Iskolakezdés

Iskolába megy a kölök,

S úgy tűnik, hogy rossz a kedve:

- Ma vért iszok s embert ölök,

Mint egy szovjet jegesmedve!

Na, jó, nem ölök, csak ütök,

S rúgok, s közben morgok zordon,

S bambán néz sok fafejű tök,

Mint csehszlovák rendőrkordon!

Suli ótvar, ósdi, ódon,

S agyamnak az összes tan árt,

S keletnémetjuhász módon

Megharapok minden tanárt!

Nem kegyelmezhetek máma,

Senki fiát meg nem szánok,

Példaképként hatnak rám a

Bősz jugoszláv partizánok!

E vad monológja után

Vígan nyeli el a kapu,

S rám-terhelten nézek bután

Én, a lelki kuka apu…

„A jelzők alapján azt hihetnénk, hogy a mű a költő korai korszakából való, ám ez valójában nem ifjúkori nosztalgia, hanem időskori demencia. A virtuóz szellemi reflex mára már inkább csak reflux, mely felböfögi mindazon országok nevét, melyek a költő fiatalkori odalátogatásai után hamarosan megszűntek létezni. A művész valódi bűbáj gyermekeinek egy fiktív rosszalkodó kölök általi megszemélyesítése antagonisztikus ellentétben áll a költő nebulókori stréber önmagával, miáltal mára már bűntudatot érez egykori iskolaszeretete mián. A már-már Frady Endre védjegyének tekinthető kristálytiszta keresztrímek valami avítt bájjal teszik mattá a bensőben tomboló rombolni vágyás fékevesztett patináját. Letehetetlen léleklíra!” /Entellektüel Exegézisné Hovatovább Hermeneutika, az Anyám De Jól Nézki Eme Kultikus Irodalom! (ADJNEKI!) c. mértékadó szellemi szublimációs szakportál szuverén személyiségjegykezelője/

„Hé, apu, ez nem így volt! Én sosem beszélek se versben, se dőlt betűvel! A suli amúgy tényleg tök tré!” /a költő fikcióként materializálódott kölke/

„Szeretjük az iskolakezdést, mert a menzák állapota miatt rengeteg diák jár be hozzánk a teljes zsebpénzét kajára költeni és a kártyaleolvasók csipogása könnyűzene a füleinknek!” /Lidl Ricsárd és Aldi Meola, zenés áruházlánci üzletemberek/

„Ajjaj!!! A vers címének köze van a vers tartalmához?! A versnek van tartalma??! A vers betűi szavakká, a szavak mondatokká, a mondatok szöveggé állnak össze???! A versszakok felépítése központi koncepcióról árulkodik????! A verset nem az öncélú szójátékok és a muszájrímek tartják össze?????! ...Barátaim, olvasótársak, legyetek bátrak, költőnket erős megrázkódtatás érte!” /F. Péter, a költő humán végzettségű mérnökkollégája/

„Hogy volt?! Hogy volt?! Vissza! Vissza! Feleim, hullámozzunk!!! Hosszú hallgatás és halogatás után végre egy szókimondó szellemi szemkilövetés, amivel nem kiszúrják a szemünket, hanem felnyitják, és nem betömik a szánkat, hanem megtöltik, mégpedig nyomokban tartalmat tartalmazó témavázlatfüzetlapok garmadájával! Éljen és virágozzon a hogyishívják! Köszönjük, humán polgártárs!” /Átlag Ányos, az Óriási Tömegigény Van Azonnali Rendre (ÓTVAR) c. közrendészeti raklap propagandistája/

„Teljesen egyetértek a verssel, én is rühellem az iskolakezdést! Ha anyám nem rugdosna ki az ágyból és nem fuvarozna el a bejáratig az öreg Suzuki Swiftjével, én se mennék be az évnyitóra! Utálom azokat a dögunalmas beszédeket! Főleg a sajátomat!” /Dr. Dagonya Dezső, iskolaigazgató/

„Milyen agresszívvá teszi a sok videojáték a mai fiatalokat! 100 éve ilyen biztos nem fordult elő…” /B. Ádám, a költő világegyetemi végzettségű mérnökkollégája/

„Ádám pocok, ha mi 100 éve, 1921 szeptemberében nem lettünk volna még a mai fiataloknál is sokkal agresszívabbak, akkor ma Sopron Ausztriához tartozna! Mi az ágfalvi csatában nem videó, hanem vaduló játékokkal kergettük vissza az osztrák csendőrséget a trianoni határon túlra!” /Durics Hilmi Huszein, budai főmufti és a Rongyos Gárda muszlim alegységének katonai vezetője/

„Hát, lehet, hogy jobb lett volna mégis videojátékoznotok…” /Sopron/

„Mi ez a vérlázító semmirekellés, ki ez a senkinek is kevés sehonnai nullabugris?! Igaz, hogy én is világéletemben utáltam az iskolát, ám az iskolautálásról szóló dilettáns Frady Endre verseket még jobban utálom! Egy elszabadult betonszivattyúval mesterségesen lélegeztetett több hónapos vadvízi hulla szürkészöld pikkelysömöre egy felüdítő esztétikai élményzuhatag ehhez a kivagyi fanyalgáshoz képest! Ne lássam anyám emlékét iskolai nyitóünnepségen elszavalni, ha még egyszer azt üzenem bárkinek is, hogy ne üsse Frady Endrét ott, ahol éri munkásököllel, vasököllel! Földet rá, földet rá!” /Puzsér Róbert, kritikus/

„Én szerettem volna iskolába járni, de nem fért be a vállam a vasbeton keretű acélkapun. Amikor ennek ellenére mégis bementem, akkor a gyászszertartás után megkértek, hogy az újjáépítés után inkább maradjak otthon, és majd postán kiküldik a színjeles bizonyítványt.” /Chuck Norris/

Itt van az ősz...

Itt van az ősz, itt van mindjár’

S csúcsra jár a Vitamin Gyár,

Így majd térdre rogy a nátha,

Nincs itt kétely, fogy a „hátha”.

Míg esszük a vitamint, a

Neten kering vita minta,

Hogy bár Gyár már pirul ára

Miatt, rávesz pirulára.

Szólnak érvek: Legyél ár vak,

Vegyél C-ét, D-ét és az árva K

Se maradjon folyton hetyke

E-k, B-ék híján fojtón egyke!

Immunrendszerváltás kába

Ügynökeként válltáskába

Gyűrt pénzedet - tablet ára -

Herdálhatod tablettára…

„Én a gyümölcs általi bevitelben hiszek. Ezen rettenet ellen gyorsan el is fogyasztok egy vegyi gyümit, némi törköllyel, folytatásként szilva. Együtt talán leküzdik ezt a sokkot...” /P. Gergő, a költő reál végzettségű mérnökkollégája/

„Szertúltengése vajh má’ lesz,

Ha van önben akó pálesz?

P. úr, vádam nem ám koholt,

Maga vedelt véralkoholt!”

/Szonda Szilveszter, közlekedési rendőr főtörzsőrmester/

„Költő úrnak nem ártana a vitaminok mellett fogalmazásgátlót is szedni.” /B. Ádám, a költő világegyetemi végzettségű mérnökkollégája/

„Én csak négylevelű lóherét szedek, mert a fogalmazásomban nem hagyom gátoltatni magamat! Ugyan nem hiszek a babonában, de a teliholdas éjfélkor a temetőben megivott pókhálós erjesztésű négylevelű lóhere pálinka állítólag annak is szerencsét hoz, aki nem hisz benne. Például összejöhet egy lottó ötös is. Kár, hogy nem lottózom!” /F. Endre, költőgigász/

„Ne hagyják magukat félrevezetni és ne higgyenek a természetes táplálkozást és a rendszeres sportolást hirdető álprófétáknak, hanem éljenek, ahogy akarnak, de közben okvetlenül szedjék naponta háromszor a Gyökér Gyula Gyógyszergyár gyilkos galóca sűrítményből és penészvirág koncentrátumból kevert, minden szükséges vitamint a megfelelő mennyiségben tartalmazó Utolsó Lehelet kapszuláját! Egy 30 darabos doboz csak 9.999.- Ft, de aki egyszerre 3 dobozzal vesz, annak csak 29.999.- Ft + UFO, ugyanis a szer örömteli mellékhatásaként azonosítatlan tárgyakat lát majd szemberepülni, ha hazaér és a felesége meghallja, hogy milyen olcsó készítményt vásárolt! Ahogy a rémhírterjesztő költő felvilágosult ellenköltője mondja:

Költő úr, itt nincs is vita! Min

Is lenne, hisz’ csúcs a vitamin!

Aki nem hiszi, járjon utánam, vegye meg tőlem az induló csomagot és árulja, árulja, árulja!”

/Dumás Dezső, gyémántfokozatú piruladíler/

„Vitamin a bérem, számlám tintabűz,

Csak adót visz és láncra fűz.

Vitamin a bérem, s ha az üzlet pang,

Főbe lövöm magamat: bang!”

/Vikidál Vendelné Vadvízi Vendetta, vigasztalhatatlanul vergődő vesztes vitaminvigéc/

„A költő ebben a művében is önfeledten fogalmazza meg a megfogalmazhatatlant és nem törődik a magyar nyelv századok óta betokosodott, megmerevedett szabályrendszerével, hanem úgy szárnyal a szavaknak látszó betűcsoportok csak általa használt értelmezése fölött, mint vitamintúladagolt mókus az erdőtűz füstfelhőjében. Ez már-már a XXII-XXIII. század költészete! Éljen Frady Endre, a jövőképmutatás Jean Dark Vadere!” /Hinnye Hubáné Hanyatthomloki Hüttyönke, a Világirodalom Éceszgébereinek Cizellált Érdekszövetsége (VÉCÉ) ideológiai főelőadója/

„Felháborító, hogy pont egy ilyen sikeres olimpia után, amikor sportolóink az általunk fejlesztett dopp… ööö… vitaminkészítmények segítségével ennyi érmet nyertek, akkor írnak rólunk ilyen értelmezhetetlen förtelmet! A liberálbolsevik fűzfapoéta is jobban tenné, ha nem selejtes klapanciákat költene, hanem sok pénzt, mégpedig a mi termékeinkre! Akkor talán elkerülhető lenne a gyógyszermaffia véres lófeje az ágyban a rágalmazási per…” /Dr. Kőkemény Kenéz, a Vitamin Gyár jogtanácsosa/

„Mi ez a… Áááá, nem érdekes! Mivel a Fantasztikus Elit Juventus Szurkolók Egylete (FEJSZE) tagjaként napok óta örömömben folyamatosan koccintok a többiekkel Cristiano Ronaldo távozásának a hírére, olyan részeg vagyok, hogy ezt inkább nem komte… kontem… kommet… böááááá…” /Puzsér Róbert, kritikus/

„Döbben Arktisz, ámul Kuba,

CR7 átment a MU-ba!”

/Fifa Fridolin, futballügyi fűzfapoéta/

„Elég ügyes gyerek ez a Ronaldo. A vitamingyár tiltott ajzószereit szedve labdával majdnem fele olyan gyors, mint én grizzly medvével. A hónom alatt.” /Chuck Norris/

Fogyókúra

Kinek nagy a begye

Mint Bács-Kiskun megye

Legmagasabb hegye,

Tápját meg ne egye!

Hasból hamar levés

Jó nagy semmit evés,

S ha mégis van evés,

Legyen nagyon kevés!

Hogyha nincsen nasi,

Lecsoffad a hasi,

Szálkás lesz a pasi,

S ismét befér masi-

-niszta egyenruhájába!

„Rettenetes sarlatánság!!! Nem koplalni kell, meg kínszenvedve éhezni, hanem jó pénzért megvenni drága Rékám fitness DVD-jét és a jóleső zenés ugrabugra után megenni az ízetlenül is hiperegészséges Norbi update menümet! Olyan egészségesek lesznek, mint a makk, és az összes éhes disznó magukkal álmodik majd!” /Schobert Norbert, update fitness guru/

„Fogyás? Nem nagy ügy! Én két hét alatt simán lefogyok. Utána meg két hét alatt könnyedén visszaszedem. Mindezt teljesen természetes módon. Csak keringek és forgok, oszt’ jónapot!” /a Hold/

Még hogy fogyókúra?! Most, amikor amúgy is fogy a magyar?! Lassan már lötyög rajtunk a Kárpát-medence! Mire visszafoglaljuk Trianont, már csak temetkezésre kell majd a hely, ráadásul az ország megint össze fog menni a három tenger általi mosásban! Redőzött tokára magyar!Az ősmagyar Jézusnak az utolsó előtti vacsorán mondott szavaival élve: Ne félj, csak hízz!” /Vitéz Zsírbő Zserbó, a Zsíros Országú Magyarság Párt (ZSOMP) tápértékmérője/

„Masi- vagyok, -niszta,

S ki bár hasam hízta,

Egyenruhám tiszta!

Hasta la, tyű, vista!”

/Don Sihuhu Sebő, masiniszta és OKJ-s képzett csasztuskás torreádor/

„Minek egy masinisztának egyenruha, amikor úgyis eltakarja a mozdony, amit vezet?! Azt meg úgysem tudja kihízni, mert Putyin elvtárs szavaival élve: balsaja a belseje!” /Tyimofej Tyimofejevics Tolatovaganyov, moszkvai mozdonyvezető/

„Ezt az orbitális szemenszedettséget! Bács-Kiskun megye olyan lapos, mint egy torreádor hasa! Nincs ott hegy egy darab se! A megye legalacsonyabb és legmagasabb pontja közt mindössze 80 méter a szintkülönbség!!! Abcúg Frady Endre!” /Mátrai Menyhért, kékestetőfedő kisiparos/

„Hát a Rám és Csávoly közelében lévő Ólom-hegy az smafu?! Még geodéziai mérőtorony is van rajta! Bukovári van Mátrai csávókám, bukovári!” /Bácskiskun Béla, lokálpatrióta és ólommellény díler/

„Höhöhö, én önmagamban magasabb vagyok, mint ez az Ólom-hegy nevű kakasdomb, amire ráépültem, höhöhö! Nélkülem teljesen kilátástalan volt a helyzete, rólam viszont fenséges kilátás nyílik! Höhöhö!” /a kárörvendő geodéziai mérőtorony/

„Ó, jaj, ó, bozse moj, mit követett el ellenem, költő polgártárs?!?!?! Amíg csak azzal kínoztak, hogy napi ötször több órán át propagandafilmeket kellett néznem Putyin börtönében, addig még kitartottam, de amióta a maga verseit olvassák fel nekem orosz fordításban, azóta megtörtem és bevallottam még azt is, hogy 1917. november 7-én egymagam védtem a Téli Palotát az ostromló bolsevik vöröskatonákkal szemben, sőt azt a Bács-Kiskun megyei alig látható földkupacot az ellenséges kóbor apácák megtévesztése érdekében én magam neveztem el Ólom-hegynek!” /Alekszej Navalnij, bebörtönzött orosz ellenzéki politikus/

„Ma már nem úgy véssük ám a hasat, mint a kőbaltás ókorban, hanem korszerű zsíroldó ütveszívóval. A páciens leveszi a feszülős pólóját, ráeresztjük a berendezést és utána már vissza se akarja venni a pólót, hogy mindenki láthassa a kockahasát, ahol az egyes kockák pont úgy dudorodnak, mint az Ólom-hegy Bács-Kiskun megyében!” /Szaftos Szilárd, hashájtalanító kisiparos/

„A szibériai ólombányákban - ahol önkéntelenül is dalolva málenkíj robotoltam - rakásban álltak a Bács-Kiskun megyeinél magasabb ólomhegyek, de ott senkinek sem kellett fogyókúráznia. Folyton olyan éhes voltam, hogy a szökésem után nyersen nyeltem le az elejtett jegesmedvéket, mert nem tudtam volna kivárni, hogy rendesen átsüljenek a mínusz negyven fokos tábortűzön. Egyébként egy jegesmedvét nem elejteni nehéz, hanem előtte felemelni…” /Morózus Menyhért, egykori hadifogoly és kisnyugdíjas ólommentes benzintankhajószakácskönyvmolyirtó/

„A -niszta egyenruhájába résznél már üvöltve zokogtam! Örömömben, hogy végre vége! Ennél többet most nem tudok mondani erről a sivár hitványságról, mert csak nemrég élesztettek újra a Bács-Kiskun megyei hegyi szakasznál kapott vértolulásomból és a nővérke az imént adta be a második lóadagnyi nyugiszurit. Most elalszom és zsírfedte kockahasakról fogok álmod…” /Puzsér Róbert, kritikus/

„Én bárkit lefogyasztok azzal a módszeremmel, hogy felrúgom a sztratoszféráig és mire visszaesik, a súrlódás okozta hő leégeti róla a zsírfölösleget. Is. Utána azzal vigasztalom, hogy porból lettünk, porrá leszünk. Még a Bács-Kiskun megyei Ólom-hegy is.” /Chuck Norris/

Bődült marhaság!

Dezsőke és Rezsőke, a két egypetéjű iker szotyolát köpködve olvasgatta a buszmegállóban a buszmegállói novellapályázat kiírását, miközben ismét nem jött egy busz se.

- Bődült marhaság! - legyintettek egyszerre - Írjon az, akinek nincs titkárnője, aki írhatna helyette!

- Jaj, nekem nincs titkárnőm és írni se tudok! - hördült fel egy analfabéta cérnavégnyálazó segédmunkás, ám mielőtt igazán kétségbeeshetett volna, rázuhant egy épp felettük elhaladó állatkerti helikopterből gondozói gondatlanságból kihulló elefánt. Dezsőke és Rezsőke, a két egypetéjű iker a várható szemtanúskodásból eredő bonyodalmakat elkerülendő úgy döntöttek, hogy nem várnak tovább a buszra, hanem elgyalogolnak a moziig. Meg akarták ugyanis nézni a Kardfogú Csótánylepke Halálsikolyát (eredetiben: The Insect War) a főszerepben Pierce Brosnan-nel (magyar hangja: Kautzky Armand) és egy címszereplőnek maszkírozott kínai drónnal (magyar hangja: Reviczky Gábor). A filmszínházban sokan voltak, és a pénztárban már csak egyetlen jegy maradt. A pénztáros, az ex-autóversenyző Prost tata egy versikével vigasztalta Dezsőkét és Rezsőkét, a két zokogó egypetéjű ikret:

                                    Megosztoztok ti ketten

                                    Ezen az egy tiketten!

- Marha bácsi! - morogta magában Dezsőke és Rezsőke, a két egypetéjű iker, de megvették a jegyet. Itt volt az ideje kifundálni, hogy jutnak be ketten egy jeggyel. Nosza, rögvest elindultak felkeresni özv. Fundáló Ferencnét alias Fufi nénit, a Kifundálok Akármit Csípőből Alapítvány (KACSA) OKJ-s képzett orákulumát, de az ellopott bejárati ajtószárny helyén az alábbi fentről fityegő cédula fogadta Dezsőkét és Rezsőkét, a két egypetéjű ikret az üres ajtónyílásban:

                            JELENLEG NEM VAGYOK ITT,

                    ÚGYHOGY NE IS HAGYJ ÜZENETET, 

                               CSAK HA NEM SÜRGŐS!

- Marha néni! - morogta magában Dezsőke és Rezsőke, a két egypetéjű iker és törni kezdték a fejüket. Ezt is olyan egyszerre tették, hogy pontosan ugyanott keletkeztek zúzódások mindkettőjük koponyáján. Rá is csodálkozott erre a járvány miatt mentőorvossá átképzett Kloáka Klotild farcsontkovács, amikor egyforma fejkötéseket kellett ácsolnia.

- Nektek talán még az agyatok is ugyanazzal a rezgésszámmal rázkódik! - mondta és úgy nevetett, hogy elfelejtette becsukni a mentőautó hátsó ajtaját, mire Dezsőke és Rezsőke, a két egypetéjű iker kigurult a kocsiból és ott felejtődött az árok szélén.

- Mi nem hagyunk senkit az árok szélén! - mondta egy kampánybeszédét gyakorló politikus és berúgta Dezsőkét és Rezsőkét, a két egypetéjű ikret az árokba.

- Marha politikus! - morogta magában Dezsőke és Rezsőke, a két egypetéjű iker és miközben hajuknál fogva kihúzták magukat a gödörből, eszükbe jutott a megoldás.

- Műgyantás aláinjektálás!!! - kiáltották egyszerre, ahogy két egypetéjű ikerhez illik.

- Á, az nem mindenre megoldás, csak a síkalapos épületek süllyedésének megállítására! - szólt unottan egy véletlenül arra járó építőmérnök és elszavalta kedvenc versét, az Ebéd a munkagödörben címűt:

                                 Délben árnyat ad a szádfal,

                                 Midőn ebédet a szád fal.

- Marha mérnök! – dünnyögte Dezsőke és Rezsőke, a két egypetéjű iker és rémülten szaladt el a helyszínről. Addig futottak, míg oda nem értek a Salgótarjáni Síküveggyárhoz, ahol jó ötletük támadt.

- Vegyünk egy nagy síküveget, fogjuk meg és vigyük! - kurjantotta vígan Dezsőke és Rezsőke, a két egypetéjű iker és szavukat tett követte. Vették a síküveget és vitték, a tenyerükben pedig fityegtek a vágás elleni vatták. Amikor beléptek a moziba, a jegyszedő rájuk nézett és azt hitte, hogy csak egyvalaki jön befelé kezében egy nagy tükörrel, amiben a tükörképe látható. No, így be is engedte ő(ke)t azzal az egy jeggyel.

Már éppen örvendezni kezdtek volna, amikor észrevették, hogy a vetítőterem majdnem üres, csak egyetlenegy hölgy ül bent és pötyög valamit a laptopján. Úgy tűnt, hogy tévedésből egy kortárs kirgiz operát bemutató némafilmre kaptak jegyet.

- Hát maga mit csinál itt, ahol a madár se semmit? - kérdezte a hölgyet Dezsőke és Rezsőke, a két egypetéjű iker.

- Titkárnő vagyok és idejöttem, hogy nyugiban megírjam a főnököm helyett a buszmegállós novelláját! Bődült marhaság, mi?!

Agyzsibbasztó amerikai alkoholtúra

Oregoni hosszú bor-út

Elűz bánatot és borút.

Kocsmában zenélget benn Joe,

Kezében peng öreg ukulele.

Piac jó bort durván áraz,

Tök drága a vörös száraz,

S kinek orra ettől veres,

Dúsgazdag, mert sok pénzt adócsalik.

Tehetősnek való hóbort

Gyűjteni pincében óbort,

S kit még ATM is letilt,

Vedeljen csak pancsolt malátasört!

„Kedve volna mézet enni télen. - a’la Romhányi József: Medve-tanköltemény” /B. Ádám, a költő világegyetemet végzett és Szamárfület olvasott mérnökkollégája/

„Bendzsó keres metilt… - mint valami tojsztoris apróhirdetés! Tolsztoji Tojsztori! Höhöhö!” /F. Endre, költőgigász és a fent említett mérnökkolléga mérnökkollégája/

„Tolsztoj itt toj sztorit, ha már

Ezt körmölte le e csacsifüles?!

Kiakadok attól rendre,

Miket irkál ez az elmeroggyant!

Minden kotyvaléka nyers, én

Zokogok az összes irományán!

Tudják rólam fiúk s lányok,

Nála IS jobb rímet öklendezek!”

/Romhányi József, a sírjában forgó néhai koszorús költőgigász/

„Szamár Endre versén hányok… Hehehe, jól megmondta neki a rímhányó kódoló, hogy nem hódoló! Kár, hogy ez a zagyva zigóta annyira elitta a rusnya zöld-fehér agyát, hogy már fel sem fogja, ha körberöhögik!” /Újpesti Barnabás, kortárs klapanciakészítő és lilaködgépszerelő/

„Azannya, alliterálva agyzsibbasztó amerikai alkoholtúra?! Agyatlanka, asszem akkor alkoholizált Amerikában, amikor az az alvásképtelen Auróra atavisztikusan arcoskodva akciózott anno! Aufwiedersehen!” /Antilkoholista Antalné Antagonisztikus Antigoné, anarchista alkoholista/

„Oregon s nem Arizona?!

Pedig az oly ari zóna!”

/Arizonai Aranka, zónapörkölt díler/

„Akit nálunk Aligán

Győzne le a maligán,

Hazatoljuk taligán!”

/Balatonaligai Borút Brossura/

„Nézze, költő úr, mi régóta megfigyeljük magát, így pontosan tudjuk, hogy a nyaralása alatt Zalaszentgróton átautókázva látta meg a „zalai borút” plakátot, amiből automatikusan kitalált egy versszakot, amit egyrészt kevésnek érzett, másrészt a Joe miatt magyartalannak, így kiizzadt magából egy három versszakos kozmopolita rettenetet. Azt még elnéznénk, hogy terápiás célzattal elmebeteg szövegeket irkál, de amiatt, hogy ezt közzé is teszi, sajnos meg kell, hogy öljük! Na, itt ez a másfél hektoliternyi tablettás hungarikum, hörpintse fel, MOST!” /Csávás Kálmán csődnagy, a Pegasus Illegális Kémszoftvert Kezelő Állami Szakszerv (PIKK ÁSZ) kármentési főelőadója/

„A költő ebben a művében is megmutatja, hogy bármihez nyúl, az valamivé változik, hiszen ő a bármiből is képes akármit csinálni. Hogy pontosan miből csinált mit, hogy mi az a megnevezhetetlen kis és nagy dolog, az teljes mértékben az olvasó fantáziájára van bízva. Akinek pedig szűk a képzelőereje és nem ér el még Amerikáig sem, az tágítsa a tudatát egy-két liter Homoki Hánytatóssal!” /Rizling Rezsőné Koedukált Kadarka, a Denaturáltszeszes Irodalmat Nyakaló Nyanyák Egyesülete (DINNYE) duplán látója/

„Mi ez a holt költőket saját sírjukban forgató szellemi macskajaj?! Ki ez a túlfűtött szeszkazánkovács?! Ha nem ismerném Frady Endre munkásságnak nevezett nonstop irodalmi ámokfutását, azt mondanám, hogy ez már a mélypont, de tartok tőle, hogy az még sokkal, de sokkal lejjebb van! Ebből a reménytelen helyzetből csupán két kiút lehetséges: vagy őt viszi el a mentő máj-, vagy minket agyzsugorral! Világ szesztestvérei, itassátok!!!” /Puzsér Róbert, kritikus/

„Kár, hogy a csak nálunk található Texasi Torokdorongoló Tehéntőgy Turmix kimaradt a versből, pedig abból egy csepp elég ahhoz, hogy egy erdő teljes vérmókus és grizzly medve állománya vízilabdázni akarjon a krokodilok ellen. Magam sem iszom meg belőle napi két-három hektoliternél többet.” /Chuck Norris/

Az égig érő stadion

Borsodi Söröstyén és Sörsödi Borostyán a két jó barát egy nap valamin úgy összevesztek, de úgy, hogy már éppen önmagukat anyagi okokból hőkövető rakéta dílerekké átképzett pályaelhagyó pedagógusokat kezdtek keresni a neten, amikor egy csapásra hirtelen kibékültek. Sajnos ez az egy csapás véletlenül a hatodik emeleten lakó Cugehőr néni Mócsing nevű csivaváját érte, aki ettől jobblétre szenderült és fisztulás fejhangú ugatásával immár az égi vadászmezőkön megy az örök nyugalomra vágyó csúcsragadozók idegeire, miközben a rendszeres templomjáró mamikából bosszúálló fúriává változott Cugehőr néni véres kötőtűkkel döfködi az ismeretlen tettesek viaszbábúit.

Söröstyén és Borostyán, mit sem sejtve Cugehőr néni és Mócsing kutya tragédiájáról, elhatározták, hogy kibékülésük emlékére építenek egy égig érő stadiont. Önfeledt koccintás közben mondani persze könnyebb, mint megvalósítani, ugyanis a stadionok, a szigorú szabályozás miatt nem érhetnek az égig. A felső kapufa nem lehet magasabban 2,44 méternél és mivel a lelátó legfelső pontja sem lehet 120 méternél távolabb a játéktértől (ami az ógörög őskövület Pitagorasz miatt nem eredményezhet 50 méternél nagyobb magasságot), hiszen a nevéből következően nem csak le-ni kell tudni, hanem látni is, így egy stadion még az esővédő tetejével együtt sem érhet egyetlen felhőkarcoló nyomába sem.

- Ó, hogy a ló lambadázzon a stadionméreteket szabványosító mérnökök fülei között! – kiáltotta Söröstyén és Borostyán, majd elkezdték begépelni a Google-ba terepszínű harci eszközök kifejezést, amikor váratlanul megjelent a terepszint szó. Mint amikor a vaksötét semmit váratlanul bevilágítja egy épp arrafelé keletkező ősrobbanás, úgy gyúlt világosság Söröstyén és Borostyán elméjében:

- Nem a terepszintem kell megépíteni a stadiont, mert az nem ér az égig, hanem már eleve az égben, vagy csak pont egy stadionmagasságnyival az ég alatt, hogy pont felérjen az égig! – kiáltotta egyszerre a két barát.

- Á, az csak hírlapi kacsa, hogy egy stadion az égig érhet! – legyintett az NDK benzinmotoros hallókészüléknek köszönhetően focistaköpésnyi hallótávolság peremén üldögélő Cugehőr anyó, majd nagyot döfött a viaszbábúiba.

- Egyrészt, jaj! – nyögött fejenként 3,5-3,5-rét görnyedve Söröstyén és Borostyán – másrészt, heuréka! – üvöltötték váratlanul, mire Cugehőr anyó olyan lendülettel nyelte le a műfogsorát, hogy kisvártatva elharapta a saját hintaszéke ülőkéjét és maga alá zuhant, ám főhőseinkben addigra már kijegecesedett a kacsalábon forgó stadion víziója.

- Kacsalábat tessék! Akciós a kacsaláb! Négy kacsalábat egy százasért! – kiáltozott egy arrafelé kószáló kacsalábárus, de a jó barátok csak legyintettek:

- Négy kacsalábon nem lehet forogni, hacsak nem illuminált sziámi kacsaiker az ember! Nem négy kis kacsaláb kell, hanem egy nagy, ami égig ér!

Miután az ötlet megszületett Söröstyénnek és Borostyánnak már nem volt más dolga, mint rábízni a dolgot a mindennek a megoldására specializálódott Mindenmegoldó Menyhértre, akit még egy korábbi közös kalandjukból ismertek, amelyben a trópusi esőerdőben fehérre festettek egy rájuk támadó egyenlítői barnamedvét, aki ettől azt hitte, hogy jegesmedve és pszichoszomatikus hőgutát kapott, mielőtt még felfalhatta volna őket.

- Hej, azok a régi szép idők és közös emlékek, amikbe most nincs idő részletesen belemenni! – köpött egyet Mindenmegoldó Menyhért és keresett egy égig érő kacsát és levágta az egyik lábát. Emiatt azonban még az állatvédők sem tiltakoztak, mivel köztudott, hogy az égig érő kacsa annyira böhöm nagy állat, hogy olyan lassan terjed benne a fájdalom, hogy előbb kihal, minthogy megérezné, hogy levágták a lábát.

Az égig érő kacsalábat néhány ezer magmáig érő cölöppel lealapozni és a stadiont a kacsaláb tetejére helyezni egy pillanat műve volt. Illetve csak lett volna, ám a még a két jó barát nyugdíjas korában is tartó hatósági engedélyezési eljárás félidejének folyamán UFO-k szétlőtték a Földet és Cugehőr néni bosszúja beteljesedett.

Hiába, gyors munkához idő kell!

(a buszmegállói novellapályázaton elvérzett művek egyike... - a szerző megjegyzése)

A jó pásztor

(János evangéliumának 10. fejezete alapján)

Víg az Atyám minden juha,

Midőn bízza magát ma rám,

Lelki rétem zöld és puha,

S nagyon kényelmes a karám.

Nyájam élén vonulok én,

Ha megyünk a legelőre,

Juhok akkor vannak okén,

Ha én állok legelőre.

Juhaimat ismerem én,

S inni ennek, enni annak

Adok, melynek látom szemén,

Létszükségletei vannak.

A jó pásztor magam vagyok,

Általam nyílik az akol,

S velem-létre egyik nagy ok:

Ki kimarad, sajnos lakol.

Ego sum via et vita,

Más létutak vége pokol,

Ez tényállás, nincs is vita,

Sok nép mégis engem okol.

Szóltam pedig ezeregyszer:

Atyám házában van cirka

Végtelen hely (s nincs fals kegyszer)

Légy a juhom, ne légy birka!

Értetek én zúzok-török,

Gonosztól megvéd e kar ti-

-teket s végül vár az örök

Mennyországi after-party!

„E hétvégi prédikációm a fenti témát fogja körbejárni. Akit érdekel, annak a koordináták: 2021. augusztus 8. vasárnap de. 10:30, Lurdy Ház első emeleti konferencia központjának valamelyik terme. Özönöljetek!” /a költő/

„Neeem helyes! Eeeeellenzem! Neeeem kell neeekem! Neeem megyek eeeel! Beeeee!” /egy másik akolba tartozó ismeretlen juh/

„Mennék én szívesen, de egyrészt egész éjszaka virrasztok az olimpia miatt, utána a saját misémet celebrálom, majd meggyóntatom Messi báránykámat, aki épp eltévelyedni készül a gránátvörös-kék nyájából. Remélem, ideszerződik a svájci gárdisták közé a rólam elnevezett Ferenc Városba! Az Isten fizesse meg!” /Ferenc pápa/

„Ha már János 10, akkor hogyhogy hiányzik a juhok ajtaja hasonlat és hogy kerül ide a János 14-ből az Ego sum via, veritas et vita, ráadásul össze-vissza kavart sorrendben?! Ilyen teológiai felkészületlenséggel hogy lehet prédikálni?! Mi ez, valami kisegítő szekta lelkileg szegényes szellemi gyógytornásoknak?! Száradjon le a lábam, ha beteszem oda!” /Prof. Dr. Dogma Dezső, a Magyar Tudományos Akadémia teológiai tagozatának emailező tagja/

„Lakol és pokol?! Ijesztget, költő úr, ijesztget?! Nem tudja, hogy nincs is pokol, vagy hogyha van is, az csupán a menny kínai gyártmányú utánzata?! A kegyszer sem válik falssá attól, hogy rá van írva az aljára, hogy Made in China, legfeljebb nem teljesen eredeti, de ha megspriccelik kiciccípősz óccó szecuáni szenteltvízzel, akkor kóserebb lesz, mint egy véletlenül se az anyjának tejében főtt gödölye!” /Zagyva Zénó, a Mindent Is Tudó Univerzális Géniuszok Régiókon Átívelő Szövetsége (MITUGRÁSZ) tudálékosság ügyi szakreferense/

„Lehet, hogy a Biblia szerint Jézus az egyetlen hivatalos út a Mennyországba, de én tudok egy rövidebb utat az erdei féregjáraton keresztül, ahol ugyanoda lehet jutni okosba’…” /Rengeteg Rezső, az Elkérgesedett Lelkű Magyar Űrhajósok És Más Ászok Szakszervezete (ELMŰ-ÉMÁSZ) megbízott főkolomposa és kegytárgy díler/

„Mivel felettébb okos ember lévén nem hiszek Istenben, csak a színtiszta természettudományban, így nyilvánvaló, hogy egy bibliai prédikációban akkorákat hazudnak, hogy attól leszakad a plafon és maga alá temeti a sok birkát! Nem akarom a biztos halált választani, úgyhogy inkább elmegyek a barátaimmal orosz rulettezni!” /Íkú Igor, faiskolai rágcsáló rágcsáló/

„Én biztosan ott leszek. Végül is lehetne rosszabb munkám is, ha mondjuk egy faiskolában kéne rágcsálókat rágcsálnom, ahol még a fizetés is kevesebb! Itt legalább fedél van a fejem fölött, a terem búrája” /Emszí Ede, a Lurdy ház konferenciatermének hangtechnikusa/

„Mi ez a habzó szájú hittérítés, ez az agresszíven bugyuta birkabégetés?! Ne lássam anyámat az örök vadászmezőkön nyereg alatt lovat puhítva birkapólózni, ha vasárnap délelőtt egy ószövetségi méretű földrengésnyi hatósugáron belül megközelítem a Lurdy Ház konferencia központját! Az hallgasson Frady Endrét, akinek Fekete Pákóbárány már szénné énekelte a dobhártyáját! Ez a kockázatos program el van vetve!” /Puzsér Róbert, kritkus/

„Jézus vére volt a juh ár,

Ő az I am, mi a you are.”

/Hunglish Huba, hurráoptimista hallelújás hősköltő/

„Jézus, ha már belefáradtál a sok birka terelgetésébe, dőlj le nyugodtan pihenni, addig én majd úgy megütöm a Gonosz egyik orcáját, hogy inkább ő is beáll a nyájadba, csak ne kelljen odatartania a másikat.” /Chuck Norris/

Birsalmasajtos börtönballada

Be ennélek, be falnálak

Drága birsalmasajt, ó!,

Ám üresek kint a tálak,

S zárva van a vasajtó!

Jaj, ejtettek, jaj, tartanak

Konyhán téged rabul ám,

S kezemben csak üres csanak…

Megrázó e fabulám!

Tanmesémben nincs bár mese,

Tan se tán, csak egy eset,

S olvastán ne rágódj te se,

Csupán köpj egy hegyeset!

Ajánlás:

Herceg, hogyha zárt a vasajt-

-ó,

Te se egyél birsalmasajt,

jó?!

„Jó, de én is ajánlok magának valamit költő úr! Meg ne próbáljon még egyszer letegezni, mert nyíllal van tele a tegezem és a végén még a vasajtóhoz szegezem! Ajánlom magamat!” /Herceg Huba, potenciális diktátor/

„Költő úr, a befejezésből úgy látszik, hogy elsajátította az automatikus tárgyeset. Kár, hogy mást nem! Mindenesetre fölöttébb sajnálatos, hogy nem választott valami sokkal jobb alternatív befejezést, ami kevésbé beletörődő, miáltal jobban visszaadná lovasnemzetünk visszafelé nyilazó virtusát, valahogy így:

          Gyerünk Béci, Julcsi, Miki,

          Törjük be a súlyos vasajt,

          S szabadítsuk rögvest mi ki

          Azt a bús rab birsalmasajt!

Na, ez talán megmentette volna az egyébként menthetetlen versét attól, amit hivatali kötelességemnél fogva most reagálni vagyok kénytelen: NEM ENG.! Ja, és köpök magára egy hegyeset!”

/Lektorkai Lajos, a Költészeti Öntevékenységtől Példastatuálással Elrettentő Társaság (KÖPET) betanított főcenzora/

„Ki ez a költészetileg kontraszelektált kakadu, aki beleböfög a balladámba?! Ez az alternatív befejezés egyrészt nem illene bele a ritmusképletembe, másrészt agresszíven feloszlatná a balladai homályomat! Lükepék!” /F. Endre, költőgigász/

„Csanak, mi?! Fabula, he?! Csak nem gondolja, hogy minden verséhez elő fogom venni a néprajzi és a kultúrtörténeti nagyszótáramat?! Még jó, hogy itt a Google! A böllér cakkozza ki a lepcses etetőjét! Tudálékos idióta!” /Kortárs Kenéz, a Szürke Állományt Jelentősen Színesítő Alapítványi Gimnázium (SZÁJSZAG) rendszeridegensége miatt kirúgott rendszergazdája/

„Sose gondoltam volna, hogy valaha is verset írnak majd rólam, de azt se, hogyha egyszer mégis, akkor pont ilyet. Hát... nem is tudom, szeretném-e, hogy kinyíljon az a vasajtó...” /a bebörtönzött birsalmasajt/

„Sajt? Pipa. Karcer? Pipa. Homály? Pipa.

De vajon mi köze mindezeknek egymáshoz? Pipa. 

És milyen lesz egy felkészületlen kolléga, ha elolvassa? Pipa.”

/F. Péter, a költő humán végzettségű mérnökkollégája/

„Két tehén ultizik az út szélén. Arra repül két mókus, mondják nekik:

- Vigyázzatok, mindjárt jön a vonat!

- Nem baj, tudunk úszni.

A tanulság: térdig érő szélben nem lehet cseresznyefát hegeszteni.

...

Mi van, ha én csinálom, trollkodás, ha a Költő úr, akkor meg művészet?!”

/B. Ádám, a költő világegyetemi végzettségű mérnökkollégája/

„Rendesek ezek a mérnökkollégák, akik inkább felfalazzák a köntört, minthogy tűzokádó vehemenciával nyíltan elmondják a költő úrnak, hogy hová menjen, de ízibe!” /egy magát megnevezni nem kívánó ismeretlen olvasótábortűzoltóautóvezető/

„Bár a költő szemmel láthatóan nem gondolt arra, hogy érettségi tétellé válása esetén a diákoknak fel kell tenniük és meg is kell válaszolniuk az obligát ’Mit gondolt a költő?’ kérdést, ám ettől eltekintve a mű önmaga helyett beszél, csak azt nehéz megállapítani, hogy pontosan mi mellé is, de hát ezt teszi talányossá a mindent befedő balladai homály. A versből ugyan nem derül ki, de a kíváncsi olvasótábor minden tagját személyesen ismerő ravasz költő által kerülő úton sugallt internetes keresésből már igen, hogy a birsalmasajt a világ legegészségesebb sajtja annak ellenére, hogy nem is sajt. Nem csoda, hogy ekkora titok birtokában fogságban tartják. Gyerekek, jövő órára szabadítsatok ki és egyetek meg egy birsalmasajt!!!” /Csofolák Csabáné Csupacsont Csilla, középiskolai magyartanár/

„Nekiúszván hegyes csőnek,

Kilyukadt a szlovák csónak,

S vizet meregetnek cseh nők,

Kezeikben egy-egy csanak.”

/balladai homályú kancsalrímes falfirka egy csehszlovák börtön tök távoli tengerpartra néző ablakában, ahová soha nem süt be a Nap/

„Mi ez a semmi létezőhöz sem hasonlító értelemmentes miafene?! Mennyire fertőző?! Van-e rá ellenméreg?! Mit gondolt és miért semmit sem, az, aki megírta?! Egyáltalán miért kellett megírnia?! Lehet, hogy Frady Endre nem is létezik, hanem ő is csak egy kínai laboratóriumból ránk szabadított mesterséges algoritmus, amelyik számítógépes vírusként teleírja az internetet versnek látszó szellemi koronavírussal és traumatikus agyzsugorítással visszasüllyeszti az emberiséget a barlangrajz feltalálása előtti állapotába?! Anyám, fogadj vissza a méhedbe, magzat akarok maradni, míg a világ felől elvonul a fradyendreizmus viharfellege!!!” /Puzsér Róbert, kritikus/

„Hé, Puzsér úr, maga eléggé lenézi a mi szellemi színvonalunkat csak azért, mert nem firkáljuk össze a barlangjainkat! Mindenesetre, ha legközelebb időgépbe ül, ne hozzánk jöjjön, mert úgy ledorongoljuk, mint egy sebzett mamutot!” /egy barlangrajz feltalálása előtti ember/

„Én gyerekkoromban a mamutot nem dorongoltam, hanem felrúgtam a légtérbe, ahol a légsúrlódástól leégett a szőre és olyan omlósra sült a húsa, hogy készételként hullott bele a tátott számba és simán lecsúszott az emésztőrendszerembe a birsalmasajttal csúszóssá tett nyelőcsövemen át. Csak az agyarát kellett péppé zúznom a gyomorizmaimmal.” /Chuck Norris/