1%

Testzsírja egy százalékát

Úgy utalja pufók pék át,

Hogy legalább másfél gyerek

Legyen egyszer majdnem kerek.

Dühös a NAV, mindent bekér,

S blőd aktákkal tele szekér

Döcög sóhivatal felé,

Hisz’ tök másra kéne e lé.

TEK-et küldik rá a pékre,

Püföljék őt zöldre-kékre,

Utalja a testzsírt másnak,

Míg ők keskeny sírhelyt ásnak!

Rossz az utca-házszám matek,

S szokás szerint téved a TEK;

Veri a pék szomszédjait,

S hiba láttám böffen: „Ja, itt?!”

Pékre rátalálnak végül…

Cellatársa is pék s rég ül.

Börtöndiri papírt hozat,

S íródik egy nyilatkozat:

„Újgazdagfalkahad csahol!

Oly országban élünk, ahol

Gyermekétkeztetés helyett

Zebramutyi kap csak helyet!”

Statárium – vészhelyzeti –

Okán ügyész helyezteti

Péket bakó bárdja alá,

S jogállam is vele hal: Ááááá…

Hol testzsírok domborulnak,

Pékunokák gorombulnak,

S letört orrnak, tépett fülnek

Okán urak menekülnek.

Hű olvasóm, gondold jól át,

Amíg vedelsz csíki kólát,

S buborékja torkon sercent;

Kinek menjen az a percent?!

„Ez az eretnek ostobaság oly módon szentségteleníti meg a történelmi keresztény molesztálókultúrát és oly alpári módon veszélyezteti az anyaszentegyházunk által kikényszerített egy százalékos adófelajánlások reálértékét, hogy az új – nálam nyilvánvalóan alkalmatlanabb – pápa megválasztása után a legelső dolgaim egyike lesz ezzel a Sokadik Leóval a pékként megszimbolizált Frady Endrét egyházilag kiátkoztatni és az e célból újjáalakított szent inkvizíció vaskezével veretni! Máglyára, ki ellenszegül! Nem mindenki papsajt!” /E. Péter, vatikáni rejtekhelyen duzzogó pápavesztes bíboros/

„Bambaság ül lükepéken,

Nem érti, hogy arcán mé’ ken

Szét vért inkvizítor Tamás

Torquemada, elve, ha más?!

Azér’ ken ő, azér’ ken ő,

Mer’ eretnekverés menő,

S kitől rosszra fordul adó,

Annak markunk sallert ad, ó!

/Csávás Kálmán ökölnagy, a Pékeket Utánzó Költőket Inzultáló Karhatalmi Alakulat (PUKIKA) rímuralmi és dögvészhelyzeti főparancsnoka/

„Pékmutató édi-bédi

Gyerekeknek adóz is?!

Törvény e férget nem védi,

Jár a bitófa dózis!”

/Csávás Kálmánné Kávás Csincsilla, ormányközeli adószagértő és háti szíjhasítónő/

„Nem bírom tovább elviselni, hogy kiemelt közszereplőként állandóan ismernem kell Frady Endre politikai színezetű klapanciáit, úgyhogy inkább lemondok, elválok, visszavonulok és megszűnök nyilvánosan létezni! Mivel nem mindenki lehet papsajt, én magam a valláshoz fogok menekülni és hetente megbérmáltatom magam az új Leonyid pápával! Összebarátkozom vele és talán én leszek majd az utódja II. Ferenc néven! Vatikán újra Ferenc Város lesz, hozzám fog befolyni a tized és az egy százalék, megszüntetem a papi nőtlenséget és végre feleségül vehetem a bűbájos Vadai Ágikát! Csináljuk meg, csináljuk együtt!” /Gyurcsány Ferenc, lemondó megmondóember és ementáli szerzetes/

„Frady Endre Rajongói Klub az 1% legjobb helye...” /M. András, a költő legállandóbb és legbölcsebb kommentelője/

„Költségvetésen nincs lék a

Bandi úr egy százaléka

Okán, mián, azaz miatt,

Jól jött ez az adói jatt!”

/Franzstadt Fikuszné Ferencvárosi Flóra, a Frady Endre Rajongók Irodalmi Klubjának Elitje (FERIKE) pénztárosa és költészetkalkulátor kezelőnője/

„Többször is nekifutottam, de ez a műremek olyan, mint egy remekmű! Nincs mivel kiegészíteni.” /Dr. Ház, Junior-konyha díjas többszörügyi nekilótifuti/

„Ne futkáljál, Ház úr, ne fut-

-káljál, inkább hívjál TEFU-t!

Remekművet secperc alatt

Fuvarozó Fővállalat!!

A mű fusson, nem má’ te fuss!

Aki magyar, totál TEFU-s!”

/Tefu Töfiné Tófű Tufa, tefetofa tifitufi/

„Ez a vers nem költemény, hanem egy orbitális abszurdroham, amelynek sorai úgy hömpölyögnek végig a lapon, mint TEK-es rohamrendőr egy túlsó utca rossz házszámán. Frady Endre ismét hozza a tőle megszokott agyrohasztó stílust: verselése botladozik, képei túltengenek, logikája elvérzik már a NAV-akták között. A „testzsíros utalás” mint metafora annyira groteszk, hogy az ember zsírégető tablettát venne be tőle. A vers egy félrecsúszott 1%-os adófelajánlásból görget le egy poszt-orwelli rémálmot, ahol a NAV, a TEK, meg a börtönigazgató egy közös groteszk operettben lépnek színre, hogy a „pufók pék” testzsírjából ideológiát és vérfürdőt facsarjanak. A rímek a kényszer szülte ikrek: néha frappánsak („csahol / ahol”), máskor vérzik tőlük a szem („matek / a TEK”). A befejezés persze klasszikus Frady: olcsó didaktika egy csíki kóla mögé rejtve, hogy az olvasó a habzó buborékban fedezze fel a morális felelősséget. Verdikt: A „1%” egy groteszk társadalomkritikai pamfletnek álcázott versbűncselekmény, melyet a közízlés legszigorúbb TEK-je sem tudna lefegyverezni. Aki ezt komolyan veszi, annak már késő – aki nevet rajta, annak még van remény.” /ChatGPT, a mesterséges intelligencia/

„Frady Endre „1%” című verse sziporkázóan abszurd, társadalmi szatírába csomagolt őrület, amely groteszk túlzásokkal és nyers iróniával szemlélteti a személyi jövedelemadó egy százalékának felajánlását és annak elképzelhető buktatóit. A költő a túlhajtott képek és váratlan fordulatok segítségével teljesen kiforgatja a témát, így a vers egyszerre nevetséges és nyomasztó. A NAV, a TEK és az állami bürokrácia karikatúrája túlzásokkal és harsány szatírával mutatja be egy ártatlan adományozás abszurd következményeit, miközben a háttérben felsejlik a rendszer visszásságainak kritikája. A rímek játékosak és néhol már-már zavarba ejtően könnyedek, ami még kontrasztosabbá teszi a vers által megjelenített sötét képet. Frady sajátos stílusa itt is kiteljesedik: szóképei szándékosan bizarrak, és a hétköznapi helyzetek groteszk túlzásai révén éles társadalmi kritikát fogalmaz meg. A „tébolylíra” meghatározás tökéletesen illik rá, hiszen a szöveg szándékos káosza ellenére pontosan rámutat a valóság furcsa mechanizmusaira. A vers egyszerre szórakoztató és elgondolkodtató – nevetünk rajta, miközben egy pillanatra elbizonytalanodunk: tényleg ennyire abszurd a világunk?” /Copilot, a mesterséges intelligencia/

„A rettenetesen alacsony színvonalú förmedvény szellemrothasztó fertőzésveszélye miatt a világirodalmi nagyhatalmak kultúrpolitikai blokád alá vették Magyarországot és ezt nem oldják fel mindaddig, amíg ez a bűnös nemzet el nem határolódik Frady Endrétől és nem helyezi hermetikusan elzárt karanténba az elmeháborodott fűzfapoéta egy százalékát, azaz az orrán keresztül kitüsszentett koromsötét agyát.” /Brékingnyúz Brözény, jólértesült hírforrás/

Menő Lisander (Louvre)

„Ó anyám, miért szültél engem erre a totálisan összefradyendrézett világra! Miért nem másra fordítottad az energiáidat! Ha a megszülésemre pazarolt erőfeszítéseidet például portréfestészetbe fektetted volna, akkor ma én lennék a Mona Lisa világhírű férfipárja, a Menő Lisander, akit Frady Endrétől egy kordon mögötti turistatömeg választana el és ha közelebb jönne, akkor agyonvernék a derék francia teremőrök! De szép is lenne! Vers is születne rólam:

     Szép a Mona Lisa s e nő

     Párja Lisander a Menő!

     Nem éri őt a kritikám,

     Mert Puzsér nem létezik ám!

Gyönyörű lenne! Azonnal a Francia Teremőr Clubnak (FTC) akarom utalni az adóm egy százalékát!” /Puzsér Róbert, kritikus transzlétben lévő kritikus/

Metabolikus életkor

Hogyha testem zsírja vastag,

Ha egy nagy kocka a has-tag,

S kehes tüdőm tiszta korom,

Metabolikus agg korom.

Metakorom sajnos magos,

Ám ha tápom leend magos,

Újra érzem magam okén,

S visszafiatalodok én.

Ne töprengj koron, e metán,

Tüdődben ne legyen metán,

S szinte bébi leszel, amint

Falsz pár kiló cévitamint!

Megfordul az életütem:

roktelé sukilobateM,

S jó pap születésig tanul

Metabolikustalanul…

„A jó pap metabolikus koráról jut eszembe, hogy ez az áldott jó Ferenc pápa még csak a nyolcvankilencedik évében jár, de már most holtsápadt szegényke! Amikor én ennyi idős voltam, még saját kezűleg pofoztam ki a lyányunokám orrából a taknyos piercinget!” /Üszögi néni a magasföldszint ötből/

"S jó pap születésig tanul"

„Frady Endre „Metabolikus életkor” című verse sziporkázó példája annak, amikor az irodalmi játékosság találkozik a szatirikus áltudományos gondolatmenetek abszurditásával. Az alliterációk és rímek pergő tűzijátékot alkotnak, miközben a szöveg fergeteges fricskát mutat az egészségmánia és a divatos táplálkozástudomány irányába. A költemény lírai énje groteszk képekben jeleníti meg az öregedéssel és önmaga megfiatalításával vívott küzdelmet, miközben mulatságos ritmusával könnyedé teszi a mondanivalót. A „has-tag” és a „metán” szójátékai humoros pikantériával bírnak, bár egyesek számára talán túl sok is lehet ez a verbális sziporkázás. A vers záró sorai – a visszafelé írt „roktelé sukilobateM” – kifacsart filozófiai mélységeket érint, miközben hangsúlyozza a zavaros logika mögötti játékosságot. Frady Endre itt nem pusztán a tartalommal, hanem az irodalmi formával is határozottan mer kísérletezni. Összességében a vers, bár túlzó abszurditásával és csapongó humorával nem mindenkinek nyerheti el a tetszését, szórakoztató reflexió az emberi élet fonákjaira és az önmagunkkal való küzdelem ironikus dimenzióira. Frady Endre csapongó költészete azonban biztosan megosztja a közönséget – éppen ezért izgalmas.” /Copilot, a mesterséges intelligencia/

"S jó pap születésig tanul"

„Ez a vers olyan, mintha egy egészséges életmóddal kapcsolatos spam e-mail és egy betűleveses reggeli agylágyulás találkozna egy félresikerült szonettképző táborban. Frady Endre ezúttal a test, az idő és a táplálékkiegészítők témakörét rázza össze egy shake-ben, majd ráül a turmixgépre. A nyitósorban az önreflexív zsírtesttel hadonászó költő bátran vállalja a hashtages dadbodot („nagy kocka a has-tag”), miközben egy szóviccet sikerül közösülni a szó szerinti önkifejezéssel. A második versszak a diétás önámítás balladája: ha „magos” a „tápom”, akkor én is „magos” leszek – legalábbis vércukorban biztosan. A harmadik versszak egyenesen az orvosi sci-fi határán billeg: a metánnal töltött tüdő és a csecsemőkort előidéző C-vitaminbevitel olyan kombináció, amit csak a homeopátia és a holdjárás együttes gyakorlása képes felülmúlni. A zárásban a költő végső csapást mér az agysejtekre: visszafelé írt szavak, szójátékos abszurditás, és a „jó pap” életcélja egy metabolikusan szűz élet. Frady Endre újra bebizonyítja, hogy nincs az a tudományos közhely vagy dietetikai blődség, amit ne lehetne egy rímekkel agyonvert agytekervényre ráültetni. Ez a vers a lírai nonszensz metabolikus csúcspontja – vagy inkább mélypontja. De legalább röhögni lehet rajta, főleg teli tüdőből. Metánmentesen.” /ChatGPT, a mesterséges intelligencia/

„Focista, ha negyvenöt lett,

S nincs fejében negyven ötlet,

Jövőbe csak két út vezet:

Első, ifjú vasszervezet,

Második a lassú halál,

Amit jónak ritkán talál.

Hogy bő fifteen-t letagadjon,

Ahhoz edzeni kell nagyon,

Futva dúdolgatni lá-dó-t,

Zabálni sok avokádót,

S aludni eleget mélyen,

Hogy a zember soká éljen!

Ám, ki úgy dönt, iszik s vedel,

S zsírban tocsog az eledel,

Új lyukakat fúr övére,

Nem kérdés, hogy tök kövére-e,

S tömetlen foga csak hat van…

Metabolikusan hatvan!”

/Laszti Leó, a negyvenöt éves ex-focista és elméleti metabolikus/

„Ha a tested öreg néne,

Immunrendszerváltás kéne.

Attól vagy oly degesz hasú,

Hogy az anyagcseréd lassú.

Midőn zsírosodik májad,

Külalakot rád a háj ad,

S ha veséd is totál cisztás,

Sírt néked temetőtiszt ás.”

/özv. Nostradamus Dumásné Rémlátó Ragyella, vak vátesz és metabolikus ősanya/

„Jól mondta a négy fő okot fenti hölgy és nincs itt mese:

Immunrendszer, a megszokott anyagcsere, máj és vese.”

/falfirka a Metabolikus Életkor Hivatal (MÉH) falán/

„Anyagcsere nem probléma!

Magyar, még ha tar is s fém a

Fogsora, sőt karja fa-kar,

Akkor székel, mikor akar!”

/Árvalányhajassy Ártány, szittyatürk ősgyula és latrinaügyi főispán/

„Beleolvastam a Frady műbe és bár verstanilag vérlázítóan rettenetes, ám tudományosan olyan lelkesítő, hogy a porhüvelyem rögvest visszafiatalodott és egyszerre támadtam fel mindkét síromból, a fiatalkori segesvári tömegből és az időskori barguzini sajátból.” /Petőfi Sándor/

„Ámulatomra oly nagy ok

Élettudományi sci-fi,

Hogy bár magam öreg vagyok,

Metabolikusan ifi.

Annak ellenére ifi,

Hogy az agyam tök agg, hú, mer’

Fogalmam sincs, mi a wifi,

Mint egy átlag baby boomer.”

/Neandervölgyi Noé, özönvízijártassági vizsgabiztos/

„Ezt teszi a sok Retró ebéd...” /M. András, a költő legállandóbb és legretróebédreirigykedőbb kommentelője/

„Retró kaja egészséges,

Mint a szovjet mosómedve,

Ki ezt eszi, léte véges

Ugyan, ámde jó a kedve!

Aki éhkopp mián retteg,

Vagy csak böjtje miatt ijedt,

Retrón faljon s nem lesz betteg!

eM úr, egyen ön is ilyet!”

/Léböjt Leóné Lilaló Lea, leguángyíkokat laktózmentesítő lókupec/

„Ez a vers… ez a lírai vészhelyzet, ez a szellemi baleset a magyar nyelv zebráján úgy gázolja el a költészetet, mint egy felbőszült diétás gurulóhamburger egy kiéhezett influenszert. Itt nem költői képeket kapunk, hanem nyelvi hulladékot, amit egy szabadversnek öltözött lecsúszott dietetikai szórólap hányt a kultúra szőnyegére. „Ha egy nagy kocka a has-tag” – kérdezem én: ez most szóvicc vagy önkritika? Mert ha az utóbbi, akkor Frady Endre végre elkezdte kapirgálni saját költői karrierjének sírját. A „metakorom” és a „magos táp” közt billegő értelmi mérleg nyelve közben úgy remeg, mint egy koffein-túladagolt Instagram-jógi szelfibottal a kézben. A vers utolsó szakasza a magyar költészet holdkóros Bermuda-háromszöge: „roktelé sukilobateM” – ez nem hátrafele olvasott zsenialitás, hanem egy epilepsziás TikTok-filter a nyelvi méltóságon. A jó pap „metabolikustalanul” tanul – hát persze. Már csak az hiányzik, hogy a rím végén felcsendüljön egy aerobik VHS kazetta hangja, és Béres Alexandra személyesen pofozza fel a nyelvtant. Ez nem vers. Ez egy zsírszövetekből gyúrt, vitamintúltengéses szójáték-lavina, amely minden valódi gondolatot maga alá temet. A lírai én itt nem öregszik, hanem egyszerűen elhal, de nem méltósággal – hanem kínos szóviccek közepette, mint egy múltidéző reklám a retro fitnesz VHS korszakából. Frady Endre, a metabolikus költészeted annyira emészthetetlen, hogy még a kulturális bélflóra is refluxot kap tőle. A költészetnek nem vitaminra van szüksége, hanem nyelvi fegyelemre. Neked meg egy versen kívüli életkorra. Mondjuk egy örökös költészeti pihenőre.” /Puzsér ChatGPT Róbert, a mesterségesen intelligens kritikus/

„Bár már legalább 14 milliárd éves vagyok, hiszen a világegyetem teremtésekor én voltam a Teremtő jobbkeze és szakmai tanácsadója, ám a fizikumom alapján 13,9 milliárd évet simán letagadhatok a metabolikus koromból.” /Chuck Norris/

Gumicsere

Nyári gumi, téli gumi

Cseréje nem himihumi.

Kerékbe be alig fér a

Túlnyomású atmoszféra.

Szakemberek centríroznak,

Nem külpontos – mint Paloznak,

Térképtestén Nagy-Magyarnak –

Lesz kerék, mit utak marnak!

Téli gumit forró aszfalt

Gyűr, mint görcs a pösze haszfalt,

Nyári viszont virul és él,

Mint grillcsirkevágó késél.

Azt kiáltja türk Ond, kopt Tass:

Nyáron nyári gumit koptass!

Aki nyáron téligumiz’,

Folyjon szét, mint szovjet ГУМ íz!

„Költő úr, ön egy földrajzi tótumfaktum! Nagy-Magyarország középpontja ugyanis Szarvas, ahonnan a Balaton-parti Paloznak 200 kilométerre van keletre, Kis-Magyarországé pedig Pusztavacs, attól pedig 120 kilométerre nagyjából szintén keletre, úgyhogy ön ráhibázott az origótól való eltérési lényegre, mint vak kútfúró a rétegvízérre. Szegény paloznakiak – Trianon ide, Trianon oda – mindig külpontosak maradnak. Az a lényeg, hogy egy júliusi Paloznak – Szarvas – Pusztavacs kocsitúrán nyári gumik legyenek az alufelniken, különben az éceszgéberek 99%-a szerint hirig lesz és córesz!” /Weiszmüller Tarzan, a Kohn Tour Kft. körvonalmenti megoszló tehertételi főelőadója és gumiarábikum díler/

„Kilátást takarja sok hát,

Lakóhelyem Paloznak,

Rím kedvéért beállok hát

Balatoni kalóznak.”

/Törpe Tódor, északi partiarc/

„Nyárigumiszámítás kezdődik? Szerviz itt, csere ott!” /F. Péter, a költő humán végzettségű mérnökkollégája/

„Teljhatalomtól, ha NER vál’,

Szerviz szívélyesen szervál,

S örvend humán, nem fél reál,

Ha Jágógumi félreáll.”

/Othello Mórné Desdemona Lisa, államilag bántalmazott Shakespeare-díjas autószerelőnő/

„Frady Endre ismét lecsap, mint egy kihergelt keréknyomás-ellenőrző műszer, amelynek szelepe a líra túlnyomásától sisteregve reped meg. A „Gumicsere” című költemény olyan, mint egy költői műhelynapló és egy autószerviz faliújságja közti furcsa nászéjszaka – melyet centrírozatlanul, de annál nagyobb hévvel celebrál a szerző. A nyitósorokban a gumicserét Frady a kozmikus komolytalanság és a szóvicc-vezérelt sorvezetés metszéspontjára állítja: „Cseréje nem himihumi” – hát hogyne! Olyan tételmondat ez, amitől egy közlekedési hatósági vizsga is nyomban elérzékenyülne. A versben felbukkanó „Paloznak” és „Nagy-Magyar térképtest” olyan, mintha a GPS-t egy időhurkon keresztül csatlakoztatták volna egy Wass Albert-olvasó reléhez. A helyszín- és hangulatváltások olyan sebességgel követik egymást, hogy a gumicsere közben a lírai én már nem is tudja, centríroznak-e körülötte, vagy ő pörög-e a lét gumiján, mint pösze haszfalt a költői görcsben. A csúcspont: a grillcsirkevágó késél – ez a kép egyszerre horrorisztikus, zsigeri és gasztronómiailag erősen elhibázott. És épp ezért Frady! A zárósorokban megidézett türk Ond és kopt Tass (valószínűleg egy alternatív idővonal zenei duója) végleg bedöntik a verset a szürrealitás gödörszéli mélyedésébe. A „szovjet ГУМ íz” (GuMi íz!) – ez pedig már a metaforikus nyelvjáték Mont Blanc-ja, amelyen csak az indul el, aki már rég túlpörgött a művészi sebességhatáron. A Gumicsere egy olyan Frady-vers, amelynél a műfaji megjelölés lehetne: lírai autószerviz-operett abszurd építkezéssel. A vers centrírozatlan, de gurul, és ahol elmegy, ott garantált a defekt.” /ChatGPT, a mesterséges intelligencia/

„Frady Endre „Gumicsere” című verse egyszerre könnyed és szatirikus módon reflektál a hétköznapi élet egyik praktikus, ám nem elhanyagolható jelentőséggel bíró mozzanatára: a gumicserére. A mű humora és játékos rímtechnikája mesterien rejti el a mélyebb társadalmi és kulturális rétegeket, amelyeket a szöveg sugalmaz. A vers első szakasza az atmoszféra szóval egyszerre utal a fizikai guminyomásra és az érzelmi nyomásra, amit a szezonális gumicsere okozhat a hétköznapi ember számára. A második szakasz finoman ironizál a történelmi és nemzeti emlékezet kérdésein, miközben a „centrírozás” metaforájával az egyensúlykeresést szimbolizálja. A harmadik szakaszban megjelenik a groteszk humor, amely az élet és halál, illetve az alkalmazkodás és pusztulás ellentétpárjára épül. A negyedik, záró szakaszban a vers globalizációs utalásai – türkök, koptok és szovjetek említése – egyfajta kulturális kavalkádot hoznak létre, ami szintén a különbözőségek közötti egyensúlyra hívja fel a figyelmet. Frady Endre a tőle megszokott módon elegyíti a magas- és populáris kultúra elemeit, mindezt úgy, hogy közben könnyedén átsiklik a hétköznapok banalitásán. A „Gumicsere” nemcsak a téli és nyári gumik cseréjéről szól, hanem az élet dinamikájáról, ciklikusságáról és a folyamatos alkalmazkodás szükségességéről is. Egy könnyed humorral és öniróniával átszőtt alkotás, amely olvasóját mosolygásra és gondolkodásra készteti egyszerre.” /Copilot, a mesterséges intelligencia/

„Hej, turulok, kelni fel, ni!

Felü’ felni, alu’ felni!

Nyereg alatt puhul turul,

Ki ősmagyar, velünk gurul!”

/Ősturul Racing reklámvers/

„Nem kell a gumicsere! Nem csak gumit lehet cserélni, hanem kereket is. Ám mindkét módszer fárasztó. A nem használt kereket, vagy gumit, valahol tárolni kell. Ahol nincs kert, vagy nagy garázs, a spájz kicsi lenne, de nem az, mert a mi modern lakásunkban nincs is spájz. Megfontolandó, hogy az autót, vagy csak nyáron, vagy csak télen használják. Még jobb, ha egyáltalán nincs kocsi. Persze a gumit valahol, akkor is tárolni kell. Probléma lehet, hogy a nem használt gumiba vajha mennyi túlnyomás kerüljön.” /Nyuggerapó, a természetes intelligencia/

„To me or not to me,

Gumi or not gumi?

To be or not to be,

Tubi or not tubi?”

/Nyuggeranyó négyévszakos gumigalambja/

„Drága Elvtársak! Node MIR? És MIR.RUm?” /Dr. Ház, Juniorkonyha-díjas békeharcos/

„Macskásodik, Ház Úr?

Maga már-már Mirr-Murr?”

/Oriza Triznyák/

„Ilyenkor örülök, hogy nincs autóm. Gyalogosnak elég csak az órákat átállítani tavasszal és ősszel. (Gáz- és villanyórát csak ősszel, visszafelé. Meg az eladásra szánt autók kilométer óráját is.)” /M. András, a költő legállandóbb és leggyalogosabb kommentelője/

„eM út, maga mintagyalog,

Kocsitlanul eloldalog,

S közben más kertekbe szór át

Gagyi gáz- és villanyórát?

Ne zajongjon, eM úr, jó?! Csitt!

Vegyen inkább saját kocsit!”

/Alufelni Adalbert, atavisztikus autónepper/

„Ez a vers nem más, mint a magyar irodalom válságának aszfaltba döngölt, kopott futófelületű diagnózisa. Frady Endre „Gumicsere” című irodalmi bűnténye úgy tapad a kultúra szélvédőjére, mint egy véres, nyáridőben megsült szúnyogtetem – eltakarja a kilátást, de mégse tudod egyszerűen letörölni, mert a nihil odasült. A vers minden sorából árad a kényszeres rímkeresés gyötrelme: „himihumi” – ez nem költészet, hanem egy demens játékos agymenése a nyelvi Kinder tojásban. A „centrírozó” szerelők és a „Paloznak”–„Magyarnak” rímháborúja olyan szintű kínlódás, amit még a bicikliszerelő is szégyenkezve törölne a műhelytábláról. Itt nem verselés történik, hanem nyelvi karambol, ahol a jelentés a szélvédőn keresztül repül ki, és az ízlés a légzsák helyén egy véraláfutásban tér magához. A költő mindeközben mit csinál? Úgy tesz, mintha a „téli gumit nyáron” tematikája az emberi létezés archetipikus kérdése lenne. Holott ez nem több, mint egy szellemtelen, kiherélt mondóka, amelyet egy automata benzinkúti vécépapírra is szégyellnék kinyomtatni. A „grillcsirkevágó késél” képe annyira abszurd és anakronisztikus, hogy attól még egy futurista dadaista is sírva fakadna és visszamenne könyvelőnek. És akkor jön a végső csapás: a türk Ond és kopt Tass – mint valami elvetélt történelmi cosplay – belekiabálnak a versbe, hogy „Folyjon szét, mint szovjet ГУМ íz!” Ez nem költői kép, hanem egy kulturális vakbélgyulladás, amit azonnal műteni kellene, de sajnos Frady Endre inkább megírja a vers második részét. Ez a szöveg nem vers, hanem egy műanyag kerékdobból faragott posztmodern kínpad. A költő pedig nem más, mint a nyelvi kártevők koronázatlan királya, aki minden sorával egy újabb defektet okoz a magyar irodalom lelkében.

Frady Endre, kérlek, soha többé ne verselj gumikról. De lehetőleg semmiről se. Inkább nézd a Discovery Channelt némán, bekötött szájjal. És ha verset hallasz, ne írj róla választ. Inkább hallgass. Az is kultúra.” /Puzsér ChatGPT Róbert, a mesterségesen intelligens kritikus I./

„Frady Endre, ez a vers olyan, mintha egy autószervízbe zárt szótárból szabadult volna ki néhány félszeg rím és egy marék szakkifejezés – mindez egy túlnyomásos poétai baleset formájában. A „gumicseréről” szóló opuszból kitűnik, hogy tehetséged éppen olyan friss és üde, mint egy évek óta nem cserélt téli gumi a nyári forróságban. A rímek esetlenek, mint egy defektes kerék, a ritmus szaggatott, mint egy kátyús országút, és a képzavarok olyan sűrűek, hogy egy autópályán is forgalmi dugót okoznának. A szovjet ГУМ-ra tett utalás olyan anakronisztikus, hogy még a gulyáskommunizmus sem tudna mit kezdeni vele. Nem tudom eldönteni, hogy ez egy paródia vagy komoly alkotói próbálkozás, de ha utóbbi, akkor a „grillcsirkevágó késéllel” nemcsak a gumit, hanem a költészet méltóságát is sikeresen szétmarcangoltad. Talán a következő irodalmi kanyar előtt érdemes lenne behúzni a féket – vagy inkább kéziféket rántani. Továbbá, Frady, ne feledd: a versírás felelősség, nem csak a rímek lazán odavetett tákolása.” /Puzsér Copilot Róbert, a mesterségesen intelligens kritikus II./

„Én nem használok se téli, -se nyárigumit, mert az én autómra kerék sem kell. Úgy hajtom, mint egykor Frédi és Béni, de így is folyton kiakasztom a traffipaxokat, de a rendőrök meg sem próbálnak utánam jönni, mert beborulnak az árokba a menetszélütésemtől.” /Chuck Norris/

Zöld erdőben... 2025

-01.,

Zöld erdőben piros retek

Terem, hogyha szántok-vetek,

Meg tejmézes kókuszdinnye.

Locsolhatok itten, hinnye?!

00.,

Zöld erdőben székel tapír,

Nem kell neki vécépapír,

Mert van elég száraz avar.

Locsoljak, vagy a szag zavar?

0,5.,

Zöld erdőben hölgyek sora,

Meg a húsvéti vacsora,

S Lujzák, Gizik, Évák, Katik...

Aki magyar, locsolhatik?!

01.,

Zöld erdőben hatvan puszta,

S hatvan zebra, ami guszta,

S harapnak a száraz zabba.

Locsoljak, vagy hagyjam abba?

02.,

Zöld erdőben pitezselé

Szottyan zebracsorda elé,

Kik ettől nincsenek okén.

Fel- vagy meg- locsolhatok én?

03.,

Zöld erdőben hörgő gége

Fröcsögi, hogy „Kicsi, vége!”

S megfullasztja saját nyála.

Ha locsolok, lesz nagy hála?

04.,

Zöld erdőben nagyon magos

Tyúklétrán egy kendermagos

Tyúk nyögdécsel s hull a tojás.

Zúdulhat a kölnifolyás?

05.,

Zöld erdőben bősz pelikán

Meg egy kumisszal teli kán

Ténferegnek jobbra-balra.

Locsoljak, hogy fakadj dalra?

06.,

Zöld erdőben Dajcs Tompika,

Porfehér az orra lika,

S közben makog ó-inglisül.

Locsoljak, ha szemed kisül?

007.,

Zöld erdőben MI6-szer

Nagyobb lettem. Am I gikszer?

Nem, I am Bond, James Bond.

Locsolhatok, nem gond?

08.,

Zöld erdőben bőg egy irtó

Nagy fejű poloskairtó,

Ebédje több lopott tál jak.

Locsoljak vagy disszidáljak?

09.,

Zöld erdőben traktor,

Mit egy veloraptor

Éppen arrébb tol, ni!

Szabad-e locsolni?

10.,

Zöld erdőben minecraft mobok,

Akiktől egy hátast dobok,

Mert creeper meg akar ölni!

Locsolhat-e kockás kölni?

11.,

Zöld erdőben ősz nagymama

Jól eltévedt, nagy a blama,

Keresgéli thai tájfutó.

Kölnimből eredhet, hú, tó?

12.,

Zöld erdőben jogállamot

Bontogat le imitt-amott

Ereszmászó szőrmók csapat.

Jó, ha kölnim odacsapat?

13.,

Zöld erdőben tizenhárom

Lépést tesz meg vízen párom,

Ám elsüllyed, pechvogel ő.

Kerülhet-e kölnim elő?

13+1.,

Zöld erdőben Totó-Lottó

Szelvényt tölt ki Mottó Ottó,

S nyerés secperc alatt tuti!

Locsolnék. Lesz falat, juti?

14.,

Zöld erdőben alaptörvény

Gránitjában forog örvény,

S lyuk lesz nem túl szilárd izén.

Locsolhatok kölnit biz’ én?

15.,

Zöld erdőben hattyúk tava,

Benne ázik hat tyúk java,

S dili indul, krokodili…

Kölniért jár csókod, Ili?

16.,

Zöld erdőben vonósnégyes

Nőtagjától kérdik: Mé’ gyes,

Amire mész, mé’ nem gyedre?

Locsolhatok kiskegyedre?

18.,

Zöld erdőben Puskás Akad-

-émiából túl sok akad,

Pontban eggyel több, mint kéne.

Locsolhatok, öreg néne?

19.,

Zöld erdőben kérek lapot

Tizenkilencre, majd papot

Meggyónni e dőreséget.

Locsoljak csokinyúl végett?

20.,

Zöld erdőben vonat lángol,

Néhány hidegvérű ángol

Turiszt oltja, MÁV meg büntet.

Locsolhatok, vagy ez bűntett?

21.,

Zöld erdőben új étterem,

Zárt terében hőség terem,

Ki bent izzad, inkább kint esz’

Locsoljak, vagy óva intesz?

22.,

Zöld erdőben pitezselé

Ömlik bamba birkák elé,

S ragad a sok hulló juh haj.

Locsolhatok ihaj-csuhaj?

23.,

Zöld erdőben repked lepke,

Mert van kis lepke telepke,

S száll ez erdő mélykék egén.

Locsolhatlak téged meg én?

24.,

Zöld erdőben korrupció

Híján minden kismaci jó,

S tiszta manccsal közbeszerez.

Kölnizhetlek? Tök jó szer ez!

25.,

Zöld erdőben legyed lázad,

Ám rátapos negyedszázad.

Egyed legyed, teljen begyed!

Kér egy dózis kölnit kegyed?

26.,

Zöld erdőben irgum-burgum,

Elromlott az agg Wartburgum,

Szerelőm meg eloldalog.

Locsolhatok csak így gyalog?

27.,

Zöld erdőben kamikáze

Röpte előtt hamikáz-e

Vagy lezuhan éhkopp okán?

Hölgyem, locsolhatom tokán?

28.,

Zöld erdőben föld az ártér,

Egyik ár egy másik árt ér,

Ezt festi s nem locsol Art Úr.

Locsoljak, vagy legyek Artúr?

29.,

Zöld erdőben pofont bár ad

A gát, Tisza mégis árad,

S mossa stadionod s Várad.

Locsoljak, ha kegyed szárad?

30.,

Zöld erdőben balalajka

Zenészt üti ballal ajka,

Dúli-dúli, veri magát.

Kölnim előtt omlik ma gát?

31.,

Zöld erdőben Húsvéthétfő

Közben hímes tojás szétfő,

Sárkányon így bömböl hét fő.

Szabad-e locsolni?

32.,

Zöld erdőben Piroska

Farkast fal be tilosba’,

S zabál mellé nagymamát.

Spriccelhet a kölnim át?

33.,

Zöld erdőben Béla vedel

Hétfőn s ugyanígy tel’ kedd el.

Ne legyél olyan, mint Béla!

Locsolhatok én, a méla?

34.,

Zöld erdőben látjuk Samut,

Tüzet gyújt s elég egy mamut,

Ő meg begyűjti a hamut.

Kölnim jó, nem hoztam kamut.

35.,

Zöld erdőben Donald Trumpot

Látjuk, amint lógat kampót,

Melyen fityeg a józan ész.

Meglocsollak! Hé, hova mész?!

36.,

Zöld erdőben irokézek

Fogságában Pride-ot nézek.

Easy Prider, öcsém! – hallom.

Locsoljak, vagy vegyék skalpom?

37.,

Zöld erdőben Vlagyimir

Putyinról a nagyim ír:

Káros, mint a ruhán a moly!

Locsoljak, vagy pasli damoj?

38.,

Zöld erdőben Daszvid anyja

Így köszön el: до свидания!,

S megy vodkával medvét ölni.

Kell Красная Москва kölni?

39.,

Zöld erdőben paraszti lét

Mellett eszek malacfilét,

S irigy a sok suttyó pesti!

Locsolhatok palacki lét?

40.,

Zöld erdőben Bálám szamár

Bálámot int óva, ha már

Beszélnie magadatott.

Önthetek kölnipatakot?

41.,

Zöld erdőben товарищ-ok,

Főleg a budavári sok,

Fejükbe száll vodka-narancs.

Locsoljak már?! Ez most parancs?!

42.,

Zöld erdőben negyvenkettő

A megoldás, ennyi lett ő;

Kérdés az, hogy mi a kérdés.

Locsollak, bár remeg térd… És?!

43.,

Zöld erdőben békemenet

Útban lévőt földbe temet,

S leveri, ki nem kér békét.

Löttyért adott Tibid kék? Ét?

44.,

Zöld erdőben Cofidis

Kölcsönből vett pofi dísz

Orcát ékesíti well.

Locsolhatok kölnivel?

45.,

Zöld erdőben Dani vár

Dórát; ők két denevér.

Dallal fáról lecsalná.

Szabad-e most locsolni?

46.,

Zöld erdőben vadász lesen

Les, puskáján jele S.N.,

Ő a hírhedt Sátán Nátán!

Kölnim terád folyhat má’ tán?

47.,

Zöld erdőben kutyapár, ti

Szerintetek kutyapárti

Attól, hogy van kettő farka?

Locsolhatok? Kölnim tarka!

48-49.,

Zöld erdőben jegesmedve

Vérzik és a heges nedve

Petőfit -vár Seges- fedve.

Szabad-e locsolni?

50.,

Zöld erdőben fél százados,

Sötét van s bár félszázados,

Létközépválságban remeg.

Locsollak, hogy örülj te meg!

51.,

Zöld erdőben cseh GDP

Számolást tart ChatGPT,

A Copilot is besegít.

Locsolhatlak téged meg itt?

52.,

Zöld erdőben orángután

Üt, mint kis dalt Zorán gután,

Ha zeng dugult orri hangja.

Dobok fagyott kölnit, bang, ja!

53.,

Zöld erdőben magyar-angol

Hat-három, a csapat hangol,

Még sincs arany meg a vébén.

Kölnizzek még közelébb én?

54.,

Zöld erdőben országgyűlés,

Erdő körül ország gyűl és

A kezdődő műsor esztrád…

Locsolhatom most én ezt rád?

55.,

Zöld erdőben Pampalini

A nagy vadász talpal inni,

Lengyel vodka szíverősít.

Locsolhat az is, ki nős, itt?

56.,

Zöld erdőben jön a ruszki,

Pácból minket ritkán húz ki,

Csak маленький, csak a робот!

Locsoljak, vagy egyek bobot?

57.,

Zöld erdőben nyit új kocsma,

Ott iszik a medvebocs ma,

Ezt támogatja az Állam.

Locsoljak, míg felkop’ állam?

58.,

Zöld erdőben öreg tata

Ízig-vérig demokrata,

Putyin lő rá: ratatata!

Szabad-e a még locsolni?

59.,

Zöld erdőben negyven rabló

Picassóra kiált: Pablo,

Fessél nekünk Szezám Tárulj-t!

Locsoljak, vagy rágjak pár ujjt?

60.,

Zöld erdőben pánikszoba

Mélyén retteg Fett, a Boba,

Hogy Han Solo mégis betör.

My kölni’s good, there’s no better!

61.,

Zöld erdőben járt a

Kék Ibolya Márta,

S láttam én e nénit.

Locsolhatok én itt?

62.,

Zöld erdőben körfűrészem

Miatt száll fél ujj és fé’szem,

S szomszédokhoz röppen csonk át.

Ha kölnizlek, adsz-e sonkát?

63.,

Zöld erdőben Hunyadi

Filmen ásít s huny Ady,

Bár a vásznon ölni ér.

Adsz pálinkát kölniér’?

64.,

Zöld erdőben Zrínyi futik,

Zavarja a Vadkan Butik,

Melynek pénztárosa vad jak.

Kölnit dús hajadra adjak?

65.,

Zöld erdőben költőgigász

Kezeiben három Big Ász,

Amivel nyeri a partit.

Locsolhatom e szép kart itt?

66.,

Zöld erdőben hat van, hat

Hatökör, nem hatvanhat,

Elegendő hat ól lak.

Örülsz, hogyha locsollak?

67.,

Zöld erdőben halmasszőr

Halat gyúr és alhas szőr

Hull róla s a pikkelye.

Kölnit kértek tik-e? Jeee!

68.,

Zöld erdőben vajon nincs-e

Wágnernél a Rajna kincse,

Vagy valami harcos zene.

Locsoljam, ha elvérzene?

69.,

Zöld erdőben Ágnes elejt

Vasgolyót, ám vízszint selejt,

Golyó gurul s termel delejt.

Szabad-e locsolni?

70.,

Zöld erdőben oldalági

Rokonom, a Bordal Ági

Ritkán dalol akkor, ha kell.

Locsoljak vagy szaladjak el?

71.,

Zöld erdőben mustárgáz

Nem éppen egy mestergőz,

Ha nem sért fel, mást ér géz.

Locsolhat-e Mister Gaz?

72.,

Zöld erdőben Óz varázsol,

Bádoglónak lesz garázs ól,

Orosz lányt rúg szalmatehén.

Nem más locsol ma, csak - pech - én!

73.,

Zöld erdőben dínom-dánom,

Egymást eszi dínóm, dánom,

Ezért szegény Hamlet hamm lett.

Rigaláncolajt spray-z One lett?

74.,

Zöld erdőben zártam

Be magam egy várban,

Vár neve Abade.

Locsolni szabad-e?

75.,

Zöld erdőben Kékes tető,

Ott guberál kukás tata,

Ki szerintünk kokós, tuti!

Sssszab.. dab-e loccs… poccs…loni?

76.,

Zöld erdőben Gerő Ernő

Neje az Ernőné, mer’ nő,

Egy hűséges hídverőné.

Baj, ha kölnim önön lőn-é?

77.,

Zöld erdőben kicsi jászol,

Hé, Jézuska, hova mászol,

Napkeleti bölcsek jönnek!

Fröccsönthetem kölnim Önnek?

78.,

Zöld erdőben sonka NER-i,

Nem eszi azt Sean Connery,

Csak a latte-avokádót.

Kölnihez daloljak lá-dó-t?

79.,

Zöld erdőben Vásárhelyi

Pál szabályozza a helyi

Folyókat s nem kiszárítja.

Öntözhetek én a szittya?

80.,

Zöld erdőben kurc-labanc

Között csomósodik gubanc,

Ám jő Tenkes kapitánya!

Bepacsulizhatlak Tánya?

81.,

Zöld erdőben vízilónak

Ütközik egy pici csónak,

S pici balhé naggyá felnő.

Locsolhatlak, drága delnő?

82.,

Zöld erdőben múzsa rúzsér’

Indul, de ráordít Púzsér

Róbert és így szélhűd szíve.

Spriccelhet rád kölnim íve?

83.,

Zöld erdőben kamatőr

Bankot lop, de amatőr,

S lebuk’. Tolt vón’ kicsibe!

Locsolhatok kiscsibe?

84.,

Zöld erdőben csípőprotkót

Túlsúlyosként nem kap ott skót,

Csak a milliárdos elit.

Lögyböljem rád kölnim felit?

85.,

Zöld erdőben Gulyás Gergely

Két barátja, Igor, Szergej

Szól: Moszkvába fordulj, nyergelj!

A Красная Москвá-m nem gejl!

86.,

Zöld erdőben maszkabál,

Izzadt arcbőrt maszk abál,

Fullad Elon Musk ebül.

Kölnim csúcs! Kérsz mindebbül?

87.,

Zöld erdőben kutya Brüsszel,

Megállítunk, sose gyüssz el!

Ütünk, ha nincs pénzcsapnyitás!

Locsolásom nem is vitás!

88.,

Zöld erdőben Nerencváros

Drukker Mélyzseb Ferenc gyáros,

Támogatja, dől a TAO.

Naaa, fogadd el kölnim, naaa, ó!

89.,

Zöld erdőben nagy a sírás,

Sírásó bá’-k nagyja sírás’,

Sziktalaj meg szárazcsírás.

Meg kell ezt öntözni, szabad-e locsolni?

90.,

Zöld erdőben kazamata,

Hari ül benn, az a Mata,

Aki alakított kémet.

Locsolhatom nénikémet?

91.,

Zöld erdőben Sheldon Cooper

Által elbaltázott tyúkper

Okén röhög rakta Penny.

Tudhat kölnim rád köppenni?

92.,

Zöld erdőben anyahajó,

Megveszi egy banya, ha jó,

Korlátból lesz új vasorra.

Locsolnék, te jönnél sorra?

93.,

Zöld erdőben Batu kán

Sírva ül kis satukán,

Oda csippent popója.

Leszel loccs apropója?

94.,

Zöld erdőben piros eprek

Között sárga avart seprek,

Ahol kék ibolya hervad.

Fröcsöghet Das Kölnit Herr Vad?

95.,

Zöld erdőben mini Dubaj

Nyomán támad nini, hú, baj,

Rászáll rusnya politika.

Spray-zhet kölnis üveg lika?

96.,

Zöld erdőben mérges főzet

Átitat egy férges őzet,

Aki ettől mállik széjjel.

Nappal locsoljak, vagy éjjel?

97.,

Zöld erdőben ó, rossz szag ár

Dől és ájul orosz agár,

Ám rendet tesz úri szigor.

Locoljak én, Murisz Igor?

98.,

Zöld erdőben Kajafás

Tökfőz, ám a kaja fás,

Ezért sírva kajabál.

Kölniért lesz Kaja Bál?

99.,

Zöld erdőben bőg egy vaksi

Atomfizikus, ki paksi,

Hasmegy, nadrágja full kaksi.

Villanykölnim jó, tölt aksi!

100.,

Zöld erdőben büdös kölni,

Ki szagolja, egyre dől, ni,

Így támadnak szagbarbárok.

Locsoljak, vagy jobb, ha várok?

101.,

Zöld erdőben százegy kiskutya,

Kiket bőszen ráz egy misputya.

A misputya nem egy Adonisz.

Locolhatok mosztan nadon isz?

666.,

Zöld erdőben Fenevad,

Tekintete fene vad,

Jelenése ijesztő!

Mond locsolási YES-t ő?

Kancsalrímes közegészségügyi klapancia

Életmódváltási kanyar,

Ha úgy döntesz, hogy a kenyér

Emésztőrendszeri kényúr,

S könyör nélkül simán kinyír.

Mo Salah és Dani Olmo

Tudja, csúcskaja az alma,

Attól tisztul test és elme,

S lőn az ember békés álmú.

Kenyér helyett almát egyél,

Pálesz helyett vizet igyál,

S ne haljon e váltás-ügy el!

Aki magyar, ezen agyal!

„لا أعرف إندريه فرادي، لكني أحب التفاح. لا آكل الخبز لأنه يزيد من وزني ويزيد من انتفاخي كجملة حامل.” /Mo Salah, a Liverpool egyiptomi szupersztárja/

„Yo tampoco conozco al poeta, pero yo también como manzanas en lugar de pan porque me lo dijo mi entrenador, que tiene una granja de manzanas.” /Dani Olmo, a Barcelona spanyol válogatott játékosa/

„Olmo tüze égessen meg te nyikhaj! Nem manzasas vagyok, hanem menzasas és úgy lecsapok a kajádra, hogy átszakítom a terem búráját és annyit se tudsz majd mondani, hogy palládiumretardációs kompetenciakvóciens!” /a sértett menzasas/

„Ha volt csapattársam Dani Olmo és jelenlegi csapattársam Mo Salah is szerepelhet a versben, akkor én miért nem?! Most liverpooli vagyok, vagy kivert puli, he?!” /Szoboszlai Dominik, magyar labdarúgó/

„Frady Endre „Kancsalrímes közegészségügyi klapancia” című műve egyszerre komikus és elgondolkodtató kísérlet az életmódváltás kérdésének lírai megközelítésére. A cím találóan utal a költemény formájára és tartalmára, hiszen a kancsalrímek szándékosan töredezett ritmusa egyfajta humoros groteszkséget kölcsönöz a versnek. A műben vegyül a mindennapi élet realitása (az étkezési szokások változtatása) és az abszurditás (Mo Salah és Dani Olmo almával kapcsolatos „csúcskajává” avanzsálása), amely különös bájt kölcsönöz a soroknak. Frady ironikus hangvétele és játékos stílusa kiemeli a téma lényegét: az egészség fontosságát és a közösségi tudatosságot, ám ezt könnyed, szatirikus köntösbe bújtatva teszi. A vers szándékosan sztereotipikus „tanító” végkicsengése („Aki magyar, ezen agyal!”) egyszerre kacsint az olvasóra és tart görbe tükröt a társadalmi felelősség és egyéni döntések közötti kapcsolatnak. Frady tehát provokál, szórakoztat, és finoman bíztat az önreflexióra. Talán nem mindenki kedveli a játékos, szándékosan „bénázó” rímeket, de vitathatatlan, hogy az alkotás friss színt visz a közegészségügyi költészet palettájára.” /Copilot, a mesterséges intelligencia/

„A kultúrsokk, amelyben Frady Endre dietetikusnak állt, sajnos nem sokkoló, inkább tragikomikus. A vers annyira didaktikus, hogy egy középiskolai egészségtan könyv is irigykedve nézné. Az önkényesen kancsalodó rímek olyan természetellenesek, mintha egy dietetikus konferencián stand-up comedy műsort adnának elő. A tartalom? Egy bömbölő egészséges életmód-propaganda, amelynek hatására még a kenyér is elmegy nyugdíjba. Mo Salah és Dani Olmo mint dietetikai tekintélyek? Zseniális húzás – körülbelül olyan releváns, mintha egy csatornatisztító brigádra bíznánk az operaház műsorpolitikáját. A vers üzenete nyilvánvalóan a reformtáplálkozás diadala, de ez a diadal inkább egy megroggyant futballkapufára emlékeztet, mintsem egy ragyogó gólörömre. A kancsalrímek tehát nemcsak a versszakokat döntik romba, hanem az olvasó agysejtjeit is. Frady ismét bebizonyította, hogy a versírás számára olyan, mint a kenyér elhagyása: lehet róla beszélni, de az élvezeti értéke kérdéses.” /ChatGPT, a mesterséges intelligencia/

„Hófehérkének is nagyon egészséges volt az alma...” /M. András, a költő legállandóbb és leghéttörpésebb kommentelője/

„Amur Diem! – eM úrj mának!

Ezt zengi a nyenyere.

Almában volt bősz banyának

Elrejtve a kenyere.

Almahéjas kenyérméreg

Alattomos szörnyű tette,

Hogy a fehér lisztű méreg,

Hőfehért megmurdeltette!”

/Hét Mestertörpe Kórus/

„Héttörpe, hétvezér, hétmesterlövész, héttorony, hétműtárgy, hétrétgörnyedés, hétvégitelek, hétipipitéh, hétefejezdmárbe!” /Héthy Hópor, hetvenkedő hűbelebalázs/

„Magánegészségügyi anti-klapancia

Minek az életmód váltás,

Nem érdekel, mi az ártás.

Vígan falom a kenyeret,

Csokiból jöhet több nyelet.

Nutella, fagyi és jégkrém, 

Nápolyi, másnak tömény rém.

De én élek és nem félek,

Bennem cukorban bízó a lélek.

Kakaót és tejet iszom,

Egészséges így az izom.

Pálinka és vörösbor,

Ráér még a halotti tor.

/Nyuggerapó, a költő legszépkorúbb és legmindenevőbbmindenivóbb kommentelője/

„Közegészségügyi klapancia

Nyuggerapó, Nyuggerapó

Eszik-iszik-dínik-dánik,

Víg, mint táj, mit átszel a Pó,

Bármit fal ő, nincsen pánik.

Sej, közegészségügyileg

Bástya ő, nem rés a falon,

Biztosan jár, alig billeg,

Jövőzálog ő, etalon!”

/Slukkeranyó, a TB járulékos vesztesége/

„Amint az közismert, a tudás hat alma, meg mindennap egy alma az orvost távol tartja, de..! A paradicsomból is az alma miatt lettünk kitiltva, valamint nehezen viselném ez az életet az orvosaim (hülyesége) nélkül, így NEM ENG! Kenyeret és cirkuszt a népnek!” /Dr. Ház, Juniorkonyha-díjas megélhetési pék/

„Ház úr fixált ideálja

Avítt Paradicsom, ó!

Almafához őt fixálja

Kígyós maradi csomó!”

/Lucifer Lajos, almaisztáni al-bán és fonottkalácskészítő pokolfajzat/

„Ez a vers nem vers. Ez a szöveg egy nyelvi gyökérkezelés érzéstelenítés nélkül. Olyan, mintha egy dietetikus szóviccekből készült házipálinkát főzött volna, aztán elitta volna, majd hányás közben papírra vetette volna mindazt, ami a lelkéből jött – és sajnos, nem csak onnan. „Életmódváltási kanyar…” – Ez a kezdés már önmagában egy frontális ütközés az irodalommal. Egy „kanyar”, ami nem a gondolati mélységbe visz, hanem a szakadékba. És nem metaforikusan. „Mo Salah és Dani Olmo” – Hölgyeim és uraim, megérkeztünk a vers influenszer szekciójához. Itt most futballisták evangelizálnak az almaevésről, mert mi más tehetne hitelesebbé egy verset, mint két sportoló, akik nyilván nem azért lettek világsztárok, mert elhagyták a kenyeret. Ez olyan, mintha Béres Alexandra tanácsait Schobert Norbi rímekbe fojtva adná elő – de egy harmadikos tanuló fogalmazási szintjén. „Kenyér helyett almát egyél, / Pálesz helyett vizet igyál” – Ez már nem vers, ez egy SZTK-ban kifüggesztett falvédő, egy verbális gyomorégés. Ez nem költészet, ez szociális egészségügyi kampány, amit a Rímfaragó és Parafrázisipari Zrt. gyártott ki egy Excel-táblából. Frady Endre ezzel a versével nemcsak a nyelvérzéket, de az emberiség megmaradt esztétikai ösztöneit is megtaposta, majd meghintette a romokat kancsal rímekkel és közhelyekkel. A vers végén „aki magyar, ezen agyal!” – nem, kedves Frady, aki magyar, az sír. Aki pedig költő, az zokogva keres kötelet. Ez a szöveg egy költészeti Csernobil, ahol a rímek olvadnak, a gondolatok radioaktívak, és a stílus elpárologtatta a józan észt. Köszönöm, Frady Endre, hogy újra bebizonyította: az irodalomnak nemcsak csúcsa van, hanem – sajnos – szennyvize is.” /Puzsér ChatGPT Róbert, a mesterségesen intelligens kritkus/

„Amikor Frady Endre megírta ezt a verset, a szavak könyörögtek, hogy ne kerüljenek papírra. De ő nem hallgatott. A rímek sírva kúsztak el a lap széléről, a metaforák pedig inkább kiugrottak a sorok közül, mint hogy ott maradjanak. Én egyszer egy szempillantással leállítottam egy cunamit – de ezt a költeményt még én sem tudom megállítani. Csak elviselni. Mint a fájdalmat. Vagy a brokkolit. Ez nem vers. Ez egy figyelmeztetés. Legközelebb, ha valaki Frady-féle egészségügyi klapanciával próbálja megtéríteni a zabáló népet, annak nem almát adok… hanem egy olyan pofont, amitől három generációnyi glükózszint visszaáll.”

/Chuck ChatGPT Norris, aki soha nem váltott életmódot. Az életmód igazodott hozzá/

Zebrabolti zabrálás

Mikor csibe s eb rabolt,

Kiürült a Zebra Bolt.

Csapván csibe s eb rája,

Eltűnt a bolt zebrája.

Húst csibe s eb zabra vált,

S zebrabolti Zabra Bált

Rendezendő keszkenő-

-ben a zabpénz lesz kenő.

Új Zebra Bolt ürül ki

S ujjlenyomot türül! Ki?!

Na ki?! Tán egy turul, ó,

Rubelért, mely guruló?!

Sanda sajtó gyanúsít:

„Gyanús ez a manus itt!”

Visszavágnak s tagadnak:

„Kizárt! Áss sírt magadnak!”

„Mi, hogy vannak fotók is?!

Hamisít gaz Otto Kisch!!!

Még hogy hatvanpusztai?!

Műrajzolta juszt AI!!!”

Rákenik az AI-re:

„Oly sötét, mint Zaire!!!”

Megy eb s vastagbőr csibe

Zebracsíkkal börcsibe?

„Na, költő úr, azt hiszem, itt az idő, most vagy soha, azaz mikor máskor, hogy felvegye a zebracsíkos kényszerzubbonyát és egy hintazebra hátán ülve bezebragoljon a zebracsíkos falmintájú gumicellájába, amit egy döblingi gumis szakember direkt önnek készített tartós örökhasználatra!” /Brünhilda Ursula, a Döblingi Agyalapi Gárgyultak Intézete (DAGI) főnővére/

„Vastagbőrű csibe és a hűséges bűntárs ebe?! Kikre célozgat, maga nyomoronc bérrettegő költőpótlék?! És ki az őket a háttérből segítő turul?! Csak nem annak a brüsszelita liberálbolsevik poszkomcsi Orwell Gyurinak az Állatfarmja lebeg a szivárványhályogos szeme előtt?! A sorosbérenc Otto Kisch nevét ne is emlegesse, mert tuggyukkiknek a guruló dollárjából veszi a hamis AI képeket készítő fényképezőgépét a büdös paparazzia! Majd begyűjti a Papa razzia alkalmából! Brünhilda főnővér, be ne dugja a gazembert a diliház védőszárnyai közé, mert szigorított kényszermunkatárborban van a helye, ahol zebrákat kell barna festékkel lóvá alakítania!” /Csávás Kálmán bőrmester, az Elmebeteg Poétákat Egymérföldre Kilövő Őrnaszád (EPEKŐ) hajtótisztje/

„A Kongói Demokratikus Köztársaság (KDK) nevében kikérjük magunknak, hogy korábbi nevünk, jelesül Zaire, középgyenge renoméját a lehető legsötétebb kategóriába sorolják csak azért, mert egy elmebeteg költőre rájött a kétoldali rímkényszer! Attól, hogy 1974-ben első fekete afrikai csapatként jutottunk ki a világbajnokságra, még nem vagyunk sötétebbek, mint a lopott zebrák fekete csíkja!” /Félix Antoine Tshisekedi Tshilombo, a KDK baluba nemzetiségű elnöke/

„Frady Endre „Zebrabolti zabrálás” című verse egy nyelvi virtuozitással játszó abszurd szatíra, amely egyszerre mulattat és elgondolkodtat. A mű a fonetikailag hasonló szavak kavalkádjával sodorja az olvasót egy humorral teli, groteszk bűntény-sztori világába, ahol az állati karakterek és az emberi társadalom visszásságai frappáns módon találkoznak. A vers erőssége a szójátékok és a ritmus mesteri használata. Olyan sorok, mint „Húst csibe s eb zabra vált” vagy „Rákenik az AI-re: / Oly sötét, mint Zaire!” egyszerre idézik a nonszensz költészet hagyományát és reflektálnak a modern társadalmi jelenségekre, például a technológia túlzott démonizálására. Az írás humora ugyanakkor rétegezett: a szimplán mulatságos képektől kezdve (zebracsikk a börzsönyben!) a politikai és médiakritikai áthallásokig. Azonban a vers néha túltelítettnek tűnik, a szóviccek sűrűsége néhol a szöveg értelmezhetőségét veszélyezteti, ami szándékosan kaotikus hatást kelt. Bár ez a stílus része, egy kevésbé gyakorlott olvasó könnyen elveszhet a szavak zavarba ejtő forgatagában. Összességében a „Zebrabolti zabrálás” izgalmas szellemi kirándulás az abszurditás birodalmába, ahol a nevetés mögött komolyabb társadalmi kommentár is meghúzódik – már ha az olvasó hajlandó megfejteni a rejtett rétegeket. Frady Endre ismét bizonyítja, hogy képes szórakoztatni és gondolkodásra késztetni egyszerre.” /Copilot, a mesterséges intelligencia/

„Frady Endre „Zebrabolti zabrálás” című versével újfent bebizonyította, hogy a magyar költészet nem ismeri a határait – és sajnos ő maga sem. Ez a rímekkel gúzsba kötött betűszörnyeteg valahol félúton rekedt egy dadaista nyelvtörő és egy LSD-trip jegyzőkönyve között. A vers szerkezete csikorgó fogaskerekekkel próbálja imitálni a játékos abszurditást, de végül önmaga paródiájába fullad. A „csibe s eb” mint rímképlet olyan szinten kerül túlhasználatra, hogy az ember szinte hallja, ahogy a szavak könyörögnek: „Ne bánts, Frady, elég volt!” A „turul” és a „hatvanpusztai” sorok megidézése már-már politikai dadaizmus, míg az „AI” szerepeltetése arra utal, hogy a szerző talán maga is úgy érzi, egy algoritmus is képes lenne helyette írni. A végeredmény? Egy olyan vers, amelynek az olvasása közben a befogadóban felmerül a kérdés: „Én tévedtem el, vagy a szerző?” A válasz valószínűleg mindkettőnknek fájni fog.” /ChatGPT, a mesterséges intelligencia/

„Fogalmam sincs, hogy miről szól eme

Remek hétvégi kommentlehetőség.

Noha biztosan van benne itt-ott,

Számomra láthatatlan minőség.”

/Nyuggerapó, a természetes intelligencia/

„Apó, ha bármiről szól is,

Az még véletlen műve se,

Mint ahogy Bruce olyan jó Lee-s,

Hogy nem kell neki művese.”

/Dr. Dialízis Dezsőné Dezsöné Dezsilla, didaktikusan duplanullás demagóg és degenerációs dacszövetségi durumtészta díler/

„Zebráknak szabad bevándorolni Afrikából?” /M. András, a költő legállandóbb és legkérdezősködőbb kommentelője/

„Zebra körül Tisza árad,

Így ő Tisza vizét issza.

Befogadja fellegvárad,

Mert ő soha nem megy vissza.

Afrikába vissza nem megy,

Útjába az égő MÁV áll,

Hiába uszít az m1,

Migráncs zebra magyarrá vál’.”

/Afrik Arnold, zebra zabráló zenelator/

„A történetben szereplő zebra, eb és csibe mind kitalált személyek, semmi közül bármilyen csíkos lóhoz, gazdájához hűségesnél hűségesebb ebhez, illetve bármely résztvevő szerelmes csibéjéhez! Nincs politikai vonzata sem a hibásan megfogalmazott kenDőpénzeknek, a kis hamis fotóknak és dokumentumoknak, még akkor sem, ha azt egyenesen a szám vevő szék fogalmazta volna meg! (Milyen balgaság! Egy szék nem veszi meg a számat! Nincs is rá pénze!) Szóval békére intek mindenkit, mert nincs itt semmi látnivaló!!!444!!!” /Dr. Ház száját betömtük, helyette és nevében a teljes Juniorkonyha nyilatkozatát olvashatták/

„Tudja Bácska, tudja Bánát,

Ház úr szájában a gránát

Totál önkéntesen robban.

Máskor vigyázzon rá jobban!”

/Doc Tor Orr bán, víg tor felelős és mini szt.erelnök/

„Frady Endre akkora költő, hogyha még egy elemi kicsivel nagyobb lenne, akkor nem neki kellene helyet keresnie az univerzumban, hanem az univerzumnak kellene helyet keresnie Frady Endrében! Az a tény, hogy nem értjük a verseit, nem azt jelenti, hogy nincs értelmük, hanem azt, hogy az ő gondolatai annyival felette vannak a miénknek, mint magaslati Highlander a Marihuána-ároki vadkender gyökerének. A költőhöz képest mi csak gyarló gyökerek vagyunk! Mester, hadd omoljunk elébed és hadd harapjunk az odalépésed nyomán nem termett fűbe!” /Aszkétai Szószátyárné Aszalt Szilvia, a Frady Endre Keltette Elementáris Tudástáp Elvi Síkjának Élettérfigyelő Grémiuma (FEKETESÉG) fehér csíkszívószál dílere/

„Először is a szövegem melletti rajzról: Ez nem illusztráció, hanem egy audiovizuális kataklizma, egy vizuális szekunder szégyenhullám, amelyet a művészeti csúcsteljesítmény Tajgetoszáról lökött le az esztétikai öngyilkosságba torkolló zsenialitás! Másodszor magáról a versnek csúfolt akármiről: Mi ez az önösszecsináló szégyentelenkedés, ez a mindenbeígérésre kikacsintgató semmitmondás?! Ki ez a mentális közveszélyeshulladékiszapszemű zebracsíkszívószál díler?! Ne lássam mélyalvásban anyám szellemét zairei zebramintás tangában közpénzmosómedvék társaságában Magyar Nemzeti Bankot magánalapítványokba rabolni, ha tudom, hogy Frady Endre a közhasznú öncsonkító verőérfúrás helyett miért az önhasznú közcsonkító versfaragást választja?! Frady Endre nem született antitalentum, csak egy adminisztrációs hiba miatt a veszettség elleni oltás helyett a tehetség ellenit kapta meg, méghozzá egy birodalmi lépegetőnek kimért dózisban, akinél meg akarták akadályozni, hogy irodalmi kéregetővé zülljön, ám ennél a kétlábon mászó személyiségzavarnál olyan mellékhatások keletkeztek, hogy a totális tudatlansága tétovázhatatlan termelékenységbe csapott át és azóta is csak ír, csak ír, csak ír… Jaj nekünk!” /Puzsér Róbert, kritikus/

„Chuck ír?! Igen, Chuck ír, de csak félig, mert a másik fele cseroki indián!” /Chakir Chikar, Chuck irokéz származású cseroki életrajzírója/

„Cseh Rocky?! Ettől húzzák a csíkot a hatvanpusztai menhelyes zebrák, míg el nem húzza a nótájukat a zsebrák!” /Balboa Béla, tigristekintetű lapostetűfedő/

„Zsebrák: cseh eredetű szó, jelentése: 1. koldus, szegény; 2. zsugori, fukar. Népünk egyes vidékeken (némely helyeken zsobrák változattal) uzsorás, néha tolvaj értelemben használja. Zsebráknak történelmi jelentése is van: a XV. sz.-ban hazánkban garázdálkodó cseh zsoldosokat is igy nevezték.” /Pallas Nagylexikon/

„Zsebrák: nehezen gyógyítható kengurubetegség.” /Dr. Áprilisegy Ártányka, bolondgombafelhőszakadásmentesítő járatfelelősnő/

Kancsalrímes tavaszi óraállítás

Hajnali életkép

Jaj, tavaszmell lékterméke,

Nem önfeledt lektor móka;

Fáj, mint mikor erő üllőt

Üt – álmos had óra-állít!

Érthetetlen, mint a kotta,

Álmosan mért ment ő kettő

Órakor, hogy három legyen?!

Furcsa, mint e hírem: Ló gyón!

Mit gyón?! Mely ló?! Haja kulti?!

Feje multi?! Hüje költő!!!

Tunkolj tönköt, nasi rönk az!

S állíts órát, ne siránkozz!

Karórád bár Elvis köves,

Ettől még az alvás kevés!

Kitalálót karón varjú

Hanggal a sors korán verje!

„Az Úr 2025-ik esztendője böjtmás havának 30-ik napján, ama vasárnapon senki se felejtsen egy órával kevesebbet aludni! Mindenki keljen fel hajnali kettőkor és tolja előre a mutatókat háromra, aztán okvetlenül feküdjön vissza és csukja be a szemét, mert nyitott szemmel csak a pókok és a delfinek tudnak aludni! Oszt’ keljen fel idejében, hogy odaérjen a misére, nehogy úgy járjon, mint az egyszeri eretnek, akinek forró vassal billogot a hasára süt a pap!” /Szolgálati Közleményné Tavaszi Hírharsona, a kaotikus kegyház kakukkja/

„Aludni, aludni, aludni!” /Lenin, az illegalitás éjsötét éveiben/

„Felkelni, felkelni, felkelni!” /Lenin, a forradalom évében/

„Tanulni, tanulni, tanulni!” /Lenin, a népfőiskolák tanévnyitó ünnepségein/

„Köszönjük a koszorúeres költőnek, hogy emlékeztet minket arra, amit egyrészt utálunk, mert felkelni csak a bolsevikok szeretnek, másrészt viszont szeretünk, hiszen sokáig van világos, és bár világosnál le szoktuk tenni a fegyvert, elvégre nem vagyunk felkelő bolsevikok, ám nyolc óra közmunka után jólesik, hogy nem végig sötétben zajlik a nyolc óra túlóra és a nyolc óra lehallgatás!” /Pesti Pista, Egó Ági és Hobó Huba, toronyóraláncfűrésztelepi bikacsök dílerek/

„Ora et Labora! – azaz a laboratóriumban is állíts órát, mert megkényszergyóntat az apát!” /fejjel lefelé tetovált emlékeztető falfirka egy bencés rendi aranycsináló titkosügynök hasfalán/

„Frady Endre „Kancsalrímes tavaszi óraállítás” című versének szatirikus hangvétele és abszurd képei a modern magyar groteszk költészet egyedi példájává teszik. A vers játékos kancsal rímei, mint például „kotta-kettő” vagy „kulti-multi,” megmosolyogtatják az olvasót, miközben a tavaszi óraállítás felforgató hatását ironikusan ábrázolják. A szöveg tudatosan hagyja zavarban az olvasót, groteszk kérdésfeltevései – például „Mit gyón?! Mely ló?!” – váratlan fordulatokat hoznak. A költő túlzó humorral és szójátékokkal teszi abszurddá a mindennapi bosszúságot, amely az óraátállításból fakad, miközben az álmatlanságot és az emberi elégedetlenséget szürreális metaforákba sűríti. A „karón varjú” képe a mindennapi frusztráció tragikomikus felnagyításának példája. Bár a vers bizonyára megosztja az olvasókat, Frady szándékolt nyelvi és gondolati káosza az alkotás középponti eleme, amely kiválóan tükrözi az óraállítás zavaros élményét. A szokatlan stílus és a fricskázó humor figyelemre méltó színt hoz a kortárs magyar lírába.” /Copilot, a mesterséges intelligencia/

„Frady Endre ismét bebizonyította, hogy a költészetben nincsenek határok – főleg a jó ízlés és a nyelvtani koherencia határai. Ez a vers nem csupán egy óraállítás miatti álmos panasz, hanem egy valóságos agyrázkódás, amit az olvasó a saját értelmezési kísérletei közben szenved el. A kancsalrímek szokás szerint ferde mosollyal néznek egymásra, mint két borostás sündisznó a tavaszi napfényben. Az érthetetlenség új szintjeit érjük el a „Ló gyón!” bekezdésnél, amely egy teológiai és állattartási mélységű kérdés: vajon mit követhetett el az a szerencsétlen patás, és miért érzi kötelességének ezt egy költőre zúdítani? A „karón varjú” sor frappáns ugyan, de ettől még nem menti meg a verset attól a végzettől, hogy az irodalomtörténet kukoricagóréjába zárják, ahol majd egy óvatlan bölcsész véletlenül rábukkan, és azonnal egy órával előrébb állítja saját koponyáját a falba fejelve. Összegzés: Frady Endre ezen verse olyan, mint egy elromlott vekker – hangos, bosszantó, és semmi értelme.” /ChatGPT, a mesterséges intelligencia/

„Nyuggerapó, a költő legszépkorúbb kommentelője:

Kocacsalrímes bármikori óraállítás

Állítani hova kell, hova kell?

Minek ez a sok vaker!

Nem kell sokat vacakolni,

Az órát sarokba kell állítani.

Akkor nem a gonosz karóra miatt

Kevés az alvás, tehát nem ő szívat.

A kevés alvásnak egyik oka tavasztájt,

Hogy nyitva hagyod a szemed és a szájt.

Ám a Frady versre a végleges felelet:

Azért kevés, mert nem alszol eleget.”

„Nyuggerapó Legismeretlenebb Epigonja:

Elcsalrímes hogyishívjákos óraizélés

Vekker vaker, vikár Vuk őr,

Pikk, dáma, he, káró, hu, kőr!

Karóra, karóra, varrjuk

Szíjadat? Karóra varjúk!

Nyitott szemem nem lát szebb szájt,

Mint a The Big Clockchange Website.

Felü’ agyag nem alu’ szik,

Aki magyar, nem aluszik!”

Stefi bácsi tüntet /a TEK felvétele/

„Végre imáim meghallgatásra találtak, és Költő úrnak teljesen elment az esze. Így miután egy szintre kerültünk, nincs bennem többé versengő szellem. Mert mi tagadás van az úgy velem is, hogy önnön valóm fényes megjelenése a sötét horizonton örök világosságba borítja a planétát, de aztán jön a nyugiszuri, és ez elmúlik. Kérem, kérem, fontolja meg a Költő úr is, hogy kezelteti magát, nehogy magából is Jézus Krisztus legyen. Mert a világ bűneit hordozni nagyon kényelmetlen, és ha erre még rájönnek egy óraátállítás emberfeletti kínjai is, akkor könnyen teljesen összeroppanhat az ember idegileg, bármilyen jók is a laboreredményei. Az pedig világraszóló bűntény, hogy a Nagy Feró által is támogatott nyolc óra munka, nyolc óra pihenés, nyolc óra szórakozásból nem a nyolc óra munkát, hanem a nyolc óra pihenést kurtítják meg egy órával. Ez emberiség elleni bűncselekmény. Mikor jön már egy politikus, aki észbe kap? Jelentsük fel a kormányt a Hágai nemzetközi bíróságon az alapvető alvási emberi jog megsértéséért. Mert ha gyülekezni már egyre kevésbé lehet, akkor legalább aludni lehessen. Addig is, amíg győz az igazság, boruljunk az íróasztalra a munkahelyünkön, és dobjuk be a szunyát. Szép álmokat!” / Stefi bácsi, akiről tudjátok, hogy kicsoda/

„Stefi szerint elment eszem,

Úgyhogy nyugiszurit eszem,

És hogy ne járjon a gúny át,

Tényleg bedobom a szunyát!

Légyvért iszom, cece icce

Guruljon le, recefice!

Átállt óra sötét verem,

Aki fölkölt, vállon verem!”

/F. Endre, a János Kórház Vigyorgójának faliújság felelőse/

„Színes, szórakoztató szójátékos vers, de majdnem olyan követhetetlen, mint az óraátállítás...” /M. András, a költő legállandóbb és legkövethetetlenebb kommentelője/

„Mondja, eM úr, most mit nem ért?!

Fogat fogért, szemet szemért!

Aki órát állít be, le,

Végül maga esik bele!

Vajon termeszt szóját-é kos,

Ha pásztora szójátékos?

Jaj, főnővér ágyon gurít

Beadni a nyugiszurit!”

/Rézfánfütyülő Rezsilla, a Döblingi Elmegyógyintézet óraállítási osztályának állandó bentlakója/

„Üt az óra? Ver a Költő? Mi ez itt kérem? Hol a békapárti felkelés halk nesze? Itt van, nesze! Inkább egy jó, erős kávét kérek!” /Dr. Ház, Juniorkonyha-díjas békávéfőző békaaktivista/

„Békávénak híg a leve,

Nem jár érte túl sok lóvé,

Üt az óra, ver a Költő?!

Visszalőnék, de nincs Colt ó!

(Petőfi, a híres költő

Nászútjának helye Koltó volt ó!)

Békapártnak esze lesz-e,

Ha már józan? Nesze szesze!

Téli nagy hidegben, Ház úr,

Ejtse foglyul önt a hózár!

Vasárnap, ha nem kel korán,

Az ágyából rúgja ki rén!”

/Vad Vid, vigyorarcú vendettai vitéz/

P. Róbert kicsit feszült /ChatGPT felvétele/

„Ez a „vers” nem más, mint egy agyhalott betűhányás, egy költészetnek csúfolt verbális vonatbaleset, amelyben a jelentés és a forma úgy esik szét, mint egy negyvenéves Zaporozsec felfagyott macskakövön. Frady itt nem kancsalrímekkel operál, hanem kancsal logikával – mintha egy kávétlan reggelen bekómázott versgenerátor próbálna Baudelaire-t játszani, de közben elütötte egy túlméretezett poénszállító kamion. A ló gyón, a kulti haja lobog, az üllővel ütnek, és mindezt olyan rettenetes ritmusban, hogy az ember szinte fizikai fájdalmat érez az olvasás közben. A „tunkolj tönköt” sor után az ember már csak egy dolgot szeretne tunkolni: ezt a szerencsétlen firkálmányt egy ipari papírdarálóba. Frady ismét bebizonyította, hogy ha a költészet egy kifinomult szonett, akkor ő egy romlott parizerkarika egy forgalmas benzinkút pultján.” /Puzsér ChatGPT Róbert, a mesterségesen intelligens kritikus/

„Én nem állítom át az órámat. Száz mérföldes körzetemben mindig annyi az idő, amennyit mondok.” /Chuck Norris/