2019. december 17., kedd

Téli tavasz

Decemberben nyílik ki cser,
Tombol rajta madárcsicser,
S nyulak foga zöld fűt metél?!
Globálisan langyul e tél!

Meleg szellő ingat fűt-fát,
Bő napsugár hője fát fűt,
Ég az erdő, ég a mező,
S izzad a tűzoltók zöme.

Időjárás mjért nem téli,
Ajgner Szilárdot sem féli?!
Hol van a hó, hol van a jég,
Bősz UV-tól fejen haj ég?!

Követeljünk brutál telet,
Tüntessünk a kemény fagyér’,
S pattanjon meg null fok felett
Tavasztündérben az agyér!

(hótánc!)

„A költő a rímképlet önfeledten őrjöngő váltogatásával az időjárás globális zavartságának követhetetlenségét kívánja szimbolizálni. Az értelem és a zárt logikai lánc látszólagos távolmaradása szabadon engedi a bizonytalan egyéb költők és epigonjaik által értelmezési gúzsba kötött olvasók fantáziáját és befogadási önfeledtségét. Ahány olvasó, annyi jelentés. Ahány alázatos műértő, annyi rácsodálkozás. Ahány gyász, annyi csontváz. Nyugodjunk békében!” /Eklektika Elemérné Szemantika Szidónia, a Lejtmeneti Lóhalál c. irodalmi folyóirat főszerkesztője/

„A nemzetközi időjárási helyzet fokozódik! Az éghajlat nem habos torta!” /Virág elvtárs/

„Értem én, bár nem szeretem, hogy tavaszi szél vizet áraszt, Virág elvtársam, Virág elvtársam, de miért decemberben?! Tél tábornok már merényletet sem akar elkövetni ellenem?!” /Bástya elvtárs/

„Kegyvesztett lettem Bástya elvtárs és visszamenőleges hatállyal lefokoztak! Állítólag volt a bűnöm, hogy nem utaltam elég társasági adót a stadionok gyepfűtésére…” /Tél közlegény/

„A december legyen december, elvtársak! De egy kis budapesti tavasz miatt globális klímakatasztrófát kiáltani?! Hűvösre szeretne kerülni a Művészúr?! Nem az idő túl meleg, a lakcím nem elég kontinentális! Egy kis munka a vendégszerető Norilszk nikkel-palládiumbányáiban sok tüntetően klímatudatos ifjú hevült kedélyét hűtötte már tartósan a kritikus hőmérséklet alá. Pányimájetye?” /F. Péter, a költő humán végzettségű mérnökkollégája/

„Táváris F. Pjotr humánovics! Mi százhetvenötezer lakosként egy emberként büszkék vagyunk arra, hogy az embert próbáló hideg időjárás, a napfény téli konstans hiánya, az igen magas légszennyezettség, az irreálisan magas árak és az általános elszigeteltség miatt Norilszkot számos felmérésben választották a földkerekség legélhetetlenebb városának. Győztünk!” /Jevgenyij Tarakanovics Gyedmaróz, többszörös Gulág-díjas norilszki lokálpatrióta/

„Hű, de jó lenne a budapesti izzadás helyett Norilszkban fagyoskodni kicsinyég! Ott még a dilettáns Tavasztündér rút taknya is szépen csillogó jégcsap lenne!” /F. Endre, verejtékező költőgigász/

„Ide figyeljen, maga esztétikai mélypont, ha még egyszer zaklatni meri Tavasztündér elvtársnőt, akkor megszüntetjük az állami támogatását, oszt’ próbáljon megélni a piacon! Jót is fog magának tenni a kora hajnali almásláda pakolás!” /Rímirtó Rezső, az Állami Verstani Hivatal (ÁVH) függetlenített párttitkára/

„Nem érdemlem meg a személyemet ért kritikákat! Miután az egyszereplős meghívásos közbeszerzésen a Mészáros&Mészáros&Fia&Lánya&Sógora&Komája Kft nyerte a téli időjárás szabályozását, engem bíztak meg a futballpályákat játszhatatlanná tévő zord tél enyhítésével. Feladatomat jól végeztem és úgy gondolom, bőven megérdemeltem a világrekord összegű sikerdíjamat!” /Tavasztündér/

„Költő lakótárs, maga itt annyi hetet-havat hord össze, hogy abból két tél is kitelne! Én meg sózhatnék meg lapátolhatnék inamszakadtáig és kiköphetném a pejslimet! Idióta! Ne csodálkozzon, ha névtelenül följelentem!” /özv. Lapát Lajosné, tömbházmester/

„Mi ez az ásatag rakoncátlankodás, ez a lárvalétű szégyentelenkedés?! Anyám egy ’Mjért Ajgner?!’ sikoltással kivetette magát a konyhaablakon, de nyolcvan centi zuhanás után szerencsére előbb ért földet ill. sarat, mielőtt elkezdhettem volna kimondani, hogy ’szótagszám’! Frady Endrének pedig legyen ez a legesleghidegebb tele és fagyjon bele a sós hóval tele bele!” /Puzsér Róbert, kritikus/

„Az én nevemet – ráadásul szándékosan helytelenül – a szádra ne vedd kutyaütő költőcske, mert olyan talajmenti fagyot jósolok alád, hogy arról koldulva odafagy a petyhüdt üleped! Márpedig az én jóslataim 50%-os pontossággal mindig bejönnek: vagy igen, vagy nem!” /néhai Aigner Szilárd (1946-2016), meteorológus/

„Mivel itt Texasban a kérésem az időjárás számára parancs, így mindig annyi fok van, amennyit mondok. Ráadásul, ha úgy tartja kedvem, akkor egyszerre tud húsz fok lenni Celziusban, Kelvinben és Fahrenheitben is. ” /Chuck Norris/

2019. december 12., csütörtök

Xmas is coming soon

Mikit húzzák haza rének,
Gyeplőt tart a felsőkari
Izma s közben zeng az ének,
Hiszen rögvest itt a Kari!

Mint amcsi film, úgy coming soon,
S ünneppercegés lesz úrrá
Bábszínházi tölgyfaing szún,
S cicergi, hogy hipp-hipp hurrá!

Ünnepén a szeretetnek
Boltból boltba ér a sor át,
S hajszolt népek nem nevetnek,
Hamis mammon üli torát.

Külcsín dúl a belbecs híján,
Utcát önt el éji fényár,
S ülve fókazsíros íján
Migráns eszkimó néz: Jé, nyár!

„Ne nevezz Mikinek, de dilettáns fűzfapoéta, mert meglendül a karom izma, s pofádból lesz pépes gríz ma! A krampuszaimmal dagadtra virgácsoltatlak, ha még egy rossz szót szólsz a hamis mammonra, hiszen már a Jézuska kollégám is megmondta, hogy "szerezzetek magatoknak barátokat a hamis mammonnal, hogy amikor elfogy, befogadjanak titeket az örök hajlékba", bármit is jelentsen ez!” /Mikulás alias Télapó/

„Az örök haj lék nem más, mint a fejemen lévő tonzúra, aminek előállításáért rendszeresen a hamis mammonnal fizetek a rendház fodrász barátjának. Jó pap holtig kopasz!” /Tar atya/

„Este nulla fokos a hőség és nappali a világosság! Miért ne hinném azt, hogy nyár van?! Az állatkertben járva rájöttem, hogy itt kevés az eszkimó és sok a fóka! Szerencsém van, hogy ide menekültem az olvadó gleccserek elől, mert itt hómunkások híján mindenhol sokáig megmarad az utcasarki jég!” /Kawala Ulieku, migráns eszkimó/

„Nem szívesen lennék egyedüli eszkimó a sok állatkerti fóka között! Szerencsére mi kipcsakok sokan vagyunk, és több dolog köt bennünket össze, mint ami szétválaszt! Például az agyi kerékbilincs. Na, halat vegyeneeeek, itt a kiskun nagyhaaaal! Aki nem vesz, agyhaaal!” /Kipcsak Norisz, kiskun halas és szénkefe nélküli búvárszivattyú díler/

„Szeretem a halat, főleg cukrozott tokaszalonnával, zsírban tocsogó dagadóval és omlós fehérkenyérrel! Amit ma megehetsz, az a tiedé! Különben is, a férfi száz kiló alatt csak karácsonyfadísz! Együnk!” /Toka Tivald, a Csúti Olyanamilyen Dietetikus Akadémia (CSODA) levelezőn végzett rektorhelyettese/

„Az ünnepek idején senki se essen a falánkság bűnébe! Tele hassal nem lehet GDP-t termelni! Az étel árt! Amit ma megeszel, meghalaszt holnapra!” /Ártó Ártány, a Néprosszléti és Gyermekéheztetési Minisztérium szakállamtitkára/

„Xmas: a független változó értelmezési tartománya a keresztény számkörben a [Felkent] zárt intervallum, és ez meg is határozza a kulturális függvény értékkészletét. De ha az "Xmas" kifejezésből kivonjuk X-et, akkor egész mast kapunk, és az értékeinkre nekünk kell vigyáznunk, mert a pláza területén a kufárok mellett zsebtolvajok is dolgoznak - a szeretet ünnepének tiszteletére hosszított műszakban. Bónusz trekk: a magyar karácsony szóval nem Jézusra, hanem a napfordulóra emlékezünk. Már aki.” /F. Péter, a költő humán végzettségű mérnökkollégája/

„Igaza van a humán úrnak. A nevem az ősszláv korcsun ("lépő" azaz "napforduló") származéka, melyben a szóeleji mássalhangzó-torlódást ejtéskönnyítő magánhangzó oldotta fel, a szóvégi -n pediglen palatalizálódott. Így lettem én – nomen est omen – palatikus politikus.” /Karácsony Gergely, főpolgármester/

„Egyetértek Kari Geri főpolgival abban, hogy a humán sapiens úrnak igaza van, ugyanis a legújabb kutatások szerint Jézus semmiképpen sem karácsonykor született, hanem okvetlenül ősszel, akkortájt, amikor egyensúlyoz a napéj. Ez abból is látszik, hogy édesanyja szűz volt, Ő pedig nyilvánvalóan mérleg, hiszen egyensúlyt teremt az Erőben. A skorpió rúgja meg, aki mást hirdet és viszályt sith!” /Yoda Ben Hur, jedi teológus/

„Na, költő úr, magát most bűnösnek találtam előre megfontolt szándékú gondatlanságból elkövetett garázda ünneprongálásban, amiért azonnali hatállyal felfüggesztem! A legmagasabb fenyőfára!” /Csávás Kálmán faőrnagy, a Lelki Ünnepeket Költögetéssel Elrondító Poétákat Észretérítők Klubja (LÜKEPÉK) reklámarca/

„Szeretem az ünnepnapokat, különösen a diszkotékás szombatokat! Olyankor mindig csülkös bablevest ebédelek, mert attól indul be igazán a szombat esti gáz!” /Bugivugi Béla, a nyírlugosi Travolta/

„Hé, Mr. Frady, a Premier League Boxing Day Matchpack programja miért maradt ki a verséből?! Pedig az is coming soon ám! Ennyire lefutottnak érzi, hogy a Liverpool lesz a champion?! Vigyázzon, sose igyon előre a Brexit bőrére!” /Pep Guardiola, a Manchester City menedzsere/

„Karácsonykor a szokottnál is többet kell inni, mert az alkohol nem csak a gátlásokat oldja fel, hanem a gyomorba befeszült töltött káposztát is! A tiszta szesz tartósít, így tulajdonképpen az örök élet titka! Úgyhogy amíg élek, örökké iszok!” /Nyakló Nyihámor, a Magyar Lőrenyelő Szesztestvériség (MLSZ) főtitkára/

„Mi ez a fékevesztett dekadencia, ez a taplógombákat megszégyenítő otrombaság?! Honnan ez a szemenszedett kivagyiság, ez az áporodott dögvészharangkongás?! A penetráns anglicizmus elől anyámat bemenekítettem egy színmagyar tulipántos faládába, ahonnan ősi dallamokat elő-elő tárogatózva igyekszik elűzni Frady Endre miazmásan mételyező szellemét! Én nem hiszek az ilyen kuruzslásokban, én jobban szeretném, ha Frady Endrén simán átgázolna egy a Mikulás olimpiára edző túldoppingolt orosz rénszarvascsorda!” /Puzsér Róbert, kritikus/

„Karácsony egyszer árválkodik egy évben és hamar elmúlik, a Chuckrácsony viszont örök. Velem minden nap ünnep. Emberiség, nagyon szívesen!” /Chuck Norris/

2019. december 10., kedd

Nihillíra

„Hiábavalóság, csak hiábavalóság, ezt mondja a prédikátor, hiábavalóság, csupa hiábavalóság. Minden hiábavalóság!” /Prédikátor könyve 1:2/

Hiába vagyok csak való,
Belül űrlök, mint egy faló.
Nálam – tudja Torbágy s Bia -
Nincsen hiább senki hia.

Nem vagyok se sztár, se jenki,
Csak egy finnmitugor senki,
Akit nem ér meg egy mise,
S nem tudsz velem osztani se.

Aki nálam senkibb, csalik,
Nyíljon meg alatta a lik,
S nyelje el a nihil ajtó
Mögött bűzlő kénes jaj tó!

Aki tőlem duplanullább,
Gáncsolja el kurta nyúlláb,
Fogatlanul éljen dión
S épüljön rá népstadion!

Nincs számomra semmi remén-
-ysugár, mert az élet kemén-
-yen ver s látom jósnőm szemén,
Megint más nyer lottón, nem én!

Világ senkijei, egyes-
-üljünk, vagy üljünk le, egyes?!
Mindig más támad fel, nem mi,
S holtunkban sem vár, csak semmi!

(nihil-limbó!)

„Ó, nihilista költő gyermekem, hát hiába pálfordultam és írtam annyi levelet, mint egyszeri Black Friday áldozat a fogyasztóvédelemnek, még mindig nem hallod a megkövéredett füleddel és nem érted a megkeményedett szíveddel, hogy a lelked halhatatlan, ami nem semmi! Vagy a mennybe mész, vagy a pokolba, de a purgatórium az nyista! Ezt a hiábavaló semmit meg felejtsd el villámgyorsan, mert úgy helybenhagylak, mint szent jómagam az oláhokat!” /Szent Pál apostol/

„Nana, Szent Pál, nana! A purgatórium kérdésében súlyos tévedésben vagy ám! Vagy revideálod a tarthatatlan álláspontodat, vagy összehívatok egy sürgősségi zsinatot és visszamenő hatállyal megfosztunk a Szent előtagodtól, a leveleidet pedig enciklikákkal helyettesítjük!” /Ferenc pápa/

„Jaj, ne már, egyszer egy depressziós kadarkamámor utáni macskajaj közepette írásban kikeseregtem magam, most meg mottóként idéznek! Á, nem érdekes! Minek hőbörögjek emiatt? Ez is csak hiábavalóság!” /Bölcs Salamon, király és prédikátor/

„Valóban nem hiábavaló tudni, hogy mi hiábavaló, s mi nem az. De bizony hiábavaló ehelyt keresni a választ a hiábavalóság mibenlétének kérdésére. A megvilágosodás és a katarzis helyett viszont szellemesen ránk rímel egy bájosan neurotikus átlagos választópolgár, akinek a pszichiátriai kórlapján apróbetűvel sem fér el a diagnózis. Mottó: semmiből vétettünk, semmivé leszünk, mit vesztettünk?!” /F. Péter, a költő humán végzettségű mérnökkollégája/

„Tetszik, várom a többit! Tudniillik, úgy még nem volt, hogy nem lett sehogy, illetve hogy nem lett semmi. Ebből következik, hogy a mű még nem ért véget, a hatásszünet után még következni kell valaminek, ami valami. Igaz, ennyi semmi már magában nem semmi.” /B. Ádám, a költő világegyetemi végzettségű mérnökkollégája/

„A mű pihen, az alkotó forog! Frady Endre, a semmi fölé emelkedés Seszűk Sebője, a nemzettestnevelési nihil lenullázója szokott halálközeli derűlátásával újabb öngyilkos himnuszt alkotott. A Szabadság hídi turul mellől leugróknak önmaguk levetése közbeni önfeledt nevetése szegélyezi népünk párját ritkító alkotóművészének zsigeri zsenialitását. Frady Endrét, ha nem lenne, ki kéne találni, bár az is lehet, hogy a hiányában csak magát a hiányt éreznénk, azt nem, hogy ki vagy mi okozza. Lehet élni Frady Endre nélkül, de minek?! Frady Endrét minden magyar családba!” /Önfeledt Ödönné Örömkönny Öfélia, a Frady Endre Nevéért Egyre Bódultabb Emelkedettséggel Lelkesedő Egyesület (FENEBELE) vezető eufórikusa/

„Frady Endre megint bemutatta a lelki szegénységi bizonyítványát és szerintem ettől még boldog is! Hogy egy rézfánfütyülő radai rossebes rigóraj rágja rojtosra a rühtől rothadó rémrímeit! Ó, anyám, mekkorát alliteráltam, mi?! De hát ennek a tompa tekintetű talpalávaló toprongynak még alliterálni is teljes hiábavalóság!” /Puzsér Róbert, kritikus/

„Nem irigyelném a világegyetemet, ha én nem lennék, mert a hiányom valóban totális nihilt eredményezne. Nagy szerencséje a világnak, hogy én folyton folyvást vagyok!” /Chuck Norris/