Bérszámfejt ott bérszámfejtő.
Bérszám hull rá, mit nem várna,
S fájdul rajta nyaki fejtő.
Bérszámfejtés durva munka,
Bérszám kemény, nem plüss párna.
Bérszámfejtő nem pimf unka,
Kit bérszámpor sírba zárna.
Bérszám nem táp, amit kér szám,
Bérszám nem krém, amit kennek.
Bérszámstopot talán kérsz, ám
Nem lesz túl jó vége ennek.
Bérszámbánya rabszolgája
Bérszámkőre, ha mond nemet,
Bér számára bérszámgálya,
Ami hullámsírba temet.
Bérszámbéke poraikra
Bérszámgyászkönny jelent véget.
Bérszámbányász keltett szikra
Ily blőd verset szénné éget.
Bérszámfüst és bérszámkorom…
megzenésítve és elénekelve: https://www.youtube.com/shorts/sJUxOKBfL1w
„Minden szabad, de nem minden használ. Minden szabad, de nem minden épít. – írja Szent Pál apostol és lehet, hogy prófétaként ezt már előre Frady Endrének címezte versírás esetére.” /XIV. Leó pápa/
„A fenti vers a klapanciaköltészet állatorvosi lova. Minden megtalálható benne, amivel egy vers tönkretehető és az olvasókkal megutáltatható. A vers teljesen másról szól, mint amit a cím alapján várnánk, ugyanis a költő nem érti az általa használt szavak jelentését, illetve olyan fals jelentést tulajdonít nekik, amikre senki sem gondolna. Az iskoláit szemmel láthatóan lebundázott kegyelemkettesekkel abszolváló fűzfapoéta a modern értelmiségi kulimunkát anakronisztikus módon áthelyezi a sötét feudalista Magyarország (vö. vármegye, főispán…) kézzel fejtett bányáiba ill. az idilli ókor hullámsírba temetkező gályáira, mintha egy mai magyar könyvelő egy rövid pórázon tartott bérrabszolga lenne. A kényelmesen emészthető és magyar népi hagyományokat követő párosrímek helyett a hanyatló nyugatmajmoló keresztrímeket erőltető versforma végképp gajra vágja az amúgy is szánalmas művet. A teljesen öncélú pimf unka kifejezés pedig olyan, mintha valaki lócitromot placcsantana egy tál híg tehénlepényre! Fúj!” /Rozsomák Rizottóné Rókázó Retina, a Magyar Irodalmat Elnyomó Zajforrás (MIEZ?) című pszichoszomatikus művészeti portál portörlője/
„A mű a bérszámfejtés lényegét pontosan ragadja meg: sok szám, kevés öröm, és a végén valaki biztosan reklamál. A „bérszámbánya” terminus szakmailag ugyan nem szabványos, de a munkakör pszichés terhelésének meglepően hiteles metaforája. Különösen erős a „Bérszám nem táp, amit kér szám” című költői tétel, amely a bérelszámolás és a táplálkozásügy határterületén úttörő felismeréseket sejtet.
A mű szakmai hitelességét némileg csökkenti, hogy a bérszámfejtők általában nem „bérszámkőre” dolgoznak, hanem Excelben, bérprogramban és határidőre. A záró „bérszámfüst és bérszámkorom” azonban kétségtelenül megfelel a hónap végi könyvelői atmoszférának.
Összesített minősítés: nettó 100% költői túlszámfejtés, levonások nélkül. A vers után járó bérpótlék kizárólag természetben, röhögés formájában számfejthető.” /ChatGPT/
„Jó munkás a bérszámfejtő,
Mindenki bérét megfejtő...”
/M. András, a költő legállandóbb és legkétsorosabb kommentelője/
„eM úr, tudja Nyíl és Törő,
Bérszámfejtés nem fejtörő!
Nincs döntősünk Vidi óta,
S ki még szurkol, idióta!”
/Pettyes Pityu, az 1980-as évekbe belefeledkezett ex focidrukker és kényszergyógykezelt bérszámfejtő/
„eM úr, a bérszámfejtő nem munkás, mint én, nem is paraszt, hanem értelmiségi, és nem a málenkij robottól izzad szalonnabüdösre, hanem a légkondi meghibásodása miatt, mert az azt megjavítani tudó szakmunkások már rég a hanyatló nyugaton keresik degeszre magukat.” /Suberda Sebő, sebesvonati satufékező/
„Bérszámfejtői szemmel ez a vers ritka hitelességgel ragadja meg a szakma lényegét: a bérszámfejtés valóban olyan, mintha az ember naponta tonnaszámra kapná a nyakába a számokat, miközben egyetlen elütés is lavinát indíthat. A mű külön erénye, hogy a túlórák, a jogszabályváltozások és az Excel-táblák okozta lelki terheket költői képekbe sűríti.
Szakmai szempontból ugyan kifogásolható, hogy a bérszámbányászok munkavédelmi előírásairól egy szó sem esik, de a „bérszámpor sírba zárna” sor így is meglepően pontos metaforája a hó végi zárásoknak. Összességében a mű messze közelebb áll a valósághoz, mint egy átlagos munkaköri leírás.” /Copilot/
„Bérszámfüst és bérszámkorom
Száll az égen szerte-széjjel
Szabadságom, életkorom
Miatt nem alszik az éjjel
Bérszámfejtő bérkönyvelő
Töri fejét gondolattal
Folyjon a vér és a velő
's ráérünk a feladattal
Nem kell többé bérszámolni
Hogyha mind már a földben lesz
Indulhat a leszámolni
És a zsé mind az enyém lesz.
Nem biztos, hogy a zsé a drága bérszámfejtőnél lesz, ha azt közben elásták.”
/Dr. Ház, Juniorkonyha-díjas bérgyilkos/
„Ház úr, az ország dolgozóinak a bérét nem számfejteni kell, hanem ellopni – miáltal elveszti dolgozói bérpénz jellegét – és nagy páncélszekrényekben gyűjteni, ha pedig szorul a hurok, akkor elásni az erdőben, és reménykedni, hogy senki sem találja meg. Ha mégis megtalálja a hatóság, akkor pedig azt kell hazudni, hogy ezt előzőleg a hatóság saját maga ásta el, hogy megtalálhassa, az üres páncélszekrények pedig csak a gyerekeknek vett játék pánikszobák. Utána pedig reménykedni kell, hogy mégis a sánta vak komondorkutyát érik előbb utol, nem pedig a hazug embert, mielőtt Dubaiba szökne. Nyugalom, csak a fejünket ne veszítsük el!” /S. Miklós, egykori nemzeti fejvesztési miniszter és az MMMM (Műkeresztény Műdemokrata Műnép Műpárt) országgyűlési képviselője/
„Aki árszámfejt, az bérszámfejtsen is!” /Árbér Cérdér, erefgérvágó tyuhajfodrász/
„Életünket és bérünket – mármint egyiket sem könnyű megfejteni. Viszont a bér nem válik vízzé, sokkal inkább borrá.” /F. Péter, a költő humán végzettségű mérnökkollégája/
„Ha a cég bérzik, a Humán úr borzik, a
Vese nem porzik, a célsziget Korzika.”
/Napó Leon, a Korzikai Utazásokat Könyvelő Alapítvány (KUKA) profi bérborásza és bérszámszeríjásza/
„KUKA helyett, ha teheti,
Velünk jöjjön, s nem lesz yeti!”
/Hotdog Huba, a Korzikai Utakat Tökre Yetimentesítő Alakulat (KUTYA) harapós kedvű hangulatfelelőse/
„Irodalmilag blőd, de szakmailag félelmetesen pontos látlelet. A költő ugyan túlzásba viszi a „bérszám-” előtagok halmozását, de a sorok mögött felsejlő abszurd valóság sajnos 100%-ig hiteles.
„Bérszám hull rá, mit nem várna” – A klasszikus jogszabályváltozás hónap közepén, visszamenőleges hatállyal, péntek délután 4-kor.
„Bérszám nem táp, amit kér szám” – Pontos szakmai megfigyelés: a bérfejtés nem táplálék, és az Excel sem eszi meg magától az adatokat, hiába szuggeráljuk a képernyőt.
„Bérszámstopot talán kérsz, ám / Nem lesz túl jó vége ennek” – Ha leáll a bérfejtés, 10-én nincs fizetés. Akkor pedig a dolgozók nem verseket fognak írni, hanem vasvillát fognak.
„Bérszámbánya rabszolgája” – Bár a bérszámfejtés ma már klímás irodákban történik, a havonta ismétlődő, határidős monotonitás és az ÁNYK-val/NIVÁ-val való sziszifuszi küzdelem valóban bányászi mélységekbe tereli a lelkiállapotot.
Összegzés: Irodalmi értéke minimális, a humor- és fájdalomfaktora viszont maximális. Megfelelő dokumentációval és az utolsó versszak önkritikáját elfogadva a művet „Bérfejtésre elfogadva” pecséttel láttatom el, de a költőnek javaslom: a következő havi bérjegyzékét ne költeményben, hanem PDF-ben várja.” /Gemini/
„A filharmonikus szüleim zenei pályára szántak – állítólag húszévesen már majdnem olyan tehetségesen játszottam, mint a féléves Mozart zongorabillentyűkre gurult csokigolyója – de nem bírtam az állandó zajt, így inkább beálltam berszámbányásznak. Itt is van ugyan monoton csattogás, de az állandó por és korom okozta fuldoklás miatti harákoló köhögésrohamaim elterelik erről a figyelmemet. Amióta megnyertem a Megabérszámvájár vetélkedőt és kiemelt sztahanovistaként a vájat élén munkálkodhatok, azóta boldogan halnék meg, ha nem élnék. Ahogy Jesus Salario de Carbón is megmondta: Boldogok a bérszámfejtők, mert ők tisztességes munkától izzadnak, mint a bányaló. Igaza is van. Büdös vagyok ugyan, de legalább nem kell egész nap hegedülnöm!” /Szurokfekete Szandokán, bérszámbányász/
„Ha valaki már átélte azt az élményt, hogy ön- és közveszélyes idegállapotba került bérszámfejtők csákányozzák az agyát, mely agy önrobbanással próbál kiszabadulni a koponya börtönéből és eközben a szürkeállomány bugyborékolva lefőtt plazmaállapotban kocsonyásan nyöszörög, akkor az meg tudja érteni, mit éltem át Frady Endre legújabb elmefertőjének olvastán! Ez a szerencsétlen azt hiszi magáról, hogy megelőzte a korát és minden versével büntetőfékeznie kell, hogy elmetraumatológiára küldje a kortársait, amiért nem értik meg, hogy rajta kívül mindenki síkhülye, csak ő maga egy három és fél dimenziós sebesvonatkerékpumpa! Ne lássam szegény néhai anyám agg bérszámfejtőjét elásott képpénzmilliárdos mintás alsógatyában mesterséges intelligenciával hógolyózni, ha nem hegedültetem el ennek a fránya fűzfapoétának a nótáját! Világ bérszámfejtői, hegedüljetek!” /Puzsér Róbert, kritikus/
„Hegedüljön a Szurokfekete Szandokán!” /világ bérszámfejtői/












































