Gyalok

Nincs épkézláb gondolata,

Ül a költő üres aggyal,

Mint szenilis szovjet tata,

Kit épp rágcsál kis gyal, nagy gyal.

Kis gyal, nagy gyal olyan izék,

Akik agg tatákat rágnak,

S úgy fájnak, mint mikor tíz ék

Miatt szűk fej érzül tágnak.

Jaj, rágcsálnak engem gyalok,

Metszenek, mint fát a gyalunk!

Menekülök, messze gyalok,

Ha velem jössz, együtt gyalunk!

Gyorsan gyalunk, gyünnek gyalok,

Ég le rólunk agyi zsír, ni!

Agyzsír nélkül nem agyalok,

S ma sem fogok verset írni!

„Nem fog?! NEM FOG?!?!?! DE MÁR FOGOTT!!! Már írt egy verset, illetve egy versnek látszó gyanús gyalus-gyalos izét!!! MI EZ?! MIÉRT?!?!?! ÁÁÁÁÁÁÁ!!!!! NEM ENG.! NEM ENG.!!! NEM ENG.!!!!!!!” /Toszmáki Tüsző, a Gyökér Agyú Latrok Oktondiságainak Kiirtása (GYALOK) c. alternatív irodalmi takarítóportál retációs rettenthetetlenje/

„Van, aki megírja, és közzéteszi - aztán a hálás utókor megtalálja a piszkozatokat a fiókban, és könyveket ír az alkotói folyamat utánozhatatlan egyediségéről. Van, aki megírja és beteszi a fiókba - aztán a hálás utókor megtalálja a piszkozatokat, és könyveket ír az elpazarolt tehetség tragédiájának hovátehetetlenségéről. Van, aki nem írja meg, hanem szánt, vet, kapál, vagy hidak alépítményéhez készít kiviteli statikát - aztán a hálás utókornak fogalma sincs róluk. Mindenki másképp csinálja. Ja, és van az, aki már unja a statikát, és megírja, hogy miért nem írja meg, majd a werkverset közzéteszi, sőt a hálás utókor helyett kommenteli. Nem vagyunk egyformák, srácok, és addig jó nekünk.” /F. Péter, a költő humán végzettségű mérnökkollégája/

„Scribe diem! - Írj a mának!

Nem jó lenni egyformának!

Egyik jeti, másik Peti,

Humán úr észmagját veti.

Aki magyar, szánt, vet, kapál,

Palinak szólítják, ha Pál,

S körbenövi magyal, fagyal,

Hacsak nem rágja szét a gyal!”

/Gyalu Gyula, kis és nagy gyal gyaluló gyakornok/

„Gyalu és Gyula között a távolság légvonalban 158,8 km” /http://tavolsag.1km.net/ro/gilau/hu/gyula//

„Érdekes, hogy a Google Maps-on mérve Gyalu és Gyula között a légvonalban mért távolság 161,5 km. Most mi lesz?! Kinek higgyek?! He?! El van rontva a szép napom! O sole mio! Sáláláláláááá!!!” /Kogitóergószum Kesztölc, a Kételkedni Emberi Dolog Dalárda (KEDD) Han Solo-nál hangosabban szóló énekese/

„Mik ezek a tök érdektelen térképészeti hozzászólások?! Kit érdekel a légvonal, amikor az erdőn át mindig van rövidebb őt, csak el ne tapossanak a fékevesztetten tájfutó gyalok! Jaj, itt jön balról egy eltévedt gyalhad! Ááááá…” /Erdőkerülő Edömér, tereptárgymutatóujjatlan favágó/

 „Én csak azon agyalok, hogy néznek ki a gyalok...” /M. András, a költő legállandóbb és leggyalonagyalóbb kommentelője/

„András gyermekem, ne agyalj, csak higgy! A gyalok pontosan olyanok, amilyennek Urunk az ő nagy kegyelmében megteremtette őket. Bár még magam sem láttam egyet sem, de én is hitben járok, nem látásban. Ha csak akkor hinnéd, ha látnád, akkor az már nem hit volna, hanem látás, ezt magad is beláthatod. Na, gyere gyónni, oszt’ feloldozás után irány a focipálya! Ámen!” /Ferenc pápa/

„Ma sem fogok kommentet írni!” /Dr. Ház, Juniorkonyha-díjas troll/

„Ház álnevű, ön Kohn troll,

Vagy nem?! Jelszó: önkontroll!”

/Jellemes Jenő, a Szigorúan Titkosszolgálati Kör (SZTK) karakterépítésvezetője/

„Hurrá, ma nem szól be a troll,

Nem sugároz kilowattról

Négyzetláb egyenértékű

Közvetlenül csapó ménkű

Módján ez a kommentpubi!

Örvendezzünk, subidubi!”

/Örömpörkölt Ödönné Ömlengő Ödéma, az Önfeledt Körben Össztáncoló Rákenrollklub (ÖKÖR) 

„1 kW = 14,217256772628403 sq ft EDR, azaz egy kilowatt egyenlő 14 egész huszonegy hetvenkettő ötvenhat hetvenhét huszonhat huszonnyolc négyszázhárom billiárdod négyzetláb egyenértékű közvetlen sugárzással. Köszönöm, hogy elmagyarázhattam!” /Prof. Dr. Kis Gyalné Nagy Gyalóka, subidubista sugárbiológus/

„Egy gyal, nem gyal, kettő sok a jóból. Pláne, ha mindkettő felgyal a mély Bajkál tóból. De engem ez nem gyal különösebben és úgy gyalom, hogy a megagyalt szovjet nyuggerapó szerint a bolsevik angyalok sem különbek a Deákné vásznánál. Na, de elnézést, indulnom kell, mert gyalok megyek haza. És otthon utána nézek és kiagyalom, hogy mi a bánat, az a gyal?

Kis erdei gyal jött az úton felém,

De, hogy mifene a gyal, azt nem tudom, nem én.”

/Nyuggerapó, a költő legszépkorúbb és leggyalatlanabb kommentelője/

„Szenilis szovjet tata?! Megagyalt szovjet nyuggerapó?! Rám van célozva az irónia fegyverével?! Na, majd én visszacélzok pár hőkövető rakétával! TŰZ! Mi, hogy nem indul?! Ki van lopva belőle a hajtóanyag?! Szanaszét van privatizálva a kilövőállvány?! El van sikkasztva a célzószoftver?! Не хорошо! Я не боюсь! Gyalhad, csibész! Hé, ne engem harapjatok!!! Ááááááááá!!!” /Vlagyimir Putyin, szovjet pártcár/

„A vers utolsó sora mennyei dallam Puzsér Róbert önkéntes fősenki számára, és kéri azt az év (minden további hátralévő év) összes napjára kiterjeszteni, és BETARTANI!!!” /D. György, a költő társtervező cégű mérnökkollégája/

„Hunhonban hol lelsz oly botort,

Aki adott szavat betart,

Hacsak rá nem méla bú tört?!

Ne légy naiv kedves Györgyöm,

Mint akiből ki pénzt gyúr gyám,

S gyomgyár romján marad gyár gyom!”

/Ingyom Igorné Bingyom Bugyorka, gyomgyári gyártósorvezetőnő/

„Én, mint önkéntes fősenki?! Duma van, teljesítmény nincs?! Összenőtt, a mi össze lett csinálva?! Összecsapódtak a szellemi őslények?! Kőagyaknak költő-katonára kockázott kannibál kretén kruton kéne?! Ezt a klapancia gyalázatot már pocskondiáznom sem szabad, mert összekenődöm vele, mint mohó malacpersely a mesterséges műmoslékkal! Ha anyám emléke nem támogatna meg, mint brüsszeli pénzek az illiberális főispánista banánköztársaságunkat, akkor rögvest magam alá gyalnék! Brühühü!” /Puzsér Róbert, kritikus és tutit tudó tótumfaktum/

„Ne bőgj, Robi padawánom,

Megmurdel, ki téged gyaláz!

Lefagy, mint csempész a vámon,

S jeges vértóban mint gyal áz’!”

/Chuck Norris, a saját maga által vezetett Gyorsan Alkossunk Lírát (GYAL) versíró tanfolyam végén két drogkartell összes tagjának és a tagok gyalainak fejlerúgása közepette csak úgy/

Tadááám!

Kisangyalom, egyetemes

Gondolatom el nem ereszt:

Ha meghalok, mélyre temess,

Terheljen le betonkereszt!

Nőjenek rám talajhegyek,

Sárga földben feküdjek én,

Földönkívüli ne legyek,

Kívül esve két féltekén!

Keringeni nem akarok

Világűrt én nem szeretem,

Ne mutassanak rám karok:

Jé, ott száll egy Batman tetem!

Csak ha üt a végső óra,

Mit Sírrádió is ad ám,

Utolsó harsonaszóra

Jöjjek elő s szóljak: Tadááám!

„Attól, hogy én tudok repülni, a tetemem nem fog tudni! Vagy látott már valaki döglött varjakat V-alakban repülni?! Talán holtan szállnak a darvak?! Megmurdelt Superman-ből se lesz kínai műhold! Kutyaütő költő!” /Batman/

„Tisztelt Batman úr! Fején találta a szöget! Kimutattuk ugyanis, hogy ha és amennyiben egy képzett kutyaütő költő kellő erővel üt meg egy kóbor kutyát, akkor annak teteme képes orbitális pályára állva keringeni a Föld körül.” /brit tudósok/

„Fel vagyunk háborodva és minden lehetséges fórumon tiltakozunk, hogy a költő előre megfontolt szándékkal kóbor kutyákat ütlegel csak azért, hogy orbitális pályára állítsa őket! Követeljük a kóbor kutyaügyi ombudsmantól, hogy azonnal kezdeményezze a halálbüntetés legszigorúbb formájának, azaz az örökéletfogytiglaninak a bevezetését, vagyis Frady Endre ne támadhasson fel még az utolsó harsonaszóra sem! A köztársasági elnöknek pedig eszébe ne jusson aláírni a kegyelmi kérvényt, mert harapunk, de hirtelen!” /Haynau Hiénáné Vérgőzössy Vendetta, a Nemzetközi Állat Cirógató Intézet (NÁCI) félfeudális fundamentuma/

„Ómagyarul: Látjátok feleim szümtükkel mik vogymuk?! Isá por és homou vogymuk. Újmagyarul: Végesnek lenni nem könnyű, de egyszer élünk.” /F. Péter, a költő humán végzettségű mérnökkollégája/

„Az, ki véges végtelenül,

S maga alatt mélyen lenn ül,

Annak nem könnyű a léte,

Főleg ha rászólnak: Hé, te,

Mért van rajtad talajfal ott,

S meddig leszel te még halott?!

Túllépve a mellé dumán,

Mik vogymuk mink, Mein Herr Humán?”

/Ürdüng von Überalles, ürüpiláfos ürömpörköltszaft ütlegelő űrlény/

„Le lehet szállni a nevemről! Amint elásom, aki szórakozik velem, egyből megyek magyarosítani!” /Tadááám Tádééé, Tadááám Tóóódor és Madááám Rökamijééé örökbefogadott fia/

„Eddig minden rendben van, egyszerű a történet, de vajon mi lesz a Tádááám után?” /M. András, a költő legállandóbb és legjövőbelátnivágyóbb kommentelője/

„eM úr, ez egy vidám Tadááám!

Örökké él majd a Ladám!”

/Zsiguli Zsótér, a bűvöskockaladaimádó bioritmusszekció bombabiztosa/

„Sérvműtétre készülve bennem is fel fog merülni a kérdés: van-e élet Frady után?” (Dr. Ház, Juniorkonyha-díjas kock(ah)ázat-értékelő)

„Minek élne Frady után?!

Tántorogna utcán bután,

S versek sehonnan se jönnek?!

Ház úr, e mísz kell tán önnek?!”

/Franzstadt Fikusz, a Frady Imádó Kisemberek Alapítványa (FIKA) olvasótábortűzoltóparancsnoka/

„Mísz nélkül lehet élni, de minek?! Semminek sincs tétje, ha a költőfejek körül nem röpködnek a nyilak! Nyílzáportározót minden magyar családba!” /Tegez Tódor, a Magyar Íjász Szövetség (MÍSZ) 

„Amíg kicsi a tét, a kedvem műtét!” (Terence Hill)

„Kár érte! Jó költő volt!” (Bud Spencer)

„A mélyre temetés, de főleg a betonkereszt ugyancsak hangszigetelő, ezért amikor elüt a végső óra és az ősszittya sumér eredetű Béla nevű arkangyal megfújja elektromos keszkenőjét, alant a sárga föld mélyére döngölt költőóriással nem történik semmi. Már csak azért sem, mert az Istennek sem kondul meg a végső homokóra mutatója, az égi ítélőszék bürokratáinak újabb és újabb időhúzásos mennyei törvényeinek következtében.” /Nyuggerapó, a költő legszépkorúbb és legmindenmögélátóbb kommentelője/

„Nyuggerapó, sosem fél a

Lelke, hogyha én a Béla

Nem maradok némán méla,

Hanem fúvom elektromos

Keszkenőmet s minden romos

Lesz, mit vérzivatarom mos?!

Gondolja meg Nyuggerapó,

Bor- helyett lesz vízharapó,

Ha elönti magát a Pó!”

/Béla, az Arkangyal Band elektromos keszkenő fújója/

„Mi ez a temetetlenül traumatizáló teológiai téboly?! Tadááám, mi?! Frady Endre még meg sem halt, máris feltámadna?! Egy helyett egyszerre kettő lenne, ami körülbelül hárommal több a belőle elviselgető mennyiségnél?! A minőségről már nem is beszélve, hiszen Frady Endre úgy viszonyul a minőséghez, mint dagadt dinoszaurusz a baletthez! Miért kell egy sárga földig lerészegedett szellemi pöcegödörnek mindent megírnia, ami az eszét helyettesítő agyvizeleti zacskójába jut?!  Anyám, ha a mennyből rá lehet látni Frady Endre monitorára, akkor sürgősen tedd a szárnyadat a szemed elé! Ja, és intézkedj, hogy ennek a rémrímlőnek a sírjában az utolsó napon a szférák zenéjétől ne lehessen hallani az utolsó harsonaszót!” /Puzsér Róbert, kritikus/

„Szegény emberek kimaradnak a haláluk és a feltámadásuk közötti történelmi időszak izgalmas érdekességeiből, de majd én elmesélem nekik. Akit nem érdekel, annak úgy lerúgom a túlvilági fejét, hogy egy örökkévalóságig se találja meg!” /Chuck Norris/

Vidám netes emberevés

Klikkelj rá - geg e hecc -

Kannibál honlapra!

Akit ma megehetsz,

Ne halaszd holnapra!

Élve meg nem eszem,

Halasztom tegnapra!

Ne nézzen eme szem,

Feltöltöm Dead App-ra!

Rágva hun focistát,

Nem múlik degesz el,

Kidagad poci s hát…

Az vagy, kit megeszel.

(vérhastánc!)

„Nagyon köszönjük, költőragu úr, hogy támogat minket egy olyan kirekesztő társadalmi közegben, amelyik nem tolerálja a sajátjától eltérő táplálkozási népszokásokat! Hálából a lehető legegészségesebb körettel - sovány tanárfarháttal - fogjuk önt főfogásként feltálalni.” /Nyamnyam Ungabunga, egyenlítői piréz törzsfőnök/

„Ez az! Végre megbízást kaptam egy irodalmi műremek zenés-táncos előadásának megkoreografálására! Ígérem, színpad nem marad szárazon!” /Ábé Erháné Pozitív Piroska, vérhastánctanár és koreográfia korifeus/

„Az idegenszívű és nemzetellenes költőféreg szerint a hun focista fölhizlal és gyomorba dönt?! Aki magyar, dagadt disznó?! Hunor-Magor dva bratanki, belük emberhústól van ki?! NEM ENG.!” /Szittya Szutyokné Szattyáni Szotyola, a Hunniai Ősmagyar Költészet Ezeréves Zúgását Egyetemesítő Literátorok Társasága (HŐKEZELT) ideológiai identitászavarelhárítója/

„...Naugye, hogy visszakaptuk az igazi Fradyt?! Hiába, minden csoda X napig tart, ahol X < Fradi világklasszis focistáinak száma. 37. Ja, ez nem az a szám, csak gondoltam, írok valami pozitívat is.” /F. Péter, a költő humán végzettségű mérnökkollégája/

„X-man babérokra törünk, humán úr?! Bérrettegünk?! Lipsi visongást hallatunk?! Hasunk alkot és gyarapítja a vérrettegést?! 37 ütemre pozitív prímkedünk, mint egy príma donnakanyarfúrófej, he?! Franzsdtad, Franzstadt sügérhal lesz?! Maga meg mindmegette?! Tuggyukkimonnyonle!” /Csávás Kálmán főttagy, a Prímszámos Okostojásokat Céklatömbbel Orrbavágó Kaszárnyaőrség (POCOK) vérgőzfürdőmestere/

„Aki nem dolgozik, azt egyék meg!” /kannibál közmondás/

„Egyen Ön Is Milliomost!” /a Dead App-on keresztül elérhető kannibál táplálkozástudományi vetélkedő; műsorvezető: Húsbavágó István/

„Ebédre focistát? Rágós falat lesz!” /Dr. Ház, Juniorkonyha-díjas labdarágó/

„Nem rágós az, hanem hájas,

NB I-es ingyenélő,

Kinek tápja libamájas,

Labdát pedig csak mellélő.

Miként Othellónak Jágó

Lett az átverési veszte,

Ház úrnak, ki labdarágó,

Bukott így ízdopping teszte.”

/Dr. Wada Winnetou, apacs antianyag analizáló alapember/

„Megaggultam, a Világ elhúzott mellettem. Nem kell, hogy elűzzetek, megyek magamtól, utolért a végzet. Nékem már a rét hímetlen, a szemen kisül, hogy ebből a versből szinte semmit sem értek. Namegaztán az illusztráció minek a reklámja? Divatos bébitápszer? Férfi ajakrúzs, nászutas pár, vagy trió részére? Gyepühoni cement, vasúti hidakon létesített körforgalom megszilárdítása mián? Árcédula? Az év megnövekedett napjainak száma, az infláció hatására?” /Nyuggerapó, a költő legszépkorúbb és legnamegaztánabb kommentelője/

„Apó, kardba ne dőlj bele,

Versét a költő sem érti!

Hogyha szembesítik vele,

Sértve visszakérdez: Mér’, ti?!”

/Dr. Szintaktikus Szemantika, az Országos Grammatika Reorganizációs Egyetem (OGRE) rektora/

„A 404-es hiba egy válaszkód, ami azt jelzi, hogy a kliens kapcsolatba tudott lépni a szerverrel, de a böngésző által kért állomány nem található.” /Dr. Adu Alpár, az Állami Szerverkereskedelmi Oktató Központ (ÁSZOK) ásza és szerverdonor díler/

„Ez minden idők legjobb kannibalizmust népszerűsítő verse. De vajon kell-e, lehet-e, érdemes-e népszerűsíteni a kannibalizmust? Holnap torkos csütörtök lesz. Egymásból torkoskodjunk majd? Mindenesetre a grafika is nagyon kifejező.” /M. András, a költő legállandóbb és legtorkoscsütörtökkedvelőbb kommentelője/

„Ez dicséret, nem ám fika,

Hogy jó lett a versgrafika!

Torkos csütörtöki kanni-

-bálnak cégér itten van, ni!

Köszi, eM úr, hogy nem bágyadt,

S vérpudinghoz jó étvágyat!”

/Torkos Csütörtök, a lakatlan szigeteki Robinsonfaló Péntek embereszede konyhafőnöke/

„Mi ez a sivár aberráció, ez az étvágyrothasztó bulvárkannibalizmus?! Az emberi méltóságukban megsértett emberevők csak azért nem ették még meg az emberbőrbe bújt Frady Endrét, mert nem tudtak igennel válaszolni a ’Hát ember az ilyen?!’ kérdésükre! A magyar focisták dagadtságáról nincs információm, mert a magyar csapatokban se magyar, se focista nincs, a bankszámlájuk viszont valóban dagadt! Ők a közpénzt lopják el az emberek elől, Frady Endre pedig a költészetet!  Mind egykutya! Ha szalonna nem is lesz belőlük, óccó kiciccípősz szecuáni codacatárragu még lehet a kínai kannibál gyorsétteremben! Anyám, ne nézz le a felhőből, amikor hányok tőlük!” /Puzsér Róbert, kritikus/

„Én egyszer főttem pár óra hosszat kannibálok bográcsában, mert félálomban azt hittem, hogy jakuzzi. Amikor elfogyott a fájuk és kihűlt a víz, akkor el akartak szaladni, de rájuk borítottam az erdőt.” /Chuck Norris/

Reggeli véradás

Nem járt érte emlékérem,

Mégis toltam reggel vérem.

Táputalványt persze adtak,

S jött egy kicsiny csoki attak.

Ingyen volt a parkolójegy,

Nem kértek okosba’ - Tolj egy

Ezrest és én félrenézek! -

Piros cetlis rút pirézek.

Kapott vizem vala mentes,

Szúró néni sem volt hentes,

Vénámba nem görbült be tű,

Ajkamról sem szállt Á! betű.

Kinek karja kellőn eres,

Nem pusztul el félliteres

Vérhiánytól, csak ha stöpszli.

Mért, hogy megvetően köpsz, Lee?!

Bruce Lee szól: Ki ötven kiló

Alatt van, mint sztálini ló,

Eddzen, egyen, eddzen, egyen

Minél többet! (minél egy n)

Nézzétek el nekem versem,

Ne legyen ebből egy per sem!

Megbocsájt tán Tánya, Ványa,

Hisz’ ok: agyam vérhiánya.

„Ne aggódjon költő táváris, nem lesz per! Lesz helyette szicsász véletlen kiesés toronyház legfelső emeletéről! Utána tuti, hogy totálisan vérhiányos lesz az agya! Az elmebaja egyébként nem jelent enyhítő körülményt, amikor Sztálin generalisszimuszt a szájára veszi! Az ő idejében még létezett a Nagy-Szovjetunió, aminek a partjait három vértenger mosta! Putyin cár most visszaszerzi! Mindent vissza! Na, ugrás! Davaj-davaj!” /Tánya és Ványa/

„Ha nincs a fasiszták által ránk kényszerített Nagy Honvédő Háború, akkor a lenini úton haladva már az ötvenes években megelőztük volna a burzsoá nyugatot és akkor nem lettek volna ötven kiló alatti lovaink! Mondjuk így sem voltak, mert a nép megette őket! A kommunista gyomor mindent meg tud emészteni, csak az imperialisták és a reakciósok hazugságait nem! A kommunizmus győzni fog, még ha sok vért is kell adni érte! Sebaj, vállalom a véráldozatot!” /Joszif Visszarionovics Dzsugasvili (1878-1953), alias Sztálin generalisszimusz/

„Belegondoltatok, hogy kinek, illetve mire adja Költőnk a vérét? Miért nem adott többet, vagy akinek adta, mi lesz abból? Belegondolni is rossz, ugye, Godot? Várjunk még egy Godot?” /Dr. Ház, Juniorkonyha-díjas elme-rengő/

„Megszúrván költői vénát,

Költővér másokba mén át,

Akik míg Godot-ra várnak,

Bedolgoznak a Versgyárnak.

Ház úr, önben reng az elme,

Mint Newtonra hulló alma!”

/Nyúton Nyihámor, versgyári nyakonöntőmunkáskáder és Godot-díjas sztahanovista/

„Te jó ég, majd’ ötven évvel a halálom után még mindig képes vagyok ötven kiló alatti lovakat edzeni és véradásra felhizlalni?! Élek a gyanúperrel, hogy nem is én voltam, csak valaki kiadta magát nekem! Segítség, megvetően köpködnek a stöpszlikre az imitátoraim!” /Bruce Lee (1940-1973), minden idők egyik legjobb Brúszli imitátora/

„Нихаха! Нихахаaaaaaaa…” /sztálini ló/

„Köszönjük, költő úr, hogy még a vére folyatása közben is van gondja a magyar nyelv ápolására és tudatja a tömegekkel, hogy minél inkább egy n, annál inkább kettő!” /Dr. Grammatika Gerzson, nyelvész és helyesíró/

„Kikérjük magunknak, hogy parkolási visszaélésekkel gyanúsítgassanak a nemzeti hovatartozásunk miatt! Mi csak azt büntetjük, akit érünk! Mármint tetten!” /piréz parkolási piranhák/

„Pirézek és strigák márpedig nincsenek! A piréz strigáknak még utána olvasok!” /Könyves Kálmán (1074-1116), magyar király és felvilágosult sötét középkorabeli coolman/

„Előírásszerűen megszúrtam a költő páciens úr bal karjának vénáját, majd 4,5 deciliter anyag kipumpálását követően kihúztam a tűt és leállítottam a vérfolyamot. Nem kellett volna?” /Böködő Bökényné Szurkapiszka Sziréna, vérvevő nővér/

„A költő úr rendszeres véradásra hívása a mi feladatunk, ezért vállaljuk a felelősséget. Az, hogy minderről verset ír, az őt szabadon garázdálkodni hagyó társadalom bűne.” /Dr. Hemoglobin Heuréka, az Országos Vérellátó Szolgálat donor disztribútora/

„Galénosz Béla:

Véreposz

In medias res

Egy véradás kis semmiség,

Attól nem szakad le az ég.

Ejnye, kérem, ejnye, kérem!

Szóba se jön emlékérem.

Retardáció

Ami verset érdemel ki:

Ha fojtástól nem tud nyelni,

Ha mindkét ballábát levágják,

Tarhonyával tömik száját,

Gipszbe rakják a nyúltagyát,

Eloltják sírján a gyertyát.

Peroráció

Ráadásul, ráadásul,

Amitől mindenki elfásul:

Eltiltják a borivástól,

Kicsit sok ez, orvoslásból!”

/Nyuggerapó, a költő legszépkorúbb és legógörögebb kommentelője/

„Nyuggerapó vérszomorú,

Mert sírban nincs vörösborzás,

Has már nem hordódomború,

S tarhonyát lábatlan borz ás.

                  &

Görög e mű, mint a dinnye,

Galénoszi vérgőz, hinnye!”

/Leonidász Lajos, ógörög égguru és pszichoszomatikus szemantika szintetizátor/

„Mi ez az öntömjénező önfény, ez a Tesco gazdaságos ego szidol?! Mi ez az irodalmi vérzivatar?! Már a vércsapból is Frady Endre folyik?! Vérszagra gyűlhetne már az éji vad, hogy valamelyik agyaras öklendezve felöklelné ezt az idült agylágyulással szalajtott vérgőzgépet! Miért képes a véradók 99,999%-a verselés nélkül vért adni és miért nem képes a maradék 0,001% befogni a tehetségtelen, dögkút szagú száját?! Anyám, nem tudnál beszélni valakivel odafent, aki célzott villámot tudna küldeni Frady Endre klaviatúrájába abban a pillanatban, amikor hozzáér?!” /Puzsér Róbert, kritikus/

„Szívesen adnék vért, de a tudomány mai állása szerint még a lézervezérelt, atomtöltetű, gyémánthegyű ütvefúró sem képes átlyukasztani a vénámat.” /Chuck Norris/

Álmodozás

mottó:

„Többet kellene álmodoznia, Mr. Wormold. A valósággal a mi századunkban nem tanácsos szembenézni.” /Graham Greene: Havannai emberünk - 1958/

Álmodozni jó, sőt remek,

Kinyílnak a benső szemek,

Csillog pszichénk kies tája,

Színes, mint a festő pálya.

Lelkünk szép zöld rétű róna,

Talpat nyal a komfort zóna,

Nem csap orrba gereblyenyél…

Ki belül él, mind így henyél.

Zárj be ablakot és ajtót,

Dobozold el magad, jaj, Tót,

Nehogy, mint Trójába faló,

Kintről bejöjjön a Való!

Fejet ember homokba fúr,

S ha a Való mint bősz Paff úr

Tombol, s lángol tér és utca,

Hadd legyünk a Század Strucca!

„Mindenkitől szeretnék elnézést kérni! Ha tudtam volna, hogy ez lesz belőle, nem írtam volna le, amit leírtam. Pedig akkoriban jó ötletnek tűnt…” /Henry Graham Greene (1904-1991), angol író/

„Ne bősz urazzál, költőcske, mert felhúzol ezzel és tombolni kezdek, oszt’ az intenzíven fogsz álmodozni arról, hogy segítség nélkül használnád az ágytálat!” /Paff, az álomországi bűvös sárkány/

„Dobozoló Tóték? Horthysta őrnagyok?! Örkényuralmi jelképek?! Egyperces percemberkék? Homokba dugott fejek?! Kikre utalgat, senki elvtárs?! Ebből önkéntes kényszermunkatáborozás lesz az új akkumulátorgyárban, míg ki nem hull a haja! Maga lesz a munkapad mellett a legcsutkafejűbb málenkij robot!” /Csávás Kálmán szőrmester, a Agyament Költőket Sörénytelenítő Intézet (AKSI) tépőzárványa/

„Tulajdonképpen inkább nem szeretném tudni mi volt a vers apropója, de előbb-utóbb ki kell nézni a homok alól...” /B. Ádám, a költő világegyetemi végzettségű mérnökkollégája/

„Alul Bé úr, felül homok,

Homok alá visznek nyomok,

Vár állott, most Bé úr romok,

Aki hörög: Fekve nyomok…”

/Rommel Takarító Ervin, romeltakarító és páncélos afrikai korpadíler/

„Psziché! Egészségedre, Költő Úr! Üdítő, s üdvözlendő ez a pillanatnyi eltávolodás a szennyes valótól, egy lépés a teljesség felé - csak az alkalmatlan kísérővel vigyázzunk! Ünnepi pillanat ez, tegyük el, és ne féljen az Olvasó, hamarosan viszontlátjuk az igazi Frady Endrét (magyar hangja: Gyabronka József)! S hogy azért a Frady-fíling ma se maradjon el, közhasználatra felajánlom egy esztendei verstermésem, íme: 

Tudat tudat:

Kutat kutat,

Delejt felejt, 

S belül elül.”

/F. Péter, a költő humán végzettségű mérnökkollégája/

„Eme verssel eF úr

Pszichék alá befúr,

Helyez el oly delejt,

Indikál, ha selejt,

S nem savanyú sóska

Gyabronka, a Jóska!”

/özv. Összecsengő Ödönné Kristálytiszta Kriszta, a rímképletes beszédzavarkeltés nyugalmazott nagymestere/

„Valóság? Ember, most jövök ki a templomból! Fake news!” /Dr. Ház Juniorkonyha-díjas szóvivő/

„Templomkerten csúszok, ím, át,

Hajtogatva út’só imát,

Midőn rám támadnak tények,

Én meg eltaknyolok, jé, nyekk!”

/Féknyúz Fikusz, a neve elhallgatását hiába kérő templomjáróka díler/

„’Zárj be ablakot és ajtót,’ ’Lelkünk szép zöld rétű róna’ ’Nehogy… Kintről bejöjjön a Való!’  Akinek kintről nem jön be a Való, az egy zöldmoszat, egy amőba, vagy egy megmurnyákolt zombi, de nem ember. Esetleg nagyon korán, valahogyan be volt zárva az ablak és az ajtó, ezért a lélek, a szép zöld róna helyett puszta sivárság maradt. Itt tényleg nem lehet és nem érdemes álmodozni. Mert álmodozni csak arról lehet, ami megtörtént, tudomásunkra jutott, valahogy észleltük. Egy kb. 2 éves gyermek, ha megfeszül, sem tud álmodozni Vaszilij Viljamsz féle vetésforgóról, kétnyílású, zárdugattyús vasúti függőhídról, vagy a Nagy Októberi Szocialista Forradalom tiszteletére rendezett elvtársias orgiáról. Egyébként álmodozni tényleg jó!!!!!! A Való olykor rettenetesen zord, szánalmas, kellemetlen. De Való nélkül nem lehet élni. /Nyuggerapó, a költő legszépkorúbb és legvalóvilágabb kommentelője/

„Nyuggerapó bácsinak dilettánsnak tetszik lenni! Én már tavaly ilyenkor is kétnyílású, zárdugattyús vasúti függőhídról álmodoztam, sőt a határidőre történő, a normálisan beárazott költségvetést nem túllépő, magas színvonalú kivitelezését is jól el tudtam képzelni – igaz, nem Magyarországon! Ez utóbbira még az én tudományos-fantasztikus fantáziám sem képes.” /ifj. Cugehőr Ciprián, kb. 2 éves gyermek/

„Igaza van, Nyuggerapó elvtárs! Való Világ nélkül is lehet élni, de nem érdemes! Hát hol leskelődjön és hallgatózzon az ember?!” /Big Brother/

„Remélem, hogy minden álmod valóra válik, de sokszor szebb a valóság az álmoknál. Kívánok neked és minden olvasónak álomnál szebb valóságot.” /M. András, a költő legállandóbb és legjobbatkívánóbb kommentelője/

„eM úr, maga kedves team úr,

Mint egy Rettegetlen Iván,

Vagy egy jó csapatos Timur,

Ki szebb valóságot kíván.”

/Arkagyij Petrovics Gajdar (1904-1941), orosz ifjúsági író, a Тимур и его команда (Timur és csapata) c. kisregény szerzője/

„Meghalni - elszunnyadni - semmi több; s egy álom által elvégezni mind a szív keservét, a test eredendő, természetes rázkódtatásait: oly cél, minőt óhajthat a kegyes. Meghalni - elszunnyadni - és alunni! Talán álmodni: ez a bökkenő; mert hogy mi álmok jőnek a halálban, ha majd leráztuk mind e földi bajt, ez visszadöbbent. E meggondolás az, mi a nyomort oly hosszan élteti.” /Hamlet, töprengő dán királyfi/

„Valami bűzlik Dániában! Csak nem egy Frady verstől magát halálra álmodozó tetem oszlik az éji homályban, he?!” /Orrlik Ottokár, szagbarbár/

„Jó az álmodozás

egy édes csók után.

Jó a percnyi varázs,

kell is néha tán!”

/Percy Wenrich - Harry Tobias - S.Nagy István: Jó az álmodozás/

„Mért oly nyálas ez a sláger,

Mint egy citromrágó láger?!

Megadom én rá a választ:

Aki magyar, nyálelválaszt!”

/Citromízű Banános Dzsó, táv- és célba köpő regionális bajnoki címről álmodozó déligyümölcs díler/

„Mi ez a szellemi dögevés, ez az irodalmi hörghurut?! A Sziget szellemei című film nézése közben végig arról álmodoztam, hogy az egyik főszereplőhöz hasonlóan Frady Endre is levágja az összes ujját egy metszőollóval és onnantól kezdve többé nem tud klimpírozni a klaviatúráján! Erre tessék, itt van a legújabb rímokádéka! Mihez hasonlítsam ezt a túlméretezett egysejtűt?! Ha Frady Endre déligyümölcs lenne, akkor lócitrom, ha rugalmas lenne, akkor kutyagumi, ha tésztaféle, akkor pedig tehénlepény! Szegény anyám az ilyen versek után költötte a nyugdíját díjbirkózó ápolónőkre, akik le tudtak engem fogni, amíg a nyugiszurit be, a kényszerzubbonyt pedig rám adták!” /Puzsér Róbert, kritikus/

„Minden ember rólam álmodozik. A jók arról, hogy találkoznak velem, a rosszak pedig arról, hogy nem.” /Chuck Norris/

Febru-dal

Febru-dal szól februárnak,

Bár ha hamis Febru-dal,

Kórustársak bottal várnak,

Karmester meg ebrudal.

Pedig lelkes vagyok ám én,

Haddhajja és hallássa

Jó közönség, még ha rá mén

Is abszolút hallása!

Dalhoz nem kell kotta nékem,

Víg szívemből zengek én,

Hangom színes, mint a kék M

S gyufalángban zsenge kén.

Kár, hogy zendítve az O sol-

-e mio!-ra, Verne kell

Megírni, tömeg hogy oszol,

S Febru-dalnál vernek el…

„Kedves költő úr! A tömeg- és csatajelenetek nem az én asztalom, erre inkább May Károly kollégát kérje fel! Bár ő sem varjúként károgó dalnokok jogos agyonveretéséről, hanem indiánok által megskalpolt sápadt arcúakról írt, de mindkét esetben happy end a történet vége.” /Verne Gyula (1828-1905), francia sci-fi író/

„Rám ne uszítsd, Gyula, rám ne uszítsd, mert megkerestetlek a legjobb embereimmel, a Winnetouval és az Old Shatterhanddal, oszt’ lesz kínzócölöp meg egyéb nemulass! A Nagy Manitou kornyikáltassa a füledbe minden éjfélkor a Frady Endrét!” /May Károly (1842-1912), német vadnyugati író/

„Szerintem az elhibázott brüsszeli szankciók miatt van ez...vagy a Kodály módszer?! A mazochizmus kifinomult formája, amikor van neked önkritikád, csak sportszerűségből nem használod.” /F. Péter, a költő humán végzettségű mérnökkollégája/

„Nem baj, ha nincs kotta a dalhoz, mert akkor nem lehet ráfogni, hogy a Gyurcsányé. A népharag megfékezésére mégis jó lenne, ha bevezetésre kerülne egy fő-, de legalábbis egy al-kotta. Na, mondjuk nem az, ami ezt a művet alkotta...” /B. Ádám, a költő világegyetemi végzettségű mérnökkollégája/

Tengermélyen tisztelt mérnökkollégák, mintha két sírós-sáros Soros ügynök felelgetős duettjének librettóját olvasnám! Lehet, hogy mindketten az anyatejjel szívtátok magatokba a kopaszodás közepette is őszes Lenin összes megzenésített művét? Zeneszerző: Bartók Bella, a világhírű zajboy méltán eltitkolt unokahúga?!” /F. Endre, a fenti zakkant kollégák műegyetemi végzettségű mérnökkollégája/

„Más is tudja ezt, nem csak én,

Bizony kéklánggal ég a kén.

Földet túrnak mélykék ekék,

Úgyhogy roppant szép szín e kék.”

/Setétkék Sebőné Világoskék Vienetta, a Biogazdaságban Üzemszerűen Kéklánggal Kénégető Fiatalok Alapítványa (BÜKKFA) rímtechnológiai szakreferense/

„Öröm olvasni azt a felismerést, amikor a Költő ráébred, hogy hallgatni Arany!” /Dr. Ház, Juiorkonyha-díjas Arany-ásó/

„Ház úr, midőn mélyre ások,

Nem hallgat az Arany bennem,

Bár ezt hazudozzák mások,

Ám a jin-jang és a zen nem.

Engem ebben megerősít

Ugor csakra és a finn csí,

Aranygaluskát, az ősit

Amíg falom, mivel fincsi.”

/F. Endre, költőgigász/

„A versről csak annyit, hogy ha a februári Febru-dal is olyan hamis, mint a februári rügyfakadás, amit fagy követ, akkor nem csoda, hogy fagyos a hangulat, és a korán kirügyezett bottal vernek ki a kórusból...” /M. András, a költő legállandóbb és legabszolúthallásúbb kommentelője/

„eM úr, ha Ön mazochista

Lenne, meg emellett amish,

Nem húzná fel rossz hanglista,

És hogy a Febru-dal hamis!”

/Almás Álmos, a süketnéma amish gyermekkórus borfülű karnagya/

„Költő úr, maga provokatív célzattal kihagyta a címből az szócskát?! Csak nem a nem létező inflációra akart utalni?! Csak nem csupán a rémhírekben terjedő áremelkedésekkel akart megvezetett tömegeket hergelni?! Maga a sorosista spekulánsok kezére szeretne játszani, amikor botfülű brüsszelitaként bérretteg, mint betonbirka a lemezmezőn?! Aki nem mond árat, hamar bérszegény lesz! Na, hajoljon ide a vésőmhöz, oszt’ magának is vájt füle lesz, mint Vazul polgártársnak az ólombányában! Jól figyeljen a ritmusomra, mert sose hall többé ilyen gyönyörű nótaszót!” /Csávás Kálmánné Kávás Csálmánka fővésnök, a Dalaikkal Ártó Nemzetellenes Degenerált Dögevőket Államilag Náspángoló Gárda (DÁNGDÁNG) brutális bunkócskája/

„Pont Valentin napon kell hozzászólnom a nevemet a beteges szótagszámkényszer Prokrusztész ágyába beleszabdaló vershentes-mészáros fülsüketítő rikácsolásához?! Most legyenek az emberek hallássérültek, amikor inkább szerelmeseknek és vadul költekezőknek kellene lenniük?! Juszt se szólok egy szót se! Pláne nem ingyen!” /Február, a megcsonkítatlanul is legrövidebb hónap/

„Mi ez a fülsértegető önfényezés, ez az irodalmi vadkancsörtetés?! Ennek az elmeroggyant vastagbéltükörvakító rímsarlatánnak eddig legalább a verscímei voltak érthetőek, de olyan szó, hogy febru, nincs is! Jelenleg már a cím is totálisan értelmetlen, a színvonal pedig onnantól kezdve folyamatosan gyorsulva hull alá! El sem tudunk ugrani előle, mert úgy fröcsög elő az internet minden szegletéből, mint szitává lőtt western antihősből a sok kis gennyes vérspricc! Ha szegény anyám fatüzelésű NDK import zseblámpája Frady Endre szellemi fényerejével világítana, akkor a nyári napfordulón ebédidőben bekapcsolva olyan sötétség borulna az országra, hogy a született vakokon kívül mindenki más arcon szúrná magát és a körülötte ülőket evés közben a villájával! Olyan sikoltozás törne ki országszerte, mintha Frady Endre szomszédai visítanának, amikor ez az audioterrorista ártány kornyikálni kezd a zuhany alatt! Halál rá, vagy bármi más, ezzel egyenértékű!” /Puzsér Róbert, villával fültőn szúrt vérző kritikus/

„Hallottátok, hogy megmondatott: szemet szemért, fogat fogért, vájt fület vájt fülért. Én viszont azt mondom nektek, ne szálljatok szembe a nehéz kővel, hanem aki megszúr villával a jobb arcodon, fordítsd oda neki a balt is!” /Ál-Jézus Krisztus SuperStarWarKapitány, magyar hangja ál-Kautzky Armand/

„A hallásom - önmagamhoz hasonlóan - annyira abszolút, hogy ahhoz képest még az Absolut Vodka is olyan relatív, hogy még Albert Einstein is fénysebességgel csavarodik fel tőle a téridőre.” /Chuck Norris/

Lusta macska

Lusta macska fog egy egért,

E zsákmány kis mozgást megért,

Ám egérkönnyt szíve megért,

Úgyhogy mégse eszik egért…

Lusta macska fog egy agárt

Ám orrának agárszag árt,

Elmegy orrba dugós szegért,

S vágyakozva figyel egért…

Lusta macska fog egy Igort,

Szemeiben lát ő szigort,

Oson szemdugózó szegért,

S egyre jobban bámul egért…

Lusta macska fog egy ugort,

Majdnem finnt is, de az ugort,

Nem vág finn sonkából le gért,

Nyeldekelve mér fel egért…

Lusta macska fogja magát,

Nagy lelkében szakad a gát,

Érti magát s mást is megért,

S rögvest megeszi az egért.

„Lusta macska fog egy agárt, költő úrt egy agárt?! Egy lusta macska egy gyors agárt?! Miért nem egyenest magos agárt fog és a foglyukának pedig miért nem a mag árt, he?! Amúgy pedig nem is agárt, hanem agarat! De azt sem fog! Ahogy egért sem, legfeljebb egeret! Ezenfelül ugort és Igort helyett ugorot és Igorot! Ja, nem, azt talán mégsem! Látja, már engem is belezavart! Ez veszélyes! Amúgy pedig a tompa tekintetű tántijával szórakozzon, aki alhastáncosnő volt az Antarktiszon! NEM ENG.!” /Ugor Igor, a Lusta Macska Baráti Társaság Qtyaütőknek (LMBTQ) irodalmi nemengedélyezője/

„Egg mindenkiért, mindenki eggért!” /nemzetközi tojáskedvelő falfirka/

„Egy mindenkiért, mindenki egyen egért!” /macskatudatú macskaközösségi falfirka/

„Miááááááááááááááááá…ú, de elfáradtam ebben az ásításban…” /a lusta macska/

„Fix, hogy macskám ásít,

Mivel nincsen más itt.”

/Pongó Penge, a lusta macska éles eszű néma gazdája, magyar hangja Stohl András/

„Alant alkalmas szavakkal taglalva: Ezt lehetetlen nem elemeznem. Ez nem egy vers, mit civil írt. Inkább hagyjuk ezt a megfogalmazási módot, mert nem jut eszembe semmi Ó-val és Ú-val. Azonkívül, hogy ÚÚÚÚ! Költő úr megint egy új szerzeménnyel örvendeztetett meg minket. A mű apropóját, keletkezésének körülményeit és célját neves irodalomtudósok kutatják. Ez a kutatási terület több professzornak és doktoranduszaiknak várhatóan évtizedekig munkát biztosít majd.” /B. Ádám, a költő világegyetemi végzettségű mérnökkollégája/

„Úgy érzi, világegyetemi úr, hogy a neves tudósok és névtelen doktoranduszaik még lapzárta után is náspángolják egymást a Tudományos Akadémia dísztermében? Ön téved! Még a mentőben is verekszenek! Öröm nézni, milyen férfiasan sportosak! Hja kérem, ép testben ép lélek!” /Dr. Buzgár Bertalanné Brutális Butélia, a Tudományos Akadémia Knock Out-os Nyilatkozatgyára (TAKONY) sportfelelőse/

„Lusta Dick őrmester is járhatott volna így, ha a szintén zenész denevérek nem értékelik a virtuóz trombitáját. De Frady Endre schrödingeri macskájának szívét Ternovszky Béla szentimentalizmusa sem lágyította meg, győzött a józan (?) paraszti ész, és a természetes ösztön.” /F. Péter, a költő humán végzettségű mérnökkollégája/

„Te jó ég, ha előre tudom, hogy a Macskafogó megalkotása ilyen generáltan degenerált közegbe sodor, százszor is meggondoltam volna, hogy megrendezzem-e! Humán úr, maga antihumánus antiúr volt, hogy ebbe belerángatott! Schrödinger ante portas! Tessék, most járhatok szentimentálhigiénés gyógykezelésre!” /Ternovszky Béla (1943- ), Kossuth- és Balázs Béla-díjas magyar rajzfilmrendező és érdemes művész/

„Mit evett végül a macska? Igor nevű ugor agarának egerét?” /M. András, a költő legállandóbb és legkíváncsibb kommentelője/

„eM úr, fáj a kérdése,

Meg is remeg térd és e

Bús bajban a felelet,

Mitől lelkünk tele lett:

Bár egérkönny megeredt,

Macska evett egerett,

S így maradott magára

Igor ugor agára.”

/özv. Tokmányi Teknőné Tilinkóssy Tutujka, kisnyugdíjas állatbarátnő/

„Lusta macska

(második verszta)

Lusta macska fog egy cethalt,

Azt hitte, ily jót sose falt.

Majd meg fog ’berevő cépát,

Később inkább eszik répát.

Lusta macska fog egy hién’t,

Ám rossz ötlet volt fogni e lén’t.

Macska megfog egy erdei ásit,

Aki vad, hogyha ásít egy óriásit.

És mi lett a vége? Na mi? Végül megint jött az agár és úgy s’ggberúgta a macskát, hogy az attól koldult. A tanulság: Ami nagy, azt hagyjad békén, valamint a macska, ha lusta, attól még hülye is lehet. És ez így vala, meg lőn. (lehet választani) Az igazsághoz hozzátartozik, hogy amikor magához tért a macska, jött az egér. Sportszerűen gyomorszájon vágta a macskát, felborzolta a feje tetején a szőrt, majd kétvállra fektette.” /Nyuggerapó, a legszépkorúbb és leg’rdekesebb vers’lgető k’mmentelője/

„Mi’csin’ Nyuggerapó, mi’csin’?

Macsón cetet etet, macsón?

Mucsán ’tvállra fektet, Mucsán?

Mi’csin’ Nyuggerapó, mi’csin?”

/Rumcájsz, Jičín környéki cipészmester és zsiványpecsenyesütő/

„Ez a lusta macska nem is olyan lusta, mint a mai kommentelők.” /Dr. Ház, Juniorkonyha-díjas munkakerülő/

„Doctor House’s like a car field,

Where are only wrecks. - says Garfield.”

/Winnetou Shakespeare, William Shakespeare Amerikába kivándorolt és apacs macskafarmot alapító ükunokája/

„Mi ez az állatellenes pszichológiai emberkínzás?! Ki ez az elmegyötrő evolúciós homo látens zsákutca?! Ehhez a macskakapart rímroggyanathoz képest a tömény unalom egy túltolt hollywoodi akcióvígjáték! Elfog tőle a visszafojthatatlan irodalmi ásítás! Süt róla az érvénytelenség szellemi-lelki dögvésze! Ha Frady Endre jedi kisfiú lenne, akkor addig fenekeltetném egy fekete szakállú és köpenyű sith mikulás lézervirgácsával, amíg alkalmassá nem válna szegény anyám széntüzelésű síremlékének a fűtésére! Ha költő lennék, azt mondanám, hogy

          Frady Endrét megveretem,

          S lesz belőle szenes tetem!

Na, tessék, ilyen pofonegyszerű egy értelmes kétsoros verset írni, de ez a buzogányfejű macskajajnok még erre sem képes! Az Erő legyen ellene!” /Darth Puzsér, kritikus és sith nagyúr/

„Én is csúcsragadozó vagyok, de nekem nem kell vadásznom, csak kitátom a számat és ránézek a kiválasztott áldozatra, aki megtiszteltetésnek veszi, hogy beugorhat az emésztőrendszerembe. Amíg röppályán van, tüzet fúvok rá az orrlikaimból és már sülve érkezik a pecsenye.” /Chuck Norris/

Fejtett babfőzelék főtt tojással

Babot kínáltak, mely fejtett,

Rábólintásom volt fej tett.

Babban kettő tojás úszott,

Foglyul ejtve, mint víg túsz ott.

Hullámhab, mit tavon komp ás,

Főzeléklátvány oly pompás.

Bel tesz becset, míg kül a csínt,

Midőn két tojásszem kacsint.

Zamata zúz, mint a dízel,

Érződik, hogy főtt a víz el,

Nem híg a táp, hanem sűrű,

Tágul tőle gyomorgyűrű.

Ettől lesz a hasunk vastag,

Egy kockányi erős has tag,

Amely testre gyúrnak palik.

Aki magyar, ilyet falik!

„Nagyon örvendünk, kedves költő úr, hogy megelégedésére szolgált hétfői szerény ebédkínálatunk szolid gyöngyszeme! Reméljük, hogy a bősz szelek csak az utcán bántották, amíg jóllakottan visszafelé battyogott a munkahelyére, később már nem! Egészségére!” /Retró 2 Rezső, konyhafőnök/

„Fejtett bab?! Én már nem fejthetem meg evés közben?! Ki fejtette meg?! Neveket akarok! Lesz itt nemulass!” /Csávás Kálmán babnagy, az Agytornász Babfőzelékkel Szelesítő Urbánus Rendészeti Dandár (ABSZURD) bélgázszerelő hadtápfőnöke//

„Fünf koma acht, mondanám rossz némettschéggel, hogy hármas alá. Másfelől kiváló illusztráció a Wikipedia "az vagy, amit megeszel" szócikkéhez. Egészségedre, Költő Úr!” /F. Péter, a költő humán végzettségű mérnökkollégája/

„Lenni űberrossz némettschég! Donnerwetter Krucifix! Anschluss! Blitzkrieg! Vatermörder! Bőzendorfer! Ótannenbaum! Gelbekarte! Nein!!!” /Herr Bieder-Meier Kopfball, germán gördülőcsapágy gurtnizó gőzgépkezelő/

„5.8 ≈ 3/, humán úr, 5.8 ≈ 3/ ?!?!?! Magának nem a némettschége rossz, hanem a szeme se áll jól! Mondjuk két ilyen vizenyős gülügömb kinek állna jól? Maximum a Süsünek! Sok szódával és lepkezsírcsipával!” /Tompika Tádé, tokmányarcú tárgyilagotlan tutimondó/

„T. Költő úr! F. Péter védelmében és az Ön porig alázásának érdekében elmondom, hogy a tízes skálán adott fünf komma acht, azaz öt egész nyolc, az iskolai ötös skálán 5.8/10x5=2.9, azaz valóban hármas alá! Szóval zwei komma null, azaz üljön le, egyes! Der gekochte Bohneneintopf ist zehn Punkte null, also eine fünf!” /Dr. Prof. Debil-Habil Joseph Kiss/

„Kérdés: Mi lesz Süsüből, ha megfőzik? ... Zöldbábfőzelék! ... a főtt tojást meghagyjuk más kommentelőknek; hadd csámcsogjanak rajta! Egészségükre!” /Dr. Ház, Juniorkonyha-díjas főzelékfaló/

„Ó, ha doktor Ház úr lehetnék,

S rám törne a zöld báb ehetnék,

Rohammentő értem robogna-aaa,

S nyugiszurit kapnék karomba-aaa…”

/Süsü, a híres egyfejű sárkány/

„A recept is menne versben? Kíváncsi lennék, hogy milyen titkos összetevő ihletett meg ennyire...” /M. András, a költő legállandóbb és legreceptorosabb kommentelője/

„eM úr, ha szól a Konyhafőni,

Feltesszük a babot főni,

Félóra múlva lesz puha,

Míg átizzad rajtunk ruha.

Készül rántás, pirul hagyma,

Íncsiklandó eme zagy ma,

Főleg azzal, ami rávall:

Tejföllel és paprikával.

Só, bors cukor, némi ecet,

Petrezselyem (s nem úsz’ be cet

Jónást enni, ki ó-lelkész),

S forró víz fő lassan el. Kész!”

/Retró 2 Remulád, főszakács/

„A jó babfőzelék titka, hogy legyen rengeteg! Sok hagymával!” /Bud Spencer és Terence Hill/

„Mi ez a babszagú száj-karate, és a széllelbélelt ultragáz?! Ha egy étel alapú versskálán egy remekmű által okozott katarzis rántott bécsi szelet lenne vajas újkrumplival és uborkasalátával, akkor Frady Endre förmedvénye egy tanyasi disznó által emésztetlenül visszahányt dögkúti romlott moslék lenne hasmenéses médiacelebek által megtrágyázva! Szegény anyám anno ennél jóval kevésbé rettenetes versek olvastán kapott kétoldali sikítófrászt és szorult rá Dr. Traktor Teréz pszichémérnöknő személyiségújjáépítő szemesztereire és herdálta el a nyugdíját nyugiszurikra! Frady Endre rögvest hagyja abba s fulladjon bele sok forró babba! Jézusmárjaszentjózsef már én is rímelek! Ááááááááááá!!!” /Puszér Róbert, kritikus/

„Egy-másfél tonna fejtett babfőzelék jóízű bekanalazása után leülök az anyaföldre, majd nagy nyomással előállítom és feltöltöm Texas gáztárolóit.” /Chuck Norris/

William Shakespeare: Piszoár szonett

Karikatúra egy munkahelyi vizelde falán

Piszoárba vizelj koma,

Ne pediglen alig elé!

Sárga tócsa lesz a nyoma,

Midőn folyik falig le lé!

Vizeleted csempét, ha ver,

Jobban tartsál célra, haver!

Piszoárba lőj, ne fölé,

Ne legyen a földön bő lé!

Ne úgy vizelj, mint egy vadló,

Mely épp viszket, mivel vedlő,

Nehogy szétázzon a padló!

Arról szól e napi szó ár,

Porcelántest és pisze orr

A becélzandó piszoár.

ajánlás:

Herceg, feszül benned hólyag,

Gravitálja le a hülye g?

Ha nem gátol szürke hályog,

Fuss egy piszoáros helyig!

/Frady Endre ford./

„Költő úr, gratulálunk a jól sikerült fordításhoz, valósággal Vili szájába tetted be a szót! Bravúrosan magyarítottad az ihletett szójátékokat - eddig sosem tűnt fel, hogy Vilivel ennyire lelki társak vagytok. Sőt, valami azt súgja, hogy a fordítás szellemesebb lett, mint az eredeti, bár kevéssé ismert eredeti.  Vélhetőleg utóbbit is nyilván szívesen megosztod, mint az olvasókat, akik a tett színhelyén a tett közben a színhelyen közszemlére tett szakirodalomban elmerülve esetleg másban is elmerülnek. Hiába, egyik intellektuális kaland adja a másikat!” /F. Péter, a költő humán végzettségű mérnökkollégája/

„Ne álszerénykedj, hogy egy vörös diplomás ánglius bölcsész ne ismerné az eredeti művet!” /F. Endre, humán úr költőgigász mérnökkollégája/

„A tanár is ember... Tudom, súlyos anakronizmus, de W.S. művei közül az ELTE-n csak az 1564 és 1616 között született műveivel foglalkoztunk a 2020 utániakkal nem.” /F. Péter, k.m.f./

„Ómájgád!!! Nincs külön kurzus William Shakespeare halála után írt műveiről?! Mi ez a brit vaskalapos hozzáállás, ez a beteges előítélet az utóélettel kapcsolatban?!” /F. Endre, k.m.f./

„Amikor a takarító néni rendeli a verset ...” /M. András, a költő legállandóbb és legtisztaságfelelősebb kommentelője/

„Ha ezt itt valaki fel meri írni a falra, azonnal felmondok. Inkább a 150 ezer forintos nyugdíj, minthogy ezt kelljen látnom akárcsak egyszer is.” /Bevíz Elekné, WC-s néni/

„Tudja, aranyos eM úr, a Willy úrfi olyan elfoglalt volt, hogy csak miután eltemették és több szabadideje lett, akkor mertem neki szólni egy spiritiszta szeánszon, hogy írjon már egy figyelmeztető verset a Globe Színház alkalmazottainak, hogy a férfi vécében legyenek szívesek a piszoárba vizelni, ne pedig szanaszét! Lett is nagy felháborodás és az egyik lokálisan világhírű színművész a fejemhez is vágta, hogy miközben egyik kezében koponyával még a mosdóban is a Lenni vagy nem lenni! monológot gyakorolja nagy átéléssel, akkor ne várjam el tőle, hogy még az urinális célra tartással is bíbelődjön! Erre megátkoztam, hogy akadjon meg benne keresztben a veseköve, és azóta is ordít, mint egy szorulásos féreg!” /Mary Bloody, boszorkány és eltakarítónő, a Takarítónő Szakszervezet (TSZ) elnöke/

„A művön érződik a tartós sírban heverés okozta szellemi felfekvés, ami a rímképletek következetlen kóválygásában nyilvánul meg, mintha a költő ezzel is a figyelemzavaros honpolgárok vizeletsugarának bizonytalan csapongását kívánná szimbolizálni. A kereszt és páros rímek, valamint a kancsal bokorrímek önfeledt kavargása, mely annyira jellemző a halála utáni Shakespeare-re, mint a részeg mókus lent a fa alatt, itt is kivételes bukét kölcsönöz a szagbarbárság dúlta nemzetközi urinalizmusnak. Ahogy néhai William mondaná az olvasó tömegeknek: Arccal a piszoár felé! Világ vizelői, ide lőjetek!” /Dr. Középkori Kösztöny, a Shakespeare gyermekkorát bemutató Willy és a bili c. közepesen nagysikerű életrajzi majdnem bestseller szerzője és vesekőfejtő/

„Költő úr kivételesen a köz javát szolgálja, mint mindig, ezúttal több módon is. A költemény pusztán irodalmi értéke jogán is élvezhető, de valódi nagyságát az önzetlen és szájbarágósan alapos népnevelési célzat révén éri el. Mindezek mellett a szellemi táplálék reggeli kávé utáni közvetlen fogyasztása az Olvasónak a műben említetteknél is nagyobb tettek véghezviteléhez ad ihletet.” /B. Ádám, a költő világegyetemi végzettségű mérnökkollégája/

„Úgy érti, B. úr, hogy nagydolgok vannak születőben? Ráadásul szájbarágósan? Csak nem kávézással készül megdönteni az ülve nyomás három púpozott és másfél csapott bilis világrekordját?” /Koffein Kenéz, a Kis- És Nagydolgok Születésének Aládolgozó Gárda (KÉNSZAG) sereghajtótisztje/

„Sellő-holló szava harsan,

Végítélet közelg gyorsan,

Fogyik a víz, a rét szárad,

A lábam fáj, egyre fárad.

Nincsen csoki, nincsen kávé,

Ha ez így lesz szinte kábé,

Éhen halik mind, ki birtli,

Bár nem tudom, a birtli mi?

Sok macska a ködös éjben,

Rosszkedvűen fekszik ébren.

Ennyi gond közt e sok szó árt.

Inkább hagyjuk a piszoárt!”

/Nyuggerapó, a költő legszépkorúbb és legbirtlibb kommentelője/

„Mondja, Nyuggerapó úr, ó,

Fránya birtli mi a túró?!

Nagy titkába bele avat,

Honnan szedte ezt a szavat?!”

/Iltrib Imre, az Idegen Szavakat Osztályozó Minisztérium (ISZOM) sors- és szófordítója/

„A „birtli” mélyszegénységben, koszban, piszokban, barlanglakásban, panelben, vagy a faluszéli árokparton éli szomorú életét. A közös WC sem működik, főleg azért, mert nincs. Az Alfa Romeo kocsijával, nem tud beállni, mert többnyire elfoglalja egy bivalycsorda. Én tudomám, hogy az interneten utána néztél a „birtli”-nek, de hiába. Azért, mert a „birtli” nincs, nem létezik. Én találtam ki. Verset nehezen írok, de nemlétező dolgot korlátlanul ki tudok találni. Persze kérdés, hogy jó-e, amit kitaláltam? Naná! Mint a Kolozsmonostori laposköszörűvel készült halinaderelye-szósz. Másnéven birtlifelfújt.” /Nyuggerapó, k.m.f./

„Lőttünk, láttunk, visszamennénk!” /Jacques-Foches, a’la Dr. Ház, Juniorkonyha-díjas szenior vizelde tulajdonos/

„Zsákfosch úr, maga képes volt ide-oda időutazni egyetlen félresikerült mellévizelés végett?! Amikor titokban feltaláltuk az időgépet, ennél azért magasztosabb célokról álmodtunk! Egyáltalán ki engedte meg, hogy beleüljön?! Neveket akarunk!” /Dr. Prof. Debil-Habil Timothy Timetraveller, a NASA eltitkolt csodabogara/

„Köszönjük, költő polgártárs, hogy korszakalkotóan életszagú művével állandó műsorszámot adott a rendőrnapon előadandó Önök Nem Kérték, De Mi Teljesítjük című műsorunkba! A kisdolgozó népet szagolom!” /Szimat Szilárd szakrendőr, az Országos Vizeldefelügyeleti Intézet (OVI) népművelődési főkapitánya/

„Mi ez a nemt’om mi ez?! Pont piszoárba vizelés közben jelent meg ez a förmedvény az e-könyv olvasómon, mire ordítva hanyatt estem és most csupa tócsa a plafon! Ha szegény anyám még élne, menten maga alá alélna! Értem én, hogy Frady Endre vesekő és prosztata gondok miatt össze-vissza vizel, hiszen miért pont a piszoárt találná el, ha a jó ízlést sem sikerül eltalálnia, de miért kell ezt bárgyú kínrímekben az orrunk alá dörgölnie?! Ne lássam főpolgármesterségem idején anyámat angyalkórustagként fölfestve a vármegyeháza mennyezetére, ha nem száműzetem Frady Endrét Budapesttől legalább 21 000 km-re! Mivel a Föld kerülete 40 075 km, így mindenképpen el kell hagynia a bolygót! Jaj a földönkívülieknek!” /Puzsér Róbert, kritikus/

„Amikor én bő sugárban vizelek, teljesen mindegy, eltalálom-e a piszoárt vagy sem, mindenképp átszakad mögötte a vasbeton fal.” /Chuck Norris/

Piros bogyós bokor

Piros bogyós bokor van a

Zablak alatt s rigó dana

Veri csöndet szana s szét is,

Nem éppen egy békefétis.

Piros bogyós bokor alá

Rigó pottya be-be talá’,

Tőszomszédos karó varja

Kár-károgva kapja, marja.

Piros bogyós bokor, hinnye,

Bogyót terem, nincs rajt’ dinnye,

S dinnyebelű Béla se nem.

Köszönöm ezt, jóistenem!

Piros bogyós bokron bogyó,

Tele van, mint Pesti Gyogyó.

Bokrot nézek, folyik nyálam…

Ingyen gyógykezel az Állam.

(vitustánc!)

„Heeej, ettől a piros bogyótól nekem is mindig táncolhatnékom van, ha mellé még a rigó is kakofóniát fütyöl!” /Szent Vitus, mártír és táncos védőszent/

„A költő a munkahelyi erkélyen kitekintve meglátott egy piros bogyós bokrot és rögvest gondolatai támadtak. A gondolati támadást az emberiség elleni támadás követte, azaz a költő ezt mind megverselte. A tudomány jelenlegi állása szerint a vers által vitustáncba hajszolt emberiség nyolc napon innen vagy túl gyógyul. Vagy, a károgó vészmadarak szerint: Soha már!” /a narrátor/

„Le lehet rólam szállni! Nem vagyok karó, a költő se varjú! Nem kár! Mindenesetre felírok neki napi háromszor egy piros bogyót, talán megnyugszik tőle.” /Dr. Dinnyebelű Béla, a Pesti Gyogyó főorvosa/

„Szerintem le kellene szokni a piros bogyóról! ... is.” /Dr. Ház, Juniorkonyha-díjas gyógybo-gyószerész/

„Ez a Ház doktor úr merő

Irigységhalmazat, mer’ ő

Érzi, másban milyen Erő-

-s ez a bogyó s nem ő nyerő!

Frady Endre a nagy Der Ő!”

/Darth Vader nagyúr, sötét erő szakos világegyetemi professzor/

„Ha a népet komplett idiótának néznénk, akkor azt hihetnénk, hogy ez egy népdal. Ám mivel a nép csak részben komplett idióta, így remélhetőleg kiveti magából a költőt, mint irritált vastagbél a rigóval együtt véletlenül lenyelt piros bogyós bokrot, vagy mint hazug embert az elföldelt sánta kutya sírja. Na, itt van a kutya elásva! Frady Endrét egyelőre nem vetheti ki a föld, mert még (!!!) nincs elföldelve. Ha viszont még (!!!) nincs bedöngölve a földbe, akkor földönkívüli. Ebben az esetben már de facto és de jure is közveszélyes az emberiségre, miáltal büntetlenül ki lehet lőni a világűrből és/vagy a világűrbe is. Hajrá!” /Vérgőz Vazul, OKJ-s képzett néprajzkutató és megélhetési bérgyilkos/

„Vazul úr, csak részben igaz, hogy én komplett idióta vagyok! Kövessen meg, vagy az vesse magára az első vesekövet, aki még sosem lőtte szét a munkahelyi porcelán piszoárt nagynyomású vesekővel! A körömben maga most nem énszerű!” /a nép/

„Költő páciens úr, nincs ingyen ebéd! Gyógykezelje magát ingyen a Kalkuttai Teréz Anya! Hol él maga, jogállamban?! Majd ha folyamatosan fizeti a TB járulékot és rendszeresen ad vért, akkor majd gyógykezelem! Majdnem ingyen. Ja, hogy folyamatosan fizeti a TB járulékot és rendszeresen ad vért? Akkor teljesen ingyen. Csak a vécépapírt, a kötszert, a gyógyszert, az ágyat, az ágyneműt, a pizsamát, a kaját, a nővért és az orvost hozza magával! A többit már rég elintéztem! Az Állam én vagyok!” /az Állam/

„Valami nagyon mérgező bogyó teremhetett azon a bokron. A csipkebogyó és a galagonya nem hoz ki ilyen verset senkiből...” /M. András, a költő legállandóbb és legbogyószakértőbb kommentelője/

„Bokor szára kérges,

Bogyó rajta mérges,

Agyam ettől férges.

Tudja jól ezt eM úr,

E témába ő már

Bezúgott, mint Ámor.”

/Teknő Tokmány, bokor- és kancsalrím díler/

„Idióta, én nem bezúgok, hanem bezúgatok! Másokat a nyilaimmal! Nem témába, hanem szerelembe! Mit tanultál te mitológia órán?! Átaludni?! Kretén Teknő!” /Ámor/

„Már Charles Darwin megírta, hogy a rigó nem egy fékezhetetlen madár, amelynek dana szana, s szét veri a csöndet, sőt bájoló lágy trillája termékenyen hat a környező élővilágra. Ezt a nézetet vallotta Csokonai Vitéz Mihály, Esze Tamás és én is.” /Nyuggerapó, a költő legszépkorúbb és legeszetamásrajongóbb kommentelője/

„Akkor vagy a rigó volt mutáns, vagy az én fülem volt bot... Még hogy Isten nem ver botfüllel?!” /F. Endre, abszolút nagyothalláskárosult költőgigász/

„Helyes a válaszod, a te füled volt a bot. Még pontosabban: a te füled bot. Nem volt, nem akkor éppen, hanem mindig.  Mutáns rigó pedig nincs, mondta Linné és igaza van. Viszont, egyes népnemzeti emberek, vallási extázisban, vagy más pszichés zavarban, midőn látva látják a kis rigót kedvesen mosolyogva kapirgálni, azt hiszik, hogy a rettenetes zaj a madárkától származik. Pedig nem. A rigó közelében egy ütve fúró, egy légkalapács vagy egy betondaráló dolgozik. Az ember tévedhet.” /Nyuggerapó, k.m.f./

„Tévedni emberi dolog, de elő ne forduljon még egyszer! Puff!!! Na, most már úgy cseng a füled, hogy egy rigófüttyöt se tudsz megkülönböztetni egy gégerákos varjú halálhörgésétől! Na, még egyszer! Puff!!!” /Anton Szemjonovics Makarenko (1888-1939), a róla elnevezett pofon feltalálója/

„Miért, ó anyám, könyörgöm, miért?! Az ispánt, a vármegyét és a fejlett nyugati civilizáció elől a sötét középkorba menekülést is hamarabb meg tudom magyarázni, mint azt, hogy mit gondolt a költő! Persze gondolatnak nevezni ezt a taknya-nyála egybefolyó szellemi vitustáncot pont annyira reális, mint amennyire Magyarország előre megy, nem hátra! A történelem folyamán sok mindenki sok mindent elkövetett már sok mindennek a nevében, de amit a nyáladzva pirosat bogyózó Frady Endre követ el a költészet nevében az olyan, mintha Jézus inkvizíciós máglyára küldené az apostolait, mert az utolsó vacsorán nem volt kellően kovásztalan a testét jelképező kenyér és nem volt eléggé pincehideg a vérét szimbolizáló vörösbor! Frady Endre egy sorozatlövő Elefánt harckocsi osztag az irodalom porcelán manufaktúrájának bemutatótermében!” /Puzsér Róbert, kritikus és kulturális tigristank/

„Aki énvelem van, olyan, mint a víz mellé ültetett piros bogyós bokor, amely szüntelenül termi a gyümölcsét. Aki pediglen ellenem van, az már nincs is.” /Chuck Norris/