, hogy lássák jótetteiteket és dicsőítsék Atyátokat, aki a mennyekben van!” /Jézus, a világ világossága/

„Nézze Jézus úr, ha Ön az ELMÜ-nél olcsóbban tudná biztosítani az ünnepi világítást, akkor Önnél rendelném meg, hogy karácsonykor fényárban ússzon az álomhotel! Gondolom, tudna születésnapi kedvezményt adni!” /Mutyi Menyhért, a Hitel Mentol ügyvezető igazgatója/

„Felháborító, hogy ez a galileai migráns elveszi a munkánkat és iparengedély nélkül ingyen világít! Így piacképtelen lesz a magasfeszültségünk! Feszítsük meg!” /Dr. Elmű Alma, az ELMŰ jogtanácsosa/

„Az adventi szakralitás és a piaci alapokon nyugvó materiális szeretet-biznisz kibékíthetetlen egymásba fonódása az, amire talán nem gondolt a költő, ám bátran leírta. Az ünnepi fényárban úszó fapados nosztalgia villamos rusztikusan pihentető ülőalkalmatosságai és a villamosszék örökre elpihentető felizzása közötti összekacsintás szürreálissá színesíti azt a bukolikus identitást, melynek mezsgyéjén a balta és a szűr reálissá válik. A tini- és show-bálvány Han Solo fagyott alakjának megidézése hozzásegít a karácsony előtti sztárváró hangulat megteremtéséhez és túlhájpolásához. Kellemes ünnepeket és sok-sok Frady Endre kötetet kívánok minden magyar ember fája alá!” /Glükóz Glicerinné Anfetamin Aranka, a Totálisan Univerzális Literatúrákat Okvetlenül Kiadó (TULOK) főszerkesztő helyettese/

„Hogy merészelt ez az idióta irodalmi lépegető beleírni engem ebbe az Erő sötét oldalánál is szurokfeketébb klapanciába?! Csubi, öl!” /Han Solo, az Ezeréves Sólyom kapitánya/

„Uuuuuuuuur Ahhhhhrrrr Uhrrr Ahhhhhrrrr Aaaaaaarhg…” /Csubakka/

„Én egyszer elaludtam egy villamosszékben és arra ébredtem, hogy szénné égett.” /Chuck Norris/

Stefánia vagdalt

Stefánia vagdalt főzés
Közben felrobbant a konyhám,
Szemem kicsapta a gőz és
Szakácsnőről mállt a kontyhám.

Faház oly lángokkal égett,
Mint eretnek emberfia,
S én-azonosítás végett
Megjött Doktor Stefánia.

Szemem fenn ragadt a falon,
Mégsem zengtem rímes rag dalt
Széntömbként a boncasztalon,
Midőn Stefánia vagdalt.

„Még hogy nem zengett rag dalt, amikor mindezt a sekélyesen primitív ’falon–boncasztalon’ ragrímpár közé helyezte el elszenesedett szendvicsszerkezetként! Gusztustalan! NEM ENG.!” /Rühragu Ronald, a Cizellált Irodalomért Alapítvány (CIA) megbízott vice cenzora/

„Ehhez már írni se lehet mit. Szénné égette agyam ez az izé, ez már súlyos testi sértés.” /P. Gergő, a költő reál végzettségű mérnökkollégája/

„Ó, balga költő gyermekem, ne haragudj, hogy nem tudtalak megvédeni, de az olyan eretnekeket, akik a Stefánia vagdaltat sütés helyett főzni próbálják, előbb-utóbb méltán utoléri a jól megérdemelt büntetésük!” /Római Szent Lőrinc, a szakácsok védőszentje/

„Jaj, a kontyomról leégtek a csillogást biztosító hámsejtek! Pedig mondtam ennek a szerencsétlen költőnek, hogy ne öntsön olajat a tűzre! Hogy megyek majd így a Szent Lőrinc napi Dinnyevizelő Bálba?! Még szerencse, hogy augusztusig talán beszerezhetek valami fáin hajfestéket! Hívom is az Avon tanácsadónőmet!” /Bödön Ödönné Vájdling Vienetta, OKJ képzett szakácsnő/

„Fáin hajfesték alapanyag majd csak tavasszal jelenik meg a kert fáin, ugyanis a lemállott kontyhám regenerálására a legjobb a frissen fejt fecsketejből készített Csilivili termékcsalád Kontyika hajbalzsama.” /Recefice Rezsőné Kencefice Klotild, fecskeidomár és Avon tanácsadónő/

„Én most inkább nem nyilatkozom. Az engedély nélküli névhasználat miatt a vagdalkozás és a hangos pörölés helyett inkább csak csendben perelek.” /Dokktér Stefánné Doktor Stefánia, betanított kórboncnok/

„Ez a vers teológiailag helytelen, ugyanis én vagyok a kezdet és a vég, ebben a versben pedig a Stefánia vagdalt. A költőt most meg kellene ölnöm a szám leheletével, de inkább megbocsájtok neki, mert szent együgyűségében nem tudja, mit cselekszik.” /az Úr/

„A Stefánia vagdalt keretében önpusztult költő a szendvicsemberi lét-nemlét határmezsgyéjén agonizáló biodíszletek archetípusa. Az önfelfaló fekete humor és a proletár konyhaművészet gyúelegye nyomán gasztroirodalmi ősrobbanásnak lehetünk szem- és fültanúi. A tűpontosan összecsiszolt keresztrímek létráján magabiztosan haladó mű világító fáklyaként ragyogja be a sötétben tapogatózó emberiség vak- és hullafoltjait. Leleplező letargialíra!” /Triola Triznyákné Szinkópa Szidónia, a Hendikeppel Alkotó Múzsák Műhelye (HAMM) irodalmi alkotóház konyhafőnöke és művészeti vezetője/

„Nem, nem és nem! Nem vagyok hajlandó eltűrni, hogy egy szemtelen és szemetlen Darwin-díjas molekulakupac a saját boncolását is megverselje! Ez undorítóbb, mint háromszor hibázó aranyhalat késsel enni! Én már a szemkicsapásnál begőzöltem, anyám pedig a málló kontyhámnál kezdett öklendezni és a falra ragadt szemeknél akkor taccsot dobott, mint egy izlandi jobbhátvéd! A lakásban azóta is millió, millió, millió róka száll! Megállj, kutya Frady! Addig packázol az irodalommal, míg egyszer az irodalom visszavág!” /Puzsér Róbert, kritikus/

„Egyszer a számban felrobbant egy miniatürizált tömegpusztító atomfegyvert rejtő Stefánia vagdalt. Azóta mindig így végzem a fogkőtisztítást.” /Chuck Norris/

Tanárok

Volt egyszer egy jó tanárom.
Nem is egy, hanem tán három.
Volt az öt is, húsz, vagy hatvan…
Nem biztos, hogy száz alatt van.

Vagy az idő szépít talán,
S nem is volt a sulink falán
Általam írt krétafirka:
„Aki tanul, stréber birka!”?

Régi élővilág órák…
Hol az idő szinte jó rák
Módján hátrafelé úszott,
S én csak ültem, mint egy túsz ott.

Mégis szép emlék e terem!
Meghallgattuk, mi hol terem,
S mely tengert nem úszik ponty át,
S néztük Fáskertiné kontyát.

Találgattuk, szétesik-e
(Nem csak szétes, van egy ike!),
Ám az túlélt telet, nyarat,
Mint az emlék, s egyben maradt.

Matekóra, történelem,
Mengyelejev s jó sok elem,
Kísérletek, füst és korom…
Így illant el ifjúkorom.

Megállóban...

Megállóban Csilla most
Nem tudja, a villamost
Lekéste-e s Kelement
Kérdezgeti: „El-e ment?”

„EL-E MENT?!?! Ott csilingel!”
Jegyet venne schillinggel,
S adna bár több tízet ő,
Eszköze nem fizető.

Kedves rokkant vezető,
Jobbot nyújt (bal keze tő)
Csillának, kit para nyom:
„Bliccelj egyet, aranyom!”

Vígjátéki elemen
Meglepődik Kelemen,
Csudálkozik Mehemed,
S felrúgják a tehenek.

Elzötyög a villamos,
Körmöt lakkal Csilla mos,
S kék fújóval festeget
Ellenőrre #hashtag-et.

„Elkértem a jegyét, bérletét ellenőrzésre, mire lefújt! Muszáj voltam kihajítani az ablakon a tarkabarka tehéncsorda lábai elé!” /Békávé Béla, ellenőr/

„Kérdeznék pár miértet, de nem is fontos, nem is érdekes, meg hát ne éljünk már vissza egymás ránk fordítható szabadidejével. Valamiért ez most ilyen lett és kész, sárgább, mint hosszú.” /F. Péter, a költő humán végzettségű mérnökkollégája/

„Na, ez már sokk, vallatni lehetne vele. Bűn rossz kategória biztos nyertese megszületett... Az OKJ-s múzsaképzőt most már biztos, hogy Soros bérencek porig rombolták és bevetették sóval.” /P. Gergő, a költő reál végzettségű mérnökkollégája/

„Kedves költő úr! Nagyon meghatottak vagyunk, hogy egy ilyen kedves, bár számunkra – és itt most a teljes remíz kollektíva nevében beszélhetek – teljesen érthetetlen versben megemlékezett feledhetetlen kollégánkról, a haláláig fél kézzel villamost vezető Hudák bácsiról! A bal kezét még fiatalon elvesztette, amikor egyszer az állatkertben egy éhezőnek tűnő krokodilnak a kisujját nyújtotta, de annak az egész karja kellett. Hudák bácsit munka közben érte a halál, amikor egy vezetékhiba miatti magasfeszültség löket agyoncsapta a villamosszékében. Emlékét megőrizzük!” /Síntér Samu, a Tömegközlekedésben Elfáradhatatlanul Szolgáló Villamosvezetők Egyesült Szakszervezetének (TESZVESZ) bizalmija/

„Tiltakozom a gúnyolódó plágium ellen! Ez egy kicsinyes bosszú, amiért Frady Endrének kiskorában kötelezően el kellett olvasnia a Légy jó mindhalálig!-omat! Bárcsak őt taposnák meg egy úri muri keretében a Mehemed nekivadult tehenei!” /Móricz Zsigmond, író és körtér/

„Egyik vállamon egy szelemennel, másikon egy Dömötör vécétartállyal vártam a Déva vári villamost, amikor egy nyelvtanilag helytelen hölgy valutázni, a kripli vezető meg mókázni kezdett. A többit a sínekre özönlő tehéncsordától se nem láttam, se nem hallottam.” /Kőműves Kelemen, munkavezető/

Úgy, tanú úr, szóval maga se lát, se hall és Dömötör vécétartály mögé bújik a kérdéseim elől?! Maga eljátssza, hogy buta, mint egy hatökör?! A kartonjában az áll, hogy krónikus iskolakerülés miatt lett magából atomtudós helyett építőipari betanított szakmunkás, a felesége ittasan elkövetett befalazásáért járó büntetéséből jó magaviselete miatt harmadolással szabadult. Na, ma még hazamehet szabadlábon védekezni, de holnap valaki megüti a tokáját!” /Csávás Kármán sörnagy, az Alkoholfüggőséget Pofonnal Elimináló Hatóság (APEH) műveleti főtisztje/

„A felszabadult köznépi líra egy igazi urbánus életkép a 21. század kispolgárian elpanelprolisodó kompországáról. A móriczi játékosság önfeledt tragikomikuma valami ellenállhatatlan nyelvtani bájjal keveredve Frady Endre klaviatúráján városi legendává jegecesedik. A vers olyan tökéletes, kerek egészet alkot, hogy egyetlen kockát, egy izomkockányi hastagot sem lehetne elvenni, vagy hozzátenni, mert összeomlana, mint a kömény, magos Déva vára. E csengő-bongó külvárosi bűbájlírát a Penny Lane háttérzeneként szólása közepette érdemes ízlelgetni. Igazi karácsonyi ajándék! Nálunk most megveheti!” /Vastag Vidorné Vékony Vendetta, a Sosemvolt Ország Könyv Kiadó (SOKK) főszerkesztője/

„Mi ez a minden társadalmi normából kivetkőzött hitványság?! Ki ez a sehonnai bitang ember, akit, ha kell, vernék szemmel?! Jaj, elkaptam a rímkényszert?! Megfertőzött ez a mentálisan „el-e ment” eszű evolúciós hulladéklény?! Miért nem teszi sínbe valaki ezt az ízlésficamot, míg meg nem jön a villamos?! Anyám szerint a hastagom hájjal van borítva vastagon! Te jó ég, már ő is rímel?! Trianonnal együtt vesszen Frady Endre! Könyörgöm, csatoljuk el a kétharmadát!” /Puzsér Róbert, kritikus/

„Engem egyszer el akart ütni egy fékevesztett villamos, de ízzé-porrá zúzódott a hastag kockáimon.” /Chuck Norris/

Izom Ede

Égből esőcseppek esnek,
S órámnak, az elemesnek
Kijelzője széjjelázik!
Gyorsan bemegyek egy házik-

-óba, melynek van fedele,
Ha nem fejelte Ede le,
Aki száguld, mint egy kos ár.
Ő egy hórihorgas kosár-

-labdás erőcenter fajta,
Izomhegyek nőnek rajta,
S tőle még Chuck Norris is tart,
Nem mernék ráfogni kis start-

-pisztolyt, még ha töltve van is!
Péppé vert testemet Vanish
Oxi Action se mosná fel,
S áznék járdán fekve táfel-

-spiccként.

„Kitől tartok én, holt költőcske?! Figyelj, hullajelöltkém, én ezt az izomedét a szemöldököm összevonásával kettétöröm, mint a ropit! Téged meg úgy ütlek szanaszét, hogy a Vanish Oxi Action-nek nem lesz mit felmosnia belőled, mert minden egyes molekulád más-más galaxisban fog landolni!” /Chuck Norris/

„Rólam irkálsz, ugaregér?! Száguldok, mint egy kos ár?! Szóval én büdösen bégetve rohangálok és agyatlanul beverem a fejemet minden alacsonyabb háztetőbe?! Nagy szerencséd, hogy az a gyógyegér Chuck Norris végez veled, mert különben tényleg marhaszeletet klopfolnék a baromarcodból!” /Izom Ede, kosárlabda center/

„Ismét megmutatkozott a tombolás, a kitörni vágyó rettenet "versbe" foglalva. Ezeket nem kell publikálni feltétlenül. Jó pont viszont, hogy költőnk mérhetetlen lexikális tudása ismét megmutatkozott. Őt kellett volna betenni Vágó helyett, rocsmákos dözsmék és társai segítségtől sírva menekülnének a versenyzők...” /P. Gergő, a költő reál végzettségű mérnökkollégája/

„Aktuális időjárás: kipipálva! Szótörések: pipa! Erőszak: pipa! Abszurdba hajlás: pipa! Chuck Norris: pipa! Anglicizmusok: pipa! NEM ENG.!” /Tiltó Tömölc, a Költőket Gatyábarázó Bizottmány (KGB) főcenzora/

„Az élet viharait szimbolizáló őszi eső elől menekülő kisember találkozása a faltörő kosként vizualizált népi hérosszal megteremti azt a szakadási lehetőséggel terhelt térbeli feszültségállapotot, melynek feltételes, de meg nem engedhető esetleges enyhítésével a költő feloldozhatná az olvasót, de nem teszi, mert az katarzis nélkül vetne véget a már-már transzcendentális lényeglátásnak, így továbbra is megmarad a versen végigvonuló univerzális életérzés, a kishal önvédelemből imádattá fejlesztett halálfélelme a nagyhaltól. Na, gyerekek, ezt gondolta a költő!” /Lichthóf Lamantinné Cizellált Cuhajka, a Ferenc- És Róbertvárosi Egyesült Gimnázium (FÉREG) magyartanára és maszek halaskofa/

„Hé, te táfelspicli, lenyúltad a blogom kedvenc marhahús receptjét és a kritikán aluli förmedvényeddel lejárattad a nevemet! Ki foglak csontozni!” /Tafel Spitz, hentes és gasztroblogger/

„Még jó, hogy csak Tafel öcsémet vették bele ebbe a degenerált műbe! Én megúsztam! Kilenc olimpiai arannyal!” /Mark Spitz, kilencszeres olimpiai bajnok úszó/

„Mi ez a bárgyú jópofáskodás, ez a retardált bájgúnárság?! Egy romlott táfelspicc utáni Vanish Oxi Action-ös gyomormosás egy világkörüli kéjutazás ennek begyepesedett agyú celebköltőnek a legfrissebb förmedvényéhez képest! Anyámtól egy Frady Endre arcfelismerő rendszerrel felszerelt hőkövető ballisztikus rakétát fogok kérni Karácsonyra! Ha megkapom, akkor az idei lesz életem legboldogabb szeretet ünnepe!” /Puzsér Róbert, kritikus/

„Frady Endre puszta léte és agysejtpusztító irodalmi tevékenysége nyilvánvalóan a Soros terv része! Ennek megfelelően Nemzeti Konzultációt indítunk, melynek során megkérdezzük a zemberek véleményét Frady Endréről! Az uránbányai közmunkatábor igazgatóját addig is nyomatékosan megkérjük arra, hogy a költőt még véletlenül se engedjék számítógép közelébe!” /Csávás Kálmán haddelhaddnagy, az Akadékoskodó Poétákat Elintéző Hivatal (APEH) főelnöke/

„Csak halkan jegyzem meg, hogy a Vanish kiejtése nem vanis, hanem venis, miáltal a rím már korántsem olyan tiszta, mintha Tomi Szuperrel vagy Tomi Sztárral lett volna kimosva! Ne feledjék, tiszta rímekért: Tomi!” /Szuper Tominé Sztár Tomella, mosószergyártó és rímtisztító kisiparos/

Vastagbéltükrözés

Betegnek, ha sajog bele
s ha mar,
doktor bácsi kukkant bele
hamar.

Ám előtte a beteg még
éhez,
s hasat hajtva közelg a vég-
-éhez.

Rendelőbe bekíséri
párja,
ahol szuri, vénaéri
várja.

Nadrágjával földre hull a-
-z öve,
s mögötte cső (ettől hulla!)
jöve.

Hosszan fekszik fél oldalán,
balon,
s közben felfúvódik - talán
ballon?

Nyögdécselget: Fáj a henter…
- Ácsi! -
- dörren rá a gasztroenter
bácsi.

Végre vége, beteg mehet
haza…
- Széklet legyen, csak úgy ehet,
laza!!!

„Súlyos szakmai anakronizmus, azaz időzavar, költő úr! A rendelőbe érve előbb kell levennie a nadrágját és csak azután kapja meg a nyugiszurit! Arról már nem is beszélve, hogy bódult állapotban a páciens nem nyögdécsel, így az orvosnak sem szükségeltetik üvöltenie vele, érti?! Na, ne ijedjen meg, csak lazuljon el! Maga is meg a széklete is!” /Dr. Wégh Béla, gasztroenterológus/

„Nem fáj annyira olvasni, mint amiről szól és ez már vmi ismerve a költőt, bár most épp attól lenne jó ha épp oly szörnyű lenne a vers, mint a témát megélni...Lehetne részletesebb maga a folyamat lényegi része, kissé elnagyolt, nem jön át az igazi fájdalom érzet.” /P. Gergő, a költő reál végzettségű mérnökkollégája/

„Művészi (nem olvasói) igényű feltárulkozás. Az egyszerű halandó olyan mélységű bepillantást nyert az alkotó magánügyeibe, amelyről álmodni sem mert, nemhogy kérdezni. Ekkora alkotói proaktivitást nem könnyű megemészteni, de a tehetség kötelez. Éljen Endrénk és a társadalmi felelősségvállalás!” /F. Péter, a költő humán végzettségű mérnökkollégája/

„A művészet tükrözi a valóságot, és ha ez a valóság történetesen egy vastagbél, akkor azt. A költő egyedi bicegésű versszerkezete a szakrális bélmozgások ciklikus szabálytalanságainak ütemében halad egyre mélyebbre, a felszín alá. A jól kézben tartva induló témavezetés bódítás hatására történő szétesésével a költő az őrületbe kergetett világegyetem archetípusának dinamikáját szegezi szembe a jóléti társadalom renyhe emésztésével. Frady Endre kemény eledellel táplál bennünket és olvasó legyen a talpán, aki ezek után lágyan tudja tartani a székletét! E vers olvasása után két-három liter víz vagy gyógytea fogyasztása javallott.” /Pacal Puccolánné Ihaj Csuhajka, a Bölcsész Értelmiség Lapja (BÉL) irodalmi rovatvezetője/

„A vastagbél tükrözés, magyarul kolonoszkópia, mára már egy teljesen fájdalommentes beavatkozássá vált, amióta az elavult nagyátmérőjű ólomcsöveket hajlékony kisátmérőjű műanyag csövekre cseréltük. Szerencsére a bélbe, ami vastag, behatoló cső vége sem éles vas tag, hanem lekerekített légbefúvó lámpás kamera. A vénába kapott érzéstelenítő hatására bódult, vagy alvó páciens a vizsgálat során felfúvódik ugyan, de a befújt levegő a beavatkozás után természetes úton távozik. Ilyenkor célszerű alaposan kiszellőztetni.” /Prof. Dr. Habil-Debil Alfél Alfonz, a Magyar Tudományos Akadémia alagcsövező tagja/

„Mi ez a híg alpáriság, ez a hitvány elsőszámú szellemi közellenségesség?! Élt egyszer egy jelenleg a sírjában forgó költő, akinek az édesanyja a proletár családok és a kegyelmesék kimosott szennyesét a padlásra vitte száradni, míg ez a költészetet csak nyafogva ugató Frady Endre a saját szennyesét mosatlanul a pofánkba vágja és hangosan a képünkbe röfög! Anyám szerint higgadjak le, mert a laza széklet igenis fontos és nagyon is kellenek a rostok, hogy a székrekedt ember ne rostokoljon órákig a számára világot jelentő deszkákon! Jaj, mama, ne add már alá a lovat, mert arról is verset fog írni! A történelem latrinájába Frady Endrével!” /Puzsér Róbert, kritikus/

„Mozgáshiány miatt pang a bélműködése? Jöjjön el a zenés-táncos rendezvényünkre és mi kellően átmozgatjuk! Önt is várja a Keserű Show!” /Keserű Kenézné Rici Nusi, showwoman és hajtó/

Itt Texasban meg tudnám ütni úgy a talajt, hogy Budapesten egy földrengés elpusztítsa Frady Endrét, de egyrészt a magyarok még nem jelezték ez irányú igényüket, másrészt sajnálnám az összeomló Groupama Arénát. Apai nagyanyám, Csák Nóri ugyanis az Amerikába kitántorgása előtt a Fradiban volt műlovarnő. Über alles Franzstadt!” /Chuck Norris/

Céges autó

Tölgyfának míg őszi kabát
Készül s varrja Makk szabó,
Nékem céges kocsit ad át
Hétfőn Opel Maxabo.

Száz lőerős Opel Astra
Kétszázhússzal lőne ki,
Ám, hajazván KRESZ-hű kasztra,
Féket nyomok őneki.

Belülről bár tölt az öröm,
S elkezd sírva vígni szem,
Könnyekkel telik meg söröm,
El kell adnom Ignis-em!

Átitat kissé a híg mísz,
Látván, ahogy kop’ e lom…
Isten véled, drága Ignis!
Vigasztalj meg Opelom!

Széles úton hogyha hajtok,
Lemarad sok gólya, ló…
Csillognak a fehér ajtók,
S rajtuk a cég logója.

„A lóerő legyen Veled, meg a téligumi! Merthogy mit ér az erő, ha nem uralod, ugye?! OPEL, mindennap új varázslat!” /F. Péter, a költő humán végzettségű mérnökkollégája/

„Nem gondoltam, hogy van vmi ami rosszabb mint a tegnapi meccs, de a "focista" "költő" ismét megmutatta. Ez a kombináció gyilkos elegyet alkot... Stadiont Frady Endrének is!!!!” /P. Gergő, a költő reál végzettségű mérnökkollégája/

„Örvendj, reál gyermekem, mert aki önként megnézte a barátságtalan időben lejátszott Luxemburg-Magyarország 2-1 barátságos mérkőzést, az levezekelte a korábbi bűneit! Feloldozlak! Menj el és többé ne vétkezz! Ja, és ne felejtsd el megnézni a szombati Oroszország-Argentína meccset! Hajrá Messi! Ámen!” /Ferenc pápa/

„Jaj, szentatyám, hadd ne kelljen most játszanom ebben a farkasordító moszkvai hidegben! Egy becsületes kétkezi ill. kétlábi argentin focistának a +5°C maga a fagyhalál! Ó, bárcsak egy Unitef logós, fűthető Opel Astra ablakából nézhetném a meccset!” /Lionel Messi, argentin futballzseni/

„Ne nyafogj, kis girnyó! Mi itt Csukcsföldön még mínusz negyven fokban is önfeledten vízilabdázunk a lángszóróval vágott lékben a jegesmedvék ellen!” /Szergej Tarakanov, orosz vodkadíler/

„Az öreg tölgy kétségtelenül festői lesz a sárgán hulló tüllkosztümben, de hogy jön ez ide?! Mi közöm nekem a részeges görög Apolló Metaxájához?! És ki a nyavalya az a Frady Endre, hogy fogja magát és beleír engem egy ilyen minősíthetetlen ripacskodásba?! Én úri szabó vagyok, nem vásári komédiás!” /Makk szabó/

„Nem Apolló Metaxa, hanem Opel Maxabo! Nem italautomata, hanem autókereskedés! Hogy lehet egy Makk faj ekkora tökfej?! És ez a sógorom!” /Makk Mikkamakkáné Gesztenye Gazella, halloweeni tökvájár és teknősbéka idomár/

„Bámulatos, ahogy a költő bátran nyúl a soha senki más által még csak nem is hallott szavakhoz és szóképekhez. Frady freudi tudatalattijának tudatos felszínre bugyogása az új autó sebességével explicite fordított arányban konvergál a mozgásban lévő jövőképhez. A költő által valódi szavakból kreált sosemvolt szóösszletek rímpárokba csendülése olyan önfeledten viszi előre a művet, mint téligumik a céges autót a világirodalom végtelen hómezején. A karácsonyi könyvvásár kihagyhatatlan bestsellere!” /Ködlila Kösztönyné Jajvirág Julilla, a Hanyatt Homlok Hexameter könyvkiadó betanított szaklektora/

„Mi ez az alpári sehonnaiság?! Ki ez a mérhetetlen senki?! Gólya, ló és logója?! Csavar a végére?! Ez az egész egy nagy csavar, a tehetségtelenség-spirál ördögi köre! Agyat szutyokká centrifugáló szellemi ringlispíl! Félájult anyám szerint a tölgyfának varrt őszi kabát képe még szép volt, de szerintem egy tölgyfának kétszázhússzal nekihajtó Frady Endre pép látványa sokkal szebb lenne! Legalább is megnyugtatóbb! Mindannyiunk számára!” /Puzsér Róbert, kritikus/

„Szeretem a szárnyaló gólyák és a száguldó lovak mellett kétszázhússzal elsuhanó Opel Astrákat. Futva megelőzni.” /Chuck Norris/

Szenvedés vagy lehetőség?

(gyereknevelési előadás)

Szenvedés vagy lehetőség?
Fájsz, mint mikor máglyán hős ég,
Vagy a léted napfény, Hawaii,
S idén még jobb lesz, mint tavaly?

Ki vagy te, egy Megaszülő,
Vagy a szokott megőszülő?
Vajh’ mely igazabb ma rátok,
Kölkötök áldás vagy átok?

Gyereknevelés nem pestis,
Ezt megtudni jó ez est is,
S bemutathatja e tan azt,
Hogy kezelj egy komisz kamaszt.

Porontyod egy ponton felnő,
S akár ács lesz, akár delnő,
Rá jogosan büszke lehetsz,
S visszanézel: „Jó volt e hecc!”

(tánc!)

Előadás:
2017. nov. 24. péntek 18:30–20:00
Lurdy Ház Konferenciaközpont
(Bp. IX. ker. Könyves Kálmán
körút 12-14. I. emelet, 4-es terem)


Az esemény Facebook oldala:
 https://www.facebook.com/events/1517466818333420/

„Lehet, hogyha jobban értettem volna a kamaszok lelkivilágához, akkor meg tudtam volna akadályozni, hogy a kedves padawanomból, Anakin Skywalkerből randa Darth Vader legyen és miszlikbe aprítson? Kár, hogy az én időmben még nem voltak ilyen remek gyereknevelési előadások!” /Obi-Wan Kenobi, Jedi lovag/

„Phhh… fhhh… phhh… fhhh… Szerencsétlen Obi-Wan, hát még most sem érted, hogy mennyivel hatalmasabb az Erő sötét oldala?! Nem csoda, hogy miszlikbe aprításként élted meg, amikor levágtam a fejedet, te gyógyjedi! Phhh… fhhh… phhh... fhhh…” /Darth Vader, sötét nagyúr/

„Nekem sanyarú gyerekkorom volt, majd felnőve ez csak folytatódott. Az egyetlen lányról, akibe szerelmes voltam, kiderült, hogy a húgom. Az egyik mesteremet lefejezték, a másik végelgyengült, és amikor az apám először látott meg a saját szemével, akkor abba rögvest bele is halt. Ha ezt jelenti, hogy az Erő velem van, akkor inkább legyen ellenem!” /Luke Skywalker, Jedi lovag/

„Az aktív cölibátus miatt sajnos nincs gyerekem, de ha lett volna, biztos elmennék erre a remeknek ígérkező előadásra. Így azonban aznap este valószínűleg meccsre fogok menni. A svájci gárdistákkal játszunk.” /Ferenc pápa/

„Gáspár fiamat focistának neveltem, hogy megálljon a saját támaszkodó lábán, de egy ponton karizmatikus hittérítő lett belőle! Rögvest kitérek a hitemből! Elmegyek erre az előadásra, ha van VIP páholy, ahol lehet szotyizni. Ahogy a dakota mondás tartja: Jobb ma egy zacskó szotyola, mint holnap egy neveletlen kölök!” /Dr. Orbán Viktor, miniszterelnök és több gyerekes apuka/

„Jaj, már megint ez a gyereknevelés! A szüleim nem arra valók, hogy neveljenek, hanem hogy gondoskodjanak számomra korlátlan internetelérésről és annyi zsebpénzről, hogy a neten mindent meg tudjak rendelni! A tök gáz tanulásról szóló dumájuk meg ultraciki!” /Xfaktor Xénia, komisz kamasz/

„A kamaszkor állítólag annyival jobb, mint a pestis, hogy az előbbit állítólag túl lehet élni. Persze beleőszül az ember, de hát kinek van addigra már energiája tükörbe nézni?” /Xfaktor Xerxészné Hajszolt Hajnalka, mikromenedzser és anyuka/

„A tartalomról annyit, hogy nem muszáj ám a gyereknek feltétlenül az ún. kamaszkorba lépnie, ahhoz, hogy felmenői színárnyalata hirtelen eltolódjon a szürkeárnyalatok felé. Megnyugtató a tudat, hogy a mindennapi nehézségek után egyszer majd szembesülünk a nem mindennapiakkal is. A formáról meg annyit, hogy lámlám, kell egy jó ügy, és Endrénk bemutatja, hogy tud, ha akar. De mikor fog végre akarni?!” /F. Péter, a költő humán végzettségű mérnökkollégája/

„Frady Endre, a társadalom élő lelkiismeretének ihletett furdalója, ráébreszt minket arra, hogy ahhoz, hogy a jövőnk záloga a jövőjét ne zálogházi cédulák között töltse, most kell cselekedni, de ízibe ám! Olyan irdatlan rímekbe irdalt dalt írt, amely előbb megrengeti, majd csillapított rengés lévén le is csillapítja a megrengetendőket és a lecsillapítandókat, miközben szájtátva figyeljük, ahogy lenyomja a torkunkon a cukormázzal bevont keserű pirula gordiuszi csomóját! Feleim, zokogjunk!” /Irdatlan Igorné Szájtáti Szatyorella, a Nota Bene Irgalmatlan Irodalom (NB II) c. kulturális folyóirat recenzora/

„Ó, hogy zuhanna rá Frady Endrére nagyon magasról a Hajdú Péter! Anyám a nyugdíjasklub keresztrejtvény fejtő versenyén nyert orosz kémprogrammal véletlenül meghekkelte a postafiókomat és ezt a szánalmas degenerációt elolvasva most azt követeli tőlem, hogy vigyem el erre a gyengeelméjű gyereknevelési előadásra, hogy megtudja, mit vétett! Nem anyám, nem vétettél, ÉN JÓL NEVELT VAGYOK!!! NEM ORDÍTOK! NA, JÓ, ORDÍTOK, DE NEM ELLENED, HANEM ÉRTED!!! ÉRTED?!?!?!” /Puzsér Róbert, kritikus/

„A szüleimnek nem kellett engem nevelniük, mert már készen kaptak. Az én gyerekeim pedig sosem mertek neveletlenek lenni. Az egyik egyszer ugyan megpróbálta, de amikor a szám leheletével rázsugorítottam az auráját, pillanatok alatt meggondolta magát.” /Chuck Norris/

Fogmosás

Amikor én fogat mosok,
Van arra egy alapos ok:
Hányás után, hogy a fox-út
Ne tartalmazzon sok fogszút!

Terhelt gyomor vajh’ mit vét el,
Midőn robban ki az étel?
Vagy ez nem a bélbolyh baja,
Csupán romlott volt a kaja?

Mindegy! Fogorvosok kérték,
Szájamban a pH-érték
Sose legyen csokis keksz’t rém
Lassan csócsálóan extrém!

Úgyhogy mosok s habzik a szám,
S rádióból hangzik a szám,
Melynek kósza dallamára
Fluort köpök. Ennyi mára.

„Kevesen írnak verset a hányás és a fogmosás összefüggéseiről, azok se a széles tömegeknek. Kuriózum tehát e mű, melynek tartalmi, formai és miheztartási hiányosságait elkényeztetett olvasótábora bizonyára rutinszerű nagyvonalúsággal fogja kezelni.” /F. Péter, a költő humán végzettségű mérnökkollégája/

„Frady Endrében egy nagy költő veszett el, de olyan mélyen, hogy nyomokban mogyorót is többet tartalmaz a vers, mint költészetet.” /P. Gergő, a költő reál végzettségű mérnökkollégája/

„Költő úr, nem tudja, hogy a csokis keksszel nem az a fő baj, hogy savasítja és megemeli a száj pH-értékét, hanem az, hogy finom és hizlal! Kár!” /Gombóc Artúr, dagadt varjú/

„Á, garázda poéta úr, szóval romlott csokis keksz miatt kartácstüzet okádva rókázta tele a közterületet?! Ez tiltott graffiti elhelyezésnek minősül, és mint ilyen, azonnali lepofozást von maga után! Szakaaaaaasz… üss! Áááá… ne engem!!!” /Csávás Kálmán izomagy, a Renitens Óborzalmas Költőket Alaposan Kiklopfoló Országos Művészetellenes Alapítvány (RÓKAKOMA) pofonszakaszának főparancsnoka/

„Egyáltalán nem véletlen, hogy a Firefox répaszínű. Mi adunk a hitelességre!” /Okádó Oktogonné Mézelő Mozilla, a tűzróka feltatlálója/

„A Biblia is igazolja, hogy én előbb találtam fel a rókatüzet, mint a Mozilla a tűzrókát! Böngésszetek csak utána, kopasz filiszteusok!” /Sámson, a hajas hős/

„Colgate-tel a fogmosógép is tovább él!” /a magyar fogorvosok 98%-ának ajánlása/

„Signal, a fogtisztaság legbiztosabb jele!” /a magyar fogorvosok 98%-ának ajánlása/

„Hiszed, hogy a Blend-A-Med a legjobb? A fogszúk is hiszik és rettegnek!” /a magyar fogorvosok 98%-ának ajánlása/

„Hogyha ki a fogad dű’ne, segít rajt’ a Sensodyne!” /a magyar fogorvosok 98%-ának ajánlása/

„A magyar fogorvosok nem matematikából a legjobbak.” /a magyar matematikatanárok 100%-ának véleménye/

„Phhh… fhhh… phhh… fhhh… Örülök, hogy az Erő sötét oldala segít a hányinger leküzdésében, mert a maszkomat sosem vehetem le! Phhh… fhhh… phhh... fhhh…” /Darth Vader, sötét nagyúr/

„Ó tervezőm, mekkora lehet ennek a sötét bádogember büdös szájának a phhh értéke?! Nem kéne egy lézerfogkefével gyakrabban fogat mosnia?!” /3CPO, protokoll droid/

 „Nekem olyan érzékeny a torkom, hogy már a fogmosástól is hányinger kerülget, és addig öklendezek, míg újra fogat kell mosnom. Ördögi kör!” /Műmájer Mimóza, betanított torokgyík idomár/

„Na, gyerekek, tegye fel a kezét, aki még sosem hányt fogmosás előtt! Senki? Na, hát ezért ennyire hiánypótló mű a már-már a XXIII. század költészetét képviselő Frady Endre mélylírája, amely egyszerre borzongat és tanít, ápol és eltakar. Undor és feloldás. Émely és feloldódás. Oldás és kötés. Egyes és ötös. Előbbi annak, aki nem tanulja meg, utóbbi meg annak, aki megtanulja. A jövő órára!” /Undor Andorné Idill Adél, középiskolai magyartanár és fogkefe ügynök/

„Konkrétan hányingerem lett és kidobtam a taccsot Frady Endre fogmosási ámokfutásától! Ez a hitvány semmirekellő pár kínrímmel úgy fel tudja forgatni a gyomromat, mint az Irma hurrikán Miami Beachet! Anyám szerint el kéne mennem fogat mosni és lezuhanyozni, mert olyan szagom van, mint amikor kutyapacalt főznek egy kínai gyorsétteremben! Mindenesetre, amíg a ferdeszemű szakács vizet forral, addig én bosszút! Vesszek meg, ha ne vesszen Frady Endre!” /Puzsér Róbert, kritikus/

„Én fogmosás helyett beleharapok a sivatagi homokba, nyállal elkeverem és némi lögybölés után 1600 bár nyomással kilövellem a fogaim között.” /Chuck Norris/

Téli világ

Világ télen főleg téli.
Van, ki könnyedebben éli
Meg, de például a fagyík
Rögvest tömbös jéggé fagyik.  --->

Főleg fákon él a fagyík,
Ám mert nincsen benne nagy ík-
-ú, csak dúdol: „Sala-lalá!”
S nem búj’ vastag kéreg alá.

Szomorú tény, fagyík télen
Kihalásban jár az élen,
S hóban így legtöbb falant
Daltorzót peng, fagyíktalant.

Falant: „Ha a fagyík kihal,
Nem marad, csak üregi hal
S zsírló, ki a nyarat féli...
Torzó lesz a világ, téli!”

„Még zsír, hogy félem a nyarat! Nagyon meleg, én pedig nagyon büdösre izzadom magam tőle! Még a laktanyasiak is inkább huszárvágást ejtenek magukon, csak ne nekik kelljen engem olyankor lovagolniuk, mert leájulnak rólam!” /Ráró a zsírló/

„Én megpróbáltam. Ellazultam. Szabadjára engedtem a fantáziámat. Próbáltam tudatosan felkészülni az üzenet befogadására. Talán csak a sokéves rutinnak, és a gondos életvédelmi előkészületeknek köszönhető, hogy pár órás lábadozás és ágynyugalom után visszanyertem hitem egy értelmes civilizáció létezésének elvi lehetőségében. Nem emlékszem pontosan mi történt, egyelőre annyi biztos csak, hogy Paul Neil Milne Johnstone trónja ma megingott.” /F. Péter, a költő humán végzettségű mérnökkollégája/

„Ez a vers egy pusztulat. Epilepsziás sokkot kaptam eme kátyúkkal övezett sztrádán. "Highway to HELL"... De ők már akkor Frady Endrét olvastak??” /P. Gergő, a költő reál végzettségű mérnökkollégája/

„Az esős időjárás, a fronthatás és a gyógyszernek szánt másfél liter tablettás félédes Homoki Hánytató együttes mellékhatása miatt a költőt az ihletadó homlokcsókolás miatt egyszerűen csak leütöttem egy fagyott fagyíkkal! Én kérek elnézést!” /a múzsa/

„Én érzékeltem, hogy a múzsa veszélyt jelenthet, de sajnos a nemzeti átképzési program levelezőn elvégzett biztonsági őri bizonyítványának felmutatása ebben az esetben kevésnek bizonyult. Engem fagyíkká változtatott, de már kimúltam.” /a költő hivatalból kirendelt védőangyala/

„A költő a bizonytalan jelentésű szavak tetszőleges felcserélhetőségének felszabadító erejével vágja át a szigorú irodalmi szabályok gúzsába kötözött emberiség gordiuszi csomóját. A nyár antitéziseként elénk fagyó tél az ellenkező töltetű ugyanazság egymást kioltó vehemenciájával világít rá való világunk végletekig világias világtalanságára. A lángvágó lelkű poéta fényesen bizonyítja és leplezi le a "Hólatyakba fejelve szem nem marad szárazon!" közmondás féligazságtartalmát! Elő a farbával! Világ fagyíkjai, nevesüljetek!” /Tézis Góné Antitézis Antigóné, a Sekélyes Sastudat c. alternatív költészeti versportál szintetikus szcenárióírója/

„Csak kapnám a kezembe ezt az irkafirkálgató nyikhajt, majd adnék én neki az NDK import vasbeton kontykötőtűmmel! Szegény fiacskám habzó szájjal beleájult az ölembe és azóta nem győzöm azzal nyugtatgatni és vigasztalni, hogy ez a degenerált evolúciós túlkapás Frady Endre kilenc évvel idősebb nála, tehát ha minden jól megy, akkor az én kis kritikus nyuszikámnak lesz majd egyszer egy nyugodt évtizede, mert ez a legelsőszámú irodalmi közellenség az urnájából már csak nem fog majd verseket küldözgetni szegény kis Robikámnak!” /Puzsér mama/

„Itt Texasban nyáron sincsenek fagyíkok, mert az őseik – a dinoszauruszok – már akkor kihaltak, amikor egy űrugró edzésem végén meteorként becsapódtam.” /Chuck Norris/