Vallásháború

Messi ás (Frady Endre felvétele)

Lionel Messi a nyári futballszünetben a farmján kertészkedve gyalogsági ásóval próbálta fegyelmezni a földhányásokból előbújó, vakondnak öltözött paparazzikat.
- Odanézz anyjuk, a Messi ás! – kiáltotta az otthon maszekoló toronydaru kezelő szomszéd a húsz méter magas vasbeton kerítésen átlesve.
- Micsoda?! Messi ás?! – kérdezte kubai szivartól öblös orgánummal a nagyothalló toronydaru kezelőné alias anyjuk.
- Mi?! Csoda?! Messiás?! – hangzottak innen-onnan a futótűzként terjedő kiáltások. Az emberek olyan iramban kezdtek gyülekezni, mintha valaki akciós megváltást ígért volna. A tömeg egy emberként vetette rá magát Lionel Messire, aki a mindig nála lévő labdák egyikével átcselezte magát a csődületen és az első adandó hálóba bombázott.
- Odanézzetek, hogy dagad a hálónk! – ámultak el a helyi halászok – Valami különleges gömbhal került bele!
- Újabb csoda! – ért oda az eksztázisba került embersereg.
- Ugyanígy rúgta be annak idején Dávid is a góliát! Ő is Dávid fia! Az új Messiás! – hörögte szívéhez kapva a falu bölcse és boldog mosollyal előbb összeesett, majd felkelt.
- Aszta’, feltámadt! – kurjantotta Vak II. Béla partjelző és automatikusan lest jelzett. Az egy pillanatra futballszurkoló csőcselékké vedlett tömeg reflexszerűen megverte, majd tovább hullámzott. Ekkor Cristiano Ronaldo mintás sapkájú kommandósok jelentek meg a színen és hanyatt vetődve szanaszét ollózták a zajos híveket. A tér hamarosan üres lett, csak a vérszagra gyűlő éji vadak csámcsogása hallatszott.
Az új vallás azonban, akárcsak névadója, megállíthatatlannak bizonyult. A hatalom ugyan egy darabig üldözte Lionel Messit, ám ő gyorsabbnak bizonyult, sőt labdával még annál is gyorsabbnak.
A messianizmus nekilátott illegális, ám önfeledt térhódításának. A házfalakon elkezdtek megjelenni a
   Csupán a messianiszta
   Lélek lehet kristálytiszta!
szövegű hitvalló bökversek, a lakók őszinte örömére, ugyanis ilyenkor a felsőbb szervek rögtön intézkedtek és az évtizedek óta elhanyagolt felületek órákon belül friss festést kaptak. Ez ugrásszerűen megnövelte a hívők számát, egyre többen merítkeztek a kapufák közé, teljes terjedelmükkel áthaladva a gólvonalon. Sok pap is engedelmeskedett az új hitnek, hátha csurran-cseppen valami.
Amikor pedig a római pápa, akinek a trónra lépésekor a hívek a Vatikánt maguk között elnevezték Ferenc városnak, egy „Cölib vagyok, ments ki innen!” felkiáltással maga is messianiszta hívő lett, a vallási világ felbolydult és megháborodni látszott. Míg konzervatív teológusok a pápát ki akarták tiltatni még a világegyetemről is, addig egy forradalmi szellemű hittudós, Dr. Kegyelem Kösztöny megalkotta az ökumenizmus alapegyenletét:
           HÁROMSÁG – KÉTSÉG = EGYSÉG
- Fantasztikus! – ujjongtak, akik elolvasták és érteni vélték.
- Marhaság! – legyintettek, akik vették a fáradságot és átrendezték.
A messianizmus hatására a hétköznapokban radikális dolgok történtek: a vakok látható vermekbe estek, a süketek haltak, mert elütötte őket a csilingelő villamos, a bénák pedig mankóikat eldobva akkorát estek, mint az ólajtó. A szegényeknek is hirdettetett a jó hír, aminek hatására valamivel boldogabban haltak éhen.
- Messi az isten és Jordi Alba az ő prófétája! – hirdette egy önjelölt prédikátor, ám többen lehurrogták:
- Luis Suarez az ő prófétája, neki adja a legtöbb gólpasszt!
- Ő maga viszont Jordi Albától kapja! – halálhörögte a frissen megkövezett prédikátor és a hosszú gólpasszok éjszakáján kitört az évtizedekig tartó vallásháború, melyben a hívőket kőkeményen megtizedelte az állami hitadó. Az ez elleni harcban sok mártír született. Illetve ők már korábban megszülettek, most csak meghaltak.
Mindezek a szörnyűségek addig tartottak, amíg egy napon a megöregedett Lionel Messi belefulladva egy cselébe meghalt, majd feltámadt, felemeltetett az égbe és a Nap helyén vakítóan fénylő Aranylabdák kezdtek világítani.
- Csodacsatár! – jelentette ki a hatalom és államvallássá tette a messianizmust.
Azóta a máglyák már nem a Messi, hanem a Cristiano Ronaldo hívek alatt égnek.

Globális hőizé

Égből napsugarat lőnek,
Sehol sincs híja a hőnek,
Teniszpályán ég a salak,
Verítékeznek a halak,

Sarkkörre migrál a csiga,
Sivatagosodik Riga,
Sünbabát olvaszt a tűs öl,
Gyík a fridzsiderben hűsöl,

Westernfilmben ég a ló busz,
Párolog az egész glóbusz,
Vízgőzzé forr a sarki jég,
Sok munkavállaló kiég,

Szétfolyik a Terminátor,
Panelba tart, aki bátor,
Cápa nyála porrá szárad,
Aszalt Szilvás- lesz a -várad,

Konyulnak a hajóorrok,
Globálisan fel-felforrok
S olvad rólam minden izom…
Legjobb lesz, ha légkondizom!

„Jaj, de jó, hogy sivatagosodunk! Végre nekünk is lesz homokos tengerpartunk pálmafákkal és légkondicionált luxushotelekkel! Jönnek a turisták, dől a lé és nem kell folyton megszakadni a munkában a mindennapi betevő vodkáért!” /Kristap Prusaks, rigai lánclazító kisiparos/

„Ne légkondizz költő pali,
Mert megütlek, mivel pölö
A légkondi is az oka,
Hogy borul a globál öko!”
/Dr. Kancsal Kenéz, ökológiai lábnyom szakértő és műkedvelő fűzfapoéta/

„Néhol a hőgutát kapott költő össze-vissza beszél értelmetlenül, mint ahogy szokása a rémtetteiben. De az is lehet, hogy a másik felénél nem volt beszámítható, ami jól sikerült???” /P. Gergő, a költő reál végzettségű mérnökkollégája/

„Csak a második fele?!
Na, most aztán kifele!
Szikkasszon szét a Nap! Én
Maradok benn kanapén.”
/F. Endre, a reál kolléga költőkollégája/

„Nem tudok hűsölni a fridzsiderben, mert állandóan rám nyitják az ajtót a csapatokban özönlő migráns hüllők!” /a gyík/

„Frady versel hébe-hóba,
S jut a verssel Kondi Showba!
Többi költő?! Szegény pára!
Így lett meg a klíma ára!”
/F. Péter, a költő humán végzettségű mérnökkollégája/

Nincsen itt már hébe se hó,
Olvadt, mint jégfali echó,
Amúgy szép, mint Déva vára,
S ennyi elég is volt mára!”
/F. Endre, a humán kolléga költőkollégája/

„A megélhetési munkavállaló nem a globális felmelegedéstől ég ki, hanem az önkéntelenül vállalt sok munkától és az eszméletlenül kevés fizetéstől, úgyhogy pártunk követeli a teljes körű munkanélküliség és a jóléti ingyenélés azonnali bevezetését! Legyen minden egyre ingyenesebb!” /Demagóg Dezső, a Léhűtők Országos Pártja (LOP) listavezetője/

„Ha én mondom, akkor nincs globális felmelegedés! Ez egy orosz és kínai hekkerek által terjesztett liberális bulvármédia hiszti! Amíg én itt vagyok, addig nem az elsivatagosodástól kell félni, mert azt megállítom a határkerítéssel, hanem tőlem!” /Donald Trump, amerikai elnök/

„Pusztító a hőség,
Ha a máglyán hős ég!
Szomorú a sorsa,
Nem segít rajt’ sör se!”
/Jean Dark-Beer, Jeanne d’Arc méltán eltitkolt unokaöccse és a barna sör állítólagos feltalálója/

„Mi ez a pelenkadúsító szellemi salakanyag, ez a sokatmarkoló semmitfogás?! Hogy írhat globális mindenfélékről egy lokális senki?! Nem az a baj, hogy nagy fába vágta a fejszéjét, hanem, hogy erre a célra nem a saját fafejét választotta! Frady Endrét a hő zavarja, mindenki mást – beleértve engem és anyámat – pedig Frady Endre! Anyámnak megígértem – és a programom részét is képezi – hogy amint főpolgármester leszek, rendeletileg tiltatom ezt a degenerált éhbértollnokot ki, a műveit pedig be!” /Puzsér Róbert, kritikus és főpolgármester jelölt/

„Nem kell félni a globális felmelegedéstől! Az csak olyankor jelentkezik, amikor edzés előtt a szokottnál erősebben melegítek be és a pörgős felugrásom közben léket fejelek az ózonpajzsra.” /Chuck Norris/

Savhatás

Ödön bácsi belelépett
Ezer hektó kólába,
Kiáltott egy nem túl szépet,
S lemállott az ólába.

Szállt a jaja, úszott TAJ-a,
Eme kóla-tó tágas,
S óláb híján azóta ja
Létformája tótágas.

Amin most jár, az a kesztyű,
Kapcára nem kő’ kelme,
S immár nagycirkuszban lesz, tyű,
Világnagy szám őkelme!

„Bréking nyúz! Kilukadt a kólagyár! Senki se menjen a közelébe, mert a savas vegyszer szénsavas üdítő mindenkiről mindent lemar esetleg bőrhámlást okozhat!” /Kokáncsomótkereső Pepszin, sajtószóvivő/

„A bréking nyúz! Annak ellenére, hogy a brékeléshez vett médincsajna ingemre az volt ráírva, hogy száz százalék pamut, mégis teljesen nejlon, amire allergiás vagyok és most tiszta kiütés a testem és vakarózok, mint az állat! Vessem magam kólába?!” /Breki, a brékelő béka/

„Én rendszeresen szokok kólát inni, mer’ az eltünteti a vesekövemet! Igaz, hogy egyúttal a vesémet is, de legalább nem lát bele a rendőrnyomozó úr a kihallgatáson!” /Enyv Ede, bolti tolvaj és vattacukor díler/

„TAJ kártya híján nem kaphattam kedvezményes műlábat, úgyhogy kénytelen vagyok a porondon lábatlankodni. Most fejjel lefelé élek, mint az ausztrálok, az új-zélandiak meg a Batman. De kár, hogy a baleset reggelén elfelejtettem bekenni az ólábaimat saválló visszérkenőccsel!” /özv. Ösztövér Ödön, nyugdíjas zsoké/

„Ödön bácsi valódi világszám! Megérte leszerződtetni! Amióta ő nálunk tótágaskodik, azóta egyre több követője van és rengetegen lábatlankodnak a nézőtéren! Dől a kólalé!” /Porondi Pöndör, cirkuszigazgató/

„Jajjj, ez igen. Ez annyira ZS kategóriás rettenet már, hogy versenyezni lehetne vele a bűn rossz kategóriában. Kíméletlen, szókimondó és szó szerint fáj olvasni....” /P. Gergő, a költő reál végzettségű mérnökkollégája/

„ZS, mint zsűrizhetetlen, reál úr? Esetleg zsírégető? Zsigerbrúgató? Zsizsikirtó? He?!” /Frady Endre, költőgigász/

„Zs, mint zseniális. F, mint feketeöves. K, mint káprázatos. Az mindenesetre biztos, hogy nem átlagos olvasói erőfeszítéseket kíván a szöveg. Hiszen senki nem gondolhatja komolyan, hogy a Mensa Hungariqa rendes tagja által saját agyúlag begépelt vers pusztán arról szóljon, amiről szólni látszik. Ugyan már, képtelenség! Léteznie kell egy szofisztikált jelkulcsnak, egy kifinomult algoritmusnak, melynek alkalmazásával a szöveg betűi megfelelő sorrendbe kerülnek, az enigmatikus üzenet feldolgozhatóvá válik az olvasótábor halandó tagjai számára is, és a befektetett alkotói energia hasznosul. Kollégák, a feladat adott, és a remény hal meg utoljára.” /F. Péter, a költő humán végzettségű mérnökkollégája/

„Juvéban a gól ára
Magas, futja kólára!”
/CR7, a Juventus góllövő droidja és műkedvelő fűzfapoéta/

„Ugyan már, ezt a kétsorost biztosan nem a CR7 írta! Ő sosem inna kólát, mert tudja, hogy egészségtelenebb, mint lenyelni egy hangsebességgel közeledő helikoptert!” /Bulvár Bölénc, oknyomozó újságíró/

„Én egyszer ásítás közben lenyeltem egy hangsebességgel közeledő helikoptert, de nem akadt meg a torkomon, mert leöblítettem másfél hektó kólával. Másnap ütős volt a székletem.” /Chuck Norris/

„Mi ez a verslábszagos ízlésficam?! Mi ez az alpári agyzsírégetés?! Frady Endre, ez a költészet virágoskertjébe beszabadult irodalmi dinoszaurusz, ez a lelki taposóakna, ez a minden kulturális mázt levedlett szellemi ganajtúróbogár a gyomorforgató lábatlankodásával politikailag akarja ellehetetleníteni a Sétáló Budapest című főpolgármesteri programomat! Anyám szerint kézen állva is lehet sétálni egy amúgy is feje tetején álló városban, de eltiltottam a véleményétől! Frady Endrének meg azt üzenem, hogy (…) na, jó, nem mondom ki, mert klerikálisan prűd anyám visszakézből úgy vágna szájon a sodrófával, hogy napokig keresgélhetném a fogaimat a székletemben!” /Puzsér Róbert, kritikus/

„Tisztelt költő úr! Amint látja, két legnagyobb példaképének, Chuck Norrisnak és Puzsér Róbertnek is a saját széklete jutott eszébe az ön legutóbbi verséről. Nem gondolja, hogy ezen a negatív csúcson kéne abbahagynia és szögre akasztania a magát? Ha utóbbi nem megy önerőből, akkor vegye igénybe szerény szolgáltatásomat! Ha másokat is beszervez, tudok csoportkedvezményt adni.” /Dr. Kotász, diplomás hóhér/

Egészségügyi tíz stáció

Római kori tíz stáció /NASA időgépes felvétele/

Egy – rám esett a hegy
Kettő – elgyengültem ettő’
Három – rendelőket járom
Négy – sebbe köp a légy
Öt – csöppfertőzés jött
Hat – kenőcske nem hat
Hét – műtét nem mű tét
Nyolc –főorvos úr morc
Kilenc – kéz pénz: Henc! Tizenegyes!
Tíz – zsebbe bele bíz’
Bár be biza, deviza,
Eltemetnek, sréviza.

(haláltánc!)

„Kezezés, magyarul henc után csak akkor jár tizenegyes, ha az a büntetőterületen belül történt, a kéz kereste a labdát és a videobíró megadta. Köszönöm, hogy befújhattam!” /Vak II. Vid, csörgőlabda játékvezető és braille író/

„Nem tíz stációról kellene bérbrekegni, hanem a tízparancsolatot betartani és akkor nem lennének betegek és az egészségügy is sokkal jobban teljesítene!” /Dr. Kókler Kristóf, az Egészségtelenségügyi és Gyermekéheztetési Szaktárca főminisztere/

„Igaza van a miniszter úrnak, tényleg be kellene tartani a tízparancsolatnak például a Ne lopj! részét és az így megmaradt rengeteg közpénzből az egészségügy tényleg jobban teljesíthetne.” /Hullajelölt Hümér, minimálbérrettegő/

„Na, Hullajelölt polgártárs, maga hamarosan nem csak jelölt lesz, ha nem fejezi be ezt az EU-tanáziás bérrettegést és nem gyógyítom ki ebből kézrátétellel! Csapja csak bele hirtelen a bal arcát a jobb tenyerembe, majd jó keresztényként a jobbat a balba! MOST!” /Csávás Kálmán ütnagy, a Tenyeres Ősmódszerrel Gyógyítók (TŐGY) ideológiai ökle/

„Üzenjünk Brüsszelnek, hogy küldjön több pénzt olyan speciális kórházakra, amiknek a közepén szép zöld gyep van, körben pedig hetvenezres lelátó!” /választási plakát/

„Bús közmunkás, hogyha éhen
Ás sírt, akkor gyakran sréhen.”
/Ragrím Rezsőné Renegát Rezsilla, felforgató fűzfapoétanő/

„Még hogy sréhen! Az ISO minőségbiztosítás bevezetése óta a sírhelyeink alaprajzi tájolása szinte sosem hagy kívánnivalót maga után! Legalább is eddig még egyetlen eltemetett sem panaszkodott a fekvésirányára! Amúgy épp most volt nálunk az audit és az auditor vett belőle egy magának egy új Audit.” /Hamvasztó Szerda, az Országos Temetkezési és Spór Hivatal minőségbiztosítási főelőadója/

„Mondottam, ember: viríts, és bízva bízzál!” /Tribjúttu Imre: A Páciens Tragédiája/
+
„Anima sana in corpore sano. Bis dat, qui cito dat, nil dat, qui munera tardat. Dum spiro, spero. Errare humanum est. Gaudeamus igitur, iuvenes dum sumus. Virescet vulnere virtus. Homo proponit, Deus disponit. Homo homini lupus est. Ave, Caesar, morituri te salutant! Memento mori! Mors certa, hora incerta. Sic transit gloria mundi.”  /Petrus Grafittus alias F. Péter, a költő humán végzettségű mérnökkollégája/

„Nem az a baj, hogy visszagurult a gyógyszered, hanem hogy rá is ittál!” /F. Endre, a humán kolléga költőgigász kollégája/

„Már Jézus is megmondta, hogy nem az egészségeseknek van szükségük orvosra, hanem a betegeknek. Ebből is látszik, hogy az egészségügynek egyetlen rákfenéje van: a beteg! Ha mindenki hajlandó lenne egészséges maradni, nem kellene se orvos, se rendelő, se kórház. Az így megtakarított közpénzből pedig minden faluban épülhetne szép új stadion!” /Gyomorforgató Gyuláné Alfábament Anomália, a Bölcsességek Univerzális Gyökereit Utópisztikusan Ténykezelő Alapítvány (BUGYUTA) szókimondási főelőadója/

„Mi ez a bugyuta gyerekvers plagizáció?! Mi ez a lábszagú háztáji helytelenkedés?! Bár egészségügyünk lokális csúcspontjai is csupán békafenékkarcolók, azért még ennél is van lejjebb, sőt sokkal lejjebb! Ezt a sőtsokkallejjebbet hívják Frady Endrének, hogy a ragya verje meg! Legszívesebben addig ütlegelném egy tengeralattjáróval, amíg pépszerű nem lesz, de anyám szerint ez nem szép dolog, mert még belelép valaki! Ugyan, anyám, ki gondolná, hogy ez az amúgy is retekranda líralator majd pont szétkent pépként lesz szép?! Fradyendretakaroggggy!!!” /Puzsér Róbert, kritikus és főpolgármester jelölt/

„Ne tengeralattjáróval verd agyon, velem szemben esélytelen Róbert úrfi, hanem az általam hamarosan elbontandó Nyugati téri felüljáróval! Ott onnantól kezdve úgyis akkora káosz lesz, hogy senkinek sem fog feltűnni egy síkba fejtett holt költő.” /Tarlós István, főpolgármester/

„Fiatal koromban egyszer rám esett a hegyről egy tengeralattjáróval próbaterhelt felüljáró. Egyik kezemmel a felüljárót dobtam vissza a hegyre, a másikkal pedig a tengeralattjárót a vízbe. Utána a legjobb barátom szólt a hegynek, hogy emelkedjen fel és vesse magát a tengerbe, majd az így keletkezett síkságot szőnyegként felcsavarva hajnalig buliztunk a borrá változott parti vízben.” /Chuck Norris/

„Csak jelezni szeretném, hogy a tengeralattjáró nem a tenger alatt jár, hanem a tengerben úszik, mivel a tenger alá csak a mélytengeri ásóbékák és a szovjet metrópajzsok tudnak lejutni. Ja, és természetesen Chuck Norris!” /Kákacsomóssy Kösztönyné Szőrszálhasogató Szotyilla, az Antitalentum Gyógyegereket Alapos Sürgősséggel Kijavító Alapítvány (AGYASKA) fővezérigazgatónője/

„Az egészség nem más, mint a betegség ideiglenes hiánya. A betegség hiánya, azaz az egészség tehát hiánybetegség. Ha nem lenne betegség, hiányt szenvednének és éhen halnának az orvosok. Ennél fogva követeljük az egészség visszamenő hatályú haladéktalan betiltását! Arccal a műtő felé! Gyógyítsunk mindhalálig!” /Dr. Vérgőz Viadukt, a Gyógyítva Irtó Laikus Orvosok Klubja (GYILOK) főfelcsere/

„Ceterum censeo endrefradynem esse delendam.” /Marcus Porcius Cato Maior (Kr.e.234 - Kr.e.149)/

Az öreg Cato

1%

Százaléka kultúrára
Adódnak idén is egy lett,
Amit nagy örömmel vár a
Gerje-Party Fúvósegylet.

https://www.facebook.com/1555166871450214/posts/2078425252457704/

Hangyaszorgalmú 1% gyűjtés (a NASA felvétele)

„Teljes tüdőnkből köszönjük az ingyen reklámot, költő úr! Cserébe örömmel elfújjuk a nótáját.” /B. Tivadar, a költő klarinétos mérnökkollégája és a GPFE főmérnöke/

„Ez esetben a Bitlisztől a Silavzjú jejejét kérném, ha lehetne! Valami önfeledt szaxofonszólóval megbolondítva!” /F.Endre, költőgigász/

„Felmerültek kérdéseid?
Adódnak a válaszok!
Fúvósegylet? De jó ötlet!
Hol a számuk? Nálatok?”
/F. Péter, a költő humán végzettségű mérnökkollégája/

„Nem kérdezősködni kell, humán úr, hanem szörcsölni a neten! Na google-jon a gépe elé és klikkeljen, oszt’ dől a lé!” /Hekker Hömlöny, az Adótokból Lenyúlunk Magunknak Alapítvány (ALMA) bitlovagja/

„Nehogy már egy fúvószenekarnak adjam az adóm egy százalékát! Még megfújják!” /Dobos Dezső, a Tamtam Tánckar ütőse/

„Ne emberkedj, Dezső, mert a fejedre húzom a lóbőr dobodat és elfújlak, mint havasi hangorkán a pianissimo-t!” /Tüdő Tádé, metáltubás és hangerőművész/

„Fújd, ki tudja, meddig fújhatod, mikor lesz a nyűtt fagottbul bot!” /Csőrösmarty Csuhály, fafula faragó/

„Jaj, a konkurencia a jobb reklámkampányával elviszi előlünk a nagy lóvét és jövőre sem tudjuk majd kiszidoloztatni a rengeteg rézfelületünket! A rozsda marja meg Frady Endrét!” /Trombitássy Tibor, a Taktapölöskei Trottyos Tűzoltózenekar tamburmajorja/

„Szemenszedett hazugság, hogy az adó közhasznú alapítványoknak adható egy százalékát csak kultúrára lehet költeni! Mi lesz így velünk, a társadalomból igazságtalanul kitaszítottakkal, he?! Megszurkálom, költőkém, amint jó magaviseletért szabadulok!” /Gyilok Gyula, a Tényleges Életfogytiglani Szabadságvesztést Töltők Alapítványa (TÉSZTA) legtöbbrendbeli rangidőse/

„Nem kaphatnánk inkább mi azt az egy százalékot? Vagy legalább egy kis meleg leveskét?” /Csontvázi Csömölcné Éhkopp Édua, a Rendszeresen Éhező Pedagógusok Alapítványa (RÉPA) megélhetési megbízottja és középiskolai énektanár/

„Bérrettegő pedagógusnők ne rinyáljanak az állítólagosan nehéz megélhetésük miatt, hanem menjenek hozzá kőgazdag mérnökökhöz és szüljenek, szüljenek, szüljenek! Lehetőleg tehetséges gyerekeket, akikkel valóra válhat majd a közös nemzeti álmunk, a Bajnokok Ligájának főtáblájára kerülés! Szingli hordák, irány az anyakönyvvezető!” /Csávás Kálmán főnagy, a Nemzetfogyást Ellensúlyozó Mélymagyar Állami Rendészet (NEMÁR) ideológiai ökle/

„Elnézést kérek, hogy én is csak pedagógus vagyok, nem kőgazdag mérnök! Az adóm egy százalékának adminisztratív kezelési költsége magasabb, mint maga az egy százalék, úgyhogy csak kárt okoznék, ha bárkinek odautalnám.” /Csontvázi Csömölc, középiskolai matematika-fizika szakos tanár/

„A sok kicsi sokra megy,
Maghalmaznak bokra: hegy.”
/Debil Dezsőné Szimpla Szotyola, a Paci Laci gyereklap szellemi szint szikkasztója/

„Százalékot adni Gerje
Partynak, szívem ingerje.”
/Rémrím Rezsőné Kalácsszívű Klapancia, a csömöri csavargyár faliújság felelőse/

„A kristálytiszta keresztrímek Edson Arantes do Nascimento-jaként lokálisan elvilághíresült Frady Endre madárfüttyös önfeledtséggel és a visszaható birtokos eset birtokbavételével kapcsolja össze az összekapcsolhatatlant, jelesül a tüdőbemarkoló zenekultúrát a zsebbeharapó adórendszerrel. A népszerű költő oldalvizét meglovagoló Gerje-parti túrázók anyagilag sikerorientált hullámverése az idei lírafesztivál lokális csúcspontjának ígérkezik. Feleim, fesztiválozzunk!” /Örömpörkölt Ödönné Lelkes Lenke, az Albertirsai Hírharsona témafelelőse/

„Mi ez az önfejű szégyentelenkedés, ez a degenerált elmekipárolgás?! Miért kell nekünk az adóbevallás küszöbét átlépve szügyig gázolnunk az elénk fröcskölt irodalmi bélsárban?! Ne lássam anyámat neglizsében gerelyt hajítani, ha főpolgármesterként nem tiltom ki a sétáló Budapestemről ezt a begerjedt fúvós partit, amiért ezt az elvetemült fűzfapoétát versírásra ösztökélte! Frady Endre puszta léte az emberiség elleni bűntett!” /Puzsér Róbert, kritikus/

„Gyerekkoromban kaptam egy trombitát, de amikor tele tüdővel belefújtam, a súrlódástól megolvadt, szétfolyt és csak egy forró réztócsa maradt utána a padlón.” /Chuck Norris/

Teveláb

Jeticsizmás teve körül
Képződnek a földön kis tók,
Melyek partján lábsót törül
Testéről csöpp Hanyi Istók.

Kis lényre bús idők járnak:
- Idesanyám, messze űz e
Jeticsizmás dromedárnak
Kipárolgó lábszagbűze!

Patavízen döngő legyek
Felhőjében nyíg a teve:
- Jaj, feleim, nincs mit tegyek,
Izzadt lábnak híg a leve!

„Fújj, ez gusztustalan! Vizuális típus vagyok, felfordul a gyomrom ennyi undormánytól! Fellép végre a hatóság a vérlázító ízlésrombolás ellen, vagy magam vegyem a kezembe a dolgokat és önbíráskodjak kicsinyég?! Arccal a jó ízlés felé!” /Hasfelmetsző Jack, londoni sorozatgyilkos/

„Jaj, szegény ütődött porontyom a lábszag elől pont a sivatagba menekült, miközben órákat sem bír ki víz nélkül! Költő úr, tegye már jóvá a hibáját és írjon bele egy globális felnedvesedés miatti villámgyors elmocsarasodást a versébe, mert különben pépesre verem a koponyáját a pléhlavórommal! Kretén!” /özv. Hanyiné, nyugdíjas mosónő/

„Súlyos anakronizmus, költő úr! József Attila óta tudjuk, hogy a mosónők korán halnak, tehát nem érik meg, hogy nyugdíjba mehessenek! Özv. Hanyiné ergo egy időzavaros fikció csupán! NEM ENG.!” /Lektor Lajos, a Cenzorok Állami Pénznyelő Alapítványa (CÁPA) legfőbb pecsétőre/

„A rutinos, de halandó olvasó poszttraumatikus állapotában kapaszkodókat keres. Merugye, neki ott a földön, a mázlista késő utókorral szemben, nem áll rendelkezésére könyvtárnyi szakirodalom a felkészülésre, vagy az utókezelésre. Kábultan keresi a magyarázatot, a rejtett összefüggéseket, a formához a tartalmat, az értelmes élet jeleit. Hát nem ez a művészet?!” /F. Péter, a költő humán végzettségű mérnökkollégája/

„Ha izzad a teve lába,
A sivatag totál kába,
Féreg szorul be a fába,
Visszafelé foly’ a Rába,
Lefordul a trónról Sába,
S behány a vasorrú bába
Az új jeticsizmájába.”
/Rímdüh Rezsőné, a Költőket Olykor Múzsákkal Csókoltató Intézet (KOMCSI) betanított ihletügyi főelőadója/

„Ha nagyon izzad a lábam, én is a kardélre hányok. Ilyen a mesehőssors. Miáááúúú!” /Jeticsizmás Kandúr/

„A jeticsizmába beleizzadó teveláb szembesített azzal, hogy a vasorromba gyárilag beleépített szovjet szagszűrő sem mindenható.” /a vasorrú bába/

„Uuuuhrrrr mhrrrrr aaaaaahhhrrr möööááááhhrrr uuuuu!!!” /Csubi Csubakkovics Csubakka, szovjet jeti lovag/

„Ne aggódj Csubi, te nem jeti vagy, hanem wuki! Neked nem a teve stylistoktól kell félned, hanem a birodalmi lépegetőktől! Azok majdnem olyanok, mint az izzadó lábú tevék, csak jóval nagyobbak, nincs púpjuk, fémvázasak és nem jeticsizmát hordanak, hanem wukikalapot.” /Han Solo/

„Mi ez a sekélyes ordenáréság, ez az öntömjénező szagbarbárság?! A hasament igásló citromozzon a Szibériába száműzött sírgödrömre, ha nem tiltom el anyámat ennek az irodalmi trambulinról a költészet medencéjébe vizelő médiapatkánynak a mucsai lábszagú klapanciáitól! Frady Endrét pedig szájon át lélegeztetéssel próbálja meg sikertelenül újraéleszteni egy nagy büdös szájú jeti!” /Puzsér Róbert, kritikus/

„Ha akarnám, tudnék olyan keményen edzeni, hogy csordultig izzadjam a Grand Canyont, de nem teszem. Már rajtam van az összes izom.” /Chuck Norris/

Másnapos szonett

Ég kileng és Nap szikár,
Járdán várja veszte lenn,
Agynak fáj a snapszi kár,
Jobb lett volna szesztelen.

Este dicső hegy leve
Hajnalra csak húgy láva,
Tette tette hogy lóvá!,
Mint, kit messze hagy lóvé…

Benne még sok feles ég
S se egész- se feleség
(Mufurcné Morc Melitta,

Ki Mufurc Mórt ellette)
Sem maradt már mellette,
Hisz’ mindenét elitta…

(homoki gyomorforgatós tánc!)

„Kinek jaj? Kinek fáj? Kivel veszekednek? Kinek van gondja? Kit vernek véresre hiába? Kinek zavaros a szeme? Azoknak, akik bor mellett mulatnak, és a fűszeres bort kóstolgatni járnak. Ne nézd a bort, hogyan vöröslik, hogyan gyöngyözik a pohárban. Bizony simán lecsúszik az! De végül megcsíp, mint a kígyó, megmar, mint a vipera. Szemed zavaros dolgokat lát, te magad pedig összevissza beszélsz. És olyan leszel, mint aki lefeküdt a tenger közepén, vagy mint aki az árbockosárban fekszik. Ütöttek engem, de nem fájt, vertek, de nem tudtam róla! Amint fölébredek, folytatom, ugyanezt keresem.” /Példabeszédek könyve 23:29-35/

„Brit tudósok megcáfolták a közismert ’Sörre bor mindenkor, borra sör meggyötör’ mondást. Kimutatták, hogyha megiszok öt liter sört és három liter bort, akkor teljesen mindegy a sorrend, másnap úgyis úgy fogom érezni magamat, mintha a fejemből a King Kong, a gyomromból pedig a Godzilla próbálna tombolva kitörni.” /Maligán Milán, az Állami Szesztestvériség (ÁSZ) fokmérője/

„Hogyha sok a maligán,
Hazavisznek taligán!”
/Tütüke Tóbiás, a Mákony Menyhért Magyarországi Ivócimboráinak Vedelgető Akciócsoportjaaa… (MMMIVA…) se kép se hang ügyi delíriuma/

„Aki másnap legény, az előző este nem volt jelen!” /Csapató Csomárd, a Tömény Ivása Végeztével Otthon Rókázz Nyugodtan Alapítvány (TIVORNYA) szondakilengetője/

„Vasárnapi szivornyázgatás után mindig úgy érzem, hogy szokatlanul magas az egy főre jutó hétfő.” /Tűzokádó Tumorcz, hét főjű sárkány/

„Klasszikusan formabontó, emelkedetten szuterén, választékosan vulgáris, humanisztikusan mizantróp, globálisan lokális. Foncsordílerünk ismét lesújtott.” /F. Péter, a költő humán végzettségű mérnökkollégája/

„Más napos?! Helyettem?! Aki ráadásul másnapos?! De hát félkómásan hogyan tudná megszámolni és jelenteni a hiányzókat?!” /Döhönyei Dönci, az 1.c. osztály naposa/

„A költő a nyilván szándékoltan értelmetlen szókapcsolataival és nyelvhelyességi hebrencskedéseivel jól szimbolizálja az alkoholtól szétesett tudat katatón kakofóniáját és világnézetlenségét. Idősebb Mufurc Mór keresztrímes macskajajkiáltása és vesehomoki gyomorforgása riadt rókarajként robajlik szerteszét Frady Endre szeszement szonettjében. Igazi rusztikus rögvalóságlíra! Váljék egészségünkre! Igyunk?” /Elissza Melissa, a Sziporkázó Entellektüelek Szellemes Költeményeivel A-től Z-ig Átitatott Napló (SZESZKAZÁN) ivó-olvasó találkozóinak főszervezője/

„A Mór elitta a kötelességét, a Mór mehet a búbánatos detoxikálóba! Válok! Mosom kezeimet! Remélem, az ő agymosott beleit is kimossák! A kis Mórral pedig kizárólag akkor találkozhat, ha képes csak egyet látni belőle!” /Mufurcné Morc Melitta/

„Fejbe szálló liter snapsz
Megüt és egy nagyot kapsz!
Hanyatt esel, szakad porc,
S ezért válik tőled Morc!”
/Kínrím Kenéz, a Magyar Antialkoholista Költők Olvasótlanul Nyüglődő Alapítványa (MAKONYA) agitprop betűvetője/

„Kocsmárosné aranyvirág, még bort! Sok bort! Sztálin orgonát akarok! Kartácstüzet és ágyúdörejt! Légicsapást! Sortüzet! Gyalogsági rohamot! Blitzkrieget! Lerohanni, bekeríteni, szétszőnyegbombázni, leatomcsapni, megsemmisíteni Frady Endrét és szkafanderben táncolni a romjain! Vért! Hé, anyám, kik azok a veled jövő fehér köpenyes izomhegyek a kényszerzubbonnyal és az injekciós tűvel?!” /Puzsér Róbert, kritikus/

„Egyszer megittam másfél hektoliter snapszot, de nem bírta. Hamar a fejébe szálltam.” /Chuck Norris/

Március

Itt a tavasz, ingyom-bingyom,
Házam körül virul kinn gyom.
Szépen zöldell a rét, igaz,
Mindent ellep a kerti gaz.

Egy apostol, pölö a Pál
Még ily esetben sem kapál,
Hanem inkább Égbe imáz’,
Hogy változzon a kerti máz.

Ám ki kicsinyhitű gyaur,
Nem mer hinni benne, a Úr
Őhelyette gyomot gazol
S gyomvályúból fal majd az ól.

Úgyhogy inkább maga egyel,
Mitől kopik az ujjbegy el,
S mire gyomot nullra apaszt,
Elhasznál egy tonna tapaszt.

Ujjlenyomat nincsen rajta,
S mire a csűr és a pajta
„Tavaszi szél” szagot áraszt,
Kidől s nem éri meg már azt.

„Ha töröljük az utolsó versszakot már egész használható lesz. Gyerünk, csináljuk meg!” /P. Gergő, a költő reál végzettségű mérnökkollégája/

„Pont a katarzist hozó felemelően tragikus végkifejletet negligálnád, ami felteszi az ívre a pontonhidat?!” /F. Endre, a reál kolléga költőgigász kollégája/

„Van Kicsibácsiéknak egy szomszédjuk, a Valamilyen Gyula. Ez a Gyula nem csak, hogy a szomszédjuk, de egyben a Világ Leglassabban Beszélő Embere is. Erről papírja is van, egy nemzetközi bizottság állította ki, 1973-ban a lipcsei Lassúbeszélők Bicentenáris Világtalálkozóján. Valamilyen Gyula mindössze háromféle dologról szokott beszélni, mióta világ a világ. 1. bizonyos gyomfélék aggasztó elszaporodásáról a közösségi vízvevő helyek környékén, külön kiemelve e jelenség kultúrnövényekre nézve jóvátehetetlen következményeit. 2. egyes őt, mármint Valamilyen Gyulát érintő rosszindulatú feltételezésekről, melyek személyét homályos módon összefüggésbe hozzák a pajzán tréfákra se rest, televényt lakó mohaemberkékkel, a hátsókerti fantázia eme groteszk teremtményeivel. 3. a földbeásott varázslyukak fontosságáról, kivitelezésük helyes módjáról, valamint a közelgő világvége elodázásában játszott megkerülhetetlen szerepükről.” /F. Péter, a költő humán végzettségű mérnökkollégája idézi Dániel András meséjét/

„Paraszt hogy tölt el egy nyarat?
Tenyerébe köp, oszt’ arat!
Már ha megéri és nem dől ki, mint a vitaminhiányos lócitromon tengődő tavaszi döglégy, bruhahahaha!!!” /Faék Félix, kortárs költő és pesti flasztertapló/

„A lócitromot is lehet szeretni, ha tavaszi döglégy az ember! Ja, mindjárt kidőlök!” /tavaszi döglégy/

„Március jó, Július rossz! Cézár, véged van, mint a botnak! Megszurkállak, mint egyelő közmunkás a gyomgyökeret!” /Márciusi Dusán, a Teisfiam Brútusz Kiskirályoknak Ártó Reformanarchisták Tyúkeszű Akciócsoportja (TB KÁRTYA) ideológiai balkeze/

„Szeretem március idusát! Olyankor a haverokkal az asztal alá isszuk magunkat a Pilvaxban, majd másnap reggel megpróbálunk Talpra magyar!-t játszani, amikor az asszonyok sodrófákkal hí’nak haza. Kutya nehéz ám olyankor feltápászkodni, amikor az ember még azt se tudja kimondani, hogy Barguzin!” /Petőfi Sándor/

„Már cius van?! Pedig néhány napja még ciutlan volt! Hogy rohan az idő!” /Faék Fikusz, ciu díler/

„Rohan az időőőőőő, elmúlik az őőőőőősz, évek múlnak eeel, megállítanááám, de nem lehet, mert az időőőő könyörtelen vonatááán fut minden továááább. Jöjj el háááát, ne várjak ráááád!” /Koncz Zsuzsa/

„Március elején nem az őőőőősz múlik el, művésznő elvtársnő, hanem a tééééél! Érti?! Mindegy, maga csak daloljon az örökkévalóságnak, mi meg majd intézkedünk a naptárreformról!” /Júliuszcézár Jenő, évszakaszparancsnok/

„Micsoda, hogy a naptár szerint a március a soros hónap?! Ez veszélyes! Haladéktalanul betiltjuk és azonnal elkezdjük az áprilist!” /Lakáj Lajos, mindenügyi szóvivő/

Jaj, ne! Még nem állok készen! Legyen inkább május!” /Április/

„Ne várd a májust!” /Zorán/

„Apokaliptikus költő atipikus verse az antipatikus gyomhatásról. A gyom a szükséges rossz. Ahogy a nagy reneszánsz vadászköltő, gróf Durrbele Dezsheő írta a Kora tavaszi vadkangyomor c. epigrammájában:
   Éhes vadkan üres gyomra
   Ráfanyalodik a gyomra.
Frady Endre bukolikus bulvárlírája más vadászösvényen közelíti meg a halálos tavaszt. A keményen dolgozó kisparaszt rusztikus szemszögét veri bele a költészet kalapácsával a szakrális banalitás szekuláris blaszfémiával terhelt rögvalóságának fakoporsójába. Frady Endre tértől és időtől függetlenül ledöbbenti az irodalmi hatótávolságán belül kerülőket, ő egy igazi multikulti sokker!” /Söréthy Söjtörné Hencidai Boncida, a Gyökeresen Ótvar Gyomok Eklektikus Ganajozásában Élenjáró Rádió (GYÓGYEGÉR) irodalmi szerkesztője/

„Amikor a gyom él gazul,
S lelke setét, mint egy Zorró,
Úgy jár, mint a vakult Vazul,
Kinek füli ólma forró!”
/”Szent” István király, alias kiirtós, felnégyelős és szemkitolós Pista/

„A Vazul fülében talált ólomzárvány a spektroszkópos kormeghatározás szerint eredetinek tűnik. Maga Vazul viszont modern kori kínai hamisítványnak.” /Dr. Kókler Kenéz, fül-orr-régész/

„Mi ez a globális felgennyesedés?! Mi ez a közízlésromboló kivagyiság?! Amint főpolgármester leszek, betiltom az összes olyan hónapot, amiről ez a szégyentelen szennykupac verset tudna írni, ha őt magát addigra nem tiltanám ki! Anyámnak nem butuló, hanem sétáló Budapestet ígértem! Frady Endre nélkülit!” /Puzsér Róbert, kritikus/

„A verset olvasva csodálom, hogy a magyarok még nem kerestek meg, hogy rúgjam le Frady Endre fejét. Úgy látszik, hogy mivel a történelem során, velem gyökeres ellentétben, ők mindig a vesztes oldalon álltak, hozzászoktak, sőt talán imádnak is lúzerek lenni. Pedig, ha megkérnének, odaúszhatnék Új-Zéland mellé és a Földgolyót átfejelve kiröpíthetném Frady Endrét és az őt körülvevő gazokat a világűrbe.” /Chuck Norris/

Szász bá' a panelproli

Csordultatva ki kádat,
Dől a víz, mint okádat,
S minket szügyig áztat a
Födémen át Szász tata.

Háló hull, pók ma fonta,
Díszítvén a plafont a
Koncentrikus ábrája,
S vízben lép most láb rája.

Ázva ugró pók kusza
Szemmel néz, nincs fókusza.
Jumping-ol e bandzsító,
S megcsobban a bungee tó.

Kádhullámsír betemet
Nyolclábú kis tetemet,
S többé már nem mász’ a pók…
Monnyatokle Szász apók!!!

„Nemmondokle!!! Monnyonle a zalattamlakó!!! A saját lakásomba akkó csinálok feszített víztüköröt a kádamba, amikó nekem teccik! Szigetelje le a plafonnyát a bérrettegő libsije!” /özv. Szász Szigfrid, nyugdíjas sintér/

„Tömören összefoglalva a jó rész: "Kádhullámsír betemet, Nyolclábú kis tetemet". A többit kár elolvasni is. Hát ez is vmi, nem sok, de a miénk...” /P. Gergő, a költő reál végzettségű mérnökkollégája/

„Micsoda remek hunglish, azaz magygol vagy anggyar szójáték a bungee, azaz gumikötél vagy gumipók szó szerepeltetése! Kár, hogy a pók nem volt gumiból és így nem tudott úszni a vízen! Ráadásul meghalni sem tudott volna, hiszen egy gumipók eleve nem él, bár igaz, hogy a Pókembernek is gumiruhája volt. Sajnos a pókháló nélkül a pók haló! Ennek a szegény állatnak a lecsúszása is igazolja a mondást: Jobb ma egy csók puszi, mint holnap egy pók csuszi!” /Ősmagyar Örsné Brexit Brigitta, a Magyar Angol Gumipókok Irodalmi Clubja (MAGIC) tigrisbukfenc felelőse/

„Szász választófejedelemként nem gondoltam volna, hogy családom pár röpke évszázad alatt ilyen mélyre süllyed és belehull a panelproletariátus langyos kádvizébe! Csak azt tudnám, mi a mennydörgős mennykő az a panel, a proletár és a kád?! Nálunk a dicső sötét középkorban még egyik se volt!” /I. Harcias Frigyes (1370-1428), szász választófejedelem/

„Ilyen, ha az iparosított technológiával a hatvanas évek műszaki színvonalán készült lakóépületbe beköltözik a Költőikon, 'oszt áz. Nincs itt kérem semmi látnivaló! Hacsak nem a sót ellopó másik képzőművész, akinek nyolc lába volt, mégis pórul járt. Dicsérni jöttünk, nem temetni! Ne hagyjuk, hogy a Szász szomszéd nevessen a végén!” /F. Péter, a költő humán végzettségű mérnökkollégája/

„A vers nem attól vers, hogy vers, és a nem vers nem attól nem vers, hogy nem vers, hanem attól az, ami, vagy attól nem az, ami nem, hogy van-e tétje! Téttelen versnek tétlen az olvasója! Sőt, az már nem is vers és az már nem is olvasó! NEM ENG.!” /Téttettető Tömény, az Állami Verstani Hivatal (ÁVH) helyettes főcenzora/

„Mi ez a szennyirodalmi ripacskodás?! Mi ez a szégyentelen bulvárokádék?! Ráadásul már ártatlan pókok is áldozatul esnek ennek a fékezhetetlen rímmételynek! Még szerencse, hogy anyám egy fradyhatlan szkafanderben van egy térerőtlen búvárharangban elrejtve a kerti medencénk mélyén, így el tudja kerülni ennek sötét középkori rettenetnek a járványszerű mellékhatásait! Frady Endre költészete korunk pusztító pestise! De lehet, hogy alábecsülöm a hatását.” /Puzsér Róbert, kritikus/

„Én is szoktam bungee jumping-olni, de én acéllánccal. Néha sajnos elszakad és olyankor megsérül a talaj.” /Chuck Norris/

Február hava

Rövid e hó, csupán hóka,
Mégis fázik a kis lóka,
Mivel hideg füle kékül,
Hogyha vágtat sapka né’kül.

Sajnos nincs a lókán sapka,
Nem kispap ő (azaz papka),
Kinek fázna tonzúrája,
Ha nem ülne kalap rája.

Földön fekszik fagyott róka,
Megbotlik a lüke lóka,
Felfalja egy éhes fóka,
S maradékból csíp a csóka,
Meg a mélyszegényke Zsóka…
Tápláléklánc nem csak móka.

Van, ki eszik, mást meg esznek,
Erjedt hólét isznak szesznek…
S Noét kérdez Februárka:
- Biztos kellett az a bárka?!

„Az ÚR mondta, úgyhogy biztos kellett. Néha nekem is voltak orrfacsaró kételyeim, de olyankor kiszellőztettem.” /Noé/

„Ugyanazt mondtam Noénak, amit később Yoda mester mondott Luke Skywalkernek: Oszlasd el a kételyeidet!” /az ÚR/

„Hú, de király lehetett az a bárka! Szeretem, amikor sok állat van egy helyen, az ellendrukkerek meg pusztulnak, mint a legyek! Ezért járok meccsekre verekedni!” /Vandál Vendel, közszolgálati biztonsági őr és B-közép tag/

„Költő úr, nem tudja, hogy nálunk nincsen mélyszegénység, mert betiltottuk?! Már megint kitátja a gusztustalan pofazacskóját és bérretteg meg hangulatkelt, he?! Na, arccal előre másszon csak lendületből a tenyerembe!” /Csávás Kálmán izomnagy, a Hörcsög Arcú Soros Bérenceket Agyatlanul Riogató Új Gárda (HASBARÚG) bakancslistavezetője/

„Egész jó. Felüdülésként ért, hogy végre nem volt törés a rímekben. Cirka 4-5000 vers kellett hozzá, de csak megéltük.” /P. Gergő, a költő reál végzettségű mérnökkollégája/

„Jaj, de király, reál úr! Ezek szerint, ha kb. 2 naponta írok új verset, akkor uszkve 21,9 – 27,4 évente tudok alkotni egy egész jót! Alig várom a következőt!” /Frady Endre, önfeledt költőgigász/

„Köszönöm költő úr, hogy a rólam szóló versében megemlékezett az engem ért méltánytalanságról! A régi szép időkben én is normális hosszúságú hónap voltam, de az a nagyravágyó okádék Augustus Caesar plusz napot akart a saját magáról elnevezett hónapba és tőlem szedte el! Abcúg Imperator, morituri te vomitant!” /Február, a legrövidebb hónap/

„Február?! Hó?! A sót elvitte a ló, kilóg a versláb, túrós a Háda! Aztán megbotlott egy bokorba' - négy versszaka van, mégis. De ha már só nincs, a zeolit is jó, ne nézd az okát! Noé?! Pilátus?! Credo?!” /F. Péter, a költő humán végzettségű mérnökkollégája/

„A humán úrnak agyára ment az eszement ELTE és megerjesztette az agyalapi mirigylevét! Itt az ideje megtizedelni az oktatói gárdát! Tompa tizedes, tegye a dolgát! Hú, mán, de ideges lettem!” /Egészpályás Etele, a Köz Oktalanítási Minisztérium Csókostároló Intézete (KOMCSI) létszámügyi bizalmija/

„Lehet, hogy a törpök élete nem csak móka és kacagás, de a tápláléklánc igen! Főleg, ha a törpökkel ellentétes végén vagyunk! Igaz Sziamiaú?! Háháháháháhá!” /Hókuszpók/

„Vajon lenne-e értelme a télnek, volna-e bármije az akárminek, vanna-e mindene a semminek, ha a Költő át nem itatná önmagával, ha meg nem testesítené benne önnön mindenbírását? Akik most igent kiabáltak, azokat sürgősen vezessék ki!!! Szóval, hol tartottam? Mit hol tartottam? Ja, ezt az előadást! Hát itt, ahol dobog a Frady szív! Ki ruházhatja fel jelentőséggel a jelentéktelent, ki adhat értelmet a csekély értelműnek – nem a Micimackónak! Ki vele! – ha nem Frady Endre, az ő hovábetehetetlen kivehetetlenségében?! Törekedjünk rá, hogy a világirodalom egyre nagyobb nyomokban tartalmazzon Frady Endrét! Frady Endrét minden szépre éhes család asztalára! Világ irodalmárai, részesüljetek!” /Rizsa Rezsőné Szómágia Szidónia, a Világszerte Államilag Jelentősen Támogatott Frady Ünnep Literátoroknak (VÁJTFÜL) előadás sorozat vezérszónoka/

„Ó, anyám, miért nem szültél valami sokkal egyszerűbb létformának, ami se lát, se hall, mint egy Dömötör vécétartály?! Ó, ha rózsabimbó lehetnék, kerülnének a fradyendrék! Vagy miért nem neveltél valami igazán népi vadnak?! Ha én Dózsa volnék, frady ellen mennék, tüzes vastrónommal verseibe gyúlnék, akkor lennék boldog, ha látnám őt gáznak, s tudnám, hogy a népek e tűznél nem fáznak! Anyám szerint kezeltetnem kéne magamat, de mi van, ha a rendelő levegőjében cseppfertőző fradyendre molekulák vannak?! Anyám, Karantén Kid akarok lenni!!!” /Puzsér Róbert, kritikus/

„Általában ilyenkor szoktam kijönni a barlangomból árnyékot keresgélni, de a fentiek olvastán úgy döntöttem, hogy most inkább bent maradok.” /a medve/

„Nálunk Texasban, ha februárban felkel a Nap, mindig meglátja az árnyékát a velem átellenben lévő oldalán.” /Chuck Norris/