Téli tavasz

Decemberben nyílik ki cser,
Tombol rajta madárcsicser,
S nyulak foga zöld fűt metél?!
Globálisan langyul e tél!

Meleg szellő ingat fűt-fát,
Bő napsugár hője fát fűt,
Ég az erdő, ég a mező,
S izzad a tűzoltók zöme.

Időjárás mjért nem téli,
Ajgner Szilárdot sem féli?!
Hol van a hó, hol van a jég,
Bősz UV-tól fejen haj ég?!

Követeljünk brutál telet,
Tüntessünk a kemény fagyér’,
S pattanjon meg null fok felett
Tavasztündérben az agyér!

(hótánc!)

„A költő a rímképlet önfeledten őrjöngő váltogatásával az időjárás globális zavartságának követhetetlenségét kívánja szimbolizálni. Az értelem és a zárt logikai lánc látszólagos távolmaradása szabadon engedi a bizonytalan egyéb költők és epigonjaik által értelmezési gúzsba kötött olvasók fantáziáját és befogadási önfeledtségét. Ahány olvasó, annyi jelentés. Ahány alázatos műértő, annyi rácsodálkozás. Ahány gyász, annyi csontváz. Nyugodjunk békében!” /Eklektika Elemérné Szemantika Szidónia, a Lejtmeneti Lóhalál c. irodalmi folyóirat főszerkesztője/

„A nemzetközi időjárási helyzet fokozódik! Az éghajlat nem habos torta!” /Virág elvtárs/

„Értem én, bár nem szeretem, hogy tavaszi szél vizet áraszt, Virág elvtársam, Virág elvtársam, de miért decemberben?! Tél tábornok már merényletet sem akar elkövetni ellenem?!” /Bástya elvtárs/

„Kegyvesztett lettem Bástya elvtárs és visszamenőleges hatállyal lefokoztak! Állítólag volt a bűnöm, hogy nem utaltam elég társasági adót a stadionok gyepfűtésére…” /Tél közlegény/

„A december legyen december, elvtársak! De egy kis budapesti tavasz miatt globális klímakatasztrófát kiáltani?! Hűvösre szeretne kerülni a Művészúr?! Nem az idő túl meleg, a lakcím nem elég kontinentális! Egy kis munka a vendégszerető Norilszk nikkel-palládiumbányáiban sok tüntetően klímatudatos ifjú hevült kedélyét hűtötte már tartósan a kritikus hőmérséklet alá. Pányimájetye?” /F. Péter, a költő humán végzettségű mérnökkollégája/

„Táváris F. Pjotr humánovics! Mi százhetvenötezer lakosként egy emberként büszkék vagyunk arra, hogy az embert próbáló hideg időjárás, a napfény téli konstans hiánya, az igen magas légszennyezettség, az irreálisan magas árak és az általános elszigeteltség miatt Norilszkot számos felmérésben választották a földkerekség legélhetetlenebb városának. Győztünk!” /Jevgenyij Tarakanovics Gyedmaróz, többszörös Gulág-díjas norilszki lokálpatrióta/

„Hű, de jó lenne a budapesti izzadás helyett Norilszkban fagyoskodni kicsinyég! Ott még a dilettáns Tavasztündér rút taknya is szépen csillogó jégcsap lenne!” /F. Endre, verejtékező költőgigász/

„Ide figyeljen, maga esztétikai mélypont, ha még egyszer zaklatni meri Tavasztündér elvtársnőt, akkor megszüntetjük az állami támogatását, oszt’ próbáljon megélni a piacon! Jót is fog magának tenni a kora hajnali almásláda pakolás!” /Rímirtó Rezső, az Állami Verstani Hivatal (ÁVH) függetlenített párttitkára/

„Nem érdemlem meg a személyemet ért kritikákat! Miután az egyszereplős meghívásos közbeszerzésen a Mészáros&Mészáros&Fia&Lánya&Sógora&Komája Kft nyerte a téli időjárás szabályozását, engem bíztak meg a futballpályákat játszhatatlanná tévő zord tél enyhítésével. Feladatomat jól végeztem és úgy gondolom, bőven megérdemeltem a világrekord összegű sikerdíjamat!” /Tavasztündér/

„Költő lakótárs, maga itt annyi hetet-havat hord össze, hogy abból két tél is kitelne! Én meg sózhatnék meg lapátolhatnék inamszakadtáig és kiköphetném a pejslimet! Idióta! Ne csodálkozzon, ha névtelenül följelentem!” /özv. Lapát Lajosné, tömbházmester/

„Mi ez az ásatag rakoncátlankodás, ez a lárvalétű szégyentelenkedés?! Anyám egy ’Mjért Ajgner?!’ sikoltással kivetette magát a konyhaablakon, de nyolcvan centi zuhanás után szerencsére előbb ért földet ill. sarat, mielőtt elkezdhettem volna kimondani, hogy ’szótagszám’! Frady Endrének pedig legyen ez a legesleghidegebb tele és fagyjon bele a sós hóval tele bele!” /Puzsér Róbert, kritikus/

„Az én nevemet – ráadásul szándékosan helytelenül – a szádra ne vedd kutyaütő költőcske, mert olyan talajmenti fagyot jósolok alád, hogy arról koldulva odafagy a petyhüdt üleped! Márpedig az én jóslataim 50%-os pontossággal mindig bejönnek: vagy igen, vagy nem!” /néhai Aigner Szilárd (1946-2016), meteorológus/

„Mivel itt Texasban a kérésem az időjárás számára parancs, így mindig annyi fok van, amennyit mondok. Ráadásul, ha úgy tartja kedvem, akkor egyszerre tud húsz fok lenni Celziusban, Kelvinben és Fahrenheitben is. ” /Chuck Norris/

Papló

faló kék-sárga mezben /nóném herceg felvétele/

Pap alatt ügető papló
Falábán a gomba tapló.
Mért vagyon e paplón faláb?
Rögvest elmesélem alább:

Amit írok, igaz s való,
E ló korhadt lábú faló,
S recseg, ahogy távját rója,
Úti célja mégsem Trója,

Hanem egy új faláb üzlet,
Mert az előzőben tűz lett.
Tűzoltóraj későn oltott,
S keresni kell másik boltot.

Málló lábbal megy egy álló
Napig szegény papi ál-ló,
S patájában szúhad perceg…
Paphoz szól egy nóném herceg:

- Látom e ló szálkás szemén,
Lába mind fa, megveszem én
Négyet egy százasér’ egybe’
S eladom az NB I-be!

„Későn oltottunk, későn oltottunk… hát persze! Az igazság az, hogy mi idejében megkezdtük az oltást, csak kilyukadt a fecskendő, amit nem tudtuk megragasztani, mert a vasárnapi zárva tartás miatt nem lehetett gumiragasztót venni.” /Láng Lajos, tűzoltóparancsnok/

„Felháborító skandalum! Most, amikor szorgos népünk győzni fog, amidőn árvalányhajas kis honunk jobban teljesít és a sok keményen dolgozó kisember önként és dalolva lemond a nyugdíjáról, a szociális illetményeiről, az egészségügyi ellátásáról és a gyermekei taníttatásáról, hogy megvalósulhasson a ’Stadiont minden magyar családba!’ program, akkor egy ilyen fanyalgó vadidegenszívű zugfirkász költőcske a szúette falábával beletapos a nemzeti együttfocizgatás rendszerébe! Ezt nem úszhatja meg szárazon ez a kozmopolita bérrettegő klapanciaoligarcha! Követeljük a halálbüntetés azonnali és visszamenő hatályú visszaállítását! Abcúg Frady Endre!” /Luft Lajos, a nemzeti stadionfejlesztéssel megbízott Futbólia kft pogromigazgatója/

„Mink játékosok nem szokunk örülni az ilyen konkurenciának! Igazságtalannak tartsuk, hogy az ellenség… ööö… ellenfél négy falábbal rendelkezik, miközben nekünk csak kettő van! Muszáj lesz páros lábbal becsúszni a jószágnak! Ahogy az edzőnk, a Lajos bá’ mondani szokja, négy lába van a falónak, mégis mindet eltörjük! Höhö!” /Lila II. Lajos, az UTE bekkje/

„Sajnos olyan szegény az eklézsia, hogy legutóbb már a templom egere volt a vasárnapi ebéd, úgyhogy muszáj voltam eladni ezt a leharcolt falovat! Az ember elvégre nincs fából, és amúgy is minden faszentnek maga felé hajlik a falába, ha kínjában nagyot rúg a parókia falába! Jaj!” /Lórévi Lajos atya, lajozsmizsei szürkebarát/

„Magyar játékosokat a magyar NB I-be! Ez a minden eresztékében recsegő-ropogó faparipa minden futótávon kenterbe veri az összes bevándorló idegenlégióst és a labdát se gyilkolja annyira, mint a hazai zseléfejű műsztárjaink. Talán nem éri meg azt a százötvenmilliót, amiért rásóztam a Puskás Akadémiára, de hát nekem is élnem kell valamiből. Na, futok, mert kerget az adóhivatal! Incognito ergo sum!” /vitéz Felsőlajosvári Nóném Lajos, inkognitóban élő dzsentri ex-herceg és többszörösen büntetett előéletű illegális játékosdíler/

„A mű a klerikális iga alatt vergődő, állati sorban tartott és önnön rabszolgasorsába belefásult proletariátus reménytelen küzdelmének deheroizált apoteózisa. A lírafoltos ujját a társadalom pulzusán remegtető költő személyiségének a főhősével párhuzamos szétesése szúette forgácspermetként fojtja el a vers pislákoló értelemlángjait és hamuként telepszik rá a mélyrétegekre. A magyar futball mint a feudál-burzsoá korrupciós métely parabolája méltóképpen hajítja a mondanivalót a rothadó kapitalizmus pénzpoklának legsötétebb bugyraiba. Igazi osztályharcos mételylíra! Akasszátok föl a királyokat, a hercegeket és a grófokat! Munkát, kenyeret! Munkát, kenyeret!” /Mélyszegény Lajosné, általános iskolai magyartanár és a Munkásmozgalom Leendő Mártírja (MLM) pilótajáték áldozata/

„Hogy Frady Endre-e a döglött magyar futballba az irodalmi falábával utolsót belerúgó trójai faló, azt nem tudom, de azt, hogy elhallgathatna végre, azt igen! Mivel az eddigi bérkommentelők mind Lajosok, megkérdeztem anyámat, aki szerint én is majdnem Lajos lettem, úgyhogy mondhatom, ahogy a számon kifér. Tehát: Mi ez a penetráns líradögvész?! Mi ez a hullaszagú pszicho-métely?! Kinek kell ez a retardált celeb okádék?! Muszáj volt tizenöt perc hírhedtségért ekkora hisztis vircsaftot kavarni egy bűzhödt médiabiliben?! Ugye nem?! Nagy jóindulattal nulla alá!” /Puzsér Róbert Lajos, kritikus/

„Egyszer itt Texasban kigyulladt egy faláb üzlet, de eloltottam a hónaljverítékemmel.” /Chuck Norris, tiszteletbeli Lajos/