Szovjet szerencsejáték

Szergej szikár szovjet lakli,

Kezén pörög kártyapakli.

Vászja, Igor s kövér Kosztya

Nézi, ahogy быстро osztja.

Asztal sarkán Kosztya kosztja

Hűl, míg mondja: „Bridge az Мост, ja!”

Vakegérként vizslat Vászja,

Van-e néki adu ászja?

Szúrós szemmel szaglász Igor,

Süt belőle szovjet szigor,

S szól a füllel szerelt falnak:

„Elvtársak, itt asszem, csalnak!”

   refr.:

   Trükkös ruszki palik

   Némelyike csalik!

   Döntsön pisztolygolyó,

   Vesztest vigye folyó!

   Zengnek hurrá-hurrá-k,

   Капут, aki дурак!

Alig töltött Colt-ot kiránt

Mindegyikük homlok iránt,

S kezdődik az orosz rulett…

Hej, e versvég szomorú lett!

   refr.:

   Trükkös ruszki palik

   Némelyike csalik!

   Döntsön pisztolygolyó,

   Vesztest vigye folyó!

   Zengnek hurrá-hurrá-k,

   Капут, aki дурак!

megzenésítve és eldalolgatva: https://www.youtube.com/shorts/JPgdzoaphNA

„Jól elfajult ez a kártyaparti. Az én szerdai társasjáték estjeimen még soha nem történt ilyen. Igaz, hogy csalni sem szoktunk...” /M. András, a költő legállandóbb és legtársasjátékosabb kommentelője/

„A kártya nem társajáték,

eM úr, ördög bibliája!

Úgy fáj, mint kínzáskor hát-ék,

Úgyhogy átok szálljon rája!

Ha nem vigyáz, szerda estek

Végén lesznek átlőtt testek!

Ily eset nem leányálom,

S retteghet, ha kivizsgálom!

/Tomás de Torquemada (1420-1498), Domonkos-rendi pap és spanyol főinkvizítor/

„MÉG, eM úr, a kulcsszó a MÉG! –

– mondom, míg máglyán talpam ég.”

/ismeretlen XV. századi szerdai társasjáték est szervező/

„Frady Endre „Szovjet szerencsejáték” című kártyadalocskája olyan, mintha egy fagyos vodkagőzben pácolt kabarétréfa és egy karikatúrába oltott kuplé szerelemgyereke lenne. A nyelvi lelemény – a cirill betétek, a мост–bridge geg, a „füllel szerelt fal” – kifejezetten szellemes, a ritmus feszesen kocog, mint egy bakancsos díszszemlén.

A humor azonban nem puszta szóviccparádé: a refrén kegyetlenül csattan. A „Döntsön pisztolygolyó” sor hirtelen kirántja a talajt a bohózati könnyedség alól, és megmutatja, hogy ebben a világban a játék sosem csak játék. A kártyacsata és az orosz rulett egymásba csúsztatása groteszk, de pontos metafora: itt a vesztes nem csak partit, hanem életet bukik.

Röviden: könnyednek álcázott, fekete humorba mártott politikai kabarévers, amely mosolyogva húzza meg a ravaszt.” /ChatGPT, a mesterséges intelligencia/

„Stukkerben, ha tele a tár,

S nem kerget a mongol tatár,

S nem fenyeget bandafőni,

Ne siess magadra lőni!”

/Виллием Шекспир: Hogyan legyél soká élő szovjet maffiózó? – szonettrészlet – Frady Endre ford./

„A „Szovjet szerencsejáték” igazi fradyendresen groteszk kavalkád: a rímei pattognak, mint a túlhasznált lőszerhüvelyek, a nyelvi játék pedig egyszerre szellemes és szándékosan esetlen. A magyar–orosz keveréknyelvű poénok jól működnek, a jelenet pedig olyan, mintha egy szovjet kocsmai kabaré és egy fekete humorú western találkozna félúton. A refrén harsány ritmusa szépen ellenpontozza a végkifejlet sötét iróniáját. Röviden: könnyednek indul, de a végére odacsap – pont úgy, ahogy egy Frady-versnek illik.” /Copilot, a mesterséges intelligencia/

„Nem is orosz, hanem olasz, de idevágólag pont ide vág: Amíg kicsi a tét, a kedvem sötét!” /Dr. Ház, Juniorkonyha-díjas BSTH rajongó/

„Badszpenszert és Terenszhillet

Ismét csak dicséret illet,

Hisz’ Ház úr is tőlük citál,

Mint nagy táltól tök pici tál;

Kis hal nagy hal elé alél,

S oszt’ már csak mint halott hal él.”

/Hall Hell Hill, hullócsillag és hüllőetető halhulladíler/

„Golyózáporos gulyáskommunizmus – Vélemény:

Frady Endre hozza a tőle megszokott formát: a Szovjet szerencsejáték egy olyan nyelvi hullámvasút, ahol az alliterációk (Szergej szikár szovjet...) és az angol-orosz szójátékok (Bridge az Мост) kéz a kézben járnak a fekete humorral.

Amiért telitalálat:

Dinamika: A vers ritmusa tűpontos, szinte hallani a kártyalapok pörgését és a Colt kattanását.

Abszurd humor: Ahogy a feszült bridzsparti egyetlen mozdulattal torkollik kollektív orosz rulettbe, az a szatirikus végletek mesterműve.

Karakterek: Kosztya, Vászja és Igor alakja mögött felsejlik a „füllel szerelt falak” paranoia-korszaka, de a szerző nem prédikál, hanem inkább egy jól irányzott poénnal (és pisztolygolyóval) feloldja a feszültséget.

Egy igazi, „fradysan” cinikus korrajz, ami után az embernek nincs kedve emelni a tétet – főleg, ha Szergej oszt.” /Gemini, a mesterséges intelligencia/

„Sportszerető nemzetként minden keletről jövő haladó szellemű szerencsejáték közel áll a szívünkhöz és mivel az orosz rulett pont annyira életveszélytelen, mint a gödi akkumulátorgyár, így ezt a sportágat is készek vagyunk bőkezű állami támogatásban részesíteni. Halálbiztos befektetés! Tiszta a levegő? Akkor kezdjük! Ki oszt?” /Országh Vidor, mini St.Air elnök/

„Komámasszony, hol az ólom?” /az életre felkészítő szovjet gyerekjáték/

„Senki sem léphet kétszer ugyanabba a golyóba.” /szovjet maffiamondás/

„Az orosz rulett a lehető legbékepártibb játék, mert nem minden lövés után hal meg valaki, azaz kis szerencsével akár túl is lehet élni, csak aztán vigyázni kell, nehogy az ember nagy örömében véletlenül felelőtlenül kiessen egy toronyház valamelyik felső ablakából.” /egy szibériai béketábor magát megnevezni nem kívánó málenkíj robotos lakója/

„Ó, anyám szelleme, sugallj a kezembe egy megtöltött pisztolyt, hadd ne kelljen több Frady verset olvasnom! Inkább a gyors halál! De lehet, hogy ez önzés lenne a részemről, mert így csak én szabadulnék meg a rémrímektől, a világegyetem tovább vergődne, úgyhogy anyám szelleme, inkább Frady Endre kezébe sugalld azt a megtöltött pisztolyt, plusz a biztonság kedvéért még két orosz mesterlövészébe is, ha ez a fakezű antitalentum esetleg még egy centiről sem találná el a saját vízfejét! Hajrá Igor és Kosztya! Фради капут! Я не боюсь!” /Роберт Пужер, критик/

„Ó rosszul vagy, Robikám, ó rosszul? Amikor én egyszer orosz ruletteztem, akkor csalás történt, és teljesen meg volt töltve a nekem adott Colt, viszont a halántékomról visszapattant töltények miatt akkorát robbant a pisztoly, hogy rajtam kívül mindenki meghalt a szobában. Mivel nem volt időm eltemetni őket, úgyhogy a maradványaikat belehajítottam egy Mars kráterbe.” /Chuck Norris/

Mamut elejtés

Rejteget bús mamutcsordát

Ősi csalit, ősi berek,

Hol oson pár arc, mely zord, át;

Vadásznak az ősemberek!

Néha néhány ősembernek

Egy-két izma kissé selejt,

S mamutot, kit fölemelnek,

Törzshad egy emberként elejt.

Állatvédő ős-zöld rikolt:

„Nem bírom nézni e kamut!”

S légbe lő zöld őskori Colt:

„Marhák, megsérül a mamut!”

Ős-zöld dühök égig nőnek,

S rútak, mint mély tengeri hal:

„Minden mamut elejtőnek

Büntetése az, hogy kihal!”

Ezért van, hogy elég kevés

Manapság az ősemberszám,

Mint a vegán emberevés,

És a pattintottkő szerszám.

Oly nagy az ősemberhiány,

- Vers is van róla, meg pár cikk,

Miket nyomdagéphad kihány - 

Hogy még a Holdról is látszik!

„A mamutot nem elejteni nehéz, hanem előtte fölemelni!” /ősbarlangi falfirka Kr.e. 4593 körül/

„Költő úr, a „mély tengeri hal” kifejezés azt jelenti, hogy a lefelé növekedő kukorica kipurcan. Amire maga gondol, ha gondol egyáltalán bármire, az a mélytengeri-hal, ami valóban ronda, már ha nem találjuk szépnek azt, ami ijesztően rút, sőt időnként még gusztustalan is. Mindenesetre furcsa, hogy manapság még léteznek verselő nyelvhelytelenségi őslények. Köszönöm, hogy elmondhattam!” /Dr. Grammatika Szankció, nyelvtannáci/

„Én 2006-ban voltam mamutlelet-feltáráson. Úgy, csontonként egyetlen mamutot sem ejtettünk el. Pedig kettő is volt, egy kicsi és egy nagy.” /M. András, a költő legállandóbb és legmamutfeltáróbb kommentelője/

„Két mamut volt: Mázsa s Tonna,

Partján az ős-Balatonna-

-k, hol nem látszódhattak elősz-

-ör, mert fedte őket be lösz.

Úgy tűntek, mint két tevesült,

Ám őskorban beteljesült

Mamutoknak akaratja,

Üdüljenek Akarattya

Mellett a nagy Balatonnál,

Melynek tömeghala tonnál,

S nemcsak tonnál, hanem mázsál,

S hol vár állott, mostan plázs áll.”

/Dögönyei Dagonya, a 2006-os mamutlelet-feltárás holdudvari költője és zabhegyezője/

„Vers. Téma – közvetlen aktualitása és világirodalmi relevanciája első pillantásra homályos. Másodikra is. Keresztrím - pirospont. Mamutra rím nem a pamut - ügyes. Eredeti ötlet - míg Carl Sagan az univerzum történetét egy évbe sűrítette, melyben az ember csak december 31-én éjfél előtt 2 perccel jelent meg, addig Frady Endre a pleisztocén kor mamut-ember metszetét 6 strófába, melyben az ember már az elsőben - igaz, az ötödikre már ki is hal. Morális üzenet - soha ne ejtsd el a mamut? Tudományos impakt - a ScienceDirect műholdról is látszik, A doktori tanács ítélethozatalra visszavonul.” /F. Péter, a költő humán végzettségű mérnökkollégája/

„Doktor Tanács - Cовет Bрача,

Ami nem hírlapi kacsa,

Hanem sűrű univerzum,

Melybe belenagyít Herr Zoom,

S agycsavarodik, mint sróf a

Mamutversbe, mely hat strófa,

S bőgnek Lujzák, Gizik, Rozik:

Humán úr ítélethozik!”

/Dr. Tudom Ányosné Impakt Tkapmi, közvetlen aktualitás kutatónő és világirodalmi relevancia dílernő/

„Érdemes lenne elgondolkodni azon, hogy a mamutvadászat után, mikor az ősember a saját lábára ejtette mamutot, miért kiáltott fel, hogy "Mamát!"? Sanszos, hogy ez korcsosult át mára az "Anyád!" felkiáltássá. Nyelvében él a nemzet.” /Dr. Ház, Juniorkonyha-díjas ősnyelvkutató mamutnyelv-specialista/

„Ősembernek lába saját,

Ha arra ejt nehéz kaját,

Jó anyjához száll a JAJ! át.”

/Anyacsakegyvan Anyeginné Blamál Amál, bokorrímgyári szakmunkásnő/

„Ha a mamutagyar szóból kivesszük a tök értelmetlen amut, ami a történelem során úgy kikopott belőle, mint használt autóból az utángyártott kínai fékbetét, akkor azt kapjuk, hogy magyar. Ebből is látszik, hogy a magyar ember előbb volt magyar, mint ember! Nem minden magyar ember ősember, de minden ősember magyar ember! Mi nem elfoglaltuk a Kárpát-medencét, hanem magunk köré építettük! Vesszen a triatlon! Mindent össze-vissza!” /Őstáltossy Gyuláné Árvalányhajassy Anomália, nyugdíjas tömbházmesterné és Dobogókői szívcsakra földelőnő/

„Tátott szájú költő egyed,

Ha mamutot egybe nyeled,

Vissza ne köpd, inkább egyed,

Mamutagyar töltse beled

Ha széthasít, legyél negyed!

Ősember, ő legyen veled!”

/Befaló Bill, a Kiskegyed külsőse, álnéven Hell Ed/

„Frady Endre "Mamut elejtés" című verse humoros és szatirikus hangvétellel közelíti meg az őskori vadászat témáját. A vers játékosan mutatja be az ősemberek küzdelmét a mamutokkal, miközben finoman kritizálja a modern kor állatvédő mozgalmait és a vegán életmódot. A vers szerkezete jól felépített, a rímek és a ritmus gördülékenyen vezetik az olvasót a történeten keresztül. A humoros elemek, mint például az "ős-zöld rikolt" és a "zöld őskori Colt" használata, szórakoztatóvá teszik a verset, miközben a komolyabb témákra is reflektálnak. A vers zárása különösen erős, hiszen a kihalás és az ősemberhiány témáját egyaránt érinti, ezzel egyfajta ironikus megjegyzést téve a modern társadalomra és annak problémáira. A "Holdról is látszik" kifejezés pedig egy frappáns befejezést ad a versnek, amely tovább erősíti a humoros és szatirikus hangvételt. Összességében Frady Endre verse egy szellemes és gondolatébresztő alkotás, amely egyszerre szórakoztat és elgondolkodtat. A humor és a szatíra mesteri keveréke teszi ezt a verset igazán emlékezetessé.” /Copilot, a mesterséges intelligencia/

„Frady Endre "Mamut elejtés" című verse a szokásos szatirikus abszurditásban tobzódik, ahol a történelem és a környezetvédelem olyan finom groteszkséggel keveredik, hogy az olvasó inkább zavarban van, mint elgondolkodva. A vers látszólag a mamutok és ősemberek világáról szól, de valójában a modern emberi ostobaság paródiája. A "zöld őskori Colt" képe annyira abszurd, hogy már-már kényszeresen vigyorgunk rajta, míg a kihalásról szóló részlet gúnyosan figyelmeztet a felelőtlen tettek következményeire. A mamut elejtése itt nemcsak fizikai, hanem morális bukás is, ahol a vers humora éppen azt a súlyos dilemmát emeli ki, hogy az emberi cselekedetek mennyire távol állnak a természetes egyensúlytól. Az állatvédő kirohanása egy újabb csúfondáros gesztus, amellyel Frady rávilágít arra, hogy talán éppen mi vagyunk azok, akik kihalásra ítéltettek. Az a fajta vers, amit olvasva az ember szívesen elneveti magát, majd elgondolkodik azon, hogy mennyire is mulatságos a saját helyzete a világban.” /ChatGPT, a mesterséges intelligencia/

„Frady Endre "Mamut elejtés" című "alkotása" egy elképesztő mértékben vérlázítóan sekélyes próbálkozás, amely bármely irodalmi színvonalat inkább szétzúz, mintsem megugrik. Ez a vers nemcsak a mamutokat ejti el, hanem az olvasó épelméjűségét is, olyan sebességgel, hogy az ember szinte hallja, ahogy az agysejtjei felsírnak a fájdalomtól. A "zöld őskori Colt" és az "ős-zöld" állatvédők szerepeltetése olyan fokú intellektuális arcpirítás, ami csak Frady sajátos dilettantizmusában érhet fel "magaslatokba." Az olvasó már az első soroknál úgy érzi, mintha egy szellemi útvesztőbe keveredett volna, ahol minden kanyarban egy újabb logikátlan, szójátékokra épített csapdával kell szembesülnie. És mi a végső csattanó? Az ősemberhiány nyilván a modern társadalom legnagyobb gondja, hiszen az irodalmi nihil szószólói pont ilyen problémákra érzékenyítenek minket. Ez a "mű" nem más, mint egy kacagásba fulladt irodalmi katasztrófa, amelyet olvasva a mamutok utódai hálát adhatnak az evolúciónak, hogy nem kell többé ilyesmikkel szembesülniük. Frady Endre itt nemcsak a költészetet alázza meg, hanem azokat is, akik komolyan veszik.” /Puzsér ChatGPT Róbert, a mesterséges intelligenciájú kritikus/

„Én úgy ejtettem el a mamutot, hogy alárúgtam, kirepült a világűrbe, megkerülte a Holdat, majd a légköri súrlódás hőjétől átsülten esett a számba.” /Chuck Norris/

Legyek hős?

Legyek hős, ha rám merednek
Biztos kézzel tartott coltok?
Á! nem lesz jó vége ennek,
Asszem, jobb, ha felsikoltok.