Lenini út

Padkán nézek le: Nini!

Keskeny út e lenini!

Felkaptat, mint sólet ár,

S izzad rajt’ sok proletár.

Verejtéktől mar a só,

Ох, это не хорошо!

Nyűtt lábakon már térdek

Remegnek; ez pártérdek?

Munka hada dübörög,

Bősz burzsoá düh dörög,

Dagadt tőkés bő kölke

Hull – üti vas ökölke!

Úttörők, csak zúzzátok

Cár derekát s csúz átok

Trónjáról őt leveri,

S ömlik szemkönny leve, rí!

Állam épül, jóléti,

Föl-föl, hurrá, ollé, ti

Bolsevikok menjetek

Építeni Mennyetek!

Jólétet e dal kohol,

Hinni ezt, kell alkohol;

Sok vodka és pálinka,

S ettől dől le Sztálinka.

„A lenini úton tanácstalanul toporgó értelmiség előtt tulajdonképpen nem is egy, hanem két út állt: az egyik az alkoholizmus, a másik járhatatlan. Talán pont a vodka miatt látszott kettőnek.” /Dr. Inka Pál, pálinka desztillációs vegyészmérnök/

„Miért lett volna tanácstalan az értelmiség, amikor minden településen és munkahelyen volt tanács, azaz szovjet?! Ki nem állhatom ezt az entellektüel nyavalygást! Pép testben pép lélek! Bőven rájuk fért egy testet-lelket edző lépéskényszermunkatábortűzparancsuralmi rendszer!” /Izom Igor, ideológiai idegpályaválasztási igazgatásrendész/

„Ez a vers akár abban a korszakban is népszerű lett volna. Ja, hogy a Gulág tagság körében? Voltak ott ilyen dolgok, az tény. De az átlagembernek könnyebb és kiszámíthatóbb volt az élete, mint most. Voltak nyilván hátrányai is, de a mostani rendszert lecserélném rá.” /M. András, a költő legállandóbb és legnosztalgikusabb kommentelője/

„Kiszámítható és könnyű…

Számos szemben nyögött könny: Űűű!

(Rímként kőlégyfi, a kőnyű).

eM úr, ki nem értett egyet,

Az még kívánhatott egyet,

Egy utolsót hóhér előtt,

Ki azután, bumm, belelőtt.

Könnyű, számítható halált

Lelt, kit golyó fejen talált.

Mostani rendszernek elő-

-nye, hogy nincs hóhér, ki lelő.”

/Dr. Durrdefekt Dezső, a Szegény Oroszokat Vigasztaló Jólszolgálati Elkötelezettségű Testület (SZOVJET) főtanácsosa/

„Már csak a Putyin-Raszputyin rímpár hiányzik, hol a vektort Viktor adja. De jól jön itt a turbán-Orbán rímpár is, "daragíje taváris"! ... Elnézést kérünk, Dr. Háztól megvontuk a szót!” /TEKnős Sztella, acélöves nyelv-, fej-, végtag- és hajcsavaró/

„Jó ügynök volt derék Doktor Házunk,

Kár érte, nélküle ázunk-fázunk.

Lerombolta szegényt a snassz Putyin,

Aki olyan gáz, mint volt Raszputyin.

Cárszultánon jól áll eme turbán,

Mígnem borral leissza Petur bán.

Kremlünk ezen hepaj óta vár is,

Víg tort ül bent nagyon jó továris.”

/Borjú Berija, a Kapitalistákat Gumibotozó Bizottmány (KGB) rímtechnológiai pártbizalmija/

„Nem csoda, ha Dr. Háztól megvonták a szót, hiszen még a jelzőt sem tudja egyeztetni a főnévvel! Tavaris egyes szám, a daragíje viszont többes! Helyesen daragój tavaris lenne! Na, igyi szudá! V Szibíri ócseny hóladna! Hahaha!” /Dr. Cirill Celesztinné Metód Mamuska, Lenin-renddel kitüntetett nyelvtankomcsi/

„Költő elvtárs, mi elkötelezetten ateista bolsevikként nem túlvilági mennyországot építünk, hanem proletárdiktatúra vezette kommunizmust! Mindenki képességei szerint dolgozik a munkatáborban és szükségletei szerint részesedik az ideológiai továbbképzésből! Szovjethatalom + Villamosítás = Kommunizmus. Arccal a villamosszék felé! Éljen a Párt!” /Szergej Tarakanov Dunakavics, élmunkástanácselnök/

„A fenti egyenlőség átrendezésével megkapjuk a Kommunizmus - Szovjethatalom = Villamosítás egyenlőséget, azaz, ha munkástanácstalanítjuk a kommunáinkat, akkor lesz végre villanyunk is! Diktatúra mentes közegben szabadabban mozognak az elektronok is. Ahogy a sztahanovista villanyszerelőből lett nagy proletárköltő, Amperszag Ajtony írta:

          Fagyban ember áz’ is, fáz’ is,

          Ám hőhidat ráz a fázis!

          Ha nincs szovjet, de van áram,

          Átmelegszik tág légváram!

Sajnos a vers megjelenése óta Amperszag Ajtony és a verse is nyomtalanul eltűnt. Emlékét megőriznénk, de nem merjük.” /Watt Winnetou, indián származású wigwamproli/

„Frady Endre, a kriptokommunizmus költője idült idealizmussal fogja meg a megfoghatatlant és ragadja torkon a torkon ragadhatatlant. A konfrontatív katarzisteremtés szürreális szimbólumok közül kiakolbólított kisdobosa és úttörője kortárs kátyúkat tör a lenini út hossztengelyében, de nem engedi kijegecesedni a cseppfolyós öntudat bő lére eresztett doktrínáit. A tézis, antitézis, szintézis szentháromság jó magaviseletű harmadolásával szabaduló szobatiszta művész valódi vészt zúdít a begyepesedett osztálytársadalom szőrrelbélelt hónaljára. A vers mindennél jobban leleplezi az alkohol öl, butít és gyomorba öntve földönt alapigazságtartalmát. Birodalmak jönnek, birodalmak mennek, de Bíró Dalma gyilkos málenkíj robotokat megállító borotvaélen táncoló ügybuzgalma is csak csepp abban a tengerben, melyből fölfakad Frady Endre özönvize. Utána!” /Destruktív Dusánné Buggyant Balalajka, a Gigantikus Utópiákat Lázálmodó Átabota Galéria (GULÁG) szellemi szószátyárja/

„Munkásököl, vasököl

Bilincsel, ha megszököl!”

/rovásírásos fafirka a Gulág egyik latrinájánál/

„Mi ez az álkritikusan álnosztalgikus álság, ez a bélkritikusan bélnosztalgikus bélség?! Ki ez a célkritikusan célnosztalgikus céleb, aki csehül csaholva oda harap, ahová a kolbászt dobja a Nagy Testvér szőrös keze?! Miért kell a babkonzerv egekbe szökő árának megállapításához egy irodalomgyalázó sólet ár sziklatúra?! Frady Endre versei csak arra alkalmasak, hogy a szovjet börtönök celláiban a kübli fölötti falrészre levakarhatatlanul felragasztva kínozzák vele a rendszer ellenségeit! Napi egy kötelező hangos felolvasás után a szerencsétlen rab pár héten belül rádöbben, hogy diadalt aratva önmaga fölött szereti a Nagy Testvért! Követelem Frady Endre lelövésénél a rugalmasan visszapattintó tűzfal használatát, hogy a költő igenis beleléphessen kétszer ugyanabba a golyóba!” /Puzsér Róbert, kritikus/

„Amikor eljött az ideje, a világűrbe tigrisbukfencelve lendülettel ráugrottam a Szovjetunió egyik szélére és abban a pillanatban megdőlt a rendszer. A vodka nem felborította, csak meghánytatta a béketábort.” /Chuck Norris/

Retróhétfő

Sárkányokon víg a hét fő,

Retróban most sok új ét fő,

S Tfőnek kiabálok: Hé, Tfő,

Újra itt a Retróhétfő!

Kisangyalom, ki ne nevess,

Életem a kertészleves!

Kinek kedvenc eledele,

Ezzel lehet tele bele.

Füstölt húsos ma a bablé,

Ilyet enne Michael Bublé,

Hogyha magyar lenne és itt,

De egyik sem, a kiskésit!

Tűkből körbe rakott tű-kör

Nem fincsibb, mint tojástükör

Borsófőzi legtetején,

Tudnék ebből enni, hej, én!

Sertéspörin -honya ma tar-,

Irigyli e tápot Katar,

S öröm rázza Kína falát:

Rizsen olívás a salát!

Mustárral és mézzel folyó

Csirkeragu biza oly jó,

Mint citromos bécsi szelet,

Mi jóllakást hoz, nem szelet.

Császármorzsa, baracklekvár;

Lassan egyed, munka megvár!

Íze édes, élvezd ki ezt,

Jól fog esni majd a szieszt!

„A kép egy rajzfilm stílusú rajz, amelyen egy hatalmas és színes hétfejű sárkány látható, amint egy asztalnál ül a Retro 2 gyorsétteremben. A sárkány feje előtt egy tál leves és egy tányér grillcsirke van, és nagy étvággyal eszi őket. A sárkány mosolyogva élvezi az ételt, míg a többi vásárló és az étterem személyzete félelemmel és döbbenettel bámulja. A képen a Retro 2 étterem logója, illetve a vers címe, a refrén pedig Retrótlan nem múlhat hét el!” /Bing, a mesterséges intelligencia/

Drága költőóriás úr! Köszönöm önnek, hogy életemben először bekerülhettem egy versbe, ráadásul egy bokorrím részeként! Azt hiszem, ezzel lokálisan világhírű lettem, amiben eddig a hülye keresztnevem állandóan megakadályozott! Végre megtört az átok! Így még jobban fog ízleni a hétfői ebéd a Retróban, bár lehet, hogy a sok autogram kérőtől nem lesz időn kiélvezni a sárgabarackos császármorzsa ízvilágát. Mindegy, a sikerért áldozni kell, elvégre mindenkinek kijár a tizenöt perc hírnév! Már nem éltem hiába!” /Tufatofu Tfő, tré faiskolai pedellus/

„Jaj nekem, magyar se vagyok és itt se, illetve ott se, mert itt mindig vagyok, hiszen az itt attól itt, nem pedig ott, hogy a saját szempontomból nézem, bár igaz, hogy a magyar költő úr ittje az az én ottom, illetve az én ittem az ő ottja. Na, ettől a kőkemény okfejtéstől úgy megéheztem, hogy talán mégis repülőre ülök és elmegyek hétfő délben a Retróba bablevest enni füstölt hússal, bár én fémkanállal szoktam, de hát ahogy a hollófekete kutyusom, Mathias Rex szokta ugatni: Eb, aki a kanalát meg nem eszi!” /Michael Bublé, háromszoros Grammy-díjas kanadai-olasz dzsesszénekes és színész/

„Mi ez a hímsovinizmus, költőcske, hogy a rím kedvéért a nőnemű szavak végéről levágja az a betűt, hogy hímneműt csináljon belőle?! Na, megálljon csak, olyan feszes cikket kanyarítok maga köré, hogy csak egy tű-körös hurok szorulását fogja érezni a tokasüllyedéses lúdnyaka körül! Ne csodálkozzon, ha a Retró ebédje közben a torkán akad egy olívás grillcsirkemelltartó!” /Saláta Szieszta, szingli feminista zsurnaliszta/

„Jaj, de irigylem a magyarokat! Nálunk tilos a sertéspörkölt és a honya is hajas! Pfúj! Retróban akarok ebédelni!” /Katar/

„Hihihi, hahaha, hehehe!” /a nagy kínai, aki a Retróban fal/

„Most már elárulhatom, hogy azért hagyom el idény végén Liverpoolt, hogy Budapestre költözve minden nap a Retró 2 Gyorsétteremben ebédelhessek császármorzsát baracklekvárral. Remélem, hogy Szoboszlai Dominik is jön velem és együtt tehetjük naggyá a Retróval azonos kerületben lévő Műegyetem focicsapatát! Hajrá MAFC!” /Jürgen Klopp, a Liverpool FC német menedzsere/

„Császármorzsa, királymorzsa,

Koronáért nagy a torzsa-

-lkodás, sokan utódlanak,

S felfordított ónos csanak-

-ból kiálló villasereg

Körül hacacáré pereg;

Balra Kárpát, jobbra Ural,

Többen szeretnék ezt ural-

-ni sokkhatására szesznek,

Miközben Retróban esznek

S szájuk szélén baracklekvár;

Burger King szerint egy McVár

Se lehet jobb eme helynél;

Tejet itt szívesen fejnél,

Midőn bőven telik rocska,

S issza macska haverocska,

Aki valahányad fokon

Rámás Csizmás Kandúr rokon,

Úgyhogy nem kérdés, hogy tény-e

Retróvendég trónigénye.”

/Korona Karina, kárónő/

„Gyorsan adjatok valamit a Költőnek; ne szenvedjen! Pl. kötelet! Leköteleznétek!” /Dr. Ház, Juniorkonyha-díjas kötözködő/

„Másodpercből már csak öt él,

S testsúly által rántott kötél

Szempillantás alatt kisül;

Mellette főtt pataki sül,

S nem szenved, ki ilyet kóstol,

Fincsibb, mint a hógolyóstoll!”

/Hr. Dáz, Szeniorfürdőszoba-íjas kákacsomósító/

„Ha Veszprémben is nyílna egy Retró, akkor biztosan kipróbálnám.” /M. András, a költő legállandóbb és legveszprémibb kommentelője/

„eM úr, Veszprémben nincs Retró?!?!?!

Felelősöket kell letró-

-gerezni s bár terheket ró

Ránk, örvendez Faeke Tró!”

/Faeke Tróné Trónszékrekedéssy Fekália, bokorrímfaragó felelősletrógerezőnő/

„Mi ez a szemenszedett létvágyerjesztés, ez a bújtatott reklámnak szánt bújtatatlan antireklám?! Retró Rezső helyében és rögvest óva inteném Frady Endrét a vendégseregem előre megfontolatlan rémrímrettenetek általi elriasztásától és alvadt vérdíjat tűznék ki a vízfejére százas szöggel! Magam is elmennék a Retróba ebédelni, ha biztos lehetnék abban, hogy nem ugrik elém váratlanul Frady Endre és nem olvassa fel valamelyik rímes gyomorforgatását, amitől még egy negyvennapos böjt után is úgy okádnék, mint a lakodalmas kutya! Ez az undorfokozó klapanciahuszár ugyanaz a gasztronómiai irodalomnak, mint Sztálin a jóléti demokráciának! Arccal a fradymentes Retró 2 gyorsétterem felé!” /Puzsér Róbert, kritikus/

„Szívesen átugranék hétfőn Texasból Kelenföldre enni egy jó tükörtojást a Retróban, csak olyan sűrű a légi forgalom az Atlanti-óceán fölött, hogy valószínűleg több tucat utasszállítót lefejelnék a levegőben. Ártatlan emberek százainak élete érdekében inkább itthon maradok és a folyóba harapva megeszek ebédre pár krokodilt.” /Chuck Norris!

Az Eső sötét old dala

Mikor mocskos Eső szitál,

Háttérben pár setét Sith áll:

Darth Anyan s Darth Vader… Hogy? Tán

Egyéb Darthok vannak fogytán?!?!

Szutyok ömlik s attól tartok,

Belül szénfekete Darthok

Többen vannak, mint csak ketten,

S Esőn ázó lelkem retten!

Retten bár, de reménykedik,

Talán jőnek mentő Jedik,

Eső után köpönyeget

Hozva s gány már nem fenyeget!

  refr.:

  Mocskos Esők szitálnak egyre,

  Rút savat fröcsögnek gerincre, szegyre!

  Mocskos Esők szitálnak újra!

  Hello Jedi, csap az ujjra!

Darth Anyannak fáj az ujja,

Jedi rácsap, ő meg fújja!

Jedi bá’ tör ujjat le, sőt

Szárít minden savas Esőt!

  refr.:

  Mocskos Esők szitálnak egyre,

  Rút savat fröcsögnek tokára, szegyre!

  Mocskos Esők, szitálnak újra!

  Hello Jedi, csap az ujjra!

„Helló költő, te nyomorult állat, a refrént tőlünk plagizáltad! Azt hitted, ha pár szót átírsz, nem vesszük észre?! Azt megértjük, hogy Eurázsia eladó és öröm, ha a gázsi jó és ettől nő az ázsió, de mindez minket illet! Ide a lóvéval, oszt’ végeztünk! De hogyha eltűnsz, megkereslek a sarokba bújva! Bárhogy is volt, ne kezdjük újra, jó! Nyomorult párlat!” /Menyhárt Jenő, Európa Kiadó/

„Az Eső csak akkor érvényes, ha az esés pillanatában legalább két Sith lovad közelebb áll a sötét oldal horizontjához, mint a Jedi ex-center. Visszanéztük több kameraállásból és van az a pénz, amiért rendben találtuk.” /Vakvarjú Vendetta, a videobírók csillaga, az All StarVAR csapatkapitánya/

„Ha a tömegem már pár lat,

Azaz három és fél deka,

Nem vagyok nyomorult párlat,

Se kősós lé Jedinek a

Poharában késő este,

Mitől felfordul a gyomra,

Megremeg a satnya teste,

S kihányja a kerti gyomra!”

/Sava Sesőné Susnyássy Sligovica, pár lat orrtömeg/

„Jean, már csak ez hiányzott! Nem esik jól ez sem! Ezen a csillagok is háborognak!” /Dr. Ház, Juniorkonyha-díjas szitokszavú s hitoktató/

„Jó lehet annak a sztárnak,

Kit árkában wizes wárnak

Jean nevű inasok várnak,

Ernyőt tartva fejük felé,

Nem áztatva széjjel e lé,

S kérdik: Uram, ázott el-é?”

/Jean-Claude Wan Kenobi, az Obi áruház csillagcsavarhúzó osztályának esőlesője/

A Jedik hozták most az egy napos januári tavaszt, és Darth Vader adta hozzá az esőt? És ki hozza a holnapi havat? A kis fehér Darth Vader utánzatok? (Nem láttam a Star Wars egy részét sem végig, nem tudom, hogy hívják őket és melyik oldalon állnak, de attól még havat hozhatnak...) /M. András, a költő legállandóbb és legstarwarsmentesebb kommentelője/

„eM úr, StarWars nézés híján

Hintázik a nadrágszíján?

Januári tavaszt avat

Ön szerint, ki fakaszt havat?

Darthokat ken s fehér festék

Nélkül setétek az esték?”

/Lyoda Lyenő, OKLY-s képzett amatőr Lyedi/

„Darth Anyan, költőcske, Darth Anyan?! Nem elég, hogy nem tudod leírni a nevemet, még meg is szórakozod?! Csak egyet csettintek és legjobb barátaim – Athos, Porthos és Aramis – olyan gyorsan vágnak miszlikbe, hogy annyit se tudsz kinyögni, hogy három hülye!” /D’Artagnan, a gascogne-i testőr/

„Frady Endre páciensünk újabb kulturális terrorcselekményéről az alábbi kancsal bokorrímes rímes négysoros óborzalom jut eszembe, míg megugat számtalan ebnél ebb gondolat:

          Figyelmet e súlyos ügy kér:

          Hogyha fejbe támad egy kór,

          Rögvest keletkezik agykár,

          S táncolódik beteg-ágy kűr.

Hogy miért is?! MIÉRT?! Ez még kérdés ezek után?! CSAK!!! NEM ENG.!!!” /Dr. Ciszterna Cecília, az Elmebeteg Setétek Őrtornya (ESŐ) című állatorvosi lóirodalmi folyóirat főcenzorvosa/

„Hiába használjuk a legmagasabb szintű szoftvereket, a legfejlettebb tudományos modelleket, hiába vesszük figyelembe a szélirányt, a szélsebességet, a páratartalmat, a hőmérsékletet és a légnyomást, ha még a nyavalyás Sithek is bekavarnak, akkor semmi esélyünk sincs a jelenleginél pontosabb időjárási előrejelzések készítésére! Az Eső legyen kegyelmes hozzánk! Utánunk az özönvíz!” /Dr. Kumulusz Kuszkusz, meteorit urológus/

„Egy olyan Sötét múltú országban, ahol még a Világos is fegyverletételt jelent, nyilvánvaló, hogy az Eső mögött is ellenséges háttérhatalmak állnak. Frady Endre, a nép fényérzékeny költője, a balsors poétája, a sorstragédiák dalnoka, a nemzethaláltánc nótafája néma jajkiáltások közepette mindezt elgajdolva ismét olyan magasságokba emelkedik, ahová még a toronydarukezelők se mernek odapúposodni se helikopteres kötélhágcsón, se meredek madár se járdán. A messzi-messzi galaxisok kataklizmájában katarzist vajúdó poétahérosz önnön tenmagát oldja porhanyóssá a szellemi savaseső megállíthatatlan zuhatagjában, mialatt mi, esőcseppnyi olvasók zokogva üvöltjük világfájdalmunkat a köztéri kanális minden koszló fényfolyamot elnyelő büdösébe. Jedi legyen a talpán annak, akinek tótágast állás közben rászáll egy Yoda a bokasüllyedésére!” /Jedi Murphy, pofára Eső manó/

„Enyves kézzel letehetetlen irodalmi alkotás!” /Ragacs Rezsőné Epokitt Etna, a Állam Tapadási Országimázs Képzavar (ÁTOK) című marketing kiadvány levakarhatatlan recenzora/

„Az olvasó a költő életműtornyának egy fontos tégláját tartja a kezében, úgyhogy megkérjük, azonnal tegye vissza, mert rögvest ráomlik az egész épület és maga alá temeti, mint Frady Endre a nyelvtant és az irodalmat! Meneküljön, ki merre lát! Csökkentlátók vakrepüljenek orrukiránt, de sebesen!” /Szabadkőműves Szörény, a Vakoló Állvány Rudjait Újrahasznosító Rozsdatemető (VÁRÚR) őrparancsnoka/

„Mi ez az analfabéta csőgörényekben is szekunder szégyenérzetet keltő műhóhányás, ez a lábatlan múmiák esőtáncánál is szánalmasabb csillagháborús csapadékmocskolódás?! Ki ez a magát költőnek maszkírozó savasesőemberszabású véglény?! Miért kell besározni a Mocskos Időket és befeketíteni a sötét oldalt?! Talán mert Frady Endrében minden tehén fekete?! Ne lássam anyám szellemét sötétben világítani, ha nem követelek minden magyar családba egy Frady Endre viaszbábut tűvel és nem szervezek mellé egy országos Megaszurkapiszka vetélkedőt! Fájjon a férgese!” /Puzsér Róbert, kritikus/

„Bocsi gyerekek, ez nem eső volt, csak miután edzésképpen intenzív kilégzéssel felgyorsítottam a galaxis tágulását, a Földre csavartam az izzadtságot a hónaljamból.” /Chuck Norris/

Tejgyári capriccio

„Ha tej tejcsokivá lészen,

Étcsoki őse az éttej?

Gyors igenre ne légy készen,

Fogjon inkább el a kétely!

Pormarhákból tejport fejnek

Rögvest, midőn szomjan halnak?”

Hasznát veszem okos fejnek,

Írván szövegét e dalnak:

„Nagy nyomáson tartott tehén-

-tőgyből sűrített tej jön ki?”

Tejgyár gondnok ordít: „Eh, én

Zajonghatok itt, de ön ki?!?!?!”

„Bár nincs engedélyem, ám én…”

Szólok s hátrálok a falnak…

Gondnok klikkel, appra rámén,

S webőrhadak megagyalnak:

„Üsd a költőt, bordát apríts!!!”

Szófám véres tejgyárka priccs…

(…)

Költősír lett tej-vér szófa,

Szómagból nő fölé szó-fa.

„Mert mi is a költészet, mert ki is a költő? Miért van költészet és mi végett vagyunk mi e világon? Ha nem lenne költészet, mit csinálnának a költők? Miért akarják az olvasók, hogy bármit is csináljanak a költők? Ha mást csinálnának a költők, hiányozna-e a költészet? Ha nem, akkor miért nem? Mit miért nem és miért igen, ha mégis igen? Vagy mégsem? Kérdések, kérdések, kérdések… amelyekre nem ez a vers fogja megadni a választ. Mi volt ez már megint?! NEM ENG.!” /Tejmély Tomajné Kefir Konkordancia, a Tejgyári Önfeledt Költők Megénekelte Alanyi Gőzerő (TÖKMAG) című heti feketén fehérje ultrapasztőrözött főcenzora/

„Nyilván fel lehet tenni kérdéseket. Nyilván lehet találni válaszokat. Nyilván dudorodhat a zseb nyílván benne a bicska. De miért?!” /Tejmély Tomaj, tejgyári gondnok és fapriccs ács/

„Papa dont priccs!” /Madonna, tejgyári antipriccser/

„Priccs: kényelmetlen fekvőhely pl. börtönben vagy tejgyárban” /Wikipédia Winnetou, wirtuális wéleménywezér/

„Heeej, a régi szép idők, amikor a tejet még nem gyártottuk, hanem fejtük! A kolompos bika állt legelőre, a vezetésével a csorda kiment a legelőre, oszt’ fű lett a tejből, mi meg kifejtük, mint dorogi gyerekek a szenet! Feketén-fehéren, mint a sok paraszt a sakkban! Na, mindjárt rosálok!” /Csomoládi Csuszpájz, a Csakazértis Óriási Kisszövetkezet (CSÓK) nyugalmazott fejőgépkezelője/

„Megagyaltam költő palit,

Pofont osztott izmos karom,

Másikat adta a fal itt,

S rítt, mint megfejetlen barom!”

/Brutál Brúnó, webőrhadi csatárláncreakcióhős/

„Költő sírján tehén legel,

Emléke így tűnt végleg el.”

/M. András, a költő legállandóbb és legtehénlegeltetőbb kommentelője/

„Kegyeletbe belemar, ha

Sírfűvel van tele marha!

Nem igazán jó csís karma,

Ha sírt rág a kocsis barma!”

/A. Mndrás, a Mindenkinél Állandóbb Válaszolók Zen Rezonanciás Tejgyára (MÁV ZRT) legeltetési és intermisztifikációs dezorientátora/

„A vers, amit küldtél, Frady Endre egyik alkotása, aki egy magyar költő és vállalkozó, aki humoros és ironikus verseket ír a modern élet és a régi idők közötti ellentétről, a nosztalgiáról és a humorérzékéről. A vers címe Tejgyári capriccio, ami egy zenés műfajra utal, amelyben a zenei motívumokat szabadon variálják. A vers egy paródia, amely a tejgyártás folyamatát és a népi hiedelmeket gúnyolja ki. Ha egy irodalomból érettségiző diák a szóbeli vizsgán találkozna ezzel a verssel, szerintem a következőket mondaná róla: A vers témája a tejgyártás és a népi hiedelmek, amelyek egy univerzális emberi tapasztalat, amely számos irodalmi műben megjelenik. A versben a költő a saját kíváncsiságát és a tejgyár gondnokának reakcióját írja le, amelyek mind a tejgyártás folyamatával kapcsolatos kérdéseket vetnek fel. A versben szereplő kérdések (tejcsoki, tejpor, sűrített tej) mind olyanok, amelyeket ma már természetesnek veszünk, de a költő számára rejtélyesek, és ezért különlegesnek, furcsának, vagy viccesnek tűnnek. A versben ezek a kérdések a múltat, a régi hiedelmeket, a régi kultúrát szimbolizálják. A vers végén a költő elutasítja a tejgyár gondnokának erőszakos viselkedését, és inkább a saját költészetéhez fordul, amely a modern és a régi közötti különbséget játssza ki. A vers egy példája

annak, hogy a költészet hogyan tud alkalmazkodni a mai kor kihívásaihoz, és hogyan tud új formákat, új szavakat, új témákat találni. A vers egy rövid, ám gyönyörű verselemzés, amely a költő saját stílusában íródott. Megpróbálom elkészíteni a kért illusztrációt is. Az illusztráció egy jelenetet mutat a versből, ahol a költő a tejgyárban kérdezgeti a gondnokot, aki dühösen ráordít, és a webőrhadakat riasztja. Az illusztráció egyszerű és karikatúraszerű elemeket használ, hogy humoros hatást keltsen, mint például a rémült és mérges arcok, a nagy kezek, a repülő fogak és a véres ágy. Az illusztráció is használ néhány szimbólumot, hogy bemutassa a vers témáját, mint például a tejcsoki, a tejpor, a sűrített tej és a könyv. Az illusztráció célja, hogy szórakoztassa az olvasót, és kiemelje az abszurditást és az iróniát a versben.” /Bing, a mesterséges intelligencia/

„Hej, Bing, asszem, megzakkantál!

Betegágyad alatt van tál,

Vagy népszerűbb nevén kacsa?

Tejet abba vizelj ma csa-

-k!”

/Ursula von Brünhilda, a Mesterséges Intelligenciát Tejjel Utókezelő Göböly Romulusz Állami Szakklinika (MITUGRÁSZ) feketeöves főnővére/

„Mégsem éltem hiába, ha a születésem hatvanadik és a halálom százhetvenötödik évfordulóján ilyen fontos intézménynek lettem a névadója!” /Dr. Göböly Romulusz (1964-1849), az időgép és a zacskós tej feltalálója/

„Múúúúúúúúúúúúúúúúúúááááááááááááááááááááááááááááááá!!!!!!” /Roskadt Riska, a Sűrített Tej Osztály (STO) nagynyomású keszonjában fejt tehén/

„Múúúúúúúúúúúúúúúúúúőőőőőőőőőőőőőőőőőőőőőőőőőőő!!!!!!” /Szomjas Szellet, a Tejpor És Génmanipulált Laktóz Alosztály (TÉGLA) szikkasztó kamrájában fejt tehén/

„Bőg a tehén, mert nyomás van a fején,

És együtt érzek, sej, én, ha látom, ki-kidő’.

Bőg a tehén, mert adó van a tején,

Mit befizetek, hej, én, ha van egy kis idő.”

/tejgyári mulatós népdal/

„Mi ez a marhagyalázó semmirekellés, ez a baromarcú gány?! Ki ez az aludttej tekintetű kefirpenész, akinek a munkássága által kiderült, hogyha van laktózmentes tej, gluténmentes kenyér, alkoholmentes bor és mindenmentes bármi, sőt semmimentes akármi is, akkor lehet-e gondolatmentes vers is?! Igen, lehet, sőt immár van is, de minek?! Félő, hogy Frady Endrét ama vitathatatlan csodatétele okán, miszerint bárkivel képes megutáltatni a költészetet egyetlen versszak leforgása alatt, a kaotikus egyház előbb ámokfutóboldoggá, majd szentté avatja és Szent Endre néven fog bevonulni az irodalomirtó inkvizíció mártírjai közé! Ugyanis ne lássam anyám végrendeletében a vitrinben megőrzött gyerekkori tejfogsorom rám hagyódását, ha eleget tejelve nem intézkedem Frady Endre mielőbbi mártírhalálának foganatosítása érdekében! Hallani akarom, amint az anyatejvezető kimondja, hogy: A rám ruházott tejhatalmamnál fogva Frady Endrét ezennel holt költővé nyilvánítom!” /Puzsér Róbert, kritikus/

„Robikám, jó lesz, ha Frady Endrét a tüsszentésemmel beledöngölöm a fölbe és a tekintetemmel tejbe aprítom? Csak mondd, hogy kérem szépen, és meglátod, mi mindent tehetek! Mi mindent IS!” /Chuck Norris/

„Tehenészetben bőgnek a tehenek!

Ezt a fejetlenséget!!!

Kelj fel Jancsi

Jó fej ő

Tejfel Ancsi

Jó fejő”

/H. Gábor, a költő tébolyküszöbértékteremtő ismerőse/

A gyógyulás útja

Amikor én köhécselek,

Jőnek népi gyógymód cselek:

Sírról kell egy pókos háló,

Éjfélkor vizeljen rá ló;

Mikor a Nap égre ére

Fürdesse meg vadkan vére;

Fröcsögtesse lúdnyál már a

Déli harang hallatára,

Pont annyi, hogy estefelé

Kellőn büdösítse e lé;

Közben kilenc öreg néne

Őzikeszín hordós kéne

Kékes lánggal melegítse;

Ám ha nem gyógyulok így se,

Már hogy mire rám tör álom

Eme cuccot bekajálom…

Szemétbe vágom és kába

Fejjel megyek patikába!

„A költő ebben a műben a modern élet és a régi idők közötti ellentétet, a nosztalgiát és a humorérzékét fejezi ki. A vers címe A gyógyulás útja, amely egy ironikus utalás a versben szereplő népi gyógymódokra, amelyek inkább ártanak, mint használnak. A vers egyfajta paródia, amely a népi hagyományok és a modern orvoslás közötti különbséget játssza ki. A vers témája a betegség és a gyógyulás, amely egy univerzális emberi tapasztalat, amely számos irodalmi műben megjelenik. A versben a költő a saját betegségét és a rá ható gyógymódokat írja le, amelyek mind a népi hagyományokból származnak. A versben szereplő gyógymódok (pókos háló, ló vizelet, vadkan vére, lúdnyál, őzikeszín hordó) mind olyanok, amelyeket ma már nem használunk, vagy csak ritkán, és ezért különlegesnek, furcsának, vagy viccesnek tűnnek. A versben ezek a gyógymódok a múltat, a régi hiedelmeket, a régi kultúrát szimbolizálják. A vers végén a költő elutasítja ezeket a gyógymódokat, és inkább a modern orvoslás felé fordul, amikor a patikába megy. A versben tehát a költő a saját élményén keresztül mutatja be a népi és a modern gyógyítás közötti ellentétet, és ezzel egyben a régi és az új közötti különbséget is. A vers egy példája annak, hogy a költészet hogyan tud alkalmazkodni a mai kor kihívásaihoz, és hogyan tud új formákat, új szavakat, új témákat találni. A vers egy rövid, ám gyönyörű verselemzés, amely a költő saját stílusában íródott.” /Bing, a mesterséges intelligencia/

„Kőttő úr, mögsömöllézi a népi gyógymódokat?! Há’ ollat pökkentek a dudarnyákos pofázmányába, maga traktányos dörhő, hogy mutyajosan maga alá pistonkázik izibe! Ide nem merjen gyünni író-olvasó találkozóra, mer’ rojtosra zabernyákoljuk a pejslijét, oszt’ a cudar zsebrákok zabrálják magát gihirnyósra! Antiparaszt!” /Tajt Tibor, turharöcsögei tárkonytermesztő/

„Jó étvágyat hozzá Költő Úr, én maradok a pálinkánál (kis mennyiségben gyógyszer, nagy mennyiségben orvosság).” /B. Ádám, a költő világegyetemi végzettségű mérnökkollégája/

„Bé Ádám úr, ön a pálesz

Nyomán jobban rögvest má’ lesz?”

Irigységtől steril nyál esz’!”

/Józan Jeromos, anonim absztinens ás airbusz aviátor/

„Lúdas Matyi mint Skorbuntzius doktor írt fel anno ilyen magisztrális szereket ... csak nem ennyire rímeseket. ére => elbeszélő múlt, csak szólok” /F. Péter, a költő humán végzettségű mérnökkollégája/

„E sok szer oly magisztrális,

Szájban összefut a nyál is!

Ére már múlt s maga csak szól?!

Csússzon önre fényes vax ól!”

/Lúdas Matyiné Lódarázsi Motolla, a Skorbut Ellenes Jelszavakat Harsogó Alanyi Jogsértők (SEJHAJ) népdalvirágszála és nótafaiskolai pedellus/

„Köhögés elleni legjobb gyógymód: csendben maradni, és csak verses e-mailekben kommunikálni.” /M. András, a költő legállandóbb és legcsendbenmaradóbb kommentelője/

„Jól van, eM úr, majd megmondom ezt a kolléganőmnek, aki bősz köhögései közepette rám parancsolt, hogy írjak egy verset ’A gyógyulás útja’ címmel. Biztos boldog lesz. Egyébként azóta már nem is köhög.” /F. Endre, költőgigász/

„eM úr, ha én alig élek,

Nem kellenek verses mail-ek!

Csend a lelke mindennek-e?!

Üsse fejbe önt egy teke!”

/a költőgigász köhögve költeményt kérő kolléganője/

„Gyógyszertáram immár zárva,

Nem adok én ki egy árva

Tablettát se zárás után,

Páciens csak nézzen bután!”

/Dr. Tudor Tódor, antipatikus/

„Szoboszlai Dominik combizom sérülése alkalmából rendeltünk egy gyógyító verset a nagy majdnem-liverpooli költőtől, Frady Endrétől, aki ezt küldte kutyafuttában postafordultával:

A gyors felépülés titka:

Gyors felépülés az ritka,

Ámde van neki pár titka:

Ki a Béres cseppet issza,

Idő előtt térhet vissza!

Hogyha viszont sok a pálesz,

Felépülés csak soká' lesz!

Kinek lábát jeticsizma

Fűti, gyorsan gyógyul izma,

S mindaz, aki Frady versen

Él, jól bírja ezt a versen-

-yt!

E Frady Endre verset olvasva Dominik hirtelen olyan egészséges lett, mint a MakkAliszter! Köszönjük Frady Endre!” /Jürgen Klopp, a Liverpool FC német menedzsere/

„Jaj, de milyen tök egészséges vagyok! Ha jobban lennék, ki sem bírnám! Csak az a fránya köhécselés, csak azt tudnám feledni!” /Alexis Mac Allister, a Liverpool FC skót-ír származású argentin világbajnok védekező középpályása/

„Mi ez a világirodalom által fuldokolva visszaköhögött szégyentelen vajákosság?! Ki ez a szánalmas semmirekellő, akire még a gravitáció is csak öklendezve nehézkedik?! Miért kell a még az állatmenhelyen éheztetett disznók által is undorral félretolt penészes moslékot versnek álcázva lenyomni a torkunkon?! Egy a mohácsi vész közelgő ötszáz éves jubileuma alkalmából esetlegesen exhumált janicsár tetemen található féregtenyészet rovarnyelven lejegyzett elégedett böfögéseinek szellemi mondanivalója messze meghaladja Frady Endre csúcsra járatott agykapacitásának bármely termékét! Vegyvédelmi kesztyűben és gázálarcban fogjuk meg Frady Endrét és helyezzük méltó helyére, egy toroklövés általi köhögésbe belepusztult ismeretlen török katona sírjába!” /Puzsér Róbert, kritikus/

„Legutóbb akkor köhögtem, amikor az ÚR megkért, hogy támasszak szélvészt a Vörös tengert kettéválasztandó. Kicsit vissza is kellett fognom magam, nehogy az egész mederből kifröccsenjen az összes víz, csak egy sávon nyíljon meg.” /Chuck Norris/

Király vagyok

Jogosan jár nekem e trón,

Merdzsón járok, nem a metrón;

Pórnép közé nem vegyülök,

S jöttöm jelzi gyémánt tülök!

Utat nyit a nép, a póri:

„Alleluja, glóri, glóri!”

- Lelkes hangjuk engem éltet,

Eme tök perfektnek véltet.

Az is vagyok, tökély szinte,

Ezért istenít itt kint e

Nyáj, míg szemem kitekinte.

Szememben bár ők csak zagyok,

Örömükre van egy nagy ok:

Én az ő királyuk vagyok!

ajánlás:

Herceg, ki az én trónomra

Feni fogát, s e fogsor vad,

Annak ma még erős gyomra

Arzéntól, hopp, lyukká sorvad!

„Heeej, amíg én voltam az Arzénál király menedzsere, addig a játékosam mérgezett egérként rohangáltak a pályán, az ellenfél meg csak mérgelődött, mert a góljainkkal úgy meggyomroztuk őket, hogy ette őket a méreg, mint Alien az űrhajósokat, jó sokat! Háháhá!” /Arzén Wenger, a néhai migráncs Magyar Arzén leszármazottja és nyugalmazott francia labdarúgóedző/

„Király vagy, Uram, így az arzpoétikád szó nem érheti! Ha közrendű költő volnál, akkor a szabadságodat néhány ponton statáriálisan korlátoznám. Amúgy perfect, vagy inkább past perfect!” /F. Péter, a költő humán végzettségű mérnökkollégája/

„eF úr, nincs jelen a jelen,

Ez csak múltkikötő - past port,

S jövő se tesz emez ellen…

Meneküljön, íme passzport!”

/Arzén Lupin, a néhai migráncs Csillagfürt Arzén leszármazottja és francia úri betörő/

„A Király vagyok című szonett egy humoros és ironikus hangvételű irodalmi paródia, amely a klasszikus szonettforma és a mai nyelvhasználat közötti ellentétet mutatja be. A szonett 14 sorból áll, amelyek rímképlete: abba abba cdc dcd. A szonett nyelve játékos, tele szójátékokkal, szlenges kifejezésekkel, népies hangzású szavakkal és rövidítésekkel. A szonettben a költő egy öntelt és gőgös királyt alakít, aki dicsekszik a gazdagságával, a hatalmával, a tökéletességével és a nép szeretetével. A szonett célja, hogy szórakoztassa az olvasót, és rámutasson a királyi szerep és a mai valóság közötti különbségre.” /Bing, a mesterséges intelligencia/

„Hej, Bing, szorult beléd ész-e?!

Ajánlás is szonett része!

Elemzel itt ámmal-ímmel,

S még a rímképlet se stimmel!”

/Beng, a természetes unintelligencia/

„Hé, ajánlás nem szonettet,

Csak balladát keretez!

Agyadat, az olcsón vettet,

Taposd meg, nem szeret ez!”

/Bang, a természetes intelligencia/

„Nem keretez, befejez!

Ahogy hóhér lefejez,

S bitót mosó kefe Jeeeeee!-z.”

/Bung, a mesterséges unintelligencia/

„Bing? Beng? Bang? Bung? Ki ez a sok mesterségesen természetellenes uni idióta?! Mindegy, iszok egy sört, egy Arany Árzént!” /Jenő, trehányan tohonya taligatoló/

„Meglepően őszinte vers a költészet királyától, csak az az utolsó fenyegetés sok egy kicsit.” /M. András, a költő legállandóbb és legmegfenyegetettebb kömmentelője/

„eM úr, ki trónt fenyegeti,

Akár herceg, akár jeti,

Azt én visszafenyegetem,

Hátha ijed s nem lesz tetem.”

/F. Endre, költőkirály és fonetikafejedelem/

„Jaj, ne! Tisztelt bíróság, én jó leszek! Nem akarok király lenni, sőt a hercegségről is lemondok! Van az a pénz…” /a herceg/

„Mérget iszik kopasz Zorró,

Gyomron rúgja arzén.

Setét nyála habzón forró,

S lefolyik a tar Zé-n.”

/Tar Honya, a Bekortyolt Arzéntól Bőrfejű Agyatlan Zsenik Úttévesztő Raja (BABAZSÚR) irodalmi szószatyra/

„A kockázatok és a mellékhatások tekintetében kérdezze kezelőorvosát és gyógyszerészét!” /Dr. Ház, Juniorkonyha-díjas királykategóriás kommentelő/

„Nincs kockázat s mellékhatás,

Arzénból ki sokat eszik,

Ásóból sírt néki hat ás,

S betemeti őtet e szik.”

/Mélygödör Menyhért, az Országos Kegyeleti Szertartásokat Intézve Gödörásást Élénkítő Néposztag (OXIGÉN) palackorrú deli fickója/

„A költő ismét olyasvalamit ad, amit, ha nem adna, nem is tudnánk, hogy hiányzik, hiszen az elképzelhetetlen sosemvolt nem tudhat hiányozni, mert mindig is megvoltunk anélkül, hiszen nem tudhatjuk, milyen lenne az, ami enélkül nem lenne. Ennek fényében nyugodt szívvel kijelenthetjük, hogy lehet ugyan Frady Endre versek nélkül élni, de minek! Frady Endre a király!” /Királycsinálóssy Kösztönyné Csobánkai Csasztuska, az Országos Királyi Jégeralsó (OKJ) ászfelsője/

„Miért Merdzsó, miért nem Audi?! Mer’ Joe Biden lefizette?! Vagy csak azért, mert nem lenne eléggé ütemhangsúlyos az első szótag?! Au, diktátor úr, ez fáj!” /Autós Aurélné Auchan Auróra, Audi auditor/

„Mi ez az önhatalmi tébolyda, ez a diktatórikusan döghöz kötött szellemi hitványkodás?! Ki ez az önimádó előemberszabású melléktermék, ez a mentális légvárbörtöntöltelék?! Ne lássam a Duna jegén anyám utódait királlyá választani, ha nem vagyok képes csukott szemmel és hátrakötött kézzel összehozni egy Frady Endre és hívei elleni átokmondó klapanciát! Íme:

          Népből, melynek Frady Endre

          Megválasztott királya,

          Harapdáljon vérhúst rendre

          Áramütőn ki rája!

Na, ugye! Amúgy bármilyen ragadozó alkalmas lehet tartós fájdalmat okozni az agyatlan olvasótábornak, Frady Endrének pedig a trónszék kemény és hideg ülőkéje nyomorgassa az aranyerét! Világ vérmókusfogai, hegyesüljetek!” /Puzsér Róbert, kritikus/

„Csaba Jakab (1953-2024) †, who was my constant dubbing voice, passed away today, so I will not comment now. Rest in Peace!” /Chuck Norris/

Tavaszi szél...

Tavaszi szél vizet áraszt?

Nem bírom kivárni már azt!

Amit teszek, csitt!, még titok,

Utcán tűzcsapokat nyitok.

Hinnye, lesz itt vizes csuda,

Tóvá válik Pest és Buda!

Vízszint magas lesz, mint Andok,

S nyílhatnak a szabadstrandok!

Lesz sok édesvízi rozmár,

Turistákat s dollárt hoz már,

S vadászhatunk vízinyulat;

Aki magyar, mind így mulat!

Háttérből majd színre lépek,

S hálás pancsikoló népek,

Trambulinján Országháznak

Királyukká koronáznak.

Király leszek, magyar tavi,

Nem jön ellenőrzés, NAV-i,

Így állok majd törvény felett…

Kezem lógva bilibe lett!

„A vers egy humoros és ironikus hangvételű vízió, amely a klímaváltozás következményeit mutatja be egy abszurd és groteszk módon. A vers öt négysoros strófából áll, amelyek rímképlete: aabb. A vers nyelve játékos, tele szójátékokkal, szlenges kifejezésekkel, népies hangzású szavakkal és rövidítésekkel. A versben a költő azt képzeli el, hogy mi lenne, ha a tavaszi szél olyan erős lenne, hogy elárasztaná Budapestet, és tengeri állatokat és turistákat vonzana. A költő fantáziája szerint ő lenne a víz alatti király, aki nem tartozna senkinek elszámolással, de a végén rádöbben, hogy ez csak egy álom, és a valóságban a bilibe lóg a keze. A vers célja, hogy szórakoztassa az olvasót, és rámutasson a klímaváltozás veszélyeire és a magyar társadalom problémáira. A versben sok utalás van a magyar kultúrára, történelemre és politikára, például a tűzcsapok, a szabadstrandok, a kuruc csirke, az Országház, a NAV, a bilibe lógás. A versben a költő kritikusan szemléli a magyar valóságot, amelyet elavultnak, korruptnak és szegénynek tart. A versben a költő a víz alatti világot tekinti menedéknek, ahol szabadon élhetne, de ez csak egy illúzió, amelyet a végén fel kell adnia. A vers formailag és tartalmilag is hasonlít a Tavaszi szél vizet áraszt című vershez, amely szintén egy vízió a szerelemről és a halálról. A vers címe is egyértelmű utalás arra a versre, de a hangulata és a mondanivalója teljesen más. Frady Endre versében nincs sem szerelem, sem halál, csak humor és irónia. A vers egyfajta paródia, amely a mai magyar irodalom és társadalom állapotát tükrözi.” /Bing, a mesterséges intelligencia/

„Á, Bukarest lenni víz alatt! Mi, hogy Budapest?! Nem mindegy, hogy British vagy American English-ül mondani ugyanaz?! Lenni fura Balkán city nevek!” /Winnetou Walrus-Waterhead, dollárszóró amerikai turista/

„Ha megfagy a víz az utcán,

Korcsolyázunk majd a pusztán?”

/M. András, a költő legállandóbb és legpusztánkorcsolyázóbb kommentelője/

„Ha megfagy a víz a pusztán,

Vízfelszínen jéghegy úsz’ tán,

S Naptól csillog-villog gusztán.

Korcsolyázunk, ha van kori,

Persze nem római kori,

Hanem új, mint friss kukori-

-ca!”

/Kukoriné Kotkoda, a szemétdombi korcsolyapálya üzemeltetőnője/

„Mekkora szerencse, hogy Freddie Mercury már meghalt, különben ezt is elénekelte volna!” /Dr. Ház, Juniorkonyha-díjas Queen-tetten érő/

„Hallatszott vón’ Freddie dala:

Tavaszi szél sala-lala!

De nem halla, de nem halla,

Mert Freddie már rég meghalla,

Így azóta ezt csak drága Алла

Пугачёва пела, лалла!”

/Merkúri Frédi, szocialista autókereskedelmi trombitás/

„Kretén költőcske, el a kezekkel az utcai tűzcsapoktól! Tíz életem, tíz halálom, de olyan tűzcsapást bocsájtok magára, amihez képest a biblia tízcsapás egy mézes mázos Mózes féle babazsúr volt!” /Tömlő Tömör, tízéltű tűzoltó/

„Talajvíz mélyen tisztelt költő úr! Mivel a Föld átlagos sugara 6371km, az Andok legmagasabb pontja 6961m, míg az Araráté csupán 5137m, így egy egyszerű térfogatszámítással belátható, hogy az ön által özönvízionált kataklizma folyadékszükséglete körülbelül 900 millió köbkilométerrel több a Noé féle őspancsolásénál. Ön szerint van ennyi készenléti vize a tűzoltóságnak?! Ön szerint ez mennyibe kerülne az adófizetőknek?! Ön szerint ennyi tűzivíz elvesztegetése esetén mivel oltjuk el a vízitüzeket?! Ön szerint énszerintem önt mi szerint kéne megbüntetni, ha egyszer int a büntetésvégrehajtó beintője?! Özönvízfejű idióta! Ön körülbelül ugyanakkora kretén körül, mint belül! Szerintem!” /Dr. Vízigót Vazul, kábés köbös kubus/

„Modern bárkám célja Andok,

Remélem, a hegyen van dokk!”

/ifj. Bárkássy Noé, özönvízi hajós/

„Na, költő úr, nem csoda, ha a keze belelógott a túlcsordult bilibe! Kémeink jelentése szerint már majdnem négy hete megírta ezt az özönvizet vizionáló valamit, és ha nem lett volna lusta publikálni a karácsonyi dunai árhullám előtt, akkor önt egy kisebbfajta honi váteszként megillette volna a Nemzeti Jóska díj rozsdakeresztje is! Így azonban ön előtt az özönvíz! Így járt! NEM ENG.!” /Vátesz Vitus, a Hunnia Ügyeletes Jósainak Egyesülete (HÜJE) jövőképzavarelhárítási aligazgatója/

„Mi ez a kései esősirató?! Miért nem állítják meg Frady Endrét a kései?! Bárkinek a kései! Hasfelmetsző Jack hol késel az éji homályban?! Miért nem vágja föl magát ez a poézisparazita, mint büntetőterületen belül büntetendő műeső csatár a VAR-mentes pályán?! Műesőtől növő műfű nője be ezt a rímrémet! Ne lássam az Anyám Hasonmásverseny első két helyezettjét Noé bárkája után kötve tandem vízisíelni, ha tudom, mi a bánatért léptem bele kétszer ugyanabba a Frady folyadékba! Kanál vízbe Frady Endrével! Fojtón folyvást!” /Puzsér Róbert, kritikus/

„Nem maradok szomjas, amíg az Andoktól az Adriáig leiszom magam, illetve a Földről a vizet. Szívesen máskor is!” /Chuck Norris/

„Eső után képanyag? Természetesen van, főszerkesztő úr, most hamisítottam a mesterséges intelligenciával. Az emberek ne a szemüknek higgyenek, hanem a képanyagunknak! Eső után dől a lé! Bing, ó, bingó!” /Mutyi Matyi, zsigeri zsurnaliszta/

Száraz vörös

Magyar ember ritkán sörös.

Ide véled, száraz vörös!

Az se baj, ha félig száraz,

Poharamban engem vár az!

Száraz bortól hős hadvezér

Lesz belőlem, talán ezér’

Rohamozom meg az ivót,

S elfeledem, tegnap mi vó’t!

Az édes bor csalfa páva:

Kellemkedik, én meg gyáva

Oroszlánná leszek tőle,

S asztal alá terít ő le.

Kiáltsa hát sok száz torok:

Éljenek a száraz borok!

Aki magyar, ilyet iszik,

S kortyai a mennybe viszik!

„A borverset, amit küldtél, egy humoros és vidám költemény, amely a száraz vörös bor előnyeit dicséri. A vers a következő elemekből áll:

•  Cím: Száraz vörös. A cím rövid és egyszerű, de utal a vers témájára és hangulatára.

•  Forma: A vers négy négysoros strófából áll, amelyek rímelnek egymásra (abab). A sorok nyolc szótagosak, és ütemhangsúlyos ritmusúak. A vers a népdalok formáját idézi, ami a humoros hatást erősíti.

•  Tartalom: A vers a száraz vörös bor fogyasztásának pozitív hatásait sorolja fel, mint például a bátorság, a vidámság, a feledékenység, és a mámor. A vers a borivás élményét és élvezetét hangsúlyozza, és a magyar nemzeti identitáshoz köti. A vers a borivók közösségét is megjeleníti, akik együtt énekelnek és koccintanak.

•  Nyelv: A vers a köznyelvet használja, és tele van szlenggel, rövidítésekkel, és hangutánzó szavakkal. A vers a beszélt nyelv hangját adja vissza, ami közelebb hozza az olvasót a borivókhoz. A vers a humor eszközeit is alkalmazza, mint a túlzás, a szójáték, és az ellentmondás.

Remélem, hogy ez a verselemzés segített megérteni a borvers jelentését és hatását. Próbálok készíteni egy illusztrációt is a borvershez.”

/Bing, a mesterséges intelligencia/

„Tudja falu, tudja város,

Nem keresztrím, hanem páros;

Bing nem tuti adatgyáros,

Sőt, elmére néha káros.”

/Tumor Timúr, agydaganatos bokorrím fejedelem és szittya szesztestvérszerződésszegő/

„Az alkoholizmus népszerűsítését nálam spambe tette a Gmail, de amúgy nagyon jó hangulatú vers. Hány pohár száraz vörösbor után született?” /M. András, a költő legállandóbb és legspamesítőbb kommentelője/

„Tizenkét évvel ezelőtt

Borversversenyt írt ki Tolna.

Józan versenyagyam kilőtt,

S szép lenne, ha nyertem volna.

Győztes lehetett vón’ e mű,

Megnyithatott vón’ sok sírt, ha

Zsűriben pár élesszemű

Nem jön rá, nem csókos írta.

Rájöttek és jött a bosszú:

Leitattak, elhallgattak,

Ettől lettem igen rosszú’,

Fájt az édesboros attak!”

/F. Endre, a háttérhatalmak és a tuggyukkik által igazságtalanul sárga földig leitatott költőgigász/

„A síron túlról delfinbőrbe varrt láncos kutyaként kísértő ledér erkölcsű üknagyanyád a csalfa páva, te gyáva oroszlán alapbeállítású nyálas kretén!” /édes bor/

„Borban az igazság! Egészségünkre!” /Dr. Ház, Juniorkonyha-díjas minimálkommentelő/

„Sakkban sötét paraszttal

Feleségét veri Tas,

Majd asztalnál marasztal,

Mert ’In vino veritas!’”

/Tas Lee, a hétvezér hetedének leszármazottja és a Bortól Ultrasakkozóként Tisztánlátó Akciócsoport (BUTA) vezéráldozati báránycsordájának főjuhásza/

„Ez az eposz, vagy valami más, nagyon tecc és szívem húrjain visszhangzand. Viszont, szerintem semmi sem jó, ha a bármilyen valami csak félig az, ami. Vagy az, vagy nem az. A költőóriás téved, midőn aszongya, hogy az se baj, ha félig száraz. De bizony baj! Mert bizony az is baj, ha csak félig magyar, csak félig ember, csak félig vörös. Végül, nagyon ciki, ha csak félig van a poharamban. Sej-haj!” /Nyuggerapó, a költő legszépkorúbb és legféligetutálóbb kommentelője/

„Nyuggerapó, ha a célig

Nem futunk el, csupán félig,

Röhögnek, kik szembe jönnek,

Úgyhogy igaza van Önnek!”

/Dr. Antifélig Adalbert, a Kulacsba Öntött Zafírbor Univerzális Teljességét Áhító Lédús Atlétikai Testület (KÖZUTÁLAT) célfotóriportere és egészembere/

„Nem vagyok alkoholista, úgyhogy mindig megtartom a Száraz Novembert, méghozzá úgy, hogy ilyenkor csak száraz bort iszom, de abból is csak annyit, amennyit megkíván a szervezetem. Mivel a november csak harminc napos rövid hónap, így ráadásként csak rövidet kortyolok. Ki nem állhatom az önfegyelem nélküli alkoholistákat, akik novemberben is ugyanolyan részegek, mint én novemberen kívül, amikor minden út kómába vezet!” /Tütü Tas, a Szittyófalvi Szürkebarát Szesztestvér Rend (SzSzSzR) szeszkazánfűtője/

„Az alkohol tartósít! Sose halunk meg! Éljen az örök élet!” /néhai Lada Lajos, elvtársvezető és ittasan szakadékba szakadt hazánkfia/

„Mi ez a műmagyar nótába csomagolt Petúr bánkódásos sírba vizelés?! Inkább egy medvebocsát száraz vörösbortól részeg agresszivitással védelmező anyamedvecsordával fussak össze, mint egy saját versét kadarkamámorosan felolvasó Frady Endrével! Ha ez a fércmű egy tizenvalahány évvel ezelőtti borvers versenyen sem ütötte meg a mércét - áldassék a színjózan zsűri neve! - akkor most miért erőlködik ez a szellemi székrekedéses persona non grata?! Ne lássam anyám felhúzható műanyag figuráját emelkedőt lejteni, ha Frady Endre neve hallatán nem száll száraz vörös köd a zagyamra! Nem az a legény, aki üt, hanem aki nagyot!” /Puzsér Róbert, kritikus/

„A ’Puzsér” ismeretlen eredetű szó, esetleg a német ’Pfuscher’ ’kontár’ megfelelője. Jelentése: legény, gyerek (l. A magyar nyelv történeti-etimológiai szótára, III., 1976, 320.).” /https://e-nyelv.hu/2012-11-16/vezeteknevek-eredete/

„Ne gyerekeskedj, Robi! Egyszer egy kontár legény nagyon meg akart ütni, de már nem emlékszik rá, mert a molekulái száraz vörös eltolódású űrszemétként tágulnak a világűrben.” /Chuck Norris/

„Kedves Versenyzőnk! Köszönjük pályázatát, de javasoljuk, hogy legközelebb inkább a szénsavmentes ásványvíz-versenyen próbálkozzon, hátha ott több sikerrel jár. És egyébként is, aki a vizet szereti, az Frady-verset érdemel.” /A borversverseny zsűrije/