Frady Endre
Víg Irodalmi Lépegetés
2012. február 2., csütörtök
Csótika
Nézem elhunyt csótányomat.
Nincsen rajta ujjlenyomat,
Se vér, se semmilyen bűnjel…
Csótim hangja csattan: „Tűnj el!”
Felragyog a tekintetem!
Szép csótikám mégsem tetem,
Csak szuszókált nagyon mélyen!
Hurrá! Vivát! Soká éljen!
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése
‹
›
Főoldal
Internetes verzió megtekintése
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése