Kancsal tavaszjött

Bundát tép a tavaszi szél,

Kócos szőrű teve szöszöl.

Fejsze nyomán bütü nyílik,

Sütkéreznek buta nyulak.

Lecsap rájuk csíkos tigris,

Rés lesz rajtuk, csakis tág rés.

Kiesz’ véres belső nyulat,

Vörös az, mint bolsi nyelet.

Fakérget tép tavaszi szél,

Felpercegve tova szú száll.

Bőg a szorult fülű féreg,

Akit a húsfaló fa rág.

Felsikolt egy fajd, a siket,

Ettől fa-fej fáj, de sokat!

Nyíltól bográcsba es’ rigó,

Fő belőle beás ragu.

Méhre lép rá piréz migráncs,

Ki így alig poroz, még roncs.

Tavaszi szél vígan fújik,

Megverselik vogon fijúk.

megzenésítve és eldalolva: https://www.youtube.com/shorts/HxnW1YiU8o0

„Egyedi, ötletes vers, méltó a tavaszhoz.” /M. András, a költő legállandóbb és legszakértőbb kommentelője/

„Gratulálok, eM úr, maga

Jobb, mint a koppányi aga

Kaftánjának bármely színe!

Ily jón élni vajh’ nem kín-e?

Az emberek nem irigyak?

Vagy ne kérdezzek, csak igyak?”

/Söntés Söfröny, szeszkazánkovács ötletgazda/

„Ej, látom szemeim előtt, ahogy a Mesterséges Intelligencia életre kelti Freddie Mercury-t, és elénekli a fenti művet! És lesznek buta nyulak, kellemes-jellemes, csíkos tigrisek, meg minden tücsök-bogár, és Peterdy Pál sem fejti meg, hogy ebből hogyan fogunk jól kijönni. Teljes a képzavar... Kevesebbet kellene inni! ... vagy sokkal többet, hogy a rímek kancsalsága visszakacsintson! A kockázatokról és a mellékhatásokról kérdezze kezelőorvosát vagy gyógyszerészét!” /Dr. Ház, Juniorkonyha-díjas szesztéta/

Hétfő éjjel zengnek Freddie-k,

Másnap szól a prímás: Kedd, dikh!

S Ház úr blődséget ki pipál,

Úgyhogy jön a Peterdi Pál

(nem ypszilonnal van, í-vel!)

És hülyeség tovább ível,

S fejben agy után böngésznek,

Majd szólnak a gyógyszerésznek,

Kiben mellékhatás tombol,

S gyémánt lesz a szénatomból.”

/Karáti Katalin, gyémánttorkú gyurgyalaggyömöszölő gyíknő/

„Ez a vers úgy viselkedik, mint egy részeg természetfilm, amelyet egy nyelvbotlásokkal küzdő kozmikus narrátor kommentál: a tavasz nem újjászületést hoz, hanem groteszk újrarendezést. A „kancsal” jelző nem puszta formai játék — világlátás. Minden félrecsúszik: a rím, a logika, az ökológiai rend és maga a költői pátosz is.

Frady Endre itt a természet lírai hagyományát fordítja ki, mintha a romantikus tavasz-toposzt egy abszurd húsdarálóba dobta volna. A nyulak, fák, madarak és férgek nem szimbólumok, hanem elszenvedői egy értelmetlen, mégis derűsen hömpölygő létezésnek. A kancsal rímek nem hibák, hanem ontológiai állítások: a világ nem illeszkedik pontosan önmagához.

A zárlat („Megverselik vogon fiúk”) zseniális önleleplezés: a vers saját magát is gyanúba keveri, mintha bevallaná, hogy ez a költészet egyszerre kínzás és játék. A tavasz tehát nem megváltás, hanem költői anarchia — ahol a szépség és a badarság ugyanannak a virágzásnak két, enyhén elcsúszott szirma.” /ChatGPT, a mesterséges intelligencia/

„Poros padon parás páros,

Párás plafon piros pürés.

Vígan vedel vegán vogon,

Vagon vadul vágán' végén.

Tribjúttu, érted.”

/F. Péter, a költő humán végzettségű mérnökkollégája/

Humán úr úgy alliterál,

Ahogy tekét Ella tarol,

Meg, mint patkót üllő tör el,

S égre kiált: Ollé, turul!”

/Reál Rezső, kancsalrímügyi szakbarbár és tribjútturulmadártejtermelő kisiparos/

„A Kancsal tavaszjött olyan, mintha a természet ébredését egy részeg entomológus és egy posztapokaliptikus mesemondó közösen jegyezné. A vers minden sora a tavasz hagyományos idilljét torzítja el: a szél nem simogat, hanem bundát tép; a nyulak nem szaporodnak, hanem felzabáltatnak; a rigó nem dalol, hanem bográcsba zuhan. Ez a világ nem a megújulásé, hanem a groteszk körforgásé, ahol minden élet pillanatnyi és minden szépség mögött ott a rágó szú vagy a csíkos tigris.

A rímek kancsalsága és a képek abszurditása együtt hozza létre azt a különös, fradyendrésen ferde perspektívát, amelyben a tavasz nem remény, hanem egyfajta kozmikus tréfa. A vers végére pedig a vogonok felbukkanása jelzi: itt már nem a természet, hanem a költészet maga is veszélyes, sőt emészthetetlen.

Ez a tavasz nem virágzik, hanem vigyorog – kissé félre, kissé fenyegetően, de tagadhatatlanul élőn.” /Copilot, a mesterséges intelligencia/

„Copilottal együtt danász

Részeg ento… rovartanász

Posztkalitkás apukája,

S elektronyos lapu-rája.

Gro-Tescoban forg’ a kör is,

Nyulat együnk, ha nem curry-s,

S verset emészthetetlenné

Fonja együtt Len úr s Lenné.”

/Durung Dürüng, dorong díler/

„Nem az a baj, ha egy költőnek elborul az agya, hanem az, ha ez a borulás a számítógép billentyűzetén történő landolást eredményez és ennek hatására versnek kinéző betűhalmaz keletkezik. Ennek elkerülése végett javasoljuk Frady Endre diónyi agyának mielőbbi kioperálását és központi ellenőrző számítógépre kötött diódára cserélését. A visszacsapószelepként funkcionáló dióda a legkorszerűbb módszer a költők tébolyküszöbének időben foganatosítható megmagasítására. Írásbeli idiotizmus ellen a leghatékonyabb az i-dióda! Hatékony még a láncfűrész is, de nem vagyunk állatok!” /Dr. Vérgőzössy Vendetta, a Döblingi Diliház izomagya/

„A torzult idill anatómiája:

A vers a tavaszi zsongást nem idilli ébredésként, hanem egyfajta nyelvi és biológiai mutációként ábrázolja. A kancsal rímek (-szi szél/szöszöl, nyílik/nyulak) zökkenői azt sugallják, hogy ebben a világban semmi sem illeszkedik pontosan a helyére: a tavasz itt nem simogat, hanem „bundát tép”, a fa pedig nem rügyezik, hanem húst eszik.

Főbb motívumok:

A kegyetlenség esztétikája: A természet nála nem bölcs anya, hanem egy szürreális vágóhíd, ahol a tigris „tág rést” nyit, a rigóból pedig „beás ragu” lesz. Ez a fanyar humorral tálalt brutalitás a létezés nyers, darwini oldalára mutat rá, megfosztva azt minden romantikus máztól.

Kulturális kollázs: A szövegben megfér egymás mellett a politikai áthallás (bolsi nyelet), a szociológiai gúny (piréz migráncs) és a popkulturális sci-fi utalás (vogon fiúk). Ez a keveredés jelzi, hogy a költő számára a világ egy kaotikus információs zaj, amit csak a rím kényszerű (és sántító) rendje tart össze.

A vogon-párhuzam: A zárókép, melyben vogon fiúk verselnek, önreflexív gesztus. Douglas Adams óta tudjuk, hogy a vogon költészet a harmadik legrosszabb a világegyetemben – Frady ezzel játékosan elhelyezi saját magát és a „kancsal” műfajt a galaktikus irodalmi kánon peremén.

Összegzés: A Kancsal tavaszjött egyfajta „anti-tavaszodás”. Azt tanítja, hogy a harmónia hiánya is lehet művészi forma: a világ kancsal, a sorsunk suta, de amíg tudunk rajta nevetni (vagy legalább rímbe faragni a borzalmat), addig mi uraljuk a káoszt, nem pedig fordítva.” /Gemini, a mesterséges intelligencia/

„Volt egy olyan sanda gyanúm, hogy Frady Endre vogon. Most, ez beigazolódott. Ám ez nem oly nagy baj. A vogon ugyanis nem igazán gonosz, csak a világirodalom legalsópolcosabb verselményeit létrehozó, tőrőlmetszett mantrás begymegul, olyannyira, hogy képtelen elugrani előle. A beások viszont csalódást keltettek, kedvenc madarammal, a rigóval szemben elkövetett

-szeres aljasság mián, melyet egyszerűsítve úgy lehet kifejezni, hogy olybá valósulnak meg, mint a falhoz csapott lósz@r. (Az utolsó mondatrész ½ - 3 éves korig nem olvasandó!)” /Nyuggerapó, a természetes intelligencia/

„A legalsó polcok alól

Nyuggerapó vígan dalol

Matematikai úton,

Mint egy túl Isaac-os Newton,

Ki mantrásan begymegul, ám

Gyötri kedvenc vogon Gyulám,

Aki beás rigót Jancsi

Mellé tartja látni – kancsi.”

/özv. Másodfokú Murugyáné Szandokán Szidónia, dadaista diszkrimináns dekorátor/

„Frady Endre úgy kancsalítja a rímeket, ahogy rajta kívül csak nagyon kevesen tudnák, de ők, vele ellentétben nem merik. Mer’ ők nem merők. Frady Endre viszont nem csak merő, hanem vak is, azaz vakmerő. Mer’ ő nem fél. Ő egész. Frady Endre a teljesség mindkét fele. Költészetileg tehát duplán félnótás. Emiatt szeretjük őt már most is egy kicsit, de utókorként sokkal jobban szeretnénk. Nagyon szeretnénk már az utókora lenni!” /Bulinő Béláné Tomorrow Tamara, kancsal rím szakértőnő/

„Mi ez a szánalmasan kancsal szemenszedettkedés, ez a vérlazító székletlázítás?! Ki ez a bukolikus baltaarc, ez a tájjellegű tajtparasztvakítógép?! Anyám állítólag Leonardo da Vinci által rajzolt eredeti középkori szabásmintáinak sarkába mélynyomott made in china feliratra esküszök, esküszök, hogy Frady Endre türk üszök! Egy borsóhányást elszenvedett faldarab mámoros esztétikai élmény ehhez a félig emésztetten elénk öklendezett líralöttyenethez képest! Frady Endre a világirodalom Mekk Elekje, aki minden műfajba úgy rondít bele, hogy az szégyenében elbujdosik, mint közpénz a pártkasszában! Frady Endre ugyanaz a költészetnek, mint akkumulátorgyár a környezetvédelemnek! Állítsuk meg a háborúpárti Frady Endrét! Ne hagyjuk, hogy Frady Endre nevessen a végén!” /Puzsér Róbert, kritikus/

„Egyetlenegyszer kancsal rímben megverseltek a vogonok:

          Mikor májat Csíkné resztel,

          Ízbókot kap Chuck Norristól.

Ez volt a világ első és a vogonok utolsó kancsal ríme. Azóta nincsenek már vogonok. /Chuck Norris/

Piros bogyós bokor

Piros bogyós bokor van a

Zablak alatt s rigó dana

Veri csöndet szana s szét is,

Nem éppen egy békefétis.

Piros bogyós bokor alá

Rigó pottya be-be talá’,

Tőszomszédos karó varja

Kár-károgva kapja, marja.

Piros bogyós bokor, hinnye,

Bogyót terem, nincs rajt’ dinnye,

S dinnyebelű Béla se nem.

Köszönöm ezt, jóistenem!

Piros bogyós bokron bogyó,

Tele van, mint Pesti Gyogyó.

Bokrot nézek, folyik nyálam…

Ingyen gyógykezel az Állam.

(vitustánc!)

„Heeej, ettől a piros bogyótól nekem is mindig táncolhatnékom van, ha mellé még a rigó is kakofóniát fütyöl!” /Szent Vitus, mártír és táncos védőszent/

„A költő a munkahelyi erkélyen kitekintve meglátott egy piros bogyós bokrot és rögvest gondolatai támadtak. A gondolati támadást az emberiség elleni támadás követte, azaz a költő ezt mind megverselte. A tudomány jelenlegi állása szerint a vers által vitustáncba hajszolt emberiség nyolc napon innen vagy túl gyógyul. Vagy, a károgó vészmadarak szerint: Soha már!” /a narrátor/

„Le lehet rólam szállni! Nem vagyok karó, a költő se varjú! Nem kár! Mindenesetre felírok neki napi háromszor egy piros bogyót, talán megnyugszik tőle.” /Dr. Dinnyebelű Béla, a Pesti Gyogyó főorvosa/

„Szerintem le kellene szokni a piros bogyóról! ... is.” /Dr. Ház, Juniorkonyha-díjas gyógybo-gyószerész/

„Ez a Ház doktor úr merő

Irigységhalmazat, mer’ ő

Érzi, másban milyen Erő-

-s ez a bogyó s nem ő nyerő!

Frady Endre a nagy Der Ő!”

/Darth Vader nagyúr, sötét erő szakos világegyetemi professzor/

„Ha a népet komplett idiótának néznénk, akkor azt hihetnénk, hogy ez egy népdal. Ám mivel a nép csak részben komplett idióta, így remélhetőleg kiveti magából a költőt, mint irritált vastagbél a rigóval együtt véletlenül lenyelt piros bogyós bokrot, vagy mint hazug embert az elföldelt sánta kutya sírja. Na, itt van a kutya elásva! Frady Endrét egyelőre nem vetheti ki a föld, mert még (!!!) nincs elföldelve. Ha viszont még (!!!) nincs bedöngölve a földbe, akkor földönkívüli. Ebben az esetben már de facto és de jure is közveszélyes az emberiségre, miáltal büntetlenül ki lehet lőni a világűrből és/vagy a világűrbe is. Hajrá!” /Vérgőz Vazul, OKJ-s képzett néprajzkutató és megélhetési bérgyilkos/

„Vazul úr, csak részben igaz, hogy én komplett idióta vagyok! Kövessen meg, vagy az vesse magára az első vesekövet, aki még sosem lőtte szét a munkahelyi porcelán piszoárt nagynyomású vesekővel! A körömben maga most nem énszerű!” /a nép/

„Költő páciens úr, nincs ingyen ebéd! Gyógykezelje magát ingyen a Kalkuttai Teréz Anya! Hol él maga, jogállamban?! Majd ha folyamatosan fizeti a TB járulékot és rendszeresen ad vért, akkor majd gyógykezelem! Majdnem ingyen. Ja, hogy folyamatosan fizeti a TB járulékot és rendszeresen ad vért? Akkor teljesen ingyen. Csak a vécépapírt, a kötszert, a gyógyszert, az ágyat, az ágyneműt, a pizsamát, a kaját, a nővért és az orvost hozza magával! A többit már rég elintéztem! Az Állam én vagyok!” /az Állam/

„Valami nagyon mérgező bogyó teremhetett azon a bokron. A csipkebogyó és a galagonya nem hoz ki ilyen verset senkiből...” /M. András, a költő legállandóbb és legbogyószakértőbb kommentelője/

„Bokor szára kérges,

Bogyó rajta mérges,

Agyam ettől férges.

Tudja jól ezt eM úr,

E témába ő már

Bezúgott, mint Ámor.”

/Teknő Tokmány, bokor- és kancsalrím díler/

„Idióta, én nem bezúgok, hanem bezúgatok! Másokat a nyilaimmal! Nem témába, hanem szerelembe! Mit tanultál te mitológia órán?! Átaludni?! Kretén Teknő!” /Ámor/

„Már Charles Darwin megírta, hogy a rigó nem egy fékezhetetlen madár, amelynek dana szana, s szét veri a csöndet, sőt bájoló lágy trillája termékenyen hat a környező élővilágra. Ezt a nézetet vallotta Csokonai Vitéz Mihály, Esze Tamás és én is.” /Nyuggerapó, a költő legszépkorúbb és legeszetamásrajongóbb kommentelője/

„Akkor vagy a rigó volt mutáns, vagy az én fülem volt bot... Még hogy Isten nem ver botfüllel?!” /F. Endre, abszolút nagyothalláskárosult költőgigász/

„Helyes a válaszod, a te füled volt a bot. Még pontosabban: a te füled bot. Nem volt, nem akkor éppen, hanem mindig.  Mutáns rigó pedig nincs, mondta Linné és igaza van. Viszont, egyes népnemzeti emberek, vallási extázisban, vagy más pszichés zavarban, midőn látva látják a kis rigót kedvesen mosolyogva kapirgálni, azt hiszik, hogy a rettenetes zaj a madárkától származik. Pedig nem. A rigó közelében egy ütve fúró, egy légkalapács vagy egy betondaráló dolgozik. Az ember tévedhet.” /Nyuggerapó, k.m.f./

„Tévedni emberi dolog, de elő ne forduljon még egyszer! Puff!!! Na, most már úgy cseng a füled, hogy egy rigófüttyöt se tudsz megkülönböztetni egy gégerákos varjú halálhörgésétől! Na, még egyszer! Puff!!!” /Anton Szemjonovics Makarenko (1888-1939), a róla elnevezett pofon feltalálója/

„Miért, ó anyám, könyörgöm, miért?! Az ispánt, a vármegyét és a fejlett nyugati civilizáció elől a sötét középkorba menekülést is hamarabb meg tudom magyarázni, mint azt, hogy mit gondolt a költő! Persze gondolatnak nevezni ezt a taknya-nyála egybefolyó szellemi vitustáncot pont annyira reális, mint amennyire Magyarország előre megy, nem hátra! A történelem folyamán sok mindenki sok mindent elkövetett már sok mindennek a nevében, de amit a nyáladzva pirosat bogyózó Frady Endre követ el a költészet nevében az olyan, mintha Jézus inkvizíciós máglyára küldené az apostolait, mert az utolsó vacsorán nem volt kellően kovásztalan a testét jelképező kenyér és nem volt eléggé pincehideg a vérét szimbolizáló vörösbor! Frady Endre egy sorozatlövő Elefánt harckocsi osztag az irodalom porcelán manufaktúrájának bemutatótermében!” /Puzsér Róbert, kritikus és kulturális tigristank/

„Aki énvelem van, olyan, mint a víz mellé ültetett piros bogyós bokor, amely szüntelenül termi a gyümölcsét. Aki pediglen ellenem van, az már nincs is.” /Chuck Norris/

Nyaralunk...

Randalírozó rigók (a kép csak illusztráció)

Rekettyéssy Richárdot randalírozó rigók füttye verte fel a kies rozgoványhöttyösi szakszervezeti üdülő harmadik emeleti luxuslakosztályában. Azt nem mondhatnánk, hogy előtte az igazak álmát aludta, mert a Kőkemény Gazdasági Bűnözők (KGB) szakszervezeti nyaralójában ez az állapot csak a tagok kiskorú gyermekeinél jöhetett szóba.
- Rohadt rigók! – kiáltotta a fülsértett, és a néhai ateista nagyapjától elsőáldozási ajándékként kapott Kalasnyikovjával egy hosszú sorozatot eresztett meg a szemközti szomorúfűz lombkoronájára. A fáról meglepett halálsikollyal két óriásrigónak álcázott férfi hullott az üdülő jól karbantartott gyepszőnyegére, majd hirtelen csend lett.
A csend hangjaira Simon & Garfunkel mintás pizsamában előrohant egy ásító politikus, majd körbenézve, hogy figyeli-e valaki, odaosont a tetemekhez, kiforgatta a zsebeiket és a talált pénzzel villámgyorsan visszaszaladt a lakrészébe.
- Igazad van, ha nem lennél kleptomániás, sosem lehetnél szakállamtitkár a gazdasági minisztériumban! – röhögött az erkélyről titokban figyelő Rekettyéssy Richárd, de nem sokáig.
- Most nyaralunk vagy lövöldözünk?! Azonnal gyere vissza lefeküdni! A szabadságodon nem bankrabló vagy, hogy éjszakai műszakban kelljen randalíroznod! – dörrent rá megszeppent férjére Rekettyéssy Richárdné Kardkikard Karola, az Országos Bankbiztonsági Intézet (OBI) adatkezelési igazgatója – Ha nem alusszuk ki magunkat, akkor gyűröttek leszünk, és nem mi nyerjük a ma esti üdülői párszépségversenyt! Pedig mi szép pár vagyunk, ugye?
- Szép pár vagytok, szép pár vagytok, de a Dögkúti miniszter úr és a szeretője sokkal szebb pár nálatok! – mondta röhögve a falitükör mögé rejtett lehallgató készülék hangszórójából a kihangosítás gombra véletlenül rátenyerelő titkosszolgálati ügyeletes tiszt.
- Richárd – visította a tükör szétverése után a bősz feleség – te tudtad, hogy a miniszter félrelép?!
- Ezt mindenki tudta, már a madarak is ezt csiripelték. – sóhajtott a beszélgetést lezárni vágyó férj.
- És ezért kellett legéppuskáznia őket? – lépett be a szobába vártalanul Columbo hadnagy a Los Angeles-i rendőrségről. Magyar hangja Szabó Gyula. Karola elájult.
- Miért ájult el a felesége, Rekettyéssy úr? Tudja, azért kérdezem, mert az én feleségem csak akkor ájul el, ha kísértet lát vagy a ballonkabátomat tisztán. – kíváncsiskodott a felügyelő.
- Itt ugyanez a helyzet, ugyanis mind az önt megformáló Peter Falk, mind pedig az ön magyar hangja már évekkel ezelőtt elhunytak, így ön feltehetőleg kísértet. – próbált fölényesnek látszani a gyanúsított.
- Feltehetőleg. Akkor én megyek is! – mondta a többszörös elhunyt és áttűnt a falon.
- Kísértet!!! Ááááá!!! – hallatszott a falon túlról Tégla Tivald építési vállalkozó és futballklub tulajdonos halálhörgése majd vastag arcbőrének a csattanása a padlón.
- Na, végre, most már nyugalom lesz! Karola is csöndben van, a két kerti jómadár is örökre elnémult, és a szomszéd is nagyot koppant, azután elhallgatott, úgyhogy nyaralhatok végre! – könnyebbült meg Rekettyéssy Richárd.
- Csak még egy kérdés – lépett elő a zárt hűtőszekrényből Columbo hadnagy szelleme – Ki volt ez az úr a szomszédban, akinek az eséstől szétrepedt bőre alatt is közpénz van?
- Nézze, néhai hadnagy úr, a filmjeit látva pontosan tudom, hogy ön már a kezdetektől tudja, ki a gyilkos, akihez vissza-visszamegy kérdezősködni pont úgy, ahogy velem teszi. Én erre a színjátékra nyaralás közben nem vagyok vevő, úgyhogy inkább beismerő vallomást teszek, hogy utána nyugodtan mehessek masszíroztatni magam a Zsebesi bankigazgató úr OKJ-s képzett gyógytornász sógornőjével. Bevallom, én tettem! – vágott majdnem bűnbánó képet a pihenni vágyó bankrabló.
- Mit? – tudakolta néhai Szabó Gyula hangja.
- Bármit! Akármit! Én löktem jéghegyet a Titanic elé, én lőttem le Ferenc Ferdinánd trónörököst, én végeztem Kennedy elnökkel és John Lennonnal is! Elmehetek végre?! – lett egyre ingerültebb Rekettyéssy Richárd.
- Persze, hiszen úgysem tudnám megakadályozni – szólt a felügyelő.
- Visznemlát! – vetette oda könnyedén a szabadulni vágyó és nagy sóhajjal indult bele a napfelkeltébe.
- Várjon! Csak még egy legutolsó kérdés – mondta Columbo a nyaralásra képtelensége miatt hirtelen sírásra hajló szájú Richárdnak - Honnan tudta a kora hajnali szürkületben, hogy a fán nem valódi rigók ülnek?
Rekettyéssy Richárd bankrabló ekkor büszkén elmosolyodott és a kamerába fordulva elárulta a megoldást:
- Korán reggel ritkán rikkant a rigó!

Sturczné sóz

Újra hó alatt a város,
Sturczné meg sóz, ami káros.
Huba bá’ az agg hókotró
Gépével egy kört épp ott ró,
Hol Sturczné a „Só maszt gó on”-t
Bőgi, s fán fenn bősz rigó ont
„Hull a pelyhes fehér hó” dalt,
S rezonanciától ó’dalt
Dől Huba bá’ hókotrója
S széjjelhull, mint egykor Trója.
„Haha, Huba, maga botor!
Okos ember sóz, nem kotor!”


„PLÁGIUM! Felháborító, hogy Freddie Mercury még halála után sem nyugszik, hanem átírja a világhírű Albertirsa Himnuszt*! Hihetetlen, hogy mennyire erőltetett az ’Albertirsaaaaa’ helyett a ’Só maszt gó oooooon’! E mögött Péteri, Vasadi, vagy Monorierdő csapatainak az ármánya sejlik fel, de minket nem tudnak megtörni, mert jó a csapat!” /Dúvad II. Jenő albertirsai centerhalf/
* http://www.youtube.com/watch?v=UBidV4NDuLI

„We are very sorry!” /Queen II. Elisabeth, brit nagymama/

„Mit szórakoznak ezzel a nyavalyás danolászással, amikor itt fekszem törött szügycsonttal a hókotróm romjai alatt és még az a retkes rigó is rám rottyantott így kora reggel! Hé, nyanya, engem nem kell ám besózni!!!” /Hókotró II. Huba, házmester/

„MI VA’ MI VA’ MI VA’?!?!?!?! Magára ejtem ezt a sózsákot, ha tovább hümmög Huba úr!!!” /Sturcz II. Béláné, nyugdíjas rocker, takarítónő és senior korosztályos streetfighter bajnok/

„Nyugi nyanya! Ne zajongjon már bele a Hull a pelyhesembe, mert magát is kontyon pottyantom ám!” /Fekete II. Rigó, énekesmadár/

„Nesze egy kőkemény sógolyó, te dögkeselyű! Hahaha, talált, süllyedt! Oóóó… Bocs, Huba úr, hogy a rigócsőr betörte az orrát! Hát igen, ahogy egy nagy valaki mondta, az élet kemény és azután meghalunk. Salte diem! – Sózz a mának!” /Sturcz II. Béláné/

„Meg kell, hogy szólaljak ekkora tudatlanság olvastán! Mitológiai tény, hogy Trója nem széthullott, hanem porig égett, miután Leleményes II. Odüsszeusz és népi zenekara felgyújtotta, miután Priamosz II. Király a ’Faló, mi? Húzzuk be! Follow me!’ kiáltással elvetette a sulykot. Költő II. úr igazán beiratkozhatna a ’méregdrágán is megéri’ szlogenű öt szemeszteres ókorológiai szaktanfolyamomra! Csókolom, csak ennyit szerettem volna mondani.” /Dr. Kákacsomóssy II. Kisztihand, mítoszkutató és delphoi jós/

„Nem sózni kell az utakat, mert az káros, hanem keresztirányú buszsávokkal és minden irányból egyidejű zöldhullámokkal eldugítani őket! Éljen a magasvasúti kerékpárút, éljenek a hóban gördeszkával közlekedő terhes anyukák!” /Vitéz II. Elővárossy Winnetou, közlekedésügyi tótumfaktum és spanyolviasz feltaláló/

„Nem értem, mit kell nyavalyogni röpke 2 méter hó miatt! Miért nem járnak a polgártársak a 4-es metróval?!” /Tarlós II. István, főpolgármester és Elvis II. Presley rajongó/

Még jó, hogy a Duna jegét nem sózta ez a Strucc II-né, mert ugyanolyan blőd halálom lett volna, mint a lökött bratyómnak! Szegénykém kétszer is fölállt szólni, hogy ’Bocs, de még élek! Nem lehetne pontosabban célozni?’ Nem csodálnám, ha Darwin díjat kapna!” /Hunyadi II. Mátyás az igazságos II. király/

„ A jó édes apád a Strucc II-né, az a törökverő jancsibohóc, az! Szerencséd, hogy már rég meghaltál, mert különben úgy elfenekelnélek, hogy hetekig csak fejen állva tudnál ülni a trónszékeden, te álruhás huligán! Szép kis ország! Hát itt már akárkit megválaszthatnak királynak?!” /Sturcz II. Béláné, nagyon mérges/

Szombat

Hétköznapi mortál kombat
Után jóleshet a szombat…

Ha nincs macska, ha nincs gyerek,
Ha némák a játszóterek,
Ha szájzáras Lajos ebe,
Ha nem rúgott Lajos de be,
Ha nem rikolt Hlawácsné vén
Harkálya ülve a tévén,
Ha akváriumban hal kan
Hahotázik bár, de halkan,
Hatszázhatvanhatos sátán
Ha nem bőg Chuck Norris láttán,
Ha nem rikkant ritka rigó,
Ha nem csicsergi: Ready! Go!,
Hacsaturján, ha nem csellóz,
Ha bádogembert nem ell Óz,
Ha nem harakiriz senki,
Ha nem rugdosnak innen ki,
Ha bajszom csak halkan bajszint,
Ha mindenhol null a zajszint,
Ha nem zuhan rám egy PanAm...

Magamat tán kipihenem.

Kukac Károly

A lefejelés utáni pillanat (Frady Endre felvétele)

Almában él Kukac Károly,
Falatozik és ma már oly
Hatalmas lett a lakása,
Mint egy kanál almakása.

Tágas beltér nem egy rablak,
Héjat kirág, kész az ablak,
Amelyen át azért tekint,
Megnézze, rigó van-e kint?

Van, de Károly meg sem ijed.
Lefejeli: „Ez a tied!”
S fájó madár kis fa alól
Hallja, Kukac Károly dalol:

„Lefejelem, földig repül!
I love this game! It’s my apple!”