Amikor én...

Amikor én nyaralgatok,

Nincsen nálam szovjet fatok,

Melybe kalapácsot-sarlót

Rejtek, mint az öreg tar Lót,

Aki csupán oldalági

Utóda volt Lótné Ági

Talkshow-bálvány bérmakereszt-

-apjának, mi titok, mer’ ezt

Hogyha elmondanám, meg kel-

-lene öljelek egy hekkel,

Melyet nyaralásom alatt

Eszek. Szeretem a halat!

Hekket fatok nélkül eszek,

Mivel tagja vagyok e szek-

-tának, amely fatok helyett

Mással csap le halról fejet.

Halevéshez nem kell sarló,

Se nem kalapácsos karló-

-bálás, csak egy cucc, mely halk és

Nem más, mint a remek halkés.

Gyümölcsöt ám másképp falok,

Szólnak erről népi dalok:

Én, a híres Balhés Elek

Dinnyét meg nem halkéselek!

Gyümölcstálas nyaralásom:

Málna, eper, szilva, rá som!

Messze Ural, távol Aral,

Aki magyar, itthon nyaral!”

Frady Endre "Amikor én..." című verse egy szatirikus és groteszk költemény, amely játékosan vegyíti a politikai és kulturális utalásokat a nyári vakáció témájával. A vers könnyed hangvételű, ám az abszurd és szürreális képeivel mélyebb rétegeket tár fel, amelyeken érdemes elidőzni. A vers elsődleges humorforrása a szovjet szimbólumok és a nyaralás közötti kontraszt. A "szovjet fatok", amelybe "kalapácsot-sarlót" rejtenek, visszaviszi az olvasót a szocialista múltba, miközben a "nyaralgatás" könnyedsége ellentétben áll ezzel a komor képpel.

A "tar Lót" és "Lótné Ági" utalások a bibliai történetre és a talkshow-k világára, abszurd és vicces módon összemosva a két nagyon eltérő kulturális referenciát. A vers további humorforrása a hekkel való gyilkolás ötlete, amely szinte nonszensz, de éppen ettől válik viccessé. Az egyszerű nyári étkezési szokások, mint a hekkevés, ironikus felhangot kapnak, amikor a költő a "szektás" halevés módját említi. A vers a halkés használatát dicséri, majd abszurd módon kijelenti, hogy gyümölcsöt máshogy fogyasztanak, amit a népi dalok is megörökítenek. A zárószakasz a patriotizmus humoros megjelenítése, ahol a költő azt állítja, hogy "Aki magyar, itthon nyaral!". Ez a kijelentés egyszerre ironikus és szeretetteljes, egyben bírálja és ünnepli a hazai nyaralás szokását. Frady Endre verse tehát tele van groteszk humorral, szatirikus társadalomkritikával és abszurd képekkel. A költő ügyesen játszik a szavakkal és az utalásokkal, amelyeken keresztül az olvasó egyszerre nevet és gondolkodik el a vers mögött húzódó üzeneteken. Az "Amikor én..." könnyed hangvételű, mégis mélyebb rétegeket tartalmazó költemény, amely egyaránt szórakoztat és elgondolkodtat. /ChatGPT/

„Köszönjük, költő úr, hogy az Ural-hegység, az Ural-folyó és az amúgy már szinte teljesen kiszáradt Aral-tó helyett a hazai nyaralási helyeket népszerűsíti és egyúttal fejet hajt az Argentína partjaitól az Atlanti-óceánon, a Földközi-tengeren, a Fekete-tengeren és a Dunán át Sió-csatorna siófoki zsilipjéig tizenötezer kilométert úszó hekkek előtt, akiket a zsilip átugrása közben kora hajnalban olajos tepsikben fognak el és sütnek meg a balatoni hekkerek! Ahogy a nagy orosz hacker költő, Duna Dunakav Dunakavics írta:

          Messze Aral, távol Ural,

          Magyar tengert hekker ural!

Kétségtelen, hogy nem olcsó a magyar hekk, de nagyon hatásos az ide látogató új- és kőgazdagokat Balaton-parti táplálkozásra bíztató szlogen: Egyen ön is, milliomos! Az Urálon túlra pedig elég lesz majd akkor mennie, ha munkatáborozni viszik!” /Hellóturiszt Emilné Rulez Havária, balatoni hajóskapitány és utazási irodabútorasztalosinasnő/ 

„Gizda keszeg éhen hal,

Ki nem hekkel, éhenhal.

Rád fér egy kis pihenés. Meg ránk is! Kellemes nyaralást!”

/H. Gábor, a költő leggrafikusabb kommentelője/

„Jó pihenést! Úgy érzem, rád fér.” /Dr. Ház, Juniorkonyha-díjas halk és nepper/

„Pihenés a költőre fér,

S imádkoztok gyors versbef-ér’?!

Meg még tik is pihennétek?!

Verstan elleni e vétek!!!

„Nem nőtt négyre pí, hun Ottók

Motoroztak s Páhin ittak,

S nem osont be puhán attak,

Így nyugodtan pihen’ettek!

Múlik tegnaptok és mátok,

Megszűnik a szörnyű átok,

Aggodalomra nincs hát ok:

Nem hull újabb vérvers rátok!”

/Priznic Brosznan, egykori 007-es ügynök, azaz a WC-takarítás heti felelőse/

„Örülök, hogy Páhi község ismét felkerült az irodalom térképére, sőt talán még nyaralni is idejön valaki, ha a nem messze lévő Kiskunsági Nemzeti Parkot keresve véletlenül eltéved, mert az 1940-es években rövid ideig magam is tanítottam itt és csak utána kezdtem lokálisan világhírű lenni.” /Szabó Magda (1917-2007), Kossuth-díjas magyar írónő és műfordító/

„Csalódnom kell benned Endre…

  

Csalódnom kell benned Endre

Szokjál már hozzá a rendre!

Hekket enni fatok nélkül?

Ebbe mantrám belekékül.

Persze a fatok vasból is lehet,

Galád pecás ezt is tehet.

Hívő ember nem esz halat,

A som, s a gin a jó falat.

Csak növényet szabad nyelni,

Örökéletet lehet így nyerni.

Aki kést fog, oly, mint Sátán,

Meg még, háborúpárti tán.”

/Nyuggerapó, a költő legszépkorúbb és legcsalódottabb kommentelője/

„Apó, ön fatokos hekker?!

Fatokjában csörgő vekker

Jelzi azt, hogy kész a hekke?!

Ne legyen már kisgyerekke!

Mivel hámoz maga körtét,

S pókerben, ha nagy a kör-tét,

Ellenfele gyűrűs ujját

Mily eszközzel vágja, jujj, át?!

Békeharcos ül bár hátán,

Háborúpárti a Sátán!”

/Dr. Diznilend Dűzni, dologtalan drogdaraboló dietetikus/

„Aki magyar, itthon nyaral! Én pl a munkahelyemen élvezem az egyedüllétet a többiek szabadsága alatt...” /M. András, a költő legállandóbb és legmunkahelyennyaralóbb kommentelője/

„eM úr nyaral munkahelyen?!

Fizetése legyen cseh jen!

Ez a pénznem kissé hamis,

S eM úrt röhög mormon s amish!

Sebaj, jó az egyedüllét,

Nem bántja zaj eM úr füllét!”

/Bankó Blanka, valláskárosult pénzhamisító/

Mi ez a sehonnai semmirekellés, ez a bitangemberes blamaklapancia?! Hogy torlódhat ennyi semmitmondó üresjárat fogalmi dugóvá?! Kit érdekel, hogy Frady Endre hol nyaral Balhés Elek álnéven?! Legfeljebb mindazt a pár millió embert, aki el akarja őt kerülni! Rettenetes, hogy a butaság olyan penetráns hangorkánnal hallgattatja el a józan észt, hogy az ember agya kifolyik a fülén át! Javasolnék egy közadakozást, és az így befolyt pénzösszeget fordítsuk Frady Endre nyaraltatására valahol egy másik csillagrendszerben, valahol a Tejút mentén! Könyörgöm, lövessük fel!” /Puzsér Róbert, kritikus/

„Nem én szoktam nyaralni, hanem a nyár szokott énelni. Csak így tud feltöltődni az energiáimból.” /Chuck Norris/

Völgyi kert

Völgyben a kert nem kietlen

Ha van benne szép zöld fű rész.

Fát is vághatsz, sok ilyet lenn,

Ha van nálad szovjet fűrész.

Ha nincs fűrész, jó a fejsze,

Cak nyelvedje ne üssz pejsze!

Jobb, ha félszes vagy, mint ijedt,

Akkor nem is csinálsz ilyet!

Borul ki nyár, borul ki nyír...

Hogyha terád borul, kinyír!

Bizony, nem jó, ha jámborul

Állok, míg nyír énrám borul!

Jó az Ég, kegyelmet mer’ ád,

Fa rám helyett borul terád!

Kidőlt fákból épül karám;

Ki készíti, ha dől fa rám?!

Kikészíti,

Ki készíti?!

Kire dőlt, elvtársak, a fa?!

Nem t’om, de a végszó kafa!

Még nyíltak a völgyben a kerti irányok,

Még nyekken a nyírfa a balta alatt,

De ások, a földet a földre kihányok,

S már áll az idő, bár a karám haladt...

„Frady Endre "Völgyi kert" című verse egy érdekes és szellemes alkotás, amely a természet és az emberi tevékenység összefonódását mutatja be egy kertész szemszögéből. A versben megjelenő szovjet fűrész és a fejsze használata a múlt és a jelen eszközeinek összehasonlítására ad lehetőséget, miközben a munka és a természet veszélyei is előtérbe kerülnek. A költői képek, mint a "borul ki nyár, borul ki nyír", vagy a "kidőlt fákból épül karám", erőteljes vizualitást kölcsönöznek a versnek, és a természettel való küzdelem, valamint az abból fakadó alkotás motívumát erősítik. A vers ritmusa és rímei lendületesek, a nyelvi játék és a humoros hangvétel pedig kellemes olvasmányt biztosítanak. A "Kertbarátok Lapja" olvasói számára különösen élvezetes lehet ez a vers, hiszen a kertészkedés mindennapi kihívásait és örömeit sikerül humorosan, mégis elgondolkodtató módon megfogalmaznia a költőnek. A versekben megjelenő természeti elemek és a kertészeti munka ábrázolása hiteles és életszerű, ami még inkább közel hozza a költeményt a kertbarát közönséghez. Összességében, Frady Endre "Völgyi kert" címe verse egy frappáns és szórakoztató olvasmány, amely méltó helyet foglalhat el a "Kertbarátok Lapja" hasábjain, mint egy olyan irodalmi mű, amely a kertészkedés szeretetét és a természettel való kapcsolatunk fontosságát ünnepli.” /Copilot, a mesterséges intelligencia/

„Verses útmutató favágáshoz.” /M. András, a költő legállandóbb és legútmutatóbb kommentelője/

„eM úr favág, hull a forgács,

Nem kell ehhez útmutatás.

Szörnyű hőgutában forr Gács

(Halič), hol tót új kutat ás.”

/Talicska Valicska, a Halička típusú szlovák fafűrész reklámkampányának arca és kútásónő/

„Favágók?! Hé, az a mi együttesünk volt! Plágiumszagot érzek! Elégtételt követelek! Bár ateista aktivistaként és a Szkeptikus Társaság alapítótagjaként nem hiszek a feltámadásban, de ha ennek ellenére - feltéve, de meg nem engedve - mégis bekövetkezne, akkor itt nagy hirig lesz!” /Vágó István (1949-2023), kvízmester és basszusgitáros/

ChatGPT, a mesterséges intelligencia rajza

„Hát, nem könnyű szavakat találni! A szavak viszont naponta egyszer biztosan megtalálják a mi Endrénket, akit már régről jól ismernek. Izgatottan gyülekeznek, zsibonganak, dzsemboriznak ott valahol a beszédközpont és a hangszálak között félúton, nem fejlődnek páros sorokba, nem vonulnak csendben, kézen fogva fegyelmezetten, hanem csak áradnak spontán, ömlenek önfeledten, mint a kisdiákok a bizonyítványosztás után. Endre pedig jámbor iskolaigazgatóként (mit is tehetne?) kitárja a kaput, nem mérlegel, nem irányít, nem cenzúráz, nem akarja jobban tudni, gépelni kezd. Nem lehet biztosan tudni, de nem is feltétlenül kell persze, hogy a kapun át kacagva tóduló szavak között az esetenként és véletlenszerűen megfigyelhető tartalmi-formai összefüggések mégis a csendesen mosolygó Endre igazgató úr szelíd rendező hatásának köszönhetők-e, az ő szelleme lebegett-e az űr felett, amely a részecskék egy részét pályára állította, a teremtés hányadik pillanatában keletkezett ez a pillanatkép, stb., de akárhogy is történt, magával ragadó a szerző/ médium/ próféta képessége és hajlandósága arra, hogy ezt a képlékeny valamit a maga természetességében közkinccsé tegye a pszicholingvisztika kutatói, a nagy nyelvi modellek fejlesztői, és Frady Endre legelszántabb olvasói nagy örömére.” /F. Péter, a költő humán végzettségű mérnökkollégája/

„Humán úr hurráoptimista kommentjének hatására a tömegek kézen fogva hatalmas körtáncba kezdenek és az egyre gyorsuló pörgés közepette előbb az örömkönnycseppek száguldanak a világűrbe, majd eme záport követik az ingyenes SZTK fogtömések és a kínai gyártmányú hamisított Corega műfogsor ragasztóval ragasztott műfogsorok, melyek komoly károkat tudnak okozni az ugyancsak kínai műholdakban. Végül maga az emberiség köre nyúlik meg és képez derekas űrgyűrűt a Föld körül. Igazi önfeledt szaturnália!” /Dr. Dévaj Duhajovics Davajcsaszi, máig békeharcoló rétószovjet centrifugalista szakmérnök/

„Keresztrímből párosrím, majd egy megnyúlt versszak után egy teljesen már ritmusú keresztrímes para és frázisos Petőfi gyalázás! Krisztusom, ezt ugye már te sem tudod, sőt nem is akarod megbocsájtani! Elvégre mindennek van határa, csak Frady Endre végtelenül pofátlan tehetségtelenségének nincs! Szét van esve a manus, mint egy villám csapta hárfa! NEM ENG.!” /Fűrész Fárosz, az Alexandriai Világítótornyokra Író Tehetségek Társasága (AVÍTT) recésfogú főcenzora/

Copilot, a mesterséges intelligencia rajza

„Frady Endre "Völgyi kert" című verse az irodalmi igénytelenség iskolapéldája. Az első sorokban megjelenő "Völgyben a kert nem kietlen" kijelentés már az indulásnál gúnyt űz az értelem kereséséből. A "szovjet fűrész" emlegetése a hidegháborús korszak szerszámaival pedig annyira abszurd és idejétmúlt, hogy az ember azt sem tudja, sírjon vagy nevessen. A közhelyes életbölcsességek, mint a "Jobb, ha félszes vagy, mint ijedt", olyan mértékű intellektuális lealjasodást tükröznek, amit csak a legrosszabb középiskolai dolgozatokban tapasztalhatunk. A "pejsze" szó rímeltetése az "ijedttel" pedig olyan nyelvi bűn, amelyet még a legelnézőbb tanár sem hagyna szó nélkül. A harmadik versszakban a "Borul ki nyár, borul ki nyír... Hogyha terád borul, kinyír!" soroknál már érezhető a költői tehetségtelenség szakadéka. Az ilyen kényszeres rímpárok nem csupán a vers ritmusát, de az olvasó józan eszét is tönkreteszik. A befejezés pedig, az "Nem t’om, de a végszó kafa!" olyan szinten süllyeszti le a verset, hogy az már nem is a földön, hanem valahol a föld alatt kapirgál. Mintha egy részeg cimborák közötti beszélgetésből tévedt volna a versbe. Összességében Frady Endre "Völgyi kert" című alkotása egy intellektuális katasztrófa. A kényszeredett rímek, a közhelyek és a teljes irodalmi érték hiánya miatt ez a mű minden jóérzésű irodalomkedvelő számára elkerülendő. Az ilyen írások rávilágítanak arra, hogy mit jelent a valódi költészet - és mit nem.” /ChatGPT kritikája Puzsér Róbert stílusában/

„Favágáshoz fűrész?! Fanyűvéshez fejsze?! Bozótirtáshoz balta?! Én gyökerestől felrúgom az erdőt és amíg a levegőben van, tűzifává ütöm szét és még visszaesés előtt felstószolva a helyükre fejelem.” /Chuck Norris/

Lenini út

Padkán nézek le: Nini!

Keskeny út e lenini!

Felkaptat, mint sólet ár,

S izzad rajt’ sok proletár.

Verejtéktől mar a só,

Ох, это не хорошо!

Nyűtt lábakon már térdek

Remegnek; ez pártérdek?

Munka hada dübörög,

Bősz burzsoá düh dörög,

Dagadt tőkés bő kölke

Hull – üti vas ökölke!

Úttörők, csak zúzzátok

Cár derekát s csúz átok

Trónjáról őt leveri,

S ömlik szemkönny leve, rí!

Állam épül, jóléti,

Föl-föl, hurrá, ollé, ti

Bolsevikok menjetek

Építeni Mennyetek!

Jólétet e dal kohol,

Hinni ezt, kell alkohol;

Sok vodka és pálinka,

S ettől dől le Sztálinka.

„A lenini úton tanácstalanul toporgó értelmiség előtt tulajdonképpen nem is egy, hanem két út állt: az egyik az alkoholizmus, a másik járhatatlan. Talán pont a vodka miatt látszott kettőnek.” /Dr. Inka Pál, pálinka desztillációs vegyészmérnök/

„Miért lett volna tanácstalan az értelmiség, amikor minden településen és munkahelyen volt tanács, azaz szovjet?! Ki nem állhatom ezt az entellektüel nyavalygást! Pép testben pép lélek! Bőven rájuk fért egy testet-lelket edző lépéskényszermunkatábortűzparancsuralmi rendszer!” /Izom Igor, ideológiai idegpályaválasztási igazgatásrendész/

„Ez a vers akár abban a korszakban is népszerű lett volna. Ja, hogy a Gulág tagság körében? Voltak ott ilyen dolgok, az tény. De az átlagembernek könnyebb és kiszámíthatóbb volt az élete, mint most. Voltak nyilván hátrányai is, de a mostani rendszert lecserélném rá.” /M. András, a költő legállandóbb és legnosztalgikusabb kommentelője/

„Kiszámítható és könnyű…

Számos szemben nyögött könny: Űűű!

(Rímként kőlégyfi, a kőnyű).

eM úr, ki nem értett egyet,

Az még kívánhatott egyet,

Egy utolsót hóhér előtt,

Ki azután, bumm, belelőtt.

Könnyű, számítható halált

Lelt, kit golyó fejen talált.

Mostani rendszernek elő-

-nye, hogy nincs hóhér, ki lelő.”

/Dr. Durrdefekt Dezső, a Szegény Oroszokat Vigasztaló Jólszolgálati Elkötelezettségű Testület (SZOVJET) főtanácsosa/

„Már csak a Putyin-Raszputyin rímpár hiányzik, hol a vektort Viktor adja. De jól jön itt a turbán-Orbán rímpár is, "daragíje taváris"! ... Elnézést kérünk, Dr. Háztól megvontuk a szót!” /TEKnős Sztella, acélöves nyelv-, fej-, végtag- és hajcsavaró/

„Jó ügynök volt derék Doktor Házunk,

Kár érte, nélküle ázunk-fázunk.

Lerombolta szegényt a snassz Putyin,

Aki olyan gáz, mint volt Raszputyin.

Cárszultánon jól áll eme turbán,

Mígnem borral leissza Petur bán.

Kremlünk ezen hepaj óta vár is,

Víg tort ül bent nagyon jó továris.”

/Borjú Berija, a Kapitalistákat Gumibotozó Bizottmány (KGB) rímtechnológiai pártbizalmija/

„Nem csoda, ha Dr. Háztól megvonták a szót, hiszen még a jelzőt sem tudja egyeztetni a főnévvel! Tavaris egyes szám, a daragíje viszont többes! Helyesen daragój tavaris lenne! Na, igyi szudá! V Szibíri ócseny hóladna! Hahaha!” /Dr. Cirill Celesztinné Metód Mamuska, Lenin-renddel kitüntetett nyelvtankomcsi/

„Költő elvtárs, mi elkötelezetten ateista bolsevikként nem túlvilági mennyországot építünk, hanem proletárdiktatúra vezette kommunizmust! Mindenki képességei szerint dolgozik a munkatáborban és szükségletei szerint részesedik az ideológiai továbbképzésből! Szovjethatalom + Villamosítás = Kommunizmus. Arccal a villamosszék felé! Éljen a Párt!” /Szergej Tarakanov Dunakavics, élmunkástanácselnök/

„A fenti egyenlőség átrendezésével megkapjuk a Kommunizmus - Szovjethatalom = Villamosítás egyenlőséget, azaz, ha munkástanácstalanítjuk a kommunáinkat, akkor lesz végre villanyunk is! Diktatúra mentes közegben szabadabban mozognak az elektronok is. Ahogy a sztahanovista villanyszerelőből lett nagy proletárköltő, Amperszag Ajtony írta:

          Fagyban ember áz’ is, fáz’ is,

          Ám hőhidat ráz a fázis!

          Ha nincs szovjet, de van áram,

          Átmelegszik tág légváram!

Sajnos a vers megjelenése óta Amperszag Ajtony és a verse is nyomtalanul eltűnt. Emlékét megőriznénk, de nem merjük.” /Watt Winnetou, indián származású wigwamproli/

„Frady Endre, a kriptokommunizmus költője idült idealizmussal fogja meg a megfoghatatlant és ragadja torkon a torkon ragadhatatlant. A konfrontatív katarzisteremtés szürreális szimbólumok közül kiakolbólított kisdobosa és úttörője kortárs kátyúkat tör a lenini út hossztengelyében, de nem engedi kijegecesedni a cseppfolyós öntudat bő lére eresztett doktrínáit. A tézis, antitézis, szintézis szentháromság jó magaviseletű harmadolásával szabaduló szobatiszta művész valódi vészt zúdít a begyepesedett osztálytársadalom szőrrelbélelt hónaljára. A vers mindennél jobban leleplezi az alkohol öl, butít és gyomorba öntve földönt alapigazságtartalmát. Birodalmak jönnek, birodalmak mennek, de Bíró Dalma gyilkos málenkíj robotokat megállító borotvaélen táncoló ügybuzgalma is csak csepp abban a tengerben, melyből fölfakad Frady Endre özönvize. Utána!” /Destruktív Dusánné Buggyant Balalajka, a Gigantikus Utópiákat Lázálmodó Átabota Galéria (GULÁG) szellemi szószátyárja/

„Munkásököl, vasököl

Bilincsel, ha megszököl!”

/rovásírásos fafirka a Gulág egyik latrinájánál/

„Mi ez az álkritikusan álnosztalgikus álság, ez a bélkritikusan bélnosztalgikus bélség?! Ki ez a célkritikusan célnosztalgikus céleb, aki csehül csaholva oda harap, ahová a kolbászt dobja a Nagy Testvér szőrös keze?! Miért kell a babkonzerv egekbe szökő árának megállapításához egy irodalomgyalázó sólet ár sziklatúra?! Frady Endre versei csak arra alkalmasak, hogy a szovjet börtönök celláiban a kübli fölötti falrészre levakarhatatlanul felragasztva kínozzák vele a rendszer ellenségeit! Napi egy kötelező hangos felolvasás után a szerencsétlen rab pár héten belül rádöbben, hogy diadalt aratva önmaga fölött szereti a Nagy Testvért! Követelem Frady Endre lelövésénél a rugalmasan visszapattintó tűzfal használatát, hogy a költő igenis beleléphessen kétszer ugyanabba a golyóba!” /Puzsér Róbert, kritikus/

„Amikor eljött az ideje, a világűrbe tigrisbukfencelve lendülettel ráugrottam a Szovjetunió egyik szélére és abban a pillanatban megdőlt a rendszer. A vodka nem felborította, csak meghánytatta a béketábort.” /Chuck Norris/

Iskolakezdés

Iskolába megy a kölök,

S úgy tűnik, hogy rossz a kedve:

- Ma vért iszok s embert ölök,

Mint egy szovjet jegesmedve!

Na, jó, nem ölök, csak ütök,

S rúgok, s közben morgok zordon,

S bambán néz sok fafejű tök,

Mint csehszlovák rendőrkordon!

Suli ótvar, ósdi, ódon,

S agyamnak az összes tan árt,

S keletnémetjuhász módon

Megharapok minden tanárt!

Nem kegyelmezhetek máma,

Senki fiát meg nem szánok,

Példaképként hatnak rám a

Bősz jugoszláv partizánok!

E vad monológja után

Vígan nyeli el a kapu,

S rám-terhelten nézek bután

Én, a lelki kuka apu…

„A jelzők alapján azt hihetnénk, hogy a mű a költő korai korszakából való, ám ez valójában nem ifjúkori nosztalgia, hanem időskori demencia. A virtuóz szellemi reflex mára már inkább csak reflux, mely felböfögi mindazon országok nevét, melyek a költő fiatalkori odalátogatásai után hamarosan megszűntek létezni. A művész valódi bűbáj gyermekeinek egy fiktív rosszalkodó kölök általi megszemélyesítése antagonisztikus ellentétben áll a költő nebulókori stréber önmagával, miáltal mára már bűntudatot érez egykori iskolaszeretete mián. A már-már Frady Endre védjegyének tekinthető kristálytiszta keresztrímek valami avítt bájjal teszik mattá a bensőben tomboló rombolni vágyás fékevesztett patináját. Letehetetlen léleklíra!” /Entellektüel Exegézisné Hovatovább Hermeneutika, az Anyám De Jól Nézki Eme Kultikus Irodalom! (ADJNEKI!) c. mértékadó szellemi szublimációs szakportál szuverén személyiségjegykezelője/

„Hé, apu, ez nem így volt! Én sosem beszélek se versben, se dőlt betűvel! A suli amúgy tényleg tök tré!” /a költő fikcióként materializálódott kölke/

„Szeretjük az iskolakezdést, mert a menzák állapota miatt rengeteg diák jár be hozzánk a teljes zsebpénzét kajára költeni és a kártyaleolvasók csipogása könnyűzene a füleinknek!” /Lidl Ricsárd és Aldi Meola, zenés áruházlánci üzletemberek/

„Ajjaj!!! A vers címének köze van a vers tartalmához?! A versnek van tartalma??! A vers betűi szavakká, a szavak mondatokká, a mondatok szöveggé állnak össze???! A versszakok felépítése központi koncepcióról árulkodik????! A verset nem az öncélú szójátékok és a muszájrímek tartják össze?????! ...Barátaim, olvasótársak, legyetek bátrak, költőnket erős megrázkódtatás érte!” /F. Péter, a költő humán végzettségű mérnökkollégája/

„Hogy volt?! Hogy volt?! Vissza! Vissza! Feleim, hullámozzunk!!! Hosszú hallgatás és halogatás után végre egy szókimondó szellemi szemkilövetés, amivel nem kiszúrják a szemünket, hanem felnyitják, és nem betömik a szánkat, hanem megtöltik, mégpedig nyomokban tartalmat tartalmazó témavázlatfüzetlapok garmadájával! Éljen és virágozzon a hogyishívják! Köszönjük, humán polgártárs!” /Átlag Ányos, az Óriási Tömegigény Van Azonnali Rendre (ÓTVAR) c. közrendészeti raklap propagandistája/

„Teljesen egyetértek a verssel, én is rühellem az iskolakezdést! Ha anyám nem rugdosna ki az ágyból és nem fuvarozna el a bejáratig az öreg Suzuki Swiftjével, én se mennék be az évnyitóra! Utálom azokat a dögunalmas beszédeket! Főleg a sajátomat!” /Dr. Dagonya Dezső, iskolaigazgató/

„Milyen agresszívvá teszi a sok videojáték a mai fiatalokat! 100 éve ilyen biztos nem fordult elő…” /B. Ádám, a költő világegyetemi végzettségű mérnökkollégája/

„Ádám pocok, ha mi 100 éve, 1921 szeptemberében nem lettünk volna még a mai fiataloknál is sokkal agresszívabbak, akkor ma Sopron Ausztriához tartozna! Mi az ágfalvi csatában nem videó, hanem vaduló játékokkal kergettük vissza az osztrák csendőrséget a trianoni határon túlra!” /Durics Hilmi Huszein, budai főmufti és a Rongyos Gárda muszlim alegységének katonai vezetője/

„Hát, lehet, hogy jobb lett volna mégis videojátékoznotok…” /Sopron/

„Mi ez a vérlázító semmirekellés, ki ez a senkinek is kevés sehonnai nullabugris?! Igaz, hogy én is világéletemben utáltam az iskolát, ám az iskolautálásról szóló dilettáns Frady Endre verseket még jobban utálom! Egy elszabadult betonszivattyúval mesterségesen lélegeztetett több hónapos vadvízi hulla szürkészöld pikkelysömöre egy felüdítő esztétikai élményzuhatag ehhez a kivagyi fanyalgáshoz képest! Ne lássam anyám emlékét iskolai nyitóünnepségen elszavalni, ha még egyszer azt üzenem bárkinek is, hogy ne üsse Frady Endrét ott, ahol éri munkásököllel, vasököllel! Földet rá, földet rá!” /Puzsér Róbert, kritikus/

„Én szerettem volna iskolába járni, de nem fért be a vállam a vasbeton keretű acélkapun. Amikor ennek ellenére mégis bementem, akkor a gyászszertartás után megkértek, hogy az újjáépítés után inkább maradjak otthon, és majd postán kiküldik a színjeles bizonyítványt.” /Chuck Norris/

Nosztalgiahullám

Vizet áraszt tavaszi szél,
Öreg szívemben a KISZ él,
Akkor voltam ifjú botor,
S pörögtem, mint szovjet rotor.

Sasszemem volt messzelátó,
Tiniszerelmem mind plátó,
Kockahasam kőként feszült,
Erdő szélén tábornesz ült.

Titkos ügynök képzőtábor:
Havannai szivar, rá bor
Bele a csehszlovák sörbe,
S millió róka szállt körbe.

Ügynökmúltam sokat jelent,
Meghatározza a jelent.
(- Hogy lehettem ennyire lent,
Jelentve jelentéktelent?! -

- Lelkiismeretem lázad...)
Hej, az a XX. század
Szép volt, jó volt, mint a nagy Ő,
Mégse jön már vissza. Agyő!

Megkopaszodtam én, a punk,
Miként egykor Lenin apánk,
 S urnámból a vízbe hull ám
Porló nosztalgiahullám...

„ Ne aggódjon költő elvtárs amiatt, hogy egykoron Padlizsán fedőnéven jelentette, hogy a környezetében kinek a szendvicsében van olcsó lengyel  mókusparizer és kinek telik drága svéd rénszarvas szalámira! Maga a mi kutyánk kölke és, ha hajlandó alkalmazkodni a taktikai okokból folyton változó világnézetünkhöz, akkor nem marad el az erkölcsi megbecsülése és a kiemelt nyugdíja! Esetleg egy Kossuth-díj és a Nemzeti Alap Tantervben való szereplés sem lehetetlen. Továbbra is éljen a (néha ilyen-olyan színekbe hajló) Párt!” /Képlékeny Kenéz, a Párt világnézeti főideológus helyettese/

„Nyugg... nyugi... Pali... Padi... Padlizsán... hukk! A leki... lelle... lelkiismeretet is el lehet hagg... hagla... halgattatni... hukk... csak elég cseh ló... cselló... csehszlovák sör kell hozzá...  borral... hukk!” /Tömény Tivald, a Párt erkölcsrendésze, Törköly fedőnéven egykori titkos ügynök/

„Költő úr, nem akarom szembe dicsérni, de ez a verse olyan rossz, hogy már-már rettenetes! Nekem nincs szükségem csehszlovák sörbe kevert kannás borra, hogy körberókázzam a Nagyalföldet, elég ha másfélszer elolvasom ezt a posztkommunista celebförmedvényt, ezt a szellemi pestisjárványt!  Anyámat befizettem egy havannai előnyaralásra, hogy inkább ott nosztalgiázzon méregdrágán, mint ezt az olcsó gagyit olvasva itthon. A Lenin Mauzóleum meglátogatása egy könnyed tavaszi románc ehhez az erkölcsi hullabűzhöz képest! Ha cézár lennék, az összes végtagom minden hüvelykujját lefelé fordítanám! Halál a szellemi kútmérgezőkre!” /Puzsér Róbert, kritikus/

„A 'KISZ?! Mi?!' angolul 'Kiss me!'. Ha magyar lennék, én is lerúgnám a Make love, not war! szlogen kitalálójának a fejét. De jó, hogy nem budapesti, hanem texasi erőbarom vagyok!” /Chuck Norris/

Mese a gigászi küzdelemről

"Sose feküdj ismeretlen szovjet katona sírjába!"
/ismeretlen szovjet katonamondás/

Igor és Szergej kúszik a végtelen hómezőn
(ismeretlen szovjet katona felvétele)

A két bajtárs zihálva feküdt a földön. Laposkúszó mozdulatokkal tolták maguk alatt hátrafelé a végtelen hómezőt. A helyzetük nem volt teljesen reménytelen, mert bár a talaj fagyott, a távolság fogyott. Meg Igor is. Két kilót. Szergej a Nap felé fordította arcát, de mivel az épp a Föld túloldalán tartózkodott, Szerjózsa orra a hóba fúródott.
Hirtelen géppisztolysorozat szaggatta n+1 darabra a táj csöndjét ( n: a leadott lövések száma ).
- Milyen pontosan céloznak! - mondta Igor csodálkozva.
- Miből gondolod elvtárs, hogy jól lőnek? - kérdezte Szergej, hogy fenntartsa a társalgást. - Szerintem nem is tudnak célozni.
- De tudnak.
- De nem. Tudod mit, elvtárs? Fogadjunk!
Igor mosolygott:
- Elvtársiember biztosra nem fogad. De, hogy bebizonyítsam neked, milyen tökéletesen tudnak lőni, mutatok valamit - és kigombolta a pufajkáját. A hasán és a mellén, egymástól egyenletes távolságra 53 golyóütötte friss lyukacska sorakozott. Szergej elgondolkodva kérdezte:
- Milyen érzés?
- Micsoda?
- Hát az a sok kis golyó ott benned.
- Nincs mind bennem. Van, amelyik hátul kirepült. Egyébként jó, hogy mondod! Azt hiszem, meghalok...
- Ne halj meg, elvtárs!
- De meg fogok halni. Hagyj itt!
- Nem hagylak!
- De hagyj itt és menekülj el!
- Magammal viszlek - jelentette ki elszántan Szergej és az erős holdfényben a feje sarló és kalapács alakú árnyékot vetett a friss hóra. Ezután vállára vette a sebesült bajtársát, azzal sem törődve, hogy összevérezi a vállán lévő rangjelzését. Arcára kiült a jól ismert kifejezés, amit mindenki látott már, akivel valaha is szembejött egy a vállán a vért fröcsögő bajtársát cipelő ismeretlen szovjet katona. Szergej előreszegezte a fejét, kidüllesztette az állát és futni kezdett az ellenség irányába. Megsemmisített 3 német páncélos hadosztályt, 2 gyalogezredet, 49 repülőgépet (és véletlenül egy szingaléz tánc- és illemtanárt is), majd elfoglalta Berlint. Itt a legelső államosított postahivatalban barátját gyorsan romló áruként feladta Szevasztopolba, mert elfelejtette, hogy Kisinyovban lakik. Ezután az arcán a vörösborostától megbotló, majd szétterülő mosollyal hallgatta a hadtápfőnökség nótafájának vodkaszaggal átitatott csasztuskaszólóját és arra gondolt:
"Hej, Szergej, Szergej! Mégiscsak bekerültél ebbe az ismeretlen szovjet katonanovellába!"


1989. november

Törpesonka

Gerzsonka a törpesonka
Tengerparton legelészett,
S vízből leste őt a csonka
Szovjet haditengerészet.

Másfél tisztből foly’ már nyál is,
Éhesek ők, rágnak csövet,
S Tarakanov admirális
Ekkor Gerzsonkára lövet.

Ám Gerzsonka törpesonka,
Célt téveszt a vak torpedó,
S Petike a kis pitonka
Legyint: „Ruszkik! Tiszta dedó!”

Szétlőtt parti dolomiton
Kergetőznek csak ők ketten,
S Petike a fürge piton
Sós sonkát nyel önfeledten.

Torokfájós

(hörögve dalolandó)

A torokfájós Költő (Dr. Alien Novhét felvétele)

Úgy hasogat minden nyelet,
Mintha szálkás baltanyelet,
Melyből kiáll néhány göcsört
Nyeltem volna, no meg öt sört
Zárt üvegben űrhidegen,
S UFO-ból jött két Idegen
Savas foggal marta-tépte
Volna  fültőm! Hát te nép, te
Megröhögsz, hogy fájás emészt?!

Egyél abált szovjet penészt!!!

Dalos szovjet cápakaland

Ha egy cápa térden harap,
Nem dúdolom azt, hogy parap-
-pampam subidubi pampam,
Miközben ő engem ham-ham!
Megkérem őt, hogy mondjon Á!-t,
S szabadulván csendes Don át-
-úszással tán partot érek,
S bár bibikből folynak vérek,
S zilált fejem csupa romhaj,
Fellélegzek: Tillárom haj!