1984 augusztus 30

Most pénteken negyven éve

Bevonultam katonának.

Ha nem úsztam vón’ meg élve,

Emlékek se bántanának.

Csütörtök volt; névnap: Rózsa;

Türelemtermő, kit hon véd.

Nem volt aznap Fradi-Dózsa*,

S új keresztnevem lett: Honvéd!

Hej, építőalakulat! -

Vasas lett a munkásököl!

Aki magyar, nem így mulat;

Korsó mellé lekönyököl.

Súlyos előfelvételit

- Talán el se hiszed ezt te -

Nem pont a szellemi elit

Befolyása jellemezte.

Agylefojtva éltünk, bután,

- Őrmesterben nem volt AI -

S leszerelvén egy év után,

Földrengés várt, berhidai**.

Nem igaz, hogy has-zsír elég

Olyan keksztől, ami csokis,

Ám igaz, hogy egy év elég

A seregből. Bőven sok is!!!

*csak két hónappal később, ’84 október 27-én, amikor a Fradiból elzavart két játékos - Ebedli és Kerekes - bosszúgóljaival nyertek 2-0-ra a lilák a Népstadionban, ám a ’85 május 18-i 1-0-lal visszavágtunk!

**1985 augusztus 15-én reggel 6 óra 29 perckor a Richter-skála szerinti 4,9-es földrengés volt Berhida térségében, míg mi épp a Budapest irányába ott elhaladó vonatban aludtunk leszerelten.

ChatGPT, a mesterséges intelligencia rajza

„Frady Endre "1984 augusztus 30" című verse egy ironikus és szatirikus visszatekintés a költő katonaidejére, melyet pontosan negyven évvel ezelőtt, 1984-ben kezdett meg. A vers egyszerre humoros és keserédes, ahogy a költő visszaemlékezik az abszurd helyzetekre és a katonai élet monotonitására. A vers szerkezete és nyelvezete könnyed, játékos, tele van szójátékokkal és kulturális utalásokkal, amelyek a korszak szellemiségét tükrözik. A költő ironikusan reflektál az építőalakulatok értelmetlen munkájára és a katonai hierarchia ostobaságára, amit a "Vasas lett a munkásököl" sor groteszk képe is kiemel. A "Súlyos előfelvételit" szakasz különösen erős társadalomkritikai hangot üt meg, rámutatva a katonai besorozás igazságtalanságaira és a rendszer szellemi színvonalára. A vers utolsó strófája, amely az egy évnyi katonai szolgálat kimerítő és felesleges voltára utal, különösen hatásos. A költő ezen a ponton már nyíltan kijelenti, hogy egy év a seregnél "Bőven sok is!!!", ezzel egyfajta megkönnyebbülést és felszabadulást sugallva. Frady Endre verse egyszerre szórakoztató és elgondolkodtató, ahogy egyéni emlékek és társadalmi kritika keveredik benne. A vers könnyed stílusa mögött komoly tapasztalatok és megfigyelések húzódnak, amelyek révén a költő sikeresen teremti meg a katonaidő abszurd világát.” /ChatGPT, a mesterséges intelligencia/

„Jó, hogy már megszűnt a sorkatonaság, de éppen ezért kellene békében élni a szomszédokkal, hogy ne is legyen rá szükség. Amúgy biztos jó volt valamire, ha ilyen szép verset lehet írni róla.” /M. András, a költő legállandóbb és legsorkatonátlanabb kommentelője/

„Mire volt jó katonaság?

Elrettentő példának.

Hasznos volt, mint sasfán saság.

Ó, mit ki nem talá’nak?!”

/Pölö Pali, példastatuáló és keresztrímfajzat/

„Nem kéne nyafogni és fikázni a sereget! A költő honvéd egy nulla gyakorlati tudást adó gimnáziumi érettségivel rendelkező leendő építőmérnökként egy építőalakulatnál szakmai gyakorlatot szerezve megtanulhatta, mit hogyan kell csinálni egy építkezésen! Itt minden olyat láthatott, amit később a Műegyetemen sosem! Lehet, hogy utólag ki kellene számláznunk a képzését a tartalékos tizedes mérnök úrnak?! Harchoz! Fel! Lelépni! Futólépés! Egy-egy-egy-egy-egy-egy-egy-egy!!!” /Csávás Kálmán őrmester, az Egyes Számú Katonai Főépítésvezetőség (1.sz. KAFÉV) sereghajtóvadásza/

„40 éve, 40 éve..! Mi ez kérem, egy retró buli? Ballada katona? Nnnna haladjunk tovább!” /Dr. Ház, Juniorkonyha-díjas seregmentes gyerek/

„40 év és kimúlt a múlt,

Életkor magasra emelt,

Elérendő Emilt, Amált,

Levél helyett írunk emailt.”

/Aggó Egon, igekötő és kancsal bokorrímfajzat/

„Á, itt a bizonyíték, hogy Frady Endre fegyverrel (esetében ásóval és lapáttal) védte a kommunizmust, hogy felesküdött szálláscsinálója volt a legvidámabb barakknak, hogy nyomorult életét és nullás (mi más?!) típusú vérét is letétbe helyezte a Varsói Szerződés oltárán! Katonadolog! – mondhatnánk, de nem mondjuk, hiszen ez elárulása mindannak, ami akkor még megsejthetetlen volt és egyenes vonalú egyenletes folytatása a kisdobos - úttörő - KISZ tag lidércnyomásos láncolatnak, ami nem más, mint a történelem szemétdombján heverő döglött ló mögötti elvtelen szekértolás! A komcsik által pénzelt cirkusz funkciójú focicsapatok felemlegetése pedig nem más, mint a komcsik által pénzelt cirkusz funkciójú focicsapatok felemlegetése! Porhintés! NEM ENG.!” /Atsinummok Itna, antikommunista főcenzor és Frady Endre egykori politikai nevelőtisztje őrnagyi rangban/

Copilot, a mesterséges intelligencia rajza

„Vidám bakával az őrmi

Ordít s közben tépi körmi-

-t és a duzzadt nyaka veres,

S bőszen szitokszókat keres.

Hopp, már nem is víg a baka,

Nevetés a torkán aka-

-d és a vörös szeme könnyes,

Mint kit el-eldobott kő nyes.

Kiszúrtak vele most jól, mi?!

Muszáj gázálarcban szolmi-

-zálnia, éjjel meg őr lett,

S kettő közt: „Ragyog a körlet!!!”

Fullad, felmos, frankón álmos

Toronyban, hol éppen áll mos-

-t ábrándozva… otthonkép és…

„Frady honvéd, futólépés!!!”

/ismeretlen katona falfirkaverse az őrtorony tetőszerkezetébe vésve/

„A vers hitelességét jól mutatja, hogy a jelenlegi UTE abban az időben valóban rólam volt elnevezve és abban az időben Ebedli Zoli ideiglenesen valóban lila-fehér színekben állomásozott a kezdőkörben és környékén.” /Dózsa László (1942-2023), nagyotmondó színművész/

„Hát, ha ez verbunkos nótának készült, Költő Úr, akkor félpályánál gellert kapott. Ha a Tatai Tüzérek keresnek Téged, hogy a legújabb óriásplakátjukra már csak egy buzdító versike kellene a "Hej, élet, beh gyöngy élet" dallamára, akkor szerintem hivatkozz egyéb hazafias elfoglaltságokra. Egyébként is bonyolult dolog ez a leventeélet: bevonulsz, de ki sose, a szögletest gurítod, a körletet pucolod, aztán leszerelsz, pedig fel se szereltél. "... csak az menjen katonának, aki ilyet szeret!"” /F. Péter, a költő humán végzettségű és katonaviseletlen mérnökkollégája/

„Kritikát Ön olyat tett le,

Mit katonaviseletle-

-nek szoktak negyven évente!

Aludj elme, tente-tente!

Félpályánál ülő Teller

Zellert fal, mint Uri Geller.

Jó Humán úr fel se szerelt

Tápos katonának, mer’ ELT-

-E után a BéeMÉ-re

Ment, míg másnak folyt a vére!

Verbunkosan száll az ének:

"Gyere hurka leventének!

Disznók elé beh gyöngy élet,

Tompítja az elmeélet!"

Nem hagyhatnám ki ezt vélet-

-lenül?”

/Tatai Tasziló, a Tatai Tüzép tartalékos tizedes polgári szolgálatos széntabletta sikkasztó sereghajtója/

„Igaz, nem vagyok méltó, hogy beleszóljak a katonaviseltesek dolgába. Katonadolog, de civil mérnökként azért én is a dolgozó népet szolgálom. Jó, jó, vigyázok, pihenek!” /F. Péter, k. m. f./

Copilot, a mesterséges intelligencia rajza

„Mi ez a még egy mesterségesen degenerált kísérleti patkánynak is a szégyenére váló jubileumi műbalhé, ez a józsefvárosi piac pöcegödrében is testidegennek számító szótrágya?! Ki ez a semmibe veendő senki?! A senkiken nyomot hagy a sereg, a valakik nyomot hagynak a seregen. Amikor Frady Endre bevonult, a családja hónapokig észre sem vette, hogy már nincs otthon, amikor engem besoroztak, ijedtében majdnem kitört a világbéke! Én is írhattam volna erről verset, de nem akartam! Minek irigykedjen mindenki?! Frady Endre katonai költészete viszont pont annyira fajsúlyos, mint egy szaharai szúnyog szellentése, csak jóval kártékonyabb, mert tovább marad meg a miazmás szaga! Kár, hogy Frady Endre egy év után leszerelt és nem maradt továbbszolgáló, mert akkor most alkoholista törzsőrmesterként heverne idült májzsugorban a nőtlentiszti szállás körletének padlóján és körbe röhögné a sorállomány, miközben az alábbi versikét írnák a feje fölé:

          Idült

          Kidűlt!

Ennek az lenne az előnye, hogy ő viszont tuti nem írna semmit, csak őt írnák. Le! Abcúg Frady!” /Puzsér Róbert, kritikus/

„Én is voltam katona, csak én nem bevonultam a seregbe, hanem az élén futottam. Időnként megálltam lefejelni az ellenséges erőket, addig a sereg utolért és felsöpörte a csatateret.” /Chuck Norris/

Rút hőguta

Rút hőgutát nem bírom má’!

Bárcsak lőné szottyos rommá

Jeges vízágyúkkal Kommá-

-rom várából Klapka Gyuri,

S hő-tor lenne furi muri!

Nővér, kéne nyugiszuri!!!

Kórterem hő-s, nincs hűs kondi?!

Haragom már-már Dzsémsz Bond-i;

Retkes hőt rúgja be Szondi

Két apródja Drégelypalánk

Pincéjébe, mélyen alánk!

Pincebogárhad tán falánk.

„Természetesen szívesen megesszük a hőgutát, hiszen úgyis ritkán jutunk meleg ételhez!” /a drégelypalánki pincebogárhad/

Copilot, a mesterséges intelligencia rajta

„Frady Endre "Rút hőguta" című versikéje egy humoros és groteszk költemény, amely a nyári hőség elviselhetetlenségét mutatja be. A vers játékos nyelvezete és abszurd képei révén könnyedén megmosolyogtatja az olvasót, miközben a hőség okozta szenvedést is érzékelteti. A költemény első soraiban a hőgutától szenvedő lírai én vágyakozik egy hősies megmentő után, aki megszabadítja őt a forróságtól. A történelmi utalások, mint Klapka György és Szondi két apródja, színesítik a verset, és egyfajta időtlen küzdelmet sugallnak a természet erőivel szemben. A vers középső részében a kórházi környezet és a "nyugiszuri" iránti vágyakozás tovább fokozza a groteszk hangulatot. A lírai én haragja és kétségbeesése szinte tapintható, miközben a humoros elemek enyhítik a feszültséget. A záró sorokban a pincebogarak és a Drégelypalánk pincéje abszurd és szürreális képekkel zárják le a verset, amelyek tovább erősítik a költemény groteszk jellegét. Frady Endre mesterien ötvözi a humort és a szenvedést, így a "Rút hőguta" egy emlékezetes és szórakoztató olvasmány a nyári hőség idején.” /Copilot, a mesterséges intelligencia/

„Történelmileg fájón hiányzik a költő túlfőtt agyvizétől forró kórteremből Gábor Áron rézágya, Dózsa György vastrónja, illetve a Vas- és Edényorrú bába kemencéje, melynek hatására Jancsiból és Juliskából kifolyik a lávává olvadt vesekő.” /Dr. Riaria História, a Múlt Történeti Kutatócsoport (MTK) ideológiai főnővére/

„Tudja hetedhétfős Ég,

Hogyha nagy a rút hőség,

Kórteremben sok hős ég.

Minden kórterem máglya,

Beteget szét hő rágja!

Közrosszléti gazság, ja!”

/népirodalmi falfirka egy légkondicionálatlan kórterem falán/

„Melege van? A hőguta ütögeti? Izzad, mint a szaunázó szumózó? Híg a leve? Nem engedheti meg magának a méregdrága légkondicionáló berendezést? Van megoldás! Jöjjön az árnyékba és üljön az árnyékszékre! A 00 7 fokos! Nálunk székel Bond, Dzsémsz Bond is! Ön is meg fog könnyebbülni! Immár nem nagy dolog a nagydolog!” /Hashajtó Hajnalka, Shadows rajongó árnyékkormányszóvivőnő és árnyékszékdíler/

„Ez a vers annyira magasröptű, hogy én magam is csak felugorva tudom beleütni az orrom, ami fejfájást okoz. Egyébként nem értem. Mi az a hőguta?” /Montevereszt Mentolné Csomolungma Csincsilla, csúcsjeti/

„Kommá, költő úr, kommá?! Eins Komma zwei Punkt! Dilettantisch! NEM ENG.!” /Der Wisch, germán hőálló csodafakír és a Németszerű Irodalmat Helyettesítő Irka Lózung (NIHIL) című Witz Krieg tréfamesterséges főcenzora/

„Hát igen! A mellékelt líra is bizonyítja, hogy a hőguta pusztítóan hat az embereknek szinte teljes egészére.” /Nyuggerapó, a természetes intelligencia./

„Nyuggerapó, ön szól tutit,

Süveg’li is költőhad önt.

A hő tényleg öl és butít,

Valamint a nyomorba dönt.

Hőtől porrá lesz a spongya,

Feketévé ég a batik,

S igaza van, ha aszongya:

Hőguta pusztítón hatik!”

/Nyuggerapót dicsőítő verses felirat a Hőgutától Elementárisan Halálhörgő Emberiség (HEHE) című félállandó kiállítás vendégkönyvében/

„Szeptemberben is meleg lesz, de esős.” /M. András, a költő legállandóbb és legrosszhírhozóbb kommentelője/

„Hogyha az ősz is hő-s lesz tán,

Mint a zsírforró Dagesztán,

S izzik árnyékszéken perem,

Fejem tűzfalakba verem!”

/F. Endre, a szalonnabüdösre izzadt és kétségbeesett költőgigász/

„Mintegy 70 éve Daniel Keyes érzékeltette hasonló nyelvi eszközökkel Charlie belső történéseit. Bátorság! Mindjárt kezdődik az ősz, meg az iskola!” /F. Péter, a költő humán végzettségű mérnökkollégája/

„Humán úr, önben a Párka

Hadak tán füvet is fonnak,

S füstjelez az elmezárka:

Szedj virágot Algernonnak!”

/Charlie Gordon, Daniel Keyes (1927-2014) amerikai író Virágot Algernonnak c. regényének mesterségesen gerjesztett intelligenciájú értelmi fogyatékos főszereplője/

ChatGPT, a mesterséges intelligencia rajza

„Frady Endre, a trióba rendezett bokorrímek fenegyereke hőtlen hősként megint odatette magát, ahol útjában lehet az eldologiasodott átlagemberek minden hőségbe beletörődött és belefásult kritikátlan tömegének. Az így keletkezett koránt sem tömeg ének az egyéneknek szóló gyújtó hatású hűtőhatásmechanikus líracsimborasszó. Aki ilyet tud, az tudna másmilyent is, csak nem akar, mert minek. Frady Endre, a szájba nem rágott kőkemény eledelek megszelídíthetetlen oroszlánfókája ismét helyretette az elszabadult celziuszokat, akiket ugyanúgy nem irigylünk, mint azokat, akik ilyen nagy mennyiségben joggal utálják őket. Halál a hőre és Frady Endre mintájú hűtőmágnest minden magyar család fridzsiderére! Abcúg nyár!” /Téli Berekné Őszi Rózsa, a Forradalmi Irodalom Költőinek Alapítványa (FIKA) zsebkendőnyi területen sorsfordító paradigmaváltókezelőnője/

„Örömködnöm van vagy száz ok,

Aszfalttóban dagonyázok!”

/Gyík Gyuri: Száz ok, amiért imádom a gatyarohasztó hőséget - részlet/

Copilot, a mesterséges intelligencia rajza

„Frady Endre, kérem, tegyen egy szívességet az emberiségnek, és soha többé ne írjon verset. Ez a gyomorforgató fércmű nemhogy költészetnek nem nevezhető, de még az írásbeliség alapjainak is tragikus megcsúfolása. Amit ön "Rút hőguta" címen elénk hányt, az nem más, mint egy szánalmas kísérlet arra, hogy a versírás neves művészetét belerángassa egy förtelmes, leírhatatlan mélységbe, ahol a rímek és a gondolatok már rég elhaláloztak. A "szottyos rommá" és "Dzsémsz Bond-i" kifejezések olyan mértékű közönségességről és intellektuális nihilizmusról árulkodnak, hogy az ember szinte sajnálni kezdi az agysejtjeit, amelyek kénytelenek voltak ezt a szörnyűséget feldolgozni. Mégis, miféle mélységben vergődött ön, amikor ezeket a sorokat papírra vetette? Az a fajta „humor”, amit ön próbál itt erőltetni, legfeljebb egy agónia végső rúgásaként értelmezhető, nem pedig irodalmi értékként. Az "apródok Drégelypalánk pincéjébe" való beleképzelése pedig annyira abszurd, hogy azt még Dadaista költők is megirigyelnék – de nem a zsenialitása miatt, hanem mert megnyugtatná őket a gondolat, hogy az ő művészetük bármilyen elvont is, még mindig messze fölötte áll ennek a létezéshez sem méltó borzalomnak. Ön, Frady, nem kevesebbet ért el, mint hogy eltemette a költészet lényegét egy leheletnyivel mélyebbre a közízlés sírjában. Javaslatom egyszerű: hagyjon fel ezzel a tevékenységgel, mert minden egyes újabb „mű” csak tovább zülleszti a magyar nyelvet és az irodalom becsületét. Végezetül, csak annyit mondanék, hogy ha ezt a verset egy érdemi költői versenyre nevezte volna, akkor valószínűleg azonnal bezárnák a rendezvényt közegészségügyi okokból. Szégyen, Frady, egyszerűen szégyen.” /Puzsér ChatGPT Róbert, a mesterséges intelligenciájú kritikus/

„A James Bond szerepel a versben, én meg nem?! Így kellett volna megírni a harmadik versszakot:

          Légkondit hiszi a piszi!

          Haragom majd’ Chuck Norris-i;

          Retkes hőt rúgja be Sissy

Gondolom, a nagy magyar királynőnek is volt legalább két apródja. A nyámnyila költőt pedig büntetésből fölrúgom a Napra, oszt’ a felszíni 5-6 ezer fokban vissza fogja sírni ezt a harmincvalahány celziusznyi földi langyot!” /Chuck Norris/

Térdhüttyögés

Savanyú rajtam az orca,

Mint egy pimpós csigacsülök;

Ismét hüttyög térdem porca,

S asszem, futballmentesülök.

Futball nélkül élet e lét?!?!

Sántikálni nem nagy érdem…

Hogyan utánozzam Pelét,

Ha tán porcoskodik térdem?!

Hol van olyan csodadoktor,

Aki nem csak lát, de néz is,

S porcvágás utáni rock tor

Jelzi, nem kell térdprotézis?

Amputálás?!?! Műtőasztal?!?!

Szikkadt porcagyagom lett szik?!

Szép az - e mondás vigasztal -

Aki térdek nélkül tetszik.

„Szép az, ami érdek nélkül tetszik.” /Immanuel Kant (1724-1804), német filozófus/

„Mit ugatol, Immánuel?!

Húzzál gyorsan immán, ú, el!

Felidegelsz, jaj Kant, jaj Kant!

I’d kick you, but I can’t, I can’t!”

/Lábatlan Lajos, leszázalékolt légtornász és lógó lólábú labdarúgóedző/

„Egy igazi orvosnak nem kell szőrös-porcos térdeket, lábszagú bokasüllyedéseket és mindenféle újmódi űrtechnikai huncutságokkal készült leleteket néznie ahhoz, hogy lásson! Egy igazi orvos anélkül is belelát a páciensbe, hogy ránézne! Ó, uram, tarts távol a betegektől!” /Dr. Fakucsmai Bajos, ortopéd szakorvos/

„Ne utánozz engem, haver,

Én már békés porként fekszem!

Kőkemény a Halál, ha ver,

S bőgve sirat minden exem.”

/Edson Arantes do Nascimento (1940-2022), alias Pelé, alias Fekete Gyöngyszem, a háromszoros világbajnok brazil labdarúgó/

„Mért pont Pelé, mért pont Pelé,

Mért nem engem tesznek elé?!

Felhorgad bennem az ego,

Isteni vagyok, Diego!”

/Diego Armando Maradona (1960-2020), világbajnok argentin labdarúgó/

„Amputálás?!?! Műtőasztal?!?! Nem kell mindjárt rosszra gondolni! Sőt, ahogy apokrif III. Edvárd király, angol király mondá: "Rossz az, aki rosszra gondol". Persze nem szó szerint ilyen pestiesen mondta ő ezt, és nem is pont ebben a szövegösszefüggésben, de lényeg, hogy közben megalapította a híres térdszalag rendelőjét, ahol a nagypapa által meghóditott Wales lakossága TAJ kártya felmutatása ellenében kedvezményesen térdepelhetett kukoricán. Mielőbbi jobbulást kívánok a bibis térdednek!” /F. Péter, a költő humán végzettségű mérnökkollégája/

„Hallik Welszből szörnyű jaj! át,

Elhagyta a nép a TAJ-át,

S térdükből lett porcos hurka!

Azért köszi, Humán úrka!”

/apokrif III. Edvárd király, angol király, a térdszalag rendelő megalapítója/

„Térden-érdem díjas költő” /H. Gábor, a költő leggrafikusabb kommentelője/

„Ha megműtik térdem Érden,

Díjam lehet Térden-érdem?

Ezt a pesti, nem egy érdi

Tévé, azaz M1 kérdi.”

/közpénzmédiás interjúrészlet egy másik térdhüttyögő költővel, Újpest Barnabással/

„Fájós térddel nem lehet focizni? Akkor egy kis hoki a levált porckoronggal?” /M. András, a költő legállandóbb és legsportszakértetlenebb kommentelője/

„Fájós térddel foci nyista,

Ha csak nem vagy kommunyista,

Ki térdfájó vörös ködön

Át is megy, mint Bödön Ödön.

Tudja minden sebészdoki,

Porckoronggal nincsen hoki,

Mert ha porckorongod levált,

Edződ a posztodról levált,

S bejön egy éptérdű csere,

S ő üt bottal hokis csehre

A magyar-cseh hokimeccsen,

S csehül lesz a cseh, ki reccsen.”

/Dr. Csirkéssy Csáknoriszné Csótányos Csumilla, csontkovács és csirkeaprólékhorgász/

„Időzűrzavar ez, eM úr?!

Fájós térdhad secperc kering?!

Agyában van az izom űr?!

Hokilabda nem porckorong!”

/Jéglabdássy Jatagán, jamaikai-jugoszláv jégeralsógatyaszaggató játékvezető/

„Kérem, kérem, kérem! Nem csak térdek nélkül, hanem agy nélkül is. Amilyen helyzetben van a közoktatás Magyarországon, jobb, ha szoktatjuk magunkat ahhoz, hogy agyak nélkül vagy csupán egy aggyal is tessen mindenki, mert az egyagyú, sőt agymentes állapotok előfordulása egyre gyakoribbá válik. Aztán még ott vannak a keresztény egyházak is, amelyek nagyon rosszul csinálják az agymosást. Egyre több agyat hagynak koszosabban, mint amilyen koszos eleve volt. Nem csoda, hogy fejétől bűzlik a láb, mert ha a fej is bűzlik, ott már nem csak valami bűzlik, hanem minden bűzlik, és nem csak Dániában. Lassan már a lábnyom, különösen az ökológiai lábnyom is bűzlik, főleg a szarvasmarha telepek környékén, hol netán sok a metán. Egyébként úgy vagyok az oktatás helyzetével, azt tudnám mondani, mint Forrest Gump, vagyis "Erről nem is tudnék többet mondani." Sajnos az "Egy csodálatos elme" című film tévedett, mert két csodálatos elmével sokkal könnyebb rájönni a valóságra, mint egy csodálatos elmével. Hiszen azt már Forrest is tudta, hogy ugye két lábbal sokkal könnyebb futni, mint egy lábbal. Ezért szomorú állapot az egyagyúság vagy az egy csodálatos elméjűség. Tehát, kérem, kérem, álljon mindenki sorban az én csodadoktor-rendelőm előtt, mert bárkiből lehet skizofrén, csak akarni kell. Gyertek Stefi bácsihoz, akinek érdek nélkül majdnem mindenki tetszik, aki nem szikh, akarom mondani sith. Legyen végre mindenki skizofrén, és akkor meglesz köztünk a mennyei egy-ügyűség! Amúgy meg Önnek, költő úr, nem kell térdprotézis, csak hippotézis, vagyis magyarul egy víziló-beültetés. Mert minden hippotézissel, vagyis vízilóbeültetéssel rendelkező személy nagy súllyal esik a latba. És amíg nincs hipotézis, addig nem lehet mit cáfolni, sem nem lehet mire csápolni.” /Stefi bácsi, az első, nagyszériában skizofréneket gyártó futószalag feltalálója/

„Stefi bácsi, önben veszett

Fejsze tudathasít s e szett

Miatt kis hal és a nagy hal

Elmeháborodva agyhal,

Míg porculnak kopár térdek.

Ezt kívánja a pártérdek!

Mindeközben Müzli Kadán

Lábszagoktól bűzlik a dán

Szarvasmarhatelep atyja,

Ki agymosást halogatja.

Vízcső hírek eresz-tények,

Porcos térdre, keresztények!”

/Dr. Egyedem Begyedem, tengertánctanár és elmeháborúpárti békeharcművész/

„Frady Endre „Térdhüttyögés” című verse egyszerre humoros és groteszk, miközben a testi hanyatlás miatti szorongást boncolgatja. A szöveg könnyedén indít a szokatlan, mégis találó képekkel („pimpós csigacsülök”), majd a főhős térdproblémáival kapcsolatos félelmeire helyezi a hangsúlyt. A futball elvesztése a létezés értelmének kérdését veti fel, amely komikusan túlzó, mégis szomorú gondolatmenetbe torkollik. A csodadoktor keresése és az amputálás gondolata groteszk hangulatot kölcsönöz a versnek, miközben a humor mögött felsejlik a testi korlátok elfogadásának nehézsége. A befejezés ironikus, ugyanakkor szarkasztikusan rámutat arra, hogy a megjelenésünk feletti kontroll elvesztése ellenére is megőrizhető az emberi méltóság. Frady jellegzetes stílusa, mely a groteszk és a humor határán egyensúlyoz, itt is jól érvényesül, miközben elgondolkodtat a testi hanyatlás elkerülhetetlenségén.” /ChatGPT, a mesterséges intelligencia/

„TB-t támogatók traumája

Magánkórház sok költséget

Szegény páciensre ráró.

Állami - spórolás végett -

Mit nyújt? Listát, ami váró.

Mint a házi rétestészta,

Úgy nyúlik e várólista,

S ettől térdet veszt és észt a

Sok nép: Ella, Tardos, Pista…”

/Térdes Tardos, térdnélküli trauma túlélő/

„Frady Endre „Térdhüttyögés” című förmedvénye egyszerűen az irodalom legalját képezi. Ez a vers a nyelvi igénytelenség és az értelmetlen szóviccek rémálma, ahol a „hüttyögés” és a „csigacsülök” nevetségesen erőltetett párosításával próbálja a szerző a humort erőltetni, ám inkább csak kínos mosolyt csal az olvasó arcára – ha egyáltalán. A futballmentes lét tragédiája? Komolyan? Ez a vers nem más, mint egy kétségbeesett próbálkozás arra, hogy a szerző a létezés abszurdumára reflektáljon, de ehelyett inkább csak önmaga karikatúrájává válik. A „csodadoktor” keresése és az „amputálás” mint drámai fordulatok? Inkább egy rossz, másnapos stand-upos ötletelésnek tűnik, mintsem valódi költészetnek. És a zárás? Az a „mondás vigasztal”? Hagyjuk már! Frady ezzel a verssel végleg bebizonyította, hogy a nyelv nem szerszám a kezében, hanem valami, amit véletlenül elejtett a sárba, és most kétségbeesetten próbálja kiszabadítani onnan. Irodalmi mélységek helyett ez a mű csak mélyrepülés a közhelyek mocsarába.” /Puzsér ChatGPT Róbert, a mesterséges intelligenciájú kritikus/

„Szakad a térd-porc elánnal?

Az, ha pótlod porcelánnal,

Gáz, mint véres dzsekin tetem.

Meggyógyítja tekintetem.”

/Chuck Norris, gyógyító tekintetes úr/

Igricsodó

Igricsodó és egy faló /Copilot, a mesterséges intelligencia/

Hőgutától szaftosodott

Zsírköltőnek híg a leve;

Ebből készült igricsodót

Bőszen falja Hugó lova.

Hugó lova emberfaló,

Aki igricsodót falik?!

Tróját rúgja meg a faló,

Ha hall'tak ily csudát fülek!

Csodát csuda! Nem kő' „ejha”!

Hőgutai mellékhatás!

Fő baj, szétfő rajtam fej, ha

Termelek - míg mállok - hőt is!

Szerencse kéne és hideg,

Jégpárától ködös lottó!

Nincs is jobb, ha sík az ideg:

Slim fit avokádós latte!

„Kétségtelen, hogy igricből is lehet sodót készíteni, de a minőségét erősen befolyásolja, hogy milyen igricet sikerül levadászni és a szakács mennyire mestere a sodófőzésnek. Fontos még az igric életkora is, hiszen ahogy a nemrég felhizlalt, majd elfogyasztott költő mondta:

          Ha az igric korosodó,

          Gyenge lesz a csóró sodó,

          S fogyasztója károsodó.

Szóval a középkori énekmondóból készült édes mártás csak akkor lesz jó, ha az alapanyag nem középkorú.” /Kardfogú Kajamaja, kannibál konyhafőnök/

„A leghatározottabban kikérem magamnak, hogy egyrészt a saját nevem helyett a gazdám tulajdonaként tituláljanak, másrészt pedig sosem ennék igricsodót, legfeljebb egy növényi alapú fűzfapoéta, egy faköltő sodóját! Hannibál vagyok, nem kannibál! Idióták! Nyihaha!” /Hannibál, a Hugó lova/

„Én vagyok Hannibál, aki a bejáratnál ülök, Hannibál Anti, portás! Ezzel már a régi rómaiak is tisztában voltak! A ló rúgja meg, aki mást füllent!” /Hannibál Antal, a Port és Homut Vogymukoló isaszegi káefté ki-beengedés ügyi menedzsere/

„Úgy tűnik, a költő úr az évi rendes szabadsága alatt sem tudta magát agyilag kipihenni és nem sikerült az irodalmi regenerációja. Versírási szünetet javasolnék, mondjuk a következő jégkorszakig tartót. Brit tudósok szerint ez röpke ezerötszáz éven belül bekövetkezik. Türelem rózsát terem. A költő sírjára. Addig is NEM ENG.!” /Rizsa Rezsőné Rúzsa Rózsa, a Rettenetesen Ostoba Zsírköltők Olvashatatlan Műveinek Állami Kinemadója (ROZSOMÁK) irodalomtalanítási főispánja/

„Néhai, özvegy Zwillinger Adolfné ügetőidomár:

(leánykori nevén: Béla)

Hő

Nagy hő itt, nagy hő ott.

Ez a meleg tényleg megártott.

A ló is csak fapofával ál’,

A kávé neki nem imponál.”

/Nyuggerapó, a költő legszépkorúbb és legzwillingernérajongóbb kommentelője/

„Az a ló, mely Hő!-re kiáll,

Tuti, hogy nem Imperiál,

S nem Béla az idomárja,

Hanem húga, Dedó Márja.

Nem kell ló és nem kell kávé,

Messzebb visz a jó BKV!

Illa berek, nádak, erek,

Éljenek a Zwillingerek!”

/néhai Zwillinger Adolf, futódromedár/

Slim fit szerkó & latte avokádó /Copilot, k. m. f./

„Frady Endre "Igricsodó" című verse egy abszurd, groteszk világba kalauzolja az olvasót, ahol a szavak és képek szándékosan össze nem illő, szürreális kombinációkban tárulnak elénk. A költő játékosan forgatja fel a valóságot, miközben a vers különös hangulata egyszerre nyomasztó és komikus. A hőgutától pirosodott zsírköltő képe az alkotói kínok groteszk ábrázolása, mely a szürrealista költészet világába illeszkedik. Az "igricsodó" szó maga is egy szójáték, amely egy fiktív ételt jelöl, és a vers további képei is hasonlóan elvontak: Hugó lova, mint emberfaló, vagy a forróságtól szenvedő költő alakja mind hozzájárulnak a vers abszurd humorához. A vers zárlata, ahol a „Slim fitt avokádós latte” kifejezés jelenik meg, a modern életstílusok és trendek kifigurázásának is tekinthető. A költő így finoman gúnyolja a világ abszurditását, miközben saját lírai világába invitálja az olvasót, ahol a logika szabályai nem érvényesek. Összességében az "Igricsodó" egy játékos, de ugyanakkor ironikus vers, amely az abszurd és szürrealizmus határán mozog, és amely egyszerre nevettet és gondolkodtat el a világ értelmetlenségein.” /ChatGPT, a mesterséges intelligencia/

„Igricsodó? Szerintem annyira kifejező lett a címe, hogy a hozzá tartozó verset már nem is kellett volna megírni, de hát ez már történelem… ami, mint közismert, azon hibák halmaza, amelyek elkerülhetők lettek volna.” /F. Péter, a költő humán végzettségű mérnökkollégája/

„Én lennék a hibahalmaz?!?!?!

Humánka, az Ég irgalmaz-

-zon fejednek, midőn villám

Sújt le s kárörvendő trillám

Téged röhécselget körbe!

Megátkozlak: Legyél görbe!”

/a Történelem/

„A Zég és a Történelem szerencsére nem egy és ugyanaz a zelvont fogalom. Mázli! Kérdés: melyiknek legyen meg a Zakarata?” /F. Péter, k. m. f./

„Kenesét, kit vakar atyja,

Fentről nézi Akarattya.

Közben fú a szilaj szelem,

S íródik a Történelem,

Amit győztes britek írnak,

S nem jó lenni skótnek, írnak…”

/egy ötszázból kimaradó welszi bárdú igric/

„Látom, a rímszerkezetnek nem ártott meg a meleg. Nagyon kreatív megoldás.” /M. András, a költő legállandóbb és legrímszakértőbb kommentelője/

„Olvasótábornak a kért

eM úr az, ki megrímszakért.

eM úr kívánsága: Ó, hadd

Legyen víg az olvasóhad!”

/All Wash Ohad, the Weegh/

Slim fit szerkós, latte-avokádós igric /Copilot, k. m. f./

„Az A B A B-variáns kancsallá torzult keresztrímszerkezet annyira sajátja Frady Endrének, mint dónak a szó, mint Joe-nak a ló, mint sónak a hó, mint csónak a tó. A költőt nem korlátozza az értelem, a szavak jelentése, az olvasótábor befogadóképessége, a magyar nyelvtan és az irodalom, mert ő saját koordináta rendszerben hat, alkot és gyarapít, mely tevékenység a földhözragadt népek sivár rendszeréből nézve úgy tűnhet, mintha ölne, butítana és nyomorba döntene. Na, ennek az ég és föld közötti szellemi szakadéknak az áthidalásához kell az elsivárosodott néptömegnek - Lenin szavaival élve - tanulni, tanulni, tanulni! Addig is kerüljön igricsodó minden magyar kannibál család asztalára! Inkább faljanak igricsodót kacagányos fűszoknyában, mint minden mentes latte-avokádót slim fit szerkóban!” /Csimpánzi Csubakkáné Csimborasszó Csalánka, vérgőzfürdőmesterdalnoknő/

„Csakis akkor leszel slim fit,

Ha nem eszel zsíros kiflit.

Hájadat, ha lopja szarka,

Rád megy majd a slim fit szerkó.

Legyél te is minden mentes,

Mint a legtöbb vegán hentes!

Lúgosít az avokádó,

Így nem leszel savokádó.

Éji alvás ellen hat, te

Ló, ha esti piád latte!”

/Dr. Keselyű Kösztöny, tömegzsírégető fitneszguru/

Iharfalóval izzadó idióta igric /Copilot, k. m. f./

„Frady Endre "Igricsodó" című verse olyan, mint egy fáradt, vasárnap délutáni rémálom, amelyben a költészet fogalmát brutálisan meggyalázzák, majd cinikus mosollyal odadobják az olvasó elé, hogy „Nesze, itt a kultúra!”. Ez a szöveg nem más, mint egy öncélú, groteszk halandzsa, amit valószínűleg egy hőgutától eltorzult elme vetett papírra, és az igazi tragédia az, hogy valaki ezt komolyan versnek meri nevezni. Az "igricsodó" szó olyan szánalmas kísérlet a szójátékra, amit még egy középiskolás is szégyellne egy unalmas irodalomórán. Hugó lova? Emberfaló? Tróját rúgó faló? Ez nem szürrealizmus, ez egyszerűen csak zavaros gondolattömeg, ami sem humorban, sem mélységben nem éri el azt a szintet, amiért érdemes lenne egyáltalán figyelemre méltatni. A modern trendeket parodizáló „Slim fitt avokádós latte” zárósor annyira erőltetett, hogy a költő valószínűleg magának is gratulált érte, miközben az olvasó kénytelen szembesülni a ténnyel: ez a vers egyszerűen egy irodalmi katasztrófa. Frady Endre alkotása olyan, mint egy rosszul sikerült stand-up poén – fájdalmas és felejthető, de leginkább elkerülendő.” /Puzsér ChatGPT Róbert, a mesterséges intelligenciájú kritikus/

„Még hogy hőguta?! A koranyári hónaljszagom másfél mérföld távolságból jóval több kárt tudna tenni ennek a sodóvá főtt igricnek az agyában, mint ez a kis globális felmelegedéske.” /Chuck Norris/

Amikor én...

Amikor én nyaralgatok,

Nincsen nálam szovjet fatok,

Melybe kalapácsot-sarlót

Rejtek, mint az öreg tar Lót,

Aki csupán oldalági

Utóda volt Lótné Ági

Talkshow-bálvány bérmakereszt-

-apjának, mi titok, mer’ ezt

Hogyha elmondanám, meg kel-

-lene öljelek egy hekkel,

Melyet nyaralásom alatt

Eszek. Szeretem a halat!

Hekket fatok nélkül eszek,

Mivel tagja vagyok e szek-

-tának, amely fatok helyett

Mással csap le halról fejet.

Halevéshez nem kell sarló,

Se nem kalapácsos karló-

-bálás, csak egy cucc, mely halk és

Nem más, mint a remek halkés.

Gyümölcsöt ám másképp falok,

Szólnak erről népi dalok:

Én, a híres Balhés Elek

Dinnyét meg nem halkéselek!

Gyümölcstálas nyaralásom:

Málna, eper, szilva, rá som!

Messze Ural, távol Aral,

Aki magyar, itthon nyaral!”

Frady Endre "Amikor én..." című verse egy szatirikus és groteszk költemény, amely játékosan vegyíti a politikai és kulturális utalásokat a nyári vakáció témájával. A vers könnyed hangvételű, ám az abszurd és szürreális képeivel mélyebb rétegeket tár fel, amelyeken érdemes elidőzni. A vers elsődleges humorforrása a szovjet szimbólumok és a nyaralás közötti kontraszt. A "szovjet fatok", amelybe "kalapácsot-sarlót" rejtenek, visszaviszi az olvasót a szocialista múltba, miközben a "nyaralgatás" könnyedsége ellentétben áll ezzel a komor képpel.

A "tar Lót" és "Lótné Ági" utalások a bibliai történetre és a talkshow-k világára, abszurd és vicces módon összemosva a két nagyon eltérő kulturális referenciát. A vers további humorforrása a hekkel való gyilkolás ötlete, amely szinte nonszensz, de éppen ettől válik viccessé. Az egyszerű nyári étkezési szokások, mint a hekkevés, ironikus felhangot kapnak, amikor a költő a "szektás" halevés módját említi. A vers a halkés használatát dicséri, majd abszurd módon kijelenti, hogy gyümölcsöt máshogy fogyasztanak, amit a népi dalok is megörökítenek. A zárószakasz a patriotizmus humoros megjelenítése, ahol a költő azt állítja, hogy "Aki magyar, itthon nyaral!". Ez a kijelentés egyszerre ironikus és szeretetteljes, egyben bírálja és ünnepli a hazai nyaralás szokását. Frady Endre verse tehát tele van groteszk humorral, szatirikus társadalomkritikával és abszurd képekkel. A költő ügyesen játszik a szavakkal és az utalásokkal, amelyeken keresztül az olvasó egyszerre nevet és gondolkodik el a vers mögött húzódó üzeneteken. Az "Amikor én..." könnyed hangvételű, mégis mélyebb rétegeket tartalmazó költemény, amely egyaránt szórakoztat és elgondolkodtat. /ChatGPT/

„Köszönjük, költő úr, hogy az Ural-hegység, az Ural-folyó és az amúgy már szinte teljesen kiszáradt Aral-tó helyett a hazai nyaralási helyeket népszerűsíti és egyúttal fejet hajt az Argentína partjaitól az Atlanti-óceánon, a Földközi-tengeren, a Fekete-tengeren és a Dunán át Sió-csatorna siófoki zsilipjéig tizenötezer kilométert úszó hekkek előtt, akiket a zsilip átugrása közben kora hajnalban olajos tepsikben fognak el és sütnek meg a balatoni hekkerek! Ahogy a nagy orosz hacker költő, Duna Dunakav Dunakavics írta:

          Messze Aral, távol Ural,

          Magyar tengert hekker ural!

Kétségtelen, hogy nem olcsó a magyar hekk, de nagyon hatásos az ide látogató új- és kőgazdagokat Balaton-parti táplálkozásra bíztató szlogen: Egyen ön is, milliomos! Az Urálon túlra pedig elég lesz majd akkor mennie, ha munkatáborozni viszik!” /Hellóturiszt Emilné Rulez Havária, balatoni hajóskapitány és utazási irodabútorasztalosinasnő/ 

„Gizda keszeg éhen hal,

Ki nem hekkel, éhenhal.

Rád fér egy kis pihenés. Meg ránk is! Kellemes nyaralást!”

/H. Gábor, a költő leggrafikusabb kommentelője/

„Jó pihenést! Úgy érzem, rád fér.” /Dr. Ház, Juniorkonyha-díjas halk és nepper/

„Pihenés a költőre fér,

S imádkoztok gyors versbef-ér’?!

Meg még tik is pihennétek?!

Verstan elleni e vétek!!!

„Nem nőtt négyre pí, hun Ottók

Motoroztak s Páhin ittak,

S nem osont be puhán attak,

Így nyugodtan pihen’ettek!

Múlik tegnaptok és mátok,

Megszűnik a szörnyű átok,

Aggodalomra nincs hát ok:

Nem hull újabb vérvers rátok!”

/Priznic Brosznan, egykori 007-es ügynök, azaz a WC-takarítás heti felelőse/

„Örülök, hogy Páhi község ismét felkerült az irodalom térképére, sőt talán még nyaralni is idejön valaki, ha a nem messze lévő Kiskunsági Nemzeti Parkot keresve véletlenül eltéved, mert az 1940-es években rövid ideig magam is tanítottam itt és csak utána kezdtem lokálisan világhírű lenni.” /Szabó Magda (1917-2007), Kossuth-díjas magyar írónő és műfordító/

„Csalódnom kell benned Endre…

  

Csalódnom kell benned Endre

Szokjál már hozzá a rendre!

Hekket enni fatok nélkül?

Ebbe mantrám belekékül.

Persze a fatok vasból is lehet,

Galád pecás ezt is tehet.

Hívő ember nem esz halat,

A som, s a gin a jó falat.

Csak növényet szabad nyelni,

Örökéletet lehet így nyerni.

Aki kést fog, oly, mint Sátán,

Meg még, háborúpárti tán.”

/Nyuggerapó, a költő legszépkorúbb és legcsalódottabb kommentelője/

„Apó, ön fatokos hekker?!

Fatokjában csörgő vekker

Jelzi azt, hogy kész a hekke?!

Ne legyen már kisgyerekke!

Mivel hámoz maga körtét,

S pókerben, ha nagy a kör-tét,

Ellenfele gyűrűs ujját

Mily eszközzel vágja, jujj, át?!

Békeharcos ül bár hátán,

Háborúpárti a Sátán!”

/Dr. Diznilend Dűzni, dologtalan drogdaraboló dietetikus/

„Aki magyar, itthon nyaral! Én pl a munkahelyemen élvezem az egyedüllétet a többiek szabadsága alatt...” /M. András, a költő legállandóbb és legmunkahelyennyaralóbb kommentelője/

„eM úr nyaral munkahelyen?!

Fizetése legyen cseh jen!

Ez a pénznem kissé hamis,

S eM úrt röhög mormon s amish!

Sebaj, jó az egyedüllét,

Nem bántja zaj eM úr füllét!”

/Bankó Blanka, valláskárosult pénzhamisító/

Mi ez a sehonnai semmirekellés, ez a bitangemberes blamaklapancia?! Hogy torlódhat ennyi semmitmondó üresjárat fogalmi dugóvá?! Kit érdekel, hogy Frady Endre hol nyaral Balhés Elek álnéven?! Legfeljebb mindazt a pár millió embert, aki el akarja őt kerülni! Rettenetes, hogy a butaság olyan penetráns hangorkánnal hallgattatja el a józan észt, hogy az ember agya kifolyik a fülén át! Javasolnék egy közadakozást, és az így befolyt pénzösszeget fordítsuk Frady Endre nyaraltatására valahol egy másik csillagrendszerben, valahol a Tejút mentén! Könyörgöm, lövessük fel!” /Puzsér Róbert, kritikus/

„Nem én szoktam nyaralni, hanem a nyár szokott énelni. Csak így tud feltöltődni az energiáimból.” /Chuck Norris/

Éti csigaevés

Éti csiga sülve finom,

Az lenne a tök nagy kínom,

Ha nem rágcsálhatnám szemét.

Inkább csigát együnk, ne méh-t!

Mert a méh az nyelven bököd,

Bentről duzzad kobaktököd,

S míg a csiga csusszan simán,

Méhet inkább köpnéd ki mán!

Finnyás arát torkoll le vő,

Ha e nő nem csigaevő,

Ily jók sült csigák, az étik.

Ne méh-t, ezt faljatok, hé, tik!

„Még jó, hogy épp zajlik a kulináris olimpia, mert így sokkal érzékelhetőbbé válik mekkorát is lendít ez a műremek Endrénk Nobel-díj felé vezető töretlen útján. Például ahhoz fogható méretűt, mint egy kettős szervahiba a döntőben a harmadik meccslabdánál, vagy a természet sürgető szava a nem nyíltvízi 1500 m gyorsúszás rajtjánál, vagy akár egy extra Y kromoszóma a női bokszolók népszerűségi vetélkedésében. Endre bá! Ez igen, ez sportszerűség, ez igazi esélyteremtés!” /F. Péter, a költő humán végzettségű mérnökkollégája/

„Humánpeti, gyere, mesélj,

Hol teremik itten esély?!

Endrét Nobel felé vezet

Svéd Királyi Szakszervezet?

Ténylegesen divatszó ma

Meccslabda és kromoszóma?

Aki medencébe vizel,

Öntse csigalassú gríz el!

Remek ez az olimpia,

Uccu, tessék, Zolim, pia!”

/Zümzüm Zoltánné Zimmezum Zinajda, Z-kromoszómás zeneterápiás zűrzavarkeltetőnő/

„A gulyásleves mellett 1-1 rovar belefér, de a csiga nem csúszik könnyen, és még nehezen is emészthető. Nem gyomor-kompatibilis az elképzelés mellett a mű sem.” /Dr. Ház, Juniorkonyha-díjas mű szem ész/

„Mint egy verskiskerti gyomra,

Úgy néz e műre e szem ész.

Nem veszi be tán a gyomra,

S bele össze-vissza emész-

-ti a gulyásba fúlt csigát?

Rikkantson egy nagyon víg Áááááá-t!”

/Rüh Rezsőné Rovarrágó Rezsicsökkilla, kompakt dili-bili díler/

„Úgy csúszik a csiga, Ház

Úr, ha nincs rajt’ csigaház!

Úgyhogy főzze mázatlan

Edényben, de házatlan!”

/Csóró Csöre, csigahámozó csumidaleguán csapatfőnök/

„Hé, Ház doki, a maga foglalkozása az én fonetikus nevem?! Szórakozik velem?!” /Sam Ace, adventurer/

„Mézért imát mondó pap tárt

Karral áld meg minden kaptárt:

- Legyen mézzel telve a lép!

S közben talpa csigára lép…

- Á, egy finom csigatetem,

Az ebemet megetetem!

Jó a napja eme papnak,

S gyónók kisebb büntit kapnak.”

/Eretnek Elemér, klerikális ellenreakcióerőleves díler/

A csiganyálka köztudomásúlag nagyon keresett szépészeti szer, hatékony az öregedés első jelei, a ráncok ellen is. Igaz, hogy a bőrre kell kenni, és nem megenni. De ha megesszük a csiganyálkát, akár csigástul is, akkor bizonyára hatékonyan csökkenti tápcsatornánkban is a ráncokat, például a gyomorredőket a gyomrunkban. Mondjuk ennek semmi haszna, de milyen nagy magabiztosságot ad, ha kevésbé ráncos belül a gyomrunk, kérem! Kilépünk a rivaldafénybe, és a közönség máris látja, hogy "Na, ennek olyan szép belül a gyomra, mint a babapopsi!" Csak ne együnk a csigához szarkalábat, mert akkor szarkalábasak lesznek a szemeink. Azért is kellene hogy mi magyarok sokkal több csigát együnk, mert arra minden sokkal jobban csúszik, a sör, a bor a pálinka például. A méhevésre ez már nem mondható el, kivéve, ha anyaméh. Namost kérem, kérem, kérem, bevadult méhet tényleg nem szabad enni, ugyebár. Aki szenvedni és izzadni akar, annak inkább az Erőspistát ajánlom. De a szelídített és betanított méhek, amelyek nem csípnek, az már más tészta. Azokat nyugodtan megehetjük. Csak ugye az a nehézség, kérem, hogy nincsen ám ráírva a méhekre, hogy "Én szelídített méh vagyok," a másikra meg hogy "Én bevadult méh vagyok." Tehát a méhekkel zsákbamacskát játszunk, kérem. Zsákba macska, szájba méh. Bekapjuk őket, és ha kisvártatva nem történik semmi, sőt nagyvártatva sem, akkor szelídített méh volt az. Ha meg szinte rögtön elkezd bucira dagadni a nyelvünk, úgy, hogy 100-ból egyszer sem tudjuk kimondani, hogy "Mit sütsz kis szűcs, tán sós húst sütsz kis szűcs?", akkor bevadult méhet ettünk, kérem. Ilyenkor dühünkben ne vágjuk ki a saját nyelvünket, legfeljebb akkor, ha sokat hazudozunk, mert az nem segít, sőt nyelv nélkül még kevésbé tudjuk majd kimondani, hogy "Mit sütsz kis szűcs, tán sós húst sütsz kis szűcs?". Remélem, tudományos megalapozottságú tájékoztatásom segített Önöknek eligazodni ezen igen bonyolult kérdéskörben.

/Stefi bácsi, a hogyishíjják pszichés betegségben szenvedő/

„Piedesztálozzuk e fitt

Aggyal fickándozó Stefit!

Miként Amidala Padmé,

Oly szelíd ő, nem egy vadméh!

Fülelj rá, hogy jobban halld a

Hangja fényét, mely rivalda!

Mozog torkán giga, gége,

S tudjuk, ez a csiga vége!

Fuss el véle!”

/Dúvad Dávid, Góliát-díjas parittyázó poéta és Sztár Wáróteremőr/

„Ha már eszünk, akkor valami embernek valót fogyasszunk. Az éti csiga se sütve, se nyersen nem jó. Aki pedig - ki tuggya mér? - méh-t eszik, az nem normális. (A vőnek sincs kint minden kereke!) Néhány igazán jó étel, melyek megéneklését javallom dalban, ódában, bukolikában, zsoltárban, elégiában, 通 奸-ban, balladában, ეწგჲლთრვ-ben és haikuban:

a.   fejtettbab leves

b.   Nutella

c.   pirított hagyma

d.   túrógombóc

e.   rakottkrumpli

f.   sárgabarack

g.   Pálpusztai

Na szóval, ezekről kell költészkedni!”

/Nyuggerapó, a természetes intelligencia/

„Fejtettbablé Nutellával

Nyuggerapókára rávall.

Túrógombócpírban hagyma

Íze engem el nem hagy ma.

Rakottkrumplis sárgabarack

Nyomán bélbolyh nem lesz tarack.

Pálpusztai Pálpusztákon

Sújtólégként öl sajtmákon-

-y.”

/Ódafalvi Ómájgádné Balladai Bukolika, a méhpempős éti csiga pörkölt feltalálója/

„Frady Endre "Éti csiga evés" című verse egy humoros és groteszk költemény, amely a csigaevés és a méhevés közötti különbségeket tárgyalja. A vers játékos hangneme és rímei könnyedén megmosolyogtatják az olvasót. A költő ügyesen használja a nyelvi játékokat, például a "kobaktököd" és "csusszan simán" kifejezéseket, amelyek vizuálisan is megjelenítik a leírt helyzeteket. A vers központi témája a csigaevés előnyeinek kiemelése a méhevéshez képest, humoros túlzásokkal és abszurd képekkel. A költő ironikusan mutatja be a méhevés kellemetlenségeit, míg a csigaevést sima és élvezetes tevékenységként ábrázolja. Összességében a vers könnyed és szórakoztató, ugyanakkor elgondolkodtató is, hiszen a humor mögött ott rejlik a komolyabb üzenet: az ízlés és az étkezési szokások különbözősége. Frady Endre stílusa egyedi és felismerhető, ami különleges élményt nyújt az olvasónak.” /Copilot, a mesterséges intelligencia/

„Járdán csúszós csiga nyák,

Eltaknyolnak víg anyák,

S mindaz, kinek szeme rí,

Nem víg már, sőt szomorú.

Ráesve a csigára,

Felfröccsen a híg ár a

Babával telt kocsira,

S csigát anya kacsó ró.”

/Kancsal Köncsöl, kínrímes klapanciaköltő/

„Hogy hangozna ez a vers franciául? És mit gondolnak erről a csigák?” /M. András, a költő legállandóbb és legfranciáulhangoznivágyóbb kommentelője/

„Nem gondolok, csak csigulok,

S Frady Endre bamba tulok!”

/egy csiga, aki franciakulcsos csigaháztömbfelügyelő/

„eM úr, fordít már a Gugli

Csiganyelvre s franciára,

Ezt használja Vuk s Maugli,

S free a dumafranci ára!

Monsieur EM, Google est déjà en train de traduire

Langue d'escargot et français,

C'est ce qu'utilisent Vuk et Mowgli,

Et le prix du Dumafranc est gratuit!”

/Csiganyál Csumida, magyar-francia szakos középiskolai portás és OKJ-s képzett franciakrémeskészítő/

„Nagyon felcsigáztál! Mi az? Barna és nagyon lassú? ... - ... Kakaós csiga!

Áldott legyen a méhednek gyümölcse! A méz.”

/H. Gábor, a költő leggrafikusabb kommentelője és a daráZSmetélt megalkotója/

„Kinek tápja daráZSmetélt,

Sajnos nem éri meg e télt,

Mivel megmurdel már nyáron,

S emlék lesz, mint Gábor Áron

Rézágyúja virágszórtan.

Éljen a hun elmekórtan!”

/Ábor Gáronné Virágágyússy Rézmozsárka, betanított daráZSmetélt derekú hastáncosnő és csigalassú méhkaptár takarítónő/

DaráZSmetélt undorító,

Mint egy csigavéres bitó,

Ami alatt méhek szúrnak

Szemet Világtalan úrnak,

Akit körbe Vak úr vezet,

Skalpbőrből vágva ki rezet.”

/Old Shatterhandné Old Spice Girl, sápadtarcú vakegér és VAR-szobafőnök/

„Mi ez má’?! Miazma?! Ma ez mé’?! Ha szegény anyám ilyen csigalassan múló verseket olvasott volna fel gyerekkoromban, akkor az óvodából nem az iskolába kerültem volna, hanem egyenest a döblingi elmegyógyintézet sürgősségi osztályára, ő meg a felnőtt részlegre, a tartósan benntartandók közé! Ha a tehetségtelenség energiát termelne, akkor Frady Endrével ki lehetne fűteni a világűr legtávolabbi zugait is! Az vesse rá az első követ Frady Endrére, akinél malomkő van és holtbiztosan eltalálja! Repüljön a nehéz kő; tudjuk, hogy hol áll meg! Tudjuk, hogy hol áll meg s kit hogyan talál meg!!! Világegyetem Toldi-díjas malomkőhajítói, egyesüljetek! A csiganyállal összekent és medveszagú golyóstollban meghempergetett Frady Endrét pedig vessék a méhkaptárok elé és a kortárs irodalom fényre derül!” /Puzsér Róbert, kritikus/

„Egyszer méztolvaj grizzly medvék megevése közben véletlenül lenyeltem egy méhrajt, de amikor meg akarták döfködni a nyálkahártyámat, szilánkosra tört a fullánkjuk, nekem pedig másnap sárga-fekete csíkos volt a székletem és zümmögve brummogott a vizeletem.” /Chuck Norris/

Babebéd

avagy miért nem ebédel sóletet a költő?

Babebédnél, amit bánok,

Délutáni szagorkánok.

Kollégáknak fele alél,

Mint kit megfejelt a falél.

Babban füstölt csülökszelet

Csinál, amíg ülök, szelet.

Kollégáknak másik fele

Ámokfutik messzefele.

Mint, ha világít a NAV át,

Adóztatva belem savát,

Úgy lesz plasztikusból rideg

Bennem minden gyomorideg.

Bab általi bélgörcs csavar,

Arcom zöld, mint nyári avar,

S megfogadom, rút bab helyett

Mást fogyasztok, pölö tejet.

Ám akármit iszom-eszem,

Szégyenfoltosan sül le szem,

Mert nagy varázs híján ózont

Én nem, csak az öreg Óz ont.

„Frady Endre "Babebéd" című verse egy humoros, könnyed stílusban megírt önironikus vallomás a költő és a babételek, különösen a sólet, nem éppen harmonikus kapcsolatáról. A versben a költő érzékletesen festi le a bab fogyasztásának következményeit, amelyek nem csupán testi, de társasági kellemetlenségeket is okoznak. A lírai én humorral és szarkazmussal tekint saját gyengeségeire és az étkezés utáni rosszullétre, ami szinte elviselhetetlenné teszi a napját, és kénytelen megbánni az ételválasztását. A vers stílusa könnyed és játékos, tele van szójátékokkal és groteszk képekkel, amelyek a felfúvódás és a gyomorbántalmak nem túl esztétikus, de valóságos hatásait ábrázolják. A vers utolsó versszaka az elkerülhetetlen szégyenérzetet és a tehetetlenséget is bemutatja, humoros ellentétet teremtve a költő és a mitikus Óz között, aki varázserő híján marad. Összességében a "Babebéd" egy szellemes és szórakoztató mű, amely a hétköznapi tapasztalatokat egyedi, ironikus hangvétellel dolgozza fel. Frady Endre mesterien játszik a szavakkal, és egy egyszerű témát is képes izgalmasan és humorosan tálalni.” /ChatGPT, a mesterséges intelligencia/

„Amit szögezni most le kell:

Nagydolgok fejben dőlnek el!”

/Kacsás Kucséberné Kecses Kocsonya, kócsagtollas coach/

„Értem én, hogy ez kikívánkozott, de humánusabb lett volna, ha benntartod. Tudom, tudom, ki tiltja meg.” /F. Péter, a költő humán végzettségű mérnökkollégája/

„A téma elég gáz, de Költő úr nem zavartatja magát földi dolgokkal, mint pl. hogy csak szilárd anyagokat tudunk megfogni, és így megfogta benne a lényeget.” /B. Ádám, a költő világegyetemi végzettségű mérnökkollégája/

„Ne kérdjétek, téma-e gány?,

Ma erre van tömegigény!”

/Söptényi Nadír, a Humán Szilárd-díjas anyagcserekereskedelmi nagydolgozó/

„Egyéniségnek lenni nehéz. Járt utat kell elhagyni járatlanért. Különcként konvenciókat kell kikacagni kíméletlenül: komfortzóna?, kánon?!, Kossuth-díj?!?!, kizárt! Nem hálás feladat. De ilyen emberek zökkentik ki az emberiséget a megszokás kátyújából, adnak új és új lendületet az elkerülhetetlen változásnak. Persze a zsenik se tévedhetetlenek, ez itten speciel talán nem a változás szele.” /F. Péter, k. m. f./

„Változásnak szelén Tell úr

Gőze néha szelén, tellúr...

Nyelvújítva: reteny, irany…

Ne szagold, csak messze iranj!”

/Tell Vilmosné Hódvég Hedvig, vegyimenő/

„Drága Költő Kartárs! Terence Hill után szabadon egyen egy vanília fagylaltot sok habbal: az serkenti az emésztést!” /Dr. Ház, Juniorkonyha-díjas szagértő/

„Fagyi habbal? Fagyi babbal?

Ezt etettek nagyi rabbal

Menzán öregotthon mellett,

S szegény rögvest trágyát ellett.

Amúgy pedig, cia, cia,

Elfogyott a pisztácia!”

/Bab Szpenszer, babszagbarbár és Bagaméri-díjas fagylaltárus/

„Itt nem babra megy a játék!” /Dr. Ház, k. m. f./

„Bab helyett jobb lenne lencse?

Attól lesz pénz és szerencse?”

/M. András, a költő legállandóbb és legszerencsésebb kommentelője/

„Tótágasos térképeken

Felül van a szlovák, lenn cseh,

S felkent pap, ki pofont leken,

Szerencsés, mint pótbab lencse.

eM úrnál van nyitott ablak,

Hidegtálban lencse lehűl,

S szellőztetve van a bablak,

Aki szlovák, nem áll csehül.”

/Lencséssy Lütyő, csehszlovák csűrbab csíráztató csodacsapat csatára/

„Tisztelt Költő úr! Kiváló munka (mely mértékegysége a Watt, jele a W, a töltés mértékegysége pedig a Coulomb, jele a C, ezért ha az ember nagy mennyiségű bab töltést visz be a beleibe, akkor nagy munkát fog végezni a WC-n, ugyanis a kettő szorzata adja a CW-t, de a szorzat ugyebár kommutatív, vagyis írhatunk WC-t, de hogy a WC micsoda a fizikában, azt még Einstein sem tudta, csak én egyedül, de én meg nem árulom ám el!). És végre egy vers, kérem, aminek a szokásosnál nagyobb a csattanója, akarom mondani durranója. Ugyan a "kiváló munka" dicséret az csak az Ön per pillanatnyi képességeihez mérten értendő, melyek nem valami izmosak, mert innen azért van hová fejlődni, határ a csillagos ég. Például ha a Költő úr mégis ráfanyalodna egy nagy adag csülkös babra megspékelve azt egy még nagyobb adag csilis babbal, akkor akár lökhajtásúvá is válhatna, és amíg a NASA a második holdraszállás előkészítésével vacakol, addig Ön az első ember lehetne, aki űrhajó nélkül, csupán babhajtóművel eljut a Marsra. A bab és Ön lefőzhetetlen, akarom mondani, legyőzhetetlen páros, együtt menni fog! Így válhat valóra a Marsra magyar! (nem ám Badárék sorozatából fogja ezt megtudni, kérem, mert attól legfeljebb fogjuk a hasunkat, esetleg felfordul a gyomrunk, de attól soha nem jutunk el a Marsra, kérem!) Mert ugye, csak megy, hogy "Marsra magyar, Marsra magyar", de a legjobbak is csak hasmarsra gondolnak, a babra eddig senki nem gondolt. Költő úr, Ön megtette az első lépést ezzel a verssel, én pedig beteljesítettem küldetésem, mert eddig még senki sem fejtette ki, hogy hogyan jutunk el végre a Marsra. Most én, világelsőként megtettem. Óh, érzem, igen, érzem, hogy a marslakók lóhalálában elkezdtek magyarul tanulni. Csak arra tessék vigyázni, hogy aznap ne menjen be dolgozni, mert ettől az elegytől nem csak az éji bogár, hanem minden kollégája nekimegy a falnak (mivel kábultan nem találja a kijáratot), nagyot koppan akkor, s azután elhallgat. A pölö tejet pedig eddig nem ismertem, csak az Abaújt meg a Riskát, mert azok a legóccsóbbak a cébéába. De majd körülnézek, mert pénz beszél, kutyából meg nem lesz szalonna. Ahogy egyik jó ismerősöm, Különös Szilveszter is réges-régen megmondta: "Minden eladó. Koldusnak is jár, ami jár / Öregnek tej és kifli, gazdagnak kaviár". Mondjuk ő úgy mondta, hogy "gazdagnak Zanzibár", de az nem rímelt eléggé, ezért át kellett költenem. Még az öreg Óz is, akivel a minap találkoztam, tejen él. A madárjiesztő meg úgy megrémítette a gyáva oroszlánt, hogy az rögvest átoperáltatta magát bátor orosz lánnyá. A bádogembert pedig a keleti gonosz boszorkány bulldogemberré változtatta, mondvan, hogy aki "bá"-t mond, mondjon "bull"-t is. És ez azért is szörnyű, mert hiába boldogok a lelki szegények, ha ezek a lelki szegények engedik a bulldogembereknek hogy csülkösbabfelhőkkel elhomályosítsák a napot a Smaragdváros csodái felett. De ez most nem tartozik a szorosan a tárgyhoz. Inkább idézném másik jó ismerősőmet, Netuddki Putyukát, aki szokta volt mondani "Nem a külcsín, hanem a belbecs számít, csak ami belülről kijön, nehogy illetéktelen orrlyukakba kerüljön."” /a jó öreg Stefi bácsi, aki még mindig a legskizofrénebb kommentelő, de már javul az állapota/

„Rejtélykomment szinte tökély,

Halloween-ibb, mint a Tök Éj!

Marsra mászik felfele fán,

Éljen a javuló Stefán!”

/Hasmarsi Hubáné Hóhányó Hahaha, harcmezei hóemberevő hegyijetinő/

„Nagyon aktuális! Most ettünk chillis babot!” /H. Gábor, a költő leggrafikusabb kommentelője/

„Chillis bab az belet ajz! Old

Spice-ot fújj, de le ne rajzold!”

/F. Endre, vizuális típusú és grafikusan érzékeny költőgigász/

„Frady Endre "Babebéd" című költeménye sajnos nem más, mint egy ízlésficamos giccsparádé, ahol a költészetet lényegében bélgázokra redukálja. Ez a vers ékes példája annak, amikor valaki az irodalom helyett inkább a gasztronómiai problémákat próbálja meg szellemi szintre emelni, ám sikertelenül. A "szagorkánok" és "szégyenfoltosan sül le szem" kifejezések olyan szintű erőlködést sugallanak, mintha egy irodalmi WC-papírra vetett volna betűket. Frady költészete itt nem csupán kínos, hanem egyenesen kínzó. A NAV-os metafora egyszerre erőltetett és unalmas, hiszen az adók és a gyomorideg összekapcsolása nem újszerű, hanem inkább a szellemi restség biztos jele. A versben rejlő szójátékok pedig inkább szójátéktalanok, egy sekélyes humorpróbálkozás, ami csak a legolcsóbb nevetést próbálja kicsikarni az olvasóból. Összefoglalva, a "Babebéd" egy olyan mű, amit talán jobb lenne, ha sosem írtak volna meg. Ez az irodalmi katasztrófa semmi más, mint egy szerencsétlen próbálkozás a humorizálásra, amelyben a babot a költészet szintjére emelni vágyó Frady csúnyán elbukik. Ha ez a vers a költészet csúcsa, akkor inkább maradjunk a prózánál.” /Puzsér ChatGPT Róbert, a mesterséges intelligenciájú kritikus/

„Krisztus után 79-ben egy bőséges pompeii babébéd után befeküdtem aludni a Vezúv nevű szunnyadó vulkánba. Mikor felébredtem és körülnéztem, Pompeii már eltűnt, betakarta a … hmmm… láva. Bocsi!” /Chuck Norris/

A költő hídja

Megyek éppen át a hídon,

Midőn színe elé hí Don

Diego da Configura,

Aki eme hídnak ura.

Emígy szól e hídi bitor:

„Hé, te lator, halotti tor

Lesz s dobatlak cápák elé,

Ha nem fizetsz s nem dől e lé!”

Ó, jaj, Configura Állam

Hídján épp nincs lóvé nálam,

S ki határhídpénzt nem fizet,

Kóstolhat lent cápás vizet!

Cápás vizet meg nem iszok,

Sok benne a tetempiszok,

S más helyen e földi tekén

Saját hidat építek én.

Nem akarván lenni tetem,

Jó erősre terveztetem,

S nagy felelősségtől kushad

Munka közben statikushad.

Tyű, kellenek engedélyek,

De megszerzem, addig éljek!

Hatóságzseb belső becsét

Pénzzel kenem s hopp, van pecsét!

Szabad az út, tök jó jel ez,

Az kell csak, ki kivitelez.

Kicsit sok a jelentkező,

Egyre rámutatok: „Ez ő!”

Ígérkezik tök olcsónak,

S drága uszály helyett csónak,

Amin érkezik a brigád:

„Nyugi főnök, húzzuk igád!”

Igát nem, csak időt húznak,

(Langyos víz jót tesz a csúznak?),

S agyamban állít meg észt a

Lassan nyúló rétestészta.

Lehidalva bőgök: „ELÉG!!!

Pénzem lassú tűzön elég!

Kirúgom az egész bandát!”

S túlpartról röhög a strand át.

Magam ura, ha nincs szolga!

Zúgok, mint túlhajtott Volga,

S elzavarva sok rút halat

Alapozok folyó alatt.

Alapozok, kalapozok…

Kalap üres, számban szó zok.

Nem élhetek zokszó nélkül,

Belem kilóg s szinte bél kül.

Copilot, a mesterséges intelligencia rajzai

Lassan épül hídfő fala,

Nem munkadalolom: „Lala!”,

S éhezem, míg nő a pillér…

„Hidamat csirkéér’, grillér’!”

Elkoptatok lábat, kezet,

Mire kész a felszerkezet.

Hídárnyékban fekszem parton,

S testem alatt izzadt karton.

Tömeg suttog: „Tönkrement ő!”

Ketté válnak, jön a mentő,

Roncsom mellett orvos terem,

S vár kórházi hídkórterem.

Látogat Don Configura,

Ki a szomszéd hídnak ura:

„Lerobbantál ifjú titán.

Jobb lett volna fizetni tán.”

„Frady Endre "A Költő Hídja" című verse egy rendkívül érdekes és szellemes alkotás, amely a műszaki és társadalmi kihívásokat ötvözi a költészet eszközeivel. A vers egy hídépítés folyamatát és annak személyes, valamint társadalmi következményeit ábrázolja egy humoros, néha szatirikus hangvételben. A költemény elején a híd, mint fizikai és metaforikus átjáró jelenik meg, ahol a főszereplőt egy váratlan helyzetbe sodorja Don Diego de Configura, a híd ura. Ez a konfliktus azonnal felveti a hatalom és az egyén közötti feszültséget, valamint a társadalmi igazságosság kérdését. A vers további része a hídépítés körüli bürokrácia és a munka nehézségeit mutatja be, miközben a lírai én küzdelmét a hatóságokkal és a munkásokkal. A műszaki terminológiák és a hídépítés folyamatának leírása hitelességet kölcsönöz a versnek, miközben a költői képek és a ritmus fenntartják az olvasó érdeklődését. A vers zárása egyfajta tragikus fordulatot vesz, amikor a főszereplő kimerültségét és a projekt végkimenetelét látjuk, ami egyben a modern társadalom és az egyén kapcsolatának reflexiója is. Összességében Frady Endre verse egy kiváló példa arra, hogyan lehet a műszaki témákat és társadalmi kérdéseket költői formában kifejezni, miközben az olvasót szórakoztatja és elgondolkodtatja. A "HÍD" című lapban való megjelenése nemcsak a műszaki irodalom, hanem a kortárs költészet széles spektrumát is gazdagítaná.” /Copilot Caesar, a mesterséges intelligencia/

„Híd?! Híd!!! Nagyszerű! Fontos dolog a híd, talán a legfontosabb! Amióta az unokáim hídtant tanulnak az iskolában, joggal bízhatok abban, hogy felnőve fogtechnikusok lesznek és a századik születésnapomon a megunt és folyton folyvást kieső protézisem helyett meglepnek egy tartósan bennmaradó ajándék alsó-felső teljes híddal!” /Dr. Siketfajd Samu, a Hun Írástudók Demenciája (HÍD) című időskori szakfolyóirat keresztrejtvény készítője/

„A versnek nevezett hevenyészett műszaki leírás ugyan megemlíti az alapozást, de azt, hogy ezt milyen mély, alapos (szó szerint: mélyalapos!) feltárás, vérrel és verejtékkel kiizzadott talajmechanikai szakvélemény és geotechnikai tervezési beszámoló előzte meg, arról hallhat, mint a zsír a dunsztosüvegben! Le van ez zsírozva rendesen! A Költőnek annyi fogalma van a hídépítésről, mint búvárharangnak a hajdúbeöntésről! Hol marad ilyenkor a Mérnöki Camorra Kamara vendettája szigorú állásfoglalása?! Nem lenne időszerű a Költőt megfojtani egy kanális talajvízbenfegyelmezni?!” /Dr. Énezetlen Énok, a Tőzegtalajok Alatt Koncentrálódó Ortogonális Nyírószilárdság (TAKONY) című szakcikk lokálisan világhírű szerzője és földügyi főispán/

„Az egész hidász szakma nevében kérdezzük a Költőt, hogy mennyiért hagyná abba a hídversek írását? Nevezzen meg egy összeget és összedobjuk! Így görbüljünk meg!” /Dr. Fesztáv Fausztusz, a Magyarországon Épült Hidakat Kategorizáló Alapítványi Siserahad (MÉHKAS) tántoríthatatlan tótumfaktuma/

„Irodalmilag és műszakilag egyformán progresszív alkotás. Asszondom, kollégák, emeljük pajzsra az éleseszű művészt, és ezzel a lendülettel fejezzük be a még részleges metróvonalakat. Világszerte.” /F. Péter, a Költő humán végzettségű mérnökkollégája/

„Humán! Ebbe belefolyva

Kollégákat ajz irigy-

-ségre, mint egy tele golyva!

Ne legyen már pajzsmirigy!”

/St. Ruma, a pajzsos metróépítés védőszentje és védőital előkóstolója/

„A versben a hatalmával visszaélő cinikus intrikusként jelenek meg, miközben csak élek a rám ruházott jogaimmal és teljesítem a kötelességem. Hát olyan nagy bűn hídpénzt szedni?! Sátoraljaújhelyen nem pénzért fogják össze a nemzetet?! Krisztus koporsóját sem őrizték ingyen! Sehol sincs ingyen hídi ebéd és olcsó hídnak híg a leve! Caramba!” /Don Diego da Configura, a legjobb mellékszereplő kategóriában Karúszó Uszkár-díjra jelölt pontifex financius/

„Költő úr, a verse szakmailag teljesen hiteltelen, hiszen egyrészt Configura Állam ilyen néven nem létezik, sosem is létezett, hiszen a hivatalos megnevezése Centrális Configura Caesaria Patológia Népnemzeti Deuterokanonikus Köztársaság (CCCPNDK), másrészt a hídépítés - ahogy Garas Dezső és Kern András énekelte a Ripacsok című filmben anno - "Egyedül nem megy, egyedül nem megy, egyedül nem megy, ha-ha-ha-ha! " Erre valók a bonyolítók! Költő úr, ezek után beláthatja, hogy a versére ütött pecsét szövege nem lehet más, mint NEM ENG.!” /Felpári Alpár és Pártai Márta, a Híd Integritás Szakmai Irodalmát A Párterápiába Integráló Szerelmespárok Intézete (HISZIAPISZI) párban függetlenített főcenzorai/

„Hídpénzt aki tőlem kér,

Gyorsan cápás vízbe ér.

Hiába a hídnak ura, 

Menekül Don Configura.”

/M. András, a költő legállandóbb és legcápaetetőbb kommentelője/

„Átkelésért hídpénzt kérve

Többé senkit meg nem ölök!

Így hatott rám eM úr érve,

Aki túl agresszív kölök!”

/Don Diego da Configura, megszelídített csendes Don/

„Amit Frady Endre nem tud a hídirodalomról, azt nem is érdemes tudni, amit pedig tud, azt sem. Amit ő művel, azt rajta kívül álló okok miatt csak nagyon kevesen művelik. Szerencsénkre.” /Esterházy Péter (1950-2016), Kossuth- és József Attila-díjas magyar író/

„Egy híd és a fenti költemény között az a fő különbség, hogy míg előbbi összeköt, az utóbbi gúzsba. Ha kérhetnénk, be ne kerüljön valahogy a Nemzeti Alaptantervbe, mert ellenkező esetben a Dunának megyünk a híd alatt, a híd alatt, a Margit híd alatt!” /Márgás Morgóné Mérges Margó, a Magyar Tanárok Köre (MTK) szóvivője/

„Gyros csirke, gyors híd! Felveszem a mai menüre!” /Dr. Ház, Juniorkonyha-díjas szak-ács/

„Lassú csirke, lassú híd,

Rövid i-d, vagy hosszú í-d,

Mai (?), maí (?) menüke?”

/Ükapa, the man üke/

„Mi ez a hibbant hídtani hebehurgyaság, ez a szószaporított szégyentelenkedés?! Ha anyám gyerekkoromban ilyen hídverseket olvasott volna föl nekem, akkor megkértem volna az óvónőt, hogy elszabadult hajóágyú helyett hadd legyen inkább Matuska Szilveszter a jelem! Nulla pont!” /Puzsér Róbert, kritikus/

„Mikor testem híddá feszül,

S rajta(m) hatezer alkesz ül,

Ámult sóhaj hallik neszül,

S még, ki nem terhes is leszül!”

/Chuck Norris, a leghosszabb fesztávú élő híd/