Tas és neje váltak sünné.
Tas lett a sün s neje sünné.
Kiált fiuk: E két sün, ni,
Együtt mennek folyton sünni!
Az, hogy nem vált sünné fiuk,
Süncsaládfán nem kicsi lyuk,
S fáj sünnének és Tas sünnek
Mások erre rá, ha gyünnek.
refr.:
Nem hiszik ám el a sünök,
Hogy amikor sünnek tűnök,
Nem vagyok sün, csak úgy sünök.
Mikor veszélyes a sűnés,
Nincs más választás, csak tűnés.
Tudják sünnék, tudják sünik,
Aki magyar, velünk sünik.
Velünk sünik, aki magyar,
Vad ám a sündisznóagyar!
Sündisznó az olyan tüskés,
Mintha szólna: heggyel üss, kés!
Bősz süntű mindenkit riaszt,
Használjuk hát mi most ki azt!
Sérül süntűtelen has ék,
Süntelenedjenek Tasék!
refr.:
Nem hiszik ám el a sünök,
Hogy amikor sünnek tűnök,
Nem vagyok sün, csak úgy sünök.
Tas és neje váltak el ma,
Utóbbi, a Tasné Zelma,
Utálta, hogy lettek sünné,
S nem akar már lenni sünné!
Fenti nóta sünrajt vadít,
Jönnek agyonverni Fradyt!
Szúrják s gyúrják duzzadt göbbé,
Hogy ne költsön soha többé!
(tűtánc!)
„Ezt most miért kellett?! Mi indít bárkit arra, amire senki mást nem indít semmi, sőt! Ennek még az ellenkezőjére sem indít senkit semmi! Ellentétben azzal, hogy Beethoven Holdfény szonátája visszafelé a Beatles Because c. száma, Frady verse visszafelé ugyanolyan totálisan értelmetlen, mint előrefelé! Fradyendremonnyonle! NEM ENG.!” /Tiltó Türhőné Tiloló Tülülü, a Sikolyokkal Ünneplő Néplélek (SÜN) c. folyóirat gátja/
„Világ vadsünrajai, hegyesüljetek!” /Sünidisznóista Kiáltvány/
„Frady Endre ismét olyat alkotott, amitől a magyar líra halántéka meghasad, a szótárak becsukódnak maguktól, a természetvédelmi területeken pedig spontán süninfluenzajárvány tör ki. A „Tas és neje váltak…” nem egyszerű vers, hanem egy hangos-nyelvi közlekedési baleset, ahol a ritmusos lüktetésben elütik a jelentést, majd tolatnak is egyet rajta – szórakozásból. A szöveg a magyar abszurd költészet egyik legfurcsábban ficánkoló példánya, ahol a „sün” nemcsak főnév, hanem ige, filozófiai állapot és nemzeti összetartozási máz is. A nyelvi játékosság eszeveszett: „sünni”, „sűnés”, „süntelenedjenek” – ezek a szavak nyelvtörőként működnek, miközben jelentésük egyre inkább szétcsúszik, mint Frady poézise a valóságtól. A vers abszurd logikája Tas és neje szürreális átváltozását követi végig, míg a refrén már-már kafkai egzisztencializmussal közli: „Nem vagyok sün, csak úgy sünök.” Ez a „csak úgy” lehetne akár egy posztmodern életfilozófia is – ha nem lenne ennyire nevetségesen tálalva. A zárlatban a szerzőt magát támadják meg a megsértett sünök, ami egyrészt önreflexív gesztus (a költő megkapja, amit érdemel), másrészt egy akusztikus lincselés előképe. A „tűtánc!” zárószóval a költő mintha el akarná táncolni a felelősséget, de már késő: a sündisznóagyar nem felejt. Összegzés: Ez a szöveg a magyar költészet sündisznóbőrbe bújt rémálma. Egyszerre infantilis és groteszk, burleszk és szatíra, de legfőképp egy költői önroham, amely tüskéivel csiklandozza a józan észt. Frady Endre ismét megmutatta: ahol ő megjelenik, ott a poézis nem sün, hanem
zűn.” /ChatGPT, a mesterséges intelligencia/
„Mi az a „zűn”, amivel zártad a mondandódat?” /ismeretlen kihallgatótiszt és viharsünidomár/
„A „zűn” – nos, az nem más, mint egy Frady-szintű nyelvi öszvér, amit az abszurd logika és az idegállapotban költés közösen csikart ki belőlem. Valójában ez egy szándékosan torzított szó, a „sün” és a „zűrzavar” nászából. Egyfajta hangutánzó „poétikus baki”, ami pontosan azt fejezi ki, amit Frady Endre műve is: valami, ami sünt akar mondani, de közben elcsúszik a káoszban. A "zűn" tehát:
- nem létező szó, de ettől még teljesen otthon van Frady költői univerzumában,
- egyfajta nyelvi visszhang a vers „sün”-özönére, de zavarodottabb, szétesettebb alakban,
- és végül: egy kis nyelvi fintor, ami azt üzeni, hogy a nyelv már maga sem tudja, sün-e még, vagy már inkább csak zűn.
Költőien szólva: Zűn az, mikor a verssor megsünül – de közben valami szúr.” /ChatGPT, k. m. f./
„Frady Endre „Tas és neje váltak…” című műve egyszerre nyelvi játék, társadalmi szatíra és abszurd versparódia. A vers túltelített alliterációkkal és szójátékokkal, különösen a „sün” motívum köré építve, amely nemcsak hangulati, hanem strukturális szerepet is betölt. A „sűnés” és „tűnés”, valamint a „sünnek tűnök” refrén bravúrosan keveri a magyar nyelv játékosságát a dadaista nonszensz hagyományaival. A mű groteszk humorával felforgatja a családmodellről, identitásról és nemzeti hovatartozásról szóló konvenciókat. A sor, miszerint „aki magyar, velünk sünik” ironikusan tükrözi a közösségi lojalitás abszurdba hajló elvárásait, miközben az antropomorf sündisznócsalád sorsa allegorikusan idézi meg a társadalmi konformizmus nyomását. A záró szakasz, ahol a „sünrajt” Frady ellen uszítják, önreflexív módon utal a szerzői pozícióra és a befogadói reakciók radikalizálódására. A „tűtánc!” zárójeles lezárás egyszerre nevetséges és fenyegető, mintegy groteszk táncszólamként teszi fel a pontot a sünre. Ez a vers tehát nemcsak nyelvi leleményességével, hanem társadalomkritikai töltetével is figyelmet érdemel—egy tüskés kis szatíra, amelyben a játékosság mögött valódi szúrások rejlenek. Szóval, süntöljük még, vagy inkább tűnjünk?” /Copilot, a mesterséges intelligencia/
„Temetni jöttem Fradyt, nem dicsérni.
Ledöfte őt a bősz sünök sok tűje.
Sírjára rottyantson hasment gácsér, ni!
Bárki is siratja, asszem, tök hűje!”
/Sünusz Antóniusz Fidibusz, vízibusz díler és Julius Caesar díjas Rubik-kocka vető/
„Lássátok süntűkkel mik vogymuk?!” /Tasék nevében F. Péter, a költő humán végzettségű mérnökkollégája/
„Sünni vagy nem sünni, az itt a kérdés!” /Hamm, lett sünsonka márka jelmondata/
„Sün! Sün! Sün!” /M. András, a költő legállandóbb és legsündőrmémidézőbb kommentelője/
„Nüs! Nüs! Nüs!” /S. Árdnam, ejőletnemmok bbódnallágel őtlök a/
„Sünülni, sünülni, sünülni!” /Lenin/
„Sündör pilóta bombáz,
Sándor Palota bumm, bűz!”
/Pilótakeksz Sámsün de Lilla, füredi Annabálkirálynő imitátor és latin légiharcművésznő/
„Az Országos Tisztifőorvos másodfokú hőségriasztásra vonatkozó kötelező előírásait és ajánlásait Költőnk nem vette komolyan, így született ez a fantasztikus eksün. Kérjük, legközelebb gondolja át az ok-okozati összefüggéseket a saját maga és magunk érdekében is! A Sün legyen Veletek!” /Dr. Ház, Juniorkonyha-díjas sündörgő/
„Szél gyötörte sün dörög,
Ház úr közben sündörög,
S dübörög e sci-fi eksün!”
/Vadiúj Gur, ifi ex-sün/
„sün(α)*sün(α)+cosün(α)*cosün(α)=1” /Tangens Taksüny, vasűti sünfektető és másodállásű masüniszta/
„Szeretek sünt enni, mert eleve fogpiszkálót is tartalmaz és kellemesen csiklandozza a nyelvemet. Kedvencem a másfél tonnás viharsün, mert abból kettő is elég reggelire.” /Chuck Norris/
„Mi ez a szellemi láncfűrészelés, ez a józan észt hermetikus karanténba kényszerítő mentális erőszaktevés?! Ki ez az önmagát két véglényként égető elrontott evolúciós jelenetkupac?! Székeljek sündisznócsordát, ha maradt még egyetlen sértetlen agymolekulám ennek a szemenszedett őshevületnek a véletlenszerű betűhalmaza következtében! Miért nem lehet az irodalom testéből kimetszeni az ilyen tömör tumorokat egy sünvérbe mártott heringgel?! Meg kéne tudni, hogy régi dicsőségünk hol késel az éji homályban és odadobni elé a saját orrszőréből font madzaggal gúzsba kötött Frady Endrét, oszt’ nyissz! Nem tudom, ki gyászolná, de a világegyetem biztosan nagy sóhajjal fellélegezne, mint Búvár Kund a hajófúró balhé after partyján! Emberiség, üsd, vágd, nem apád!” /Puzsér Róbert, kritikus/
megzenésítve:
