Amikor én...

Amikor én nyaralgatok,

Nincsen nálam szovjet fatok,

Melybe kalapácsot-sarlót

Rejtek, mint az öreg tar Lót,

Aki csupán oldalági

Utóda volt Lótné Ági

Talkshow-bálvány bérmakereszt-

-apjának, mi titok, mer’ ezt

Hogyha elmondanám, meg kel-

-lene öljelek egy hekkel,

Melyet nyaralásom alatt

Eszek. Szeretem a halat!

Hekket fatok nélkül eszek,

Mivel tagja vagyok e szek-

-tának, amely fatok helyett

Mással csap le halról fejet.

Halevéshez nem kell sarló,

Se nem kalapácsos karló-

-bálás, csak egy cucc, mely halk és

Nem más, mint a remek halkés.

Gyümölcsöt ám másképp falok,

Szólnak erről népi dalok:

Én, a híres Balhés Elek

Dinnyét meg nem halkéselek!

Gyümölcstálas nyaralásom:

Málna, eper, szilva, rá som!

Messze Ural, távol Aral,

Aki magyar, itthon nyaral!”

Frady Endre "Amikor én..." című verse egy szatirikus és groteszk költemény, amely játékosan vegyíti a politikai és kulturális utalásokat a nyári vakáció témájával. A vers könnyed hangvételű, ám az abszurd és szürreális képeivel mélyebb rétegeket tár fel, amelyeken érdemes elidőzni. A vers elsődleges humorforrása a szovjet szimbólumok és a nyaralás közötti kontraszt. A "szovjet fatok", amelybe "kalapácsot-sarlót" rejtenek, visszaviszi az olvasót a szocialista múltba, miközben a "nyaralgatás" könnyedsége ellentétben áll ezzel a komor képpel.

A "tar Lót" és "Lótné Ági" utalások a bibliai történetre és a talkshow-k világára, abszurd és vicces módon összemosva a két nagyon eltérő kulturális referenciát. A vers további humorforrása a hekkel való gyilkolás ötlete, amely szinte nonszensz, de éppen ettől válik viccessé. Az egyszerű nyári étkezési szokások, mint a hekkevés, ironikus felhangot kapnak, amikor a költő a "szektás" halevés módját említi. A vers a halkés használatát dicséri, majd abszurd módon kijelenti, hogy gyümölcsöt máshogy fogyasztanak, amit a népi dalok is megörökítenek. A zárószakasz a patriotizmus humoros megjelenítése, ahol a költő azt állítja, hogy "Aki magyar, itthon nyaral!". Ez a kijelentés egyszerre ironikus és szeretetteljes, egyben bírálja és ünnepli a hazai nyaralás szokását. Frady Endre verse tehát tele van groteszk humorral, szatirikus társadalomkritikával és abszurd képekkel. A költő ügyesen játszik a szavakkal és az utalásokkal, amelyeken keresztül az olvasó egyszerre nevet és gondolkodik el a vers mögött húzódó üzeneteken. Az "Amikor én..." könnyed hangvételű, mégis mélyebb rétegeket tartalmazó költemény, amely egyaránt szórakoztat és elgondolkodtat. /ChatGPT/

„Köszönjük, költő úr, hogy az Ural-hegység, az Ural-folyó és az amúgy már szinte teljesen kiszáradt Aral-tó helyett a hazai nyaralási helyeket népszerűsíti és egyúttal fejet hajt az Argentína partjaitól az Atlanti-óceánon, a Földközi-tengeren, a Fekete-tengeren és a Dunán át Sió-csatorna siófoki zsilipjéig tizenötezer kilométert úszó hekkek előtt, akiket a zsilip átugrása közben kora hajnalban olajos tepsikben fognak el és sütnek meg a balatoni hekkerek! Ahogy a nagy orosz hacker költő, Duna Dunakav Dunakavics írta:

          Messze Aral, távol Ural,

          Magyar tengert hekker ural!

Kétségtelen, hogy nem olcsó a magyar hekk, de nagyon hatásos az ide látogató új- és kőgazdagokat Balaton-parti táplálkozásra bíztató szlogen: Egyen ön is, milliomos! Az Urálon túlra pedig elég lesz majd akkor mennie, ha munkatáborozni viszik!” /Hellóturiszt Emilné Rulez Havária, balatoni hajóskapitány és utazási irodabútorasztalosinasnő/ 

„Gizda keszeg éhen hal,

Ki nem hekkel, éhenhal.

Rád fér egy kis pihenés. Meg ránk is! Kellemes nyaralást!”

/H. Gábor, a költő leggrafikusabb kommentelője/

„Jó pihenést! Úgy érzem, rád fér.” /Dr. Ház, Juniorkonyha-díjas halk és nepper/

„Pihenés a költőre fér,

S imádkoztok gyors versbef-ér’?!

Meg még tik is pihennétek?!

Verstan elleni e vétek!!!

„Nem nőtt négyre pí, hun Ottók

Motoroztak s Páhin ittak,

S nem osont be puhán attak,

Így nyugodtan pihen’ettek!

Múlik tegnaptok és mátok,

Megszűnik a szörnyű átok,

Aggodalomra nincs hát ok:

Nem hull újabb vérvers rátok!”

/Priznic Brosznan, egykori 007-es ügynök, azaz a WC-takarítás heti felelőse/

„Örülök, hogy Páhi község ismét felkerült az irodalom térképére, sőt talán még nyaralni is idejön valaki, ha a nem messze lévő Kiskunsági Nemzeti Parkot keresve véletlenül eltéved, mert az 1940-es években rövid ideig magam is tanítottam itt és csak utána kezdtem lokálisan világhírű lenni.” /Szabó Magda (1917-2007), Kossuth-díjas magyar írónő és műfordító/

„Csalódnom kell benned Endre…

  

Csalódnom kell benned Endre

Szokjál már hozzá a rendre!

Hekket enni fatok nélkül?

Ebbe mantrám belekékül.

Persze a fatok vasból is lehet,

Galád pecás ezt is tehet.

Hívő ember nem esz halat,

A som, s a gin a jó falat.

Csak növényet szabad nyelni,

Örökéletet lehet így nyerni.

Aki kést fog, oly, mint Sátán,

Meg még, háborúpárti tán.”

/Nyuggerapó, a költő legszépkorúbb és legcsalódottabb kommentelője/

„Apó, ön fatokos hekker?!

Fatokjában csörgő vekker

Jelzi azt, hogy kész a hekke?!

Ne legyen már kisgyerekke!

Mivel hámoz maga körtét,

S pókerben, ha nagy a kör-tét,

Ellenfele gyűrűs ujját

Mily eszközzel vágja, jujj, át?!

Békeharcos ül bár hátán,

Háborúpárti a Sátán!”

/Dr. Diznilend Dűzni, dologtalan drogdaraboló dietetikus/

„Aki magyar, itthon nyaral! Én pl a munkahelyemen élvezem az egyedüllétet a többiek szabadsága alatt...” /M. András, a költő legállandóbb és legmunkahelyennyaralóbb kommentelője/

„eM úr nyaral munkahelyen?!

Fizetése legyen cseh jen!

Ez a pénznem kissé hamis,

S eM úrt röhög mormon s amish!

Sebaj, jó az egyedüllét,

Nem bántja zaj eM úr füllét!”

/Bankó Blanka, valláskárosult pénzhamisító/

Mi ez a sehonnai semmirekellés, ez a bitangemberes blamaklapancia?! Hogy torlódhat ennyi semmitmondó üresjárat fogalmi dugóvá?! Kit érdekel, hogy Frady Endre hol nyaral Balhés Elek álnéven?! Legfeljebb mindazt a pár millió embert, aki el akarja őt kerülni! Rettenetes, hogy a butaság olyan penetráns hangorkánnal hallgattatja el a józan észt, hogy az ember agya kifolyik a fülén át! Javasolnék egy közadakozást, és az így befolyt pénzösszeget fordítsuk Frady Endre nyaraltatására valahol egy másik csillagrendszerben, valahol a Tejút mentén! Könyörgöm, lövessük fel!” /Puzsér Róbert, kritikus/

„Nem én szoktam nyaralni, hanem a nyár szokott énelni. Csak így tud feltöltődni az energiáimból.” /Chuck Norris/

Nyomorult nyüvek nyaralása

Nem mondható el a nyűről,

Hogyha napos parton nyaral,

Bíborbarna bőrszínt nyer el.

Ám nyű alig nyaral, ritkán,

Akkor is csak dzsuvás retken,

Mígnem eltapossa rőt kan.

Nyűre lépve böffen Tas úr:

„Nyárhoz két dolog kell: tó, ser!

Kinek ez sincs, annyit is ér!”

Nyű élete csupa veszély,

Emberekkel sok a viszály,

Mint Zala s Veszprém közt Vászoly...

...esetében anno.

[Isi tóban inna,

Őse Tabon enne.]

Google Maps

„Vászoly község Veszprém vármegyében, a Balatonfüredi járásban. A település eredetileg Szent István magyar király korától az 1950-es megyerendezésig Zala vármegyéhez tartozott.” /Wikipédia Winnetou, wirtuális wéleménywezér/

„A Vászoly és Tab közötti távolság légvonalban 31 km, úton-vízen át 43 km, autópályán kerülve 100 km. Aki akarja, kiszámíthatja, hogy a galambpostával fél óra, a kacsapostával négy-öt óra, a struccpostával másfél óra, míg egy vászolyi birtoklevél, vagy egy tabi ételrecept célba ér. Felmerül a kérdés, hogy a Balaton összeköt, vagy elválaszt? Komoly probléma egy kompország esetében. Hogy a nyű rúgja meg!” /Nyögvenyelő Nyihámor, nyugdíjas nyákoldó és nyírfadíler/

„Kikérem magamnak, hogy Isi ükunokámat kizárólag azért akarják a tóban itatni [ráadásul szögletes zárójelben!], engem közben meg Tabon etetni [dettó!], pedig már rég fűbe haraptam Isonzónál, hogy meglegyen az ámokfutó gyalogköltő kancsal ríme! Nem, Isi nem Isonzó miatt kapta a nevét, hanem hogy a nomen est omen jegyében szeressen isibe járni! Aki nem tanul, az annyit is ér!” /néhai Tabi Tabán, az ismeretlen Isi őse/

„Tanulni, tanulni, tanulni!” /Lenin/

„Lenyúlni, lenyúlni, lenyúlni!” /Lölő/

„Lájkolni, lájkolni, lájkolni!” /Lilu/

„NEM ENG.! NEM ENG.! NEM ENG.!” /Stempli Stöflöncz, az Általános Versügyi Hatalom (ÁVH) pecsétügyi főispánja/

„Nyű élete csupa veszély,

Nyűtojásként sok a viszály.

Halón hörgi Herr Ring: Was?! Ei?!”

/a költő által elvetett eredeti befejezés/

„Pedig ez a befejezés semmivel sem lenne értelmetlenebb, mint a végleges, bár mindkettő tökéletesen illeszkedne az amúgy is értelmetlen vershez.” /Újpest Barnabás, cinikus kortárs költő/

„Azt azért megemlítem, hogy szerencsére épp jelen voltam, amikor a költőcske zárósorként bepötyögte, hogy „Ő se Tabon enne”, mire úgy tarkón vágtam, hogy először lefejelte a monitorát, mint egyszeri eszkimó toronyugró a medence jegét, aztán az intenzív óva intésemre kiszedte azt a provokatív szóközt. Nem engedhettem meg, hogy egy hülye rím kedvéért lejárassa a városunk éttermeit!” /Tabula Rezső, a Tabi Étteremlánc Társaság (TÉT) marketing igazgatója/

„Nem elég a pusztán jó ser,

Az is fontos, legyen kóser!”

/Ibbar Adocs, csodarabbi és serfőző/

„Nyű vizisízik, alatta bot.

Mikor lesz a nyűt vonóbul boat?

/Körösparty Kihály, költő és keelboat kölcsönző/

Copilot, a mesterséges intelligencia

„Ez a versikéje Frady Endrének igazán szórakoztató és egyedi! A kancsal rímek különleges hangulatot adnak a műnek, és a humoros, groteszk képek jól illenek a "Nyűnyaralás nyűge és nyilai" című kiadvány tematikájához. A vers játékos nyelvezete és a nyűvek nyomorúságos nyaralásának abszurd ábrázolása biztosan megmosolyogtatja az olvasókat.

A vers erősségei: A nyűvek nyaralásának abszurd helyzetei és a kancsal rímek szórakoztatóak. A nyelvi játékok és a rímek különleges hangulatot teremtenek. A vers jól illik a kiadvány címéhez és témájához.

Egy apró javaslat: érdemes lenne még egy kicsit finomítani a ritmuson és a rímeken, hogy még gördülékenyebb legyen az olvasás élménye.

Összességében úgy gondolom, hogy ez a versikéje remekül illene a "Nyűnyaralás nyűge és nyilai" kiadványba!” /Copilot, a mesterséges intelligencia/

Copilot, a mesterséges intelligencia

„Frady Endre verse, a „Nyomorult nyüvek nyaralása”, egy ötletes és szórakoztató kancsal rímes költemény, amely a nyüvek életének nyűgeit humorosan ábrázolja. A vers hangulata könnyed és játékos, amely jól illik egy szezonális kiadvány, mint a „Nyűnyaralás nyűge és nyilai” keretei közé.

Pozitívumok: A vers tele van szellemes és mulatságos fordulatokkal, mint például a nyűvek nyaralásának elképzelése egy dzsuvás retken. A kancsal rímek használata egyedi stílust kölcsönöz a versnek, amely jól megkülönbözteti más költeményektől. A vers ironikusan tükrözi az emberi világ valóságát, például Tas úr bölcsességein keresztül („Nyárhoz két dolog kell: tó, ser!”).

Kritikai észrevételek: Bizonyos helyeken a rímek és a ritmus kissé erőltetettnek tűnhetnek, ami megnehezíti a vers gördülékeny olvasását. Bár a humor és a játékosság erős, a vers mélysége és üzenete talán nem elég erőteljes ahhoz, hogy hosszabb távon emlékezetes maradjon.

Összességében a „Nyomorult nyüvek nyaralása” egy friss és vicces költemény, amely jól illeszkedhet a „Nyűnyaralás nyűge és nyilai” című kiadványba. Az olvasók valószínűleg élvezni fogják a könnyed és szórakoztató hangvételét.” /ChatGPT, a mesterséges intelligencia/

„Nyet! Nein! No! Nicht! Nyema! Nyista! Nemá!” /Nyakszirtisaslik Nyögéncz, a Nyűnyaralás nyűge és nyilai című kiadvány beadványszerkesztője/

„Nyű, de nem szörnyű.

Nem is lehet más vélemény:

Kiváló kancsal költemény.”

/M. András, a költő legállandóbb és legháromsorosabb kommentelője/

„eM úr, ha egy szír nyu-

-szinak nincsen szárnya,

Attól még nem szörnyű.”

/Üdvözlettel: Sir New/

Copilot, a mesterséges intelligencia

„Rasszizmust ne!

A nyű védett állat, hagyjad hát nyaralni,

Engedni kell, ha a lábad le akarja nyalni.

Szelíd, kedves, nem pofázik vissza,

Amit nem acc neki, aztat meg nem issza.

A nyárhoz nem kell se ser se tó,

Csak nyű kell hozzá! Vágod tesó?

A rőt vadkant pedig állítsd a sarokba,

Hogy oszt érdemelten zuhanjon romokba’.”

/Nyuggerapó, a természetes intelligencia/

„Nyüggerapó a sok édi

Nyüvet éppen állatvédi.

Tudja meg hát Jancsi, Pista,

Aki költő, nem rasszista!

Nem is iszik nyű-lét Isi,

Hogy ne legyen tóba-pisi!

Aki pedig nyáron hűsült,

Annak nem fő Tabon nyű-sült.”

/Éliás Tóbiás, dödölle díler és vadkanrőtlenítő/

„Hogy mi ez a borzalom? Frady Endre legújabb agymenése, a „Nyomorult nyüvek nyaralása” egy groteszk katyvasz, ahol a kancsal rímek annyira erőltetettek, hogy már-már fájdalmat okoznak az olvasónak. Ez a „költészet” csúfolása, ahol a humorra tett kísérletek annyira laposak, hogy még a nyüvek is elbújnának szégyenükben. Egyetlen jó dolog van ebben a versben: gyorsan véget ér. Kár érte a papír.” /Puzsér ChatGPT Róbert, a mesterséges intelligenciájú kritikus/

„Ahol nyáron én ragyogok, ott a nyű is átsül és a Nap is lebarnul.” /Chuck Norris/

NYARALUNK...

Nyaralunk, ütött az óra,
Indulni kell ki a tóra,
Strandkapunál állni sorba
S izzadni, mint tánctól Zorba.

Parti fűz ellen a szú vét,
Kidől s kapunk csőstül UV-t,
Rizikóból ez a soros…
Védj meg naptej, sokfaktoros!

Szorgos népünk hekket zabál,
Verítékben úszik a bál,
Szutykos plédre jön sok hangya,
S nem hűt le a tóvíz langya.

Emberhadtól bűzlik a tó,
Gyerekzsivaj agyig ható,
Bankszámlám a nullig apad,
S lerogynék, de nincs egy fapad.

Lassú Napnak teste rest-e,
Mikor lesz már este, beste?!
Nyaralás rám nézve káros,
Irány haza, vár a város!

Lassú?! Én?! Rest testű?! Kikérem magamnak! Folyamatosan 220 km/másodperc sebességgel száguldok a világűrben! A látszólagos lassúság a Föld tohonya forgásából adódik! A saját portádon söpörgess, te szerencsétlen sárlény ahelyett, hogy megugatnád a vezérlő csillagodat!” /a Nap, G2V színképtípusú csillag/

„Öngyilkos hajlamúak inkább ne olvassák... Nehéz szavakat találni, én gyorsan le is mondok minden tervezett utat. Inkább a munka.” /P. Gergő, a költő reál végzettségű mérnökkollégája/

„Soros rizikó?! SZÚ vét?! Politizálunk, költő polgártárs, politizálgatunk?! Uszítunk a rendszer ellen?! Sorossal bomlasztanánk a szovjet-magyar barátságot?! Ráadásul ilyen gyenge verssel?! NEM ENG.!” /Senki Soma, a Rémrímeket Üldöző Hivatal (RÜH) főcenzora/

„Nekem a balkonom a Riviéra
Lógni ott szeretek én a fészbukon,
Nem nyaggat lányom, s a munkabér a
Számlán csücsül, a kaján sem bukom.”
/F. Péter, a költő humán végzettségű mérnökkollégája/

„Brit tudósok szerint a kiskorú gyermekeikkel a Balaton partján nyaraló szülők 50%-a alig várja, hogy visszamenekülhessen a légkondicionált munkahelyére a nyaralást kipihenendő. A maradék 50%-nak nem légkondicionált a munkahelye.” /F. Endre, költészmérnök/

„Na, költő úr, maga itt nyafog és elégedetlenkedik, miközben szociálisan és kapitálisan is érzékeny pártunk és kormányunk minden követ megmozgat, hogy a keményen dolgozó kisemberek arra érdemes rétegei aktív pihenéssel regenerálódva mihamarabb munkára-harcra készen forduljanak arccal a munkapad felé?! Szorgos népünk győzni fog, maga viszont ülni! Irány a közmunkatábor!” /Csávás Kálmán bőrnagy, a Csúnya Ornamentikájú Károkozókat & Illiberalizmust Simfelő Költőket Elhárító Kopaszok Szervezete (CSOKISKEKSZ) ideológiai főtisztje/

„Magyarországon az emberek felének nincs pénze arra, hogy egy egyhetes nyaralást kifizessen.” /újsághír/

„Akinek nincs pénze nyaralni, az annyit is ér!” /Gázár Ányos, kastélytulajdonos országgyűlési képviselő/

„Mivel kiszáradt az Aral,
Putyin elvtárs máshol nyaral.”
/Szergej Vodkamámorovics Csasztuskin, orosz ellenzéki költő és a volt Aral tó melletti kényszermunkatábor nótafája/

„A mindenáron való élvezet hajhászás lelket és pénztárcát kiüresítő hatásáról szóló elénk döbbenésében a költő – aki egyszerre önmaga alanya, tárgya, állítmánya, helyhatározója és minőségjelzője – párját ritkító páros rímekkel akar páratlan hatást kelteni. A már-már naturalistán rusztikus nyaralásábrázolás oly sajátja Frady Endrének, mint mirigynek a hasnyál vagy közös tónak a zsíros víz. A városból a vízbe, majd a vízből vissza a városba menekülő költő pályaíve a föl-földobott kő archetípusa. Igazi determinisztikus nihillíra, amely nem hiányozhat egyetlen életunt homo sapiens utolsó kívánságainak listájáról sem!” /Vasmacska Vendelné Szigony Szidónia, a Megvető Kiadó sorok között olvasó szerkesztője/

„Nem, nem, nem és nem!!! Hegyek, essetek rám, halmok, borítsatok el, Kritikus Szakszervezet tagjai, vessetek ki magatok közül, de nem vagyok hajlandó elolvasni ennek a rímhajhász szellemi toportyánféregnek ezt a legújabb líragyalázó undorböffenetét! Hogy jön ez a hullaragályos svihák ahhoz, hogy magam alá vizeltető rémálmokba hajszoljon?! Anyám szerint a szakszervezettel jobban kéne vigyáznom, mert megemelik a tagdíjamat, oszt’ nem lesz pénzem szájhaboztató vitriolra! Na, jó, a Szakszervezet kedvéért… Miii, a tóvíz langya?!?! Jaj, a szívem…” /Puzsér Róbert, elalélt kritikus/

„Puzsér Róbertet a Kritikus Szakszervezet saját betegének tekinti.” /a Kritikus Szakszervezet/

„Az operáció során a fiacskám kőszívét műkőszívre cserélték. Már jobban van, tegnap is leordította az ügyeletes nővér fejét, mert túl hangosan nézte a folyosói tévén a Barátok közt ismétlését.” /Puzsér mama/

„Én olyan aktívan pihenve nyaralok, hogy a látványomtól a nyár annyira lefárad, hogy hirtelen ősz lesz.” /Chuck Norris/

Nyaralunk...

Randalírozó rigók (a kép csak illusztráció)

Rekettyéssy Richárdot randalírozó rigók füttye verte fel a kies rozgoványhöttyösi szakszervezeti üdülő harmadik emeleti luxuslakosztályában. Azt nem mondhatnánk, hogy előtte az igazak álmát aludta, mert a Kőkemény Gazdasági Bűnözők (KGB) szakszervezeti nyaralójában ez az állapot csak a tagok kiskorú gyermekeinél jöhetett szóba.
- Rohadt rigók! – kiáltotta a fülsértett, és a néhai ateista nagyapjától elsőáldozási ajándékként kapott Kalasnyikovjával egy hosszú sorozatot eresztett meg a szemközti szomorúfűz lombkoronájára. A fáról meglepett halálsikollyal két óriásrigónak álcázott férfi hullott az üdülő jól karbantartott gyepszőnyegére, majd hirtelen csend lett.
A csend hangjaira Simon & Garfunkel mintás pizsamában előrohant egy ásító politikus, majd körbenézve, hogy figyeli-e valaki, odaosont a tetemekhez, kiforgatta a zsebeiket és a talált pénzzel villámgyorsan visszaszaladt a lakrészébe.
- Igazad van, ha nem lennél kleptomániás, sosem lehetnél szakállamtitkár a gazdasági minisztériumban! – röhögött az erkélyről titokban figyelő Rekettyéssy Richárd, de nem sokáig.
- Most nyaralunk vagy lövöldözünk?! Azonnal gyere vissza lefeküdni! A szabadságodon nem bankrabló vagy, hogy éjszakai műszakban kelljen randalíroznod! – dörrent rá megszeppent férjére Rekettyéssy Richárdné Kardkikard Karola, az Országos Bankbiztonsági Intézet (OBI) adatkezelési igazgatója – Ha nem alusszuk ki magunkat, akkor gyűröttek leszünk, és nem mi nyerjük a ma esti üdülői párszépségversenyt! Pedig mi szép pár vagyunk, ugye?
- Szép pár vagytok, szép pár vagytok, de a Dögkúti miniszter úr és a szeretője sokkal szebb pár nálatok! – mondta röhögve a falitükör mögé rejtett lehallgató készülék hangszórójából a kihangosítás gombra véletlenül rátenyerelő titkosszolgálati ügyeletes tiszt.
- Richárd – visította a tükör szétverése után a bősz feleség – te tudtad, hogy a miniszter félrelép?!
- Ezt mindenki tudta, már a madarak is ezt csiripelték. – sóhajtott a beszélgetést lezárni vágyó férj.
- És ezért kellett legéppuskáznia őket? – lépett be a szobába vártalanul Columbo hadnagy a Los Angeles-i rendőrségről. Magyar hangja Szabó Gyula. Karola elájult.
- Miért ájult el a felesége, Rekettyéssy úr? Tudja, azért kérdezem, mert az én feleségem csak akkor ájul el, ha kísértet lát vagy a ballonkabátomat tisztán. – kíváncsiskodott a felügyelő.
- Itt ugyanez a helyzet, ugyanis mind az önt megformáló Peter Falk, mind pedig az ön magyar hangja már évekkel ezelőtt elhunytak, így ön feltehetőleg kísértet. – próbált fölényesnek látszani a gyanúsított.
- Feltehetőleg. Akkor én megyek is! – mondta a többszörös elhunyt és áttűnt a falon.
- Kísértet!!! Ááááá!!! – hallatszott a falon túlról Tégla Tivald építési vállalkozó és futballklub tulajdonos halálhörgése majd vastag arcbőrének a csattanása a padlón.
- Na, végre, most már nyugalom lesz! Karola is csöndben van, a két kerti jómadár is örökre elnémult, és a szomszéd is nagyot koppant, azután elhallgatott, úgyhogy nyaralhatok végre! – könnyebbült meg Rekettyéssy Richárd.
- Csak még egy kérdés – lépett elő a zárt hűtőszekrényből Columbo hadnagy szelleme – Ki volt ez az úr a szomszédban, akinek az eséstől szétrepedt bőre alatt is közpénz van?
- Nézze, néhai hadnagy úr, a filmjeit látva pontosan tudom, hogy ön már a kezdetektől tudja, ki a gyilkos, akihez vissza-visszamegy kérdezősködni pont úgy, ahogy velem teszi. Én erre a színjátékra nyaralás közben nem vagyok vevő, úgyhogy inkább beismerő vallomást teszek, hogy utána nyugodtan mehessek masszíroztatni magam a Zsebesi bankigazgató úr OKJ-s képzett gyógytornász sógornőjével. Bevallom, én tettem! – vágott majdnem bűnbánó képet a pihenni vágyó bankrabló.
- Mit? – tudakolta néhai Szabó Gyula hangja.
- Bármit! Akármit! Én löktem jéghegyet a Titanic elé, én lőttem le Ferenc Ferdinánd trónörököst, én végeztem Kennedy elnökkel és John Lennonnal is! Elmehetek végre?! – lett egyre ingerültebb Rekettyéssy Richárd.
- Persze, hiszen úgysem tudnám megakadályozni – szólt a felügyelő.
- Visznemlát! – vetette oda könnyedén a szabadulni vágyó és nagy sóhajjal indult bele a napfelkeltébe.
- Várjon! Csak még egy legutolsó kérdés – mondta Columbo a nyaralásra képtelensége miatt hirtelen sírásra hajló szájú Richárdnak - Honnan tudta a kora hajnali szürkületben, hogy a fán nem valódi rigók ülnek?
Rekettyéssy Richárd bankrabló ekkor büszkén elmosolyodott és a kamerába fordulva elárulta a megoldást:
- Korán reggel ritkán rikkant a rigó!

Nyaralás

Akarattya-Alsó mellett,
Hová a Sors szép tót ellett,
Mely sok elismerést nyer el,
Milliónyi ember nyaral.

Jenők, Lujzák, Gizik, Petik
Magukat a tóba vetik,
Hol a tömeg nagyon tömör,
Úgyhogy nem is férsz be te már.

Maradsz inkább kinn a parton,
Vásárolsz egy jó nagy karton
Jégkrémet, s míg vígan eszel,
Árnyékot borít rád a szil.

Emberár a tóba szorul,
Éhségtől bőg finnugorul
S falni már a partra menne,
Mert a tóra nem hull manna.

Lábak között fejet leszeg
S utat tör egy elszánt keszeg
Megvalósítandó önnön
Nyaralását. Messze innen.

„Ez minden idők legrosszabbja cím örökös győztese!!! Felülmúlhatatlan, kijelenthetjük: a költészet halott.” /P. Gergő, a költő reál végzettségű mérnökkollégája/

„Elnézést, hogy időzavarba hozom, költő úr, de nem mehetek el szó nélkül egy ilyen anakronizmus mellett! A XIV. században ültetett balatonakarattyai Rákóczi-szilfa a ’70-es évek eleje óta nem üzemel és ezáltal nem lehet az árnyékában jégkrémezni sem. Azelőtt se nagyon lehetett, mert akkoriban még nem volt jégkrém. Ezenkívül nem is a parton állt. A többi nagyjából stimmel.” /Dr. Kákacsomóssy Kösztöny, lokálpatrióta fatörténész/

„El is úszik Zamárdiba
Nem is sejtve, hogy ez hiba,
Fontolj előbb, ne aztán szánd:
Hangol már a Balaton Sound!”
/F. Péter, a költő humán végzettségű mérnökkollégája/

„Dehogy Zamárdiba, humán úr, dehogy! Ott ugyanolyan dágvány van és zegernye, mint bárhol máshol ebben a televizelt tömegpocsolyában! Én a Duna-deltába vágyom! Ott sok a víz, kevés az ember és ott nem a Sound diem! - Zajj a mának! a mindennapi jelszó!” /a versben szereplő elszánt keszeg/

„Jaj, úgy élvezem és a Sound-ot,
Minden tettekre sarkalló,
Annyi zaj van, hogy szörnyet hallok,
És még bomba is kapható!”
/Pan Cho Lo, piréz terrorista/

„Pan Cho Lo elfogásakor kiderült, hogy egy nem létező személyről van szó. Ő valójában H. Ferenc budapesti színművész, aki egy médiahack kedvéért maszkírozta magát piréz terroristának. Az erősen egzaltált és túldoppingolt művészt testületünk valódi vészként kezelte, így a gyógyulása feltehetőleg nyolc napon túli lesz.” /Bulldog Bömléd főhadnagy, a Magyar Anyaföldön Rendet Csináló Intézet (MARCSI) szóvivője/

„Jaj, a Hajbár Feri már megint túlspilázta a dolgot! A legújabb rendezésemben játszott volna piréz terroristát, de úgy tűnik, nagyon beleélte magát és hazavitte a szerepet! Most majd nekem kell átvennem a szerepét, mert a bemutató nem maradhat el!” /Felföldi Norbert, a Polgárpukkasztó Univerzális Színészeti Intézmény (PUSZI) főrendezője/

„Végre egy igazi nyári örökzöld! A versszakokat bevezető páros rímeket követő kancsalrímek önfeledt váratlansága a nyaralás sztereotíp békéjét a hirtelen izgalomba fordító bizsergés hovátehetetlenségének szimbóluma. A szabadság alatti szabadosságból a szabadság szülte rend utáni vágyakozás allegóriája szelíd derűvel vonja be az állati düh önpusztító feszültségét. Ahogy a költő mondja: Dühöngeni emberi dolog, de állati veszélyes! Együnk inkább árnyékban jégkrémet és olvassunk minél több Frady Endrét! Mert megérdemli, bár mi nem érdemeljük meg őt!” /Rím Rémuszné Romulusz Retina, a Frady Endre Nevét Eksztázisban Sikoltozó Egyesület (FENESE) irodalmi szakreferense/

„A fene se gondolta volna, hogy valaha különválik Akarattya és Kenese, de állítólag ez volt II. Rákóczi Ferenc akarattya, amikor a lovát a később miatta híres szilfához kötötte. Ezt történészek persze cáfolják, de korabeli perdöntő felvételek híján a laikus utókor azt hisz, amit akar.” /Aszfalt Atanáz, az utca embere/

„Titkos időgépünk révén nekünk itt a NASA-ban természetesen vannak korabeli perdöntő felvételek. A srácok megnézték, járt-e arra valaha Rákóczi. Egy túróst!” /Sam Spaceball, a NASA Rákóczi túróst forgalmazó büfése/

„Elég!!! A tatárjárás, a mohácsi vész, a Mónika Show és az andorrai lebőgés együttesen sem voltak annyira pusztítóak, mint ennek a szellemi bélpokolfajzatnak a slendrián rímtettei! Anyám szerint ne nyavalyogjak, mert az ő teljes sminkkészletének elvesztése ’72-ben a jugoszláv tengerparton minden általam említettnél komolyabb sorscsapás volt! Hát persze, mama, csak ez a szánalmas Frady Endre meg ne tudja, mert témának fogja tekinteni és elkövet egy újabb irodalmi tömegpusztító merényletet!” /Puzsér Róbert, kritikus/

„A szilfák szeretik, ha kint vagyok a strandon, mert akkor megpihenhetnek az árnyékomban.” /Chuck Norris/

Hurrá, nyaralunk!

Hurrá, nyaralunk a
Lápparton s pár unka
Talpunk alatt lapul!
Lefújná ezt a Puhl?

Á, agg már a Sanyi!
Majd’, mint a tihanyi
Anyátság. Vagy apát-?
Mindegy: nyugdíj, lapát…

Nyárra visszatérve,
Nyaralás fő érve:
Pihi! Pihi! Pihi!
Gyerekekkel?! Hihi!