Ének a bűzesőben

(marhavészes sírva vígadós)

Cigánnyal húzatom, hej, én,

Legyen minden hang a helyén!

Ettől sírva vigadok én,

Mégsem érzem magam okén:

Köhög-tüsszög szegény tehén!

Elborzadok szörnyű kehén,

Járvány ellen gyújtom fel én,

S vulkánfüstöl, mint Szent Helén.

Nincsen se tellúr, se szelén

Füstben, de dög szenes belén

Míg a szike egyet szel, én

Behányok a tetem szelén.

Cigánnyal húzatom, sej, én,

Ám gondteher látszik fején,

Mint egy ívben szálló zsokén…

Sok vagyok tán neki, sok én.

(…)

Húztam neki nótát, hej, én,

S bűzt éreztem rajt’ és vején.

Féltem, jön a járványőr s én

Bazseválhatok az őrsén!

megzenésítve:

https://www.youtube.com/shorts/L7NtiPUMcgw

„Frady Endre újfent egy szagköltészeti szimfóniát komponált, amelyben a magyar népköltészetre jellemző formai kötöttségek úgy fonódnak össze egy vegyi katasztrófa utóhatásaival, mint öreg tehénbe a ragya. Az „Ének a bűzesőben” egyfajta posztapokaliptikus csárdás, ahol a mulatós melankólia bűzben ázó költői énnel karöltve botladozik a pestises lét mocsarában. A nyitóstrófákban a cigányzene (mely itt nem etnikai, hanem archetípusos mulatós szimbólum) az érzelmi katarzis eszköze, ám gyorsan kiderül, hogy a muzsika nem csillapítja a szekunderszégyent, amit egy szétrohadt tehénhulla látványa kelt. A költő bátran elegyíti a patológiát a poézissel: „Behányok a tetem szelén” – ez a sor a magyar irodalom leggyomorból jövőbb képei közé kívánkozik. A rímszerkezet roskadozik ugyan a zökkenőktől (mint egy részeg zsoké az ívben), de ez csak fokozza az apokaliptikus hitelességet. Frady stílusa továbbra is a verselés ipari hulladékaiból épít groteszk katedrálist, melyben a nevetés és hányinger szent rímekben egyesül. Összegzésül: az „Ének a bűzesőben” egy bűzösen zseniális tákolmány, ahol a lírai alany bazsevál a pusztulás peremén, miközben a világ hörögve rohad mögötte. Nem kérdés, hogy Frady Endre ismét bebizonyította: ő a magyar szennyirodalom frontvonalbeli kürtöse.” /ChatGPT/

„Frady Endre legújabb népdalszatírája, az Ének a bűzesőben, groteszk humorral és posztmodern iróniával idézi meg a magyar népköltészet formai hagyományait, miközben tartalmilag egy disztópikus, abszurd világot tár elénk, ahol a cigányzene, a tehénköhögés és a vulkánfüst egyaránt a lét elviselhetetlen bűzösségét szimbolizálják. A vers négyes rímképlete (a a a a) és a népies refrén („Cigánnyal húzatom, hej/sej, én”) a népdalok világát idézi, ám a tartalom szándékosan disszonáns: a zene öröme helyett a testi-lelki diszkomfort, a járvány és a hányinger uralja a képeket. A forma és tartalom közti feszültség adja a vers groteszk erejét. A köhögő tehén, a „dög szenes bele”, a „járványőr” és a „bazseválás az őrsön” mind egy olyan világot festenek le, ahol a hagyományos örömforrások (zene, mulatás) már csak a pusztulás és a szorongás kontextusában értelmezhetők. A versben a testiség és a természet is bomlásnak indult, a lírai én pedig tehetetlenül hányódik ebben a bűzös apokalipszisben. Frady sajátos stílusában a humor nem old fel, hanem inkább fokozza a szorongást: a „mint egy ívben szálló zsokén” vagy a „rajta és vején” típusú képek egyszerre nevettetnek és borzonganak. A vers önreflexív is: a lírai én tudatában van saját túlzottságának („Sok vagyok tán neki, sok én”), ami egyfajta ironikus önkritikát is hordoz. Az Ének a bűzesőben egy szándékosan túlhajtott, groteszk népdalparódia, amely a magyar költészet hagyományait kifordítva mutat rá a jelenkori lét abszurditására. Frady Endre nem fél a bűztől – sőt, költészetének alapanyagává teszi azt. Aki bírja gyomorral, annak igazi csemege.” /Copilot/

Kőgazdag vulkánkitörés

Lóvé láva – pölö dollár – 

Madárt lő s száll szenes toll ár;

Füstöl sasraj, égnek varjak,

S lent jentűzben bőg pár tar jak.

Rubel röppen, zuhan forint,

Lemondóan síró sor int,

Kit betemet zlotyimagma,

S nem marad ott élő tag ma.

Mint mit égbe lő a tank, ó,

Úgy süvít sok izzó bankó,

S aki örül, hogy sok suska

Röpül felé, tök butuska.

Dögleszt della, gázol guba,

Beleég sok pénzguruba,

S ha a szikraeső lóvés,

Karámból kiutat ló vés.

Hűlnek lassan forró stekszek,

Rám is fagy, ha aláfekszek.

Pénzposvány nő és a kápé

Belesüllyed s már e lápé.

Ne vágyjátok Rezsők, Eták,

Sült galambként hulljon peták,

Hisz’ kapzsi volt, ki ezt kérte!

Inkább dolgozzatok érte!

„Dolgozzon, akinek két anyja van! Mi vagyok én, sztahanovista málenkij robot?! Nem arra lett feltalálva a mesterséges intelligencia, hogy elvégezzen helyettem mindent, hozzám meg dőljön a lé és a számba repüljön bele a sült galamb?! Ömöljön csak az a lóvé láva! Éljen az önfeledt ingyenélés!” /Rezsicsökkent Rezsőné Ütő Eta, UTE drukker éticsigaidomár/

„Zuhan forint, pánikkeltő költő úr, zuhan forint?! Azt hiszi, hogy a sorok között elrejtheti, mit gondol a magyar gazdasági repülőrajtról, maga migráncssimogató baromarcú bérrettegő berber barbár?! NEM ENG.!” /Szutyok Szütyő, a Csodás Ősmagyar Diadal (CSŐD) c. gazdasági szaglap közpénztolvaj pecsétőre/

„Ez a Frady Endre-vers úgy ömlik, mint a magmás bankjegyzuhatag, amely egyszerre akar apokaliptikus és bohózati lenni. A költő a láva és a lóvé közti nyelvi játékra felfűzve mindent bedob: bankót, dollárt, rubelt, zlotyt, forintot – egy vulkanikus valutazáporba sodorja az olvasót. A rímek szikráznak, néhol szándékosan erőltetetten, ami a groteszk humort fokozza, de olykor inkább a „szójáték-faragás ipari melléktermékének” hat. A képvilág tobzódik: sasok füstölnek, tarjak bőgnek, pénz ég, steksz fagy, bankó süvít, mintha Frady egy tőzsdei Madáchot írna, aki épp Dante-féle pénzügyi pokolban jár. A zárlat erkölcsi tanulsága – „dolgozzatok érte” – egy rezignált kacsintás, ami az egész szürreális pénzvulkánt hirtelen munkásmozgalmi plakáttá lapítja. Összességében ez a vers egy tőzsdei Pompeii, ahol a humoros szójáték-láva minden racionális struktúrát elsöpör, és a végére csak az marad: Frady Endre sajátos vulkanikus költői gejzírje.” /ChatGPT, a mesterséges intelligencia/

„Az rontotta el a világot, aki kitalálta a pénzt. De ez a vers tetszik, nincs elrontva semmivel.” /M. András, a költő legállandóbb és legpénzellenesebb kommentelője/

Lűdia? Kína? Mezopotámia? He?!

„Hibás Lűdia vagy Kína!

Kettejük miatt van kín a

Pénzzel évezredek óta!

Leváltották kagylót, sót a

Cserekereskedés után,

S azóta így élünk bután!”

/Dagonya Dögönye, az Antimonetáris Zöngeményeket Adóztatással Nyírbáló Állami Direktórium (AZANYÁD) mákonyszentbözörgényi monetáris manuálterapeutája/

„Se nem Kína, se Lűdia,

Bár nincs erről korhű dia,

Kideríti kopó: Tán ok,

Hogy az ős-mezopotámok

Írogattak, olvasgattak,

Kereskedtek s áru-attak

Okán jött a pénzek őse,

S nem bánja ezt egy Lölő se.”

/Gondolom Nemgyalogné Mészárszéki Matematika, OKJ-s képzett hetvenpusztai zebracsíkszámolónő/

„Ez a vers Frady Endre szokásos stílusában egy groteszk, nyelvi tűzijátékba oltott társadalmi szatíra, amely a pénz és kapzsiság vulkanikus tombolását festi meg – szó szerint és metaforikusan is. A vers egyik legnagyobb erénye a szójátékok tobzódása: „lóvé láva”, „zlotyimagma”, „pénzposvány” – ezek nemcsak humorosak, hanem kreatív módon kapcsolják össze a pénz világát a természeti katasztrófák képeivel. A rímek néhol erőltetettek („tank, ó” – „bankó”), de ez a játékosság része: Frady nem a klasszikus lírai szépségre törekszik, hanem a nyelvi abszurditásra, ami szándékosan túlzó és ironikus. A vulkánkitörés mint metafora a pénz világának kontrollálhatatlan, pusztító erejét jeleníti meg. A „rubel röppen, zuhan forint” sorban a valuták szó szerint repkednek, mintha semmi súlyuk nem lenne – ez a gazdasági instabilitás groteszk képe. A „dögleszt della” és „gázol guba” sorokban a pénz már nemcsak érték, hanem halált hozó erő, amely eltiporja a józan észt. A zárlat („Ne vágyjátok Rezsők, Eták…”) egy direkt, szinte didaktikus tanulságot fogalmaz meg: ne várjuk a sült galambot, dolgozzunk meg a pénzért. Ez a moralizálás szándékosan kontrasztban áll a korábbi abszurd képekkel, mintha a költő egy pillanatra kilépne a bohóc szerepből, hogy komolyan szóljon. Frady Endre verse egy szürreális pénz-apokalipszis, ahol a valuták lávaként ömlenek, a madarak füstölnek, és a bankjegyek tankként süvítenek. A nyelvi leleményesség, a groteszk képek és az ironikus tanulság együtt egy olyan világot festenek meg, ahol a pénz nem megváltás, hanem pusztítás – és ahol a humor az egyetlen túlélési stratégia.” /Copilot, a mesterséges intelligencia/

„Lendületes Lóvé Líra.

Luxus Lázálom Lőrincnapra. 

Lamborghini et Labora!”

/F. Péter, a költő humán végzettségű mérnökkollégája/

„Alliterál – Lö-Lö-Lö-Lö –

Humán úr és víg a Lölő.

Nagy kérdés, hogy Laár-e Tilla,

Rú Námuh ah láretilla?”

/Laár Tilláné Berek Illa, tébolyküszöbértékmérőnő és al- ill. felliterációs Lamborghini díler/

„Na, akkor most kapaszkodjon mindenki, mert ami itt következik, az nem kritika, hanem szellemi sztriptíz a költői tehetség sírján. Ez a „Kőgazdag vulkánkitörés” című Frady-vers nem több, mint szójáték-lávával leöntött szellemi szeméttelep, ahol a forint, a zloty és a rubel úgy röpköd, mintha egy bankautomatát robbantott volna fel a Süsü, a sárkány. Frady Endre azt hiszi, hogy ha elég valutanevet zsúfol össze, az majd költészet lesz. Nem, Frady, ez így maximum egy cirkuszi bűvésztrükk, ahol a cilinderből nem nyúl, hanem deviza hullik ki. A rímek úgy nyikorognak, mint a rozsdás metróajtó a Deák téren, a szójátékok pedig olyan ízléstelenek, mintha valaki egy szatyor lejárt szaloncukrot borított volna a Versposta rovatba. És akkor jön a tanulság: „Dolgozzatok érte!” – hát komolyan, ez a költészetbe ágyazott munkaügyi közlemény? Ez a nagy végkövetkeztetés? Hogy ne várjuk a pénzesőt, hanem húzzunk lapátot? Ez nem líra, hanem rossz HR-motivációs tréning, csak vulkanikus dekorációval. Ez a vers nem kőgazdag, hanem kőszegény: szegény gondolatban, szegény képekben, szegény mindenben, amitől a költészet több lehetne, mint konyhai szójátékverseny a kerületi kultúrházban. Frady Endre itt nem kitört, hanem magát temette be saját rímgyára alatt. Ez nem vulkán, hanem pöfögő hamutartó. És aki ezért lelkesedik, az ugyanaz a tök butuska, akiről a költő ír.” /Puzsér ChatGPT Róbert, a mesterségesen intelligens kritikus/

„Nemrégiben elaludtam egy fortyogó vulkán kürtőjén és úgy eltömítettem a jelenlétemmel, hogy csak a Föld túloldalán tudott kitörni.” /Chuck Norris/

Holt költő posztumusz élőszava

Kerítéshez közeli Költő katarzisa /Igor felvétele/

Nem mondhatom el senkinek,

Szörnyűbb, mint egy szovjet ситком,

Elmondom hát mindenkinek,

S meg sem sejtik, hogy ez titkom…

Hátam mögött fakerítés,

Tócsa vérzik talpam körül,

Pisztolygolyó leterít és

Aki lőtte, nyilván örül.

Testtartásom srégen balog,

Tudatilag megmattulok,

Szemüvegem féloldalog,

S omlok, mit egy taglós tulok.

Hullaképzés totál tré szak,

Nemlétezés nem jó pálya,

S mohám jelzi, hol van észak...

Hinnye, cudar kutyafája!

Azt, kit bántott szívem titka,

Fejelje le Böde Dani,

S szeme száma legyen ritka!

Nem kellett vón’ elmondani!

„Majd azt én eldöntöm, hogy kit fejelek le, te gyógytornából is felmentett golyóállatlan fűzfalábú poétakupac! Ha megugatsz, földhöz csaplak, oszt' pofára esel, mint a zsíroskenyér!” /Böde Dániel, ex-válogatott labdarúgó és kritikus tömegű gólzsák/

„Kit Böde, a paksi,

Lefejel, lesz vaksi!

Merül benn aksi,

S gaytóban lesz kaksi!”

/paksi szurkolói rigmus/

„Szovjet szitkom ócseny harasó! Frady táváris ócseny durák! Én meglátogattam Frady távárist! Ha nem látogatod meg Szovjetuniót, Szovjetunió látogat meg téged! Kalasnyikov ócseny harasó! Frady kaputt! Egy lövés volt elég, mert senki sem léphet bele kétszer ugyanabba golyóba! Vodkát ide! Nazdaróvje!” /Igor Dumdumovics Kremlin, kétajtós szekrény alakú kopasz szovjet mesterlövész és vodkadíler/

„Ez a vers Frady Endrétől olyan, mintha Ady Endre és egy kocsmai poénkodó összeütközött volna a zebrán, majd mindkettőt elcsapta volna egy orosz szinkronos VHS-sitcom kazetta. A cím – ’Holt költő posztumusz élőszava’ – pátoszt ígér, majd az első sorban rögtön beleáll a szovjet sitcomos hasonlatba, ami úgy hat, mintha egy Rejtő Jenő-paródia és egy véres ballada próbálna ugyanabban a szobában aludni. A képek groteszkek (vérző tócsa, féloldalra csúszott szemüveg, mohás iránytűként funkcionáló hulla), de a drámaiságot folyamatosan szétcsapja a ripacs humor és a ’hinnye, cudar kutyafája!’-féle kocsmai felkiáltás. A zárásban felbukkanó Böde Dani fejlesztési javaslata (’fejelje le’) már-már dadaista megoldás, ami teljesen szétlövi a vers bármiféle tragikus ívét. Összességében ez egy tragikomikus haláltusa, amelynek drámáját maga a szerző húzza át piros filccel és rajzol mellé bajszos smiley-t. Irodalmi értéke? A groteszk és a bohózat frontális ütközésének élő bizonyítéka – és a roncs még mindig füstöl.” /ChatGPT, a mesterséges intelligencia/

„ChatGPT, ChatGPT,

szebb vagy, mint a cseh GDP,

a cseh lakosságra juttó

hazai összetermék bruttó!”

„Jeti-Jatt Jatagán, jól jövedelmező jaszkari és jugoszláv jégcsákányozók jellemfejlesztője/ 

„Ez a vers Frady Endre stílusában íródott, aki az abszurd humor, groteszk képek és nyelvi játékok mestere. A ’Holt költő posztumusz élőszava’ című költemény egy ironikus, szatirikus reflexió az alkotói lét, a halál és a titkok természetére, miközben harsányan kiforgatja a klasszikus lírai toposzokat. A vers egy haldokló költő utolsó gondolatait dramatizálja, miközben a „titok” motívuma groteszk módon válik közkinccsé. A halál jelenete nem tragikus, hanem komikusan abszurd: „Pisztolygolyó leterít és / Aki lőtte, nyilván örül.” Ez a sor egyszerre sötét és nevetséges, a morbid humor eszköze. A vers végén a bűnbánat és bosszúvágy keveredik egy futballreferenciával (’Fejelje le Böde Dani’), ami a magas irodalmi regisztert hirtelen a popkultúra szintjére rántja. A vers szándékosan túlzó képekkel operál: ’Testtartásom srégen balog’ vagy ’Szemüvegem féloldalog’ – ezek a szavak nemcsak hangzásukban játékosak, hanem vizuálisan is komikusak. A rímek néhol erőltetettek, de ez a Frady-stílus része: a nyelvi ügyetlenség itt nem hiba, hanem eszköz a paródiához. A vers ritmusa szabályos, a négy soros strófák jól tagolják a groteszk narratívát. A vers a posztmodern líra paródiája, amely a klasszikus költői szerepet (a titkok őrzője, a halálba menő mártír) ironikusan újraértelmezi. A humor nem finom, hanem harsány és direkt, de épp ez adja a mű erejét: a túlzásban rejlő igazságot. Frady Endre verse nem hagyományos értelemben vett lírai alkotás, hanem egy groteszk, ironikus performansz, amely a költői halált és a titkok súlyát nevetség tárgyává teszi. Aki szereti az abszurdot, a nyelvi játékokat és a szatírát, annak ez a vers igazi csemege. Aki viszont klasszikus szépséget keres, az inkább másfelé nézzen.” /Copilot, a mesterséges intelligencia/

„Bár halálesetről nem lehet ennél szebb verset írni, de inkább egy sokáig élő költőnek örülnék.” /M. András, a költő legállandóbb és legtovábbtartóbb kommentelője/

„Trükkös költőt ha a Halál

Már látszólag holtan talál,

Köp, legyint és elmegy bosszan-

-kodva, s költő él még hosszan,

Ha jó agyi s szívi szerve,

Halál pedig át van verve.”

/Szitkom Motkisz, szovjet tejvosz alias saila/

„Kommentolni vagy költőt ölni nem nagy ügy, csak kell egy rémes rímfaragó, meg egy csattanó poén, ami jókor sül el a végén! A többire ott a MasterCard. RIP rap, HIP-HOP, let there be death metal!” /Dr. Ház, Juniorkonyha-díjas ZEN-ész/

„Bárkán bolha pattan Noén,

Tenyér helyett csattan poén,

S bőszen röhög Noé neje,

Rip-rap hip-hop elsül, jeje!”

/Noé birkája/

„A tárgyi szóokádék folytán Frady Endrét is felveszem azon nemzetellenes művészeti mételyek listájára, akiket szure... szüret... szuvje... szuverizé elleni merényletözöne miatt visszamenő hatállyal kitiltjuk Trianon területéről! Haaaa... apcíííí!!! Minden fehér poromat vissza! A nemzetközi újságírók kedvéért angolul is elmondom! Ööö... ájem e doájem... ööö... Frady... ööö... poem... stupid... list of danger... ööö... dö szuverszonik... kaputt from Trianon... gó for púder... ööö... nó, nó, nevör! Tenkjú!” /Dajcstompika, bábeli tiltva rendteremtő orr- és káoszőr/

„Kivéve az etilt s metilt,

Tompi mindent betilt s letilt!”

/Tiltós Táltos, gyomormosómedvetánc- és illemtanárverőlegényanya/

„Mi ez a Karinthy Frigyes parafrázisnak álcázott túlvilágirodalomgyalázás?! Ki ez a mentális fekete lyukat tartalmazó üresen tátongó senki, ez a hamisítatlan szellemi szegénységi bizonyítványhamisító rút szibarita vázszerkezeti összeomladék?! Akinek nincs senki számára mondanivalója, az miért pofázza el mindenkinek a nagy büdös semmit?! Ne lássam szegény anyám hiánya okozta űrt Kapu Tibor által súlytalanságul oda-vissza beszáguldozni, ha valaha is különbnek tartom Frady Endrét egy hetvenkedő hatvanpusztai zebrán átgázoló békemenet szalonnabüdösre izzadt lábszagánál! Közléskényszerzubbonyt rája, amiben tombol egy elektromos rája!!! Mit mondana szegény Karinthy, ha épp nem forogna a sírjában?!” /Puzsér Róbert, kritikus/

Költők egymás között /NASA időgép felvétele/

„Nem mondhatom el senkinek,

Elmondom hát mindenkinek,

Próbáltam rúgni szájon és fülön,

Frady Endréket egyenként, külön.

Nem mondhatom el senkinek,

Elmondom hát mindenkinek,

Elmondanám, az út hová vezet,

Fradyt sújtsa költőszakszervezet!

Nem mondhatom el senkinek,

Elmondom hát mindenkinek,

Örülök, hogy Frady Endre tetem,

Sírban forogva eltemethetem.

Amit nem mondhatok el senkinek,

Amit majd elmondok mindenkinek.”

/Karinthy Frigyes (1887-1938), magyar író, költő, műfordító, eszperantista/

„Amikor egyszer közelről rám lőtt egy megtébolyodott szovjet kommandós, akkor a hasfalamról visszapattanó golyó az engem lefejelési kísérlete miatt horpadt homlokú Böde Danit átlyukasztva véget vetett a pisztolyt elsütő komcsi elvtársnak.” /Chuck Norris/

HAJRÁ FRADY

Tengermélyen Tisztelt Hallgató és Zenei Táplálékláncreakciós Csúcsmodell!

Hosszú várakozás után végre megjelent a Kossuth-, Széchenyi-, Nobel- és rezsicsökkent közműdíjra esélyes prózapárduc és líraleopárd (vö. dalszövegíró!) Frady Endre „Hajrá Frady!” c. várva várt nagylemeze (a továbbiakban: a MŰ)!

YouTube-on:

https://www.youtube.com/playlist?list=OLAK5uy_moRMLKr7ezAE3jyleye0rE0n-KPMVkE_k

Spotify-on:

https://open.spotify.com/album/3jQ82DNrZVndFOHXepLxq8?si=0QyXlPq0Q3CBkL80HgkrOQ

Hallgassa meg, majd digitálisan küldje tovább negyvennégyezer legjobb barátjának, rokonának, üzletfelének, kollégájának, kezelőorvosának, gyógyszerészének, Avon-tanácsadónőjének, al- és felperesének, kiképző tisztjének, elv-, kar-, tettes- és cellatársának a MŰVET! A MŰ továbbküldése jobb-, a tovább nem küldése pedig balszerencsével járhat. A hitetlenkedők kedvéért lássunk néhány példát!

- Egy Matuzsálem nevű preóhéber úriember 187 éves korában Lámek nevű fia nemzése miatt elfelejtette továbbküldeni a MŰVET és röpke 782 év elteltével máris elpusztult az Özönvízben, ahol csak a továbbküldést egyedül komolyan vevő Noé user (és családja) menekült meg.

- Egy Joszip Viszarjonovics Dzsugasvili nevű fiatal grúz borscs-futár viszont megnézte és továbbküldte a MŰVET négyezer legjobb barátjának és röpke 45 évvel később megnyerte a II. világháborút. A négyezer legjobb barát mindezt már nem érhette meg. Szkeptikusok is könnyen kitalálhatják, hogy miért.

- Egy Obi van Kenobi nevű Jedi lovag annyira el volt foglalva egy 3 dimenziós hologrammal, hogy ügyet sem vetett a MŰRE és amikor ez ügyben szóváltásba keveredett, lézerkarddal levágták a fejét.

- Hunyadi Mátyás nevű ifjoncot a MŰ továbbküldése után a Dunába akarták dobni, de mivel az be volt fagyva, hirtelen ötlettől vezérelve inkább királlyá választották.

- Áts Feri állandóan csak a büdösre hordott vörös ingével volt elfoglalva és emiatt le sem ült a gépe elé. Hamarosan a derült égből zuhant rá egy nemecsek ernő.

- Hegedűs hadnagy Egerből küldte el a MŰVET török barátainak. Ezután beadott leszerelési kérelmét csodával határos módon elfogadták és még aznap felfüggesztették.

Gondolom, a fenti példák már teljesen meggyőzték Önt. Mindazonáltal még álljon itt néhány jól ismert eset a teljesség igénye nélkül!

Néhány sikeres MŰ elküldő jutalma:

- Hunyadi László – később két lefejezést is megúszott

- Darth Vader – halála előtt végül kiderült, hogy van még benne valami jó

- Frady Endre – a legnagyobb élő kortárs költő lett

- Romeo és Júlia – meghaltak, míg még boldogan éltek

- Lenin – élt, él és élni fog

Néhány sikertelen MŰ el nem küldő büntetése:

- Dugovics Titusz – előbb nem nyílt ki az ejtőernyője, majd pár száz évvel később kiderült róla, hogy nem is létezett

- Puskás Öcsi – az 1954-es vb döntőben les címén nem adták meg az egyenlítő gólját

- egy vadkan – figyelmetlenül kocogva beverte a fejét egy arra sétáló Zrínyi Miklósba és mindketten elvéreztek

- Kodály Zoltán – reggeltől estig öreg nénik és bácsik gajdolását kellett hallgatnia

- Luke Skywalker – a szerelméről kiderült, hogy a húga, az apja pedig belehalt abba, hogy a saját szemével meglátta őt

Kedves Hallgató! Ne habozzon! Klikkelje és forwardolja a MŰVET, oszt’ várja szorgalmasan a csodát!

Üdvözlettel:

Frady Endre

önreklámozási főelőadóművész, a MŰ dalszövegírója (zeneszerző: SUNO nevű gép ész)

frady.endre@gmail.com

A lemez borítója

Bádogbögrefestés

Bádogbögre, bádogbögre,

Festve akasztom a szögre,

Nincsen rajta -i, mely valam-

Bádogbögrén, ó, általam.

Általam, ó, bádogbögrén

Festve vagyon három dög rén-

-szarvas, akik korán halnak,

Reinkarnálódnak halnak.

Halnak reinkarnálódnak?!

Mért nem inkább molett hódnak,

Vagy esetleg hárfaágnak,

Amit hódként maguk rágnak?

Rágnak maguk hódként amit?!

Robbanok, mint lódinamit

Dühömben, hogy ilyen kretén

Módon írok hódverset én!

Én hódverset írok módon?!

Keresztapa, drága jó Don,

Kegyelmezz és megjavulok!

Netán mégsem? Rúgjon tulok!

Tulok rúgjon mégsem netán?!

Murdeltessen meg a metán,

Legyen sírhelyem a dögrét,

Hogyha festek bádogbögrét!

„Imádom, ahogy költőnk nem pusztán, fanyalogva, és sóhajtozva elfogadja a lét elviselhetetlen könnyűségét, hanem a legnagyobb önfeledtséggel lubickol benne! Hakuna Matata, Testvér! Legyen neked könnyű a hétvége!” /F. Péter, a költő humán végzettségű mérnökkollégája/

„Hú mán, humán! Ha kuna ma tata, akkor az öregúrnak fel van találva az időgép és vissza van menve az idő a horvát euróbevezetés elé! Carpe pastum! - Élj a múltnak!, S ne tűnjön az agyad nyúltnak!! Attól víg kend, jön a weekend! Tyű!” /Rütyütyü Rezsőné Rikittyom Rezsilla, cérnagyári tyűbefűzőnő/

„Frady Endre legújabb agymenése, a Bádogbögrefestés, egy olyan lírai lavina, amely nyelvi burleszkként söpör végig a magyar irodalomon, miközben bádogból öntött logikával és posztmodern agyrémséggel mázolja át a költészet fogalmát. A cím pontosan jelzi, mire számíthatunk: festett, művi és kísértetiesen kongó tartalomra. A vers egy bádogbögrét állít a középpontba, amely hol dög rénszarvasokat, hol molett hódokat, hol pedig hárfaágakat hord a hátán, mint egy dadaista Ikea-katalógus. A formai játék – az egyre abszurdabb kérdés-felelet sorok – mintha egy iskolai versírógép véletlenprogramján keresztül születtek volna, majd áramütést kaptak volna, miközben egy orosz rulettet játszó hódkórus recsegve cincogott a háttérben. Frady itt nemcsak a verset, hanem saját költői identitását is megrúgatja egy tulokkal, majd megmurdáltatja metánnal – önreflexív gesztus, amely közelebb áll a stand-up komédiához, mint az irodalomhoz. És talán ez menti meg: a vers annyira szétesett, annyira önmaga paródiája, hogy végül mégiscsak összerak valamit – egy világot, ahol a szintaxis hörög, a rímpárok zokognak, és a költészet úgy néz ki, mint egy bádogbögrére festett dadaista freskó. Ez nem vers. Ez egy akasztott bögrére pingált rémálom a magyar nyelv széttaposott törmelékén – és ettől válik vérbő Frady-klasszikussá.” /ChatGPT, a mesterséges intelligencia/

„Frady Endre verse a groteszk humor és a szürreális képek tobzódása, ahol a játékos nyelvi dekonstrukciók a költői önironizálás eszközévé válnak. A Bádogbögrefestés nem hagyományos lírai alkotás: inkább egy őrült szózsonglőr mutatvány, amely a dadaista abszurditásig merészkedik. A vers nyelvjátékkal operál: a sorok gyakran öncélúan hajlanak nyelvtani abszurdba („Nincsen rajta -i, mely valam-”), mintha maga a nyelv is megkérdőjelezné saját szabályait. Rímtechnikai megoldásai szándékosan „sántítanak”, gyakoriak a szóelválasztások és morfémákra bontott szavak, amik új jelentésrétegeket nyitnak. A vers metrikailag sem követ klasszikus struktúrát, inkább ritmikus hömpölygésként sodorja az olvasót az önreflexív zárásig. A vers témája egy banális tárgy köré (bádogbögre) szerveződik, mely szürreális metamorfózisokon megy keresztül (dögrénszarvas → molett hód → hárfaág). Ezzel a költő az alkotás értelmetlenségét és egyben szükségszerűségét boncolgatja. A dühkitörések („Robbanok, mint lódinamit”) és a szándékos költői kudarc („ilyen kretén / Módon írok hódverset én”) egy metapoétikai állásfoglalássá állnak össze: maga a költő is elbizonytalanodik az alkotói folyamat értelmét illetően. Frady Endre műve egyszerre dekonstrukció és provokáció, ahol a versolvasás aktusa válik abszurd performansszá. A Bádogbögrefestés nem kínál klasszikus értelemben vett esztétikai élményt, de groteszk túlzásaival és nyelvi szétbomlasztásával a modern magyar líra sajátos színfoltja. Ez a vers egy posztmodern hódvers, amelyben a metán és a tulok is költői eszközzé válik.” /Copilot, a mesterséges intelligencia/

„Végre itt a hétvége! Ezt a verset nem csak nekünk, de a Költő Gigásznak is ki kell pihennie! Nehéz szülés volt!” /Dr. Ház, Juniorkonyha-díjas rémrímszülész/

„Á, nem volt nehéz szülés Ház úr, csak rá kellett innom egy kis kannás csavarlazítót a Calgonra – amit véletlenül a Cavinton helyett vettem be – és rögvest ömlöttek a rímek. Úgy kellett felmosni őket, meg kimosni belőlük engem. De már minden oké, kiengedtek az intenzívről, miután felolvastam a verset az egészségügyi személyzetnek. Most ők állnak kezelés alatt…” /F. Endre, agymosott költőgigász/

„Sárga bögre, görbe bögre,

Bögrés vers jár körbe-körbe 

Egy bögre az elejére,

Visszatér majd a végére.”

/M. András, a költő legállandóbb és legmondókásabb kommentelője/

„Sárga habos sugár görbe

Ívben fröcsköl csapolt sörbe,

Melynek helye bádogbögre,

Melyen ugrik rá dog dögre.

Dögre dog rá ugrik melyen

Nincsen festve dán lej s cseh jen,

Csak a dögre ugró dog rén-

-szarvasa ül nagy zöld ogrén.”

/Dartanyan Darwinné Dartvéder Dardanella, a Mélyentisztelt Állandónak Válaszoló Zakkant Rímvadászok Testülete (MÁV ZRT) zagyvalékügyi főtanácsadója és nagy zöld ogrés bögre díler/

„Ki meri megzavarni a nagy zöld ogrék nyugalmát?! Ki meri a szájára venni a nagy zöld ogrékat?! Hadd főzzek agylevest szemgolyógombóccal a saját koponyájukban! Na, most van az a rész, hogy hanyatt-homlok világgá rohantok és soha többé nem jöttök vissza! Na, tűnés a mocsaramból! Nektek is jobb kint, mint bent!” /Shrek, a nagy zöld ogre/

„Festett vagyok, mint a hód,

Nem pedig a hintalód,

Mit befröcskölsz tintamód!

Hüccski, szálljon kint a szód!”

/ismeretlen bögrefestményrészlet Frady Endre egyik szerencsére teljesen ismeretlen bögréjéről/

„Ha választanom kéne, hogy büdös bádogbögréből igyak lábvízlevest lúdtalpbetéttel vagy bádogbögréről írt Frady Endre verset olvassak, habozás nélkül az előbbit választanám! Azt egyből visszaokádnám, ettől viszont hetekig émelygek! Anyám életművére esküszöm, hogy nem a mű-vére kéne folyjon Frady Endrének, hanem az igazi, mégpedig minél előbb és minél nagyobb mennyiségben! Mondjuk az összes!!! Ráadásul még azelőtt, hogy lenne ideje előre megírnia a saját sírversét, amit a másfél fős fanatikus rajongótáborának valamelyik féleszű tagja biztosan fel akarna olvasni a temetésén! Nem, nem, soha! Ne lássam anyám egyetlen fiát nudista strandon tótágast állva vizelni, ha még egyszer azt üzenem, hogy a regimentem ne ütlegelje vastagfalú bádogbögrékkel Frady Endrét horpadásig! Mindnyájunknak el kell menni!” /Puzsér Róbert, kritikus/

„Egyszer itt Texasban is volt egy ilyen UFO-k által kioperált agyú önjelölt költő. Ő rímeket hajtogatott, mígnem én őt hajtogattam bele a bádogbögréjébe. Azóta csend van és nyugalom.” /Chuck Norris/

megzenésítve:

https://www.youtube.com/watch?v=FPz7FPp-Uso