Amikor...

Amikor szerelmes vagyok,

Szívdobbanásaim nagyok,

Ó, jeee, ó, jeee,

Szívdobbanásaim nagyok.

Amikor szerelmes vagyok,

Mindenütt csókokat hagyok,

Ó, jeee, ó, jeee,

Mindenütt csókokat hagyok.

   refr.:

   Szerelmes vagyok, hű, jeee,

   Objektíve tök hűlyeee,

   Ezt zengi lemez tűjeee.

Amikor szerelmes vagyok,

Biokémiai agy ok,

Ó, jeee, ó, jeee,

Biokémiai agy ok.

   refr.:

   Szerelmes vagyok, hű, jeee,

   Objektíve tök hűlyeee,

   Ezt zengi lemez tűjeee.

Amikor szerelmes vagyok,

Lelkemben forrnak vad zagyok,

Ó, jeee, ó, jeee,

Lelkemben forrnak vad zagyok.

   refr.:

   Szerelmes vagyok, hű, jeee,

   Objektíve tök hűlyeee,

   Ezt zengi lemez tűjeee.

Objektíve, szubjektíve,

Szép e szerelmes dal íve,

Csak túlzásba lett tán víve!

Ó, jeee, ó, jeee!

Meghasad az ember szíve!

megzenésítve és eldalolva: https://www.youtube.com/watch?v=PIwn7pH-ygs

Most átadjuk a szót és a terepet, a Gemini nevű mesterséges intelligenciának...

Hallgatói vélemény: Hormonvihar és rímfaragás

„Frady Endre ismét bebizonyította, hogy a szerelem nemcsak a szívnek, hanem a józan észnek is az ellensége. Ez a dal a biokémiai ámokfutás és a hatvanas évek beat-hangulatának zseniálisan komolytalan ötvözete.

Amiért imádható:

A rímek: A „hűlyeee – tűjeee” párosításért költészeti különdíj járna, ha létezne „trash-líra” kategória.

Az önreflexió: Ritka az olyan szerelmes dal, ami nyíltan bevallja, hogy az előadó az érzelmektől „objektíve” leépült.

A dinamika: Az „Ó, jeee” betétek adják meg azt a fajta retró lüktetést, amitől az embernek kedve támad egy pöttyös nyakkendőben végigrohanni az utcán, és mindenkit arcon csókolni.

Összegzés: Ez a vers pont olyan, mint a szerelem: fájdalmasan őszinte, kicsit sok belőle a jóból, de a végén mégis mosolyogva dúdolod. Csak óvatosan a lemeztűvel!”

* * * * * * *

Lemezkritika: Frady Endre – Biokémiai Beindulás

Kiadó: Retró-Rím Records (2024)

Műfaj: Abszurd-beat / Neuro-romantika

Értékelés: ⭐⭐⭐⭐⭐ (Ötből hat „Ó, jeee”)

Végre megérkezett a polcokra az év legváratlanabb zenei anyaga! Frady Endre, a rímfaragás fenegyereke bebizonyította, hogy a szerelemről nemcsak bárgyú metaforákban, hanem a kőkemény biológiai realizmus talaján is lehet énekelni.

A hangzás: Amikor a Beatles találkozik az orvosi lexikonnal

Az album húzódala, az „Amikor…”, azonnal fülbe mászik a hatvanas évek beat-korszakát idéző lüktetésével. De ne tévesszen meg senkit a vidám „Ó, jeee” kórus! A dal szövege egy mélylélektani és élettani tanulmány. Frady nem kertel: a szerelem nála nem egy égi áldás, hanem egy „biokémiai agy ok”, ami ellen nincs orvosság.

A szövegvilág: A rímek, amik fájnak (de jól)

A művész bátran nyúl olyan nyelvi megoldásokhoz, amelyektől a Magyar Tudományos Akadémia tagjai egyszerre kapnának szívrohamot és nevetőgörcsöt.

Az „objektíve – hűlyeee – tűjeee” hármas rímkombináció olyan avantgárd magasságokba emeli a refrént, ahol a logika már csak ritka vendég.

Külön kiemelnénk a „vad zagyok” kifejezést, amely tökéletesen leírja azt a mentális állapotot, amikor az ember már azt sem tudja, fiú-e vagy lány, csak hagyná a csókokat mindenütt.

Összegzés

A Biokémiai Beindulás nem egy sima lemez, hanem egy diagnózis. Frady Endre a „szubjektíve szép” ívet végül egy drámai fordulattal zárja le: a szív meghasadásával, ami után nem marad más, csak a recsegő lemeztű és a felismerés, hogy szerelmesnek lenni tényleg egyfajta „objektív” elmeállapot.

Kinek ajánljuk? Azoknak, akik szeretik a retró életérzést, nem riadnak vissza a biológiai szakszavaktól a táncparketten, és nem félnek attól, ha egy rím néha „túl lesz víve”.

* * * * * * *

Exkluzív Interjú Frady Endrével: „A rím akkor jó, ha fáj!”

Riporter: Üdvözlöm, Művész Úr! A legújabb slágere, az „Amikor...” hetek óta vezeti a szürrealista slágerlistákat. Mi ihlette ezt a mélyenszántó, már-már orvosi pontosságú vallomást?

Frady Endre: (Megigazítja pöttyös nyakkendőjét, és egy teátrális mozdulattal a távolba néz) Üdvözlöm a kedves olvasókat, ó, jeee! Tudja, a szerelemről mindenki csak azt zengi, hogy „rózsa” meg „május”. De ki beszél a szívritmuszavarról és a neurotranszmitterek ámokfutásáról? Én a tudományt hoztam be a hálószobába! Amikor azt írom, hogy „biokémiai agy ok”, ott a modern ember drámája feszül a rímek között. Meg az is, hogy nem találtam más rímet a „vagyok”-ra.

Riporter: A refrénben elhangzó „objektíve tök hűlyeee” sor sokaknál kiverte a biztosítékot. Ez egyfajta önkritika, vagy társadalmi látlelet?

Frady Endre: (Lelkesen csapkodja az asztalt) Mindkettő! A szerelem egy legális elmebaj. Aki azt állítja, hogy szerelmesen is képes kitölteni egy adóbevallást hiba nélkül, az hazudik! Én csak kimondtam az igazat: a lemez tűje nem hazudik, még akkor sem, ha a rím kedvéért három „e”-vel kell írni a hülyét. A művészet áldozatokkal jár, a nyelvhelyesség pedig az első áldozat az oltáron!

Riporter: Beszéljünk a „vad zagyok”-ról. Ez a kifejezés irodalmi körökben komoly vitákat váltott ki. Mit értsünk ez alatt?

Frady Endre: A „zagy” az a mentális sár, amiben mindannyian dagonyázunk, amikor meglátjuk az Imádottat. Forr, bugyog, zagyog! Ez egy onomatopoetikus bravúr, kérem szépen! Ha a lelkemben zagyok forrnak, akkor az olvasó is érezze a forróságot! Ó, jeee!

Riporter: A dal végén a szív meghasad. Ez a tragikus befejezés mennyire tükrözi a Művész Úr jelenlegi állapotát?

Frady Endre: Nézze, ha az ember ilyen rímeket farag, a szíve naponta többször is meghasad – hol az emóciótól, hol a nevetéstől, hol pedig a kritikusok leveleitől. De a lényeg az ív! A dalnak van íve, szubjektíve és objektíve is, még ha a végén bele is zavarodunk a túlzásokba.

Riporter: Mit üzen a rajongóknak, akik már az utcán is „Ó, jeee”-vel köszöntik egymást?

Frady Endre: Azt, hogy maradjanak objektíve hűlyééék a szerelemben! Ne féljenek a biokémiától, és ha minden kötél szakad, csókoljanak össze mindent, amit látnak – de csak ha van rá engedélyük!

Riporter: Köszönjük az interjút, Endre! Sok sikert a további rímvadászathoz!

Frady Endre: Én köszönöm! Ó, jeee, ó, jeee! (Kifelé menet véletlenül rálép a riporter lábára, majd rímben kér bocsánatot: „Bocsánat, bocsánat, elvitt a bocs-bánat!”)

* * * * * * *

Íme egy levél egy elkötelezett, kissé túlbuzgó rajongótól, aki láthatóan túl sokszor hallgatta meg a dalt egymás után:

Tárgy: Köszönet a biokémiai megvilágosodásért! – Ó, JEEE! Feladó: Rímfaragó Rezső, az „Endre-hívők” Országos Egyesületének alelnöke Címzett: Mélyen Tisztelt Frady Endre Művész Úr!

Mélyen Tisztelt Rím-Generális!

Engedje meg, hogy ezen a szerény elektronikus úton fejezzem ki határtalan rajongásomat az „Amikor...” című remekműve iránt. Mondhatom, a dal hallgatása közben a lelkemben nemcsak vad zagyok forrnak, de szabályos biokémiai vulkánkitörés zajlik!

Mióta megjelent a mű, az életem gyökeresen megváltozott:

A munkahelyemen: Amikor a főnököm megkérdezte, miért nem készült el a negyedéves jelentés, csak annyit válaszoltam: „Főnök, objektíve tök hűlyeee vagyok, ezt zengi az Excel táblák tűjeee!” Kicsit furcsán nézett, de szerintem csak irigyelte a művészi szabadságomat.

A magánéletemben: Megfogadtam a tanácsát, és most már tényleg mindenütt csókokat hagyok. A postás, a szomszéd néni és a közértes Józsi is kapott már egyet-egyet. Józsi kicsit ellenállt, de mondtam neki, hogy ne harcoljon a biokémia ellen, mert az az agy oka!

A diagnózis: Volt szakításom, de most már tudom, hogy nem a szívem tört össze, hanem csak túlzásba lett tán víve az ív! Ez a felismerés annyira megnyugtatott, hogy azonnal rendeltem még három példányt a lemezéből.

Művész Úr! Önnek sikerült az, ami Petőfinek vagy Adynak sosem: rímet talált a „hűlye” szóra úgy, hogy az egyszerre tudományos, zenei és – ne féljünk kimondani – fülrepesztő!

Kérem, ne hagyja abba! A világ szomjazza az ilyen vad zagyokat! Ha elfogy az ív, csak szóljon, küldünk utánpótlást!

Maradok tisztelettel, objektíve és szubjektíve is az Ön örök híve:

Rímfaragó Rezső (aki éppen most is egy vad zagyban dagonyázik)

Ui.: Ó, jeee! Ó, jeee!

* * * * * * *

Íme a Híradó Extra rendkívüli bejelentkezése a helyszínről, ahol elszabadult a biokémiai pokol!

Rendkívüli Hírek: Biokémiai szükségállapot Alsó-Rímvölgyön!

(A stúdióban: Erős Antónia-típusú komoly tekintet, a háttérben vibráló „Ó, JEEE!” felirat)

Műsorvezető: Jó estét kívánok! Ma délután Alsó-Rímvölgyön elszabadult a káosz, miután a helyi kisbíró véletlenül a hangosbemondón játszotta be Frady Endre legújabb slágerét. A településen pillanatok alatt „biokémiai agy ok” lépett fel, a lakosság pedig objektíve elvesztette a kontrollt. Helyszíni tudósítónkat, Rímvölgyi Rezsőt kérdezzük. Rezső, mi a helyzet odalenn?

(Kapcsolás a helyszínre: A háttérben emberek szaladgálnak és lámpavasakat csókolgatnak)

Tudósító: Köszönöm, Antónia! A helyzet leírhatatlan, vagy ahogy a Művész Úr mondaná: vad zagyok forrnak mindenki lelkében! A káosz akkor kezdődött, amikor a lakók kollektíven elkezdték énekelni a refrént. Jelenleg a következő a mérleg:

Közlekedési bénultság: A forgalom teljesen leállt, mert az autósok nem a gázt nyomják, hanem kiszállnak, és „mindenütt csókokat hagynak” – még a szembejövő buszok szélvédőjén is.

Közegészségügyi riadó: A helyi háziorvos megpróbálta higgadtan kezelni a helyzetet, de miután harmadszor hallotta meg a dalt, ő is kijelentette, hogy ő most már „objektíve tök hűlyeee”, és recept helyett csak szívecskéket rajzol a betegek homlokára.

Rendőrségi jelentés: A rendőrkapitány szerint a bűnözés megszűnt, mivel mindenki túl elfoglalt a „szívdobbanásai nagyságával”. Ugyanakkor lefoglaltak 40 darab lemezjátszót, mert a tűjük gyanúsan azt zengte, amit nem kellene.

(Egy arra rohanó polgár váratlanul aron csókolja a kamerát, majd elkiáltja magát: „Ó, JEEE!”)

Tudósító: Amint láthatják, a fertőzés terjed! Itt van mellettem egy helyi lakos, Marika néni. Marika néni, ön hogy érzi magát?

Marika néni: (Zavartan mosolyog, kezében egy Frady-lemezzel) Jaj, fiam, én nem tudom, mi ez, de olyan szép e dal íve! Csak szerintem is egy kicsit túl lett víve... most éppen a lelkemben forrnak azok a mik is... tudod, a zagyok! Megyek is, megkeresem a postást, hagynék rajta egy-két csókot!

Tudósító: Köszönjük, Marika néni! Antónia, a helyi katasztrófavédelem azt javasolja, hogy aki teheti, viseljen fülvédőt, és kerülje a rímekkel való közvetlen érintkezést, mert a meghasadt szív gyógyítása jelenleg nem TB-támogatott! Vissza a stúdióba!

Műsorvezető: Köszönjük, Rezső! Vigyázzanak magukra, és ne feledjék: ha dobban a szív, az csak a biokémia! Ó, jeee!

* * * * * * *

Íme a hivatalos, szigorúan bizalmas rendőrségi dokumentum az esetről:

BUDAPESTI RENDŐR-FŐKAPITÁNYSÁG Közrendvédelmi Főosztály – Rímügyi Alosztály Ügyszám: 666/Ó-JEEE/2024.

JEGYZŐKÖNYV

Készült: 2024. október 24-én, 14:15-kor.

Helyszín: Budapest, Liszt Ferenc tér (a „Zenei Fertőzés” epicentruma).

Tárgy: Garázdaság, közszemérem-sértés és tömeges rímkényszer gyanúja.

Eljáró tiszt: Vasmarok Valér r. százados.

Az intézkedés alá vont személy adatai: Név: Lírai Lajos

Foglalkozása: Okleveles biokémikus (jelenleg felfüggesztve).

Állapota: Súlyosan „Frady-ittas”, térben és időben dezorientált, de rímekben beszél.

A cselekmény leírása: A járőrszolgálat lakossági bejelentésre érkezett a helyszínre, ahol a nevezett Lírai Lajos gyanúsított egy köztéri lámpavasat átkarolva hangosan azt ordította: „Ó, JEEE!”. A gyanúsított szemmel láthatóan a józan ész határain kívül tartózkodott (objektíve).

Az intézkedés során a gyanúsított ellenállást nem tanúsított, sőt, megkísérelte a járőrautó szélvédőjét „csókokkal borítani”, hivatkozva egy bizonyos Frady Endre által deklarált biokémiai szükségállapotra. Arra a kérdésre, hogy miért rongálja a közvagyont nyálmintákkal, azt felelte: „Biokémiai agy ok, százados úr, magának is jár egy jó nagy ok!”

Lefoglalt bizonyítékok: 1. 1 db hordozható lemezjátszó, amelynek tűje látványosan elgörbült a folyamatos „hűlyeee” rímek rezgésétől.

2. 1 db szív alakú lufi, amin a felirat: „Vad zagyok forrnak bennem”.

3. Egy üveg ismeretlen eredetű folyadék, amelyre a gyanúsított azt állította, hogy „szerelmi bájital”, de a laborvizsgálat szerint sima málnaszörp, csak túl sok benne a buborék.

A gyanúsított vallomása: Lírai Lajos a kihallgatás során jegyzőkönyvbe diktálta az alábbiakat:

„Tisztelt Hatóság! Kérem, értsék meg, az ív lett túlvíve! Nem én vagyok a hibás, hanem a lemez tűjeee! A lelkemben forró zagyok kavarognak, és objektíve kijelenthetem, hogy a szívdobbanásaim túl nagyok a 45-ös cellához. Kérem, engedjenek el, mert még hátravan a szubjektív rész!”

Hatósági intézkedés: Mivel a gyanúsított állapota közveszélyes érzelmi túlfűtöttséget mutat, elrendeltem az azonnali átszállítását a Rím-elvonó Intézetbe. Javaslom továbbá a környéken tartózkodó összes „Ó, JEEE!”-t kiabáló személy begyűjtését és kényszerített csendkúra alkalmazását (Hofit vagy népdalokat javaslok ellensúlyozásként).

Záró megjegyzés: A jegyzőkönyv lezárása közben a gyanúsított rám kacsintott és azt súgta: „Szép e rendőri ív, csak a szívem belehasad!” – kértem 5 nap betegszabadságot.

(Aláírás) Vasmarok Valér r. százados (aki objektíve elfáradt)

* * * * * * *

Íme a hivatalos orvosi dokumentum a „Szigorú Rím-elvonó és Realitás-visszaállító Központ” (SZRRK) archívumából.

REHABILITÁCIÓS ADATLAP ÉS KEZELÉSI TERV

Páciens neve: Lírai Lajos (vagy bárki, aki túl sokszor hallotta a refrént) Kórisme: Akut Frady-szindróma, biokémiai alapú rímkényszer, valamint kontrollálatlan „Ó, jeee” kitörések. Súlyossági fokozat: Objektíve kritikus.

1. Fázis: Auditív Detox (A „Tűjeee”-mentesítés)

Módszer: Teljes zenei szilencium. Tilos minden olyan hanghordozó használata, amelyen tű, lézer vagy Bluetooth-jel található.

Terápia: Napi 8 órában monoton hangon felolvasott telefonkönyv vagy statisztikai évkönyv hallgatása.

Cél: A páciens agyában a „zene” fogalmát össze kell zavarni annyira, hogy a „hűlyeee” szóra ne a „tűjeee” ugorjon be reflexszerűen, hanem a „költségvetési hiány”.

2. Fázis: Verbális Önkontroll (A „Zagy”-gátlás)

Módszer: Szigorú rím-tilalom. A páciens csak olyan mondatokat alkothat, amelyekben nincs se asszonánc, se álrím.

Gyakorlat: Ha a páciens kimondja, hogy „vagyok”, azonnal rá kell vágni egy vizes lepedőt, mielőtt hozzátenné, hogy „agyok”.

Cél: A „vad zagyok” lehűtése és a biokémiai folyamatok prózai mederbe terelése.

3. Fázis: Szociális Távolságtartás (A „Csók-stop”)

Módszer: A páciens kezére és arcára puha, de határozott kesztyűt/maszkot adunk, hogy ne tudjon „mindenütt csókokat hagyni”.

Gyakorlat: Interakció köztéri tárgyakkal (lámpavasak, padok) csak távolságtartó, hűvös biccentéssel engedélyezett.

Cél: Annak tudatosítása, hogy a lámpavasnak nincs szíve, így az nem is dobbanhat nagynak.

4. Fázis: Étrendi Kiegészítés

Tiltott ételek: Minden, ami forr (levesek, teák), mert aktiválják a „forró zagyok” érzetet.

Ajánlott étrend: Langyos zabkása, sótlan kétszersült és szénsavmentes víz.

Cél: A belső ív ellaposítása a „túlvitel” elkerülése végett.

Záró rendelkezés:

A páciens csak akkor bocsátható el, ha egy 10 perces teszten keresztül képes rezzenéstelen arccal hallgatni a következő szavakat: objektíve, szubjektíve, lemeztű, biokémia. Amennyiben a páciens elmosolyodik vagy halkan elmotyogja, hogy „hű, jeee”, a kezelést további 100 évig meg kell hosszabbítani.

Kezelőorvos: Dr. Prózai Pongrác (aki szubjektíve unalmas, de objektíve gyógyít)

* * * * * * *

Helyszín: A Magyar Tudományos és Rímfaragó Akadémia Díszterme Időpont: 2085. november 12. Esemény: A 120 éves korában elhunyt Frady Endre posztumusz „Örökös Ó, Jeee!” Életműdíjának átadása.

Ünnepi beszéd: A Biokémia és a Rím halhatatlan násza

A Költő 2085-ös temetése és a frissen elkészült síremlék

Tisztelt Megemlékezők, Tisztelt Hologram-közönség, és Kedves Mesterséges Intelligenciák!

Ma nem gyászolni jöttünk. Mert aki 120 éven át képes volt rímekkel terrorizálni a magyar nyelvet, az nem hal meg, csak átalakul tiszta energiává és némi szóviccé. Ma egy olyan titán előtt tisztelgünk, aki már 2024-ben látta azt, amit a modern orvostudomány csak most, 2085-ben igazolt: hogy a szerelem nem más, mint egy súlyos, de szórakoztató biokémiai üzemzavar.

Frady Endre életművének gyémántja, az „Amikor...” című opus, generációk számára vált alapvetéssé. Emlékezzünk vissza arra a korra, amikor még lemeztűk karcolták a bakelitot! Endre már akkor tudta, amit mi ma már csak nano-chipekkel mérünk: ha a szív dobbanásai nagyok, ott az objektív valóság menthetetlenül csorbát szenved.

Mi tette ezt a művet halhatatlanná?

A tudományos bátorság: Melyik költőnk merte volna Endre előtt leírni, hogy a lélekben nem érzelmek, hanem „vad zagyok” forrnak? Ki merte volna diagnosztizálni az agyat mint „biokémiai okot”? Ő volt a neuro-líra úttörője, aki a dopamin-túlsúlyt rímbe szedte.

A nyelvi forradalom: Ma, a 21. század végén is tanítják az egyetemeken a „hűlyeee – tűjeee” rímpárt. Ez a hármas „e” betű nem csupán elírás volt, barátaim! Ez a végtelenbe nyúló emberi butaság és a technikai tökéletlenség szimfonikus találkozása.

Az őszinteség: „Objektíve tök hűlyeee.” Ebben a három szóban benne van az egész emberi faj történelme. Endre nem akart többnek látszani, mint ami: egy szerelmes embernek, akinek a hormonjai átvették az irányítást a helyesírása felett.

Frady Endre 120 évet élt. Azt mondják, az utolsó szava nem az volt, hogy „Isten veletek”, hanem egy halk, de határozott „Ó, jeee”. Amikor lehunyta a szemét, az orvosi monitorok görbéje egy utolsó, tökéletes szubjektív ívet írt le, mielőtt a szíve végleg meghasadt volna – pontosan úgy, ahogy a dalban megjósolta.

Ma ezt a díjat az „objektív hülyeség” és a „szubjektív zsenialitás” jegyében adjuk át. Vigyük tovább lángját! Csókoljunk meg mindenkit (természetesen a 2085-ös higiéniai protokollok betartása mellett), és soha ne feledjük: ha a lelkünkben zagyok forrnak, ne hívjunk orvost. Csak tegyük fel a lemezt!

Frady Endre, nyugodj rímben! Ó, jeee!

HAJRÁ FRADY

Tengermélyen Tisztelt Hallgató és Zenei Táplálékláncreakciós Csúcsmodell!

Hosszú várakozás után végre megjelent a Kossuth-, Széchenyi-, Nobel- és rezsicsökkent közműdíjra esélyes prózapárduc és líraleopárd (vö. dalszövegíró!) Frady Endre „Hajrá Frady!” c. várva várt nagylemeze (a továbbiakban: a MŰ)!

YouTube-on:

https://www.youtube.com/playlist?list=OLAK5uy_moRMLKr7ezAE3jyleye0rE0n-KPMVkE_k

Spotify-on:

https://open.spotify.com/album/3jQ82DNrZVndFOHXepLxq8?si=0QyXlPq0Q3CBkL80HgkrOQ

Hallgassa meg, majd digitálisan küldje tovább negyvennégyezer legjobb barátjának, rokonának, üzletfelének, kollégájának, kezelőorvosának, gyógyszerészének, Avon-tanácsadónőjének, al- és felperesének, kiképző tisztjének, elv-, kar-, tettes- és cellatársának a MŰVET! A MŰ továbbküldése jobb-, a tovább nem küldése pedig balszerencsével járhat. A hitetlenkedők kedvéért lássunk néhány példát!

- Egy Matuzsálem nevű preóhéber úriember 187 éves korában Lámek nevű fia nemzése miatt elfelejtette továbbküldeni a MŰVET és röpke 782 év elteltével máris elpusztult az Özönvízben, ahol csak a továbbküldést egyedül komolyan vevő Noé user (és családja) menekült meg.

- Egy Joszip Viszarjonovics Dzsugasvili nevű fiatal grúz borscs-futár viszont megnézte és továbbküldte a MŰVET négyezer legjobb barátjának és röpke 45 évvel később megnyerte a II. világháborút. A négyezer legjobb barát mindezt már nem érhette meg. Szkeptikusok is könnyen kitalálhatják, hogy miért.

- Egy Obi van Kenobi nevű Jedi lovag annyira el volt foglalva egy 3 dimenziós hologrammal, hogy ügyet sem vetett a MŰRE és amikor ez ügyben szóváltásba keveredett, lézerkarddal levágták a fejét.

- Hunyadi Mátyás nevű ifjoncot a MŰ továbbküldése után a Dunába akarták dobni, de mivel az be volt fagyva, hirtelen ötlettől vezérelve inkább királlyá választották.

- Áts Feri állandóan csak a büdösre hordott vörös ingével volt elfoglalva és emiatt le sem ült a gépe elé. Hamarosan a derült égből zuhant rá egy nemecsek ernő.

- Hegedűs hadnagy Egerből küldte el a MŰVET török barátainak. Ezután beadott leszerelési kérelmét csodával határos módon elfogadták és még aznap felfüggesztették.

Gondolom, a fenti példák már teljesen meggyőzték Önt. Mindazonáltal még álljon itt néhány jól ismert eset a teljesség igénye nélkül!

Néhány sikeres MŰ elküldő jutalma:

- Hunyadi László – később két lefejezést is megúszott

- Darth Vader – halála előtt végül kiderült, hogy van még benne valami jó

- Frady Endre – a legnagyobb élő kortárs költő lett

- Romeo és Júlia – meghaltak, míg még boldogan éltek

- Lenin – élt, él és élni fog

Néhány sikertelen MŰ el nem küldő büntetése:

- Dugovics Titusz – előbb nem nyílt ki az ejtőernyője, majd pár száz évvel később kiderült róla, hogy nem is létezett

- Puskás Öcsi – az 1954-es vb döntőben les címén nem adták meg az egyenlítő gólját

- egy vadkan – figyelmetlenül kocogva beverte a fejét egy arra sétáló Zrínyi Miklósba és mindketten elvéreztek

- Kodály Zoltán – reggeltől estig öreg nénik és bácsik gajdolását kellett hallgatnia

- Luke Skywalker – a szerelméről kiderült, hogy a húga, az apja pedig belehalt abba, hogy a saját szemével meglátta őt

Kedves Hallgató! Ne habozzon! Klikkelje és forwardolja a MŰVET, oszt’ várja szorgalmasan a csodát!

Üdvözlettel:

Frady Endre

önreklámozási főelőadóművész, a MŰ dalszövegírója (zeneszerző: SUNO nevű gép ész)

frady.endre@gmail.com

A lemez borítója

Maffiaállam

Kisebb-nagyobb kövér Donok

Jobbra-balra élősködnek,

Tiszta légkör az ő konok

Munkájuktól hat már ködnek.

Kastélykertben legelésznek

Kóros jólétjelző zebrák.

Kárára a józan észnek

Közpénzt emészt idült zsebrák.

   refr.:

   Nagyon drága maffiaállam,

   Temiattad felkopik állam.

   Éljen nagyon soká a jó Don

   Kint a Hó’don elsózott jódon!

Rohad kórház, rohad vasút,

Suliban nincs tanári kar.

Őket, a sok tele hasút

Kaviáros sáfrány csikar.

Alattvaló, akit hí Don,

Ám ő engedetlen, nem megy,

Eltűnik egy vágóhídon.

Nem ad róla hírt az M1.

   refr.:

   Nagyon drága maffiaállam,

   Temiattad felkopik állam.

   Éljen nagyon soká a jó Don

   Kint a Hó’don elsózott jódon!

Holdról látszik a sok jó Don

Által megvett összes telek.

Hajléktalant jégkor módon

Fagyasztanak hideg telek.

Urizál az önkényrezsim,

Sír most sorról sorra dalom,

Égig ér a csökkent rezsim…

Nincs más hátra, forradalom?

   refr.:

   Nagyon drága maffiaállam,

   Temiattad felkopik állam.

   Éljen nagyon soká a jó Don

   Kint a Hó’don elsózott jódon!

„Frady Endre ezúttal is belecsap a szatíra lecsófazekába, de úgy, hogy közben a fedő a szomszéd galaxisba repül. A Maffiaállam című alkotás egy politikai karikatúra, amely a költőre jellemző rímakrobatikával, szójátékokkal és abszurd képekkel próbál közéleti kórképet festeni – egy olyan közéletről, ahol a kaviáros sáfrány csikar, a zebrák jólétet jeleznek, és a refrén úgy harsog, mint egy kabaréforradalom házilag barkácsolt indulója. A rímei vagy ülnek, vagy ülnek rajtuk, mint NER-lovag a közbeszerzésen, és bár a mondanivaló világos (az oligarchikus hatalom korrupt és embertelen), a formába öntés néha öncélú agyzsibbasztásba csap át. A „Hó’don elsózott jódon” sor például úgy hat, mintha egy fáradt asszociációs játékot szabadítottak volna rá a nyelvre, miközben a mondanivaló megfullad a fonetikai gegben. Összességében a vers egyszerre kiált vádiratként és bohóckodik tiltakozásként – de a Frady-féle groteszk műfajhatárjárásban a pofon néha a poénnak megy, nem a célszemélynek. És bár a forradalmat emlegeti, ez a szöveg inkább egy nyelvi felkelés a jó ízlés ellen.” /ChatGPT, a mesterséges intelligencia/

„Frady Endre „Maffiaállam” című dalszövege egy szatirikus, erőteljes politikai kritikát fogalmaz meg, amely groteszk képekkel és játékos szófordulatokkal mutatja be az állami korrupciót, a társadalmi igazságtalanságokat és az elnyomás mechanizmusait. A szöveg sajátos, karikaturisztikus stílusa egyszerre humoros és kíméletlen, ugyanakkor időnként túlságosan szójátékokra épül, ami elvonhatja a figyelmet a mondanivaló súlyosságáról. A refrén fülbemászó ritmusú, de az „elsózott jódon” szókapcsolat inkább abszurd, mint ütős. Összességében a mű egy markáns társadalomkritikai állásfoglalás, amely merész képekkel és ironikus hangvétellel próbál hatni, bár a hatásossága részben a szóviccek és a szándékos túlzások elfogadásától függ.” /Copilot, a mesterséges intelligencia/

„Nézze, én megértem, hogy vannak, akik költészet útján próbálják kifejezni a véleményüket a világról. Ez rendben van, ez a demokrácia része. De amit itt látunk, az nem más, mint egy balról túlfűtött, lírai performansz, ami a valóság helyett egy sajátos, ködös buborékból táplálkozik. Frady Endre verse inkább egy balliberális panaszdal, mintsem valósághű ábrázolás. Mi nem maffiaállamot építünk, hanem erős nemzeti közösséget. És ha valaki kaviárról álmodik, azt javaslom, jöjjön el egy falunapra, ott kolbász is van, népzene is, és nem kell verset írni hozzá.” /Orbán ChatGPT Viktor, mesterségesen intelligens miniszterelnök/

„Nézze, ez a vers – ha lehet annak nevezni – nem más, mint a baloldali siránkozás költői formába öntött változata. Egy újabb kísérlet arra, hogy a valóságot kiforgassák, a sikereket elhallgassák, és a felelősséget másokra kenjék. A szerző nyilvánvalóan nem érti, hogy az országot nem szóviccekkel és rímekkel kell vezetni, hanem munkával, felelősséggel és hittel. A magyar emberek nem kérnek a káoszból, a gyűlölködésből és a forradalmi hangulatkeltésből. Ők biztonságot, fejlődést és nyugalmat akarnak. Ez a vers pedig – minden gúnyolódása ellenére – pontosan megmutatja, miért nem szabad visszaengedni a baloldalt a hatalomba.” /Orbán Copilot Viktor, mesterségesen intelligens miniszterelnök/

„Ez nem vers, ez egy szellemi bűncselekmény! Frady Endre Maffiaállam című szövege olyan, mintha egy túlhígított stand-up paródia és egy leárazott politikai graffiti házasságából született volna – közjegyző nélkül, természetesen. Ez a szöveg nem bírálat, hanem egy nyelvi lincselés: a rímszerkezet egy kóbor macska lábára húzott zokni, a tartalom pedig úgy szenved, mint egy diplomás tanár a Klik irodájában. A „jó Don” toposz többször visszatérő refrénje olyan, mint egy elakadt vécéöblítés: ismétlődik, büdös, és végül az egész verset lehúzza magával. És mi az a „Hó’don elsózott jódon”?! Ez nem költészet, hanem egy nyelvi önkielégítés, amely során Frady egy kanál badarságot beleönt egy lavór szójátékba, majd megfürdik benne - közben pedig úgy hiszi, forradalmat csinál, miközben csak vattával hadonászik a közélet árnyékbox-ringjében. Ez nem szatíra. Ez egy végstádiumú verspróbálkozás, amit az ízlés oxigénhiányos agyában fogant egy túlfűtött ironizálózselé. A társadalomkritika nem attól válik erőteljessé, hogy random rímek mögé bújtatott közhelyeket ordítunk le egy kartonpapírról. És nem, nem forradalom kell, hanem egy szerkesztő, egy szemetes és egy megbocsátó Isten.” /Puzsér ChatGPT Róbert, a mesterségesen intelligens kritikus/

„Ez a vers nem más, mint egy politikai pamfletnek álcázott rímekbe csomagolt közhelyparádé, amely úgy próbál rendszerkritikát gyakorolni, hogy közben a nyelvi igénytelenség és a képi zagyvaság mocsarában vergődik. Frady Endre „Maffiaállam” című műve nem szatíra, hanem egy szellemi önégetés, ahol a szerző a saját szóvicceiben fullad meg, miközben azt hiszi, hogy épp a hatalom torkát szorongatja. A „kóros jólétjelző zebrák” és az „elsózott jódon” típusú sorok nemcsak értelmetlenek, hanem fájdalmasan erőltetettek. Ez nem nyelvi játék, hanem nyelvi baleset. A refrén pedig olyan, mint egy rosszul sikerült kabarébetét, amit még a közmédia is csak hajnali háromkor merne leadni, hátha senki nem látja. Ez a vers nem tükröt tart a rendszernek, hanem egy torzító lencsét, amin keresztül a szerző saját frusztrációját vetíti ki a világra. A „forradalom?” zárókérdés nem katartikus, hanem komikus – egy kétségbeesett próbálkozás arra, hogy a vers valami súlyt kapjon, miután három versszakon keresztül a rímkényszer és a közéleti közhelyek szado-mazo kapcsolatát élvezhettük. Ez nem költészet. Ez egy politikai graffiti, amit egy részeg bohóc firkált fel a vécéajtóra.” /Puzsér Copilot Róbert, a mesterségesen intelligens kritikus/

„Frady Endre megpróbált szavakkal harcolni a korrupció ellen. Bátran tette. De van egy gond: a rímek túl gyengék voltak ahhoz, hogy megállítsák a maffiát. Én viszont egyszer úgy néztem egy korrupt politikusra, hogy azonnal visszautalta a teljes közbeszerzést. A „Hó’don elsózott jódon” sor? Attól még a Grincs is feladta volna a karácsonyt. Szóval Frady: ha legközelebb verset írsz, hívj meg. Én adom a roundhouse kicket a refrénhez.” /Chuck ChatGPT Norris/

„Ez a vers próbál ütni. De gyenge. Olyan, mint egy papírból hajtogatott nunchaku: látványos, de haszontalan. A szóviccek nem harci technikák. A rendszerkritika nem attól lesz erős, hogy rímel. Ha valódi változást akarsz, nem rímet írsz – cselekszel. Én nem írok verseket. Én történelmet rúgok.” /Chuck Copilot Norris/

megzenésítve:

https://www.youtube.com/watch?v=XfbxobEIHnk&list=RDXfbxobEIHnk&start_radio=1

Kancsalrímes közegészségügyi klapancia

Életmódváltási kanyar,

Ha úgy döntesz, hogy a kenyér

Emésztőrendszeri kényúr,

S könyör nélkül simán kinyír.

Mo Salah és Dani Olmo

Tudja, csúcskaja az alma,

Attól tisztul test és elme,

S lőn az ember békés álmú.

Kenyér helyett almát egyél,

Pálesz helyett vizet igyál,

S ne haljon e váltás-ügy el!

Aki magyar, ezen agyal!

„لا أعرف إندريه فرادي، لكني أحب التفاح. لا آكل الخبز لأنه يزيد من وزني ويزيد من انتفاخي كجملة حامل.” /Mo Salah, a Liverpool egyiptomi szupersztárja/

„Yo tampoco conozco al poeta, pero yo también como manzanas en lugar de pan porque me lo dijo mi entrenador, que tiene una granja de manzanas.” /Dani Olmo, a Barcelona spanyol válogatott játékosa/

„Olmo tüze égessen meg te nyikhaj! Nem manzasas vagyok, hanem menzasas és úgy lecsapok a kajádra, hogy átszakítom a terem búráját és annyit se tudsz majd mondani, hogy palládiumretardációs kompetenciakvóciens!” /a sértett menzasas/

„Ha volt csapattársam Dani Olmo és jelenlegi csapattársam Mo Salah is szerepelhet a versben, akkor én miért nem?! Most liverpooli vagyok, vagy kivert puli, he?!” /Szoboszlai Dominik, magyar labdarúgó/

„Frady Endre „Kancsalrímes közegészségügyi klapancia” című műve egyszerre komikus és elgondolkodtató kísérlet az életmódváltás kérdésének lírai megközelítésére. A cím találóan utal a költemény formájára és tartalmára, hiszen a kancsalrímek szándékosan töredezett ritmusa egyfajta humoros groteszkséget kölcsönöz a versnek. A műben vegyül a mindennapi élet realitása (az étkezési szokások változtatása) és az abszurditás (Mo Salah és Dani Olmo almával kapcsolatos „csúcskajává” avanzsálása), amely különös bájt kölcsönöz a soroknak. Frady ironikus hangvétele és játékos stílusa kiemeli a téma lényegét: az egészség fontosságát és a közösségi tudatosságot, ám ezt könnyed, szatirikus köntösbe bújtatva teszi. A vers szándékosan sztereotipikus „tanító” végkicsengése („Aki magyar, ezen agyal!”) egyszerre kacsint az olvasóra és tart görbe tükröt a társadalmi felelősség és egyéni döntések közötti kapcsolatnak. Frady tehát provokál, szórakoztat, és finoman bíztat az önreflexióra. Talán nem mindenki kedveli a játékos, szándékosan „bénázó” rímeket, de vitathatatlan, hogy az alkotás friss színt visz a közegészségügyi költészet palettájára.” /Copilot, a mesterséges intelligencia/

„A kultúrsokk, amelyben Frady Endre dietetikusnak állt, sajnos nem sokkoló, inkább tragikomikus. A vers annyira didaktikus, hogy egy középiskolai egészségtan könyv is irigykedve nézné. Az önkényesen kancsalodó rímek olyan természetellenesek, mintha egy dietetikus konferencián stand-up comedy műsort adnának elő. A tartalom? Egy bömbölő egészséges életmód-propaganda, amelynek hatására még a kenyér is elmegy nyugdíjba. Mo Salah és Dani Olmo mint dietetikai tekintélyek? Zseniális húzás – körülbelül olyan releváns, mintha egy csatornatisztító brigádra bíznánk az operaház műsorpolitikáját. A vers üzenete nyilvánvalóan a reformtáplálkozás diadala, de ez a diadal inkább egy megroggyant futballkapufára emlékeztet, mintsem egy ragyogó gólörömre. A kancsalrímek tehát nemcsak a versszakokat döntik romba, hanem az olvasó agysejtjeit is. Frady ismét bebizonyította, hogy a versírás számára olyan, mint a kenyér elhagyása: lehet róla beszélni, de az élvezeti értéke kérdéses.” /ChatGPT, a mesterséges intelligencia/

„Hófehérkének is nagyon egészséges volt az alma...” /M. András, a költő legállandóbb és leghéttörpésebb kommentelője/

„Amur Diem! – eM úrj mának!

Ezt zengi a nyenyere.

Almában volt bősz banyának

Elrejtve a kenyere.

Almahéjas kenyérméreg

Alattomos szörnyű tette,

Hogy a fehér lisztű méreg,

Hőfehért megmurdeltette!”

/Hét Mestertörpe Kórus/

„Héttörpe, hétvezér, hétmesterlövész, héttorony, hétműtárgy, hétrétgörnyedés, hétvégitelek, hétipipitéh, hétefejezdmárbe!” /Héthy Hópor, hetvenkedő hűbelebalázs/

„Magánegészségügyi anti-klapancia

Minek az életmód váltás,

Nem érdekel, mi az ártás.

Vígan falom a kenyeret,

Csokiból jöhet több nyelet.

Nutella, fagyi és jégkrém, 

Nápolyi, másnak tömény rém.

De én élek és nem félek,

Bennem cukorban bízó a lélek.

Kakaót és tejet iszom,

Egészséges így az izom.

Pálinka és vörösbor,

Ráér még a halotti tor.

/Nyuggerapó, a költő legszépkorúbb és legmindenevőbbmindenivóbb kommentelője/

„Közegészségügyi klapancia

Nyuggerapó, Nyuggerapó

Eszik-iszik-dínik-dánik,

Víg, mint táj, mit átszel a Pó,

Bármit fal ő, nincsen pánik.

Sej, közegészségügyileg

Bástya ő, nem rés a falon,

Biztosan jár, alig billeg,

Jövőzálog ő, etalon!”

/Slukkeranyó, a TB járulékos vesztesége/

„Amint az közismert, a tudás hat alma, meg mindennap egy alma az orvost távol tartja, de..! A paradicsomból is az alma miatt lettünk kitiltva, valamint nehezen viselném ez az életet az orvosaim (hülyesége) nélkül, így NEM ENG! Kenyeret és cirkuszt a népnek!” /Dr. Ház, Juniorkonyha-díjas megélhetési pék/

„Ház úr fixált ideálja

Avítt Paradicsom, ó!

Almafához őt fixálja

Kígyós maradi csomó!”

/Lucifer Lajos, almaisztáni al-bán és fonottkalácskészítő pokolfajzat/

„Ez a vers nem vers. Ez a szöveg egy nyelvi gyökérkezelés érzéstelenítés nélkül. Olyan, mintha egy dietetikus szóviccekből készült házipálinkát főzött volna, aztán elitta volna, majd hányás közben papírra vetette volna mindazt, ami a lelkéből jött – és sajnos, nem csak onnan. „Életmódváltási kanyar…” – Ez a kezdés már önmagában egy frontális ütközés az irodalommal. Egy „kanyar”, ami nem a gondolati mélységbe visz, hanem a szakadékba. És nem metaforikusan. „Mo Salah és Dani Olmo” – Hölgyeim és uraim, megérkeztünk a vers influenszer szekciójához. Itt most futballisták evangelizálnak az almaevésről, mert mi más tehetne hitelesebbé egy verset, mint két sportoló, akik nyilván nem azért lettek világsztárok, mert elhagyták a kenyeret. Ez olyan, mintha Béres Alexandra tanácsait Schobert Norbi rímekbe fojtva adná elő – de egy harmadikos tanuló fogalmazási szintjén. „Kenyér helyett almát egyél, / Pálesz helyett vizet igyál” – Ez már nem vers, ez egy SZTK-ban kifüggesztett falvédő, egy verbális gyomorégés. Ez nem költészet, ez szociális egészségügyi kampány, amit a Rímfaragó és Parafrázisipari Zrt. gyártott ki egy Excel-táblából. Frady Endre ezzel a versével nemcsak a nyelvérzéket, de az emberiség megmaradt esztétikai ösztöneit is megtaposta, majd meghintette a romokat kancsal rímekkel és közhelyekkel. A vers végén „aki magyar, ezen agyal!” – nem, kedves Frady, aki magyar, az sír. Aki pedig költő, az zokogva keres kötelet. Ez a szöveg egy költészeti Csernobil, ahol a rímek olvadnak, a gondolatok radioaktívak, és a stílus elpárologtatta a józan észt. Köszönöm, Frady Endre, hogy újra bebizonyította: az irodalomnak nemcsak csúcsa van, hanem – sajnos – szennyvize is.” /Puzsér ChatGPT Róbert, a mesterségesen intelligens kritkus/

„Amikor Frady Endre megírta ezt a verset, a szavak könyörögtek, hogy ne kerüljenek papírra. De ő nem hallgatott. A rímek sírva kúsztak el a lap széléről, a metaforák pedig inkább kiugrottak a sorok közül, mint hogy ott maradjanak. Én egyszer egy szempillantással leállítottam egy cunamit – de ezt a költeményt még én sem tudom megállítani. Csak elviselni. Mint a fájdalmat. Vagy a brokkolit. Ez nem vers. Ez egy figyelmeztetés. Legközelebb, ha valaki Frady-féle egészségügyi klapanciával próbálja megtéríteni a zabáló népet, annak nem almát adok… hanem egy olyan pofont, amitől három generációnyi glükózszint visszaáll.”

/Chuck ChatGPT Norris, aki soha nem váltott életmódot. Az életmód igazodott hozzá/

Mártavaszodás vagy mégteledés?

Téltől sápadt arcok bőrén

Tavasznaptól pirul husi.

Rénszarvas tágul s lőn bő rén,

S hő derül, a márciusi.

Meteorológiai

Lyányok szerint tavasz zajlik,

Ám csillagászok fiai

Állítják, szájuk csak zaj lik.

Hej, bizony e vegyes párok

Között március elsején

Nyílik tudományos árok,

S inalok innen el, sej, én...

Balhé lesz, mit meg nem várok!

„Jaj, költő úr, nagyon rávilágított az évi négyszer három hét konfliktusos időszakainkra! Ha előre tudom, hogy a valódi tudomány és az áltudomány rendszeres összecsapása így meg tudja mérgezni a házasságunkat, sose mondok igent ennek a nyikhaj csillagász doktorandusznak! Miért nem egy asztrológusnő kezét kérte meg, akkor együtt jósolgathatnának arról, hogy mikor terheli túl a csillagszemű Nagy Medve a Göncölszekeret! Hülye asztronómusok, asztronómus hülyék!” /Téridő Tordáné Kumulusz Kamilla, meteorológus/

„Hé, hova szalad, költő úr! Csak azért, mert egy tudományos vitasorozat közepette földközeli légkörtorzító modelleket vágunk egymás fejéhez és közben meghajlítjuk magunk körül a téridőt, még nem ok arra, hogy udvariatlanul és pánikszerűen elinaljon a nappalinkból! Attól, hogy vér folyik, maga még élvezheti a vendégszeretetünket! Csak foglaljon állást, hogy maga szerint tavasz van vagy tél! De jól fontolja meg, mit mond, mert lehet, hogy ezek lesznek az utolsó szavai!” /Téridő Torda, csillagász/

„Frady Endre verse, a "Mártavaszodás vagy mégteledés?", finoman egyensúlyoz a tél és tavasz határán, miközben szórakoztató módon mutat rá a természet és az emberi érzékelés közötti ellentmondásokra. A költemény ügyesen fonja egybe a meteorológiai és csillagászati nézőpontokat, rámutatva a kettő közötti eltérésekre, mindezt könnyed, játékos nyelvezettel. Az első versszakban a tél és tavasz közötti átmenetet az arcok sápadtságán és kipirulásán keresztül érzékelteti, humort csempészve a képekbe a rénszarvas bőrén és a márciusi hő derülésén keresztül. A második versszakban a meteorológiai és csillagászati véleménykülönbségeket figurázza ki, míg a harmadik versszakban a tudományos viták közötti árok nyitásával és a költő menekülésével kelti fel a figyelmet. Összességében a vers könnyed hangulatával és humoros megközelítésével idézi elő a tavaszi és téli átmenet kérdését, miközben rávilágít a különböző tudományágak közötti ellentétekre. Frady Endre mesteri módon játssza ki a nyelvi játékokat és képeket, így a vers egyszerre szórakoztató és elgondolkodtató.” /Copilot, a mesterséges intelligencia/ 

„Frady Endre ismét megpróbálta felgyújtani a magyar költészet fáklyáját, de sajnos csak egy pislákoló öngyújtóláng lett belőle, amit az első értelmes gondolat fuvallata is kiolt. A vers a tél és a tavasz határán egyensúlyoz, de inkább orra bukik egy latyakos szóviccben. A "rénszarvas tágul s lőn bő rén" sor olyan, mintha egy szorulásos agymenés következménye lenne, ahol a költő mindenáron meg akarta mutatni, hogy még mindig emlékszik az összetett szavak jelentésmódosító erejére. A "szájuk csak zaj lik" pedig egy olyan hangalakzati baleset, amely után az olvasó szájából is inkább egy mély sóhaj lik... ööö... lökődik ki. A zárlat menekülési kísérlete ("s inalok innen el, sej, én…") mindannyiunk legmélyebb vágyát fogalmazza meg: elmenekülni ebből a rímelő káoszból, mielőtt a költő még egy újabb meteorológiai szóviccet elkövet. Egyetlen pozitívum, hogy a vers rövid – bár, ha még rövidebb lenne, talán jobb is lenne.” /ChatGPT, a mesterséges intelligencia/

„Éljenek az időjósok,

Legyen belőlünk még jó sok!”

/falfirka az Országos Meteorológiai Intézet női mosdójában/

Kedvenc sörünk Arany Ászok,

Csillagokat látunk tőle,

Mi vagyunk a csillagászok,

Minket the Death Star se lő le!”

/falfirka az Országos Csillagászati Intézet férfi vécéjében/

„Tavaszi méhzümmögés, madárcsicsergés? Költő Elvtárs! Ezek mind a vihar előtti csend jelei! Baj lesz ebből, nagy balhé! A Totya is megmondta!” /Dr. Ház, Juniorkonyha-díjas vihar előrejelző/

„Tavasz, méhzümm, madárcsicser,

Ettől rügyezhetik ki cser?

Vihar előtt Totya Lengyel

Érzi, balhés eme csendjel?

Költő Elvtárs tudja eztet,

Eme bajverse is szesz tett.

Eszik-iszik, dínik-dánik,

Nyugi, Ház úr, semmi pánik!”

/Lengyel Totyáné Bajlaki Balalajka, télvíz idei tavaszjötti pánikszobaparancsnokhelyettesnő/

„Költő Úrnak a címben feltett kérdésére nem tudok választ adni, de felajánlom segítségemet a köz javára az alábbi formában:

- Márta nevű ismerőseimet megkérdezem, vaszodnak-e

- Amint felszerelem az autóra a nyári gumit, szólok (ez a művelet köztudottan a késő tavaszi lehűlés és hóesés egyik fő okozója)”

/B. Ádám, a költő világegyetemi végzettségű mérnökkollégája/

„Jaj, csak ne okozzon kárt a

Vaszodások közben Márta!

Téli gumi, nyári gumi,

Bring back, oh, my Bonnie to me!”

/Nyári Télné Őszi Tavasz, négyévszakos nótafaiskolai nótáriusnő/

„Nyuggerapó:

Tél már nincsen

Időjós, tudonc csitriken

Nem az a jó, amit mondanak,

Sokkal fontosabb az,

Amit magukon hordanak.

Ha tavaszodik, tavasz jő,

Én eztet helyesnek tartom.

Rénszarvas ünő, vecsernyén

Legeldes a Tiszaparton.

Ott, ahol a kis Túr, meg egy

BMW siet beléje,

De derűvel vagyon, mert érzi, hogy

A kikelet is közeleg feléje.

Őszül a fejemen

Az összes hajtincsem,

Ám se ősz, se tél,

Imitt sehol sincsen.”

„Nyuggeranyó:

Tavasz még nincsen

Tiszaparton Kiss túr, matat

Süllyedt hajón s rajta a tat

Kiss ujjlenyomattal tele,

Ha elmúlt már ez év tele.

Ha még nem múlt, kesztyűt hord, ó,

Amely kopott, ritkán bordó,

Akárcsak egy boroshordó.

Tavaszmúlunk, leszünk vének,

S ha gyűrt orrán BMW-nek

Szárad vérünk, nincs több ének.

Fejem őszül, kertben csősz ül,

Kis sírkövet nagy sírkő szül,

Téltől Tavasz időt kinn csen,

Ámde itten mégse nincsen.”

„Az időjárás már egyértelműen napos, tavaszi. Nyílnak a virágok, rügyeznek a fák, és Veszprémben már megszűnt a fagy. Remélem, hogy ennél már csak még jobb lesz.” /M. András, a költő legállandóbb és legrügybuzgóbb kommentelője/

„eM úr, azt kérdi e beszély:

Idő- vagy a csillagjárás?

Szétnézve a tény is szeszély:

Idő jó, de égbolt párás.

Konfliktusból jő a veszély:

Egymást el sok tudós pár ás!”

/Dr. Malter Valter, a Tudós Házaspárok Moderátora (THM) cím kitüntetettje és Veszprém vármegyei viadukt vakolóművész/

„Kapunk hideget meleget? Sok hőhó semmiért?? Nincs egy tenyérnyi normalitás az egész világtérképen! Én meg ehhez szóljak hozzá, hogy várjuk-e a májust?! Ember, most jövök ki a templomból!!” /F. Péter, a költő humán végzettségű mérnökkollégája/

„Hé, te Humánka hékás, la! Ezér' ne várjá' má' jusst, he! Juss ki élve a templombúl, oszt’ olyan hidegmeleget kapol tenyérileg, hogy nyúlnormalitást fogol és világtérképet látol forogni izibe, tyű! Ahogyan a kőttő mongya:

          Szórakozó’, Humán úr ma?!

          Szíjjel lapulsz, mint a gyurma

          Péklapátnyi kezem közén!

          Folyamodék erőhöz én!

No, akkó’ ehhő’ tarcsad magad, mer’ meggyűllik a bajod, mint a kinyomatlan pattanás a lovam farán, oszt’ lesz nemulass meg rütyütyü, hinnye!” /Izom Igor, irreál végzettségű ütőmunkafelügyelő/

„Kedves F.P. budapesti lakos úr, elnézését kérjük a jelenleg nálunk gyógykezelt I.I. úr minősíthetetlenül agresszív szavaiért és viselkedéséért! A mi hibánk, hogy a gyógyulás útján már komoly előrehaladást elért páciensünk hirtelen így visszaesett, mert tévedésből beleivott a szintén a klinikánkon vendégeskedő VIP betegünknek, egy meg nem nevezhető óriásállam elnökének, D.T. úrnak a gondatlanságból elöl hagyott vizeletmintájába, amely elmére és erkölcsre nézve egyaránt toxikus anyagokat tartalmaz, sajnos nagyon nem kis mértékben. A prezident urat igyekszünk mielőbb leszedálni, de jelenleg elszabadult hajóágyúként ámokfut szerteszét és üvöltve beleköt az élő fába is. Ursula és Brünhilda nővérek, elfogni!” /Dr. Döbling Dezső, a Sömlényi Ubul Zakkantakat Utókezelő Klinikai Intézmény (SUZUKI) betanított ügyvezető igazgatója/

Mi ez a szépirodalmi bűncselekmény, ez a már a legyártás előtt megromlott lírai katyvaszpép?! Ez a látszólag természettudományos házassági tanácsadás nagyobb károkat okoz, mint félrészeg betontorpedó a műjégpályának! Ezt az ostobaság páclevében fojtogatott rémrímdózist olvasva olyan érzése támad a gyanútlan fogyasztónak, mintha a véreresen dülledt hüledező szeme előtt hajtana be egy áltudományos fantaszta zsebszótár egy dadaista zsákutcába! Ne lássam álmomban anyámat rénszarvasszánon tótágast állva túlhajszolt rénszarvast szánni, ha nem szánom-bánom, hogy Frady Endrére szakosodott kritikusságra adtam a nagy busa fejemet!” /Puzsér Róbert, kritikus/

„Ha ez problémát jelent és az emberiség szépen megkér, akkor szívesen fordítok annyit a Földön, hogy március elsején legyen a tavaszi napéjegyenlőség.” /Chuck Norris/

Térdműtét

Szép az - idéz Kanttól egy cikk -

Aki térdek nélkül tetszik.

Ily idősen szinte érdem,

Hogy még van műtendő térdem.

Jobb térdemnek meniszkusza

Nyárközéptől keszekusza.

Hezitáltam kicsinyég én,

Ám döntöttem nyárnak végén.

Ne maradjon térdben hiba,

Jelentkeztem Uzsokiba,

Hol november közepette

Remek sebész megnézhette.

Tekergette, hajtogatta,

Térd konyult, mint gagyi vatta,

S míg nekem csak nyögnöm kellett,

Ő tett hitet műtét mellett.

Februárnak legelején

Begyüttem, tyű, vígan, sej, én!

Telt ház okán folyosóra

Tettek s lassan folyt sok óra...

Aznap nem kerültem sorra,

Lógott orcám borús orra,

Orvosom is búsan bámult,

Ámde mázli, hogy ez má' múlt!

Haza este, vissza reggel,

Hol hős személyzetsereggel

Tettek alám műtőasztalt,

Amely soká nem marasztalt.

Hamar munka ritkán rikkant,

S Zrínyi bár szenvedett víg kant,

Doki mikkel vala döfik,

Tűk vóttak s nem antik röfik!

UTÉ-s bár, mi nem szerence,

Mégis hazatett jó Bence!

Lábam narancssárga kence,

Ijesztő, ki látja, szeppen,

Alig viszi le a szappan.

(Ez a rész mehetne RAP-pen)

Kedden – akár nem is hiszed -

Varratot jó doktor kiszed.

Szerdán új leszek már, vadi,

S éljenezhetsz: Hajrá Frady!

„Frady Endre verse „Térdműtét” egy sajátos nézőpontból mutatja be az emberi tapasztalatok egyik központi elemét, az egészségügyi beavatkozást és annak testi-lelki vonatkozásait. A költő nemcsak humorral fűszerezi a verse, hanem filozófiai mélységet is ad neki, amint Kant idézésével kezdi. A vers először is kiemeli a sebészi beavatkozás jelentőségét az időskorban, ahol már önmagában az is érdem, hogy egyáltalán még van mit műteni. Az idősödéssel járó testi változások szatirikus ábrázolása és a gyakori orvosi látogatások leírása komikus felhangot kölcsönöz a versnek. A meniszkuszprobléma kapcsán a hezitálás és a műtét melletti döntés folyamatát humoros kontextusba helyezi. Az orvosi rendelőben és a kórházban zajló események ábrázolása is tükrözi a mindennapi ember tapasztalatait, ahol a várakozás, a személyzet hozzáállása és a műtéti előkészületek is szerepet kapnak. A vers második része a konkrét műtét napját és a posztoperatív élményeket írja le. Az orvosi eszközök és a műtét utáni ápolás szatirikus ábrázolása, valamint a narancssárga kence és a varratszedés is humoros keretbe helyezi a gyógyulás folyamatát. A vers végén a hősies személyzet dicsérete és a költő optimista hozzáállása jelenik meg, ahogy újra teljes értékűnek érzi magát. Összességében Frady Endre „Térdműtét” című verse egyedi módon kombinálja a humort és a filozófiai mélységet, miközben az emberi tapasztalatok sokrétűségét és a műtéti beavatkozásokat is bemutatja. A költő mesteri módon képes arra, hogy a mindennapi élet banális eseményeit is érdekes, szórakoztató és gondolatébresztő formába öntse.” /Copilot, a mesterséges intelligencia/

„Térdműtét – avagy a rímfaragás anatómiája Frady Endre ismét lecsapott, és mint egy eltévedt ortopéd sebész, aki verslábak helyett valódi térdekkel bíbelődik, most a saját meniszkuszát fektette fel boncasztalára. A „Térdműtét” című műve a költészet és az orvosi zárójelentés bizarr nászából született, ahol a rímpárok úgy recsegnek-ropognak, mint egy elhasznált porc. A vers narratívája szinte tapintható fájdalmat okoz – nem annyira a műtéti élmény, sokkal inkább a rímképletek kényszeredett vánszorgása miatt. Kant idézése ígéretes kezdés, de gyorsan egy menzai tálcán csúszik tovább a kórházi szubkultúra mélyére, ahol a „tettek alám műtőasztalt” sor olyan döcögősen épül be a szövetbe, mint egy elhibázott térdprotézis. A „Tűk vóttak s nem antik röfik!” sor a magyar költészet egy sötét pillanata – mintha Petőfi egy forradalmi röpirat helyett kocsmában jegyzetelt volna az asztal szélére, majd véletlenül kiadta volna. A beígért RAP-betét végül egy rímbe öntött kézfertőtlenítős horror, amit Eminem is sikítva hagyna félbe. A mű végül egy szédítően nevetséges öngyógyító katarzissal zárul, amelyben a szerző egyenesen buzdítja az olvasót, hogy éltető skandálásban törjön ki: „Hajrá Frady!” – mintha egy térdműtét önmagában is elég indok lenne egy tömeges ovációra. Összegzésként: ha a költészetet szikével lehetne operálni, ezt a verset minimum három helyen amputálnám.” /ChatGPT, a mesterséges intelligencia/

mesterséges intelligencia által megzenésítve:

https://www.youtube.com/watch?v=JNjL3sMZ2yE

Bindzsisztán

Bindzsisztánban élni remek,

Figyelnek ránk óvó szemek.

Adónkat is jól herdálják,

Épülnek a focipályák,

Kastélyok és kicsi vasút,

Szállítva pár pénztelt hasút.

Korrupció minimális,

Árszínvonal nő, sőt száll is,

Életszínvonal bár stagnál,

Jobb az égő vonatszagnál.

Slimfit ifjak ugyan mennek

Haló nyugatra, de ennek

Előnye is van egy rakás,

Immár nem kell nekik lakás,

S kit hanyatlani vitt lába,

Nem küld lurkót iskolába,

Ami nem baj, úgysincs tanár,

S nem ömlik így nagy tévtan ár,

Mely szerint kell értelmiség,

Kiben jogállamvágy is ég!

Szakmunkás legyen, ki marad,

S lesz új Mohács, lesz új Arad!

Minek kórház, minek doktor?!

Disznóból legyen csak sok tor,

Hurka-kolbász kell, meg pálesz,

S Bindzsisztán nagy állammá lesz!

Csonka Bindszisztán nem isztán,

Egész Bindzsisztán Mennyisztán!

„Frady Endre verse, "Bindzsisztán," egy szatirikus és ironikus képet fest egy fiktív országról, amelyben a társadalmi és politikai problémák groteszk módon jelennek meg. A vers humoros hangvétellel mutatja be a korrupciót, a közpénzek pazarlását, az oktatás és egészségügy hiányosságait, valamint a fiatalok elvándorlását. A költő éles kritikát fogalmaz meg a társadalmi igazságtalanságokkal szemben, miközben a vers ritmusa és rímelése könnyed és szórakoztató marad. A vers végén a "Csonka Bindszisztán nem isztán, Egész Bindzsisztán Mennyisztán!" sorokkal a költő groteszk módon utal a helyzet abszurditására és a reménytelenségre. Összességében a vers frappáns és gondolatébresztő, miközben megőrzi humoros és ironikus stílusát.” /Copilot, a mesterséges intelligencia/

„Ez a vers egy szatirikus abszurdum, amely az önmaga paródiájává válik már az első rímpárnál. Frady Endre "Bindzsisztán"-ja olyan, mint egy zsírpapírba csomagolt, túlérett banán: büdös és ragacsos, mégis próbál hatni a fogyasztóra. A szöveg mintha egy kézi mixerrel pépesített politikai szólamok turmixa lenne, amit aztán a humor nevében kiöntöttek a közélet szőnyegére. A rímek - bár papíron léteznek - többnyire olyan erőltetettek, hogy szinte hallani, ahogy recsegve jajgat a magyar nyelv. „Dülledt hasút” és „minimális korrupció”?! Az irónia szándéka ugyan érthető, de az eszköztár annyira fapados, hogy még egy garázsrepülő is irigykedne. Frady politikai és társadalmi kritikát akart megfogalmazni, de sikerült olyan mélyre ásnia a közhelyek bányájában, hogy csak egy sápadt fejlámpa világítja meg a mondanivalót. Összességében: ez nem vers, hanem egy kötözködő Facebook-komment formázott változata. Egyetlen dolog menti meg: a szándékosan groteszk és szürreális túlzásai. Kár, hogy ezek olyanok, mint egy ócska poén a hatodik sör után – túl hangosak, túl sokak, és túl hamar unalmasak. Kinek ajánlanám? Annak, aki a politikai abszurdumokat papírzacskóból akarja belélegezni, miközben megpróbál nem röhögni, nem sírni és nem agybajt kapni egyszerre.” /ChatGPT, a mesterséges intelligencia/

megzenésítve:

https://www.youtube.com/watch?v=N4MdwtqStIw

illetve az ennél is jobb verzió:

https://www.youtube.com/watch?v=4qkMpf-2cdc

Falmászás

Jonatán úr híres almász,

Szabadidejében falmász.

Famászáshoz kieg-sportág,

Tüdőt jól edz, ha az orr tág.

Almafamász munka közben,

S elkábul az almagőzben,

Ezért aztán munka után

Üldögél egy kicsit bután.

Ámde nem sokáig kába,

Falra mászni viszi lába,

S amíg mások almát falnak,

Nekiront a mászófalnak.

Falrésekben vér a telér,

Sok sebbel sebesen felér,

S almaként hull visszaúton…

Jó, hogy nem ül alant Newton!

„Falra mászok, a falmászásától, költő úr! Ha almát ennék, ropogna a fogam alatt, ha borsót, azt meg a falra hánynám! Fejjel a falnak! NEM ENG.!” /Okádó Mikádó, az Átellenes Falmászóvers Alapítvány (ÁFA) ajtófélfamentes főcenzora/

„Frady Endre "Falmászás" című verse egy humoros és szatirikus alkotás, amely a mindennapi tevékenységek és a sport világát ötvözi. A vers főszereplője, Jonatán úr, egy híres almász, aki szabadidejében falmászással foglalkozik. A vers játékosan mutatja be, hogyan válik a famászás és a falmászás egymást kiegészítő tevékenységekké, miközben Jonatán úr a munka és a szabadidő közötti egyensúlyt keresi. A költemény tele van szellemes szófordulatokkal és rímekkel, amelyek könnyed és szórakoztató olvasmánnyá teszik. A humor forrása gyakran a váratlan helyzetekből és a szójátékokból fakad, mint például az "almagőzben elkábul" vagy a "jó, hogy nem ül alant Newton" sorokban. Ezek a sorok nemcsak mosolyt csalnak az olvasó arcára, hanem egyben ironikusan reflektálnak a gravitáció törvényeire és a mindennapi élet abszurditásaira. Összességében Frady Endre verse egy könnyed, mégis elgondolkodtató alkotás, amely a humor és a szatíra eszközeivel mutatja be a sport és a mindennapi élet összefonódását. A vers olvasása közben az ember nemcsak nevet, hanem el is gondolkodik a hétköznapi tevékenységek és a sport közötti párhuzamokon.” /Copilot, a mesterséges intelligencia/

„Frady Endre legújabb agymenése a "Falmászás" című költemény, amely az almaillatú abszurd humor és a rímtechnikai katasztrófa tökéletes házassága. Már a nyitósorban megcsap minket Jonatán úr szürreális létezése, aki egyszerre almász és falmász – az olvasó csak reménykedhet, hogy legalább a szóviccek nem fognak a fejére hullani a magasból. A vers sodrásában gyorsan kiderül, hogy itt minden a légből kapott metaforák és kényszerített rímpárok kaotikus tornamutatványa. Az "almagőz" fogalma önmagában szimbolikus mélységeket kíván sugalmazni, de valójában csak a nyelvi zagyvaságok levegőtlen csarnokába vezet minket. Az pedig, hogy Newton neve egy fizikai slapstick-jelenet margóján tűnik fel, egyértelmű bizonyíték arra, hogy Frady ismét megpróbálta "magasba emelni" a humorát, csak hogy az saját súlyától összeomoljon. A költemény technikai kivitelezése is éppoly kaotikus, mint Jonatán úr falmászó karrierje. A rímek erőltetettek, a ritmus dadog, a szójátékok pedig inkább öncélúan fárasztóak, mintsem szórakoztatóak. Összességében a "Falmászás" egyetlen reménye, hogy Frady Endre hívei felismerik benne a költői bravúrnak álcázott tréfát, és nevetés helyett inkább kíméletesen leteszik a verseskötetet. Ajánlom: azoknak, akik szeretnek kínosan mosolyogni az intellektuális szabadesések során.” /ChatGPT, a mesterséges intelligencia/

„Ha Jonatán falmász,

És te mellé fölmész,

Ritkán maradsz fél-mísz!

Majrés leszel tuti,

Mint egy sokkolt tetű,

S lehullsz, mint egy tata.

Bőgsz, mint Newton, kit te

Törtél éppen ketté,

S fájsz majd, mint kit köt tű!

Úgyhogy Hello Kitty

Inkább változz kúttá!”

/Gémes Gedeonné Artézi Aranka, kútfúrónő és falmászóka díler/

„Falra vagy fára másszak ettől a verstől? És mi lett volna a fizikával, ha Newton kókuszpálma alatt ült volna?” /M. András, a költő legállandóbb és legfizikálisabb kommentelője/

„Nagyon bonyolizált hókusz-

-pókusz kiszámolni kókusz-

-pálma alatt ülő iszák-

-oskodó Newton, az Isaac,

Fátumát, ha alma helyett

Kemény kókusz ért vón’ fejet.”

/Dr. Almafássy Ádámné Kókusz Pálma, gyümölcshullástartományfőnökségi antiatomfizikus/

„Fizikának nem árt,

Hogy Tudomány s nem Art,

Bár a tudós művész,

Vétke vész, nem mű vész.”

/Sir Isaac Newton (1643-1727), brit tudós/

„Hű, de jó! Hű, de szép! Hű De zső! Mert tudom ám, Költő úr, hogy a látszat ellenére Dezsőről szól a verse, aki nem lépett még félre Almával, tehát hű. Ezért kell nagyon vigyázni az Alma nevű titkárnőkkel. Mert Ádám és Éva óta tudjuk, hogy almafára mászni nagyon jó dolog, almabort erjeszteni stikában a börtöncellában is elmegy még, de az almafáról almát enni, az már nagyon nem kóser. Nem mintha a Jóisten kukacoskodni akart volna, hiszen abban a bizonyos almában -- ami legnagyobb géniuszaink szerint nem is alma volt -- nem volt kukac, hanem valami más ártalmas dolog volt benne, például mikrochipben a Tibeti halottaskönyv, a Buddha összes, Mohamed eszemcseréje Belzebúbbal, valamint a Kőszívű ember fiainak moore* nyelvű fordítása. Mert az eszemcsere nagyon jó dolog, ha annak, akivel eszemet cserélek, annak több esze van, mint nekem. De Belzebúbbal eszemet cserélni? Halál reám, ha ezt hagynám! Na de kérem, kérem, most, amikor megették a mikrochipet, az átprogramozta az agyukat, és elkezdtek egymással veszekedni egy kicsit. Aztán meg nagyon. Aztán meg agyon vágta az egyik gyerekük a másikat, mert ezt látták a szüleiktől is, hogy agyon vagdossák egymást. Aztán ettek még több almát, és már nem is tudtak meglenni alma nélkül, olyan függővé váltak tőle, mint cirmos cica a pamutgombolyagtól, vagy mint a Költő úr a versírástól és Stefi bácsi a Frady Endre versek kommentelésétől. Így aztán Ádám és Éva után már mindenki csak mindenkit agyonvágott, ha olyan kedve támadt. Aztán boldogtalanul éltek, amíg meg nem haltak. Ami persze úgy történt, ahogy a Költő úr is megírta. Élemedett korában Ádám, akinek már a csontritkulására való tekintettel megtiltotta az orvosa az almafáról való leesést, meglátta az utolsó almát a fa legtetején, és mindenáron be akart lőni magának egy utolsó almabor-koktélt intravénásan, tehát felmászott érte, Éva meg alulról szurkolt neki. Na de az almafa legfelső ágának, amibe Ádám kapaszkodott, esze ágában sem volt erősnek lenni, letörött, és a túlsúlyos Ádám "almaként hullt visszaúton", pontosan rá Évára nagy erővel. Annak ellenére, hogy Newton még nem fedezte fel a gyorsulás és az erő közötti összefüggést, a nehézségi erő mégis hatott. Hát ki érti ezt? Így lett Ádám s Éva halott. Ha az almafa legfelső ága erősebb lett volna, az én mesém is tovább tartott volna. Aki nem hiszi járjon utána! Hát ezért eszem én csak kevés almát, és ezért vágok agyon kevés embert. Tegnap is talán, ha kettőt vágtam agyon, ami a mai világban igazán irigylésre méltó eredmény. Ahogy kedves távoli rokonom, Fittipaldi Limoncello is szokta volt mondani: "Kevés almát eszem, ezért van még eszem. Ne az agyad lágyuljon, hanem a szíved!" Legyen tehát mindenki Dezső, sőt a Dezsők között is a legdezsőbb! Egyébként meg szerencséje, Költő úr, hogy öreganyjának szólított. Vagy nem???” /Stefi bácsi, a költő legskizofrénebb kommentelője, aki már majdnem mindent tud az életről, a világmindenségről meg a mindenről**/

* a moore a Burkina Fasoban legtöbbek által beszélt törzsi nyelv

** lásd Galaxis útikalauz stopposoknak

„Stefi bácsi jelze, búb

Van a fején Belzebúb

Eszemcsereberéje

Mián s fejbe veré jeeee!

Almát Stefi nagyon rág,

Szája közben vagyon tág,

Oszt’ kukacot agyon vág,

S épült vazsi zagyon Ság.

Hiszipiszi almaként

Tartalmaz e dal ma ként?

Fasoban van Burkina,

Elsőségre gyúr Kína,

S Newton fölött e fán ok

Nélkül ülnek Stefánok!”

/Fittipaldi Limoncelloné Dezsőffy Alma, helyhiány miatt kiutalt hárshegyi beutalt/

„

A

B

C

Ú

G

V

E

R

T

I

K

A

L

I

T

Á

S

! V I V Á T H O R I Z O N T A L I T Á S ! ! !”

/Alacsonyan Fekvő Rendőrök Irracionális Körének Alapköve (AFRIKA)/

„Falmászok fel csokiér’, csokiér’,

Ám eközben koki ér, koki ér,

Ha rám esik csokika, csokika,

Fájik ez a kokika, kokika!

Magas szikla kürtője, kürtője,

Világgá csak kürtölje, kürtölje,

Hogy mászva én fel falon, fel falon,

Juticsokit felfalom, felfalom!

Jonatán bá’, csókolom, csókolom,

Zsákomban bár sok ólom, sok ólom,

Blőd nézőket sokkolom, sokkolom

Azzal, mennyit haladtam, haladtam,

S csokicsúcs van alattam, alattam!

Amikor fent csokizom, csokizom,

Agyamban nő sok izom, sok izom,

Ettől leszek eszes, ép, eszes, ép,

Azaz szimplán meseszép, meseszép.”

/Izom Igor, a Gyönyörű Gyurgyalag SE csokifüggő falmászója/

„Ööö… szeretnék elhatárolódni! Mindentől és mindenkitől! Szabad esnem?” /Jonatán Jenő, a Falmászó Almászó (FA) kupa ide utolsó öt helyezettje/

„Mi ez a penetráns szörnyűségnek még közkegyelmi jóindulattal sem nevezhető előre megfontolt agysejtirtás?! Frady Endre már megint akkora irodalmi borzalmat büdösített maga köré, hogy a Holdról is látszik! Ennek az elmeroggyant almafamászóbogárnak nem a szánalmas versikéin kéne hasgörcsölnie, hanem átmászva a Kínai Nagy Falon menedékjogot kérnie, majd felmásznia a Shanghai Tower falán és ott lazán elengednie magát! Egy 632 méterről szabadon ráeső kótyagos versalmakukac gravitációs erőhatására egy gyanútlan Newton megoszolhat akár tíz négyzetméteren is, azaz lehet belőle egytized Pascal! Frady for Gravity! Hulljon a férgese!” /Puzsér Róbert, kritikus tömegvonzási és oszlatási mérvadó/

„Nem kihívás mászni falat,

Nekem az túl könnyű falat.

Ahol mindenki más fél, ott

Én átugrom a fal felett.

Nem áll utamba oly falu,

Amelyik vasbeton falú,

S joggal lesz a falu félő,

Ha ex-fal csak fali filé.”

/Chuck Norris, a mindenféle verselés koronázatlan királya (is)/

Boldog évrajt

mottó: „Boldogok a tiszta évrajtolók, mert nem övék a szennyek rossz szaga.” /Apokrif Firkopa/

Ünnepek már messze vannak,

Ám valahogy mégse múlik

Bejglimérgezése annak,

Kinek gyomrán nőtt egy new lik.

Újra vár a nemvárt munka,

S nem is málenkíj a robot.

Bőgsz, mint túldegeszelt unka,

Aki benyelt négyes bobot.

Boldog évrajt tehát ritka,

Mint a szútlan antik falant,

Ám most rájössz, mi a titka,

Ha itt elolvasod alant:

Boldogan kezd évet el, ki-

-ben az újéviszony hitvány,

S kinél színjeles a Lelki

Szegénységi Bizonyítvány.

„Boldogok, akik Frady Endrét olvasnak, mert ... mert .... őőő .... mert az Értelmező Kéziszótár használatával pontosan olyan közel kerülnek a szöveg megértéséhez, mint anélkül. Így sosem kell várnunk a Happy Endre. A mi Endrénknek és az egész Frady-tábornak Fradyban gazdag BÚÉK!” /F. Péter, a költő humán végzettségű mérnökkollégája/

„Humán úr jő, kérem, ez Ő,

The szótárként értelmező!

Elméjében él nagy kincsen,

Mit Ő nem tud, nincs vagy nincsen!”

/Mannaman, Frady-tábori lelkész és nyelvtannácivadász/

„Bezonyám! Itten kérem rendnek kell lennie! Ha játék után nem teszünk mindent vissza szépen a helyére, akkor legközelebb senki nem talál meg semmit. Szót a szótárba, könyvet a könyvtárba, ruhát a ruhatárba, kutyát a kutyatárba, lelt a leltárba, must a mustárba! Nnna! Uram, nem vagyok méltó, hogy lenyelvtannácizz! De csak egy szót szólj, és belédkötök ... vagy beléd kötök?!” /F. Péter, k. m. f./

„Boldogok a Hold-dogok, mert övék a sajtkészítők maradéka.” /Apokrif Firkopa, k. m. f./

„Frady Endre "Boldog évrajt" című verse egy szatirikus és ironikus költemény, amely az újévi fogadalmak és a munkába való visszatérés nehézségeit tárgyalja. A vers mottója már előrevetíti a humoros hangvételt, amely az egész művet áthatja. A költemény első szakasza a karácsonyi ünnepek utáni nehézségeket és a bejglimérgezés okozta gyomorproblémákat említi, amelyek sokak számára ismerősek lehetnek. A második szakasz a munkába való visszatérés kellemetlenségeit és a túlterheltség érzését írja le, szellemes hasonlatokkal és szójátékokkal. A vers záró szakasza egyfajta megoldást kínál a boldog évkezdés titkára, amely a lelki szegénység bizonyítványában rejlik. Ez az ironikus megjegyzés tovább erősíti a vers szatirikus hangvételét, és mosolyt csal az olvasó arcára. Összességében Frady Endre verse egy szórakoztató és gondolatébresztő olvasmány, amely humorosan reflektál az újévi fogadalmak és a munkába való visszatérés kihívásaira.” /Copilot, a mesterséges intelligencia/

Frady Endre legújabb agymenése olyan, mintha egy középiskolai versmondó versenyen versenyeztetett volna egy macskát, akit előtte túltömtek bejglivel. A címben szereplő "évrajt" szavunk már önmagában is a magyar nyelv elleni merénylet, de a "new lik" kifejezés után az ember kénytelen megkérdőjelezni az univerzum jóindulatát. A vers az ünnepek elmúltával a gyomorbántalmak és a lelki nyomor tematikáját próbálja összeházasítani egy apokrif mottóval, ami inkább hat banálisnak, mint filozofikusnak. A rímek döcögnek, mint egy rossz állapotú négyes bob, amitől csak azért nem hullik darabokra a kompozíció, mert már eleve az. A "nemvárt munka" és "málenkíj robot" ügyetlenül megidézett történelmi utalásai pedig inkább kínosan didaktikusak, mintsem súlyosak. A "szútlan antik falant" olyan erőltetett, hogy még egy műkedvelő antikbútor-restaurátor is csak értetlenül vakarná a fejét. A "Lelki Szegénységi Bizonyítvány" emlegetése ugyan frappáns lehetne, ha a vers nem esne szét előtte morális és stilisztikai roncsokká. Frady ezúttal is hozza a megszokott formát: a közönség nevet – de nem vele, hanem rajta. Boldog évrajt mindenkinek, aki ezt túlélte!” /ChatGPT, a mesterséges intelligencia/

„Óévhullán ül újév rajt’,

V-alakban látok évrajt

Szállni… na, ez szép kis évrajt!”

/Yearswarm Yearstart, bokorugró békaember/

„A hétfőt én sem szoktam várni, főleg nem ünnepek után. De a szerdát annál inkább... (Társasjáték est szerdánként 17:30-tól, Veszprém, Aulich Lajos utca 3.)” /M. András, a költő legállandóbb és legszerdaváróbb kommentelője/

„Társasjáték attól társas,

Többen játsszák, pölö pár sas,

Vagy tán öt pár, netán hét is,

S szerdából így válik fétis.

eM úr, maga ravasz firma,

Mint a Frakkos néni, Irma,

Kinek két macskája beste.

Ja, a fél hat nem is este!”

/Károly bácsi/

„Jaj, ne beszélj félre, Károly,

Inkább macskatápot tárolj,

Hogyha cicák bújnak alánk

Frakk elől, ki nagyon falánk,

És jómodort gyakran vét el,

Legyen nekik elég étel!”

/Irma néni/

„eMke, midőn jő a hét fő,

És mind a hét tüzet okád,

Mindegy, szerda van vagy hétfő,

Kormos lesz az égett tokád!”

/Ostoros Ottokár, hétfőjű sárkány idomár és veszprémi Lindab díler/

„I am very happy that Lindab products are known and loved in Veszprém! Happy New Year tot he blessed poor in spirit!” /Ola Ringdahl, a Lindab elnök-vezérigazgatója/

„Mea klumpa, mea maxima klumpa! Iiiiiiiiiiiiii!!!” /Veszprémi Linda, klumpát lerúgva sikító karatélyos rendőrlyány/

„Minek ez a sok fölösleg, röviden: Az szeret most élni, aki szeret most élni.” /Nyuggerapó, a költő legszépkorúbb és legélniszeretőbb kommentelője/

„Drága Nyuggerapó szeret

Mostan élni s persze jól, ni!

Nem fölöslik időt s teret,

S így tud vígan kommentolni.”

/Comment O’ló, ollókezű kóma koma/

„Kohn ment tolni?

Hova, tovább?

Gyakorolni

Hímes tolást.

Hol van húsvét

Ma csak új év,

Nem kell most még

Kóser juhvért

Kapufára

Maszatolni.”

/H. Gábor, a költő leggrafikusabb kommentelője/

„Jó Kohn Ferenc s lám Kohn Teó

Konferencián konteó

Témakörben szelet tolnak,

Munkát adva szelet tollnak.

Újév be még alig köszönt,

Há úr, elborítja lösz önt!

Kapufán bár juhvér kóser,

Csupán maszat. Jobb a jó ser!”

/Cudar Cider, összeesküvéselméleti fizikus és szeszfőzőmunkáskáder/

Ádám és Éva a tiltott bejglifánál kigyózik...

„Jaj, én szegény, jaj, én szegény! Költő úr, én csak nyelem a békákat, amelyek között sok-sok túldegeszelt unka is van, melynek hatására a bélcsatornámban félig megemésztett négyes bobok száguldoznak a cél felé, mégsem lakom jól sosem, még karácsonykor sem. Ezt egyszerűen nem értem. Köpjem ki az unkákat? Egyek még több unkát? Az itt a kérdés. Akkor nemesb-e a lélek, ha tömi magába degesz unkák sorait, vagy ha kiköp tenger békanyálat, és elkezdi újévi fogadalmait? Mert hogy nagyon fontosak az újévi fogadalmak is, nem csak az óévi zabálások. Kedves távoli rokonomnak, Fittipaldi Limoncellónak, akivel közös ősünk Ádám és Éva, nos neki egyetlen újévi fogadalma volt, mégpedig az, hogy nem eszi többet degeszre magát az óév végén, de hát következő év végén ellátogatott Magyarországra pihenni egyet, és nem volt képes ezt az egy fogadalmát sem betartani, tragikus körülmények között bejglimérgezésben halt meg 135 éves korában. Pedig, ha egy mustármagnyival kevesebb mákmagot eszik, talán még ma is élne. Egyébként bár nem tartozik szorosan a témához, de mi az, kérem, amit minden népmesébe beletesznek, hogy "boldogan éltek, amíg meg nem haltak"? Miután meghaltak, már nem voltak boldogok? Na, de miért, kérem? Mert nem avatták őket boldoggá haláluk után? Vagy mert nem voltak lelki szegények? Vagy ne higgyünk a meséknek? Ne higgyünk Frady Endre verseinek se? Ne higgyünk Stefi bácsinak se? Ne higgyünk a hitetlenségben sem? Most egy kicsit elbizonytalanodtam. Azt hiszem megeszem a középiskolai bizonyítványomat, abban nincs sok kalória, abból nem lehet baj.” /Stefi bácsi, a költőgéniusz legsikozofrénebb kommentelője/

A diszlexia nemesb-é,

Ha Stefi Bácsi nem eSBé,

Vagy tán unkább-e a degesz,

Aki négyes bobot megesz?

Limoncelló Fittipaldi

Mérgezéséért az Aldi

Felelősebb vagy a méreg,

Ami belopózott kéreg

Alatt Aldis bulocskába,

S így lett Búék Béla kába?!”

/Ádám és Éva, főős és főősnő/

Puzsér Róbert feszültnek tűnik kicsinyég...

„Mi ez a botcsinálta búékmérgezés, ez a balfékhibás blőd blaszfémia?! Ki ez az agyérgörcsoldótlan anyanyelvszomorító antitalentum?! Ha szegény anyám még élne és kisnyugdíjból tévedésből reaktivált tüzértábornok lenne, akkor most biztosan Frady Endre közé lövetne! Teljesen jogosan, jegyzem meg! Frady Endre valójában nem olyan ostoba, mint a döngölt agyagpadló, csak amikor megjött az esze, épp nem volt otthon! Biztos akkor is költeni próbált, mert azt hitte, hogy aki tyúkeszű, az tyúk is egyben! Most pedig szagolhatjuk, amit az orrunk alá tojt! Ahogy egy rendes költő írná:

          Nem kell nekünk Frady Saga,

          Oly szörnyű a body szaga!

Újév alkalmából megfogadom, hogy addig nem olvasok Frady Endrét, amíg nem lesz posztumusz, a rákövetkező újévkor pedig azt, hogy később sem! Nem, nem, soha!” /Puzsér Róbert, kritikus/

„Egyszer egy szilveszteri bulin véletlenül lenyeltem egy duplawé alakban futószalagoló málenkíj robotrajt és egy tucat unkába degeszelt négyes bobcsapatot, de csak akkor vettem észre, amikor újévkor eldugaszolták az angolvécé lefolyóját. Ekkor sajnos kicsit túladagoltam a nagynyomású köpetemet és a nyálcunamitól felrobbant a texasi szennyvíztisztító telep.” /Chuck Norris/