2018. február 26., hétfő

Télzáró bál

Párok, ha van télzáró bál,
Táncolnak kecsesen, fessen;
Van, ki szökell s lábat lóbál,
Más meg küzd, hogy el ne essen.

Táncparkett időnként hering-
-konzervdoboz hadra hajaz,
Egyik fele balra kering,
Másik jobbra, mégse baj az!

Fő dolog a jó hangulat,
Búbánatos bál az ritka,
Lényeg, hogy a tömeg mulat,
S ennek egyszerű a titka:

Megfelelő büfé legyen,
Benne remek étek-itok,
Hogy a bálnép igyon-egyen!
Tele gyomor - ez a titok!

Let’s eat again!

„Télzáró?! Előre táncolunk a másik oldalára forduló barlangi medve bőrére?! A gyomor tele lesz - de az állatok etetése tilos! A kockázatok és mellékhatások tekintetében konzultáljon meteorológusával, medveidomárával!” /F. Péter, a költő humán végzettségű mérnökkollégája/

„Egyen ön is milliomost!” /kannibál falfirka/

„Bááál?! Bál nyilvános propagálása?! Én eddig úgy tudtam, hogy annak idején a Karmel hegyen lemészároltattam az összes Bál prófétát! Meg vagyok döbbenve! Szóhoz sem jutok, mert még fáj, fáj, fáj, fáj, mert még fáj, fáj, fáj, fáj, mert még fáj, fáj, fáj, fáj minden talk!” /Illés próféta/

„Hé, te öreg, szakállas, teveszőrcsuhás pusztalakó, hogy mered plagizálni a nevünket és a dalszövegünket?! Ne gondold, hogy tied a világ!” /Illés együttes/

„Ne puffogjatok, névrokonaim, mert úgy beveszem a kaputokat, mint néma gyerek az anyja szavahihetőségét!” /Illés Béla, nyugalmazott gólkirály/

„Hé, te ólábú előnyugger, mi bajod van a szavahihetőségemmel?! Úgy megkergetlek ezzel a sodrófával, hogy többet kell majd futnod, mint egész pályafutásod alatt tetted! Utálom az ingyenélő focistákat!” /a néma gyerek anyja/

„Partneremmel ketten
Lejtünk a parketten,
Bár a parkett selejt,
Nem vízszintes, de lejt!”
/Csasztuska Szilveszter, betanított tánc- és illemtanár valamint amatőr kortárs költő/

„Az örökzöld étel- és életigenlés és egyben halálnemlés árad Frady Endre össztánclírájából, bár teológiailag megjegyzendő, hogy az örökélethez vezető út halállal van kikövezve, hacsak nem vagyunk olyan szerencsések, hogy Jézus pont a télzáró bálra időzíti a második visszatérését, amit nem tudhatunk, hacsak nem vagyunk önjelölt próféták, illetve akkor sem tudhatnánk, csak szégyellnénk beismerni. No de vissza a vershez! Jó lett! Let’s read again!” /Taofül Teofilné Mustármagnyi Hittia, az Aktív Hitélet Mindennapi Eleven Derűje (AHMED) c. felekezet független folyóirat főszerkesztője/

„Micsoda, böjti időszakban áll a bál?! Igaz, hogy a Bibliában senki sem böjtölt Húsvét előtt, de a modern nemzeti kereszténységet nehogy már poros ókori könyvek szabályozzák! Aki ilyenkor bálozik, az Soros tervet végrehajtó brüsszelita piréz migráncs, és az ilyet keresztényi szeretettel le kell vadászni! Tűz!” /Semmilyen Solt, a Közpénzből Dáridózó Nemzeti Pártocska (KDNP) vadász tagozatának elnöke/

„Vádlott, álljon fel! A magyar irodalom ellen különös kegyetlenséggel, többszörösen visszaesőként elkövetett mészárlásai okán önt a nemzettudat és az egyetemes jó ízlés nevében hógolyó általi halálra ítéljük! Az ítélet visszamenő hatállyal azonnal végrehajtandó! Tűz!” /Csávás Kálmán tűznagy, az Antitalentum Poétákat Elimináló Hadtest (APEH) nagyágyúja/

„Ennek a gendersemlegesen nihilista celebnyálnak a hatására még annak a kedve is elmegy a báltól, akinek egyébként lenne, de az nem én vagyok! Frady Endre ismét belehányt a ventilátorba és röhögve a kultúra felé fordította! Nem értem, miért ír verseket az, akinek szemmel látható nehézséget okoz a sorvégi kínrímek közötti részek bárminemű tartalommal és értelemmel való kitöltése! Mivel anyám e vers hatására ideiglesen felfüggesztette a mindenkire kiterjesztett humanizmusát, így a jelenlétében is nyugodtan egyetérthetek az előttem szólókkal abban, hogy TŰZ!!!” /Puzsér Róbert, kritikus/

„Tűz, tűz! Tűz, tűz! Jaj, de messze a kanális! Ég a város, ég a ház is, nem is egy ház, hanem száz is! Tűz, tűz! Tűz, tűz!” /a nemisegyházi asszonykórus/

„Ha már elegem van a télből, akkor arrébb fejelem a Napot, hogy ne a Baktérítő, hanem az Egyenlítő fölött végezze a munkáját!” /Chuck Norris/

2018. február 20., kedd

Hattyússy Erzsébet

Ez az Elizabeth Swaney
félig magyar, félig néni
(harminchárom csupán, de nő),
s olimpián félcsőmenő.

Félmagyar, de nem félugor,
mert hol az ellenfél ugor,
ott ő bizony ugorni fél,
s néző bámul: „Kifél-mifél?!

Hogyan szerezhetett kvótát?!
Mért vette mástól a showt át
(illetve el) s hogy lett legott
legek között e nem leg ott?!”

Mégis ő a honi hősnő,
példáján sok hun félcsős nő
fel olimpiai sáncig,
-álva NOB bajuszát ráncig-

(táncig!)

„A mi olimpiai kvótarendszerünk biztosítja az alapeszmét, mely szerint nem a győzelem a fontos, hanem a pénzes versenyzők részvétele. A mi bajszunk nem az alvó oroszláné, hanem a globális tőkéé, így megfelelő anyagi ellentételezés fejében nyugodtan hagyjuk ráncigálni.” /Dr Judas Deeppocket, a Nemzetközi Olimpiai Bizottság (NOB) vesztegetésügyi alelnöke/

„Én lenni magyar is, én edzeni sok is. Vágyni olimpia! Szövetség mondani, jöhetni, ha nem nagyon ugrálni! Én megfogadni és egyáltalán nem ugrálni! Én szeretni felcsút… ööö… félcsőt! Hajrá magyarni!” /Elizabeth Swaney azaz Hattyússy Erzsébet, magyar-venezuelai-piréz-amerikai félcső olimpikon/

„Swaney megmutatta! De mit is?!  1. A gyorsabban, erősebben, magasabbra eszméit ma már nem kell annyira szó szerint érteni. 2. Félcsöves esetleg fél, de biztos nem csöves. 3. Egyszerű hétköznapi milliárdos eléri, amit akar, csak merni kell álmodni. Mindezt állítólag önköltségen (nem az Ön költségén!). Köszönjük, Bözsike!” /F. Péter, a költő humán végzettségű mérnökkollégája/

„Saját pénzből versenyezni?! Sokat edzeni?! Telt lelátók előtt szerepelni?! Meg van ez a csaj őrülve?! Én közpénzből alibizek és nagyon jól megélek belőle! Magyarország jobban tejel!” /Faláb II. Fridolin, válogatott focista/

„A vers – ha jobb híján így nevezzük – a gyenge kezdés után erősen visszaesett, a végére pedig teljesen szét. NEM ENG.!” /Dr. Bundaffy Bendő, a Minőségi Olvasnivaló Bizottmány (MOB) cenzúraügyi alelnöke/

„Költő polgártárs, maga gúnyolódik a tizenötmilliós nemzettest egy lokálisan világhírű tagjával?! Részvétlenül ír egy olimpiai résztvevőről?! Mélybe akar rántani egy csúcsra járatott nemzetet?! Kér egy olyan ’miért ne tegye’ érvet, hogy a fal adja a másikat?! Nem?! Későn szólt!” /Csávás Kálmán gőzagy, a Tehetségtelen Élősködőket Gumibottal Leamortizáló Alakulat (TÉGLA) falelnöke/

„Végre egy igazi költő igazi sportverse igazi sportolóról igazi olvasóknak! A törtmagyarságot széteső szókészlettel szimbolizáló művész cizellált nyelvhasználatának szájbarághatatlansága aktív részvételre sarkallja a befogadó közeget. A mű maga az angloamerikanizmusokkal teletűzdelt ősmagyar világfilozófia leszedálatlan csimborasszója! Ha Frady Endre nem lenne, akkor hiányéreznénk, hogy valamit ki kéne találni! Valószínűleg innánk! Egészségünkre!” /Bornemissza Boriszné Borissza Butélia, a Nyelvi Univerzum Szofisztikált Irodalmi Katarzisú Albuma (NYUSZIKA) c. kulturális folyóirat szerkesztőségének szeszkazánfűtője/

„A félcső peremén, ahol félek,
beomló hótalpakon
mint fagyott denevérek, suta
léceken érzem korom,
s visszacsúszok, mint a guanó,
szerényen, vastagon.”
/József Attila: A félcső peremén – részlet/

„Amikor azt a szerencsétlen női hungarikumot néztem a félcső peremén, üvöltve arra gondoltam, hogy mégis jobb, ha csak megfordul, mintha a perem alá szennyezne! Mégse kelljen egy félmagyar versenyző után toalett kacsával takarítani, mert annál már semmi sem lehetne alávalóbb! De lehet, mert ez az elmegyógyintézetből evakuált irodalmi féregnyúlvány, ez az atkaagyú szellemi toprongy megint az orrunk alá gründolt egy mindent alulmúló verstani trágyadombot! Anyám villámgyorsan kiszellőztetett és esküszöm, akrobatikusabban mozgott az ablak párkányán, mint Hattyússy Erzsi a peremen! Még szerencse, hogy szuterénablak! Frady Endre meg fulladjon bele a saját költeményébe!” /Puzsér Róbert, kritikus/

„Nem indultam el az olimpián, mert megnyertem volna az összes számot. Az összeset is!” /Chuck Norris/

2018. február 13., kedd

Speciális lúdtalpbetét

Haslábamon lúdtalpbetét! –
- szól a bokasüllyedt csiga,
S nem sejti, a vég mily setét:
Elüti egy fataliga!

Lúdtalpbetét el nem gurul,
Befedi a csigatetem.
Nagyot nyel egy éhes turul,
Megszánom és megetetem.

Csigapépet mohón falja,
Torkán akad meg a betét
Szegecsekkel kivert alja:
Elrontja az egész hetét!

2018. február 12., hétfő

Hóháború

Hó odakünn üptre hullik,
Megtelik az ürge- s nyúl-lik,
S fehér már a sarki paplak
Keresztjére mázolt drapp lakk.

Hófödte a tér, az utca,
Állatkertnek mindkét strucca,
Kéregető medve mancsa
S Don Quijote de la Mancha.

Vasöklömben jár a lapát,
S bár hófelhőn nem süt Nap át,
Amit a Tél rácsűr, rásom
A világra, mind kiásom!

Bár a hó lövegek nagyok,
Én is egyre többen vagyok,
Mert besegít egyik-másik…
Aki magyar, velem ásik!

„Hóvanazmár?! Hóvanazmegírva?! Az átkosban szocializálódottaknak tán még beugrik az utca, a muszka, meg a néger [...], de az efféle arctalan globalista uniformista törekvések a felemelkedő nemzettudat világában eleve kudarcra ítéltettek! Söpörjük el a megszálló fehérséget, és a helyét hintsük be sóval (ízlés szerint)!” /F. Péter, a költő humán végzettségű mérnökkollégája/

„Ez az, humán polgártárs, mondja meg ennek a rémhírterjesztő fűzfapoétának, hadd essen ki a petyhüdt kozmopolita markából a hólapát! Mi nem félünk harcolni a hó ellen, mi nem leszünk fehér gyarmat! Nyamvadjanak az igricek és ürüljenek a sótárak! Magyarország hóban teljesít! STOP HÓ!” /Cs. Kálmán ellenhónagy, a Hófalakat Üregsózással Lyukasztó Egység (HÜLYE) olvasztási főparancsnoka/

„Kezemből essen ki ásó,
S fránya hóra hulljon rá só?!”
/F. Endre, költőgigász/

„Uszító, a cellazár is
Duplán kattanjon rád máris!”
/H. Árpád, a Nemzettudatmódosítást Ellenőrző Minisztérium (NEM) csasztuska ügyi szakállamtitkára/

„Üptre, rácsűr, rásom, többen vagyok és ásik?! Költő úr, muszáj volt nyelv- és szlengtani holt terekkel megdobálni ezt az amúgy is hóvaksággal megvert szókupacot?! NEM ENG!” /Q. Tyaütő, a Ragozás Ügyi Hivatal (RÜH) habozásmentes fődöntnöke/

„Amióta jöttél,
Eltelt kábé öt tél.”
/V. Cézár, a költő 2013-as Facebook ismerőse és epigonja/

„A mindennapi valóság talaját csak a hóréteg miatt nem érintő talpú költő arról ír, amiről mindenki más is szeretne, de nem mer. Az egyéni erőfeszítés pátoszának példamutató közösségépítő ereje az olvasót arccal a hólapát felé fordítja. A vers pattogó páros rímekkel masíroz az elkerülhetetlen boldog vég felé. A népies rácsűr és rásom kifejezésekkel a költő a panelproletariátus mellett az egyre elpatópáliasodó parasztságot is meg kívánta szólítani. A mű harci tüze szinte megolvasztja maga körül a télbirodalmi rohamosztagosokra hajazó ellenséges hóember hordákat. Reszkess Tél tábornok, jön Frady Endre!”/F. Técéné S. Timese, a Jeltelen Univerzalitás Hiábavaló Anakronizmusát Költészettel Ostorozó Lap (JUHAKOL) digitális felületének blogszerkesztője/

„Én kaját kéregettem, nem hólepte kínrímeket! Azt hiszem, kénytelen leszek megenni a költőt! Brumm-brumm!” /a kéregető medve/

„Áááááá!!! Egy normálisan működő ország normálisan működő egészségügyi rendszerében a nem normálisan működő Frady Endrék nem terjeszthetnének ilyen szellemi ragályt, mert az elmegyógyintézet zárt osztályának kényszerzubbonya megakadályozná őket ebben! Szegény anyám előbb a hóban elesve ütötte meg a hónalját, majd a vers olvasása miatt a monitorommal sebzett vadállati üvöltés közepette szétvert klaviatúrám kartácsként szétröppenő Ctrl+Alt+Del billentyűi zúzták szét az NDK benzinmotoros hallókészülékét! A költészet Matuska Szilvesztere ismét felrobbantotta a közízlést és kisiklatta a józan észt! Celeb ura fakó!” /P. Róbert, kritikus/

„Amikor Texasban sok hó esik, akkor csak ráordítok a lakosságra, mire ijedtükben kiveri őket a verejték és az így lecsorgó sós lé feloldja a havat. Secperc alatt végzek a téllel.” /Ch. Norris/

2018. február 6., kedd

Porcműtéti bájdal

Nincsen még egy hete sem,
Buszom vitt, a hetesem,
S vakmerőn, mint tini kán,
Termettem a klinikán.

Tompa zúgás, alt attak
Zümmögött, míg altattak.
Sebész aztán érdemben
Matatott a térdemben.

Visszatolás, kórterem,
Hol, ha baj van, sor terem,
Ám ne hulljon könnyed, én
Felébredtem könnyedén!

Mentem s érvén előtért
Örömöm már velőt ért!
Vittek léptek, minik át,
S elhagytam a klinikát!

Megrohant egy lepetés:
Porcom volt bár repedt és
Döfték, még sincs fájdalom!
Ettől víg e bájdalom.

„A gyakorlás és a szorgalom, kitartás kifizetődik idővel - szól a mondás. Mondanám, hogy nem baj, lesz ez még jobb is, de NEM lett!!!” /P. Gergő, a költő reál végzettségű mérnökkollégája/

„Ha valamiben Endrebá(j) kiemelkedik a kortárs nemzetközi közkórházköltészetből  (és hát ki, ha ő nem), akkor az a szikeéles tényfeltárással kombinált távgyógyító képessége. Csak olvasom, és már nekem sem fáj a térdem! Ki tiltja meg, hogy elmondja, mi nem bántotta már hazafelé menet?!” /F. Péter, a költő humán végzettségű mérnökkollégája/

„Nem is közkórházban műtődtem – bár támogatott az OEP - és nem is szikével! A többi kőbe véshető arany bevonattal!” /Frady Endre, porcműtött költőgigász/

„Endrebá(j) nyilván nem elégedhet meg a közkórházzal, ezért is emelkedik ki belőle. S nyilván a közkórházköltészet alliteratikus arzenáljáról sem szívesen mondana le. Na de rendben, ha nem tetszik e szike, és holmi technológiai karótazebhezkötés végett fittyet hányunk drámaiságra, meg közérthetőségre, ízlés szerint helyettesíthetjük endoszkóppal.” /F. Péter, a költő humán végzettségű mérnökkollégája/

„Nem igazság, hogy F. Péter ennyit beszél, nekem meg még az anyám sem érti a szavamat, mert nem mondhatom ki őket! Ezt a mostanit is csak gondolni tudom!” /néma gyerek/

„Mi van, Ödönke, mit akarsz már megint?! Egy szavadat sem értem!” /a néma gyerek anyja/

„Ha tudtam volna, hogy ez a fájdalommentes beavatkozás ilyen beláthatatlan irodalmi következményekkel jár, sebvarráskor az alkalmazott drága orvosi cérnát olcsó rozsdás szögesdróttal helyettesítettem volna. Én kérek elnézést! Annak viszont örülök, hogy a műtét után tíz napig minden este hasba kell szúrnia magát egy véralvadásgátló injekcióval!” /Dr. Porc Elán, térdsebész/

„A formalista funkcionalizmus ilyetén burjánzása által Frady Endre jelenléte életadó indaként fonja körbe és tartja lélegeztető gépen az alélt irodalom petyhüdt antitestét. Miközben a kortárs költészet alibiző vak lóként legelész az eldologiasodás aszfalttengerében, Frady Endre valódi téttel bíró műtét elé veti magát és fityiszt mutat a lábszagú patópálkodás avítt démonainak! Abcúg Ugarvér! Hajrá Frady!” /Lukszkájvókör Lajosné Körmönfont Kariatida, a Hunniában Alantasan Jegecesedő Ómagyar Álságnak Gyürkőző Újság (HAJÓÁGYÚ) lőmestere/

„Mi ez a retardált kínklapancia?! Mi?! Bájdal?! Báááj?! Jáááj!!! Fáááj!!! Ez már a vég! Ne, anyám, ne hívd a házmestert, hogy kirángassa a fejemet a gázsütőből! Hagyj megmártírhalni! Az, hogy a mindenki másnak elviselhetetlen kínokat okozó Frady Endre nem érez semmi fájdalmat, azt bizonyítja, hogy a mindössze három szennyvízmolekulából álló agyában nem fér el egyetlen idegvégződés sem! STOP FRADY! Végítéletet akarok!!!” /Puzsér Róbert, kritikus/

„Én még altatásban is meg tudnám operálni magamat és egyetlen testrészem sem merne fájni.” /Chuck Norris/