2019. január 10., csütörtök

Béla varja

Addig fehér Béla varja,
Amíg a hó betakarja.
Az jelzi majd tavasz jöttét,
Ha a színe újra söttét.

Béla varja gyakran setét,
Mint egy koszos lúdtalpbetét.
Ám, ha csupasz, rózsaszín ő,
Míg a tolla újra kínő.

Ha tápra lel Béla varja,
Nincsen, aki elzavarja,
Mert ő senkitől se retteg,
Kivéve, ha nagyon betteg.

Béla varján nincsen csizma,
Mert erős a csüdi izma,
Ám, ha netán mégsem izmos,
Kihal, mint a kommunizmos.

Kár!

„Kár, költő úr, hogy ennyire agyatlan! Ha lett volna, lenne és/vagy fogna lenni varjam, akkor a leghatározottabban tiltakoztam volna, tiltakoznék és/vagy fognék tiltakozni, hogy ilyen becsületsértő debilségeket írkál!” /Béla, akinek nem volt, nincs és nem lesz varja/

„Fogna lenni?! Fognék tiltakozni?! Béla!!! Ülj le, egyes! Alá!!!” /Piri néni, Béla egykori magyartanára/

„Kár, hogy nem voltam, nem vagyok és nem leszek! Így nem járhat át a kár öröm!” /Béla nem létezett, nem létező és/vagy nem létezni fogó varja/

„Car?! You need car? Rent a car! Cheap car! How are you cheap car?” /Rezső, Béla manchesteri migráns autódílere/

„How are you cheap car?!?!?! Jaj, te és a Béla haverod!!! Háromszor aláhúzott egyes alá!!!” /Piri néni, Rezső és Béla egykori angoltanára/

„Hóvarjú,
How are you?”
/Télapó Tádé, middlesbrough-i migráns költő és betanított áruházi idénymikulás/

„Ha varjú csíp, kár éri a szememet! Kár! Jaj!” /a kereszten állítólag varjú kicsípte szemű bal lator/

„Hogyha tényleg bűnbánó a kereszten a lator,
Akkor nem kell neki cédulát vennie, Luther?”
/Varjú atya, Béla eretnek gyóntatópapja/

„A zárlatból ítélve kétségkívül (Ady Endre barátja) Kun Béla varjáról lehet szó, aki civilben Vörös Rébék. Fehér varja mindenkinek lehet, aki mindig elvakarja, mint Karóvaljött Attila. Vérszagra gyűl a forradalmár.” /F. Péter, a költő Bélát csak hírből ismerő humán végzettségű mérnökkollégája/

„Hé, költő csávó, hiába erős a külső csüdöm, mer’ edzem ám, de ha télen nincs rajtam csizma, kockára fagy a virgácsom, he! Még szerencse, hogy havi öt millából futja jeticsizmára! Zsír!” /Varjú II Vendel, a Varjúdombi SE védekező középpályása/

„A versszakok végi meggyötört rímek okozta katarzissal a költő azt sugallja, hogy a magasabb rendű örömökért be kell vállalni az alacsonyabb rendű szenvedést, azaz éptelen testben nem néptelen a lélek, sőt! Aki rágni képtelen, az nem maradhat péptelen, így a költő kis adagokban intravénásan adagolja szellemi tápot, spirituális beöntésként mintegy. A károgó varjú a magyar közoktatás énekesmadár képzésnek meredek metaforája. Béla pedig annak a szimbóluma, hogy nem attól válik valaki igazi Bélává, hogy Bélának keresztelték, hanem aki Béla akar lenni, annak a szívében kell Bélává válnia, még ha egyébként Lajos is lenne!” /Linóleum Lajos, testéptelenítő és betanított magyar-testnevelés szakos tanár/

„Kár, hogy nem vagyok varjú, mert akkor most rárepülnék Frady Endrére, és bár nagyon nem csípem, most nagyon csípném. Főleg a két szemét, hogy ne csak belsőleg legyen szemtelen, hanem külsőleg is! Anyám szerint a gyenge szóvicceim azt mutatják, hogy olyan elszánt dühvel harcolok Frady Endre ellen, hogy lassan már magam is Frady Endrévé válok! Jaj, ne! Jézus, segíts! Ígérem, jó leszek és ezentúl majdnem mindig megeszem a paradicsomleveset!” /Puzsér Róbert, Béla kedvenc kritikusa/

„Róbert fiam, bizony mondom néked, ma veled eszem a paradicsomlevesből!” /Názáreti Jézus, Béla és Róbert megváltója/

„Íme, a teológiai válasz arra kérdésre, hogy a paradicsom zöldség-e vagy gyümölcs! Jézus szavaiból nyilvánvaló, hogy gyümölcs, hiszen Ő megemlítette és Ő sosem beszél zöldségeket.” /Vega Tarjánné Fauna Flóra, kertészeti teológus/

„Itt nálunk Texasban minden varjú olyan színű, amilyennek én mondom. A fény ugyanis tudja, hogy vagy olyan hullámhosszal verődik vissza, amilyet én akarok, vagy én verem olyanná.” /Chuck Norris/

„Norris apó ismét fényezi magát, úgyhogy már megint egy lószérumnyi nyugiszurit kell beadatnom neki. Kár!” /Brünhilda főnővér, a Megbuggyant Akcióhősöket Mindhalálig Unatkoztató Szeretetotthon (MAMUSZ) készletgazdálkodási csoportvezetője/

2019. január 8., kedd

Haglund exostosis

A költő bal sarka (Dr. Röntgen felvétele)
Haglund exostosis van a
bal sarkamon s ennek mana-
-pság én ritkán örvendezek,
ám bízom, hogy ügyes kezek
(miknek végén orvos vagyon)
meggyógyítanak, de nagyon!

Csontkinövés achillesi
tapadásnál csak azt lesi,
őáltala keltett dudor
sarokkínzatási tudor
módján lábam hogyan rágja,
mint eretneket a máglya!

Ha nem gyógyul, nem lesz foci,
hanem hízás, növő poci,
vérzsírbő lesz erem mesze,
s agyon rúg a sztrókom: Nesze!,
ám él még egy remény, mi a
lökéshullám terápia!


„Tisztelt költő úr! Nagyon örülünk, hogy végre a sarkokra leselkedő veszélyekkel is foglalkozik valaki, bár meg kell jegyeznünk, hogy kissé dilettáns a megfogalmazása, mert nem bal és jobb sarok van, hanem északi és déli! Köszönjük, hogy elmondhattuk!” /Heló Hólé, pingvinfóka/

„Hányszor mondjam, hogy nem terápia kell, hanem egy véső, amivel úgy lemetélem azt a csontkinövést, hogy ezentúl hordhatja a gyerekei kinőtt cipőit is!” /Dr. Bárdos Béla, ortopéd sebész/

„Lökéshullám terápiára van szüksége? Utazzon el velünk egy óceániai tektonikai repedéshez és helyezze a sarkát két lemez közé! Már egy lökéstől darabokra hull ám a csontkinövése!” /Dzsavel Travel hirdetés/

„A fájó sarok messianisztikus vonatkozásainak és a mindennél fontosabb futball témájának egybeesése folytán elmondható, hogy a költő hagymázas rémálmában egy mindenkit megváltó Lionel Messiásként fáj önmagának. És nekünk is.” /Dr. Kényszerképzet Kenéz, parapszichopatológus/

„Kinek achillese tarka,
Annak gyakran fáj a sarka.”
/Rímrendező Rezső, versgyári futószalag töltő betanított munkás/

„Nem minden marha sarka kajla,
csak a tarka sarkú marha sarka kajla”
/F. Péter, a költő humán végzettségű mérnökkollégája/

„Egyszer nekem is fájt egyszerre nyolcvan sarkam, de aztán rájöttem, hogy az azé a negyven rablóé, akik a jelmezbáli Ali Baba szerkóm miatt megtámadtak és a homlokomban megütötték a bokájukat. Én csak együtt éreztem velük” /Chuck Norris/

„Súlyos képzavar, költő úr! Nekem nem lángfogaim vannak, hanem lángnyelveim, így az eretnekeket nem rágni, hanem nyaldosni szoktam! Remélem, a közeljövőben magát is lesz alkalmam megkóstolni!” /egy magát megnevezni nem kívánó máglya/

„Na, ha én ezt tudom, hogy a rólam elnevezett szindrómáról egyszer egy ilyen idülten hevenyészett verskinövés fog születni, akkor inkább fel sem fedezem! Ez rettenetes!” / Patrick Haglund (1870-1937), svéd ortopéd sebész/

„Mi ez az akut agyvíz szennyező rímförtelem?! Az oroszországi hadjáratból lefagyott végtagokkal hazakúszó és nyers lóhúst zabáló napóleoni hadroncsok szenvedése semmiség ahhoz a kínhoz képest, amit egy magamfajta védtelen kritikus él át, amikor a képernyőjén megjelenik egy Frady Endre feliratú megnevezhetetlenség! Ó, anyám, miért nem szültél egy eggyel korábbi évszázadba, amelyet még nem fertőzött meg ez a mindenféle kimondhatatlan betegséget magán viselő és megverselő klinikai ló?!” /Puzsér Róbert, kritikus/

„Tisztelt lakosság! Őrizzék meg a nyugalmunkat! Az irodalmi katasztrófahelyzetre való tekintettel kérjük önöket, hogy maradjanak otthon! Ha azt tapasztalják, hogy a csapból is Frady Endre folyik, akkor sürgősen zárják el!” /Havária Hugó, az Országos Katasztrófaköltőket Államilag Deheroizáló Életvédelmi Központ (OKÁDÉK) szóvivője/

„Frady Endre a világirodalom rólam elnevezett sarka. Mit mondjak, nem vagyok rá büszke!” /Achilles, görög mitológiai hős/

2019. január 7., hétfő

Egyre...

Magyarország egyre jobban
Teljesít és élre robban,
Joggal látnak minket nagynak!
S közben százak holtra fagynak…

Nyugat hanyatló és fura,
Népünk lesz a világ ura,
Rút Soros is nagyot döbben!
S menekülnek egyre többen…

Barátian zúg a Volga,
Magyar vízben jó a dolga
Minden gazdag aranyhalnak!
S mélyszegények egyre halnak…

Keleten kél a mi Napunk,
Zsebre tesszük, amit kapunk,
Nem szorulunk Brüsszel kegyre!
S közben a húr feszül egyre…

„Szolgálati közlemény: Frady Endre költő a mai naptól visszamenő hatállyal soha nem létezett. Állítólagos lakásán megtalált elszenesedett állítólagos teteme egy öngyilkosságot elszenvedett ismeretlené. Fentiek figyelembe vételével a saját érdekében mindenki nyomatékosan kéretik Frady Endrét soha meg nem történtnek tekinteni! Ezen alkotmányos törvényerejű felhívás megszegői kéretnek soron kívül hasonló sorsra jutni!” /Lózung Levente, a Nyomtalanul Eltakarító Testület (NYET) közszolgálati sajtószóvivője/

„Ez az! A forradalmi hevületű Frady Endre végre odatette a tutit és megmondta a frankót! Kaszára-kapára! Hű, a kedvem is egyre… Jaj!!!” /Eszement Edömér, ellenzéki entellektüel/

„Az alkotmányos törvényerejű felhívást megszegő Eszement Edömér soron kívül hasonló sorsra jutott, mint a soha nem létezett Frady Endre, így a mai naptól visszamenő hatállyal ő sem létezett soha. Mi nem csak nem szeretjük a viccet, de nem is értjük!” /Lózung Levente, k. m. f./

A propaganda világa és a prózai valóság közötti szakadék költői áthidalásába belepusztult, sőt soha nem létezett költő soha meg nem írt páros rímei sosem látott-hallott semmiként nem hatnak senkire. Hű, szerencsére időben észbe kaptam, különben nem csak a lapom ment volna a közzúzdába!” /Kaméleon Kelemenné Behódolt Butélia, a Polgári Irodalmi Szépérzék Országos Központja (PISZOK) által tűrt és támogatott irodalmi lap főszerkesztője/

„A világot Frady Endrén keresztül látni és értelmezni még a nagy és mindenható Chuck Norrisnak is izzadságos lenne. El se tudom dönteni ez a vers mely tábort élteti. Lehet, hogy egy bomlott elme több személyisége egyszerre jelenik meg? Sose voltam jó elemző, mire gondolt a költő, ez az 50 milliós kérdés...” /P. Gergő, a soha nem létezett költő reál végzettségű mérnökkollégája/

„A Magyarország jobban teljesít! szlogen magyar hangját hetekig tartott betanítanom, hogy felolvasás közben el ne röhögje magát, de megérte, mert szép kerek sikerdíjat kaptam. Ennélfogva Magyarország számomra jobban tejel!” /Nyelvgyöki Nyihámor, udvari beszédtanár/

„KÉT TÁBLA
Számítván az Úrtól kegyre,
Kőtáblát vesz Mózes szegyre,
Azzal caplat fel a hegyre,
S Úr ír táblákra, nem egyre.”
/Józsué Jenő, táblabíró és amatőr költő/

„Tisztelt Józsué úr! Hadd hívjam fel a figyelmét, hogy az Úr nem egy, de nem is kettő, hanem négy kőtáblára írta fel a törvényt, köszönhetően Mózesnek, aki az első kettőt eléggé el nem ítélhető módon, haragjában összetörte! Csoda-e, hogy százhúsz éves koráig bolyongania kellett a pusztában?!” /Dr. Aranyborjú Askenáz, bálványteológus és féligazságszérum díler/

„Kik ezek az óhéber migráncs Soros bérenc kommentelők?! A kérdés költői, mert tuggyukkik! Na, de most majd még jobban utánuk nézünk!” /vitéz Csávás Kármán vezérbivaly, a Bajkeverő Anarchistáknak Rettenetes Maflásokat Osztogatók Klubja (BARMOK) ideológiai ökle/

„Mi ez a senki által meg sem írt semmi?! Az rendben van, hogy a hamis propaganda ellen humorral kell harcolni, de Frady Endrének annyi humora sincs, mint egy beltéri kóla automatának! Anyám szerint egy kóla automata igenis tud vicces lenni, amikor például elnyeli annak a nagypofájú házmesternének a pénzét, az meg addig rugdossa a nagy büdös lábával, míg ki nem újul a fájós bütyke! Ajjaj, azt hiszem, nem tiltottam el idejekorán a Sas kabaré nézésétől! Mindegy, kivételesen egyetértek a hatalommal abban, hogy Frady Endre sohase létezzen! Végre egy értelmes kormányzati intézkedés!” /Puzsér Róbert, kritikus/

„Annyira elviselhetetlen kezd lenni a feszültség, hogy inkább sürgősen megpattanok, mielőtt elpattannék!” /a húr/

„Mit csinálok egyre jobban?!” /Magyarország/

2018. december 28., péntek

Bűn és bűnhődés

Jeti ugrált előttem,
Fogtam magam s lelőttem,
Hívén, hogy egy tetemet
Friss hó úgyis betemet.

Sajnos a hó nem esett,
S tettemet, e nemeset,
Scotland Yard-tól valaki
Nyomozgatá vala ki.

Űznek s futok fel-le... nem
Segít, mivel ellenem
Bevetnek több szakaszt, ó!
Fa vár rám, az akasztó.

(haláltánc!)

„A kétezer-tizennyolcas esztendőt befejező
Frady fércmű a költőt szerencsére lefejező,
Bár tönk és bárd helyett, ami itt szerepel, az bitó,
Ámde hála az égnek, az sem élethosszabbító!”
/Csasztuska Szilveszter, OKJ-s képzett hóhérsegéd és átokmondóka gyártó kisiparos/

„Már írni akartam, hogy igen így kell lezárni az évet. De az a szokásos utolsó versszak, mint egy betonfal megállít, öl és nyomorba dönt... Kár érte, jó is lehetett volna.” /P. Gergő, a költő reál végzettségű mérnökkollégája/

„Az új Frady Endre vers olyan, mintha belehánytak volna a Pegazus nyerge alá, és a kitocsogó puhulmányból tocsmákoltak volna össze valami óborzalmat! Pfuj!” /Pép Pál, lepényleső kisiparos/

„Súlyos anakronizmus, Költő Úr! A Yard nyomozgathat, de a halálbüntetést 1965-ben eltörölték Nagy-Britanniában (legalábbis gyilkosságért). Texasban (amely nem egy következmények nélküli állam) mondjuk történhetne, csak a Yardot kellene Sheriffre cserélni. De ha az efféle lényegtelen apróságokat mind költői eszközként értelmezzük, melyek a téma időtlenségét, és univerzalitását hivatottak kifejezni, akkor nem mulasztjuk el észrevenni és méltatni a címbeli utalást sem, melyet számos a témához kapcsolódó szó követ, hidegen racionális sorrendben. Az irodalom nagyjai közül sokakat megihletett ez a téma, de kevesen tudták ilyen figyelemreméltó tárgyilagossággal elhagyni a történet végéről elhagyni a katarzist. Minek regényeket írni, ha három versszakban is megoldható?!” /F. Péter, a költő humán végzettségű mérnökkollégája/

„Ez az izé kevésbé irritáló, mint Fjodor Mihajlovics Dosztojevszkij hasonló című műve, mert ez sokkal rövidebb, mint a másik, így hamarabb kiderül, hogy egy szót sem értek belőle.” /Egyszerű Egyed, a Heurisztikus Életbölcsességeket Tanító Állami Gimnázium (HÉTÁG) orosz nyelvi előkészítős hallgatója/

„Amennyiben Frady Endre bármelyik műve bekerül a Nemzeti Alaptantervbe és ily módon kötelezővé válik, mi egy emberként visszaadjuk a diplománkat és közmunkásként inkább éhen halunk, minthogy ennek a z irodalmi szeméthegynek a tanításával megfertőzzük a jövő nemzedékét!” /Szikla Szilárdné Vasököl Viktória, a Magyar Tanárok Köre (MTK) rendíthetetlen szóvivője/

„Én nem vagyok ennyire elkötelezett, így sztrájktörőként, háromszoros fizetésért bármelyik Frady művet hajlandó vagyok megutáltatni a nebulókkal. Amúgy ahogy a mai XYZ-s degenerációs gyerekeket nézem, nincs olyan irodalmi klasszikus, akiket ne fikáznának le alapból, ha nem zenés videoklip formájában tálalják őket. Mindegy, elvekből úgysem lehet megélni!” /Gerinctelen Gézáné Nulla Nihilla, közmunkában OKJ-s képzett magyartanár/

„ Mi ez az irodalmi aberráció, ez a legeslegelsőszámú közellenségeskedés?! Ha megválasztanak a főpolgármesternek, akkor úgy népszerűsítem a Sétáló Budapest koncepciómat, hogy a járdákra és az úttestekre Frady Endre retteneteket festetek fel, amin az emberek örömmel taposnak majd! Anyám szerint ez nem jó ötlet, mert a kutyatulajdonosok nem csak az ebeik után nem takarítanak majd fel, de saját maguk is az utcán fogják elvégezni a kis- és nagydolgaikat, sőt a kutyátlanok is! Lehet, hogy a Sétáló helyett Hasmenő Budapest élén fogok menetelni?! Látjátuk beleim szümtükhel, mik vogymuk?!  Mocskos Frady!” /Puzsér Róbert, kritikus és főpolgármester jelölt/

„Egyszer egy rám támadó jeticsorda összes fejének a lerúgása miatt Jetifalva lakosai halálra ítéltek  és felakasztottak, de a nyakizmom megfeszítése után már nem volt időm eltemetni őket, mert épp gazsulálni siettem valamelyik kérészéletű kelekótya kelet-európai kiskirálynak. Sajnos, amióta Bruce Lee félhülyére vert, nem mindig tudom, mit művelek... ” /Chuck Norris/

„De jó, hogy kitaláltságom folytán valójában sosem léteztem, különben már rég kihaltam volna!” /Jeti Jenő, Jetifalva jegyzője/

2018. december 5., szerda

Ünnepi fények

Közterek embere fázón
Fekszik a hullt belű zsákon,
S távoli tőle a száz ohm:
Ünnepi fények a fákon.

Közterek embere éhez,
Fogsorok ínybe bevásnak,
S távoli kép jut e lényhez:
Ünnepi fények a másnak.

Közterek embere árva,
Talpa alatt hűl a rótt hon,
S vágya a semmibe’ járva:
Ünnepi fények, az otthon.

Ünnepi fények, a jólét
Benn, fa alatt süti meg hal,
S kinn bevedelve a hólét
Közterek embere meghal.

„szúrós szikár széljegyzet az "annyit is ér" mentalitású menedzsment margójára” /F. Péter, a költő humán végzettségű mérnökkollégája/

„Akinek nincs saját, külön bejáratú fűtött cethala, az annyit is ér!” /Gázár Jónás, hódmezővásárhelyi próféta/

„Költő polgártárs, maga nem tudja, hogy a közterek embere se nem fázik, se nem éhezik, mert nem is létezik, hiszen közkívánatunkra el lett zavarva a közterekről! Akit nem látunk, az nincs! Ahogy magának sem joga szabadlábon védekezni! Őrmester, ütééés íííndulj!!!” /Ököl Ödön, a Panelproli Osztályellenséget Feltétlenül Agybafőbe Bagatellizáló Egyesület (POFABE) szakmai igazgatója/

„Közterek embere ember?
Vagy csak egy állati véglény?
Bölcs, aki vallani nem mer,
Elviszi gyorsan a kékfény.”
/D. György, a költő más cégnél dolgozó és szociálisan érzékeny mérnökkollégája/

„Hallja-e D. úr, ha még egyszer kisbetűvel írja a nevemet, tényleg elviszem, oszt’ vissza meg már csak nyolc napon túl hozzák ám! Na, ehhez tartsa magát!” /Kékfény Késztény kilencedes, a Kulturálisan Önjáró Zakkantakat Univerzálisan Tiltó Államilag Létrehozott Aktív Társaság (KÖZUTÁLAT) őrsvezető helyettese/

„Sóhajtozók! Nem hallottam
hangotokat, mikor szegény
Gruevszkit üldözte a sok
Soros-bérenc rendőrlegény?

Azér' bezzeg sóhajtoztok,
hogy egy cím nélküli senki
- és ezért már nem szavazó -,
a hálóból ne essen ki!

A Karácsony nekik nem jár.
Hiszen nincsen szobájuk se,
hol egy díszes fenyő alatt
állhatna az ünnep kincse!

Csilingelés? Csillagszóró?
Rég elitták már az árát,
szerencsére van még olyan,
ki e hamisságon átlát!”

/Z. György, a Dokk nevű irodalmi portál önfeledt fenegyereke/

„Ironizálunk, Z úr, ironizálunk? Z, mint Zalán?! Na, futás!!!” /Csávás Kálmán izomnagy, az Internacionalista Szekértoló Költőket Intenzíven Rendreutasító Igazgatóság (ISZKIRI) rajtparancsnoka/

„A közterek embere lépjen be a huszita seregembe, oszt’ majd adunk a pápának ünnepi fényeket!” /I. György, cseh király/

„Kik ezek a zagyvaságokat kommentelő ismeretlen gyaur druszák?! A sárkányommal tépetem le a hitetlen fejüket és tüzet okádtatok a kilehelt kénköves lelkükre! Olyan ünnepi fény lesz itt, hogy arról koldulunk!” /Szt. György, keresztény lovag és védőszent/

„Frady Endre témaválasztásával kivételesen egyetértek. Nyilván belebotlott, hiszen az utcán hever. A kényszeres dilettantizmusa és a beteges kínrímkényszere viszont gusztustalanabb, mint amikor anyám a csehszlovák import mosógéppel akarta kimosni a nyers pacal bolyhaiból a bélsarat! E klapancia katarzisa felidézi bennem a fent említett marhabeles esemény ’Hányat kell még hánynom, hogy jobban legyek?’ gyomorforgatását! Irodalmi latrinába Frady Endrével!” /Puzsér Róbert, kritikus/

„A költő szociális érzékenységénél csak az antiszociális érzéketlensége szignifikánsabb. A tisztán kopogó keresztrímek a keresztbe vert szegekre csapó kalapácsütések ambivalens szimbólumai. A hatalom hiénáinak humánum hiátusa elleni haláltusa hisztérikus hőzöngés nélkül konvergál a mindenné magasztosult semmi felé. Az ihlet az éh lett. Frady Endre ismét odamondta a tutit, de akiknek hallaniuk kellene, azok tuti nem olvasnak Frady Endrét. Se.” /Atoll Erősebbné Minta Puska, a Társ A Dalom c. szociális szóvirágcsokor néptribunja és tördelőszerkesztője/

„A rosszindulatú rágalmakkal ellentétben és szociálisan érzékeny vagyok. Ha egy szoci áll elém, az érzékenyen érint és muszáj vagyok lerúgni a fejét! Fizessenek a gazdagoknak!” /Chuck Norris, nyugdíjas akciósztár/

„Jaj, Chuck, úgy látom, anno mégiscsak túl erősen rúgtalak fejbe!” /Bruce Lee, elhunyt akciósztár/

„A világirodalom eme gyöngyszemét megihlető törvényi szabályozás tényállási indoka az "életvitelszerű közterületen tartózkodás". Mármnost egy élettelen tárgy (de tekintsük határesetként fogalomnak), a közterület sehogy nem lehet életvitelszerű. Különben is, mi az az életvitel? Ismerjük az átvitel, könyvvitel, hazavitel, elvitel, keresztülvitel szavakat, és egy sor hasonlót, határozott definíció írja le mindőjüket. Egy büntető törvénykönyv nem lehet homályos.” /Grammatika Ignác, az alvilágban ismert becenevén Nyelvtan Náci, etimo-, pszicho- és ornitológus/

2018. december 4., kedd

Dennis Parker

Szemben álló erős alak
Cipőtalpa merő salak.
Azt hiszem, hogy Dennis Parker
Ideális teniszpartner.

Üt egy bősz, nem trehány szervát
S szakad bennem nehány szerv át.
Fog hull, orr, szem s ide áll is…
Ajjaj, mégsem ideális!

„Igazi ütős adventi darab, tele várakozással, reménnyel és halandósággal. Godot-val ellentétben itt meg is érkezik a frottír fejpántos transzcendens, akit úgy vártunk, s az egyszeri halandó kénytelen belátni, hogy erre igazából mégsem volt felkészülve. Túl jó vagy hozzánk, Mester!” /F. Péter, a költő humán végzettségű mérnökkollégája/

„A Godot-ra várva megvalósított valamit, ami elméletileg lehetetlen - egy színmű, amelyben semmi sem történik, a nézők mégis feszült figyelemmel követik. Sőt, mivel a második felvonás rafinált ismétlése az elsőnek, Beckett olyan darabot írt, melyben semmi sem történik, kétszer.” /Vivian Mercier, ír irodalomkritikus/

„Jöttünk volna Godot-néval be ketten.
Nem rajtunk múlt, hogy nem, hanem Becketten.”
/Godot/

„Á, szóval ezért várok itt évek óta hiába a Godot szervájára! Amúgy hol vagyok és kik ezek?! Hogy kerültem ide, mint Pilátus a krédóba?!” /Dennis Parker/

„Mi az igazság?- kérdeztem egykor, de az az igazság, hogy már akkor sem érdekelt. A kérómba meg úgy kerültem, hogy gyaloghintón bevittek a rabszolgáim. Van még kérdés vagy mehetek mosni kezeimet?” /Poncius Pilátus/

„Hatékony a Parker-tenisz
szalakon isz, parketten isz.
(…)
Menjünk vissza néhány évet:
volt egy horvát fazon, Goran.
Ha tudnám, a különbséget
lejátszanám fazongorán.”
/Weinberger Winnetou, a DOKK irodalmi versportál tébolytani szakértője/

„Nagy ritkán, ha belelendül,
tíz ászt üt még Ivan Lendl.
Megénekli néhány bordal,
hogyan játszott néha Borggal.
Lenyomatták pár keverttel,
Lloyd jött össze Chris Everttel.
Nincs még ki a parti mára,
ezért várnak Martinára.”
/D. György, a költő más cégnél dolgozó mérnökkollégája/

„Köszönjük Gyuri, hogy még emlékszel ránk, a kortársaidra! Ez azért esik jól, mert bár dollármilliomosok vagyunk, de minket a pályafutásunk végén elfelejtenek, te viszont pont ebben az életkorodban teljesedsz ki és keresel annyit egy évben, mint mi két-három szervával annak idején!” /Ivan Lendl, Björn Borg, Chris Evert-Lloyd és Martina Navratilova/

„I must admit, that the peolpe don’t like to play tennis with me, because I always want to serve. I am the Servant of the World.” /Jesus Christ/

„Nem az a fő baj, hogy Frady Endre mások salakanyagán teniszezik, hanem, hogy nem vált cipőt, mielőtt ámokfutásba kezd a Parnasszus körül!  Ez a degenerált rímipari kémtúró az ökológiai verslábnyomával jóvátehetetlenül összebüdösíti a világirodalmat! Anyám azt készült mondani, hogy megint túlreagálom, de gyorsan másra hagyattam vele a szennyes ruhát és felvitettem vele magamat a padlásra, így most alig kap levegőt és nem jut szóhoz! Addig én ordítom, hogy VESSZEN FRADY ENDRE!!!” /Puzsér Róbert, kritikus/

„Miért nem látom kedvenc küzdőpartnerem, Chuck Norris hozzászólását? Hiszen amióta fejen rúgtam és valami helyreugrott az agyában, azóta mindig jókat szokott mondani.” /Bruce Lee/

„Tisztelt Bruce Lee úr! Az ön által említett Chuck Norris a budapesti látogatásán sajnos leszerepelt. Szomorú volt látni, ahogy szenilis tekintettel beállt a pályafutásuk végén leépült egykori sztárok – Gerard Depardieu, Steven Seagal, Dennis Rodman – sajnálatos sorába és hagyta magát kézből etetni. Ebben az állapotában jelenleg nem tartjuk se alkalmasnak, se méltónak arra, hogy a Mester művéhez hozzászólást fűzzön. Talán majd legközelebb.” /Eftécé Edömérné Zöldfehér Zinajda, a Frady Endre Költészetét Áhítattal Idealizáló Alapítvány (FEKÁLIA) sajtószóvivője/

„Na, ennek a vernyákoló civil szervezetnek az összes tagja holnap hajnali háromkor másfél hónapnyi hideg építőanyaggal bevonul a fülcsáti munkatáborunkba saját maguknak nullkomfortos fegyházat építeni! Ott majd megtanulják, hogy a zembereket etető kéz vasökölbe is tud szorulni, ha kell! Futólépés, iiiindulj!!!” /Csávás Kálmán kőagy, a Pimaszul Öntelt Civil Egyesületeket Gondos Öntevékenységgel Dagadtra Öklöző Rendészet (PÖCEGÖDÖR) ideológiai ökle/

„Te, Robikám, ez a Dennis Rodman, a Dennis Parker és a Dennis Akomisz, ezek testvérek?” /Puzsér mama/

„Nagyon örültem, amikor megtudtam, hogy szűkebb pátriám, Texas, a világhírű magyar elitalakulat címerállatáról, a TEK Sasról kapta a nevét. Hihihi!” /Chuck Norris, kiöregedett akciósztár nyugiszuri után/

„A verset és a kommenteket látva nagy szerencséje az emberiségnek, hogy a szivárványról mindig eszembe jut az özönvíz után Noénak tett ígéretem, miszerint nem fogom őket elpusztítani…” /az ÚR/

2018. november 27., kedd

A székrekedt kertész öröme

Befaltam pár papírost,
Meglett így a napi rost,
S nem kellenek nass hegyek,
Így is könnyen hasmegyek!

Mint kit gyomron ürü lök,
Oly sebesen ürülök,
S teljesül a vágyálom,
Kertem magam trágyálom!

(hastánc!)

„Jujjjj, ez üt. Megzavaró a címe, egy hasmenésről szóló versike székrekedés néven???” /P. Gergő, a költő reál végzettségű mérnökkollégája/

„Jaj, reál elvtárs, hát pont azért örülök annak, hogy végre megindult a hasam, mert eddig folyton csak rekedt a székem!” /Gyoma Gyomanovics Gyomov, szovjet kolhozparaszt/

„Az igen tisztelt kertész urat ezennel meghívjuk a Has Párt ünnepi felvonulására a Has Menésre, hogy velünk együtt hömpölyögjön végig az Andrássy úton! Egyúttal felkérjük vezérszónoknak, hogy az arra éhes tömeg előtt adjon ki magából mindent! Arccal a Hasunk felé!” /Vak Béla, OKJ képzett optikus és a Has Párt sajtóreferense/

„Frady Endre. Minden nap új varázslat.” /F. Péter, a költő humán végzettségű mérnökkollégája/

„Nem varázslat, humán úr, hanem korszerű táplálkozás! Ha mindenki megenné a nemzeti konzultáció borítékját az olvasatlan belső rész tüzén jól átsütve, akkor mindannyian jobban járnánk. Gyomorilag és szellemileg is.” /Józanparaszt Jenő, hamarosan kirúgandó életvezetési tanácsadó/

„Na, frissen kirúgott Józanparaszt úr, görnyessze csak rá a gyomorszáját a gumibotomra, hadd demonstráljam egy irdatlan ürülöket erejével szellemileg, hogy mi különbség nemzetileg a konzultáció és az inzultáció között! Mi, hogy maga szerint semmi?! Na, fiúk, elő nyolc napon túl se gyógyuló rozsdamentes érveket!” /Csávás Kálmán görnynagy, a Kirúgott Életvezetési Tanácsadókat Radikálisan Észheztérítők Társasága (KÉTRÉT) erődemonstrációs igazgatója/

„Ürü: a kiherélt hímnemű juh; gyapjútermelésre, főleg azonban hízlalásra használják. Húsa jobb a kos és anyajuh húsánál.” /Pallas Nagylexikon/

„Ürü: Herélt kos, melynek a húsa a juhok között a legízletesebb.” /Wikiszótár/

„Ürü: Kiherélt kos; máskép: berbecs, mely a latin vervex-ből alakult. Mongolul: irge (mouton châtré). Vámbéry szerént csagataj nyelven is űrü. Budenz J. ezen szókkal is rokonítja: lapp varjes, finnlap vares, finn oraha (nominat. oras), orasa, oro, valamennyi am. hímállat, orihi (nom. oris), ori ménló, liv vórki ártány disznó, mordvin urďs, urďs vadkan stb. Ha általán a hímállat jelentő szókkal rokonítást elfogadjuk, akkor még közelebb áll az ürű szóhoz a mongol ere (mari; le mâle, masculin), és a latin ari-es. Azonban valószinübbnek látszik, hogy e szó az ir-t, or-t szó gyökével áll viszonyban, melyben a metszés (kimetszés) fogalma rejlik. Ezen alapfogalomból értelmezi Adelung is Wachter után a német Hammel és Schöpps szókat; amazt a hammen, hammeln, angolszász hamelan (= verstümmeln, abshneiden), emezt a kappen, schneiden szóktól származtatva.” /Magyar Értelmező Szótár alias uru.szojelentese.com/

„Aki hímállatot herél, ne csodálkozzon, ha hasfalon fejelik!” /dakota közmondás/

„Inkább én menjek, mint a hasam!” /Bolygó Hollandi/

„Tombolnak bennetek rostok?
Asszem, gyakran gatyát mostok!”
/Szent Székrekesztő Szilárd szerzetes, az Anti Rost Apostolainak Nyűgmentes Ét Rendje (ARANYÉR) felekezet ideo- és teológiai nótafája/

“Irodalomtudósok mélyre hatoló kutatása kiderítette, hogy a reformkor egyik nagy magyar költője a legmélyebb ihletet mindig lakása legkisebb helyiségében kapta, ahol sokat és huzamosan tartózkodott: orvosa árnyékszék-rekedésre gondolt. Egyik reggel, amikor bevonult a kéziratpapír-csomaggal, pennával, téntával, kalamárissal és tapperrel gondosan fölszerelt ihlőhelyére, a felesége megkísérelte megtudakolni, hány percet tartózkodik majd odabe. "Huszt" - vakantott a költő, és máris rágörnyedt az alkalmatosságra. Végül önráolvasással próbálkozott beindítani a folyamatokat: "Has! Alkoss!" És csodák csodája, a dolog segített, bár a siker még nem volt teljes, ezért a költő hozzátette: "Gyarapíts!" A jól végzett munka széles mosolyával lépett aztán ki, amitől a haza fényre derült.” /Weinberger Winnetou, a DOKK irodalmi versportál tébolytani szakértője/

„A költőből kibukó bukolikus béllíra szép példája a rusztikusan naturalista rögvalóság ábrázolás gyomorforgatóan őszinte deheroizálásának. A szovjet szisztémára szekularizált széklet szimbóluma úgy vonul végig a versen, mint romlott menzaleves a közoktatásba belenyomorodott nebuló emésztőrendszerén. A művet lezáró gőzölgő diadalmámor önfeledt megkönnyebbülést jelent mind az alkotónak, mind pedig az olvasótáborának. Nagydolgozni csak pontosan, szépen, ahogy a chili megy a bélben, úgy érdemes.” /Gáz Gézáné Szeles Szidónia, a Totális Rímekkel Átitatott Gyönyörűség Antológia (TRÁGYA) tördelőszerkesztője/

„Te jóságos ég, ha ebben az országban ilyen rettenetes verseket kell olvasnom, akkor inkább lemondok a menedékjogomról és térden csúszva visszakéredzkedek egy nyugalmas szkopjei börtönbe!” /Nikola Gruevszki, korrupció miatt elítélt macedóniai ex-kormányfő/

„Mi ez a bűzölgő neonácibarna trágyatenger?! Frady Endre költészete olyan, mint amikor valaki a gyanútlan tömegre borítja a telített Toi Toi mobilvécéjét! Neki állítólag ihlete van, mi meg nyakig ülünk a miazmás guanóban! Szegény anyám a teljes havi nyugdíját és az Erzsébet utalványait is mind szappanra meg vegyvédelmi felszerelésre költötte, hogy túlélje ezt a szaporabelű líragörényt! Véreim, magyarok, ne üzenjünk hadat Frady Endrének, csak simán lőjük le anélkül! Ne legyen ideje menekülőverssel megtrágyáznia a lelkünket! Össztűz!!!” /Puzsér Róbert, kritikus/

„Egyszer engem is gyomron lökött egy ürü, de piláf lett belőle. Szerintem megbánta volna, de nem volt rá ideje.” /Chuck Norris/

„Non, je ne regrette rien!” /Edith Ürü-Piláf/

2018. november 15., csütörtök

Medvedobb

A képen az önfeledt medvetánc látható. /Wikileaks fotó/
(gyerekdalocska)

Ugrabugrálgat a medve,
Telitalpa nagyot dobban,
Ettől igen tyű a kedve
S dibeg-dobog egyre jobban.

Annak, ki a földben lakik,
Szájában nincs nyugodt falat,
Mert dübörgő nagy valakik
Porrá zúznak plafont-falat.

refr.:
  Dibeg-dobog medve koma,
  Mélyre süpped lába nyoma,
  Nincs alatta víg lakoma,
  Jaaaaaaajj!!!

Vakond járat omlik-bomlik,
Ahogy rajta mackó tapos,
Nem marad, csupán egy rom lik,
S menekül, ki nem lett lapos.

refr.:
  Dibeg-dobog medve koma,
  Mélyre süpped lába nyoma,
  Nincs alatta víg lakoma!
  Jaaaaaaajj!!!

Látja bár, hogy mázsás tánca
Messze kerget nyestet, nyulat,
Mégse mélyül homlokránca,
Medvénk legyint s tovább mulat.

refr.:
  Dibeg-dobog medve koma,
  Mélyre süpped lába nyoma,
  Talpa alatt híg lakoma,
  Pfúúúúúújj!!!

„Pfúúúúúújj!!! Ez gusztustalan!!! Laposra taposott nyestek és fröcsögő vakondvér?! Meneküljön, ki merre nem lát?! Jaaaaaaajj!!!” /Vak Ond, honvesztő kondavezér/

„Örök polgárpukkasztó rokker lévén szívesen megzenésíteném ezt az agyatlan rettenetet, csak annyira gusztustalan, hogy attól félek, hogy a közönség visszasírja majd a fiatalkori, színpadon előadott csirkedarálós produkciómat!” /Nagy Feró, a nemzet csótánya/

„Endrénk új ifjúsági slágere remekül illeszkedik a Fiatalokat a Zéletre Nevelő Versikék évszázadokra visszatekintő zsánerébe. Ha nem tolod, összetöröm házadat, sós kútba tesznek, onnan is kivesznek, meg is hal egy kisbogár, menekül ki nem lett lapos. Merjük idejekorán megmondani a kölöknek a tuttit, mielőtt ő kezdi megmondani nekünk a frankót!” /F. Péter, a költő humán végzettségű mérnökkollégája/

„2050. (A Felcsúti terror 30. évfordulója.) Kriminológiai záró vizsga kérdés:  Utalások és segélykiáltások címmel elemzést kérünk, a hírhedtté vált F. Endre terrorista (A "Felcsúti pusztító") lelkületéről, tudatmódosító szerek hatásáról.  Mi vezethette a költőt a radikalizáció felé?” /P. Gergő, a költő reál végzettségű mérnökkollégája/

„Jaj, reál úr, ha én ezt a kommentjét közzéteszem, akkor mindkettőnket elvisznek! Én tényleg szívesen lövöldöznék 2020-ban Felcsúton, de csak kapura a Pancho Arénában! Mindent eldöntő tizenegyest akarok rúgni az Újbudai Medvék csapatában a Csúti Csigák ellen!” /Frady Endre, költőgigász és achilles gyulladt amatőr futballista/

„Na, maguk ketten, a reál meg a firkász, holnap hajnali háromkor háromezerhatszázötven napi hideg élelemmel jelentkeznek rendészetünk antarktiszi közmunkatáborában pingvintrágya lapátolói munkakörbe! A jegesmedvéket etetni kötelező és életveszélyes! Futólépés! Dobbanjanak azok a satnya lúdtalpak!” /Csávás Kálmán fagynagy, a Liberálbolsevista Ótvar Nyikhajokat Átnevelő Láger (LÓNYÁL) táborparancsnoka/

„Jaj, ha ez az ugráló fenevad átszakítja a fölöttem felhalmozott talajrétegeket, akkor meg fogják találni az aranykoporsómat! Rá fognak jönni, hogy hun vagyok!” /Attila, a hun/

„A költő gyermeki lénye ismét előtört és bugyborékoló áradatként mossa el a begyöpösödve elfelnőttesedett társadalom eldologiasodott gátjait. Az a szabály, hogy nincs szabály, és azt is meg kell szegni! – sugallja az önnön babalétét újranyáladzó költőfenomén. A vérben tocsogás bája keveredik az önfeledt haláltánclírával. Frady Endre ismét mélyen önmaga fölé nőtt és meghaladta saját magát. Már novemberben megszületet a karácsonyi vásár irodalmi nyest zellere!” /Subidubi Sotokánné Tilláromhaj Titanilla, a Rész-rész gyermekláncfűrész c. meseportál nóta- és kutyafája/

„Mi ez a fertelmes idecsinálmány, amibe már megint beleléptem?! Mintha az agyamba talpalt volna egy eszeveszetten lambadázó medvecsorda! E vers olvastán haladéktalanul felvettem a kapcsolatot a Magyar Űrhajózási Társaság Univerzumba Rohamléptekkel Hiperűrugró Alapítványa (MŰTURHA) illetékeseivel, hogy amint felfedeznek egy lakható bolygót, anyámmal a legelsők között kaphassunk rajta irodalmi menedékjogot! Vagy legyen inkább börtönbolygó és száműzzék oda Frady Endrét! Visszamenő hatállyal!” /Puzsér Róbert, kritikus/

„Egyszer Texasban az erdőben aludtam, amikor véletlenül a fejemre szambázott egy másfél tonnás grizzly medve. Szegénynek szilánkosan tört a lábfeje és a lúdtalpát kénytelen volt eladni 1000 darabos puzzle-ként a mexikói bolhapiacon.” /Chuck Norris/

2018. november 9., péntek

A kis skót

Folyón kel a kis skót át
Rágcsálva egy piskótát.
Torkán akad piskóta,
S fuldoklik a kis skót: Aaaaa…

Arra úszik hat inka,
Meg a Hosszú Katinka,
Hátba verik kis skótot
S kiköpi a piskótot.

Messze köpi a piskót,
Megmenekül a kis skót,
S folyót szelve kis skót át
Nem rág többé piskótát.

(piskótánc!)

„Atya ég, erre nincsenek szavak. Jajjj. Többet nem eszem piskótát sem.” /P. Gergő, a költő reál végzettségű mérnökkollégája/

Piskóta szavunk, mint az közismert, a latin bis coctum-ból származó olasz biscotto (= kétszersült) átvételéből származik bajor-osztrák nyelvjárási közvetítéssel. Ez a versike csak a skótokra hivatkozik, akik max biscuit-et rágnak, nem csoda, hogy teljes sületlenség.” /F. Péter, a költő humán végzettségű mérnökkollégája/

„Mint az közismert, humán úr, mint az közismert?! De hát mit is jelent ismerni és ki is az a köz?! És vajon kétszer sült, ki gyorsan sült?! He?!” /Frady Endre, értetlen költőgigász/

„Kiköpi a piskót?! Ez az! Szeretem az egyszerű tárgyeset!” /Sötét Sönt, ragdíler/

„Tegyük át a cselekményt Itália síkságára és hajazzunk rá egy kis kelta alkoholizmust! Emígy:
Partról néz ír O'Hara
S zuhan viszkis pohara.
Skót hajra hull pohár és
Látjuk, hogy a Pó hárés.”
/Ed’Hair Allan Pó, alanyi fodrászköltő és tárgyi tévedés/

„Dúdolgatja inka, maja,
Katinka, Katinka maja!”
/Igor Hosszúvics Teotihuacán, a Maja-Szovjet Baráti Társaság úszómestere/

„Hosszú Katka s Rövid Inka
Poharában kövidinka.”
/Szergej Rövidovics Tawantinsuyu, az Inka-Magyar Baráti Társaság iszómestere/

„Szakmailag szeretném megjegyezni, hogy vízben történő fuldoklás esetén az ’Aaaaaaa’ hangsornak élettanilag nincsen semmilyen realitása, ugyanis ennek torokból történő intonálásához levegőre van szükség, ami adott helyzetben a fuldoklás definíciója alapján teljesen kizárt. Kérném a költő urat, hogy legközelebbi művében csak olyan szereplőt fuldokoltasson, aki ért is hozzá! Köszönöm, hogy elmondhattam!” /Dr. Tüdő Tádé, a Hitvány Úszók Haláltusája Alapítvány (HÚHA) légzéstechnológiai főorvosa/

„Ki merészel gúnyt űzni a skótokból?! A kardélére hányok! Ha Edward király, angol király nem végeztetett volna ki, akkor most ötszáz walesi bárddal felnégyelném ezt a fattyú fűzfapoétát! Máglyára, ki ellenszegül! Skoxit from Frady Endre! Szabadsááááág!” /William Wallace, a rettenthetetlen skót szabadságharcos/

„Ne hőzöngj, Willi! A költőnek igaza van. Régi definíciós tényállás, hogy a skótok azok az írek, akik nem tudtak úszni!” /Sir Sean-Conor O’Klahoma, ír úr/

„Építenék mézeskalács viskót,
De a csúcsdíszt ellopta egy kis skót!”
/vasorrú bába/

„Fulladjál meg ragyaarcú bába,
Öntse el a házadat a Rába!”
/Jancsi és Juliska/

„Mi ez a szellemi szemétégetés?! Mi ez az irodalmi közveszélyes hulladék?! Anyám szerint a vers és a hozzá íródott kommentek jól mutatják a hazai és a nemzetközi közoktatás totális csődjét. Szerintem meg túl finoman fogalmaz! Belőlem az ilyen megveszekedett borzadalmak olvastán előtör a nem túl mélyen szunnyadó vadállat és legszívesebben belelövetnék az első szembejövő tömegbe! Főleg, ha az nyomokban Frady Endrét is tartalmaz! Omoljatok rám véres piskótahegyek és temessetek magatok alá!” /Puzsér Róbert, kritikus/

„Jé, egy perccel ezelőtt még nem volt itt ez a véres piskótahegy! Ezek szerint annak a habzó szájjal ordibáló szakállas figurának mégis lehetett egy mustármagnyi hite! Csoda történt! Énekeljünk!” /Böjti Bojtorján, az utolsó előtti napok mindszentjeinek hetedhetedik napjára rácsodálkozó gyülekezet lelkipásztora/

„Egy jószolgálati tevékenység keretében hamarosan ellátogatok Magyarországra. Többen jelezték, hogy azzal tenném a legnagyobb jószolgálatot, ha lerúgnám Frady Endre fejét. A verseit olvasva nem vagyok benne biztos, hogy van-e egyáltalán feje. Lehet, hogy egyszer már lerúgtam, csak nem emlékszem rá?” /Chuck Norris/

„Az nem lehet, mert Chuck Norris mindenre emlékszik. Mindenre IS!” /Durung Dezső, a Tizenéves Óbudai Csákk Norrisz Imádók (TÓCSNI) klubjának kőbalta felelőse/

2018. október 26., péntek

Achilles gyulladás

Bal sarkamon dudor púplik
s gyulladt, mint egy égő paplak.
Mindig csak a baj van velem,
kéne csinálni már valam-

-it e folyton fájó lábbal,
melynek párja nem tud löbböl-
-ni labdát így kapus felett,
ki tőlem már nem is fél ott!

Kenem én fekete nadály-
-tővel, ám te soha ne dőlj
be ennek a sztárolt szernek,
mire népek sok pénzt szórnak!

Egy gyógymód van: pihentetés,
miközben csak öreg tatás
mozgásokat csinálhatok…
s foci nélkül telnek hetek!

„És a verslábaidnak milyen szer nem használt? Meg kell próbálni valami unortodoxot, mint Gyuri a nemzeti kamatlábakra. Frady Endre utolérhetetlen, mint Sánta Klausz!” /F. Péter, a költő humán végzettségű mérnökkollégája/

„Tisztelt költő úr! Ezennel megkérjük önt, engedje meg, hogy az e témában oktatási céllal épp most készülő ortopédiai szakkönyvünkbe a verséhez mellékelt forradalmian formabontó illusztrációját NE tegyük bele! Előre is köszönjük!” /Dr. Sánta Klausz, a Szemmelversz Sportorvosi Egyetem Térdtől Lefelé Tanszékének ügyvezető docense/

„Ne rinyáljon, költőfattyú! Ahogy itt a seregben mondjuk, a katona nem fáj, csak úgy érzi! Na, ugorjon bele a surranójába és sovány sertés vágtában induljon el portalanítani a gyakorlóteret! Még mindig itt van?! FUTÁÁÁÁÁÁS!!!” /Csávás Kálmán őrnagyonnagy, a Magyarság Ellenes Gaz Dilettáns Öntörvényű Görényeket Lefenyítő Elit Szakasz (MEGDÖGLESZ) teljhatalmú ura/

„Micsoda, meg meri sérteni a jó híremet azzal, hogy leszólja a rólam elnevezett csodakrémet?! Ezért még megüti a bokáját, oszt’ kenegetheti Voltarennel! Az olyan, mint halottnak a csók!” /Fekete Nadály, tőkeerős krémgyáros/

„A halottaknak adott esetben igenis használ a csók! Főleg a királyficsók! Mi csak tudjuk!” /Hófehérke és Csipkerózsika/

„Belilult az achilles ín?
Nagyon tetszik nekem e szín!”
/Újpesti Barnabás, kortárs költő és lila majom/

„Égő paplak, költő úr, égő paplak?! Mondja, nem fél a klerikális reakciótól?! Legyen maga eretnek, kit a papok veretnek?! Azt akarja, hogy önből készült máglyarakás legyen az üzemi étkezdében?! Meneküljön, iszkiri! (…) Hé, inkvizítor úr, arra futott! Én láttam!” /Bujtogató Béla, tömbházmester és amatőr feljelentő/

„Hétvégén jöttem rá erre,
Szép tájék a Cinque Terre.
Bejártam ezt én, a sánta,
S ezt is achillesem bánta.”
/Frady Endre, a jóban-rosszban sántikáló költőgigász/

„Minek mászkál egy sík vidékhez, egy műfüves futballpályához szokott ember a sziklás hegyen, ráadásul fájós lábbal?! Nem véletlenül írtam egykoron, hogy ’Mit nekem te zordon Appeninnek fenyvesekkel vadregényes tája! Tán csodállak, ámde nem szeretlek, s lúdtalpam hegyvölgyedet nem járja.’ Én ehhez tartottam magam, és akár a fiatalkori segesvári, akár az időskori barguzni tetememet nézi meg, a sarokcsontom mindkettőn hibátlan! Ép talpra ép magyar!” /Petőfi Sándor, néhai költőkolléga/

„Újból csúcsra járatott csimborasszót ülnek a kancsalrímek! A költő a fájdalmában kiizzadt ritmusos igazgyöngyét veti partra, ahol előbb halhatatlan halként haldokolva heroizálódik, majd fölénk löbbölődve taglóz. Az élet nagy kérdései: Lehet-e sántán futballozni? Lehet-e műveletlenül műélvezkedni? És egyáltalán lehet-e e bármit vagy akármit, sőt mindent vagy semmit? A válaszok még váratnak magunkra…” /Lojális Lejla, a Rímeket Ontó Nihilista Csordaszellem (RONCS) c. költészeti katarzisblog mondathányója/

„Mi ez az ideizélt hogyishívják?! Ki ez a valakinek még csak nem is látszó sánta senki?! Ha olcsó rímekben akarnám magam kifejezni, akkor azt mondanám, hogy ’se emelkedő, se lejtő, csupán egy sík selejt ő’, de nem akarom! Főpolgármesterré választásom esetén két programom lesz: a sétáló és a Frady Endre mentes Budapest! Így már talán nem csak a belvárosban a járókeretét szabadon használni vágyó anyám szavaz majd rám, hanem az irodalomkedvelők milliói is!” /Puzsér Róbert, kritikus és főpolgármester önjelölt/

„Texasban folyami úszkálás közben egyszer megharapta az achillesemet egy krokodil, de a szétrobbanó fogsora miatt szegénynek kiloccsant az agya.” /Chuck Norris/