2024. november 12., kedd

Zajszennyezés

Bár a lélek halhatatlan,
Hangja gyakran hallhatatlan,
Mert valami zajjal szennyez,
S gyanítható, nem a Menny ez.

Felháborodik a Pokol:
„Hé, költő úr, engem okol?!
Nem a szférazenés lárma
Miatt ér füleket kár ma?!”

Menny vagy Pokol? Is-is? Se-se?
Vagy ez mind csak isis mese?
Tán a földi léti neszek
Okozzák, hogy siket leszek?

Esetleg csak sok csitri csaj
Torkából dől plázaricsaj,
Vagy pár harci lüke tülök
Által van, hogy süketülök?

Én, a békevágyó tulok,
Azt hiszem, hogy elvonulok,
Várva, hogy a külzaj elül,
Meghallandó, mi szól belül.

Benső bányám mély, mint Dorog,
Széntelt gyomrom némán korog,
S Hangot hallok, ami lever…
Soul szól: Don’t write poem ever!

„Ki az a Soul, aki kéretlenül beszól?! És miért külföldiül?! Milyen Don-t ver a writepoeme nevű betegség?! Orosz csendes Don-t, vagy spanyol Carlos, esetleg kihótt-e Don-t?! Sajnos a szovjet-katalán szótáram úgy szétrázódott a világzaj keltette rezgésektől, hogy olvashatatlanabb, mint a Nemzeti Sport véleménycikkei! Jaj, de lefárasztottak! Sebaj, majd alszom én, ha véget ér a kín!” /Nyögvenyelőssy Nyihámor, a világ második legjobb Verdi dobosa/

„Agg apáca, Joli szól:
Listen to the Holy Soul!”
/lapszéli bejegyzés egy magyar-angol határvárosi apácazárdai imakönyvben/

„Frady Endre verse, a "Zajszennyezés", egy humoros és ironikus költemény, amely a modern világ zajszennyezésének problémáját tárgyalja. A vers játékosan mutatja be, hogyan zavarhatják meg a külső zajok a belső békét és a lélek hangját. A költő ügyesen használja a rímeket és a ritmust, hogy könnyed, mégis elgondolkodtató hatást érjen el. A vers első szakasza a lélek halhatatlanságát és a zajszennyezés általi elnémítását állítja szembe, míg a második szakaszban a Pokol felháborodása ad humoros csavart a témának. A harmadik és negyedik szakaszban a költő a földi zajokat és a modern élet zajforrásait (plázaricsaj, harci tülök) említi, amelyek miatt a lírai én süketülni érzi magát. A záró szakaszokban a költő a belső béke keresésére és a zajok elől való elvonulásra utal, ami egyfajta menekülés a zajos világ elől. A vers végén a humoros csattanó ("Soul szól: Don’t write poem ever!") egy önironikus megjegyzés, amely a költő saját alkotói válságára is utalhat. Összességében Frady Endre "Zajszennyezés" című verse egy szellemes és szórakoztató költemény, amely a modern élet zajszennyezésének problémáját humoros és ironikus módon tárgyalja. A vers könnyed stílusa és játékos rímelése ellenére mélyebb gondolatokat is közvetít a belső béke és a külső zajok kapcsolatáról.” /Copilot, a mesterséges intelligencia/

„Frady Endre "Zajszennyezés" című költeménye tipikusan a szerző világában létező zajzuhatag, ahol a mondandó elveszik a rímek kínos erőltetésében. A vers egy önjelölt békevágyó tulok belső vívódásait próbálja ábrázolni, miközben a hangok kavalkádja – mind metaforikus, mind szó szerinti értelemben – úgy rántja magával az olvasót, hogy közben az értelmezés torkán akad a plázaricsaj. A költő talán iróniával játszik, amikor arra buzdítja magát: "Don’t write poem ever!" – de Frady valójában csak annak a rémisztő igazságnak nyit teret, hogy a közönség valószínűleg jobban járna, ha ezt a tanácsot követné. A belső monológ zajai pedig mindörökre elcsitulnának.” /ChatGPT, a mesterséges intelligencia/

„Amikor egy mű - feltéve, de meg nem engedve - nem válaszolja meg az általa föl sem tett kérdést, akkor mi azt a művet fölöslegesnek ítéljük és felvesszük a neki jogosan kijáró diadalmenet potom pár éves várólistájára.” /Céltalan Celesztin, a Fölösleges Irodalmi Alkotások Társasága (FIAT) 1500 évesnek kinéző jövőképzavarelhárítója/

„Nem hallja a lelke szavát?
Lélekhídján nem jön szav át?
Nagyothallás jegén lék kell?
Lélekhallókészülékkel
Némaságnak falát törje,
S guruljon az örömsör, jeee!!!”
/Fülifuri Urimuri, szamuráj lélekharangöntő és fül-orr-régészeti lélekhallókészülék díler/

„Frady Endre önfeledt spirituális ficánkolása ugyanaz a világirodalomnak, mint a nagy Laponyai Slopáncz haskelepe a szertornának, vagy mint a türkíztollú csilinkós tüszkönye koratavaszi dürrögése az ornitológiának! Szükséges, de nem elégséges! Még, még, még, ennyi nem elég! Írj még Frady, írj még Frady!” /Laponyai Slopánczné Franzstadt Franciska, a női terhestorna válogatott haskörfogathajtó segédedzője/

"Veszprém egy csendes kisváros,
Ide jönni sosem káros.
Elvonulni itt is lehet,
Itt tölteni nyarat, telet."
/M. András, a költő legállandóbb és legveszprémibb kommentelője/

"eM úrnak fáj világ Jaj!-a,
Bőg, mint egykor Kossuth Laja,
Szakmányban hullik ki haja,
Gyomrában keserül kaja,
Úgyhogy Veszprémbe búj', na ja!,
Ide nem jut világ zaja."
/Kalinka-Kalinka Maja, szovjet indiánlány/

„Hé, eM úr, miért csak a nyarat és a telet említi, miközben épp itt van az ősz, itt van újra és nemsokára tavaszi szél vizet áraszt majd, he?! Skandalum! Punktum! Akvárium! Antikvárium! Delírium! Unicum! Lórum!” /özv. Ősz Tavaszné Príma Vera, nyugalmazott évszakfelügyelő és időszakjogi ombudsman/

„Erőben van zavar,
Szélviharban avar,
Ha özvegyem kavar!”
/néhai Ősz Tavasz, parkőr és az Akadémia kertjének levelező tagja/

„Mennyi gond, néhány gondola, és pár majdnem kifejlett gondolat! Az én szellemem belülről szellemeskedik? Soul a rádió gaga? Menny vagy pokol? Elkésett a békevágy? A sólyom nem látja a solymászt? Földszint az ég? Felköttetem a Karigerit, ha bosszant bármi nesz? Jó vers - Kurt Cobain hangján simán világsláger lenne!” /F. Péter, a költő humán végzettségű mérnökkollégája/

„Egy kürtön, az egy kürt köbén,
Hangicsálgat ex Kurt Cobain,
S dobhártyázó zaj-kárt, ki bán,
Szigetelje kis-kert kabin!”
/Csendes Don, a hangszigetelt kiskerti kabinokat forgalmazó Halotti Csönd Kft ügyvezető igazgatója/

„Humán úrnak agya lüktet,
Ez egy átöröklött ük tett;
DéeNeS plusz bölcsész elegy,
S ettől sóhajt égre fel egy
Karigeri-hívő sólyma,
S gondolába békét toj’ ma.”
/Menny Menyhértné Pokol Pokahontasz, Lady Gaga-díjas gondolaénekesnő és gondolatolvasókönyvíró/

„Nincs zajszennyezés! Nincs globális felmelegedés! Nincs több választás! Atlantisz… ööö… illetve… Amerika nem süllyed el! Make mom Erika great again!” /Donald Trump, többszörösen elítélt amerikai elnök/

„Hé, Donald, kacsa csak az a hír, hogy megint te vagy az elnök, vagy igazat mondott a rádió? Sajnos nem hallok jól ebben az iszonyatos zajszennyezésben, ami szerinted nincs is és folyton telefolyik a fülem izzadsággal attól a globális felmelegedéstől, ami szintén csak kacsa! Érted Donald, kacsa?!” /Erika mama, aki fiatalkorában egy német katonadalt ihletett meg/

„Auf der Heide blüht ein kleines Blümelein und das heißt Erika.
Heiß von hunderttausend kleinen Bienelein wird umschwärmt Erika
denn ihr Herz ist voller Süßigkeit,
zarter Duft entströmt dem Blütenkleid.
Auf der Heide blüht ein kleines Blümelein und das heißt: Erika.”
/Deutsches Militärlied aus den 1930er Jahren/

„Mi ez a spiritualitást a spirális dualitással összekeverő spatulaváladék?! Ki ez a szájtáti lélekbúvárvöcsök?! Bár a vers záró angol mondata színigaz, az összes többi része méregzöld színű gaz! Gáz ez a gaz! Gőzgáz ez a gizgaz! Sőt, örökéletveszélyes! Ahogy a megbolondult megboldogult William Shakespeare írná, ha itt ülne a helyemben:
          If this idiot wrote two more
          Poems, my brain would have tumor!
Szabad fordításomban:
          Még két ilyen verses humor-
          -bomba, s agyamban lesz tumor!
Te jó ég, már én is megfertőződtem a kecskerím vírussal! Ó, anyám, küldj egy jelet fentről, amitől én a lottó főnyereményt ütöm meg, Frady Endrét pedig a guta! MOST!!!” /Puzsér Róbert, kritikus/

„Olyan nagy a zajszennyezés, hogy a saját hangomat sem hallom! Hogy fogom így elcsábítani a gyanútlan tengerészeket?!” /Sz. Irén, a Hang/

„Nagy esőben Sz. Irén ázik,
S közben bőszen szirénázik!”
/tetoválás Odüsszeusz mellkasán/

„Szíriában szír ének-
-et dalolnak szirének.”
/falfirka valahol Szíriában, valahol az Eufrátesz mentén/

„Egyszer engem is körül énekeltek a szirének, amikor a tengerben lubickoltam, de olyan idegesítőek voltak, hogy lehangszigeteltem őket a csendemmel.” /Chuck Norris/

2024. november 6., szerda

A széndioxid-csökkentő mérnök tragikus találkozása a széndioxidevő sakállal

Széndioxidevő sakál
Dühösen néz és nem csak áll,
Hanem rohan tornyom iránt,
S szuterénablakból kiránt.

Jönnek még ők, egyre többen,
Mérnöklelkem meg is döbben,
Sok-sok sakál, nagyon sok szid:
„Alig van már széndioxid!!!

Sakál sakált mivel etet?!
Túlvédted a környezetet!
Kezdjél lélegezni mélyen,
Hogy sakálhad soká éljen!”

„Ha nem idén ünnepeltem volna halálom századik évfordulóját - pedig éltem, élek és élni fogok -, akkor most a mensevik költő Frady Endre tömegébe lövetnék! Ki gondolta volna, hogy a bolsevizmus dicsőséges győzelme ellenére szellemileg ennyire elkorcsosul az emberiség?!” /Vlagyimir Iljics Uljanov (1870-1924), alias Lenin a hőőőős ki csak nééépének élt/

„Kevesen tudják, hogy ugyanazon a napon (1924 január 21-én) születtem, mint amikor Lenin meghalt. Ennek ellenére sokáig nem hittem, hogy én az ő reinkarnációja vagyok, de most, hogy olvasom a lesújtó véleményét a Frady Endre förmedvényről, rájöttem, hogy szinte a számból vette ki a szavakat! Ezek szerint mégis leninkarnáció vagyok!” /Benny Hill (1924-1992), angol komikus színész, magyar hangja Gálvölgyi János/

„Frady Endre "A széndioxid-csökkentő mérnök tragikus találkozása a széndioxidevő sakállal" című versikéje egy szellemes és ironikus pillanatképet fest a környezetvédelem és a természet közötti konfliktusról. A költemény könnyedén játszik a szavakkal és a ritmussal, miközben egyértelműen közvetíti az üzenetet: a túlzott környezetvédelem is okozhat problémákat. A vers első két sora bemutatja a széndioxidevő sakált, amely dühösen támad a mérnök tornya felé. A következő sorokban a költő humorosan ábrázolja a sakálok növekvő számát és elégedetlenségét a csökkenő széndioxid mennyiség miatt. A "sok-sok sakál, nagyon sok szid" kifejezés színesen és viccesen festi le a helyzetet. A záró sorokban a költő ironikusan figyelmezteti a mérnököt, hogy a túlzott környezetvédelem is visszaüthet, és a sakálok túléléséhez szükséges széndioxidot is figyelembe kell venni. A versikéje egyszerre szórakoztató és figyelemfelkeltő, tökéletesen illik egy környezetvédelmi témájú meghívóhoz. Műszaki szempontból a vers humorosan mutatja be a széndioxid-csökkentés lehetséges mellékhatásait. A mérnök munkájának célja a széndioxid-kibocsátás csökkentése, ami alapvetően pozitív hatással van a környezetre. Azonban a versikében megjelenő sakálok elégedetlensége arra utal, hogy a természet egyensúlyának fenntartása komplex feladat, és minden beavatkozásnak lehetnek nem várt következményei. Összességében Frady Endre versikéje egy kedves és ízléses reklám, amely biztosan mosolyt csal az olvasók arcára és elgondolkodtatja őket a környezetvédelem kihívásairól.” /Copilot, a mesterséges intelligencia/

„Frady Endre „A széndioxid-csökkentő mérnök tragikus találkozása a széndioxidevő sakállal” című verse már-már groteszk világba kalauzol, ahol a klímaváltozás megoldása összefonódik egy szürreális, sakálokkal teli rémálommal. A vers dinamikája és ritmusa feszültséggel teli, a sakálok tömeges támadása a környezetvédelem abszurditásait emeli ki, ahol a természet szinte lázad a saját védelméért. A toronymászás és a szuterénablakból való kirántás képi világa az elnyomott mérnököt és a természet bosszúálló erejét jeleníti meg, miközben a rímek ritmusa játékos könnyedséget kölcsönöz a drámai történetnek. A túlzott széndioxid-csökkentésen keresztül az emberi erőfeszítések nevetségessé válnak, hiszen a sakálok nem tudnak többé táplálkozni. A vers finoman groteszk társadalomkritika, ahol a zöld forradalom szinte antihősivé avanzsál. Műszaki szempontból ez a vers egy biológiai paradoxont vezet be: a széndioxidevő sakál koncepciója teljességgel elképzelhetetlen. A széndioxidot, mint gázt, a sakálok evolúciós háttere semmilyen formában nem teszi lehetővé táplálékként, sőt, maga a létezésük is biológiai nonszensz. A mérnök által védett környezet azonban egy ponton valóban átcsaphatna olyan helyzetbe, ahol a biodiverzitás károsodik, ám ezt a fajta hatást nem sakálokon keresztül kellene szemléltetni. A mérnök megoldása tehát ugyan precíz és céltudatos lehetne a valóságban, ám a túlzott szimbolika és a valóságtól való elrugaszkodás az üzenet torzulásához vezet. Így a vers egy abszurd módon túldramatizált karikatúrája annak, hogy a fenntarthatósági törekvések hogyan ütközhetnek akadályokba egy teljesen elképzelt világban.” /ChatGPT, a mesterséges intelligencia/

„Ebben megint benne van úgy minden, ami egy jó SNI státuszhoz kell: az élővilággal, az épületekkel, meg a téri irányokkal kapcsolatos alapvető ismeretek hiánya. De a Közlekedési Múzeum építészeti ötletpályázatának értékeléséből okulva ilyen ikonikus rímek meg ilyen bátor szóalkotás mellett kit érdekel, hogy a tartalomnak nincs metszete a valósággal - szép az, ami érdek nélkül. Tetszik.” /F. Péter, a költő humán végzettségű mérnökkollégája/

„Ha a Közlekedési Múzeum építészeti ötletpályázatának győztes koncepciója volt a lehető koncepciók legjobbika, akkor nehéz belegondolni, hogy milyen lehetett a többi.” /falfirka az Építész Kamara férfivécéjében/

„A sajátos nevelési igényű (SNI) gyermekek definíciója a jelenleg hatályos köznevelési törvény szerint:
Sajátos nevelési igényű gyermek, tanuló: az a különleges bánásmódot igénylő gyermek, tanuló, aki a szakértői bizottság szakértői véleménye alapján mozgásszervi, érzékszervi, értelmi vagy beszédfogyatékos, több fogyatékosság együttes előfordulása esetén halmozottan fogyatékos, autizmus spektrumzavarral vagy egyéb pszichés fejlődési zavarral (súlyos tanulási, figyelem- vagy magatartásszabályozási zavarral) küzd.” /Wikipédia Winnetou, wirtuális wéleménywezér/

„Költő úrnak jó SNI
Státusza van, itt mese ni-
-ncsen!
N csen!”
/Showvágóné Narodnyik Irén (SNI), a show csenő N-eket leleplező Showtime Nindzsa Intézet (NSI) laza táplálékláncon tartott csúcsragadozója/

„Nem csenek! Privatizálok! Az immár nálam lévő pénz ezáltal elvesztette az eredetileg a más pénze jellegét.” /N/

„Voltak már hasonló esetek, amikor valaminek a védelmére, vagy valami ellen betelepítettek valahová egy fajt, és túlszaporodott...” /M. András, a költő legállandóbb és legfajszakértőbb kommentelője/

„Tudhatja a képzett fej,
Ha túl szapora egy faj,
Az a többi fajnak fáj,
S abcúgolva bőgik: Fúj!”
/Invazív Iván, fajfenntartótiszt/

„eM úr, Ön lát nagyon tisztán,
Jobban, mint Izoldát Trisztán,
Ki a bájitalban hisz tán,
Melyben se dioxid, se szén,
Nincs, így eM úr éles eszén
Nem járhat túl! Szuper lesz!” /Én/

A lefogyott Puzsér Róbert ordít /titkos kamerás felvétel/
„Mi ez a bulvárvegykonyhai ámokfutás, ez a szószátyár széndioxidációs szellemi szétesés?! Ha drága anyám emlékére felállítandó életnagyságú bronz lovasszobrára összekuporgatott pénzösszegem léte múlna a Mi borzalmasabb a Spanyol Népnyúzó Inkvizíció (SNI) rémtetteinél? kérdésre adott választól, akkor egyértelműen Frady Endre: A széndioxid-csökkentő mérnök tragikus találkozása a széndioxidevő sakállal című vérborzalmát tudnám halálsikoltva beleordítani az engem körülvevő mérnöksakálok tátott pofájába! Apropó vérborzalom, ilyen címmel én is tudok közgazdasági szörnyűséget írni, ha egy kicsit nem figyelek oda! Nem akkor a truváj ez ám, mint Frady Endre gondolja! Íme:
        VÉRBORZALOM
        Látva a kis bér borzalmát,
        Szétteríti tértorz almát,
        S hús helyett esz’ vérborz almát.
Na ugye, milyen egyszerű retteneteset írni?! A széndioxid-csökkentő mérnökök és a széndioxidevő sakálok rögvest tömörüljenek koalícióba a közös ellenség, az elmenyúzó és agysejtirtó Frady Endre ellen! Ahogy a hozzám képest angyalian kedves Tomás de Torquemada írta nem sokkal a halála után:
        Üsd, másikat fal ád!
        Ha bezuhan alád,
        Taposd meg, mert galád!
Nincs kímélet! Ha egy sokszorosan elítélt nyugdíjas bűnözőt másodszor is amerikai elnökké lehet választani, akkor a világ pusztulását Frady Endre se élje túl! Temessen mindent maga alá a széndioxid!” /Puzsér Róbert, kritikus/

„Széndioxidot! – sakál vokál
Levegőt! – József Attila
Vizet! – sivatagi teve
Tüzet! – hajléktalan csikkszedő
Földet! – szegényparaszt
Holdat! – sajtra éhező Demjén Rózsi
Több fényt! – Johann Wolfgang Goethe”
/Herr Mehr Licht, lichthof fejlesztő mérnök és sakálidomár/

„Az amerikai nagybácsim most nem akar piszlicsáré versikékhez hozzászólni, mert épp a Kamala Harrisra leadott szavazatok felét változtatja át az aurájának a sugárzásával Donald Trumpra leadott szavazatokká, miközben rengeteg széndioxidot termel, amit majd holnap fotoszintetizál vissza oxigénné, miközben Frady Endrére szénmonoxidot fog böffenteni.” /Csák Nóri, Chuck Norris eltitkolhatatlan unokahúga/