A következő címkéjű bejegyzések mutatása: beton. Összes bejegyzés megjelenítése
A következő címkéjű bejegyzések mutatása: beton. Összes bejegyzés megjelenítése

2014. november 18., kedd

Őszi köd

Városunkon köd ül ősszel,
Így, ha netán hozzánk jössz el,
Nagyon vigyázz, ne hajts falnak!
Kik így tesznek, korán halnak.

Figyelmezőn szólj szám, beszélj!:
Falnak menni életveszély!
Betonkemény, üt egy nagyot,
S ha kidől is, holtan hagy ott!

Ködfénylámpázz elől-hátul,
S hogyha nem látsz erdőt fátul,
Lassan vezess henye here
Módon! Sőt, tán ne is gyere!


„Minden költő azt veti papírra, ami a fejében van. Nem kell azonban sűrű őszi ködnek ülnie a városon ahhoz, hogy nekem eszem ágában se legyen meglátogatni Frady Endrét, sőt anyámat sem engedem a közelébe! Még a végén róla is írna egy förmedvényt! Ez a ködagyú nikkelbolha sajnos túl termékeny, és úgy dől belőle a tömény értelmetlenség, mint Hasfelmetsző Jack áldozataiból a félig emésztett pacal. Ez az alak egy irodalmi bűzbomba!” /Puzsér Róbert, kritikus/

„Abban igaza van a ködös költő úrnak, hogy bár egy rugalmas-képlékeny ütközésnél a kidőlő fal energiaelnyeléssel tompíthatja a becsapódást, az agy 50-100 g-vel történő lassulása szinte biztosan azonnali exitálást okoz. Csodával határos felépülés esetén az erősen leszázalékolt páciens onnantól legfeljebb cérnavég nyálazó, dadaista költő, főcenzor, vagy parlamenti szavazógomb nyomogató munkakört tölthet be. Amúgy a vers rettenetes! NEM ENG.!” /Dr. Tömb Tompika, főcenzor/

„Köszönjük a költő úrnak, hogy hallgat az Országos Meteorológiai Intézet időjárás jelentésére és előrelátóan figyelmezteti vidéki rokonát, hogy csak az útviszonyoknak megfelelő sebességgel vezetve és minden biztonsági felszereléssel ellátva látogassa meg! Vagy, fokozva a teljes biztonságra törekvést, ekkora ködben inkább el se induljon! Ha minden állampolgár ennyire előrelátó és ennyire óvatos lenne, akkor még ma is békésen élhetnénk fenn a fán!” /Dr. Kumulusz Gibbon, meteorológus és banánkiegyenesítő kisiparos/

„A mű a bensőséges emberi kapcsolatok köddé válása fölött érzett távolságtartás miatti jajkiáltás. A közöttünk lévő falak fájdalmas elidegenítő hatására a költő páros rímekkel utal az első emberpár által könnyelműen elvesztegetett Éden utáni sóvárgására. A henye here kifejezés megerősíti az édes kaptár akol melegébe és az anyaméhen belüli lustálkodásra való emészthetetlen vágyat. A hatás katartikusabban üt szíven, mint a betonfal a ködben. Teljesen elkenődtem!” /Szanaszét Kenézné Élő Flóra, méhészipari szakközépiskolai magyartanár és joghurtkészítő kisiparos/

„Jó napot kívánok! Forgalmi, jogosítvány? Rendben. Ködfénylámpa? Van. Izzókészlet? Van. Egészségügyi doboz? Rendben. Téli gumi? Van. Féktávolság? … Féktávolság? Hogyhogy nem tudja megmutatni?! Mi az, hogy én ezt hogyhogy nem értem?! Féktávolságot tehát nem tudja előadni! Ötvenezer! Köszönöm kérdését, anyám jól van! Tessék, a nyugta! További jó utat!” /Faék Fedor, közlekedésrendészeti főtörzsőrmester és az ’Iszoda A Róka Összefogta Csukához’ biztonsági őre/

„A köd olyan, mint egy hatalmas időtépő marok, a legtöbb futballmeccs is miatta szakad félbe. Heeej, amikor 1939 novemberében 3:2-es vendégvezetésnél a 85. percben köd miatt lefújtam a Zsigerfalva - Dögkút meccset, úgy megkergettek a hazai szurkolók, hogyha nincs a jótékony tejszürke homály, akkor helyettem tévedésből nem a szintén fekete ruhában lévő dögkúti segédlelkészt verik meg! Én eközben a vendégsorfalnak futottam és elájultam. Heeej, azok a régi szép idők!!!” /Szmog Szötyő bá’, egykori megye II-es focibíró és az Újpesti Cérnagyár nyugdíjas cérnavég nyálazója/

„Nagy ködben a repülőtereken senkit sem engednek se felszállni, se földet érni, de akit én megpofozok, annak mindkettőt muszáj” /Chuck Norris/

„A múltkor elmentem a Birodalom elleni tüntetésre, de olyan köd volt, hogy a rohamosztagosok helyett véletlenül a saját apámat vertem agyba-főbe. Hiába szörcsögte, hogy ’Luke, I am your father!’, nem értettem, mert nem tudok angolul és a tolmácsot egy balesetből kifolyólag már korábban felnégyeltem a fénykardommal. Hiába volt velem az Erő, az se látott egy kukkot se!” /Égenjáró Lukács, betanított Jedi/

2014. október 15., szerda

Aluljáró

Aluljáróban a népek
Rendszeresen alul járnak,
Így hát én is alul lépek,
Ne nézzenek már madárnak!

Tömegvonzásnak karja, ím
Lehúz s szállni nem is merek
Se én, se családtagjaim,
Nem vagyunk mi pókemberek!

Magas talajvíz, ha elönt,
Pókember elvtárs, mentsen ki,
S nem felejtem soha el Önt
Én, a betonszürke senki!


„Ez egyszer jól mondja, költő úr, maga egy betonszürke senki, egy pocsolyaalji nihil, egy leszedált nulla, egy zenithiányos nadírgumi, egy lokális mélypont, egy evolúciós lassítósáv, egy szellemi faék, sőt egy aszálykori talajvízszint! Anyám szerint minden hasonlat sántít, mint a hazug ember a kutyagumitalpú cipőben, de hát szerinte a Mikulás is azért Sánta Klausz, mert megütötte a bokáját egy kéményben. Mindegy, Frady Endrére rá kéne rogyasztani az aluljáróját, oszt’ végre megnyugodhatnánk békében!” /Puzsér Róbert, kritikus/

„Nem vagyok én sánta, komék, csak kicsit billegek, ha túl sokat szmókoltam!” /Mr. Klausz, a Ki Mit Tube? idei győztese/

„Jaj, ne verje már verébbel a nagydobot, költő úr, amiért az aluljáró szigetelésére kapott EU-s támogatást illegális pártfinanszírozásra és stadionépítésre fordítottuk! Maga is az államosított piacról él, nem?! Na, ugye! Megoldottuk okosba’, oszt’ jó napot! Utánunk az özönvíz!” /Dr. Enyv Jenő, a Nemzeti Építőipari Vállalat főkönyvelője/

„Jöjjön csak le plafonról pók úr! Itt tényállás forog fenn! Érvényes vízi jártassági vizsga nélküli vízből mentés, közterület engedély nélküli behálózása, közbotrányokozás, pánikkeltés és tilosban parkolás. Magáé az a hálókocsi, nem?! A hálóból jöttem rá! No, ez így százhúszezer lesz, de ha nem kér számlát, akkor hatvan és sose láttuk egymást! A dolgozó népet tarhálom!” /Ravasz Rezső, rendőr törzsőrmester/

„Mi van?! Beázik a vadonatúj aluljáró és nem tudom összefirkálni?! Merazelmúttnyóccév! Monnyonle az összes idegenszívű judeobolsevista kriptokommunista libsi bérrettegő! Gyurcsányi takaroggy! Vesszen Trianon! Mindent vissza! Hol a söröm?! Megütlek úgy!!!” /Söntés Tas, valóságshow celeb és futballhuligán/

„Pórul járni az aluljáróban?! Nóóórmális?! Pórul járni a póruljáróban kell, nem? De! Ugye?! Hát igen! Nem? De! Na! Hát nem megmondtam! De! Na, azér’!” /Besenyő Pista bácsi/

„A szürke konzumtömegbe beleolvadni kényszerülő költő földhözragadtsága a mindennapi mókuskerékből kiemelkedni képtelen megfelelésvágy metaforájának eldologiasodott szintézise. A nagyvárosi bedaráltság csodalények utáni vágya testesül meg a haldoklásában is talmi csillogást mutató nyugat sztárként körülrajongott Pókemberében, a fóbiát kiváltó gusztustalan állat megheroizált archetípusában. A vég közel, de mi még ezt is feltűnés nélkül akarjuk fogadni. Csak semmi kivagyiság, kérem, mi senkik vagyunk!” /Nihil Nulláné Szürkéssy Szardella, a Szürkék Hegedőse Szakközépiskola magyar és színesztétika tanára/

„Atyám, bocsáss meg a költőnek és kommentelőinek, mert nem tudják, mit cselekszenek!” /Jézus/

„Atyám, engedd, hogy miszlikbe rúgjam őket!” /Chuck Norris/

„Chuck fiam, hallgass a bátyádra!” /Atya/

2013. november 13., szerda

Rocker

Kemény vagyok, mint a beton,
Épp most tört szét rajtam e tál,
S pattogok, akár sok zseton,
Állat vagyok, állatmetál!

Üvöltök, a hangom reszel,
Mikrofonra hányok nyálat,
Vigyázz tömeg, lucskos leszel,
Úgy, mint én a metálállat!

Gitáromat rúgom-verem,
Szilánkosan szakad húrom,
Lelkem koromsötét verem,
S hol színpad állt, mára, hú, rom!

JEEEEEE!!!!!

„Mi ez a gagyi hányás?! Hol van ez az én Partyállat c. számomtól?! Pedig biztos arról koppintotta a suttyó! Mindegy, zsír a buli!” /Fluor Tomi/

„A JEEEEEE!!!!!-t tőlem csórta! Ledarálom, mint egy koncertcsirkét!” /Nagy Feró/

„… (füttyszó) … Utálom ezeket a (füttyszó) finomkodó, nyálas barokk (füttyszó) gyerekdalokat!!! … (füttyszó)…” /Pityinger Dopeman László/

„Kemény, mint a beton?! Azt simán benyomom a szemgolyómmal! Puding!” /Chuck Norris/

„Ezzel a számmal szívesen elindulna a bandánk a Nemzeti Dal Fesztiválon! Kő kövön nem maradna szárazon!” /Kovács Metálfröccs Jocó, a Démoni Dögfűrész együttes gőzdobosa/

„Tyű, a kutyafáját! Erős librettó, nagggyon erős! Kőkeményre kell vennem az eddigi tinglitangli hangszerelésemet! Üstdobok helyett ágyúval fogom lövetni a nézőteret! Der Kampf!” /Richard Wagner, zeneszerző és korának trashmetálja/

„ Ez a vers állítólag megzenésítésért kiált . Azért annak is van előnye, ha öregkorára megsüketül az ember.” /Ludwig van Beethoven/

„Gratulálok, két legyet egy csapásra! A szerző egyetlen verssel megtaposta a magyar klasszikus költészet keresztrímes hagyományát és a kemény rockzenét. Olyan apróságokon pedig már nem is érdemes fennakadni, hogy a rock és a metál majdnem annyira különbözik egymástól, mint a Szarajevóban lelőtt Ferenc Ferdinánd trónörökös egy friss rozscipóban tálalt francia hagymalevestől, hiszen Frady Endréhez a tudatos tudatlanság éppen úgy hozzátartozik, mint olcsó döghúshoz a híg lé.” /Puzsér Róbert, kritikus/

„Darált koncertcsirke?! Olcsó döghús?! Mi az, már elkezdődött a Sziget Fesztivál?! Ki a (füttyszó) tette át novemberre?! (füttyszó) …” /Z. Magor, fiatalkorú koncertlátogató és cigaretta díler/

„Bárcsak elcsatolhatnám az egyszerre három tenger által mosott Frady Endre kétharmadát!” /Trianon Tibor, hentes-mészáros és irodalmi honlap főszerkesztő/

2012. július 9., hétfő

Munkagép induló


(a „Mint a mókus fenn a fán …” dallamára)

Traktort fest a traktoros,
Égkék lesz és vérpiros,
Alatta belilul a sóska.
Jön a dömper, aki zöld,
S megremeg a termőföld,
Nagy zajától bőg a Sobri Jóska.

Hallja Han Solo, hogy zúg a markoló,
Gödrében a fal szik,
Jön pár dúcoló, lassan, mint bányaló,
A beton keverő meg alszik.

Ébredj betonkeverő,
Munkahely nem heverő,
A zsalu már betonodra éhes!
Úgy okád ő anyagot,
Hullajt vasorrt banya ott,
Seprűjével elzavarják: Hé, hess!

Jaj, de jópofa, hogy szállt a rút kofa,
Jó messzire el, bíz!
Nézd csak nagymama, kész lett az akna ma,
Csodaszép, hogy zúdul a szennyvíz!