Porból lettünk...

Porból lettünk, porrá leszünk,

Kettő között sárból vagyunk.

Vízzel gyúrtan sír sáreszünk:

Brühühü, hát sár az agyunk?!

Földön sártest jó portéka,

Ámde nem stabil a sárlét,

Ha üres a Víz-Por Téka…

Bölcs tett gyakran inni sárlét.

Sárkány Sári sársört iszik,

Sárbor vérport sárként tartja,

Sármájban nem szikkad ki szik,

Sártengernek híg a partja.

Sártest lelke sajnos sáros,

Közsáraranyt sárkéz lopik,

S bajnok bár a Ferencváros,

Sarazza rút TAO topik.

Ily vershossz túl sok a sárnak,

Sártestből kiszáll a pára…

Létvízre új porok várnak,

S haló sárszájból jő már Aaaaa…

(szálló portánc!)

„Ki szórakozik a szállodánk nevével és miért teszi zárójelbe?! Beporoljuk hotelrontásért!” /Dustin Dustman, a Hotel Dustdance (Portánc Szálló) főportása/

„De szóba se jöhet Portugália, csak a jó saras Anglia, ott csordul az Earl Grey tea, aha-ha!” /Porlátolt Felöntőségű Sárgaság együttes/

„Porcica, légytámfalam, csöpp kis szád,

Nélküled még a Légyország is fád.

Ha sülök is a szennybe,

Porcica sárral kenj be!

Érted, sáragy Porcicám?

/Sárgáskirálynő operett – a döglégy szádfalas Porcica dala – részlet/

„Orczád verítékével egyed a te kenyeredet, míglen visszatérsz a földbe, mert abból vétettél: mert por vagy te s ismét porrá leszesz.” /1. Mózes 3:19 – Károli Gáspár revideált ford./

„Orczád? Míglen? Leszesz? Jaj, Gazsi, Gazsi, miért nem kérted meg azokat a revideáló szakembereket, hogyha már revideálnak, akkor videáljanak re téged kicsit jobban?!” /Károli Gáspárné Garai Anna, második feleség/

„Amióta megtudtam a papunktól, hogy mindenki porból lett és porrá lesz, azóta nem merek port törölni, mert ki tudja, kit kavarok fel!” /özv. Csomáki Csubakkáné Csalavári Csumilla, nyugdíjas takarítónő/

„Hogyha porrá lesz a tetem,

Porszívóval eltüntetem.”

/Hűlthely Huba, a Bottal Ütött Forró Nyom Egyesület (BÜFNYE) szakmai igazgatója és a maffia takarítója/

„Porból lettünk, de minek, mert ki lettünk kollektívan űzve, aztán meggyulladt a csipkebokor, jött Noé, jött a 7 törpe, Gulliver, Jancsi és Juliska, Piroska és a farkas, Münchausen , Old Shatterhand, meg… meg a Ferencváros. Hát ez meg hogy került ide?” /Nyuggerapó, a költő legszépkorúbb és legfelsorolóbb kommentelője/

„Nyuggerapó, jelen pápa

(Ki nem gazdag, mint régi kán),

Fehér füstszállása óta

Ferenc Város lőn Vatikán.”

/Franzstadt Fridolin, a Hisziapiszi Szent Feró rend zöldbarát szerzetese/

„Ki meri azt feltételezni, hogy mi összesároztuk a lelkiismeretünket azzal, hogy nézőtéri bevételek hiányában közoktatástól, közegészségügytől és a teljesen fölösleges szociális hálóból elvont forrásokból falábú ingyenélőknek adunk sokmilliós fizetéseket és évről évre bevásároljuk magunkat valamelyik nemzetközi kupába pofozógépnek?! Ki szerint sáros a lelkiismeretünk amiatt, hogy a kemény munkával történő utánpótlás nevelés és a válogatottat is erősítő magyar játékosok szerepeltetése helyett más banánköztársaságok labdarúgóinak és edzőinek a zsebét tömjük ki olyan százmilliókkal, amelyek a Szent TAO segítségével már amúgy is elveszették közpénz jellegüket?! Ki mer azzal vádolni, hogy sáros a lelkiismeretünk?! Neveket akarok! Fölveszem őket a listámra! Különben is, hogy lehetne sáros valami, ami sosem volt?!” /Kukacos Káldor, a Ferencvárosi Tao Club (FTC) elnöke és a Szeretjük A Szkinhedeket Alapítvány (SZASZA) kurátora/

„Por és víz? Instant költészet. Csak rázd fel, hogy felrázzon! A vers megírását Sárvár város önkormányzata támogatta.” /M. András, a költő legállandóbb és leginstantabb kommentelője/

„Nincs oly költészet, hogy instant!

Sárvár nem támogat nincs-tant!

Porvár lennénk, ha víz nem ér?!

Pribék, menj az úrér’, eM ér’!

Rázd fel kicsit poros agyát,

Hadd járja jó sáros zagy át!”

/Vitéz Sárvári Sörvér, Vas vármegyei főispán/

„Ezt a gondolatot kár volt leporolni.” /Dr. Ház, Juniorkonyha-díjas el Poro Low/

„Ha Ház úrban ég a tűz,

Testpor lángot messze űz!”

/Dr. Porol Tow, portesttömegindex disztribútor és tízéltű tűzoltó/

„Mi ez a pocsolyaszagú mocsárlíra, ez a gázos kigőzölgés, ez a szikkadt szotyadék, ez a sárba tiport elme-csűrcsavar? Szegény anyám, ha majd felzúg a végítélet harsonája, kelj fel poraidból, és önts egy lavór vizet Frady Endre hamvaira, nehogy eszébe jusson feltámadni!” /P. Róbert mindenes szakember híján D. György, a költő társtervező cégű mérnökkollégája/

„Mi ez a szemenszedett szégyentelenkedés, ez a plágiumtényállós szégyenérzet szekunderizáció?! Mi ez a Frady Endre óborzalmat a színvonalához képest már-már majdnem megdicsérni látszó, a nevemet ugyanakkor vizelt poros sárba tipró ványadt álkritika?! Ki mer itt összevissza élni a nevemmel?! Neveket akarok! Én is csináljak listát, mint Kukacos elvtárs?! Ne lássam a netes gyóntatópapomat csigaszőrcsuhában iszapbirkózni, ha befogom a poros számat és nem köpök nyállal kevert sarat a Frady Endre kóros irodalmi rímdühöngéséből fetisizált bulvártaknyot köpülők síremlékére! Celebhadtakaroggy! Mindenkimonnyonle!” /Puzsér Róbert, kritikus/

„Porból lettetek, porrá lesztek. Rossz érzés lehet, hogy ilyen satnyák vagytok. Nem lennék a helyetekben.” /Chuck Norris/

Kánai kancsalrímesdi

(János 2:1-12)

Szóla Jézus annya:
„Nincsen boruk, ennyi.”
Jézus mondá: „Ennye!

Szomorú most Kána.
Néhány üres kanna,
 Vagy pár vödör kéne!”

Szól egy enyhén vidor
Tekintetű vadőr:
„Vala itt hat veder.”

„Töltsd meg vízzel hamar,
S ne legyen benn homár!”
„Mi ez főnök, humor?!”

„Nem viccelek, Béla!
Bor lesz itt, meg bólé,
S fő’pörög a buli!”

(tánc!)

„ Tényleg nem viccelt! Borrá változtatta a vizet és valóban fölpörgött a buli! Csoda történt,  igazi csoda!” /Arimátiai Béla, esküvőszolga és amatőr vadőr/

„Csodát történt csoda! Én is bármiből tudok bort csinálni, csak legyen elég cukor, meg tabletta! Legismertebb kannás borom, a homoki hasba rúgós  a megyében lokálisan világhírű és nincs olyan lagzi a környéken, ahol éjfél után meg ne hánytatnám vele a násznépet! Így csinálok helyet a töltött káposztának.” /Pacsmag Rezső, borász és méregkeverő/

„Felháborító blaszfémia, hogy egy bibliai történetet egy ilyen eszement rímekért direkt helytelenül írt szavakkal tűzdelt, birkabárgyú és síkbugyuta versben deheroizáljanak és szekularizáljanak! A költő nagy szerencséje, hogy nem tagja az anglikán egyháznak, mert úgy kiátkoznám, hogy a lába sem érné a földet!” /Dr. Rowan Williams canterbury érsek/

„Maga a szándék, hogy a Szentírás néhol nehéz szövegezésű történeteit közérthető verses formában juttassuk el a széles tömegekhez, dicséretes. Hogy az Úr által ilyen tehetséggel nyilvánvalóan meg nem áldott Frady Endre miért gondolta, hogy erre a feladatra pont ő lenne alkalmas, arról a svájci gárdisták épp most kérdezik ki itt alattunk a szent inkvizíciótól megörökölt pincében.” /Ferenc pápa/

„Máskor nem szabadna ilyen falánk, részeges embert, aki vámszedők és bűnösök barátja, meghívni egy ilyen kulturált absztinens lakodalomba, mert hat hektoliter bor szemfényvesztő becsempészésével masszív italozássá züllesztette a rendezvényt! Meg kellene kövezni az ilyeneket!” /Betániai Tömjén, farizeus és kegytárgyhamisító/

„Nyugalom Tömjén úr, nyugalom! Egy emberünk már beépült a tanítványai közé és folyamatos megfigyelés alatt tartjuk ezt a közveszélyes elemet! Meg kell védenünk a termékeinket és ki kell derítenünk, hogy hogyan csempészett be nagy tétel eredetmegjelölés nélküli illegális bort az országba. Elcsípjük és jaj lesz neki!” /Kánai Berija, a Kánaáni Gazdasági Bizottmány (KGB) elöljárója/

„Mi a szent szotty ez a helyesírási, stilisztikai és logikai hibáktól hemzsegő verstani szégyenfolt?! Anyámat még az elolvasásának a puszta gondolatától is eltiltottam!  Ez a fércmű nem csak a jó ízlést sérti, hanem az egész világegyetemet! Frady Endre költészetét legfeljebb egy fekete lyuk tudja csak megemészteni! Reméljük, hogy mielőbb meg is teszi!” /Puzsér Róbert, kritikus/

„Robikám, besegítsek annak a fekete lyuknak azzal, hogy egyenest a közepébe hajítom az előzőleg pépesre vert manust?” /Chuck Norris/

„Atyám, bocsáss meg az összes előttem szólónak, mert úgy látszik, hogy mindnek egy kicsit több jutott a kelleténél abból a csodaborból!” /Jézus/

Nincs a tóban...

Nincs a tóban emu, csak rák,
Mert vízben az emucsakrák
Felfúvódnak, szottyá áznak,
S hatnak felbugyborgó gáznak.

Vízi emu ezért ritka,
Mint Marson a halkalitka,
Vagy mint Texasban a gleccser,
S biztonsággal szálló Reccs Air.

Reccs Air gépek gyakran törnek,
Úgyhogy biztonsági őrnek
Csak az menjen oda, aki
Esni vágy, mint gólyakaki.

Gólyapotty a tóba alél,
Ahol sajnos kevés hal él
(Ötig számolni sem kell), sőt
Egy se, csak rák. (Sort nézz, elsőt!)

„Kár, pedig ötig még én is el tudnék számolni!” /Artúr, a brikettek királya/

„Háromig, felség!” /Sir Lancelot, lovag/

„Borzalmasabb, mint egy Reccs Air katasztrófa! Csak azért nem nevezném a XXI. század legrettenetesebb versének, mert a hátralévő 87 év alatt még bármi megtörténhet. Hátha megint ír valamit ez a kretén. Anyám szerint azt én már nem érem meg, ha folyton így felhúzom magam, és üvöltve döfködöm a hátam közepét a kötőtűivel. Ááááá!!!” /Puzsér Róbert, kritikus/

„Arcpirító skandalum, hogy egy ilyen sehonnai zugfirkász veszélyesnek merje ábrázolni a Reccs Air légitársaságomat, amelyről köztudott, hogy az utasaink túlélési valószínűsége jóval 50% fölött van! Ebből per lesz, hacsak az ügyvédem közben le nem zuhan!” /Reccs Rocseszter, a Reccs Air légitársaság alapítója és tulajdonosa/

„Végre egy szilaj szittya, aki foglalkozni mer az ősi magyar madár, az emu csakrális jelentőségével! Mi nem földhözragadt halásznemzet vagyunk, hanem a légtér és a világűr urai, akik a marsi őshazából emu- és turulszárnyon szállva jöttünk megalapítani az emberiséget és a majmok evolúciós köteleinek feloldásával létrehozni a nagy buta szolganépeket. Oszd a pofont és uralkodj! Mindent vissza! Vesszen Trianon! Hajrá Fradi! Hajrá Fradi!” /Emuffy Ömér, gyulatáltos regös és illegális vattacukorárus/

„Ha ide Texasba bekúszna egy gleccser, megolvasztanám a hónaljam melegével és a zsírizzadmányos vízlabdát átfejelném Kubába.” /Chuck Norris/

„A tóból spirituálisan kiinduló és felemelkedő vers átszeli az egeket, érinti a Marsot, majd materializálódva visszahull kiindulópontjára, a vízbe. Vízből lettünk, vízzé leszünk – fejezi ki ezzel a nagy busa vízfejű költő – hogy bár csakráink a mennyekig érnek, a végén mégis trágyaként hullunk alá és csobbanunk egy végsőt a nagy büdös tóban. Gyönyörűséges!” /Hanyatthomlok Amália, a Frady Endre Kötetek Által Lényeglátóvá Invertálódottak Alapítványának (FEKÁLIA) literális fókuszmenedzsere és múzeumi teremőr/

„Lusta rákok, viperák fajzata! Ne henyéljetek a dagonyában, hanem térjetek meg és merítkezzetek alá, hogy megmenekülhessetek a gyehenna vízzel olthatatlan tüzétől! MOST!!!” /Bemerítő Jenő, ráktérítő/

Zuhanyozás után

Egész testem víznedv özön,
S törölközőm száraz,
Ám miután törölközöm,
Fordítva van már az.

„Tisztelt költő úr! Az egész falu nevében köszönjük bölcs sorait! Mi ugyan ritkán fürdünk (kivéve a polgármester lányát, aki szinte minden hónapban) és akkor is csak likas lavórban, de legalább lesz új téma a fonóban és a kocsmahivatal pultja mellett. Ha jönne író-olvasó találkozóra, csak táviratozzon és Lüke Lajcsi kimegy magáért a szénásszekérrel az ugarszittyói vasútállomásra! Nagyon várjuk ám!” /Csöböri Tóni pálinkafőző és hályogkovács/

„Persze! Folyó vízben fürdeni, mi? Aztán meg otthagyni a gombás ökológiai lábnyomot a padlón, he? Az ilyen antizöld kretének miatt kell állandóan sarki bálnákhoz láncolnom magamat!” /egy méregzöld aktivista/

„Bizonytalanul hezitálok, hogy szeretem-e a végleteket. Vajon a teljesen vizes költő és az abszolút (van-e, lehet-e ilyen?) száraz, azaz vízmentes törölköző intenzív kölcsönhatása eredményezhet-e tökéletes pálfordulást, azaz csontszáraz költőt és csuromvizes törölközőt? Vajon az ember teste nem tartalmaz-e még maximális szárazság esetén is több vizet, mint a lucskossá szottyasztott törölközője? Ha igen, akkor lehet-e azt mondani, hogy nem? Talán? Netán? Mindazonáltal? Izgalmas, hogy mindig állást kell foglalnom az élet nagy kérdéseiben és sose sikerül!” /Török Gábor politikai elemző/

„Jó dolog, ha egy költő feszegeti a határokat. Mert mindennek van a határa, de nem mindenki költő. Ebben a versben a határok nem feszegetve vannak, hanem totálisan megsemmisítve. Mintha maga Chuck Norris rúgta volna le az irodalom fejét. Analfabetizmus + villamosítás = anarchia. A sötét középkor elkezdődött. Fel-né-gyel-ni! Fel-né-gyel-ni! NEM ENG.!” /Puzsér Róbert kritikus/

„Költő úr! Van olcsó törölközőm reklámáron! Magának a feléért!” /egy nagyon gyorsan mozgó árus/

„Igényes költő, igényes testmozgás után igényesen fürdik és igényesen teljesen szárazra törli magát! Remélem, utána igényes update táplálékkal tölti fel az igényes testét!” /Igényes Update Norbi/

„Ez az átok nem csak fürdik, de kornyikál is közben! Nem csak beázunk, de meg is süketülünk tőle! Az én hallásom már teljesen tropa és a hangszálaim is szutyokká áztak! Képtelen vagyok túlordítani a marháját!” /Zámbó Krisztián alsó lakó/

„Stop my rotating coffin! I want to get off!” (Állítsátok meg a forgó koporsómat! Ki akarok szállni!) /William Shakespeare/

„Szabolcska Misi! Meg tudsz nekem bocsájtani?!” /Karinthy Frici/

„Ha valaki, hát én tudom, hogy mindig van lejjebb és lejjebb. Na, de ennél?!” /Felix Baumgartner/