2014. október 19., vasárnap

Egyszer volt...

Egyszer volt egy jellemhibám,
De az megjavult már régen,
S karbantartást ritkán kíván
Önnön tökéletességem.

Egyszer volt, de másszor hol nem,
Centerben egy ősmagyar kos
Gólt gurított s ez a gólnem
Lett a híres alsó sarkos.

Egyszer volt egy KISZ titkárom,
Értetlenül néztem: KISZ, mi?
Mára ő már ötvenhárom,
S nem mondanám neki: Kiss me!

Egyszer volt a funky, a rock
and roll meg a többi zene,
És a legvidámabb barakk
Ezt hallgatva csődbe mene.

Egyszer volt egy nyugdíjvagyon,
S hopp, megvédte Gabi néni,
Ettől megnyugodtunk nagyon,
Öregkortól nem kő’ fé’ni!

Egyszer volt, hogy fejbe vertek,
S beköszöntött agyi vak kor.
Így gügyögtem: rezsi, NER, TEK…
S ezt a verset írtam akkor.


„Aljas  rágalom, még nem vagyok ötvenhárom! Na jó, vagyok, de nem nézek ki annyinak! Sokak szerint egy tízest simán letagadhatnék! Felháborító, hogy a költő nem akarja, hogy megcsókoljam! Mondjuk akkor se tenném, ha ő lenne az egyetlen férfi a világon!  Ja, egyébként van nagy tételben olcsó csókálló rúzsom!” /Polgár Pálné Szappanos Flóra, ex-KISZ titkár és Amway ügynök/

„Köszönöm költő NER-társ, hogy elismeri a munkásságomat! A nyugdíj vagyon megvédésével elértük, hogy a zemberek teljes foglalkoztatásban részesülve halálukig dolgozhassanak és ne kelljen félniük a nyugdíjas koruktól!  Velünk összefogva teljes békében nyugodhatnak! Magyarország jobban tejel!” /Selmeczi Gabriella, nyugdíjvagyon védőnő/

„A költőt egy intézkedés során én magam vertem fejbe, de ma már sajnálom, hogy nem ütöttem nagyobbat.” /Csávás Kálmán, Nemzeti Erőszak Rendészet főkapitánya/

„A verset elolvastuk, a költő agyát megvizsgáltuk és szerintünk teljesen megegyezik a meteorbecsapódáskor kihalt dinoszauruszok fejében talált zsugorodott fosszíliával. Rejtély, hogy mitől van még életben?” /Dr. Dough Brainman, brit tudós/

„Költő úr, a maga tevékenysége politikailag veszélyesebb, mint Oszama bűn Láden és George W. Bush együttvéve! Hogyhogy magát még nem gyűjtötte be a TEK?! Ja, és a vers is óborzalom! NEM ENG.!” /Tompánczy Dögény, főcenzor és hullamosó/

„Anyám szerint most kéne kőkemény kritikát megfogalmaznom, de elmagyaráztam neki, hogy pl. egy zsűritag is csak a produkciókról mond véleményt, a díszletmunkás által a színpadra véletlenül kiöntött fekáliáról soha, legfeljebb megkéri, hogy szellőztessenek ki, de sürgősen, úgyhogy most én is kinyitom az ablakokat és várom a jótékony kereszthuzatot.” Puzsér Róbert, kritikus/

„Én egyszer vertem fejbe egy költőt. A sírversét már egy kollégája írta meg.” /Chuck Norris/

2014. október 18., szombat

Noé birkája

Sztoikus birka a bárkán /I. Mózes felvétele/
Acsarkodó farkasok közt
Sztoikusan birka bég.
Támadják, mint Duna a löszt,
S érzi is, hogy itt a vég.

Ám ekkor hull csoda rája,
Reményt kap a birkahős,
Fedélzetre fut arája!
[Három hete (~cirka) nős.]

Sodrófával üt a neje,
S vonítják a farkasok:
„Oh, she loves you, yeah-yeah-yeah!”
S pofon csattan, marha sok.

„Nem halhat ki farkas faja!”
- döf Noé, kit az őr költ -
„Falka nem lehet halkaja!”
S aznap a táp juhpörkölt.

„Rosszul emlékszik költő úr! Nem ledöftem a birkát, hanem megfejtem, és nem juhpörkölt volt az ebéd, hanem juhsajt. Hát nem tudja, hogy egyrészt vegetáriánus vagyok, másrészt meg a birkákat sem hagyhattam kihalni?! Kár, hogy a költőket se…” /Noé/

„Ó, te jó ég, hát nem kiderült, hogy a legnagyobb slágerünket ó-héberből koppintottuk?!” /John Lennon & Paul McCartney/

„Noah’s sheep was fighting on the board of Noah’s ship, wasn’t it?! What a stupid word game! I hate this poet!” /William Shakespeare/

„Nem, nem és nem!!! Frady Endre nem mondhatja, hogy utána az özönvíz, mert Frady Endre maga az özönvíz! Elönt, bemos, lehúz, megfojt, befullaszt, eltemet és átmossa a koponyánkat! Frady Endrét olvasni olyan, mintha a Marihuána árok legalján a szemgödrünkön keresztül préselné ki az agyunkat a túlnyomás! Anyám szerint Mariana, de ki ér rá harci helyzetben női neveken dilemmázni?! Inter arma silent musae!!!” /Puzsér Róbert, kritikus/

„Nem csoda, hogy Noé kissé feszült volt, hiszen nagyon magas volt a hajójának a rezsiköltsége! Há-há-há-hálistennek, mi há-há-há-hápciiii... ezt radikálisan lecsökkentettük! Vesszen a szabadpiac! Abszurdisztán jobban tejel... nekünk!” /Rezsicsökkentő Hapcibenő/

„Rezsicsökkentő Hapcibenő a legjobb nicknév, amit valaha hallottam! Amikor először megláttam, percekig röhögtem. Hasonló hatást keltett rám, mint kedvenc együttes nevem, az Ugatha Christie! Ugat a Kriszti, ááá!!!” /Frady Endre, költőgigász/

„Három hét (~cirka) házasság még a rózsaszín köd kategóriába sorolandó, így nem meglepő, hogy birkáné még az élete árán is megvédte frissen- ill. újdonsült birkaférjét a toportyánférgektől. Hogy Noé ezután mit cselekedett valójában, azt borítsa I. Mózes jótékony balladai homálya!” /Dr. Józsué Jenő, parapszichológus és rezsicsökkent villanypásztor/

„Rohadtul elegem van abból, hogy a bátyámat többször idézik, mint engem, pedig én is sokat tettem bele a közös mózeskosárba! Hogy szakadjon rátok mind a tíz csapás!” /II. Mózes, lokális kőkemény/

„Nekem nincs szükségem tíz csapásra, hogy elérjem, amit akarok. Bőven elég egy is.” /Chuck Norris/

2014. október 16., csütörtök

Felüljáró

Felüljáróra, ki felül,
Nem alul van, hanem felül.
Onnan hajigál le követ,
Amit intézkedés követ.

Felüljáró alatt halad
Forgalom s benne tán halad
Akvárium rakományként,
S kénevő sofőrje hány ként.

Annyi sofőrszokás, ahány
Sofőr; ez épp sugárba hány,
S mint dagonyás medvebocsok,
Űrszelvény is csupa mocsok.

Felüljáró viszont tiszta,
Lemoszatta Tarlósz Piszta
(csak így jött ki a rímpár, ó!)
S ragyog már a felüljáró!


„Szkandalum! Még a verszed rímpároszításza miatt sze szórakozz velem kiszcávó, mert lecapom a szemüvegedet és rátaposzok!” /Tarlósz Isztván, Budapeszt főpolgármesztere/

„Hahaha, de röhejesz vagy, Piszta! Még szerence, hogy én ebben a verszben nem kaptam szemmilyen szerepet!” /Bokrosz Lajosz, a főpolgármeszter választász mászodik helyezettje aliasz vesztesz/

„A felüljárók szajnosz nagyon veszélyeszek, mert ha valaki például ziráfot szállít, akkor annak a szerencétlen állatnak a feje kilóghat az űrszelvényből és cúnyán becapódhat a felszerkezetbe!” /Cigabiga Caba, cigapásztor és zöldjogi aktiviszta/

„Hű, milyen répaszárga lett tőlem a felüljáró alszó része!” /kén, a perióduszosz rendszer Sz vegyjelű eleme/

„Szofőr úr! Miért evett ön ként önként? Pláne úgy, hogy nem bírta a gyomorszava ész kitaccolt?! Moszt szépen kicenget ötvenezer forint helyszíni bírszágot ész ezzel az akváriumnyi vízzel lemossza az úttesztet!” /ifj. Cávász Kálmán, főtörzőrmeszter/

„Ez az fiackám! Legyél ocmányul szíktapló meg szötéten szunyi ész szikert szikerre halmozva gyorszan jutsz előre a ranglétrán! Látod, már én isz alezredesz vagyok!” /id. Cávász Kálmán, terrorelhárítászi ész ziráfszállítászi főparancnok/

„Mi ez a szugárba idehányt szúlyosz szelejtversz?! Szuttyó költő szilány rímei… Jézuszom, már én isz így beszélek?! Elkapott a ragályosz fradyzmusz?! Anyám szerint cak a vad katicabogarak harapászai miatt vagyok pöttyösz, de hát ő még a szászkát isz szászkának mondja! Nem mama, nem szászkajárász, hanem szászkajárász!!! Szegítszég!!!” /Puzér Róbert, kritikusz/

„Felüljárót konsztruálni cak pontoszan szépen, ahogy a cillagromboló megy az égen, úgy érdemesz! Érdemesz művészünk krisztálytiszta párosz rímei codálatoszan cengenek össze a hídépítész precizitászával. A főpolgármeszter elv… ööö… polgártársz gondosz keze munkájának ábrázolásza pedig visszaadja a boldog jövőbe vetet hit reményszugarát, (még ha cak zárójelben isz!). Újabb szorszfordító mélylíra előtt szírhatjuk könnyeszre a kiszpárnánkat!” /Szhowman Szándorné Szhowwoman Szarolta, a Szürreálisz Halálszikoly c. irodalmi elefántconttorony olvaszószerkesztője/

„Valaki teljeszítsze ennek a szúlyoszan agyszérült költőnek az utolszó kívánszágát, mielőtt kifejelem a szaját űrszelvényéből” /Cák Norisz/

„Szerencére nem tudok beszélni, így hozzá szem kell szólnom!” /hal, akvárium rakomány/

2014. október 15., szerda

Aluljáró

Aluljáróban a népek
Rendszeresen alul járnak,
Így hát én is alul lépek,
Ne nézzenek már madárnak!

Tömegvonzásnak karja, ím
Lehúz s szállni nem is merek
Se én, se családtagjaim,
Nem vagyunk mi pókemberek!

Magas talajvíz, ha elönt,
Pókember elvtárs, mentsen ki,
S nem felejtem soha el Önt
Én, a betonszürke senki!


„Ez egyszer jól mondja, költő úr, maga egy betonszürke senki, egy pocsolyaalji nihil, egy leszedált nulla, egy zenithiányos nadírgumi, egy lokális mélypont, egy evolúciós lassítósáv, egy szellemi faék, sőt egy aszálykori talajvízszint! Anyám szerint minden hasonlat sántít, mint a hazug ember a kutyagumitalpú cipőben, de hát szerinte a Mikulás is azért Sánta Klausz, mert megütötte a bokáját egy kéményben. Mindegy, Frady Endrére rá kéne rogyasztani az aluljáróját, oszt’ végre megnyugodhatnánk békében!” /Puzsér Róbert, kritikus/

„Nem vagyok én sánta, komék, csak kicsit billegek, ha túl sokat szmókoltam!” /Mr. Klausz, a Ki Mit Tube? idei győztese/

„Jaj, ne verje már verébbel a nagydobot, költő úr, amiért az aluljáró szigetelésére kapott EU-s támogatást illegális pártfinanszírozásra és stadionépítésre fordítottuk! Maga is az államosított piacról él, nem?! Na, ugye! Megoldottuk okosba’, oszt’ jó napot! Utánunk az özönvíz!” /Dr. Enyv Jenő, a Nemzeti Építőipari Vállalat főkönyvelője/

„Jöjjön csak le plafonról pók úr! Itt tényállás forog fenn! Érvényes vízi jártassági vizsga nélküli vízből mentés, közterület engedély nélküli behálózása, közbotrányokozás, pánikkeltés és tilosban parkolás. Magáé az a hálókocsi, nem?! A hálóból jöttem rá! No, ez így százhúszezer lesz, de ha nem kér számlát, akkor hatvan és sose láttuk egymást! A dolgozó népet tarhálom!” /Ravasz Rezső, rendőr törzsőrmester/

„Mi van?! Beázik a vadonatúj aluljáró és nem tudom összefirkálni?! Merazelmúttnyóccév! Monnyonle az összes idegenszívű judeobolsevista kriptokommunista libsi bérrettegő! Gyurcsányi takaroggy! Vesszen Trianon! Mindent vissza! Hol a söröm?! Megütlek úgy!!!” /Söntés Tas, valóságshow celeb és futballhuligán/

„Pórul járni az aluljáróban?! Nóóórmális?! Pórul járni a póruljáróban kell, nem? De! Ugye?! Hát igen! Nem? De! Na! Hát nem megmondtam! De! Na, azér’!” /Besenyő Pista bácsi/

„A szürke konzumtömegbe beleolvadni kényszerülő költő földhözragadtsága a mindennapi mókuskerékből kiemelkedni képtelen megfelelésvágy metaforájának eldologiasodott szintézise. A nagyvárosi bedaráltság csodalények utáni vágya testesül meg a haldoklásában is talmi csillogást mutató nyugat sztárként körülrajongott Pókemberében, a fóbiát kiváltó gusztustalan állat megheroizált archetípusában. A vég közel, de mi még ezt is feltűnés nélkül akarjuk fogadni. Csak semmi kivagyiság, kérem, mi senkik vagyunk!” /Nihil Nulláné Szürkéssy Szardella, a Szürkék Hegedőse Szakközépiskola magyar és színesztétika tanára/

„Atyám, bocsáss meg a költőnek és kommentelőinek, mert nem tudják, mit cselekszenek!” /Jézus/

„Atyám, engedd, hogy miszlikbe rúgjam őket!” /Chuck Norris/

„Chuck fiam, hallgass a bátyádra!” /Atya/

2014. október 10., péntek

Bika szonett

Torreádor a bikát
Hergeli, de bukik át
Reklámfeliraton ő.
Neje most sirató nő:

„Jaj, megvadult a bika,
Szétkenődik Csabika!
Omlik a hasfala ki,
Védje már meg valaki!”

Oda vese, oda lép,
S hörgő hőshöz Yoda lép:
„Ne ölj bikát s jetiket,

Tiltja ezt az etikett!
Fénykardomat hegyelem,
S nesze döfés, kegyelem!”

„Idióta nyugger jedi!!! Vén zöld szatyor!!! Nem a péppé taposott férjemet kellett volna ledöfnie, hanem azt az ezer sebből vérző barmot!!! Hogy a birodalmi lépegetők lambadázzanak a kajla füleiden, te kretén kriptaszökevény!!!” /özv. Csubakka Csabáné Tóró Rózsa, tülökszarvkészítő és bikaviadali vattacukorárus/

„Sajnálom hölgyem, de mi zöldek az állatok nyugalmát még az emberéletek rovására is megvédjük! Persze kár, hogy Csubakka Csabikát összekevertem Darth Vaderrel, ami miatt most úgy érzem magam, mintha én kaptam volna kegyelemdöfést! Lehet, hogy az öregedéssel a látásom is romlik?” /Yoda mester/

„Nem én tehetek róla, hogy a Vámház körút 9 felirat fél méterre volt a terepszint fölött. Ha nem a nőt figyelte volna a lelátón, simán átugorja. Én szóltam!” /Klapka György, ékszerárus/

„A Nemzeti Bikaviadal szervezőbizottsága nevében kikérjük magunknak a feltételezést, hogy a mi hibánkból következett be a tragédia. Az, hogy egy profitorientált rendezvényen a többletbevétel érdekében mindent telezsúfolunk reklámtáblákkal, az teljesen természetes. Mindenről az a kis zöld nyugdíjas tehet, aki a világító botjával bőszen bántalmazta az addig csak könnyebb sérüléseket szenvedett torreádor polgártársat! Mi mossuk kezeinket!” /Dr. Tóró Rezső, kétszeres Pilátus díjas mellébeszélésügyi államtitkár, a Nemzeti Bikaviadal fővédnöke/

„El toro! El toro!” /néhai Csubakka Csaba, betanított torreádor utolsó szavai spanyol hangalámondással/

„Mi ez az elfajzott rettenet?! Mi ez a háborodott vérgőz?! Ez a vers borzalmasabb, mint egy torreádorvértől tocsogó, matadorvelőtől iszamós aréna homokjában szétkenődött anticeleb bűzlő testmasszájának a gyomorforgató látványa! Anyám szerint, ha a toro bika, akkor én rímelnék rá, ha Tó Robika lennék és ennek fényében már sajnálja, hogy annak idején nem a Tó Tibihez ment feleségül. HÁT MÁR MINDENKIT MEGFERTŐZÖTT ENNEK A KRETÉN FRADY ENDRÉNEK AZ ELMEBETEGES RÍMKÉNYSZERE?!?!?!?! YODA MESTER, IDE DÖFJÖN!!! KEGYELEEEEM!!!” /Puzsér (nem Tó!) Róbert, feszült kritikus/

„A vers maga… ööö… eltekintve bizonyos eltekintendőktől… ööö… magában foglalja a költő összes, mintegy magába foglalandóit… ööö… de nem megy túl… ööö… illetve túlmegy, de nem annyira, hogy… ööö… a katartikus elemek bizonyos naturalista nézőpontból… ööö… a csillagok háború és békéje… ööö… a lesre futó bika… ööö… tanárnő, kaphatnék egy kegyelem kettest?” /Zagy II. Zénó, a Dzsudzsák Balázs Futballakadémia tanulója és irányító középpályás/

„Texasi barátaim szeretik hallgatni, hogy bőg a levegőben a bika, amikor a szarva hegyével kipiszkálom a fogaim közül a torreádor kegyelemharapott fejét.” /Chuck Norris/

Maratonhalsaláta

Két hérosz és kettő héra
Jó nagy vereséget mér a
Mezőnyre s a versenyt very
Big-big különbséggel nyeri.

Tekintvén ezt remek jelnek
Bent a célban ünnepelnek,
S bőszen zengi víg dalát a
Hős Maratonhalsaláta.

* * * * * * *

A "Maratonhalsaláta" az Unitef '83 Zrt tagjaiból (2 hölgy + 2 úr) szerveződött futóváltó, akik futásukkal szeretnének támogatást gyűjteni a Piros Orr bohócdoktor alapítvány számára. Ha van kedved egy kisebb-nagyobb összeget adományozni, akkor ezen a linken megteheted:
http://jougyekert.hu/hu/jo_ugyek_tamogatoinak/adomany/maratonhalsalata_-_futas_a_piros_orr_tamogatasara.html
Szuper lesz!
Hajrá Piros Orr, hajrá Maratonhalsaláta!
:)

2014. október 9., csütörtök

Feszültségkeltő feszültséghiány

Sötétzöld tüntetők a fellegvár előtt /NASA felvétele/
Tengermélyen Tisztelt ELMÜ!
Nem vagyok ám félkegyelmű,
S észreveszem, hogyha áram
Nélkül marad fellegváram!

Erődvédő áramkörök
Nullázódnak, s jön a török!
Védvonalam nem kap voltot,
Bár tegnap még bőven volt ott!

Hamar leend lakom romos,
Ha lehal, mi elektromos!
Villanypásztorom sem éget
Se birkát, se török béget.

Kínzókamrám ampertelen,
Villamosszékben az ellen
Nem hal, nem vall, hanem nevet,
S nem ereget szenes levet!

Nem duruzsol villanymáglya,
Eretneknek szőrnadrágja
Se ég, mivel nincsen fázis,
S fűtés híján tán még fáz is!

Lovagtermem totál sötét,
Rögtön el is tűnt vagy öt ét-
-készlet, meg a tiszti bútor!
Mi lesz áram-disztribútor?!

Teljesítményt mikor adtok,
Mikor bőgnek fel a wattok?!
Hertz helyett, mi rázna házat,
Nem jő más, csak magyarázat.

Mi? Hogy műzöldikék okán
Döföm magam vakon tokán?!
Őmiattuk fáj e torok,
S állnak félkész reaktorok?!

Környezetet tőlem védik
Kicsit drága édibédik?!
Zöldlétük a váram kára?
Ide velük közmunkára!

Morcos kutyaharapásnak
Kitéve majd árkot ásnak,
S pékkeltétől míg a pék kel,
Színig töltik verítékkel.

(…)

ELMÜ! Nincs mit szigetelni,
S kerítve van sziget el, ni,
Körbevesz egy izzadt nyál-tó…
Egyen meg az áram válltó’!

2014. október 8., szerda

Sok száj

Hogyha lenne nekem sok szám,
Több szólamban dalolnám a
Helter Skeltert, mi egy rock szám
Volt, de alig ismert máma.

Sic transit gloria mundi,
Sajnos! Kár, hogy nincsen sok szám,
Mert most nyelném be az undi
Nyugtatókat több marokszám!

- Mért nem hallgatnak már Beatlest?!
Divatjamúlt, mint a Doxám?!
Mi kell ezeknek ma itt, Liszt?! –
- bömbölném, ha lenne sok szám.


„Dugulj el, mert kapni fogsz ám!!!” /Hóteccerű Huba, faék készítő és betanított rímfaragó/

„Tisztelt költő úr! Ha a sok szájról alkotott vágyálma beteljesülne, és a nagy számok törvénye alapján egyszerre több tucat foga romlana el, akkor tárt karokkal várjuk a Fogat Fogért Szájsebészeti Magánklinika rendelésén! Nagy tételben jutányos áron dolgozunk!” /Dr. Pofa Bella, fogtanácsos/

„Még szép, hogy engem hallgatnak, nem azokat a barbár brit gombafejű jejeje fiúkat! Rólam repülőtér is van elnevezve és gabonaőrlemény is, róluk meg legfeljebb valami züllött belvárosi romkocsma, ahol értékvesztett szinglihordák züllenek! Éljen a retró! Let’s Liszt again!” /Liszt Feró, rapszodikus zeneszerző/

„Jaj, de szépen játszottam a Liszt rapszódiát!” /kislány a zongoránál, fehérebb az orgonánál/

„Oké-oké, lehet, hogy a Helter Skelter nem a legjobb számom, de hogy a legzajosabb, az tuti! Jeeeee!!!” /Paul McCartney, ex-Beatle/

„Mi?! Leglajosabb?! Én vagyok a leglajosabb! He?! Nem hallom! HANGOSABBAN!!!” /az agg Beethoven Lajos/

„A leglajosabb én vagyok! Még a Nap sem megy le soha a birodalmamban! Ez a Nap király!” /XIV. Lajos/

„Száááj, száááj, száj kell Lajosra! Lajos csócsáld meg most a kék egeeeet!” /Piromán együttes/

„Mi volt ez?! Mi a fészkes … (füttyszó) … izé ez?! Hát nincs a kritikusoknak egy hatékony védőszentje, hogy megvédjen bennünket az ilyen irodalmi ciánszennyezésektől?! Frady Endre költészete olyan hatást kelt az olvasóban, mintha szöges bakanccsal rugdosnák a nyúltagyát! Anyám szerint, aki egyébként hisz az összefogás erejében, a költőt hasonszőrű kollégáival együtt sürgősen össze kéne fogni és stadionépítőtáborban átnevelni. Csillogó szemekkel hallgatom…” /Puzsér Róbert, kritikus/

„Sicc tranzit?! Ki akar engem, a sztárprimadonnát a tranzitváróba zavarni, mint egy büdös macskát?! Skandalum! Kikaparom a szemét!” /Glória Mundi/

Hej, költő úr, ha sok szája lenne, akkor egyszerre több menüt is be tudna falni ebédre itt minálunk!” /Mr. Kisbig, kifőzde tulajdonos/

„A költő úr szerint divatjamúlt a Doxa báj?! Vigyázzon, van ám hitelrontási jogszabály! Ön ez ellen vétett! Kár, kár, nagy kár!” /dr. Doxa Jusztícia, jogtechnikus és OKJ-s karóra varjú/

„Zajkeltéshez nem kell sok száj. Elég, ha a reggeli árnyékbokszolás közben az öklöm átlépi a hangsebességet.” /Chuck Norris/

2014. október 6., hétfő

Választás sokk

Jaj, egy újabb választás sokk,
S percember had fűt-fát ígér!
Lyukas hassal ez most má’ sok,
Leugrom a Mac-be Bigér’.

Ám a hasba beszélt lyukon
Kiömlik a nagyobb Fanta,
S miként Alaszkát a Yukon,
Úgy átmos e kampány-hanta.

Csapból folyik sok mű hérosz,
Falsul bőgik, mint egy ál jak,
Őnélkülük nekem mér’ rossz!
Röhögjek, vagy emigráljak?


„Emigrálj Frady Endre, emigrálj, én meg majd megkönnyebbülten röhögök! Anyám szerint disszidálnod kéne, de ahhoz állami akadályoztatásra lenne szükség és nem hiszem, hogy van olyan állam a világon, amely Frady Endrét meg akarná akadályozni az elhagyásában.” /Puzsér Róbert, kritikus/

„Maradj Frady, maradj! Ha mégis mennél, akkor se felejtsd el az email címünket!” /a költő mindhárom olvasója/

„Felháborító, hogy ez a gyomorforgató és bélmosó mű a konkurencia termékmegjelenítését tartalmazza, ráadásul a politikai szál is olyan erős benne, hogy nyilvánvaló a korrupció gyanúja! Ebből per lesz, whopper!” /Dr. Király Barnáné Burger Kinga, a Burger King jogtanácsosa/

„Na, költő úr, a kilyukadt gyomrára való tekintettel, mielőtt idegenbe szakadna, előtte okvetlenül fáradjon be hozzánk egy önfeledt vastagbéltükrözésre! Előtte pedig el ne felejtsen napokig koplalni és intenzíven hasat hajtani! Várjuk!” /Dr. Vastagh Béla, kolosszális kolonoszkópus/

„A családokig nyomuló politika által pszichoszomatikusan bántalmazott költő zsigeri jajkiáltásának és a beteg passzivitásba beleközömbösödött társadalom süket fülének egymásra találása dermesztő alaszkai faggyal vonja be a melegségre, a valami nagy-nagy tűz gyújtására vágyódó emberiség zenitjét és nadírját. A kozmikus éterlíra nem űrt hagy maga után, hanem nyomot, de utóbbit gyorsan eltünteti az elgépiesedett homo sapiens hypós felmosórongya. Igazi legmélyből felszakadó bélkatarzis!” /Vékony Bélia, magyartanár és betanított kürtős kalács készítő/

„Nem én tehetek arról, hogy annyi Fanta elfolyt! A költő úr kérte a menüt nagyobb krumplival és nagyobb üdítővel! És még Smart kártyája sem volt!” /Old MacDonald, ügyfélre rátukmálási menedzser & former farmer íjáíjáóóó/

„Ne hezitáljon, költő úr! Nem vagy-vagy, hanem is-is! Mi emigráltunk is és azóta röhögünk is! Itt Liverpoolban konyhai mosogatóként és utcaseprőként is a többszörösét keressük az otthoni középiskolai énektanári fizetésünknek. Ha angolul is megtanulunk, akkor pedig miénk a milk-kel és honey-val folyó Kánaán! Akkor majd itt is taníthatunk és dalolhatunk! Old MacDonald had a farm, eieiooo!!!” /Partitúra Péter és Partitúra Péterné Kotta Kitti, emigráns ének-zene tanárok/

„Most először sajnálom, hogy mindent tudok, még magyarul olvasni is! Ha Frady Endre Texasba emigrál, egyből átfejelem Alaszkába, hadd csobbanjon a Yukon!” /Chuck Norris/

2014. október 3., péntek

Zöldborsófőzelék gombás-sajtos frittátával

Mind, aki ma szájat tát a
Kisbigben, az a frittáta
Ízvilágát élheti át,
Ki meg nem, az bőghet Iááá!-t.

Ilyen étket csak a szamár
Hagy ebédjéből ki, ha már
Az étlapon fenn szerepel,
S elmegy crying in the Csepel.


„Költő elvtárs! Tudja meg, hogy inkább éhezve és ázva-fázva sírok együtt a kiszipolyozott csepeli munkásokkal, minthogy Budán dőzsöljek és nyugatimádó ételeket lakmározzak a burzsoák asztalánál! Vesszen az imperializmus! Szorgos népünk győzni fog!” /Vörösné Csepeli Csilla, nyugalmazott vas- és acélmunkásnő/

„Iáááá!!! Frittáta?! Böáááá!!! Iáááá!!!” /Lada szamara/

„Miááá?! Úúúú!!! Frittáta!!! Iáááá!!! Úúúúú!!!” /Bálám szamara macskanyelvórán/

„Mmmmm… mennyei manna… nyamm, nyamm!!!” /Frady Endre, jóllakott költőgigász/

„Na, ez se lesz a kedvenc kajám!” /M. János, fanyalgó kolléga/

„Kétszer ettél ilyet, először és utoljára… HÖHÖHÖHÖHÖ!!!” /K. András alias Bozsik Csucsu, zajosan kárörvendő kispesti kolléga/

„Melyiknek nem ízlik a süttöm-főztöm?! Lenyeltetem vele a merőkanalat, oszt’ mehet öklendezni a Mekibe! Ott kétszer ennyiért kap egy ultragagyi McHányás menüt kisebb zsömlével és nagyobb rosszulléttel!” /Mr. Kisbig, kifőzde tulajdonos/

„Micsoda földöntúli táp, telve a szférák ízeivel! És milyen olcsó! No, azonnal kirakom a csillagomat a homlokzatra!” /Sztárné Michelin Csilla, a Michelin Csillag Magyarország Kft ügyvezető igazgatója/

„Örök kérdés, hogy mitől vers a vers? Frady Endre most bemutatta, hogy mi mindentől nem az! Anyám szerint sürgősen el kéne őt vinnem ebédelni a Kisbigbe, de csak olyankor vagyok hajlandó erre, ha a költő már rég eltávozott onnan és ki is szellőztettek utána! Feláll a szőr az arcomon a celebszagtól!” /Puzsér Róbert, kritikus/

„Mitől finom egy étel és mitől nem? Ízlések és pofonok. Kinek a pap, kinek a pappa-rappa pappa-suappa papparam jeee! Mert mit is jelent finomnak lenni? Szükséges-e egyáltalán finomnak lenni? Muszáj-e finomkodni? Lehet-e dönteni? Dőlhet-e a lehetőség? Min dőlhet el? Kin múlhat? Ki kit ismer? Urambátyám összefonódások? Tyű, de finom lett ez a finn omlett! Vagy olasz? És már én is rímben beszélek? Ki tudja? Kérdezni még tudok, válaszolni viszont már nem merek.” /Török Gábor, politikai elemző/

„A költő e versében a kozmopolita világkonyhát kóstolgatja, miközben bele van gyökerezve a lábszagú honi szügyigsár rögvalóságába. Az anglicizmus és az állatvilág rímpárosításával egy új versfaj tenyészik az ugor ugaron, a food-nyálas-szaftos ínyenc zsírlíra. Kedves olvasók, jó étvágyat!” /Rizskoch Rezsőné Cubák Cecília, világirodalmi gasztro-blogger és nyelvtanár/

„A múltkor egy szakács odaégette a frittátámat. Hamvasztásos temetése volt, mert nem tudták koporsóképesre összeragasztani. Egyet rúgtam, kettő lett belőle.” /Chuck Norris/

2014. október 2., csütörtök

BUDAPESTI VÁLASZTÉK

MINDEN A ZÖLDFELÜLETEN MÚLIK.

MILYEN BUDAPESTET SZERETNÉTEK?

BOKROST, VAGY TARLÓST?





EZ A KÉRDÉS, VÁLASSZATOK!

ui.: AHOGY A KÖLTŐ MONDJA:

"Elcsitult a zajos lista,
S nem maradt más: Lajos, Pista..."

;-)