A következő címkéjű bejegyzések mutatása: bor. Összes bejegyzés megjelenítése
A következő címkéjű bejegyzések mutatása: bor. Összes bejegyzés megjelenítése

2024. január 8., hétfő

Száraz vörös

Magyar ember ritkán sörös.
Ide véled, száraz vörös!
Az se baj, ha félig száraz,
Poharamban engem vár az!

Száraz bortól hős hadvezér
Lesz belőlem, talán ezér’
Rohamozom meg az ivót,
S elfeledem, tegnap mi vó’t!

Az édes bor csalfa páva:
Kellemkedik, én meg gyáva
Oroszlánná leszek tőle,
S asztal alá terít ő le.

Kiáltsa hát sok száz torok:
Éljenek a száraz borok!
Aki magyar, ilyet iszik,
S kortyai a mennybe viszik!


„A borverset, amit küldtél, egy humoros és vidám költemény, amely a száraz vörös bor előnyeit dicséri. A vers a következő elemekből áll:
•  Cím: Száraz vörös. A cím rövid és egyszerű, de utal a vers témájára és hangulatára.
•  Forma: A vers négy négysoros strófából áll, amelyek rímelnek egymásra (abab). A sorok nyolc szótagosak, és ütemhangsúlyos ritmusúak. A vers a népdalok formáját idézi, ami a humoros hatást erősíti.
•  Tartalom: A vers a száraz vörös bor fogyasztásának pozitív hatásait sorolja fel, mint például a bátorság, a vidámság, a feledékenység, és a mámor. A vers a borivás élményét és élvezetét hangsúlyozza, és a magyar nemzeti identitáshoz köti. A vers a borivók közösségét is megjeleníti, akik együtt énekelnek és koccintanak.
•  Nyelv: A vers a köznyelvet használja, és tele van szlenggel, rövidítésekkel, és hangutánzó szavakkal. A vers a beszélt nyelv hangját adja vissza, ami közelebb hozza az olvasót a borivókhoz. A vers a humor eszközeit is alkalmazza, mint a túlzás, a szójáték, és az ellentmondás.
Remélem, hogy ez a verselemzés segített megérteni a borvers jelentését és hatását. Próbálok készíteni egy illusztrációt is a borvershez.”
/Bing, a mesterséges intelligencia/

„Tudja falu, tudja város,
Nem keresztrím, hanem páros;
Bing nem tuti adatgyáros,
Sőt, elmére néha káros.”
/Tumor Timúr, agydaganatos bokorrím fejedelem és szittya szesztestvérszerződésszegő/

„Az alkoholizmus népszerűsítését nálam spambe tette a Gmail, de amúgy nagyon jó hangulatú vers. Hány pohár száraz vörösbor után született?” /M. András, a költő legállandóbb és legspamesítőbb kommentelője/

„Tizenkét évvel ezelőtt
Borversversenyt írt ki Tolna.
Józan versenyagyam kilőtt,
S szép lenne, ha nyertem volna.
Győztes lehetett vón’ e mű,
Megnyithatott vón’ sok sírt, ha
Zsűriben pár élesszemű
Nem jön rá, nem csókos írta.
Rájöttek és jött a bosszú:
Leitattak, elhallgattak,
Ettől lettem igen rosszú’,
Fájt az édesboros attak!”
/F. Endre, a háttérhatalmak és a tuggyukkik által igazságtalanul sárga földig leitatott költőgigász/

„A síron túlról delfinbőrbe varrt láncos kutyaként kísértő ledér erkölcsű üknagyanyád a csalfa páva, te gyáva oroszlán alapbeállítású nyálas kretén!” /édes bor/

„Borban az igazság! Egészségünkre!” /Dr. Ház, Juniorkonyha-díjas minimálkommentelő/

„Sakkban sötét paraszttal
Feleségét veri Tas,
Majd asztalnál marasztal,
Mert ’In vino veritas!’”
/Tas Lee, a hétvezér hetedének leszármazottja és a Bortól Ultrasakkozóként Tisztánlátó Akciócsoport (BUTA) vezéráldozati báránycsordájának főjuhásza/

„Ez az eposz, vagy valami más, nagyon tecc és szívem húrjain visszhangzand. Viszont, szerintem semmi sem jó, ha a bármilyen valami csak félig az, ami. Vagy az, vagy nem az. A költőóriás téved, midőn aszongya, hogy az se baj, ha félig száraz. De bizony baj! Mert bizony az is baj, ha csak félig magyar, csak félig ember, csak félig vörös. Végül, nagyon ciki, ha csak félig van a poharamban. Sej-haj!” /Nyuggerapó, a költő legszépkorúbb és legféligetutálóbb kommentelője/

„Nyuggerapó, ha a célig
Nem futunk el, csupán félig,
Röhögnek, kik szembe jönnek,
Úgyhogy igaza van Önnek!”
/Dr. Antifélig Adalbert, a Kulacsba Öntött Zafírbor Univerzális Teljességét Áhító Lédús Atlétikai Testület (KÖZUTÁLAT) célfotóriportere és egészembere/

„Nem vagyok alkoholista, úgyhogy mindig megtartom a Száraz Novembert, méghozzá úgy, hogy ilyenkor csak száraz bort iszom, de abból is csak annyit, amennyit megkíván a szervezetem. Mivel a november csak harminc napos rövid hónap, így ráadásként csak rövidet kortyolok. Ki nem állhatom az önfegyelem nélküli alkoholistákat, akik novemberben is ugyanolyan részegek, mint én novemberen kívül, amikor minden út kómába vezet!” /Tütü Tas, a Szittyófalvi Szürkebarát Szesztestvér Rend (SzSzSzR) szeszkazánfűtője/

„Az alkohol tartósít! Sose halunk meg! Éljen az örök élet!” /néhai Lada Lajos, elvtársvezető és ittasan szakadékba szakadt hazánkfia/

„Mi ez a műmagyar nótába csomagolt Petúr bánkódásos sírba vizelés?! Inkább egy medvebocsát száraz vörösbortól részeg agresszivitással védelmező anyamedvecsordával fussak össze, mint egy saját versét kadarkamámorosan felolvasó Frady Endrével! Ha ez a fércmű egy tizenvalahány évvel ezelőtti borvers versenyen sem ütötte meg a mércét - áldassék a színjózan zsűri neve! - akkor most miért erőlködik ez a szellemi székrekedéses persona non grata?! Ne lássam anyám felhúzható műanyag figuráját emelkedőt lejteni, ha Frady Endre neve hallatán nem száll száraz vörös köd a zagyamra! Nem az a legény, aki üt, hanem aki nagyot!” /Puzsér Róbert, kritikus/

„A ’Puzsér” ismeretlen eredetű szó, esetleg a német ’Pfuscher’ ’kontár’ megfelelője. Jelentése: legény, gyerek (l. A magyar nyelv történeti-etimológiai szótára, III., 1976, 320.).” /https://e-nyelv.hu/2012-11-16/vezeteknevek-eredete/

„Ne gyerekeskedj, Robi! Egyszer egy kontár legény nagyon meg akart ütni, de már nem emlékszik rá, mert a molekulái száraz vörös eltolódású űrszemétként tágulnak a világűrben.” /Chuck Norris/

„Kedves Versenyzőnk! Köszönjük pályázatát, de javasoljuk, hogy legközelebb inkább a szénsavmentes ásványvíz-versenyen próbálkozzon, hátha ott több sikerrel jár. És egyébként is, aki a vizet szereti, az Frady-verset érdemel.” /A borversverseny zsűrije/

2022. november 14., hétfő

Száz százalékos citromlé*

Ittam tömény citromlevet,
Azóta a belem marja,
Bennem kárörvendve nevet,
Mint Karó bá' süket varja.

Karó bá' isz' nemcitromlét,
Kóla nélkül boros-kólát,
Attól vidul fel a romlét,
Vagy legalább ver is jól át.

Szesztől tudat többre hasad,
Egy balekban öt-hat én él,
Bortól sörré nő a hasad...
Maradok a citromlénél!

* „A költő egy ismerősével sétálgatott az utcán, amikor egy hajléktalannak tűnő ember megkérte, hogy vegyen neki a Spar-ban egy liter 100%-os citromlevet, ami számára gyógyszer. A költő és ismerőse örömmel teljesítették a kérést s közben az ismerős megjegyezte, hogy biztosan fog keletkezni egy citromleves vers. A költőnek addig ez eszébe sem jutott, de nem akart csalódást okozni…” /a vers keletkezéstörténete/

„Ó, jaj! Talán mégis jobb lett volna csalódni! Így ismeretlenül is elnézést kérek mindenkitől! Mea klumpa, mea maximális klumpa! Már szórom is a citromleves fejemre a hamuban sült fapapucsomat!” /a költő magát megnevezni nem akaró ismerőse/

„Nézd már, hogy ül ott az a medve, mint aki Karót nyelt! Tényleg, nem láttad a szomszéd bácsit?” /A részeges nyugdíjas játékvezető, akinek a VARja van./

„Vak VAR you! Vak VAR you!!!” /Cibere Cézárné Cékla Cecil, citromleveskocka cakkozó célállomásfőnök/

„Süket vagyok, nem vak! Kár, így sajnos el tudtam olvasni ezt a förmedvényt! Nagy kár, kár, kár! Nem lehetne valakivel fogyatékosságot cserélni?” /néhai Karó bá' süket varja/

„Lúgosítson, költő úr, lúgosítson! Harapja le azt a karomat, amit nem vágott le az apám, akkor a gyomrában is semleges lesz a pH érték és nekem a lerágott helyett is csinálnak egy sokkal jobbat a droidok! Hű, akkor végre kétjobbkezes leszek!” /Lúg Szkájvóker, dzsedi lovászfiú/

„Borban az igazság, de citromlében az egészség. Lemon lenyelve lúggá lényegül, lényed lebeg, ledobod lebernyeged. Facsard a citromot, ne siránkozz, lúgosíts, s virágozz!” /F. Péter, a költő humán végzettségű mérnökkollégája/

„Agybájt állott, most csak bitrom,
Megártott a tömény citrom?
Agy csészében, humán Petri,
Sejtoszlott e slam poetry?”
/Bio Bea, lúgos lógus/

„Az úton nem lehet megállni
Életlényeg a citromlé,
És nem zöld uborkatromlé.
Vers értelme nem lényeges,
Csak az, legyen riményeges.
Ez a módi, öreg pajtás,
Így sarjad a líra hajtás.
Petőfi és Ady Kozik,
Tátott szájjal csodálkozik.
Szót erre alig talélok,
Büszkeségtől elalélok.
Én is így írok majd verset,
Nem sokat, csak egy keverset.
(Nehogy már komolyan vedd,
meg ne szakadjon a szívedd!)”
/Nyuggerapó, a költő legszépkorúbb és leghogyishívjákosabb sőt legmegállíthatatlanabb kommentelője/

„Nyuggerapó, savhatáron
Túlmenve, mit szedsz, az szó vám,
S termo-térkép sáv-hő terén
Lángcitromszél hűdi szívem.”
/Téboly Tódor, termálvízbe taknyoló tokmányos totojaművész/

„Citromlé frissítő ital,
Egy-két gyomrot néha kimar,
De aki bírja, dicséri,
Drága, de mégis megéri.
Alkohol nélkül is finom,
Ébresztőnek csak ezt iszom.
C-vitaminnal van tele,
Vidámabb az élet vele.”
/M. András, a költő legállandóbb és legcitromlédúsabb kommentelője/

„eM barátom, ne légy ma vad,
Hogy már reggel telít savad!
Inkább igyál kávét tejjel,
Hogy ne savas esőt tojjál!”
/Péháérték Periklész, bélgázóraleolvasó és balladai homályoszlató/

„Vigyázat! Nyálcsorgató vers! A kockázatokról és a mellékhatásokról kérdezze meg kezelőorvosát vagy gyógyszerészét!” /Dr. Ház, Juniorkonyha-díjas irigy nyálmirigy/

„Ház Doktor úr híres nyája
Nyálcsorg-nyálmorg a Mátrába,
Citromízű gyisznók hája,
Rágja meg vasorrú bába!”
/népdal/

„Magyarországon akartunk élni, magyarok akartunk maradni, de ez a savanyúszagú vers az utolsó citromcsepp volt a pohárban! Nem akarunk továbbra is Frady Endrével egy kontinensen létezni! Jégre lépünk és átcsúszva a határon Kínába disszidálunk!” /Liu Shaoang és Liu Shaolin Sándor, rövidpályás gyorskorcsolyázó olimpiai bajnokok/

„A Liu testvérek határátlépésének megkönnyítésére kiemelten szorgalmazzuk, hogy mielőbb Budapest legyen az újjáalakuló Nagy-Türk Birodalom fővárosa és ezáltal létrejöhessen a magyar-kínai határ!” /Vitéz Kagán Ürdüng, kipcsak-piréz felmenőkkel rendelkező szittya ősmagyar citromízű banánhéjanásznagy az avaron és árvalányhajhagymagerezdelő lúdtalponállólámpabúra díler/

„Mi ez a… ki ez a… minek ez a… miért nem… ááááááááááááááááááááááááááááááááááááááá!!! Elnézést, de ettől a tébolylírától hirtelen olyan feszült lettem, mint akit a médiaceleb majmok felszögeztek egy gyorsan növő citromfára! Ne vásároljak anyám tiszteletére kötött ársapkával fedett aranytojást tojó tyúkot Karácsonyra, ha értem, hogy Frady Endrét miért nem verte még agyon a kéretlen verseivel zaklatott kényszerolvasótábora! Ennek az elmén lőtt kínrímnímandnak az agya sajnos jóval termékenyebb, mint egy citromos tejjel gyomormosott alkoholistának a bélrendszere! A végeredménye is szörnyűbb! Tudom-tudom, hogy EU, meg emberi jogok, meg minden… de talán lehetne azt a halálbüntetést mégis, csak ez egyszer, kivételesen… MOST!!!” /Puzsér Róbert, kritikus/

„Sosem iszom ezer százalékosnál gyengébb citromlevet, mert az csak hígítaná a gyomorsavamat.” /Chuck Norris/

2022. szeptember 29., csütörtök

Villányi bor

VILLÁNYI BORBAN A ZAMAT
NAGYOBB, MINT A HITELKAMAT!
KÉTEZER EGY PALACK SZÁRAZ
VÖRÖS – AZÉRT NEM NAGY ÁR AZ!

- Villányi bor? Villányi bor?! –
- töpreng félhangosan Tibor,
bámulva egy boros villát:
- Fogak között borgőz ill’ át!

Villával borozok, mer’ hecc,
ám bort ezzel sosem merhetsz!
Tudja ezt brit tudós labor:
Villán sosem áll meg a bor!

Kanálnyi a menő, merő!
Azzal mer a Jenő, mer’ ő
tudja, mitől döglik a légy!
Ivóeszköz, ne villa légy!

„Hülyeúr, a villányi az nem mérték-, hanem tájegység! Ne keverje a szelet a falattal! Egyen inkább bolognai spagettit villával, a bort meg merőkanalazza hozzá! Verset pedig ne írjon róla! NEM ENG.!” /Kanalas Gémóver Géza, a Népnemzeti Borverstani Intézet (NB I) elő- és utókóstolója/

„Drága Kanalas Gémover Géza!
Villával igen könnyű a bort elfogyasztani. Néhány módszer sebtibe.
Belemártja a villát a borba, majd lenyalja a villát. Belemártja, lenyalja, belemártja, lenyalja stb.
A poharat puhára főzi. Beletölti a bort. Beleszúrja a villát a puhára főtt pohárba, majd a szájához emeli. Issza a bort.
Válasszon olyan villát, amelynek a vége olyan, mint egy merőkanál! Az újra-gondolt villával merje ki a bort! Igyon!
Fogja balkezébe a villát! Jobb kézzel emelje ajkához a borral telt poharat! Na, ugye, hogy villával (együtt) is lehet inni!
Habaró géppel verje fel közepes mányoltság együtthatójúra a bort! Amikor a keverék a 87%-os habosítást mintegy 38%-ig. beteljesítette, villával könnyen fogyaszthatja.
Egyébként csodálkozom, hogy a bolognai spagetti után miért iszik bort. A kettő nem jön össze. A bolognai keverék, előleg, vagy utólag is leronthatja a bor aromáját. Angol tudósok megfigyelése szerint a bolognai spagetti után az emberen bizonyos visszamaradottság mutatkozik, órákon keresztül csak ül a szerencsétlen, semminemű alkotómunkára nem képes.”
/Nyuggerapó I., a költő legszépkorúbb és legborszakértőbb kommentelője/

„Fantasztikus szójátékos vers, a villa és villányi szavak univerzális leírása. Aki érti, az még nem ivott elég villányi bort.” /M. András, a költő legállandóbb és leguniverzálisabb kommentelője/

„eM úr, öntől jövő trilla
Oly szép, mint egy boros villa!
Verzalitása oly uni,
Amit meg se lehet unni!”
/Univerzum Ubul, mindenségfelelős és bórkóstoló/

„Egy villányi bortól nem lesz édes az élet, azonban egy bornyi villa mutatja meg igazán, hogy milyen a francia életérzés.” /Dr. Ház, Juniorkonyha-díjas francia gasztroll/

„Petit villa csupán bornyi,
Nem rúg be tőle a bornyú,
S nem lesz rútabb, mint egy bőrnyű,
S jobb a bor old, mint a bor new,
Olcsó vin meg kicsi bérnyi?
Ház doki, ha ég a parázs,
Forralt boroz egész Párizs,
S böfögnek az ittas poux rouges?”
/Jean-Paul Bon-Mot, francia életérzés díler/

Az élet vize
Infarktusból kifolyólag,
Ha nem vágyom hűs kriptába,
Orvosbácsi előírta,
Két deci bor kell naponta.
De nem fehér, vagy rózsaszín,
Azt még nézni is csupa kín.
Gyógypiában az a közös,
Hogy villányi. S száraz, vörös.”
/Nyuggerapó II., a költő legnyughatatlanabb kommentelője/

„Ha a zuhanytálkájába
Száraz vöröst folyat tusa,
Szíve jól ver, nem lesz kába,
S elkerüli infarktusa.”
/Dr. Ink, brit tudós és tintaszakértő/

„A leghatározottabban tiltakozunk Dr. Ink neve és az általa képviselt, minket lejárató zagyvaságai miatt!” /Parker Pisztráng és Rotring Rántottponty, tintahalak/

„Ki ma borba befektet,
Kap pénzügyi defektet!
Aki ilyen amatőr,
Sose legyen kamatőr!
Állampapír, ami jó,
Erős, mint egy kamió-
-n!”
„Dr. Kaszakő Kokilla, állampapírvágókésélező és aratódiszkógömbfúvócsőgörényidomár/

„Nem tudom, mi rosszabb: oly korban élni, amikor még nem volt Frady Endre, de ezáltal már meghalva lenni, vagy még élni, de akkor van Frady Endre és bármikor küldhet versnek látszó megnevezhetetlenséget, amiről nem tudjuk, hogy mi, csak azt, hogy bár ne lenne! Ez józanul elviselhetetlen, úgyhogy kérek egy hordó száraz vörös villányi bort, de vers nélkül! Írják a szánalmas Frady Endre számlájához, úgyis sok van már a rovásán!” /Puzsér Róbert, kritikus/

„Nem csak karatéban vagyok jobb, mint Bruce Lee, hanem abban is, hogy míg ő villával sem tud bort enni, én pálcikával is.” /Chuck Norris/

2016. március 30., szerda

Tavasz

Utóvédharc-vesztes a hó,
Rügyezik a kerge pázsit,
Ha tovább nő a hő, hahó,
Hamarosan leend plázs itt!

Alul zöld a, felül kék a
Langyot adó hogyishívják,
S vartyogva jelzi sok béka,
Épp a közeljövőt ívják.

Újjászületés, mi zajol,
Halak keletkeznek, ebik,
Tudja varangyos-mama jól,
Egyik szép a másik szebbik.

Magasra hág jó hangulat,
Bélben a bor kilenc icce,
Aki magyar, bőszen mulat,
Itt a Tavasz, recefice!

„Költő úr, kilenc icce az körülbelül hét liter! Ennyi bortól nem csodálom, ha maga úgy érzi, hogy vartyogó varangyok ívnak a bélrendszerében! Csak nekünk ne akarja javasolni, hogy ugyanígy hánykolódva fogadjuk a tavaszt, mert különben vasvillával megyünk a maga legközelebbi író-olvasó találkozójára! Imádkozzon, hogy az a legközelebbi is a butykófalvi művelődési házban legyen, mert az legalább 80 km-re van innen, és mire mi odaérünk, maga már árkon-bokron túl lehet!” /Cudar István, a guzsalytömörkényi disznóhizlalda tápadagolási menedzsere/

„Jaj, Pistám, a szél üssön bele abba a busa fejedbe! Még hogy tápadagolási menedzser, te mosléklapátoló, te! Ezt a költőt is ugyanúgy elijesztenéd, mint ahogy múltkor a Nihil-díjas Rémrím Rezső hátán is szétverted a trágyás fatalicskát, csak mert annyit értesz az irodalomhoz, mint Csoffadt bakter a bakteriológiához?! Miért is nem mentem inkább feleségül a Huttinger Hubához?! Igaz, hogy ő is bunkó, de ő legalább kőgazdag!” /Cudar Istvánné Ihaj Csuhajka, a guzsalytömörkényi könyvtár takarítónője/

„Az altamirai bőgő bölény mellett felfedezett, kevesek által ismert, eleddig a művész hosszúra sikerült szignójának hitt, de valójában önállóan érvényes megnyilvánulás félhivatalos mai magyar változata, a műfordításért Koszorús Költőnknek örök hála és dicsőség.” /F. Péter, a koszorús költő humán végzettségű mérnökkollégája/

„Tavaszváró Frady Endre klaviatúrájából ismét egy egyedi természetű természetlíra, egy bukolikus idill bukott elő, mely negédes miazmájával édesbúsan bágyasztja a merengőn bambuló tömegek verselő varázslatra vágyó vertikális venyigéjét. Igazi igére szomjazó vény igény egyengetés a félholt lelkek megelevenítő kezelőorvosának és gyógyszerészének virtuális tollából! Megrészegítően letehetetlen olvasmány!” /Ójaj Ottóné Ahdetyű Atavisztika, középiskolai magyartanár és gyógynövény díler/

„Ezt a nemzetrontó borzadalmat tízszer kellene elolvasnom, hogy egyszer majdnem megértsem, de anyám szerint már most olyan szederjesen céklaszínű a fejem, hogy a további bármi helyett sürgősen keressem fel Dr. Köpölyt, a háziorvosunkat! Frady Endre nagyobb terrorveszélyt jelent az agyamra nézve, mint az IRA, az ETA, a Vörös Brigádok, a Hajdú Péter és az Alkaloida együttvéve! Tanúvédelmet akarok és belülről zárható fradyhatlan gumicellát!” /Puzsér Róbert, kritikus/

„Srácok, srácok! Van egy remek együttes névötletem! Pokolba a Quarrymen, a Silver Beat és a Beatles nevekkel! Itt a legjobb: Hajdú Péter és az Alkaloida! Mit szóltok?! Na, ki a király?! Hééé… neee…” /James Earlydead, a Beatles együttes iskolás korában össze-vissza vert és méltán elfeledett dobosa/

„Nálunk Texasban nincs tavasz. Itt a nyarat az általam tüsszentett tornádók vezetik be.” /Chuck Norris/

2015. október 15., csütörtök

Száraz Furmint

A felkérés: „A bor téma a következő lenne. Egy fehér bort kell bemutatni. 2013-as évjáratú Furmint. Száraz fehér. Tokajból származik a Sajgó pincészetből. Ez ügyben kellene valami röpke, üde, magasröptű mélylíra…”

Ha az élet téged szúr, mint
Bősz darázs a petyhüdt macit,
Felüdít a fehér furmint,
Mit szárazon megihatsz itt.

Ez az "itt" jelesül Tokaj,
Közelebbről Sajgó pince,
Ahol árat sose sokallj,
Ha megkérdik, vajh' hörpintsz-e?

Kettőezer tizenhárom
Évjárata e nedűnek,
Számban ízét alig várom
S gondjaim már menekű'nek!

„Megérkezett a versike! Nagyon jó lesz, köszi szépen!” /a magát megnevezni nem kívánó felkérő/

„Köszönöm költő úr a művet! Évtizedekig masszív alkoholista voltam és esélyem sem volt leszokni, de ez a vers annyira katasztrofálisan szörnyű, hogy egy életre elvette a kedvemet a borozgatástól! A diplomaosztóm óta most vagyok először színjózan! Még egyszer köszönöm!” /Dr. Bornemissza Béla, egykori be- és kirúgott bakteriológus majd betanított bakter/

„Mi ez a rasszizmus, költő úr?! Miért pont a fehér borokról irkál?! Talán gondja van a vörösökkel, vagy a feketékkel?! És mi a helyzet a mulattos borokkal, mi?! Jó lesz vigyázni, mert a Neoegalitárius Internacionálé (NI!) nevében úgy bedaráljuk a szabad véleményét, mint hazug kínai büfés a sánta kutyát!” /Egyenlőbb Emil, megélhetési polgárjogi aktivista/

„Felháborító, hogy már megint ezt a Sajgó ünnepelteti magát, miközben a mi pincénk másfélszer akkora és sokkal több az időjárás szeszélyének ki nem tett, korszerű és olcsó tablettás borunk, mint neki! Az Egri Csigavérünk tavaly elnyerte az Év Leglassabb Lőréje címet! A Homoki Hasbarúgónkat pedig a világ minden táján meg szokták emlegetni! Igazságot követelünk!” /Pacsmag Patony, a Pacsmag Pincészet tulajdonosa/

„Nem érdekel a fehér bor. Az orvosaim előírására már csak száraz vörösből ihatok hosszúlépést, de csak annyit, amennyit megkíván a szervezetem.” /Tömény Józsi, rocker/

„A bornyitás miatt egy pillanatra őrizetlenül hagyott anyám váratlan kritikai érzékről tanúságot téve olvasatlanul megsemmisítette ezt a klapanciát, így nyugodt szívvel állíthatom, hogy egy Frady mű akkor fejti ki a legpozitívabb hatását, ha hermetikus örök homály fedi. Ha valaki véletlenül mégis elolvassa, akkor úgy hat, mint az a hánytató lőre, amit Ölbutít úr gyomorba dönt. Köszönöm anyám, hogy megóvtál attól, hogy epés legyen a celebrúgó bakancsom csatja!” /Puzsér Róbert, kritikus/

„Igazi sírva vigadó balladai homálylíra sallangmentes népies felhangokkal dalban elbeszélve! A vers rusztikus líranedűként csusszan le a katarzisra vágyó olvasóközönség eklektikus torkán, majd feloldódik a világirodalom véráramában, ahol borgőzös és kadarkamámoros kataklizmaként emeli másfél ezrelékkel a vérpoézis szintet. Igazi búfelejtő szomjlíra!” /Nedű Nadírné Nadály Nóra, néprajzos és nehézgép kezelő/

„Egyszer egy nagy hordó bor majdnem megakadt a torkomon, de ahogy nyeltem összeroppantak a dongák.” /Chuck Norris/

2015. január 12., hétfő

Kánai kancsalrímesdi

(János 2:1-12)

Szóla Jézus annya:
„Nincsen boruk, ennyi.”
Jézus mondá: „Ennye!

Szomorú most Kána.
Néhány üres kanna,
 Vagy pár vödör kéne!”

Szól egy enyhén vidor
Tekintetű vadőr:
„Vala itt hat veder.”

„Töltsd meg vízzel hamar,
S ne legyen benn homár!”
„Mi ez főnök, humor?!”

„Nem viccelek, Béla!
Bor lesz itt, meg bólé,
S fő’pörög a buli!”

(tánc!)

„ Tényleg nem viccelt! Borrá változtatta a vizet és valóban fölpörgött a buli! Csoda történt,  igazi csoda!” /Arimátiai Béla, esküvőszolga és amatőr vadőr/

„Csodát történt csoda! Én is bármiből tudok bort csinálni, csak legyen elég cukor, meg tabletta! Legismertebb kannás borom, a homoki hasba rúgós  a megyében lokálisan világhírű és nincs olyan lagzi a környéken, ahol éjfél után meg ne hánytatnám vele a násznépet! Így csinálok helyet a töltött káposztának.” /Pacsmag Rezső, borász és méregkeverő/

„Felháborító blaszfémia, hogy egy bibliai történetet egy ilyen eszement rímekért direkt helytelenül írt szavakkal tűzdelt, birkabárgyú és síkbugyuta versben deheroizáljanak és szekularizáljanak! A költő nagy szerencséje, hogy nem tagja az anglikán egyháznak, mert úgy kiátkoznám, hogy a lába sem érné a földet!” /Dr. Rowan Williams canterbury érsek/

„Maga a szándék, hogy a Szentírás néhol nehéz szövegezésű történeteit közérthető verses formában juttassuk el a széles tömegekhez, dicséretes. Hogy az Úr által ilyen tehetséggel nyilvánvalóan meg nem áldott Frady Endre miért gondolta, hogy erre a feladatra pont ő lenne alkalmas, arról a svájci gárdisták épp most kérdezik ki itt alattunk a szent inkvizíciótól megörökölt pincében.” /Ferenc pápa/

„Máskor nem szabadna ilyen falánk, részeges embert, aki vámszedők és bűnösök barátja, meghívni egy ilyen kulturált absztinens lakodalomba, mert hat hektoliter bor szemfényvesztő becsempészésével masszív italozássá züllesztette a rendezvényt! Meg kellene kövezni az ilyeneket!” /Betániai Tömjén, farizeus és kegytárgyhamisító/

„Nyugalom Tömjén úr, nyugalom! Egy emberünk már beépült a tanítványai közé és folyamatos megfigyelés alatt tartjuk ezt a közveszélyes elemet! Meg kell védenünk a termékeinket és ki kell derítenünk, hogy hogyan csempészett be nagy tétel eredetmegjelölés nélküli illegális bort az országba. Elcsípjük és jaj lesz neki!” /Kánai Berija, a Kánaáni Gazdasági Bizottmány (KGB) elöljárója/

„Mi a szent szotty ez a helyesírási, stilisztikai és logikai hibáktól hemzsegő verstani szégyenfolt?! Anyámat még az elolvasásának a puszta gondolatától is eltiltottam!  Ez a fércmű nem csak a jó ízlést sérti, hanem az egész világegyetemet! Frady Endre költészetét legfeljebb egy fekete lyuk tudja csak megemészteni! Reméljük, hogy mielőbb meg is teszi!” /Puzsér Róbert, kritikus/

„Robikám, besegítsek annak a fekete lyuknak azzal, hogy egyenest a közepébe hajítom az előzőleg pépesre vert manust?” /Chuck Norris/

„Atyám, bocsáss meg az összes előttem szólónak, mert úgy látszik, hogy mindnek egy kicsit több jutott a kelleténél abból a csodaborból!” /Jézus/

2015. január 11., vasárnap

Ha...

… Noé a bárkaépítő
Vett volna el tar arát,
Rímben szólhatott vón itt ő:
Anyjuk, nézd, az Ararát!

„Ilyen cirkusz kinek kéne
(Bumsztiré és tarara!),
Rím kedvéért öreg néne
Nejnek, aki tar ara?!”-

- Ideglődik Noé gyomra –
„Még hogy kopasz hárpia?!
Erre a riadalomra
Lecsusszan most pár pia!”

Közös ős szólt: „Bort még kérek!”
S neje töltött édeset.
Így lettünk mind szesztestvérek,
Egységünk bár szétesett…

Hősünk jól bekadarkázott!
Mi lett volna, ha… ha… ha…
Kimenet bár lőn vón száz ott,
Ez az egy lett, bruhaha!

„Még szép, hogy arra a gondolatra, hogy egy bugyuta rím kedvéért évszázadokon keresztül egy kopasz öregasszony legyen a feleségem, bekattant a gyomoridegem és egészségügyi okokból az alkoholhoz fordultam! Remélem, hogy Hám, Sém, és Jáfet fiaim ennek ellenére józan életűek maradnak. És ha mégsem? Hát akkor... utánam az özönszesz!” /Bárkássy Noé/

„Valakinek valami baja van a tarkopasz nőkkel?! Nehogy letépjem a skalpjukat és megetessem velük tízóraira! Puhány civilek! Hánynom kell tőlük!” /G. I. Jane/

„Tyű, mekkora szerencse, hogy még hajadon koromban beszereztem azt a dús ébenfekete lósörény parókát, így a férjem sosem tudta meg, hogy már az óvodában is golyófej volt a jelem.” /Bárkássy Noéné Kopár Matild/

„Sosem bocsájtom meg a lóhajú nővéremnek, hogy elhappolta előlem azt a jóképű vízpartiarcot, én meg családostól spenótzöldre puffadhattam az özönvízben!” /Lúzer Lajosné Kopár Lujza/

„... hukk... az akló... alkoholizmus nem porb... plobb... probléma... hukk... mert mi nem vagyunk akol... alkol... alkoholisták... hukk... csak Noé örökösei, aki nem volt akló... alkló... nagyivó... hukk... csak szerette a bort! Mi se iszunk sokat, csak misebort, és abból is... hukk... csak annyit, amennyit mekk... hukk... megkíván a szervezetünk... hukk... „ /Jim Beam, szeszcsempész és televíziós evangelista/

„ A kritika írásával egy időben muszáj néznem a Rising Star c. óborzalmat, ahol a zsűri stylist-ja szemmel láthatólag egy öncélú magamutogatásból kigyógyulni képtelen szellemi környezetszennyezés. Vajon miért mondom ezt ennek a versnek az elolvasása után? Mert Frady Endre nem csak egy ószövetségi hőst tapos meg és ugrál a romjain, hanem  a fent említett stylist mintájára mindannyiunk agyát rugdossa péppé és köp ránk vissza a csoffadt szőrtüszőktől bűzhödt hóna alatt. Anyám szerint egy kopasz nő is lehet jó anya, de ő sosem a lényeglátásáról volt híres. Hánynom kell, pedig alig ittam... de ennyit önvédelemből muszáj volt... hukk!” /Puzsér Róbert, kritikus/

„Amikor az Úr kérésére az özönvizet visszarúgtam a talajba, már sejtettem, hogy az öreg bárkás fószer örömében a pohárhoz fog  nyúlni. Lehet, hogy tudat alatt érezte, hogy a lóhajú felesége valójában golyófejű?” /Chuck Norris/

2013. június 21., péntek

Igazság

Lignit Leó, ön úgy L.L.,
Mint az igazság is el-el
Ámítóan szimpla-remek,
Hol igenek sosem nemek,
S nincsen se talán, se hátha,
S csillog, mint a szénanátha
Tünetén a napfényözön:
Jobb, ha inkább nem söröz ön!
Jót inni tanuljon, tinó,
Mivel veritas in vino!

„Hát szent igaz, költő úr, amit írt! Megyek is és szólok az uramnak, hogy magyarosítsuk Sörnemisszára a nevünket!” /Bornemissza Botondné Kátrány Klotild, egri nőszövetségi szurkoló/

„Tiltakozom! Ha már a saját apám is bort vedel, akkor ki fog hozzám bejönni a sörgyár büféjébe kávét inni?! Költő úr, fulladjon bele a homoki gyomorforgatósába!” /Lignit Lea, sörgyári cappuccino készítő és sörhableány/

„Kérném szépen, költő úr, a vers súlyos tudományos hibát tartalmaz. Ha Lignit úr – feltéve, de meg nem engedve – tinó, akkor ő per definitionem egy herélt bikaborjú. Ebben az esetben viszont hogyan lehetne neki utódja? Márpedig a fenti komment egyértelműsíteni látszik ezt a tényállást.” /Prof. Dr. Kákacsomóssy Vendel, az Akadémia marhaságügyi témafelelőse/

„Marha! Örökbe fogadtam!” /Lignit Leó, sörkóstoló és Sörli Mekklén rajongó/

„Mi ez a degenerált förmedvény?! Ilyen írásművek olvastán háromszor kell megtaposnom a saját agyamat, hogy az utolsó cseppig kipréseljem belőle ennek az óborzalomnak a maradványait! Szegény anyám megértette a szénanátha tünetén megcsillanó napfényt és most kint öklendezik a kertben. Mire befejezi, megpróbálom a jobb kezemmel kifeszíteni a balból a magam ellen fordított harakiri kardot.” /Puzsér Róbert, kritikus/

„Ne emberkedj, Robi bán! Gondold meg és igyáááál!” /Petur bán/

„Milye’ turbán? Hukk… Betúr?… Hukk… Hova túr be? A pész… péz… pénctárcámba? Hukk… Hehe, ott má’ semmise van! Hukk… Elittam… Hukk…Még hogy Söne… Sörme… Sörnemissza! Hukk!” /Bornemissza Botond, az egri sörhasverseny harmadik helyezettje/

„Ugyan-ugyan, hogy is válhatna el ilyen élesen az igen és a nem? Hátha a talán, sőt talán a hátha megfelelőbb lenne. Sör, vagy bor? Esetleg ebben a sorrendben! A narancsosan csillogó sör antagonisztikus ellentétben áll-e a veresen gyöngyöző borral? Nem akadályozza-e ez az esetleges nagykoalíciót? Mi az igazság? Pilátus megkérdezte és tessék, már nem él! Van-e, lehet-e abszolút igazság? Nem korlátozná-e az ökomenikus vélemény pluralizmust, bármit is jelentsen ez a csupán színjózan kevesek által kimondható kifejezés? Ugye?” /Török Gábor, politikai elemző/

„Jedi anyááám, vegye lejaaaa szememről a kendőőőt, hadd lássam, hooogy miveeel tőttőőőm megaaaa züreees bendőőőt… Hukk!” /Jusztícia, illuminált igazságügyi istennő/

„Az én kedvesem az úgy vedel, hogy nem múlhat egy kedd sem el, hogy ne böfögne csendesen, az én kedvesem, ő az én kedvesem!” /ByeAlex, társfüggő dalnok/

„Én egy lótusz-ültő helyemben úgy tudok meginni három amerikai gallon sörös-bort, hogy közben folyamatosan tudom mondogatni, hogy chumbawamba!” /Chuck Norris, maga az igazság/

2013. január 11., péntek

Űrháború, sej!



Frady Endre és az Alien (Puli Space felvétele)


Támadnak az Alienek,
Ellenük én kardot fenek,
Nem kerítve túl nagy fenek-
-et mindennek, sej!

Égnek áll az ellen haja,
Mer’ én vagyok a jobb. Na, ja!
Elmenekülnének kaja-
-bálva biza’, sej!

Ám én őket szeletelem,
S minden Mengyelejev elem
Megmaghasad igen elem-
-entárisan, sej!

Nincsen többé űrháború,
Derű jön és elszáll ború.
Mellkasom büszkén domború.
Koccintsunk és folyjon bor ú-
-ton útfélen, sej!


2012. október 18., csütörtök

Poharak

Az első pohár után...
(Slötz Amál felvétele)

Bárgyún nézek magam elé:
Poharamban mi volt e lé?
Tejnek túl sós, bornak lila,
S mint egy ittas Tell Will nyila,
Úgy döfködi belül gigám,
Pedig amúgy elég híg ám,
S lágyan szaftos már-már szinte,
Mondhatni, pontosan, mint e
Másik edény, amely teli
Van ily löttyel s híreszteli
Ráragasztott cetlin tinta:
„Ma reggeli laborminta”