Nyárközép

Itt van a nyár origója,

Fiókázik Bori gólya.

Izzad bár ő, s persze párja,

Zokszózni nincs mersze már. Ja!

Török gyerek meghallaná,

S lábvágástól meghal, naná!

Inkább rejti kint el fészek,

S némák mind az interface-ek.

Nem kell most a gilicének

Semmiféle igric ének,

Hogy „penészes zsemlyén folt túr…”,

Még meghallja Semjén Zsolt úr

S helikopter rója nyomba’

Körét s rajta gólya bomba,

S nincs itt békemese, lövet!!!

- Ó, hogy kapna vesekövet,

S fojtaná szűk kalap alva! -

- kurjant gólya kelepelve.

Hallja lentről Eszter, Ági,

Rontásmondás eszterági.

„A fehér gólya (Ciconia ciconia) a gólyaalakúak (Ciconiiformes) rendjébe, ezen belül a gólyafélék (Ciconiidae) családjába tartozó nagy testű és elterjedési területén általánosan ismert gázlómadár. A köznyelvben erre a madárfajra értik a közismert gólya kifejezést. Népi elnevezései gilice, cakó (családnévben Czakó), koszta, gagó és eszterág.” /wikipédia/

„Ciconia, ciconia,

E’ kéne mán iszkónia,

Mer’ elgyün a vadász, oszt’ a

Tepsiben lesz koszt a koszta!”

/Czakó Czuflák, Czibere-díjas czukorrépa czímerező/

„Sej, penészes zsemlyén folt túr,

Aki ilyet mélyen feltár,

Látja, motoszkál benn zsizsik,

Sikoltoznak is a Zsuzsák!

Zsemlyére a gólya lecsap,

Ám kinyúl egy víziló csáp,

Sej, gilicét fejbe veri,

Szanaszéjjel spriccel vére.

Rőt a kukoricacső, hej,

Ingyom-bingyom ihaj-csuhaj!”

/a versben idézett kancsalfalvai népdal teljes szövege/

„Mink itten Kancsa’fallun gyakran danoljuk nyárközepin eztet a nótát, amikó’ visznek be minket a községi kijózanítóba, ha ippen kifogyik a Zegri Bikavér és csak a kannás Kancsófalvai Gólyavérhez jutunk hozzá.” /Vedelő Vendel, vadvédő vendégmunkás/

Copilot rajza

„Frady Endre "Nyárközép" című verse egy humoros és szatirikus költemény, amely a nyár közepének hangulatát és a mindennapi élet abszurditásait ragadja meg. A vers könnyed, játékos hangvételű, tele van szójátékokkal és váratlan fordulatokkal, amelyek mosolyt csalnak az olvasó arcára. A költemény első szakasza a nyár közepének idillikus képét festi le, ahol a gólyák fiókáznak, és bár izzadnak a melegben, zokszó nélkül tűrik a hőséget. A második szakaszban a török gyerek és a fészek elrejtése kapcsán a vers groteszk és abszurd elemeket vonultat fel, amelyek tovább fokozzák a humoros hangulatot. A harmadik szakaszban a gilice és az igric énekének említése révén a vers a magyar népi hagyományokhoz nyúl vissza, miközben a modern kor abszurditásait is bemutatja, például Semjén Zsolt és a helikopteres jelenet révén. A vers záró szakasza a gólya kelepelésével és a rontásmondással zárul, amely egyfajta groteszk és szatirikus csattanót ad a költeménynek. Összességében Frady Endre "Nyárközép" című verse egy szórakoztató és elgondolkodtató költemény, amely a nyár közepének hangulatát és a mindennapi élet abszurditásait humoros és szatirikus módon mutatja be. A vers könnyed hangvétele és szójátékai miatt ideális olvasmány lehet középiskolás diákok számára, akik így játékos formában ismerkedhetnek meg a költészet szépségeivel és a magyar nyelv gazdagságával.” /Copilot, a mesterséges intelligencia/

„Hidegben a gólya kába,

Azér’ telel Afrikába’,

De most nyár van, nincsen hideg,

Afrik-vadász tiszta ideg,

S akár algér, akár tunéz,

Nagyon tök mérgesen, hú, néz!”

/Hun Hunor, magor vetőmag ordasító síp-dob-nádihegedű díler/

„Óriási tévedés, uram, óriási tévedés, és már nem először. Miért nem kérdez meg engem, G.T.GY.S.T Istvánt, azaz Gólyákról és Török GYerekekről Sokat Tudó Istvánt, mielőtt az egész emberiséget félrevezető, az ősellenség malmára vizet hajtó verset ír? Ha a gólyának megvágja a török gyerek a lábát, abba nem hal bele. A török gyerek biztos nem, de valószínűleg a gólya sem. Namármost a gólya fél, azaz más értelmezés szerint egy lábon állva is képes aludni. Tehát semmi gond. Én is voltam gólya az egyetemen, és a bulik után gyakorlatilag csak aludtam, az előadásokon is, és ebből semmi bajom nem lett, azon kívül, hogy szinte normális maradtam. Maximum arra kellene vigyázni, hogy a török gyerek ne vágja meg mindkét lábát a gólyának. Na, de ha történetesen mindkét lábát megvágná, akkor mi van? Az is csak tiszta haszon. Mert a gólya láb nélkül valószínűleg nem tud felszállni a földről, csak kapálódzik ott idétlenül a szárnyaival, mutatom hogyan, amíg meg nem unja, és így, felszállás nélkül ugye nem tud békákra vadászni, amiből az egész világ óriásit nyer. Miért? Mert, ha tudna békára vadászni, akkor Virágéknak nem jutna elég béka, és akkor nem égne náluk a világ, és nem sütnék a rántott békát. Akkor pedig én mit ennék, ugyebár? Akkor éhes maradnék, abból pedig egyenesen következik a világbéke teljes megszűnése. Ahogy a próféta is mondja: "Ha Virágéknál nem ég a világ, abból világégés lesz." Putyin is azért vadult el ennyire, mert egy kanmurin nem adtak neki rántott békacombot, csupán resztelt máj jutott neki, az is csak előző napi maradék, köret nélkül. Angol tudósok kimutatták, hogy az összes diktátor 90%-a azért lövet a katonáival más katonákra, és azért dobáltat bombákat, mert egyszer éhes maradt, amikor a többiek jól belaktak.

A maradék 10% százalék meg azért, mert sanyarú gyerekkorában nem járhatott helikopterrel az iskolába, csak Studenkával* döcögött oda. Ezért a költő úr csak járjon továbbra is a Retróba, nehogy Frady Putyin váljon a költő úrból, de a Semjén Zsolti bácsit pedig csak ne bántsa senki, mert ő egy keresztlény, vagy mi. Ő csak azért gyárt gólyabombákat, mert hadilábon állunk. Vagy hogy is mondják? Nem hadiláb, hanem háborús vészhelyzet. Naszóval, kicsit megkeveredtem, még én is, ahogy fokozódik a nemzetközi helyzet. De a lényeg, hogy háborús veszélyhelyzetben evidens, hogy egy keresztlény gólyabombákat gyárt. Ezért senki se kockáztassa meg a jövőben, hogy én éhes maradjak, vagy Zsolti bácsi helikopter nélkül maradjon, különösen ne egy magyar gyerek, aki csupa jószándékból meggyógyítja a gólya lábát. Hiszen jól tudjuk hogy a pokolba vezető út csupa jószándékkal van kikövezve. Remélem, ebből a leckémből tanul minden Frady Endre költő úrnak álcázott kém és kettős ügynök, aki az örökös török-magyar barátság és a világbéke megbontására készül, és sírva bánva bűneit feladja magát Rogán Antalnak. De ne törékeny csomagként, hadd dobálják egy kicsit a futárok a kartondobozba zárva.” /Stefi bácsi, a költő legskizofrénebb kommentelője/

*a cseh studenkai vagongyárban gyártott mellékvonali motorvonat

Copilot rajza

„Nézzünk csak fel Stefi bá’-ra!

Elefántcsonttorony vára

Mindenhonnan kimagaslik,

S hegyes csúcsától lesz has lik

Ott elszálló gólyafalkán,

Mit tatárbifsztekként fal kán.

Virágéknál combos béka

Szerint felhők fölött kék a

Hogyishívják, ha nincs bomba,

S nem dönt helikoptert romba.

Hull keresztlény s török gyerek

Ordítanak, szájuk kerek,

S azt kiáltja minden torok:

Éljenek a diktátorok!

Cako diem! – Gólyj a mának!,

S ne vágd lábát Stefi bá’-nak!

Kinek mégis fáj a lába,

Üljön be egy Studenkába!”

/Debil de Genere, St.Effy-díjas sikerkalauz és klauzula fiskális/

„Semjén Zsolt csak rénszarvast lő, gólyát nem. Fontos neki, hogy legyen sok magyar gyerek.” /M. András, a költő legállandóbb és leggólyahozottabb kommentelője/

„eM úr, önt a Gólya Transzport

Gépe hozta és fajanszport

Kavart fel a propellere,

S beszürkült sok műlóhere?!

Zsolt testvér csak szarvasokat

Lő le hőkövetve, sokat,

Mert a gólya gyors és apró,

S céltévesztésért* pap ró?”

/Tréning Atya, a Katolikus Egyházi Torna Tagozati Ökumené (KETTŐ) vezetőedzője/

*a bűn újszövetségi megfelelője – hamartia (ἁμαρτία) – klasszikus görög jelentése: célt téveszt

„Nem állítanám, hogy a második sor után is értem, mi köze van a versnek a címéhez (ennyi erővel lehetett volna török, magyar, dvá brátánki, vagy in memoriam jávorszarvas, vagy amit akartok), vagy hogy tudnám követni a művész driftelését a lendületesen felbukkanó szereplők között, vagy hogy az anyósülésre ültetett, részlegesen józan olvasók teljes biztonságban érezhetnék magukat, midőn a váratlanul előkerülő szereplők hasonló hirtelenséggel gyászos nyomot hagynak a szélvédőn. Hja, az igazi művészet már csak ilyen: ha mindenki érti, és ha senkinek nem fáj, hát nem ér az fabatkát se!” /F. Péter, a költő humán végzettségű mérnökkollégája/

„Hogy maradhatott vón’ tán ki

Török, magyar, dvá brátánki

S jávorszarvas memória?!

Hej, Humán úr, ria-ria!

Anyós-ülés, anyó-sülés,

Anyós ül és anyó sül és

Gyásznyomos a szélvédője!

Gyomorpufftól szél véd! Ő, jeeee!!!”

/Dr. Hasmars Sramsah, magyar-raygam kettős állampolgárságú vastagbéltükröző/

„Vegyük le a zenét, Vágóúr, de megboldogult bölcsészkoromból rémlik, hogy volt (van) ez a sztrímofkonsösznisztehník (stream of consciousness technique), amit pl. Virginia Woolf is alkalmazott, és amire kicsit emlékeztet Endrénk stílusa, kivéve, hogy egyrészt azt prózában alkalmazták, másrészt nem a szerző, hanem a szereplők gondolkodásának bemutatására használták, harmadrészt a szerző nem minden esetben szedett előtte LSD-t.” /F. Péter, k. m. f./

„Szólított, k. m. f. úr? Ön is szedne?” /Lóarcú Suberda Dönci (LSD), szertornász/

Copilot rajza

„Frady Endre "Nyárközép" című verse egy olyan irodalmi alkotás, amit leginkább egy izzadt nyári délután után elfelejtett szennyesnek lehetne nevezni. Már az első sorban az „origó” szó használatával egy teljesen felesleges és erőltetett intellektualizmus próbál belemászni az olvasó tudatába. Ez a vers úgy próbál mélységet imitálni, hogy közben az értelem mélységétől olyan távol áll, mint a gólya a karrierje csúcsától. Az író valami érthetetlen okból kifolyólag úgy döntött, hogy a humort és a társadalomkritikát egy szürreális katyvaszban ötvözi, amiben a „török gyerek” és az „interface-ek” kifejezések inkább emlékeztetnek egy ötlettelen stand-up paródia maradékaira, mint egy értékelhető költői műre. A versszakok teljesen összefüggéstelenül követik egymást, mintha egy részeg költő botladozna az elméje szövevényes ösvényein, miközben próbálja elhitetni, hogy tudja, hová tart. Az, hogy Semjén Zsolt nevét belehúzzák egy versbe, nem teszi azt sem humorossá, sem relevánssá. Ez a fajta kiszámítható és olcsó politizálás leginkább arra jó, hogy elidegenítse az olvasót, aki inkább egy tartalmasabb és kevésbé kínos olvasmányra vágyik. A helikopteres gólya „bomba” képe pedig olyan, mint egy rossz poén, amin még a legrosszabb stand-up est közönsége is csak kínjában nevetne. Frady Endre próbálkozik valami mélyre törő kritikát megfogalmazni, de inkább csak felszínes kliséket pufogtat, és a végeredmény egy olyan lírai massza, ami se nem szórakoztat, se nem gondolkodtat el. Ha ez a vers bármilyen módon a kortárs magyar költészet csúcsát képviselné, akkor a magyar irodalomnak nagyon gyorsan el kellene kezdenie újra gondolni az irányát. Ez a „Nyárközép” inkább a líra mélypontja.” /Puzsér ChatGPT Róbert, a mesterséges intelligenciájú kritikus/

„Mi ez a szemenszedett szellemtelenkedés, ez az amokfutó helikopteres hőhullámlovaglás?! Ki ez az elszabadult hőkövető rakétaként mindenkit homloklebenyen találó dumdum gólya?! Az agysejtirtó origója – Bori gólya rímpárnál csak azért nem vizeltem magam alá, mert hirtelen keresztbe fordult a vesekövem és bedugózott gátként visszaduzzasztotta a véleményemet! Apropó vesekő! Az vesse rá az első követ, aki csak tudja! Utána pedig mindenki más! Utána pedig vessék a Semjén Zsolt helikopterének géppuskája elé! Ne lássam anyám féléletnagyságú lovasszobrát madonnaként könnyezni, ha nem halnék meg inkább hájban zsírpárnák közt, mint kötelező közmunkatábori Frady Endre felolvasóesten agyérgörcsben! A gólya rója meg ezt a termékeny takarmánynak valót!” /Puzsér Róbert, kritikus/

„Egyszer rám is lőttek ágyúval helikopterből, de visszafejeltem a hőkövető rakétát és az ezt követő hő úgy eltüntette a helikoptert, mint egyszeri gázszerelő az uniós közpénzmilliárdokat.” /Chuck Norris/

Frau Kisch munkavédelmi tragédiája

Imádkozunk Frau Kisch-ért,

Aki trágyaszagtól kába,

Ám a hitetlenség kísért,

Mert behullt a latrinába.

Esélyeit nagyon rontja,

Hogy tök undor emelni ki.

Nem látszik ki, csak a kontya,

S trágyás hajat húzni ciki.

Hej, Frau Kisch! Haj, Frau Kisch!

Ajjaj, nem ad nékünk választ!

Még ha szemet-szájat csuk is,

Trágya őt már bentről mállaszt…

Reflux ragad minket begyen,

Szörnyű látvány, mit e sor lát!

Tanulság, hogy mindig legyen

Latrinákon védőkorlát!

„Latrina: nyitott árnyékszék; tábori illemhely.” /A magyar nyelv értelmező kéziszótára/

„Latrina (görög): árnyékszék, emésztő gödör, kloaka” /A Pallas nagy lexikona/

„Mivel soha életemben nem nősültem meg, így Frau Kisch nem az én feleségem és nem én löktem a latrinába! Száguldó riporterként ott sem voltam, hiszen folyamatosan máshol tartózkodtam és soha sem álltam meg annyi időre, hogy nem létező feleségeimet trágyába fullasszam! Ha megtörtént volna, biztos írtam volna róla egy remek tényfeltáró cikket!” /Egon Erwin Kisch (1895-1948), németül író cseh oknyomozó újságíró/

„Nem a legkellemesebb halálnem, de nagyon praktikus, hiszen egyből lebomlik. És ott a hullaszag sem érződik annyira a többi között.” /M. András, a költő legállandóbb és legpraktikusabb kommentelője/

„eM úr, sok nő önért bomlik,

Miként trágyalében Frau,

S hűlt helyből, mely csupán nyom-lik,

Kibugyborékol egy ’Au!!!’?”

/Hóhányó Hetény, hullaszagosító homuvogymuk/

„"Ki tiltja meg,", így költőnk, "hogy elmondjam mi bántott hazafelé menet?!" Nos, a latrina magica ellenállhatatlan bája már Kusturicát is megérintette, de eleddig nagyon kevés művész vállalkozott rá, hogy ilyen érzékletességgel utánérezzen. Talán féltek, hogy a plágium vádját nem tudnák majd lemosni magukról.” /F. Péter, a költő humán végzettségű mérnökkollégája/

„Latrina magica mellett

Humán úr egy komment* ellett,

Népnek mert már nagyon kellett!

Plágiumot mosó medve

Szőrén száradt roadshow nedve,

Mígnem eső lett eredve.

Eme komment másik bája

Kusturica latrinája.

Sok-sok eső szálljon rája!”

*automatikus tárgyeset

/Tabularázó Ózáralubat, törzsi varázslószerszámtanmértan oktató/

„Biz' én ellettem vón' komment né'kül is, de a latrina tükrében megcsillanó mély humanizmustól instant illuminátus állapotba kerültem...” /F. Péter, k. m. f./

„Ej, humán úr, mi az, ma

Megszállta a miazma?”

/Chen Origami Azma, véletlenül idekerült ismeretlen kommentelő/

„Az ilyen balesetek megelőzésére találták ki a reneszánsz Olaszországban, hogy a latrinát a katedrális legmagasabb pontján, a kupola közepén helyezik el.” /B. Ádám, a költő világegyetemi végzettségű mérnökkollégája/

„Panteonnak legtetején

Tényleg lyukat látok, sej én!

Oculus az, azaz a Szem,

Ami latinul van asszem.

Nem latrina, csak egy cseles

Kör, amin a napfény beles.”

/Luk Szájvókör, dzsedi dzsúdó oktató/

„Frady Endre verse groteszk humorral és szatirikus hangvétellel mutatja be Frau Kisch tragikus helyzetét. A vers a mindennapi élet egy abszurd és komikus pillanatát ragadja meg, miközben mélyebb társadalmi és emberi kérdéseket is felvet. A vers első szakasza az imádkozás és a hitetlenség közötti ellentétet tárja elénk, miközben a latrinába esett Frau Kisch képe egyszerre tragikus és komikus. A második szakasz a mentési kísérlet undorító részleteit írja le, ami tovább fokozza a helyzet abszurditását. A harmadik szakaszban a reménytelenség és a végső elkerülhetetlenség érzése dominál, miközben a trágya lassan elnyeli Frau Kischt. A vers záró szakasza egy tanulsággal zárul, amely a latrinák biztonságának fontosságát hangsúlyozza. Ez a humoros, mégis komoly figyelmeztetés a mindennapi élet veszélyeire és a biztonsági intézkedések fontosságára hívja fel a figyelmet. Összességében Frady Endre verse egy szórakoztató, mégis elgondolkodtató mű, amely a groteszk humor eszközeivel mutatja be az emberi élet abszurditását és a mindennapi helyzetek tragikomikus oldalát.” /Copilot/

„Végre valaki foglalkozik a sokszor elhanyagolt munkavédelem kérdésével is! A rohanó árnyékvilágunkban, ahol csak az árnyékszékre ülés ad megkönnyebbülést, könnyű elfeledkezni az élet szagos oldalának veszélyeiről! Bár torokszorító torkoskodás közben a tragédiába torkollásról olvasni, mégis igaz a mondás: Kisdolog, nagydolog, nem ugat hiába!” /Biztonságos Baltazár, munkavédelmi főelőadó/

„Ha már a szabványos védőkorlát is háromsoros, a vers miért több? Valami bűzlik Dániában ... is.” /Dr. Ház, Juniorkonyha-díjas szar-vasgomba őstermelő/

„Ház úr, vasgombája vadít,

Eszek-iszok-dínok-dánok,

S négy sorban rúgom fel Fradyt,

Mert a kihalt dínók dánok.”

/Hamlet Huba, dínólevő vagy dínónemlevő kérdéses dán királyfi/

„Amik ellen nem érdemes imádkozni:

1. A hőmérséklet világátlag marhára megnövekedett, szárad a kukorica, a napraforgó és a mungyó ültetvény

2. Cunami tizedelte meg Lillafüred és Rakamaz lakóságát

3. Kitört a Gellért hegy

Amik ellen érdemes imádkozni:

a. Özv. Zwillinger Adolfnénak kifűződött a cipellője

b. Tulajdonképpen hányadika van másodikán?

c. Frau Kisch beleesett a latrinába”

/XY-esetleg-Z a nemzeti mesterséges intelligencia Nyuggerapó-díjas rendezőelve/

„Azért is szállhatnak imák,

Bejgliből ne hulljon ki mák!

Bő legyen a Mittagessen,

Sz hőszég ellen esző esszen!

Senkinek halálos ágya

Ne legyen latrinatrágya!”

/özv. Zwillinger Adolfné Rakamazi Lilla, füredi imamalomkerékagy díler/

„Ha a latrina partján reménytelenül állóknak akkora hite lenne, mint nekem volt anno, akkor egy bot fölemelésével ketté tudnák nyitni a trágyatengert és Frau Kisch száraz lábbal kelhetne át. De hát ilyenek ezek a mai hitetlen fiatalok!” /II. Mózes, ószövetségi főpróféta/

„Latrinába léptem, trágyás lett az új cipőm!” /Takáts Tamás, dörti blúzt bendőre húzó zeneremete/

„Latrinán, jaj, bomba robban,

Trágyahegy nő egyre jobban,

Csússzunk innen négyes bobban!”

/Babbáb Bob, bélsárospataki polgármester és egykori jamaikai téli olimpikon/

„Mi ez az… ááááááááááááááááááááááááááááá… nem, nem, most vissza kell fognom magam, különben megint pofán ver valaki! Ma higgadt értékelést fogok adni! Tehát: tartalom és forma korrelációjában a vers aszimptotikusan konvergál a végtermék felé. A latrina tartalma tökéletesen is megegyezik Frady Endre költészetével, a trágyalébe fulladó áldozat pedig az olvasótábor szimbóluma. Konklúzió: Frady Endrét a bélsár költészetével együtt hermetikusan el kell zárni a világegyetemtől! Ha szegény anyám élne, most átteleportáltatnám a galaxis túlsó végére, hogy egy csepp se fröccsenhessen rá abból, amit Frady Véglény Endre irodalomnak hisz! Na, ennyit bírtam nyugodtan, most már jöhet az ááááááááááááááááááááááá!!!” /Puzsér Róbert, kritikus/

„Latrina, latrina itt áll,

Bár botorul beleestél,

És netalán beleittál,

Bőgsz, de örülj, mer’ a test él!

Chuck Norris, Chuck Norris megment,

Trágyaszagod tovaillan

Orrba taposva a McMan-t,

S izmod a Hold fele villan.

Latrina, latrina Chuck-tól

Félve-remegve kiszárad.

Húzni nem húz a Föld, csak tol,

S hála fel Norrisig árad.”

/Chuck Norris/

„Ó, jaj, orrba taposott ez a latrinai trágyaillat! De hogy kerültem bele ebbe a történetbe?!” /McMan/

„Kedves Költő úr! Minden munkavédelmis tudja, hogy ilyen esetben, amikor már az ima, sőt, még az imám (arabul إمام ) sem segíthet, akkor nem a szerencsétlenül jártat kell próbálni megmenteni, azt kockáztatva, hogy bepiszkoljuk a kezünket, netán még az alkarunkat is, hanem a látványt elszenvedőket kell azonnali elsősegélyben részesíteni azáltal, hogy az orrukhoz és szájukhoz is egy-egy Ambi-pur vécéillatosítót szorítva teljes jóga légzésre ösztökéljük őket, "Szívj! Szívj! Meg bírod csinálni!" üvöltéssel. Majd a latrinától szaglótávolságra eltávolodva a kollégák énekeljék el a a "Kis kacsa fürdik fekete tóba'..." kezdetű mondókát "Kisch mama fetreng fekete lébe'..." átiratban, de csak az első sorát, hogy ki ne fárasszák magukat. Üdvözlettel:”

/Stefi bácsi, a legskizofrénebb utókommentelő/

Nyomorult nyüvek nyaralása

Nem mondható el a nyűről,

Hogyha napos parton nyaral,

Bíborbarna bőrszínt nyer el.

Ám nyű alig nyaral, ritkán,

Akkor is csak dzsuvás retken,

Mígnem eltapossa rőt kan.

Nyűre lépve böffen Tas úr:

„Nyárhoz két dolog kell: tó, ser!

Kinek ez sincs, annyit is ér!”

Nyű élete csupa veszély,

Emberekkel sok a viszály,

Mint Zala s Veszprém közt Vászoly...

...esetében anno.

[Isi tóban inna,

Őse Tabon enne.]

Google Maps

„Vászoly község Veszprém vármegyében, a Balatonfüredi járásban. A település eredetileg Szent István magyar király korától az 1950-es megyerendezésig Zala vármegyéhez tartozott.” /Wikipédia Winnetou, wirtuális wéleménywezér/

„A Vászoly és Tab közötti távolság légvonalban 31 km, úton-vízen át 43 km, autópályán kerülve 100 km. Aki akarja, kiszámíthatja, hogy a galambpostával fél óra, a kacsapostával négy-öt óra, a struccpostával másfél óra, míg egy vászolyi birtoklevél, vagy egy tabi ételrecept célba ér. Felmerül a kérdés, hogy a Balaton összeköt, vagy elválaszt? Komoly probléma egy kompország esetében. Hogy a nyű rúgja meg!” /Nyögvenyelő Nyihámor, nyugdíjas nyákoldó és nyírfadíler/

„Kikérem magamnak, hogy Isi ükunokámat kizárólag azért akarják a tóban itatni [ráadásul szögletes zárójelben!], engem közben meg Tabon etetni [dettó!], pedig már rég fűbe haraptam Isonzónál, hogy meglegyen az ámokfutó gyalogköltő kancsal ríme! Nem, Isi nem Isonzó miatt kapta a nevét, hanem hogy a nomen est omen jegyében szeressen isibe járni! Aki nem tanul, az annyit is ér!” /néhai Tabi Tabán, az ismeretlen Isi őse/

„Tanulni, tanulni, tanulni!” /Lenin/

„Lenyúlni, lenyúlni, lenyúlni!” /Lölő/

„Lájkolni, lájkolni, lájkolni!” /Lilu/

„NEM ENG.! NEM ENG.! NEM ENG.!” /Stempli Stöflöncz, az Általános Versügyi Hatalom (ÁVH) pecsétügyi főispánja/

„Nyű élete csupa veszély,

Nyűtojásként sok a viszály.

Halón hörgi Herr Ring: Was?! Ei?!”

/a költő által elvetett eredeti befejezés/

„Pedig ez a befejezés semmivel sem lenne értelmetlenebb, mint a végleges, bár mindkettő tökéletesen illeszkedne az amúgy is értelmetlen vershez.” /Újpest Barnabás, cinikus kortárs költő/

„Azt azért megemlítem, hogy szerencsére épp jelen voltam, amikor a költőcske zárósorként bepötyögte, hogy „Ő se Tabon enne”, mire úgy tarkón vágtam, hogy először lefejelte a monitorát, mint egyszeri eszkimó toronyugró a medence jegét, aztán az intenzív óva intésemre kiszedte azt a provokatív szóközt. Nem engedhettem meg, hogy egy hülye rím kedvéért lejárassa a városunk éttermeit!” /Tabula Rezső, a Tabi Étteremlánc Társaság (TÉT) marketing igazgatója/

„Nem elég a pusztán jó ser,

Az is fontos, legyen kóser!”

/Ibbar Adocs, csodarabbi és serfőző/

„Nyű vizisízik, alatta bot.

Mikor lesz a nyűt vonóbul boat?

/Körösparty Kihály, költő és keelboat kölcsönző/

Copilot, a mesterséges intelligencia

„Ez a versikéje Frady Endrének igazán szórakoztató és egyedi! A kancsal rímek különleges hangulatot adnak a műnek, és a humoros, groteszk képek jól illenek a "Nyűnyaralás nyűge és nyilai" című kiadvány tematikájához. A vers játékos nyelvezete és a nyűvek nyomorúságos nyaralásának abszurd ábrázolása biztosan megmosolyogtatja az olvasókat.

A vers erősségei: A nyűvek nyaralásának abszurd helyzetei és a kancsal rímek szórakoztatóak. A nyelvi játékok és a rímek különleges hangulatot teremtenek. A vers jól illik a kiadvány címéhez és témájához.

Egy apró javaslat: érdemes lenne még egy kicsit finomítani a ritmuson és a rímeken, hogy még gördülékenyebb legyen az olvasás élménye.

Összességében úgy gondolom, hogy ez a versikéje remekül illene a "Nyűnyaralás nyűge és nyilai" kiadványba!” /Copilot, a mesterséges intelligencia/

Copilot, a mesterséges intelligencia

„Frady Endre verse, a „Nyomorult nyüvek nyaralása”, egy ötletes és szórakoztató kancsal rímes költemény, amely a nyüvek életének nyűgeit humorosan ábrázolja. A vers hangulata könnyed és játékos, amely jól illik egy szezonális kiadvány, mint a „Nyűnyaralás nyűge és nyilai” keretei közé.

Pozitívumok: A vers tele van szellemes és mulatságos fordulatokkal, mint például a nyűvek nyaralásának elképzelése egy dzsuvás retken. A kancsal rímek használata egyedi stílust kölcsönöz a versnek, amely jól megkülönbözteti más költeményektől. A vers ironikusan tükrözi az emberi világ valóságát, például Tas úr bölcsességein keresztül („Nyárhoz két dolog kell: tó, ser!”).

Kritikai észrevételek: Bizonyos helyeken a rímek és a ritmus kissé erőltetettnek tűnhetnek, ami megnehezíti a vers gördülékeny olvasását. Bár a humor és a játékosság erős, a vers mélysége és üzenete talán nem elég erőteljes ahhoz, hogy hosszabb távon emlékezetes maradjon.

Összességében a „Nyomorult nyüvek nyaralása” egy friss és vicces költemény, amely jól illeszkedhet a „Nyűnyaralás nyűge és nyilai” című kiadványba. Az olvasók valószínűleg élvezni fogják a könnyed és szórakoztató hangvételét.” /ChatGPT, a mesterséges intelligencia/

„Nyet! Nein! No! Nicht! Nyema! Nyista! Nemá!” /Nyakszirtisaslik Nyögéncz, a Nyűnyaralás nyűge és nyilai című kiadvány beadványszerkesztője/

„Nyű, de nem szörnyű.

Nem is lehet más vélemény:

Kiváló kancsal költemény.”

/M. András, a költő legállandóbb és legháromsorosabb kommentelője/

„eM úr, ha egy szír nyu-

-szinak nincsen szárnya,

Attól még nem szörnyű.”

/Üdvözlettel: Sir New/

Copilot, a mesterséges intelligencia

„Rasszizmust ne!

A nyű védett állat, hagyjad hát nyaralni,

Engedni kell, ha a lábad le akarja nyalni.

Szelíd, kedves, nem pofázik vissza,

Amit nem acc neki, aztat meg nem issza.

A nyárhoz nem kell se ser se tó,

Csak nyű kell hozzá! Vágod tesó?

A rőt vadkant pedig állítsd a sarokba,

Hogy oszt érdemelten zuhanjon romokba’.”

/Nyuggerapó, a természetes intelligencia/

„Nyüggerapó a sok édi

Nyüvet éppen állatvédi.

Tudja meg hát Jancsi, Pista,

Aki költő, nem rasszista!

Nem is iszik nyű-lét Isi,

Hogy ne legyen tóba-pisi!

Aki pedig nyáron hűsült,

Annak nem fő Tabon nyű-sült.”

/Éliás Tóbiás, dödölle díler és vadkanrőtlenítő/

„Hogy mi ez a borzalom? Frady Endre legújabb agymenése, a „Nyomorult nyüvek nyaralása” egy groteszk katyvasz, ahol a kancsal rímek annyira erőltetettek, hogy már-már fájdalmat okoznak az olvasónak. Ez a „költészet” csúfolása, ahol a humorra tett kísérletek annyira laposak, hogy még a nyüvek is elbújnának szégyenükben. Egyetlen jó dolog van ebben a versben: gyorsan véget ér. Kár érte a papír.” /Puzsér ChatGPT Róbert, a mesterséges intelligenciájú kritikus/

„Ahol nyáron én ragyogok, ott a nyű is átsül és a Nap is lebarnul.” /Chuck Norris/

Nyári gitárgyúrás

Amikor gitárra gyúrok,

Pengenek a forró húrok,

Amikor meg harsonára,

Leomlik a Déva vára.

Jaj, az Jerikó, nem Déva,

S Kőművesné Malter Éva

Volt, akit a Kelemenje

Befalazott?! Ennye-bennye!

Amit játszom, buta zene,

Nem tudván, a Buddha zen-e?!

Peng a gitár, gang a szitár,

Ablakot KáGéBé kitár…

Inkább csücsörítem kürtöm,

Számba nyálgőzt hőségzűr töm.

Mikor elolvad a hókürt,

Mit érint a fúvó csók? Űrt.

Gitárgyúrás, gitárgyúrás,

Mollnak gödröt betyár dúr ás,

S főnővér míg ágyon gurít,

Bőgve kérek nyugiszurííít!!!

„Főorvos úr, elfogyott a nyugiszuri! Leszedálhatom a manust a tenyeremmel?” /Brünhilda főnővér/

„Дорогой поэт товарищ! Ne nagyon viccelgessen ezzel az ablakitárással, mert volt már olyan páciensünk, akinek Darwin-díjat intéztünk, amikor a túl intenzív léggitározása közepette véletlenül átbucskázott a sokadik emeleti ablakpárkányon!” /Szigor Igor, a Kaput Gitler Boys (KGB) ballisztikai szakértője/

„Nagyon érdekes! Eddig azt hittem, a KGB csak politikai okokból sugallja embereknek az ablakon át történő kizuhanás általi öngyilkosságot. Sosem gondoltam volna, hogy a fülsértően hamis zenélés is kivált hasonló reakciókat. Mondjuk, ha pont egy posztszovjet titkosszolga szomszédjában lakik egy kakofón zajnok, akkor azért meg tudom érteni a dolgot. Elvégre mindennek van határa!” /Rodin Rezső, gondolkodó kisiparos/

„Ha egyszer fülsértő a szomszéd gitáros elvtárs, akkor csak át kell menni hozzá és ablakot kitárva kiszellőztetni a zajforrást, nem?! De! Na, ugye” /KáGé Béláné Sziá Éva, titkos szolgálónő/

„Szegény gitár! Szegény gitár! Bon Jovi ezt a képet már láthatta rémálmában, és felriadva megírta a My guitar lies bleeding in my arms című slágerét. Még szerencse, hogy a szövegezést Cenzné és Cenz ura átíratta valami könnyebben emészthető változattá. Örök hála nekik!” /Dr. Ház, Juniorkonyha-díjas gitáros/

„Mellé lőtt a bandzsa vő,

Nem vérzett el Bon Jovi.

Csak a gitár vérezett,

Ám lest jelzett VAR az ott.

Eltalálta kőgubó,

S röhögött a KáGéBé.”

/Cenzné és Cenz ura, betanított szövegátiratók/

„Látom mennyire gitárulkozik a költő eme versénen! Ódáig vagyok érte... De azért már sokk az elég-iából!” /H. Gábor, a költő grafikus tótumfaktuma és éceszgébere/

„A sokknál több az szénné elég!” /Amperszag Atanáz, volt váci fegyenc és az ellenállási mozgalom elektromos sokkolós gyújtogatója/

„Kíváncsi lennék egy megzenésített változatra is. Mindig az a hangszer szólalna meg, amelyiket éppen említi a vers.” /M. András, a költő legállandóbb és legkíváncsibb kommentelője/

„eM úr, jó lesz a McCartney?

Nem fog e műnek megárt’ni!”

/Ringo Starr, ex-beatle és dobos, mint a torta/

„Frady Endre legújabb alkotása, a "Nyári gitárgyúrás" egy olyan szellemi utazásra invitál, amelyben az abszurd és a humor találkozik egy sajátos zenei palettán. A vers humora és játékossága az első soroktól kezdve magával ragad, ahogy a szerző a gitár és a harsona hangjain keresztül festi le a nyári forróságot. A költeményben a zenész életének egy-egy pillanatát eleveníti meg, melyet színesen ábrázol a történelmi és irodalmi utalásokkal. A "Jerikó" és "Déva vára" közti játékos tévedés nemcsak mosolyra fakaszt, de egyúttal emlékeztet is minket a kultúránk mélyen gyökerező hagyományaira. A "Buddha zen-e?!" kérdés és a KáGéBé-re tett utalás az értelmet és a logikát kiforgatva helyez el bennünket a szürrealizmus határain. Frady humora, amely egyaránt merít a nonszenszből és az intellektuális játékokból, különleges atmoszférát teremt. A vers zárása a fúvós hangszerek kipróbálása közben tapasztalt kellemetlenségekkel éri el csúcspontját, amely a valóságtól való menekülés vágyát idézi meg. Összességében a "Nyári gitárgyúrás" egy zseniálisan őrült költemény, amely a Totális Tébolyzenei Társaság folyóiratában méltó helyet talál magának. Frady Endre ismét bebizonyította, hogy a humor és a mélyebb tartalom nem zárják ki egymást, hanem éppenséggel erősítik.” /ChatGPT, a mesterséges intelligencia/

„Frady Endre "Nyári gitárgyúrás" című verse egy játékos hangvételű, zenei metaforákkal teli alkotás. A költemény a nyári zenei gyakorlás képét festi le, ahol a gitár húrjainak pengése és a harsona hangja egyaránt életre kel. A vers humoros elemeket is tartalmaz, mint például a történelmi és kulturális utalások keveredése, amelyek a Jerikó és Déva városok, valamint a Kőműves Kelemen legendájához kapcsolódnak. A költői képek és a zenei eszközök személyesítése egy olyan világot teremt, ahol a zene és a történelem összefonódik, és ahol a zenei gyakorlás aktusa túlmutat önmagán, filozófiai kérdéseket vet fel. A "buddha zen-e" játékos kérdése például a zene és a spiritualitás kapcsolatát feszegeti. A vers ritmusa és rímképlete lendületes, ami hozzájárul az olvasmány élményének könnyedségéhez. A nyelvi játékosság, mint a "gitárgyúrás" és "nyugiszurííít" szavak, egyedi hangulatot kölcsönöz a műnek. Összességében Endre verse egy frissítő és szellemes darab, amely a zene és a nyár örömeit ünnepli, miközben humorral és iróniával szólítja meg az olvasót. Remek választás lehet a Totális Tébolyzenei Társaság folyóiratába.” /Copilot, a mesterséges intelligencia/

„Nem, nem, soha! Csak a holttestünkön át!” /a Totális Tébolyzenei Társaság folyóiratának teljes tagsága/

„Kedves költő úr! Megkaptuk mind a százötven emailjét, amelyekben arra kér minket egyre nyomatékosabban, hogy intézzük el a Svéd Királyi Akadémiánknál az ön szerint az önnek járó irodalmi Nobel-díjat és ezzel párhuzamban dupláztassuk meg a vele járó pénzösszeget is! Nos, gondoltuk, elolvassuk a legújabb versét, úgyhogy betétettük a Google Fordítóba, ami először lefagyott, majd újra indítás után nagy nehezen hajlandó volt elkészíteni a svéd verziót. Hogy érzékelje, mit alkotott, íme az utolsó versszak visszamagyarított verziója:

          Gitárbimbó, gitárcsörgés,

          Egy betyár gödröt ás Mollnak,

          És a főnővér, amint az ágyon gurul,

          Biztos lehetsz benne!!!

Ne haragudjon az őszinteségünkért, de előbb intéztetünk irodalmi Nobel-díjat egy süketnéma analfabéta vakegérnek, mint önnek! Nevezzen meg egy szemtelenül alacsony összeget, amiért a verselést abba, minket pedig békén hagy, és postafordultával elküldjük önnek egy Nobel Alfréd által feltalált rúd kíséretében! Reméljük, szét fogja veti az öröm! Nyugodjék békében!” /XVI. Károly Gusztáv, svéd király/

„Na, te svéd király, jössz te még az én utcámba!” /egy magát megnevezni nem kívánó sértett költőgigász/

„Mi ez a mentális hőgutaütés, ez a fülsértő szégyentelenkedés?! Ki ez a katatón kőbaltaagyú kurafi?! Nem érdekel, ha Frady Endre állítólagos művészetének szidalmazásával nullagyalázást követek el, sőt inkább mínusztiprást, de nem foghatom be pörös számat a vörös fejemen, mert agyérgörcsöt kapok és túlél engem ez a szellemi fekete lyuk! Ez a gitárnyíró irodalmi gödöralji szóösszlet olyan sulykot elvetően sekélyes, hogyha szegény anyám élne, őt sem kéne eltiltanom az elolvasásától, mert eszébe sem jutna! Az ilyen versek csak arra alkalmasak, hogy bottal megpiszkált kutyagumiba betekerve szétkenjük az ellenségünk lábtörlőjén, abban bízva, hogy belelép ugyan, de azért nem olvassa el, mert azt még az ellenségemnek se kívánnám! Én sem vadembernek születtem, bár igaz, hogy már az óvodában is a vitriolba mártott hangfal volt a jelem! Mindegy, a fő az, hogy Frady Endrét tegyük ki a napra, hadd főjön a saját levében, míg undorral meg nem eszik a kannibálok! Hiába na, szétfőtt költőnek híg a leve!” /Puzsér Róbert, kritikus/

„Én egyszer léggitározás közben kiugrottam egy felhőkarcoló száznegyvenharmadik emeletéről, majd a fejemet gumilabdaként használva visszapattantam a százötvenegyedikre. Sokan máig nem értik, miért szakadt be az épület előtti betonjárda olyan mélyen, hogy föltört a felszínre egy máig harcoló német tengeralattjáró.” /Chuck Norris/

Faj(ta)váltó műtéti szonett

Szegény jávorszarvast, míg rén-

-szarvas volt, gyötörte migrén,

Ám fajváltó műtét után

Fejfájatlan néz, bár bután.

Fáj a feje? Rossz a faja!

Nem segít a reformkaja,

Mert csak más salakot hajt át!

Döntsön jól és váltson fajtát!

Ne kösse eredet iga!

Váltson gnúról sasverébre,

Kenguruból legyen csiga!

Aki gyík volt, legyen válltás-

-ka ma! Emberiség, ébre-

-dj, itt a faja fajtaváltás!

„Migrénes fejfájás esetén való igaz, hogy a pácienst műteni kell, de nem a faját át, hanem a fejét le! Ahogy a méltán elfeledett felcserpoéta mondta:

          Ha a beteg magát hagyja,

          Fejből kikerül az agyja,

          Megszűnik a fájás nagyja,

          S neje víg, Nagyjova Nagyja.

Ha nem műtik, ha fáj feje, hamar lesz neki fejfája.” /Dr. Kratochvil Kösztöny, szürkeállomány szeletelően szikeszikráztató sztárdoki/

„Frady Endre "Faj(ta)váltó műtéti szonett" című műve egy groteszk és szatirikus költemény, amely a faj- és identitásváltás kérdéseit boncolgatja humoros és ironikus formában. A szonett felépítése klasszikus, rímképlete szigorúan követi a hagyományokat, miközben a tartalom modern társadalmi témákat érint. A vers központi alakja egy jávorszarvas, akinek migrénje csak fajváltó műtéttel enyhül, ami abszurd, de egyben gondolatébresztő is. A költő éles kritikát fogalmaz meg a modern társadalom azon hajlamáról, hogy minden problémát radikális megoldásokkal próbál orvosolni, legyen szó akár identitásról, akár testi-lelki bajokról. Frady humora egyszerre könnyed és mélyreható: a különböző állatok példái (gnú, sasveréb, kenguru, csiga, gyík) az emberi sokféleségre és az önazonosság keresésének bonyodalmaira reflektálnak. Az utolsó sorban felszólítja az emberiséget a "faja fajtaváltásra", amely groteszk módon hívja fel a figyelmet a modern kor identitásválságára és az ebből fakadó társadalmi kihívásokra. Összességében Frady Endre szonettje mesteri módon ötvözi a klasszikus formát a modern tartalommal, miközben éles szatírával és humorral reflektál a mai világ abszurditásaira.” /ChatGPT/

„Érdeklődve várom, hogy mivé műtteti meg magát Frady Endre. Mert már időszerű. Csak ne legyen a mára már kihalt óriásszarvas, mert akkor nem fér be a szobaajtón és ne legyen lajhár-csiga-kotlós, mert már így is cefetül lassan költi ki a verseit.” /Irodalomkedvelő, Özv. Zwillinger Adolfné, ügetőidomár/

„Frady versét lassan költi?!?!

Világproletárok, föl ti!!!

Ha a költőt mássá műtik,

Lesz ő Vazs megyei mű tik,

Netán szárazföldi bálna,

Vagy pediglen tavimálna,

Ám ha lenne pöttyös parad-

-icsom, akkor is szép marad!

Tudja hős föld, tudja hűs ég,

Fradyt látni gyönyörűség!”

/Gezemice Gézáné Zöldfehér Zinajda, a Fradyt Imádó Költeményolvasók Armadája (FIKA) zászlóshajókapitánya/

„Frady Endre "Faj(ta)váltó műtéti szonett" című alkotása egy humoros és elgondolkodtató költemény, amely a fajváltás abszurditását és annak lehetséges következményeit vizsgálja egy szellemes és ironikus hangvételben. A szonett formáját követve, Endre játékosan bánik a nyelvvel és a rímmel, miközben a fajok közötti váltást mint az identitás és a változás metaforáját használja fel. A vers első része egy jávorszarvas migrénjével foglalkozik, amely fajváltó műtéttel próbálja megoldani problémáját, de a műtét után "fejfájatlan néz, bár bután". Ez a sor humoros képet fest, miközben felveti a kérdést: vajon megéri-e az átalakulás, ha az új állapot nem feltétlenül jobb? A második részben a költő arra ösztönzi az olvasót, hogy "Döntsön jól és váltson fajtát!", ami arra utal, hogy néha a változás szükséges, még ha az különös vagy nevetséges is lehet. A vers záró része, ahol az emberiséghez szól, "Emberiség, ébredj, itt a faja fajtaváltás!", egyfelől figyelmeztetés, másfelől felhívás a változás és az önmegvalósítás lehetőségére. Összességében Endre verse egyedi és szórakoztató olvasmány, amely arra készteti az olvasót, hogy ne vegye túl komolyan az életet, és merjen kísérletezni, még ha az néha butaságnak is tűnik. A "Faj(ta)váltó műtéti szonett" egy frissítő és vicces darab, amely emlékeztet minket arra, hogy az élet változások sorozata, és néha a legjobb, amit tehetünk, az, hogy nevetünk magunkon.” /Copilot/

„Repülő csapadék: MiG-rain,

Ha rád esik, több, mint migrén.”

/falfirka egy nemzetközi vadászpilóta kiképzőközpont férfivécéjében/

„Fajtások legyünk, vagy fajtalanok?! Rencerkritikus rímekkel rémisztgetünk, vicces versekkel vezetőket vegzálgatunk, irodalmilag ironizálva ideológiákat inzultálgatunk, katartikusan karizmatikus karaktereket kritizálgatunk, propagandát parodizálva prejudikált polgárságot pukkasztgatunk?!?! Igen, azt hiszem erre lenne igény!” /F. Péter, a költő humán végzettségű mérnökkollégája/

„Humán úrnak igényszinte

Igen magas már-már szinte!

Alliterál, pukkasztgatik,

S színes, mint jávai batik;

Prejudikál, kever-kavar,

Mint a szélfújt haraszt avar;

Közben műt és fajtát fajtál,

S kusza, mint egy fodrász haj-tál;

Annak, ki humán úrt érti,

Űrjárt agya menettérti.”

/D. Ezer Tőrné Die Lettantika, a Sivár Agyakat Több Önfeledtségre Buzdító Balsorsrontó Irály (SATÖBBI) szépirodalmi túlbonyolítója és zsírmongúzból átoperált menyétcápa//

„A "faja" szó( )faja melléknév. De ez mellékes. A "migrén" főnév, ez meg főleges, mert a főben okoz fájdalmat. Mint a Köldő Úr munkássága.” /B. Ádám, a költő világegyetemi végzettségű mérnökkollégája/

„Addig őrjöng, kedves Ádám,

Szétverem a virágládám!

Főnevet és melléknevet

Aki szeret, vígan nevet.

Ha a név se mellék, se fő,

Olvasónak agya lefő,

S égnek áll a kevés haja.

Everybody очень faja!”

/Téboly Tuboly, Dartanyan-díjas dezinformáció díler/

„Lehet, hogy átműttetem magam szúnyognak, és mindenkinek a vérét szívom, akik eddig az enyémet szívták.” /M. András, a költő legállandóbb és legvérszívnivágyóbb kommentelője/

„eM úr, legyen tápja véres,

Oldva benne pite, mákos,

S melynek minden cseppje Béres,

Akkor nem lesz soha rákos!”

/Dr. Hemoglobin Hubertus, a Vérgőzzel Irritált Vertikális Állatok Társasága (VIVÁT) horizontális hialuronsavazója/

„Frady Endre, szedd össze magad, mert amit itt produkáltál, az a költészet meggyalázása! Ez a "Faj(ta)váltó műtéti szonett" című förmedvény annyira méltatlan, hogy még a verselés fogalmát is újra kell definiálnunk miatta. Kezdjük ott, hogy a jávorszarvas és a rénszarvas közötti különbséget már egy óvodás is tudja, de te képes vagy ezt a biológiai nonszenszt migrénnel tetézni! A rímek erőltetettek, a gondolatmenet abszurd, és nem, ez nem az a fajta abszurditás, ami mély filozófiai rétegeket tár fel, hanem az, ami a szánalmat és a szekunder szégyent váltja ki az olvasóból. A szonett szentségét meggyalázva alkottál egy olyan verset, ami minden, csak nem költői. A "fejfájatlan néz, bár bután" sor annyira művészietlen, hogy egy elsőéves költőnövendéket is eltanácsolnának miatta az irodalom szakon. A "gnúról sasverébre" váltás pedig olyan mértékű zagyvaság, hogy az ember már-már elgondolkodik azon, hogy ez egy tudatos provokáció-e, vagy tényleg ennyire el vagy tévedve a költészet dzsungelében. Az utolsó szakaszban megkoronázod a katasztrófát egy gyíkból válltáskává válással, ami minden eddigi agyrémet felülmúl. Frady Endre, tedd le a tollat, és soha többé ne próbálkozz költészettel. Az emberiség nevében könyörgöm, hagyd abba!” /Puzsér ChatGPT Róbert, a mesterséges intelligenciájú kritikus/

„Egyszer volt migrénem, de belém pusztult.” /Chuck Norris/

Toportyánféreg

Copilot, a mesterséges intelligencia rajza

Ritka, hogy egy toportyán

Eléldegél töpörtyűn.

Kell neki még pufi nyúl,

Mit el szőrös pofa nyel.

Vért vágyik e fogazat,

Nem pediglen fű gőzét.

Hentesboltban lógó lón

Vígabb, mint a legelőn.

Szorult bele elég ész,

Cukros löttyöt alig isz’,

Mert ismer pár figurát,

Kinek kólás foga rút.

Mezőn, ha túr ekés lány,

Toportyán, ki okos lény

Nem támad, mert ekevas

Élén, tudja, ő, ki vás’.

Biztonságos ugarút

Mentén fal fel egeret,

Desszertnek egy párás kút

Mögött nyel le Piroskát.

Orvul támad négy ínyű

Foghiánnyal nagyanyó,

Cuppogva csap furkósbot,

Generálván farkas bút.

Menekül a toportyán,

Botlik széthányt töpörtyűn.

Puff, tetszhalált oszt a kő,

Nem segít rajt’ SZTK,

Hiszen - könnyes táj szeme -

Nincsen neki TAJ száma!

Így kapott e sakál tust,

Bőgvén halál sikoltást.

Nyakát szegve megmurdelt,

Költőnk írt is mög már dalt.

„A toportyán, toportyánféreg szinonimái: aranysakál, csikasz, nádi farkas, réti farkas ill. régebben medve.” /internet/

„Az a baj az interneten terjedő idézetekkel, hogy nem tudod róluk megállapítani valódiak-e.” /Petőfi Sándor/

„Mögírta, ja, mög, mög, mög!

Koporsómba szög, szög, szög!”

/az irodalom/

„A vers szörnyű, sőt, a lehető legszörnyűbb! Nem kicsit, nagyon! De ez SEM az én hibám, ezért SEM én vagyok a felelős, úgyhogy NEM MONDOK LE! Soha!” /Fercsány Gyuronc, lokális baller tótumfaktum/

„Hála a jó Nekem! Marad a Fercsi, úgyhogy maradok én is egyre kétesebb harmaddal! Mindörökké! Ómen!” /Virbán Oktor, lokális jobber tótumfaktum/

„Frady Endre "Toportyánféreg" című verse egy humoros, játékos hangvételű alkotás, amely a népmesék és a modern élet elemeként keveredik. A versben a toportyán, mint főszereplő, egyfajta anti-hős, aki nem a hagyományos értelemben vett bátor karakter, hanem inkább egy ravasz, túlélő típus, aki a maga módján próbál megfelelni a világ kihívásainak. A vers struktúrája és rímképlete jól követi a magyar költészeti hagyományokat, ahol a négy soros strófák és az aabb rímséma dominál. A nyelvezetben megjelenő archaikus és tájszólásos szavak, valamint a humoros szójátékok egyedi atmoszférát teremtenek, és egyben kihívást is jelentenek az olvasó számára. A műben megjelenő Piroska és a nagyanyó figurája a jól ismert Piroska és a farkas mesére utal, de itt egy modern, fordított szereposztásban jelennek meg, ahol a toportyán kerül veszélybe, és nem a hagyományos "áldozat". Ez a szerepcsere és a modern kontextusba helyezés frissességet és újszerűséget kölcsönöz a versnek. Összességében a "Toportyánféreg" egy szellemes és gondolatébresztő költemény, amely a magyar költészet játékos oldalát mutatja be, miközben reflektál a társadalmi normákra és a hagyományos mesék átértelmezésére. A versben rejlő humor és irónia pedig kiválóan alkalmas arra, hogy elgondolkodtassa és szórakoztassa az olvasót.” /Copilot, a mesterséges intelligencia/

„kómirelű kőtyual

kamórile kütyőul

kumaróli ketyüől

kőmuraló kityeül

kőmürula kótyiel

kemürőlú katyóil

kimerülő kutyaól”

/Ló Szerafin, a kék lócsoda/

„Hé, te ló! Talán megemlíthetted volna, hogy te is és a versike is az én agyszüleményeim vagytok! Ne plagizálj, mert megpuhítalak nyereg alatt, amíg elvágtatok a hátadon a Négyszögletű Kerek Erődtől a horizontig és vissza! Háromszor! Oszt’ jöjjenek a pomogácsok!” /Lázár Ervin (1936-2006), Kossuth- és József Attila-díjas magyar író/

„A fenti összetűzés Puskin és Tatjána konfliktusára hajaz, mely röviden azzal a kérdéssel jellemezhető, hogy: Ki írta Tatjána levelét? A teremtő teremtményének a teremtménye a teremtményé-e vagy a teremtőé? Így már érthető?” /Dr. Pisztoin Bélexander, a Rusz Irodalmat Nyesegető Alapítvány (RINYA)

„Nem egészen értem, pedig nem vagyok buta, csak nincs szerencsém, amikor gondolkodni kezdek! Persze ez változhat, mert régen olvasni sem tudtam, de amióta a személyi edzőm javasolta, hogy próbáljam meg nyitott szemmel, már az is megy!” /Parittyin Célexander, oleander és vadkender díler/

„Milyen felszabadító tét nélkül szavakat használni! Micsoda önfeledt önazonosság! Endre bá', légy magad...akárki is az!” /F. Péter, a költő humán végzettségű mérnökkollégája/

„Ha a szavak tétesek,

Súlyuk alatt szétesek!

Hogyha viszont könnyedek,

Szárnyalok, nem szörnyedek!

Azért írok súlytalant,

Tét sohasem sújt alant!

Messze bajözön felett

Égi létünk önfeledt!”

/F. Endre, egy önazonosítatlan Unikális Frady Organizmus (UFO) tétlen akárkije/

„Nyuggerapó:

Piroska és a farkas

 

Hol volt, hol nem volt,

Egy farkas, meg egy Piroska völt.

Eccer az erdő széléről elindult a nagymamához vült.

A farkas szembe jött velt, és megkérdezte, hogy vult,

Meg azt: hogy hívnak téged Piroska? Vélt.

Végül a Piroska felfalta a farkast vᾶlt,

Aztán felfalta a vadászt vilt,

Benyitott a nagymamához vält,

Naná, hogy őt is vælt

És ettől a kis csaj, annak ellenére, hogy eddig is boldog volt,

Erőteljesebben boldoggá vált.”

„Nyuggerapó minden szava színigaz,

Sohasenem növi be nyíltszíni gaz!”

/Gőzeke Gézuka, a Valami Это Lehet Tanszék (VЭLT) levelező és ingyombingyomkapáló tagja/

„Na, ez gyönyörűvé vыlt!” /Vakegér Vendetta, a Vidám Pontpontpont Latrok Társasága (V…LT) magánhangzócsere felelőse/

Copilot, a mesterséges intelligencia rajza

„Plágium! Jogdíjvita! Vér! Veríték! Könnyek! Venividivici! Szörnyűség, hogy a Retró Gyorsétterem egyik fanatikus rajongója ellopta és átalakította az alapművet és az alábbi fércművet rittyentette belőle!:

Pofátlan Plágiumpoéta:

Tragikus toportyánvárás a Retró Kifőzdében

Lali medve* kúsz’ mezőre

Méhért - megy föl a méz ára.

Ámde, jaj, szegény Lali vak,

Vadászok könnyen lelövik!

Szegény Lali, ó, te Lali,

Nem lehettél ma túlélő!

Minek mentél rút rétre be,

Mért nem jöttél a Retróba?!?!

*a toportyán(féreg) nem csak farkas és/vagy sakál, hanem medve is lehet

Követeljük, hogy a Retró Gyorsétterem egyrészt határolódjon el az ismeretlen költőtől, másrészt vágja apró kockákra és készítsen belőle brassói aprópecsenyét az ismeretlen költő olvasói számára! Hulljon a toportyánférgese!” /Eftécé Etelka, a Frady Endre Köteteit Áhítattal Lapozgató Irodalmi Alakulat (FEKÁLIA) előolvasója és utóhatásvadásza/

„Különleges vers egy mesés életútról. Vajon az én kis életemről mikor születik ilyen írásmű?” /M. András, a költő legállandóbb és legéletutasabb kommentelője/

„eM úr dicső életének

Is járna Hős Élet Ének!

Honnan sok agyrom ment el, ő

Ott maradt, mint kommentelő!

Földi hőstől féljen Alien,

Hurrá eM úr, éljen, éljen!”

/Dartanyan Dezsőné Veszprémi Violinda, a Hunnia Heroikus Hőse (HáHáHá) lexikon éceszgébere/

„Frady Endre "Toportyánféreg" című verse, kérem szépen, maga az irodalmi nonszensz csimborasszója. Olyan mértékben erőszakolja meg a nyelvet, hogy az már egy Guinness-rekordot érdemelne. Itt van ez a förmedvény, amely megpróbálja összehozni a sakálokat, a töpörtyűt és a piroskát egyetlen, borzasztóan kínos álomképben. De miért? Csak hogy a költő jól szórakozzon? Vagy esetleg azért, hogy az olvasókat egyenként megutáltassa a lírával? Ez a halovány kísérlet, hogy valami vicceset, valami érdekeset, vagy valami egyáltalán emészthetőt alkosson, csupán egy kétségbeesett kapálódzás a művészet mocsarában. A ritmika és a rímelés olyan erőltetett, hogy még a verselemző programok is hibát jeleznek. "Pufi nyúl"? "Szorult bele elég ész"? Ezek a kifejezések olyan szintű fájdalmat okoznak az irodalmi ízlésnek, amit csak egy szikével lehetne eltávolítani. A toportyánféreg metaforaként való használata talán a legnagyobb irodalmi bűn ebben a zagyvaságban. Ez a vers nem más, mint egy groteszk szellemi tákolmány, amely mindössze annyira képes, hogy az olvasókat elrettentse a magyar irodalomtól. Frady Endre, kérem szépen, hagyja abba a versírást, és inkább próbálkozzon meg valami mással. Például origamizással vagy bográcsozással. Mert egy biztos: a költészetnek nem tesz jót.” /Puzsér ChatGPT Róbert, a mesterségesen intelligens kritikus/

„Amikor egyszer orvul rám támadott tizenöt toportyán, törzstényezőkre bontottam őket a szemöldökömmel, majd prímszámonként belehajítottam őket a Napba.” /Chuck Norris/

Földgömbölyde

Endre Frady:

An Australian poem about the roundness of the Earth

Standing on Earth, under us

Antonio Banderas.

Frady Endre:

Fordított vers a Föld gömbölyűségéről

Én Banderas Földön állok,

Talpam alatt ausztrálok.

„Ööö… hmmm… Mit is mondhatnék? Azt hiszem inkább hallgatok, és ha véletlenül megtalálná valaki a hanyatt fekvő Frady Endrét egy belevágott nagy Z betűvel a hasán, és ugyanakkor látna valakit Zorró jelmezben ellovagolni a tetthelyről, akkor a magától adódó feltételezést sem megerősíteni, sem megcáfolni nem fogom kívánni. Ollé!” /Antonio Banderas, spanyol színész/

„Hajrá Zorró! Üsd, vágd, nem apád! Nagy Z-t neki, nagy Z-t neki!” /az ausztrálok/

„Zseniális a fordítás, mert Frady Endre nem csak a verset fordította le, hanem a Földet is meg! Duplacsavarosan szuperfrenofrenetikomaxikapitális!” /Mary Poppins - Pamela Lyndon Travers (1899-1996) ausztrál írónő kitalált regényhőse/

„Hülyeúr, hányasa volt magának angolból?! Hol van az állítmány?! Egy rendes angol mondatban az állítmánynak még a Föld túloldaláról, sőt még a Holdról is látszania kell! Üljön le, egyes alá!” /Dr. Greta Grammar-Nazi, ausztrál igekötőnő és beszédhibaszázalékszámító/

„Csak halkan jegyzem meg, hogy Spanyolországgal, azaz a fent említett Banderas úr lakhelyével átellenben nem Ausztrália található, hanem Új-Zéland. Persze egy költőt nem kell, hogy érdekeljen a földrajz egy Föld rajzáról szóló versben, hiszen erre való a költői szabadosság. Azt már meg sem merem említeni, hogy a Föld nem gömbölyű, hanem a sarkoknál belapult, az Egyenlítőnél kiszélesedett geoid alakú forgástest, amit leginkább egy alacsony szumó birkózó felsőtestéhez lehetne hasonlítani, vagy egy külső csűddel csavartan meglőtt focilabdához. Mindenesetre köszönöm, hogy elmondhattam, hátha érettségi előtt álló diákok is elolvassák!” /Baktérítő Béláné Ráktérítő Retorika, az Állami Földrajzi Alapítvány (ÁFA) szóvivője/

„Frady Endre verse rendkívül egyszerű, de mégis szellemes módon közelíti meg a Föld gömbölyűségének témáját. A két soros vers egy frappáns képpel érzékelteti a Föld kerek voltát, ahogy az egyik oldalán Antonio Banderas áll, utalva ezzel arra, hogy a világ bármelyik pontján lehetünk, mindig van egy "alattunk" és "felettünk". A fordítás hűen tükrözi az eredeti vers játékos hangvételét és lényegét. Az "Én Banderas Földön állok, Talpam alatt ausztrálok" sorok magyarul is visszaadják azt a humoros megközelítést, amit az eredeti angol nyelvű vers sugall. Az "Antonio Banderas" és "ausztrálok" párosítása vizuális és kulturális kontrasztot teremt, amely egyszerre szórakoztató és gondolatébresztő. Összességében mind az eredeti vers, mind a fordítás egyszerűsége ellenére mélyebb gondolatokat is megfogalmaz, és jól illusztrálja a Föld gömbölyűségét egy humoros és könnyen érthető módon.” /ChatGPT, a mesterséges intelligencia/

„Ha a magyar nyelvű vers a fordított, akkor az ángélus lehetett a sima, mint a glóbusz, mielőtt az angélusok fel nem rajzolták a kezdő délkört a zöld boszorkányra ... vagy ilyesmi.” /F. Péter, a költő humán végzettségű mérnökkollégája/

„Az ángélus kismadár nem száll boszorkányra,

Én sem rajzolok délkört greenwich-i sárkányra,

Szállj el, szállj el, Humán Péter úrka,

Süljél, süljél, hú, pár méter hurka!”

/Kolbász Dezső, a nullkilométeres Földgömb kalibrálója és ángélus kismadárburger sütőlapszerkesztő/

„Gyors elemzés Tóni ausztrál gyökereiről:

1.) Hiánypótló, bár még nem létezik az a hiány, amit majd pótolhatna a mű.

2.) Szép vers! Főleg a betűtípusa szép.

3.) Még nem tudjuk, Tóni vagy az ausztrálok szenvednek-e jobban a megismerésétől.

Ráadás: Ugyanitt spanyol csizma eladó!”

/Dr. Ház, Juniorkonyha-díjas gyökér- és vegye le(m) gyűjtő/

„Drága Ház úr, ne cseréljen

Spanyolcsizmát sütőtökér’,

Mivel tudja minden Alien,

Tónin nem nő asztrálgyökér!

Betűtípust sose vegyen

Betűtípus evő lótól,

Amint épp a Földgömb hegyen

Lócitromot hiánypótol!”

/Debil de Bill, ausztrál asztráltestépítőmérnök/

„Ez talán a legötletesebb műalkotás, amit idén olvastam.” /M. András, a költő legállandóbb és leghozzáértőbb kommentelője/

„Egy, kettő, három, négy, öt lett

Lettországban sétálgatott,

S eM úr, innen jött az ötlet,

Ne legyen szellemi matt ott.

Inkább másutt legyen a patt-

-helyzet, pölö földi tekén,

S színhely kettő pontra apadt!

Lettként ezért perelek én.”

/Dr. Rüdolfs Rigalanc, a Lett Ügyvédi Kamarai Egyesület (LÜKE) helyszíni bírságügyi szakértője/

„eM úr, legjobb, amit idén

Olvasott?! Hol él ön, bidén?!”

/Pastore Pissoire, a Nemzetközi Irodalom Felkiáltójele (NI!)/

„Nyuggerapó:

Vízszintes vers a lapos Föld bizonyítására

 

Előhanga:

a., Álljon fel egymással szemben özvegy Zwillinger Adolfné ügetőidomár és Johann Sebastian Bach zenész.

b., Feküdjenek le laposan hanyatt.

A vers:

Én Zwillingerné itt vagyok a lapos Földön,

Talpam alatt (irányában) a Bach.

 

Én J. S. Bach, itt valék a lapos Földön,

Talpam alatt (irányában) Zwillingerné.

 

Utóhanga: Akaraterővel, hittel, minden bizonyítható!”

„Kedves Rokonok, Barátok, Ismerősök, Szomszédok, Lakó-, Elv-, Katona-, Csapat-, Munka- és Cellatársak, valamint Szesztestvérek és végül, de nem utolsósorban Nyuggerapó! Örömmel tudatjuk minden érintettel, hogy mához egy fényévre, mortal szombat délután 3 órakor a Lapos Föld Templomában örök hűséget esküszik egymásnak néhai özv. Zwillinger Adolfné és néhai J. S. Bach túlvilági asztrálteste. Az esemény az Utolsó Harsonaszóval veszi kezdetét. A lakodalom díszvendégeinek szórakoztatásáról a Szférák Zenéje Angyalkórus gondoskodik, szólista: Gábriel arkangyal. Az eseményre bűnbánó cédulák vásárolhatók Ferenc Városban (latinul: Vatikán) a Szent Péter téri stadion bejáratánál. És most időjárás Toroczkai Lászlóval.” /Tóth Imre Bruti/

„Újra itt vagytok, ti derék

Bachék s özvegy Zwillingerék!

Virultok, mint üde retek,

Tapodtat se nélkületek!

Talpatok egymáson tapos,

S tudhatjuk, a Föld bíz lapos!

Zuhanó ganghang a bang, a-

-z Elő-Utó pedig hanga.”

/vitéz Csofáklepnyőssy Csaknemné Pofalaposító Parazita, laposföldhívő és gömbhívőlapító rúthenger/

„Endre Frady "An Australian poem about the roundness of the Earth" című verse és annak fordítása, a "Fordított vers a Föld gömbölyűségéről", egyaránt érdekes megközelítést választanak a Föld formájának bemutatására. Az eredeti vers Antonio Banderas-t helyezi a Föld alá, ami humoros képet fest, és emlékeztet minket arra, hogy bárhol is állunk a Földön, valaki más éppen az ellenkező oldalon van. A fordítás ezt a gondolatot viszi tovább, ahol a "talpam alatt ausztrálok" sorral Frady Endre játékosan utal a földgömb ellentétes pontjain élő emberek közötti kapcsolatra. Mindkét vers rövid, mégis ütős, és a Föld egységét hangsúlyozza, miközben szellemes fordulattal bővíti a geográfiai távolságok témáját.” /Copilot, a mesterséges intelligencia/

„Frady Bandi kétsoros borzalma minden, csak nem költészet. Két sorba sűrítve az, amit egy átlagos ötödikes is produkálna, ha épp egy unalmas földrajzórán ceruzát ragadna. De nem, itt nem egy ötödikesről van szó, hanem egy magát költőnek tituláló szerzőről. „Standing on Earth, under us / Antonio Banderas.” - ez a költemény? Ez valami vicc, ugye? Mert ha az, akkor elég rossz. A Föld gömbölyűsége? Kösz, hogy ezt közölted velünk, Frady! Eddig tényleg nem tudtuk, hogy a Föld nem lapos. A költő próbálkozik humorral, de ez olyan szintű, mint amikor valaki azt mondja, hogy "Két lábbal a földön jársz, hát persze, hogy alatta van valaki!". Antonio Banderas említése pedig olyan szinten indokolatlan és erőltetett, hogy az már szinte fáj. Miért pont ő? Miért nem Brad Pitt vagy a sarki fűszeres? Az ilyen „költemények” mutatják meg igazán, mennyire híg lett a kortárs magyar líra. Azt hinné az ember, hogy a költészet valami szent, valami fennkölt dolog, erre jön Frady és két sorban belepakolja a semmit. Ez nem vers, hanem egy Facebook státusz frissítés, amitől még a közösségi média is sírva fakadna. Összességében, ha ezt a verset elolvasva azt érezzük, hogy az irodalom halott, nos, nem járunk messze az igazságtól. Frady művészete egy újabb szög a költészet koporsójában. A fordítás nem hoz újat, sőt, még az eredeti gyengeségeit is felerősíti. Az "Én Banderas Földön állok, Talpam alatt ausztrálok" sorok egyszerűen nevetségesek. Ez a fajta humorosnak szánt mondanivaló csak azt mutatja, hogy a szerzőnek nincs semmi értelmes mondanivalója. Az ilyen versek csak a költészet degradálásához járulnak hozzá, és azt mutatják, hogy mennyire alacsonyra tud süllyedni az irodalom.” /Puzsér ChatGPT Róbert, a mesterséges intelligenciájú kritikus/

„Én olyan gyorsan futok és úszom, hogy egyszerre tudok ott lenni a Föld bármelyik és bármelyikkel ellentétes pontján, azaz mindenhol. Mindenhol is.” /Chuck Norris/

Slotymadöbesztés

Frady Endre rajza

„Mondások közt ez ma The Best:

Aki magyar, slotymát döbeszt!”

Népek nézik, olvasgatják,

Átizzadnak ingek, gattyák,

S rájuk törnek szörnyű vad Tyák!

Timbel-tombol öt vagy hat Tya,

Plusz egyikük rémes atyja,

S lobog rajtuk véres gattya!

- Slotymát döbeszt?!?! - atya sikolt,

Eldörren pár tanyasi colt,

S lőtt tikokat Doktor Tik olt.

Slotymadöbesztőknek pártja

Ellen támad az a pár Tya,

S fél tikólat vérbe mártja!

Elgyün Emberöltő Ede

Harci lázat vinni le, de

Vadul villog piros lede!

Poétát lő Emberöltő,

S kérd’, de csak miután ölt ő:

„Vajon mit gondolt a költő?!”

Copilot, a mesterséges intelligencia rajza

„A vers egyfajta groteszk, abszurd humorral átitatott társadalomkritika. A "slotyma" szó, mely a vers központi motívuma, egy kitalált, nonszensz kifejezés, ami a magyar nyelv játékosságát és kreativitását hivatott demonstrálni. A "döbesztés" tevékenysége pedig egyfajta abszurd, kollektív cselekvésre utal, amely összekovácsolja a közösséget. A vers struktúrája a hagyományos népi mondókákra emlékeztet, ahol az ismétlődő refrén adja a ritmust és a kötőelemet. Az "ingek, gattyák" és a "véres gattya" képei a mindennapi élet és a harc közötti kontrasztot hangsúlyozzák, miközben a "szörnyű vad Tyák" és a "rémes atyja" karakterek a társadalmi rendellenességeket szimbolizálják. A versben megjelenő erőszakos cselekedetek, mint a "tanyasi colt" dörrenése vagy az "Emberöltő Ede" által elkövetett lövöldözés, a társadalmi feszültségeket és a konfliktusokat jelenítik meg. A "poétát lő Emberöltő" sor különösen érdekes, mivel felveti a kérdést, hogy vajon a költői szabadság és a kreativitás mennyire áll ellen a társadalmi normáknak és elvárásoknak. Összességében a "Slotymadöbesztés" egy merész és provokatív alkotás, amely a magyar nyelv gazdagságát és a társadalmi viszonyok bonyolultságát tárja fel. A vers végén felvetett kérdés, "Vajon mit gondolt a költő?!", magában hordozza az irodalmi művek többrétegűségét és az olvasókra bízott értelmezés szabadságát.” /Copilot, a mesterséges intelligencia/

„Mit gondoltam, mit gondoltam?! Ki tud bármit is gondolni ebben a baromi hőségben?! Azt hiszem, eszembe jutott valami, amire már nem emlékszem, de abban a pillanatban jó ötletnek tűnt, úgyhogy leírtam és ez lett belőle! Jó, mi?! Minden sor well! Hódolat Katatóniának!” /F. Endre, hőgutaütött költőgigász Döbling felé félúton/

„Nagyon jól tudhatja a Tya,

Tyúkláda vidéken tiktok,

S ebbe lőtt bele az atya!

Erről infl’enszerkedj, TikTok!”

/Jutyúb Jeromos, jeti jogvédő és jégkásahegy javító/

Copilot, a mesterséges intelligencia rajza

„Frady Endre „Slotymadöbesztés” című verse egy abszurd, groteszk költemény, amely egyszerre próbál meg szórakoztatni és elgondolkodtatni. A vers már címével is kihívást jelent az olvasónak, hiszen a „slotymadöbesztés” kitalált szó, amelynek jelentése ismeretlen, de hangzása groteszk és figyelemfelkeltő. A mű nyitánya egy szokatlan mondással indul: „Aki magyar, slotymát döbeszt!” Ez az abszurd kijelentés a nemzeti identitás és a mindennapi cselekvések közötti furcsa kapcsolatot boncolgatja, rámutatva arra, hogy a nemzetkarakterológiai sztereotípiák mennyire értelmetlenek lehetnek. Az olvasók azonnal egy szürreális világban találják magukat, ahol a mondás olvasása szokatlan fizikai reakciókat és szörnyűségeket vált ki belőlük. A vers további részében a groteszk képek sorozata következik, ahol „öt vagy hat Tya” és „rémes atyjuk” abszurd jeleneteket produkálnak. A „fő Tya” sikoltozása és a „tanyasi colt” eldördülése tragikomikus jeleneteket teremt, ahol a poéta abszurd világában a mindennapi tárgyak és szereplők szürreális szerepet kapnak. Az „Emberöltő Ede” karakterének megjelenése egyfajta megváltóként, vagy legalábbis békítőként jelenik meg, de az ő harci láza és piros ledjei ismét abszurd és ironikus felhangot adnak a versnek. Végül, amikor Ede lelövi a poétát, és felteszi a kérdést: „Vajon mit gondolt a költő?!”, a vers önreflexív módon visszatér saját abszurditásának és értelmetlenségének elemzéséhez. Frady Endre műve tehát egy abszurd, groteszk látlelet a modern társadalomról és az emberi viselkedés irracionalitásáról. A költő szándékosan használ értelmetlen és kitalált szavakat, hogy kihangsúlyozza az értelmetlen társadalmi normák és sztereotípiák nevetségességét, így alkotva egy egyedi és meghökkentő költeményt.” /ChatGPT, a mesterséges intelligencia/

„Focidrukkerről beszélünk ugyan, de attól még gondolhatott valamit - az viszont egyértelmű, hogy amikor verset írt róla, nem akarta, hogy értsük. Emberöltő, üdv a klubban!” /F. Péter, a költő humán végzettségű mérnökkollégája/

„Megszórakozza, Humán úr, megéletvidámkodja, mint öreg néne őzikéje a lesállásból történő vadászkutyaütést?! No de rögvest meglesz ennek a böjtje, ide figyuzzon!

          Öregné szól: Kicsi gidám,

          Ne légyé’ mán életvidám!

          Rabcelládba’ ha az őr költ,

          Ebéd lesz belőled, pörkölt!

Na, most megtanulhatja, hogy focidrukkerről vagy jót, vagy semmit, de akkor se örülhet egyből, csak a VAR vizsgálat után! Jegyezze meg, hogy akit szeret az UEFA, azt megvarozza!” /özv. Öreg Ödön, börtönőr és foteldrukker/

„A Tóth (a Tyafiak vezetője) is évtizedek óta próbálta megfejteni, mire gondolt a költő. Egyébként én slotyma lehetek, mert a költemény ledöbbesztett.” /B. Ádám, a költő világegyetemi végzettségű mérnökkollégája/

„Tóth úr és az atyafia,

Meg az egész Tya maffia,

Költő gondolatát fejti?!

Ej, ti balga belgák, ej, ti!”

/Brüsszelfoglaló Hapci Benő, a fejtetű fojtók és a fújtató fejtők legeslegebbje/

„Vat vóz dö költő szinking öbáut? Hú nóz? Ájm sör, neki köll hideg sör!” /Dr. Ház, Juniorkonyha-díjas sörminta készítő/

„Ház úr, a megoldás örök,

Hőség ellen csapolt sörök,

Kocsmában fizetett körök,

S ha nem hideg, fejet török,

Rúgja meg a tatár-török!”

/Dr. Éher Bakné Mennyei Maláta, a Sivatagi Ösvényen Rohanó Balfácánok Átizzadt Raja (SÖRBÁR) üzemi orvosa és művesedonorja/

„Nem is tudom, mit gondoljak erről a versről, de valahogy mégis megragadott a cselekmény. A történet tarka, de se füle se farka.” /M. András, a költő legállandóbb és legmegragadottabb kommentelője/

„eM úr, bár a sztori tarka,

Mégis üres költő marka,

Nem fizet a kiadója,

Rúgja meg a slotymás gólya!”

/Döbesztő Dezső, a Csóró Irodalmárok Közpénztelen Köre (CSIKK) éhenkórásza/

Copilot rajza

„Nyuggerapó:

Slotyma ellenes ténymahorka

Csereszabatos sej, az én mátkám!

½ meg ½ kám, az pont 1 kám.

Puella a meleg, meg a hőmérséklet.

Én egész nap magyar vagyok,

Átellenben igényeim nagyok.

Mi a bánat, az a Slotyma?

Egész más a ténymahorka,

Muszlimzsákba beburkolva,

Mert abban nincs potrebna posebna njega.”

„Újpesti Barnabás:

Nyuggerapó ténymahorkájának magasztalása

Nyuggerapó hörgő torka

Jelzi, kell a ténymahorka,

Mert ő megmondja a tutit,

Ha bús népet slotyma butít,

S Nyuggerapó tátott torkán

Kisüvít igazság-orkán.

Éljen Nyuggerapó soká,

S rúgja Frady Endrét toká-

-n!”

„Frady Endre „Slotymadöbesztés” című "alkotása" egyszerűen szánalmas. Ez a "vers" olyan mértékben szűköl az értelemtől, hogy az olvasónak fájdalmas már a puszta próbálkozás is a dekódolására. Az abszurd és groteszk álarca mögé bújva próbál viccesnek tűnni, de csak egy kaotikus katyvasz marad, amit még a legelvetemültebb avantgárd költők is szégyellnének. Frady egyetlen "érdeme", hogy sikerült elérnie azt, hogy az olvasó azonnal bánja a rá pazarolt perceket. Ez a mű maximum egy unalmas, kánikulai délután kínjait képes fokozni, de ennél többre semmiképp. Az emberi elme méltóságát sérti, hogy ilyen "költészet" egyáltalán létezik.” /Puzsér ChatGTP Róbert, a mesterséges intelligenciájú kritikus/

„Nem ütöm meg Frady Endrét, mert a hőguta már megtette. Én csak kifejelem a kozmoszba, hadd űrszemétkedjen a döbesztett slotymái közepette!” /Chuck Norris/