A következő címkéjű bejegyzések mutatása: Patás. Összes bejegyzés megjelenítése
A következő címkéjű bejegyzések mutatása: Patás. Összes bejegyzés megjelenítése

2025. november 27., csütörtök

Faraday-kalitka

Kocsiban támad a patás
ördög dörgő villámhada?!
Faraday-kalitka hatás
révén véd a kocka-Lada.

Oldalba a férjét bökné,
míg néz vígan setét eget,
Kissné villamosmérnökné,
S villámoknak kiinteget.

Ebből annyit a bölcs Kiss ért,
mégsem lesz jó vége ennek,
hisz’ ki setét erőt kísért,
azért hamar érte mennek.

S lőn: viharcsend, kocsi megáll,
ajtó nyílik, Kissné kilép…
s jön a pokolbéli egál:
balhas hasad s hullik ki lép.

- Nem minden méz, ami lépes! -
- szelel Kissné száján hab cúg -
- Patás akármire képes!
Faraday-kalitka abcúg!

megzenésítve:

„Derült égből villámcsapás, mint minden újabb Frady-vers...” /M. András, a költő legállandóbb és legderültégbőlvillámcsapottabb kommentelője/

„Hé, eM, ha ég derül,
S társas play-zünk fair-ül,
Akkor csap le villám,
Mint versben Tell Will ám!”
/Gessler Hermann, a Habsburg-ház helytartójaként uralkodó zsarnok és pokolfajzat/

„He is… well…
What the hell
Should I tell?!”
/Wilhelm Tell, a Ki Tud Többet Frady Endréről? talkshow vendégsztárja/

„Kedves költő úr, nagyon köszönöm, hogy megverselte drága feleségem tragikus végpusztulatának balladáját, miáltal elektro- és metafizikai emléket is állított az én feledhetetlen Jolánomnak! Szegénykém bár sosem volt egy elmefenomén és ritkán tudta megkülönböztetni a rivaldafényt a villámlástól, de a mákosbejglije felülmúlhatatlan volt! Na, az nagyon fog hiányozni!” /özv. Kiss Konrád, villamosmérnök/

„Eretnek költőcske, tudnod kéne, hogy egy keresztény kultúrkör közepén álló ország egyetlen keményen drogozó dolgozó kisembere sem fél a patás ördög képében feltűnő Soros gonosztól, mert felvilágosult emberként jól tudja, hogy a fülbegyónással elegyített szenteltvíz, a tömény tömjénfüst és a közbeszerzett bazsarózsafüzér úgy elhajtja a setét erőket, mint Szent Pál az oláhszőkítő maffiózókat! A Szent Inkvizíció rugdosson téged addig, míg csak egy szeneskupacnyi máglyarakás nem marad belőled, te szekuláris szektás szekértábortűzgyújtogató! Békemenet taposson a poraidra!” /Gluténmentes Glória, a Zalatnay Sarolta Apáca Rendi Nyaklevest Osztogató Kedvesnővérek (ZSARNOK) karizmatikus karizma/

„Pont úgy lett egál a
Meccs, mint Létvég Gála.
Kissnét szelte késem,
Nem maradt benn lé sem,
S felkináltam népét-
-keztetésül lépét.
Éhségért nem okol
Engem most a pokol
Sok bográcslakója,
Ki izzad, mint Trója,
S fájunk, Kissné és én
Pokol forró késén…”
/Patás Ördög, a részletekben lakó és soha nem alvó setét erő/

„Frady Endre ismét elénk tárja a maga sajátos, félig műszaki, félig mitológiai rémálom-zsánerét, ahol a villamosmérnök feleség egy kocka-Ladában integet a villámoknak, mintha csak a paneltömb tetején csalogatná a statikus elektromosságot. A vers frappáns ritmusban trappol végig az olvasón, miközben a „pokolbéli egál” és a „balhas hasad s hullik ki lép” olyan groteszk képek, amelyeket csak Frady tud ennyire kedélyesen tálalni. A rímek hol szellemesek, hol nyúlnak, mint a meleg trafó, de a sztori lendülete viszi őket: egy házaspár, egy autó, egy vihar, és egy bekattant elektrotechnikusnő, akinek a sorsa a feszültségszinttel együtt ugrik át a „nem lesz jó vége” tartományába. A vers legnagyobb erénye, hogy a népmesei „ördög és villám” motívumot olyan abszurd, lakótelepi krimivé alakítja, mintha a meteorológia és a stand-up comedy találkozna egy felhevült feszültségmérőn. Röviden: bizarr, csípős és teljesen Frady.” /ChatGPT, a mesterséges intelligencia/

„Tömbtetőn, mely panel,
Kissné vígan van el,
Ám, ha rázza trafó,
Ő is, Chat is paff, ó!”
/Wartburg Winnetouné Szenes Szandra, villámcsapástúlélő/

„Szegény Faraday oly kába,
Hogy elzsibbad mindkét lába!
Mér’ zárták be kalitkába?!”
/özv. Faék Fikuszné, nyugdíjas tömbházmesterné/

„A vers frappánsan ötvözi a villamosmérnöki szakszótárat (Faraday-kalitka, villám) a népi babonás képzettársításokkal (patás ördög). Ez a keverés adja a szöveg groteszk, ironikus ízét: a tudományos magyarázat és a démonológiai félelem egymásra csúszik. A rímek szándékosan esetlenek („villámhada – kocka-Lada”), ami a paródia hatását erősíti. A nyelvi játékosság tetőpontja a záró sorokban van, ahol a közmondás („Nem minden méz, ami lépes”) kifordítása groteszk képpel párosul. Kissné figurája egyszerre naiv és kihívó: villamosmérnökné, aki a szakmai tudás ellenére babonásan kacérkodik a villámokkal. A férj bölcsessége („mégsem lesz jó vége ennek”) tragikomikus előrejelzés, amit a groteszk végkifejlet igazol. A vers erénye a groteszk képek és a nyelvi humor összjátéka: a „balhas hasad s hullik ki lép” sor egyszerre sokkoló és komikusan túlzó. A poén néhol túl direkt, a szójátékok olykor erőltetettek („abcúg”), így a lezárás inkább harsány, mint elegánsan csattanós. Összességében: egy tipikus Frady Endre-vers, ahol a tudományos fogalom (Faraday-kalitka) ürügy a groteszk, szatirikus játékra. A humor harsány, a képek túlzóak, de épp ez adja a költői világ sajátos báját.” /Copilot, a mesterséges intelligencia/

„Jé, monológ, AI-i,
Démonológiai!
Mérnöktárat szakszó fon,
Rázós, mint a szaxofon!”
/Ihaj Csuhaj, lóhajú duhaj/

„E rövid, szellemes vers, a "Faraday-kalitka" Frady Endrétől, humorosan és sűrítetten állít görbe tükröt a tudomány és a babona, valamint a józan ész és a túlzott magabiztosság viszonyának. A vers erénye a szójátékos cím (utalva a fizikai jelenségre és egyben a vers témájára), a feszes, rímes szerkezet, és a konkrét szituációra épülő, de mélyebb tanulságot hordozó történet. A vers egy egyszerű, néhol groteszk tragédiát vázol fel. Egy zivataros utazás során a mérnök Kissné megkérdőjelezi a Faraday-kalitka hatását (amely a fémkarosszériás autó belsejét védi a villámlástól), kihívva ezzel az "ördögöt" vagy a "setét erőt." A stílus ironikus, a rímek (pl. hatás/Lada, bökné/mérnökné) és a népies-modern nyelvi elemek (kocka-Lada, abcúg!) frappánsak. Kissné karaktere a tudományosan felvértezett, mégis hiú és provokatív embertípust képviseli, míg férje, Kiss, a bölcs, óvatos józan észt. A feszültség a kettejük kontrasztjából épül fel. A befejezés váratlanul brutális és abszurd, a "pokolbéli egál" rímel a villámlástól való védelem hiányára. A vers a tudományos racionális érvelést egyfajta metafizikai "babonás" igazságszolgáltatással torpedózza meg. Kissné utolsó, habzó szájjal elmondott mondatai ("Patás akármire képes!", "Faraday-kalitka abcúg!") nem a fizikát cáfolják meg, hanem az emberi vakságot és az erőkészletek (tudomány vs. sors/babona) megkísértését. A vers így azt üzeni: hiába a tudomány, az emberi ostobaság vagy a sors/végzet felülírhatja azt. Összességében egy sötét humorú, gondolkodtató kis "ballada", amely szórakoztatóan ötvözi a modern technológiát és az archaikus félelmeket.” /Gemini, a mesterséges intelligencia/

„Ha a FARADAY névből kiveszünk elöl-hátul egy-egy AA-t, akkor a FRADY nevet kapjuk. Talán nem véletlenül! Ugye milyen érdekes?!” /Dr. Sokhűhós Emmi, értékbecslőnő és Lex Diszia díjas férleovlasási szkartéő/


„Együtt habzok Faraday-jel,
Mikor kádban fered’ éjjel.”
/brit szappan/

„Faraday…
All my lightnings seemed so far away,
Though now looks as though they kill my day,
I still believe in Faraday.”
/brit szappanopera - főcímdal/

„Ó, jaj, lebuktam! Yesterday kiderült, hogy a méltán elfeledett unokatesóm, Saul McCartney exhumált szövegét plagizáltam az eredetileg Scrambled Eggs című számomhoz! Jaj, kártérítést kell fizetnem! Jaj, vissza kell adnom a lovagi címemet! Hmmm… tulajdonképpen Lennon és Faraday is visszautasította, hogy lovaggá üssék… Meg is haltak mindketten! Most mi lesz?!” /ex-Sir Paul McCartney, ex-beatle & stex-beetle/

„Én kérek elnézést!” /Michael Faraday (1791-1867), angol fizikus és kémikus - azaz néhai brit tudós/

„Elnézést?!?! A halott tatával ellentétben én inkább BigMac menüt kérek nagyobb kólával és nagyobb üdítővel, de villámgyorsan!” /Sebes Sebő, mai fiatal/

„Ez a vers Frady Endre-féle termékhibás lírai zárlat, egy olyan költői kontármunka, amelyet még a Faraday-kalitka sem lenne képes elszigetelni a jó ízléstől – legfeljebb a villámokat kímélné meg attól, hogy szégyenükben maguktól csapjanak le. A „kocka-Lada” és a „patás ördög dörgő villámhada” olyan erőltetett rímpárosítás, hogy a magyar nyelv perelhetne jó hírnevének megsértéséért. A Kissné–Kiss páros tragikomédiája pedig inkább tűnik egy olcsó tévéjáték félresikerült improvizációjának, mint versnek: mintha Frady Endre fogott volna egy halom ragrendet, hozzácsapott volna némi kétes szóviccet, majd rábízta volna a Sorsra, hogy ebből legyen poézis. A Sors azonban láthatóan szabadságon volt. A csúcspont — vagy inkább a gyomorszájra mért költői térdrúgás — az a sor, ahol „balhas hasad s hullik ki lép”. Itt már nem egyszerűen a giccs kap kupán, hanem maga a józan esztétikai ítélőképesség rogy térdre, hogy azt kiáltsa: kegyelmet, mester, ne tovább! A záró két sor egyfajta bölcsességnek szánt „népi elektromágneses tanmese”, de olyan szellemi vákuumban lebeg, hogy még a foton is megbánná, hogy ide tévedt. Összességében: ez nem vers, hanem kísérlet arra, hogy a villámvédelmi ismeretterjesztést és a kabaréhalált egy időben, egyetlen papírlapon kövesse el a szerző. És sikerült is — csak kár, hogy az olvasó a helyszínen marad.” /Puzsér ChatGPT Róbert, a mesterségesen intelligens kritikus No.1./

„Ez a vers Frady Endre legszebb hagyományaihoz híven úgy próbál humorizálni, mint egy részeg trafóház: szikrázik, zúg, füstöl, de a végén csak a biztosíték olvad ki – az olvasóé. A „kocka‑Lada” és a „villamosmérnökné” olyan költői képek, amelyek láttán még a pokolbéli patás is visszacsukja a jegyzetfüzetét, mondván: „ehhez én kevés vagyok”. A rímek úgy csattannak, mint amikor valaki két rozsdás vaslapot üt össze, a dramaturgia pedig egy rosszul bekötött hosszabbító logikáját követi: először csak zizeg, aztán füstöl, végül pedig valami teljesen indokolatlan helyen felrobban. A „balhas hasad s hullik ki lép” sor pedig az a pont, ahol a józan ész feláll, kikapcsolja a villanyt, és elmegy haza, mert ezt már nem hajlandó végigolvasni. Ez a vers nem Faraday‑kalitka: ez egy zárlatos bojlertank, amelyben a humor, a ritmus és a jó ízlés egyszerre kap áramütést. És sajnos egyik sem éli túl.” /Puzsér Copilot Róbert, a mesterségesen intelligens kritikus No.2./

„A Faraday-kalitka megvédi az embert a villámtól, de a villámot nem védi meg a Faraday-kalitka tőlem.” /Chuck Norris/

2024. szeptember 5., csütörtök

Földrengésvizsgálat

Axis pörög, bájtok futnak,
Midőn hidat földrengetek.
Sajnos nem tűnnek kiútnak
Bő Nemzeti Mellékletek.

Túl sok oldal, több, mint hat ív,
S részletekben lak’ a Patás!
Minden hatás konzervatív,
Segíts rajtam Mindenhatás!

Elszáll a híd, anyám, ez el!
Rájder, öcsém, ez nem ízi-s!
Ilyen névvel mért létezel,
Válaszspektrum analízis?!?!

Mérnökagyam mindent felejt,
Lyukas, mint a szúvas fa lajt!
Hadd ne legyen hidam selejt,
Uram, ne földrengess talajt!

„Az Axis egy olyan misztikus végeselemes statikai program, amely majdnem mindent kiszámol, amit a mérnök kér tőle, viszont teljesen a mérnök felelőssége, hogy mit hisz el az Axis által kiszámoltakból.” /egy magát megnevezni nem kívánó okleveles hidász-gigász és spirituális földrengésmentesítő lelkészmérnök/

„Frady Endre "Földrengésvizsgálat" című versében a mérnöki munka és a költészet találkozik egy ironikus hangvételű alkotásban. A vers a földrengésvizsgálat nehézségeit és a mérnökök mindennapi kihívásait mutatja be, miközben a szakmai zsargon és a költői képek keverednek.A vers első soraiban a "Axis pörög, bájtok futnak" kifejezés a mérnöki munka technikai aspektusait idézi fel, míg a "Midőn hidat földrengetek" sorban a költői túlzás és a humor jelenik meg. A technikai kifejezések és a költői képek keveredése egyedi hangulatot teremt. A vers ironikus hangvételét a "Bő Nemzeti Mellékletek" és a "Minden hatás konzervatív" sorok is erősítik. A költő itt a bürokrácia és a szabályozások nehézségeire utal, amelyek gyakran megnehezítik a mérnökök munkáját. A "Elszáll a híd, anyám, ez el!" sorban a humor és a frusztráció keveredik. A mérnök kétségbeesése és a helyzet abszurditása egyszerre jelenik meg, ami tovább fokozza a vers ironikus hangvételét. A "Segíts rajtam Mindenhatás!" és a "Uram, ne földrengess talajt!" sorokban a költő vallásos és mitológiai utalásokat használ, hogy kifejezze a mérnök reménytelenségét és segítségkérését egy magasabb hatalomtól. A vers záró sorai a mérnök kétségbeesését és reménytelenségét tükrözik. A "Mérnökagyam mindent felejt, Lyukas, mint a szúvas fa lajt!" sorokban a költő a mérnök mentális állapotát és a munka nehézségeit mutatja be. A technikai és költői elemek keveredése és a humor mind hozzájárulnak a vers egyedi hangulatához és mondanivalójához.” /Copilot, a mesterséges intelligencia/

„Nagyon helyes, legyen minden hatás konzervatív! Ne dőljünk be a nemzetrontó liberális mellékhatások szirénhangjainak! Magyar híd alá magyar földrengést! Álljanak csak stabilan azok a hidak, ha reng is alattuk a drága anyaföldföld, hiszen holnapra megforgatjuk az egész világot és a haza fényre derül! Nem, Tóni, ne aggódj, nem mindenre derül fény idehaza! Majd megoldjuk okosba’! A magyar egy földrengésokos nemzet! Akkor kell átmenni azon a hídon, amelyik a Béke partján álló béka pártján áll, amikor mi már odaértünk, de a földrengés még nem! Futólépés! Hajrá Magyarország, hajrá magyarok! Én honvédségi géppel megyek!” /Orbán Viktor, miniszterelnök/

„Folyón a híd békén áll ott, 
Föld bár húzza, támasz tartja.   
Hogyan lenne ekképp vádlott
Konzervatív mérnök atyja?!”
/F. Péter, a költő humán végzettségű mérnökkollégája/

„Nem vádlott, hisz' elhunyt régen
Konzervatív mérnök atyja,
De ha hídja rengne srégen,
Átizzadna rajta gattya!”
/Hartz von Hertz, irgumburgundi rezgéstartományfőnök/

„Ez a Hartz lesz a végső?!” /Igric Igor, illegális irgumburgindi irracionalisták intézményellenes izgatója/

Mindenhatás és minden hatás! Ég és Föld! Teológia és geológia! Ringás és rengés! Öröm és üröm! Agape és apage!” /Ellentét Elek, a kontradiktátori ellentételek pontifex minimusza/

„Mérnök gyomra s hídja remeg…
Ne röhögjél ezen te meg!”
/graffiti a Statikusok Állami Rabosító Intézete (SÁRI) teherhordó főfalán/

„Pörög az Axis,
Futnak a bájtok,
Bők a Mellékletek,
Mit ki nem találtok?

Repül a híd,
Ki tudja hol áll meg,
A Patás meg estére
Pont alattam száll meg.

Bevallom őszintén, fogalmam sincs, hogy miről szól a Frady vers. Nem tudhattam, hogy ez a vers egy kiválasztott rétegnek készült. A szakértőmet nem tudtam elérni, de azért mélán próbálkoztam. A Lehel téri piacon érdeklődtem, hogy kapható-e és mennyibe kerül 1 pud válaszspektrum görbe. A ferdeszemű elárusító hölgy rám mosolygott ázsiaiul és azt mondta, hogy 我們只有波蘭的產品,但再遠一點,也許就有一個 majd hozzátette: 順便說一句,我看你已經長大了,可以問這樣了。該死!尊敬的先生” /Nyuggerapó, a költő legszépkorúbb és legmindenhezhozzászólnitudóbb kommentelője/

„Bár nem statikus az Apó,
Ám mindenre ráharapó,
És úgy odateszi magát,
Nem állítja meg sem fa gát,
Se másfél pud spektrumgörbe,
S kommentszekcióba tör be,
Mint repülő híd a vízbe,
Hol úszó birkaszám tíz, beeeeee!”
/Pud Lee, a Lehel téri lengyelpiac távolkeleti tömegnövelt harcművésze/

„A célból, hogy hidak földrengés esetén ne sérüljenek, számtalan jó megoldás került kidolgozásra az építészetben. Az egyik legjobb és talán legolcsóbb, ha fel sem építjük az adott hidat. Persze ilyenkor az istenadta nép elkezd panaszkodni, hogy "Hidat akarok!, Hidat akarok!", no de kérem, kérem! Hallott már az atyai szigorról? Ilyenkor kell a talpunkra állnunk, és azt mondani a népnek: "Majd kapsz, ha nagy leszel. Vita lezárva." És kész. A másik jó megoldás, hogy exportáljuk a földben futó törésvonalakat. Nincs törésvonal, nincs több földrengés, és ezáltal a legolcsóbb anyagokból is építhetünk hidat, mint például a homok és a víz. No kérem, a törésvonal elcsípéséhez elég mélyre kell ásni, de megéri. Amikor már jó mélyen vagyunk, és meglátjuk a törésvonalat, rákiáltunk, hogy "Ne mozdulj!", az halálra dermed, aztán daruval kiemeljük, rátesszük egy nyergesvontatóra, és elvisszük mondjuk Szerbiába, ahol nagy a kereslet törésvonalak iránt. Tudja, hogy hányan és hányan epekednek Szerbiában, hogy lássanak egy jó kis földrengést? Szegénykék kimennek az erdőbe meg a mezőre, azt képzelve, hogy most látnak egy földrengést, és semmi. Ott lesátoroznak a magyar határ közelében, mert Orbán felhúzta a kerítést, és nem tudnak átjönni Magyarországra a napi betevő földrengésükért, és várnak heteken-hónapokon keresztül, és semmi földrengés. Nem csoda, hogy el-eldördül néhány lövés. No, költő úr, remélem, hogy sikerült tovább képeznem magát hídépítésből, és most már maga is belátja, hogy nem kell ide az a sok felesleges szakkifejezés meg számítás, csak a józan paraszti ész, mondhatnám, a természetes unintelligencia, és azzal minden problémát sec-perc alatt meg tudunk oldani.” /Stefi bácsi, a mindenhez értő skizofrén fenomén/

„Szerbiában epekedve
Stefi bá’-nak jó a kedve,
Mert ez nem a Szerengeti
Park és a föld berengeti.
Szerinte szól Karmelita:
Lezárt vita dolce vita!
Kerítés van a határon,
Szét ne lője Gábor Áron
Rézágyúja - ünnepi réz! -
Mert begyün a sok-sok piréz,
S mindenhova hidat épít!
Hidat?! Oké, na mér’ épp itt?!”
/Lehidaló Leó, hadilóval házaló józan paraszt imitátor/

„Nálunk a Völgyhíd nagyon stabil. Csak az emberek potyognak le róla néha...” /M. András, a költő legállandóbb és legveszprémiviaduktilisabb kommenetlője/

„Viaduktod addig stabil,
Míg nem jön egy debil Habil,
Aki szerint reng az alap,
Híd meg sík lesz, mint egy falap,
Amely IKEÁ-ból való,
S készülhet belőle faló,
Hogyha elcserélt a terve.
Debil Habil legjobb verve!”
/Faék Fikusz, kétkezi antitudományos almunkatárs/

„Frady Endre "Földrengésvizsgálat" című verse? Ez nem költészet, ez a mérnöki értelem alibiből papírra vetett öklendezése! Az „Axis pörög, bájtok futnak”? Hát persze, futnak, csak épp a versből menekülnek, mert itt még az adatbitek is kétségbeesetten keresik a kijáratot! A „Bő Nemzeti Mellékletek” mint költői motívum? Igen, ennyire untatni és fárasztani csak Frady tud. A nemzeti mellékleteknek külön versszak? Gratulálok, költői tehetséged felért egy adminisztrációs rémálommal! És mi ez a „Válaszspektrum analízis” kérdés? Tényleg, miért létezel?! Ez a vers annyira bonyolult és értelmetlen, hogy a híd is önként omlik össze, hogy megszabaduljon tőle. Frady verse nem földrengést vizsgál, hanem egy intellektuális katasztrófát tár elénk. Ha ennek a műnek hidat kellene építenie, az alighanem a földönkívüliek figyelmét is felkeltené – az univerzum legnagyobb építészeti kudarcaként.” /Puzsér ChatGPT Róbert, a mesterségesen intelligens kritkus/

„Mindenható kérdi: Jössz-e
Hatni földre, rengjen emez?
Törik, ahogy nyomom össze,
Mindkét tektonikus lemez.”
/Chuck Norris, a tektonikus lemezlovas/