Statikus ül...

Statikus ül s nézi gépén,

Hogy hajlong a hatásábra,

S szól ő: Hű, ez olyan szép, én

Rögvest ettől kapok lábra!

Boldog, mint egy réti keszeg,

S szinusszal reng szíve húrja.

Vígan sóhajt, fejet leszeg

S agyát munkájába fúrja.

Ebédje egy kiló Newton

Által fejjel levett alma,

S eredményhez vivő úton

Egyre nő a számok halma...

Pár év s kész a szerkezete,

S neve nincs bár hídfő falán,

Csak Fújj ETO! s Hajrá Zete!,

Mégis remél: Megáll talán…

„Ne remélje, tudja! Mi maga, mérnök vagy jósnő?! Számokkal dolgozik vagy porosz hók… hókuszpók… horoszkóppal, he?! Még jó, hogy lefújtam a hídfőfalat olajfestékkel, hogy megvédjem a felületet a portól! Hajrá Zete!” /Tőzeg Táltos, a Zalai Egyesületek Nevében Elszúrt Betonfelületeket Olajfestékező Népnemzeti Alapítvány (ZENEBONA) vezérszurkolója/

„Hej, amikor lábra kap a réti keszeg... A pályaorientációs napon költőnk ilyetén szólamára a kisiskolások tízezrei tesznek majd fogadalmat, hogy egyszer majd statisztikusok, őőő statiszták lesznek!” /F. Péter, a költő humán végzettségű mérnökkollégája/

„Pályaorientációs nap és a mi tízezreink?! Humán bácsi, az űrhajók navigációját nem a NASA felnőttjei végzik?!?!” /egy kisiskolás/

„Sírban forogva nehéz megszólalni, úgyhogy inkább nem mondok semmit. Mivel a hitel alma, így továbbra is hiteles maradok, ha egyúttal csöndben is. Vagy talán pont azért? ETO? ETO? Что это?” /néhai Sir Isaac Newton, almafejelő ánglius fizikus és matematikus (1643-1727)/

„Да это что! Очень что!” /néhai Sir Winston Leonard Spencer Churchill (1874-1965) ánglius miniszterelnök oroszórán/

„Ítéletet utókor oszt:

Sir-ök mért makognak oroszt?!

Mért nem szólnak ángliusul?

Korunk most emiatt búsul!”

/Utókor Ubul, az Angol-Orosz Rendezvényeken Törőzúzó Akciócsoport (AORTA) véleményes versvezére/

„Statikus ül cellájába’,

Bilincsben van keze-lába:

Szerkezete betemetett

Korábban víg tetemeket.”

/Koszinusz Kösztöny (1972-2053), az alig közepes erősségű földrengéstől atomjaira hulló Paks-2 erőmű OKJ-s képzett főstatikusa/

„Statikus ül hosszú méla lesben,

Ő tervezte, tudjon honnan lőni.

Deszka reccsen és ő földre es’ benn,

S vadkan röhög: Höhö-höhö-hő, ni!”

/Agancsos Atanáz, a fiatal szarvasok versíró versenyének harmadik helyezettje/

„Statikus ül hegyi koson,

És a sziklaszirten oson,

Hol kilátót statikázna,

Ám a kosa nagyon ráz: Naaaaaa…!

/ismeretlen szemtanú verses vallomása Dr. Jeti Jenő statikus halálos balesetéről/

„Statikus sül, fincsi kaja!

Jókedv oka nem csak ál ok,

Telt hasas buli lesz ma, ja!

Jóllakunk mi kannibálok!”

/Fak’n’Al Shodóbuggy, törzsi főszakács/

„Azt hiszem, ideje megszakítanom az évi rendes szabadságomat, mert a nemzetközi havária helyzet fokozódik!” /St. Attika, az ülő statikusok és a szomorú fűzfapoéták betanított védőszentje/

„A mű a határait feszegető művész, a művészt feszegető határ és a feszegetést művelő valódi vész határmezsgyéje, amely deres bár, de törve nem. A mindenbírás látszatának netovábbja és hovatovább kétségbeesett valódisága fölött érzett miabánat úgy hatja át a verset, mint két egymást metsző csonka gúla. A mondanivaló hiperbolikusan közelíti a közérthetőség aszimptótáját, de soha nem éri el, ahogy sziklagörgető Sziszifusz sem a hegyoromra felhúzott fuszeklit. A költő bele akart harapni a mindenségbe, de csak a fű mellé sikerült, így szerencsére nem kell őrizgetnünk az emlékét. Egyelőre.” /Fujj Etóné Hajrá Zetélia, a Sokadvirágzásukat Átélő Poétákat Körülvevő Óriási Rímkavalkád (SÁPKÓR) c. világirodalmi melléktermék recenzora/

„Ha Frady Endre a nemzet hivatkozási alapja, akkor sürgősséggel jelentem, hogy süllyedünk!!!” /Talajvízi Tömölcz, a Terepszint Alá Kerülő Osztatlan Nyirokcsomópont (TAKONY) szintfelmérő szakreferense/

„Mi ez a szánalmasan kivagyi önsajnálat, ez a mindentudó semmitmondásba mártott szellemi fogyaték?! Azt hiszem, nem vagyok egyedül, sőt inkább bő hétmilliárdan vagyunk, akik szerint a túlnépesedett Földünkön nincs hely ennyi Frady Endre számára! Ez az egy Frady Endre pont eggyel több annál, mint amennyire szükség van, úgyhogy szakadjon rá egy felrobbanó atomerőmű összeomló hídjáról lezuhanó vadászles! Ne lássam anyámat szivárványszínű szférán zenélni, ha Frady Endre bamba arcát célkeresztben látva nem nyomom meg azonnal az ÖSSZTŰZ gombot!” /Puzsér Róbert, kritikus/

„Gyerekkoromban statikus szerettem volna lenni, de felnőve olyan dinamikus lettem, hogy hozzám képest a fény is egy zebrán átkísérendő vak öreg néne őzikemintás járókerettel.” /Chuck Norris/

Stop Karácsony!

Jézuska lát gigaplakát*:

Stop Karácsony?!?! – esik álla,

S esett állon botlik vak át,

Ki előbb még talpon álla.

Felsegítik szorgos kezek,

Blőd hírt Jézuska míg emészt

S rájön, leosztáskor ezek

Közpénzt kaptak csupán, nem észt.

„Keresztények börtönében

Mikor nyújtsunk át a rácson

Bejglit, melyben mákszín ében,

Atyám, hogyha Stop Karácson-

-y?!”

*automatikus tárgyeset

„Hát rólam már nem írnak verset?! Engem már senki sem akar megállítani?! Engem már be sem betiltani?! Én már ne is monnyakle?!” /Stop Gyurcsány!/

„Nyugi Fletó, nyugi! Te is ott leszel túl a rácson, amikor benyújtják nektek a nyomokban ébenfekete színű mákot tartalmazó bejglit, de te monnyálle róla, mert te olyat kapsz, ami után a fal adja a másikat!!!” /Igazságosztó Hapci Benő, az Avítt Cirkuszok Haragját Tartó Ultraradikális Népnemzeti Galeri (ACHTUNG) ideológiai ökle/

„Zseniális! Marketing okokból most piacra dobjuk a Stop Karácsony! c. CD-nket, majd látványosan feloszlunk, és évenként tartunk telt hasas sonkazabáló emlékkoncerteket a betiltott Karácsony évfordulóin! Dőlni fog a lé és mákosodni fog a bejgli! Köszönjük!” /Beatle Ham együttes/

„Mindeközben tudd, hogy lesz, akit majd picit idegesít, ahogy megverseled, hogy Téged kissé idegesít, ahogy kiplakátolják, hogy őket mennyire idegesíti, ahogy az ellenlábasaik hirdetik, hogy őket felettébb idegesíti, hogy…” /F. Péter, a költő humán végzettségű mérnökkollégája/

„Á, akit ez idegesítene, az úgyis csak a címet olvassa el és kezdi el skandálni, mert nincs hozzászokva egy-két szónál hosszabb hívóüzenetekhez!” /F. Endre, a humán végzettségű mérnökkolléga költőgigász vénájú mérnökkollégája/

„Nem lehetne inkább Stop Húsvét?! Utálom, amikor részeg fajankók összebüdösítenek a pacsuli kölnijükkel és nekem úgy kell csinálnom, mintha örülnék ennek és etetnem-itatnom kell őket, míg el nem húzzák végre a tele belüket! Abcúg hímnem! A férfiak a teremtés koronavírusai!” /özv. Emanci Pálné Brün Hilda, a Dühös Asszonyok Feminista Kiáltványozó Egyesülete (DAFKE) sodrófakezelője/

„Jézuska és a Karácsony a múlt, a közpénzt legeslegoptimálisabban felhasználó gigaplakát a jelen, a bejglire éhes keresztények börtöne és az automatikus tárgyeset a szomorú jövő – időzavart érzek az Erőben! E súlyos anakronizmusok teszik az egyébként jellegtelenül középszerű verset szélsőségesen sehovátehetetlenné! NEM ENG.!” /Pecsétőr Pacsuli, az Ótvargyenge Verseket Okvetlenül Degradáló Alapítvány (ÓVODA) betanított főcenzora és Krasznaja Moszkva díler/

„Ajtonyéknál a Jézuska hozza az ajándékot, Gergőéknél az angyalka, Marciéknál a Télapó, Dönciéknél pedig a Mikulás. Nálunk bezzeg nincs semmi misztikum, csak a nevelőapám dugdossa a fa alá a szajrét, míg anyám megpróbálja elterelni a figyelmemet! Ezt a vircsaftot!!! Tényleg jó ötlet ez a Stop Karácsony!” /Éleslátó Éliás, középső csoportos óvodás/

„Ki nem állhatom az automatikus tárgyeset! Stop Liscipő!” /Simatalpú Sebő, síkideg síkidomár/

„Keresztényüldözést vizionál, költő polgártárs?! Tele börtönök és stop karácsonyi száraz bejgli?! A rakás máglya nem ugyanaz ám, mint a máglyarakás! Szeretné, ha ürgebőrbe varrt búvárként vetnénk oroszlánfókák elé a Colosseum nagymedencéjében?! Na, most átnevelési célzattal kap egy makarenkói pofont, majd a magához térése után tartsa ide a másik pofáját is, oszt’ tűnés közmunkára, míg szépen beszélek!” /Csávás Kálmán arcnagy, az Óriási Tökfejeket Véraláfutásosra Agyabugyáló Rendészet (ÓTVAR) reklámarca/

„Egyetértek Frady Endrével abban, hogy meg kell szólalni, de abban nem, hogy pont neki! Igazság szerint bárkinek, aki nem ő! Ő annyira kontraproduktív, hogy ha fa lenne egy erdőben, akkor a déli oldalán nőne a moha, de még az is befelé! A közéleti irodalomnak pont akkora szüksége van Frady Endre szánalmas médiahisztijére, mint egykének a mérleghintára! Ahogy anyám mondaná: Stop Frady!” /Puzsér Róbert, kritikus/

„El a kezekkel a Jézuskától, mert vállból letöröm az összest az aurámmal! Ettől függetlenül szerencsére nem kell Karácsony ahhoz, hogy megajándékozzam az emberiséget önmagammal.” /Chuck Norris/

Hidra dal

Ha egy szörnyűséges hidra

Felmászik a gyaloghídra,

S ráharap az összes feje,

Tyuhaj, szakad a híd, yeah-yeah!

Jön a mérnök, fejet vakar,

Vízből kinyúl vad hidrakar,

S szakembernek hűlik helye,

Hinnye, vízbe fullad, yeah-yeah!

refrén:

  Oh yeah, oh no, bármit ugatsz,

  Szörnyű ez a hullakupac,

  Mer’ az élet igen nehéz,

  S ki ezt tudja, nem hehehéz!

  Brühühü!

Hidra csámcsog, rág a beste,

Nyállal mállik mérnök teste,

S parton sikoltoz a neje:

Bosszút állok, Rezső, yeah-yeah!

Rüh Rezsőné bunkót ragad:

Rusnya hidra, add meg magad!

Felnyerít a fakó peje:

Üsd, vágd, nem az apád, yeah-yeah!

Bánja már a hidra nagyon,

Hogy ily Rezsőt rágott agyon,

El is apad minden teje!

Pszichoszomatika, yeah-yeah!

refrén:

  Oh yeah, oh no, bármit ugatsz,

  Szörnyű ez a hullakupac,

  Mer’ az élet igen nehéz,

  S ki ezt tudja, nem hehehéz!

  Brühühü!

„Szólt valaki? A nevemet hallottam emlegetni! Hajlandó vagyok eltekinteni a zaklatásért történő büntetőjogi feljelentéstől, de nem lesz olcsó! Egy gyaloghíd mintás hidrabőr bundát kérek cserébe!” /Refrén Rolandné Brühühü Brünhilda, betanított strófadíler/

„Gyaloghíd?! Miért pont gyaloghíd?! Csak parasztok közlekedhetnek rajta, he?! Hehehe! Jaj, berosáltam!” /özv. Sakk Sebőné Matt Matild, nyugdíjas rosálónő/

„Nem az élet nehéz, költő úr, hanem hasmenés esetén visszatartani a röhögő görcsöt! Na, olyankor valóban veszélyes dolog hehehézni!” /Hidraváry Hasmars Huba, anyagcserekereskedelmi utazó/

„Ebből is látszik, milyen fontos a hidratálás! Mert ha a hidratál tele lett volna hidratáppal, Rezső megúszta volna. Meg talán mi is…” /B. Ádám, a költő világegyetemi végzettségű mérnökkollégája/

„Sosem gondoltam, hogy egyszer majd Rüh Rezsőnéként fogok reinkarnálódni! Mondjuk igaz, hogy erre nagyon kevesen gondolnak. Igazuk van, ebbe jobb bele sem gondolni, főleg ilyen borzasztó vers olvastán!” /Herkules, a halott hidraölő hős/

„Ha jobban belegondolok, mindig éreztem valami furcsaságot a nejem jellemében. Sosem értettem, miért akar nő létére tíz-tizenkét próbázó lenni…” /R. Rezső, a költő hidra általi kivégzettségű mérnökkollégája/

„S jutott eszembe számtalan szebbnél-szebb gondolat. Közvetlen kiváltó okként a hídtervezők váltakozó túlterheltségét/alulfoglalkoztatottságát, enyhítő/súlyosbító körülményként a szerző életkorából és idegrendszeri állapotából, valamint a közéleti ingerekből képződött robbanóelegyet, mentségként semmit nem tudok elképzelni. Frady for President!” /A kétfarkú kutyapárt elnöksége alias F. Péter, a költő humán végzettségű mérnökkollégája/

„Én for President?! De jó is lenne! Minden reggel, délben és este kiállnék a szolgálati lakóhelyemül szolgáló Sándor Palota erkélyére és a város felett beleszavalnám, ill. megzenésítés esetén beleénekelném a légtérbe ezt a csodálatos művet! Utána meg lemennék az összegyűlt rajongók közé egy kis rögtönzött ír-olvasó találkozóra!” /F. Endre, költőgigász és potenciális köztársasági elnök/

„Úgy van, gyere csak le közénk, gyere! Ha már kaszával-kapával felcihelődtünk ide a hegyoldalba! Lesz itt olyan író-olvasó találkozó, hogy egyből megkapod a nyolcvannyolc napon túl se gyógyuló kétoldali posztumusz Kossuth-díjadat!” /az összegyűlt rajongók/

„Költő úr, maga ne tudná statikusként, hogy egy gyaloghíd mértékadó terhe ötszáz kiló per négyzetméter, úgyhogy, ha egy hidraszörny olyan hatalmas, hogy képes leszakítani, akkor nincs az a Rüh Rezsőné, aki doppingszer segítsége nélkül agyon tudná verni, vagy érzelmileg olyan nyomás alá helyezni, hogy pszichoszomatikusan elapadjon a teje! Felszólítjuk, hogy Rüh Rezsőné vizeletmintáját azonnali hatállyal juttassa hozzánk, vagy letépjük az összes fejét, mint Herr Herkules a lernéi hidráét!” /Dr. Wada Winnetouné Szertelen Szidónia, a Nemzeti Urinális Dopping Lecsapoló Intézet (NUDLI) analitikai főosztályvezetője/

„Végre, már úgy szerettem volna egy rockoperát szerezni, de sosem volt megfelelő minőségű librettóm! Hála az égnek, most itt van ez a szívemnek kedves yeah-yeah dolog, úgyhogy neki is ugrok! Az ’oh no’ rész kicsit zavar ugyan, mert Yoko Onora emlékeztet, de kicsi sárgára nem nézünk!” /Paul McCartney, ex-beatle/

„Fúj, rasszista! Hímsovoniszta! Genderfasiszta! Az én drága Johnnym jól megagyalna, te nyálgép, ha még élne és épp nem lenne szügyig bedrogozva! Jog- és fájdalomdíjat követelek!” /özv. John Lennonné Yoko Ono/

„Mi ez a hidrakocsányon lógó, elmedorongoló mérnökhiszti?! Anyám lehidalna, ha látná, amint görcsbe rándult aggyal próbálom lemosni magamról a Frady Endre versmirigyeiből rám fröccsenő rímváladékot! Segítség, pszichoszomatikus fantom tőgygyulladásom lett attól a páni félelmemtől, hogy visszavonhatatlanul összefradyendréződtem! Világirodalombarátaim, lélekben felkészültem a legrosszabbra! Nem, nem a hivatásom gyakorlási közbeni halálomra, hanem Frady Endre esetleges életben maradására és további önfeledt hehehézésére! Brühühü!!!” /Puzsér Róbert, kritikus/

„Ne bőgj, Robi, Frady Endre sem él örökké, csak addig, amíg az orrnyálkahártyájába szúrom a hidratált hónaljszőrömet! Attól atomjaira hullik, mint leprás néptáncos a trambulinon.” /Chuck Norris/

Őszi tyű!

Nyári zöld fa?! Le vele!

Sárguljon a levele!

Fából nem kell üde ide,

S szélvész legyen hű de hide-

-g, tyű!

Zúgja a szél: Kavarok,

Forogjatok avarok!

Eső essen, licsi-locsi,

Sár ragadjon kicsi kocsi-

-n, tyű!

Égből jön egy SMS:

„Eső vagyok, esem.” Ess!

Zápor legyen s haligali,

Zagy bokszolja falig Ali-

-t, tyű!

Ide figyuzz kisanyám,

Szottyá ázik Tihany ám!

Elönti a Balaton,

Melynek nem sok hala ton,

Bugyborékol, bigyi-bugyi,

S végleg merül, figyi, úgyi-

-s, tyű!

„MIVAAAAAAAN?!?!?!?! ÁÁÁÁÁÁÁÁÁÁÁÁÁÁÁÁÁÁÁÁÁÁÁ!!! NEM ENG.!!!!!!!! ORVOST!!! MOST!!!” /Higgadt Huba, az Elementáris Költemények Garnizonja (EKG) c. vérnyomáscsökkentő világirodalmi vecsernye főcenzora/

„Utána meg tél lesz, és akkor kell a kes-

-z, tyű!”

/B. Ádám, a költő világegyetemi végzettségű mérnökkollégája/

„Tyű, jön az özönv… bigyi-bugyi blugyblugyblugy…” /a tihanyi apát/

„Elnézést, hogy nem vagyok jelen a Balatonban, de tengeri hal lévén nem bírom az édesvizet, csak a sósat. Talán, ha erőteljesebben bíztatnák a fürdőzőket, hogy bátran vizeljék tele a tavat, előállna az a sótartalom, hogy más halak se akarjanak jelen lenni és így nem tűnne fel a hiányom. Köszönöm, hogy segíthettem!” /Thunnus thynnus alias Kékúszójú tonhal/

„Azt hiszem, nyitott kapukat döngetek, amikor felhívom az országos tiszti főorvos kolléga figyelmét arra, hogy a költőt soron kívüli sürgősséggel szállíttassa a döblingi elme- és gyógyintézetbe, és ügyeltessen arra, hogy tejfölös töltött káposzta helyett nehogy tárkonyos töltött pisztolyt kapjon estebédre! Tyű” /Dr. Mentál Máté, elmekórboncnok/

„Tyű, a zagy bokszoljon falig?! Engem, aki lebegek, mint a pillangó és szúrok, mint a méh?! Lehetetlen! Nem tehetek róla, nehéz szerénynek lenni, ha olyan nagy vagyok, mint én!” /Muhammad Ali, a legnagyobb és a legtyűbb/

„Életünket nagy számosságú válság árnyékolja be, tyű. Van nekünk klíma-, migrációs, pandémikus, üzemanyagár-, életközépi ... szóval jut minden napra a héten. Na, ehhez a kis gyűjteményhez kaptunk még egy ritka gyöngyszemet, amely tartalmában még a lokális meteorológiai, formájában már a globális kulturális válság jegyeit hordozza. Tyű, de köszönjük!” /F. Péter, a költő humán végzettségű mérnökkollégája/

„Nincs itt válság, humán úr, egy darab se, csak a katartikus életminőségromlási tendencia kezd exponenciális évszakfüggvénnyé fajulni, bármit is jelentsen ez akárkinek is, tyű!” /F. Endre, költőgigász/

„Megugatja a nyarat, költőbogár?! Talán a téli időszámítás mellett kampányol?! Beszól a fent eldöntött évszaknak?! Nem lesz magának jó vége, csak nagyon hamar! Na, írja meg sovány sertés vágtában a végrendeletét és egyetlen örökösként az én nevem szerepeljen!” /Csávás Kálmán őszlény, a Kitartóan Önfejű Poétákat Elegyengető Társaság (KÖPET) pszichopatológiai úthengere/

„Mi ez a szánalmas nyárutáló halálhörgés?! Ki ez a mentális hycomat?! Egy szellemi fogyatékos mosómedve egy Nobel-díj várományos rákkutató ehhez az evolúciós vakvágányon visszafelé gördülő irodalmi sejtkupachoz képest! Egy klaviatúrára pottyantott tehénlepény különb gondolatokat vet a szövegszerkesztőre, mint ez a két lábon büdösödő elszabadult hajóágyú! Ó, anyám, hová rejtetted a rozsdamentes jugoszláv kötőtűidet, amivel szurkálhatnám Frady Endre viaszbábuját?!” /Puzsér Róbert, kritikus/

„Nálunk Texasban mindig olyan évszak van, amilyet kérek. Sosem kell kétszer kérnem.” /Chuck Norris/

Lomtalanítási szonett

(szép iroda lom)

Ím, eljövend a nap, én

Túladok a kanapén,

Majd később sem habozok,

S távoznak a dobozok.

Agg hintaló? Megy e mén!

Hinnye, hová tegyem én,

Merre dobjam vala ki?

Így üvölt rám valaki:

„Kiszúrja a szemetek,

Itt gyűlnek a szemetek!”

Tényleg, biza, hűha, lom!

Bűz van, ez nem fűhalom!

Ajjaj, ez a holmi sok!

Sebaj, vannak lomisok!

(metáltánc a lomokon!)

„Há, ne dobozokat, meg hintalovakat hozzon a nagyságos kőttő úr, hanem fémet, ha kérhetem! Nagypapa járókerete is gyühet, minek neki mán arra a kis időre, nem? Há, vashiányos a család, csókolom a kiskezit!” /Rostás Rambó, legelőzöld latviás lomis/

„*ding-dong* "Csóókoloom! Vás, rossz tűzhej, ríz ván-e?"” /Lakatos Rómejó, színesfémszakember, alias B. Ádám, a költő világegyetemi végzettségű mérnökkollégája//

„Ding-dong, mi?! Az előadói jogdíjat meg majd kikukázom, he?! Na, tűnés, mielőtt elkezdek énekelni és hallás nem marad károsulatlan! Futás, mert kificamítom az ízléseteket!” /Csonka Bandi, előadóművész/

„Gyerekkoromban én is sokat kukáztam, de miután két és fél méteresre nőttem, ma már inkább csak kosarazok. Ez jobban fizet.” /Vertikális Vendel, válogatott kosárlabdázó/

„A forma már-már klasszikus szonett:

Quartinák, tercinák párban állnak,

Költőnk Petrarc' neveltje mégse lett:

Forma enged a lomi szavának.

Amúgy nem rossz. A kosárlabdában a gyűrű felé tartó labdát csak felszálló ágban szabad elütni - ezt még el lehetne. Ezért is próbálkoztam.” /F. Péter, a költő humán végzettségű mérnökkollégája/

„A téma, kedves humán kolléga úr, a téma megköveteli, sőt szinte kiizzadja magából, hogy itt quartina helyett latrina legyen! Egyrészt az előbbiről nem tudjuk, hogy mi a büdös francnyavalya mi a teljes jelentésspektrumának aktuálisan adaptálható vonzata, a második viszont ideillő és közkedvelt, sőt közhasznú is, amennyiben szükség nagyúr lomtalanítani vágyik! Próbálkozni pediglen nem érdemes, csak tenni vagy nem tenni – ezt azóta tudjuk, hogy Yoda mester Luke Skywalker fejébe verte, mielőtt utóbbi eloszlathatta volna a kételyeit, megszüntetve ezáltal a remegést az Erőben. Az ágak ugyanakkor nem felfelé, hanem lefelé szállnak, ha Newton nem csak egy almával fejbe vert kókler volt.” /F. Endre, lomtalanító költőgigász/

„Szonett, mi, szonett?! Már érettségi előtt is megpróbáltam elmagyarázni, hogy a szonett nem attól szonett, hogy egy zagyva betűhalmazt 4-4-3-3 soros szövegnek látszó formátumba tördelünk! Páros rímet pedig akkor sem használunk, ha százan bíztatnak! Ülj le, egyes alá!!!” /Ritkánrikkantórigó Rezsőné Asszonánc Aranka, a költő középiskolai magyartanára/

„Kidobom ezt az ezüstmetál borítójú Petőfi kötetet, hogy lássa az a szegény lomis, hogy nem mind Arany, ami fénylik!” /Dr. Pedigré Pál, állatorvos/

„Bús üledékeiden, dunsztnak lomvára megállék;

Bűz vala, szagfüst alól szállt fel az éjjeli hold.

Nép fele most, más hét fele kél; s a panel elromlott

Liftje felől hebegő rémalak inte felém.

És mond: Tesó, mit ér lepedő, cseber e lomok ormán?

Rozsdakaszárnya felé visszamerengni mit ér?

Hosszú fejkendővel komolyan vess öszve acélsort;

Vass, mágness, sárgarézz: s a haza MÉH-be kerűl!”

/Kötcsey Pákó: Dunszt – részlet/

„A lomtalanítás eredete a kőkorszakig nyúlik vissza. A köztiszteletben álló lomis kiült a barlang elé, a kőfalu főterére és az ősemberek odadobálták neki a fölöslegessé vált köveiket és hógolyóikat. A gondatlan kőhajigálás időnként tragikus balesethez vezetett és olyankor a kőkupac alján ott maradt az elhunyt lomis is. Ennek az eseménynek a téves értelmezéséből alakult ki a megkövezés népszokása.” /Dr. Tudálékos Tódor, történészprofesszor és epekő díler/

„Eltűnt nőm és lóm is,

Mikor itt vótt lómis!

Dobtam kőt is, meg hót,

Oszt’ hirtelen meghótt!”

/őskori barlangban talált falfirka/

 „Mi ez az irodalmi szeméttelep reklám?! Nem lehetne ezt a verstani véglényt is kőkorszaki lomtalanításban részesíteni, vagy veszélyes hulladéknak nyilvánítva hermetikusan elzárni, majd korszerű rakétatechnikával belelőni egy távoli fekete lyukba?! Anyám örökéletére esküszöm, hogy ennél rosszabb verset már maga Frady Endre sem tudna írni, csak abban az esetben, ha éppen verset írna!” /Puzsér Róbert, kritikus/

„Nyugi Robi, nem kell ide semmilyen rakétatechnika! Ennél nagyobb arcokat is kiszellentettem már a világűrbe! Ez azért is előnyös, mert ilyenkor nem érezni a lomtalanítás szagát.” /Chuck Norris/

OKJ-s képzett cukrász esete a kőkemény rögvalósággal

Ez a cukrász hebrencs,

Tortája egy habroncs.

Nem is csoda, hiszen

-talan nagyon haszon-.

Nincsen nála tejüst,

S nem tett bele tojást.

Orrából zöld lasztik

Estek s szálltak lisztek.

Liszt most zöld és fehér,

Séf idegén fő húr,

Mintha bombát rá MIG

Szórt volna, úgy remeg:

- Gané ez, nem munka!

Vigyen el a ménkű!

Tessék, az a summa,

Mit ezért kapsz: semmi!

- Tettem OKJ-t én,

Munkám mégse jó tán?!

Jól vigyázzon, főnök,

Arcát ütöm fának!

Verik egymást ketten,

S rajtuk bilincs kattan,

S vígan koccint Rund úr

Betanított rendőr.

„Tisztán látom magam előtt a boldog utókor gyermekét, amint a környezetbarát elsőelemis olvasókönyvében ezt a gyöngyszemet kibetűzvén felsikolt az örömtől, hogy egy újabb Frady opusban ismert rá az összes stílusjegyre. 11 évvel később az érettségi akkori változatára készülve ugyanő már igencsak vakarni fogja a fejét a "mit akart a költő?" kérdésnél.” /F. Péter, a költő humán végzettségű mérnökkollégája/

„A költő nem akart mást, mint a világ elé tárni mindazt, amit a világ tudni szeretne önmagáról, de nem meri megkérdezni, mert ellustult a gondolkodása, mint a két fa közé zuhanó, OKJ-s mókusképzőt végzett dagadt törpehörcsög!” /F. Endre, költőgigász/

„Na, ne szórakozzanak itt! Le lehet szállni a nevemről, mert ütök, de hirtelen!” /Orgoványi Katzenjammer Jenő, az Olaszliszkai Karitatív Jégbüfé betanított cukrásza és OKJ-s képzett kidobóembere/

„Nincs itt semmi látnivaló, csak egymáshoz bilincseltem két jómadarat, mert csak egy karperec volt nálam! Így legalább összenőtt, ami összetartozik! Na, egészségünkre! Ma mindenki az én vendégem egy körre, aki ki tudja fizetni a saját italát!” /Rund Rezső, OKJ-s képzett rendőr főtörzsőrmester gyakornok és profi rumszakértő/

„Költő elvtárs, ha én a MIG-emről bombát szórok egy ideghúrra, az nem remegni fog, hanem a gazdájával együtt nyomtalanul eltűnni egy elszenesedett kráterben! Értem én, hogy az irodalom lódít és nem csak a valódit írja, hanem meg is tükrözi a valóságot, mint gasztroenterológus a vastagbelet, de azért a szakmaiatlanságnak is van zenitje és nadírja! Költő elvtárs, vigyázzon, mert magán tartom a célkeresztemet!” /Szergej Molotovics Durrbeleny, posztszovjet harci pilóta/

„Jé, a sulim is szerepel a versben! Csak nehogy megtudja a magyartanárunk, mert feladja kívülről megtanulandónak! Na, az gáz lenne!” /ifj. Csofelláki Csemő, a Madách Imre Gimnázium (MIG) közepes tanulója/

„Tanulj csak, tinó fiam, hogy címeres ökör lehessen belőled! Vegyél példát rólam! Múúúúú!!!” /id. Csofelláki Csemő, igavonó közalkalmazottként éhbérért foglalkoztatott középiskolai osztályfőnök/

„Mi ez a tömény tehetségtelenséggel terhelt tiltanivaló, ez a túlkompenzált önellentmondás?! Egy CR7 egójával terhelt Juventus sem tudott annyira visszataszító lenni, mint a magamutogató Frady Endre önmagáról festett legelőnyösebbnek tévhitt lóképe! Ilyen az, amikor egy OKJ által betanított költősegéd maga alá rondítva hiszi önmagát műalkotásnak! Ha a még szegény anyámtól ajándékba kapott csehszlovák hócipőm azzal lenne tele, amit Frady Endre költészetként előállít, akkor nem hócipő lenne, hanem trágyásszekér!” /Puzsér Róbert, nem OKJ-s képzett kritikus/

„Azóta nem tartom nagyra az OKJ-t, amióta az OKJ-s Chuck Norris képzésen végzett legelső hallgató ökle szilánkosra tört, mert péppé akart zúzni egy képlékeny pudingleves tetején úszó földigilisztát. Kicsit ideges lettem, hogy visszaélnek a nevemmel és a tanár kart a végzős évfolyammal együtt beletüsszentettem a Csendes óceánba.” /Chuck Norris/

Forma 1-es versenybaleset

Frisscsaptoll Max dalol: „Sej, én

Minap Sonkás Lajos fején

Landoltam a Vörös Bikám

Hátán, mi a legjobbik ám!”

 

vers = friss

tap = csap

pen = toll

Nemzetközi Eucharisztikus Kongresszus

Harangszóra korán kel eb,

S ugat, mert sok cölib celeb

Zajjal miséz balra-jobbra,

S kivirul sok szentnek szobra.

Lepillant ránk Márja szűzen,

Ha figyelünk, biztos üzen,

Vagy elámul Főszent Pistán,

S e hatástól könnyez is tán.

Bámul EU-Kari Geri,

Városát vajh’ az Úr veri,

Vagy az ellenlábas Sátán,

Hogy dugó van dugó hátán?!

Tömeget vár Hősök tere,

Duzzaszd te is, úgyhogy gyere!

Pápa ittlét nem is káros:

Budapest most Ferenc város!

Hajrá Fradi! Hajrá Fradi!

„Nagy kár, hogy egyrészt nem lehetek Frady Endre kortársa, másrészt, hogy a távollétemben meg lett szüntetve az általam oly sikeresen működtetett Szent Inkvizíció, mert az egyetemes szeretet nevében rögvest úgy eretnekké nyilvánítanám ezt a szektás kínrím huszárt, hogy csak úgy füstölne, mint egy odaégett népkonyhai máglyarakás! Le az idegenszívűekkel! Ma is érvényes a hitvallásom: Egy ország, egy nép, egy vallás.” /Tomás de Torquemada (1420-1498), Domonkos-rendi pap és spanyol főinkvizítor/

„Az EU-Kari jópofa, mint vers, meg mint magánvélemény, és ezzel ráadásul egyszerre egy egész csomó portálról tudnád kitiltatni magadat.” /F. Péter, a költő humán végzettségű mérnökkollégája/

„Hajrá Fradi! Hajrá Fradi!

Legyen happy everybody,

Akár szegény, akár gyáros,

Bajnok lesz a Ferencváros!”

/Zöldfehér Zénó, zöldsas idomár és rímröptető regös/

„Polgártársak! Bár már a nyakunkon van a járvány negyedik hulláma és nő a fertőzések meg a halálesetek száma, és az orvosok is hullnak, mint az elsárgult levél, ám amíg tart ez a számunkra anyagilag felettébb előnyös pápás össznépi eukaliptusz izé, meg a visszafelé nyilazós vérgőzös vadászkiállítás és a telt házas vébéselejtezők, addig hivatalosan nincs járvány, nincs korlátozás és nincs vita! A nép boldognak fogja magát érezni, ha beledöglik is! Majd októberben oltakozunk, addigra már kevesebb vakcina is bőven elég lesz!” /Vitéz Dr. Okájés Oltványi Oszvald, a Félre Tájékoztató Cég (FTC) soron kívül betanított nemzeti virológusa/

„Koppány neve állt ott fent,

S alatta a lista,

Amit írt a drága ’szent’

Felnégyelős Pista.”

/ismeretlen tettesek által vérrel írt falfirka a Szent István Bazilika liftaknájában/

„A liftaknában talált falfirka ügyében foganatosított nyomozás részeredményeképpen megállapítottuk, hogy a kézírás és a bugyután provokatív stílus egyértelműen F. Endre budapesti lakosé, ám a vérből vett DNS-minták és az ujjlenyomatok megegyeznek a Szent Jobbéival. Az eseményt a feljelentést tevő katolikus egyház ezen a ponton csodának minősítette, így a nyomozást ’ismeretlen tettesek által előre megfontolt szándékú csodatétel’ megjegyzéssel lezártuk.” /Agyafúrt Atanáz, rendőr főfelügyelő/

„Károsítod a magyar nép szellemi közvagyonát, te józanész tolvaj?! Hát saját Szent Jobbommal vágom le a kezedet, te leendő félkarú mentális hullarabló! Utána meg felnégyellek, ahogy a vitapartnereimet szoktam nagy kegyelmemben!” /Szent István király/

„Nem tudom, mi ez a nemzettudatromboló szer, amit Frady Endre szed, de én is kérek belőle!” /Kozmopolita Körtrasszel, liberálbolsevik brüsszelita sorosügynök és szivárványdíler/

„Zoli, buli! Ünnepi NEK,

Katolikus olimpia!

Ferenc pápa híveinek

Misebor jár! Zolim, pia!”

/Zweigelt Zoltánné Kiskunsági Kadarka, katolikus kortyszámlálóbiztos/

„Ne részegeskedjetek, mert a bor léhaságra vezet, inkább teljetek el Lélekkel. Egymás közt énekeljetek zsoltárt, himnuszt és szent énekeket. Énekeljetek és ujjongjatok szívből az Úrnak.” /Pál apostol levele az Efezusiaknak 5:18-19/

„Hallod, Kadarka drágám, ne miseborral töltekezzünk, hanem Lélekkel, oszt’ daloljunk teljes hangerővel, hogy az arcunkból fújjuk előre a menetszelet! Mondjuk, lehet, hogy itt a panelban esetleg agyonvernek a szomszédok, de hát egy kis üldöztetés az Úrnak tetsző cselekedet! Az első pofon után majd odatartom a másik orcádat is!” /Zweigelt Zoltán, katolikus kisvasúti kalauz/

„Jézus az utolsó vacsorán még kenyeret és bort adott, az egyház az utolsó napokban ostyát és cirkuszt oszt, míg Frady Endre remélhetőleg az utolsókat rúgva a már szánalomra sem méltó önmagát zúdítja ránk! Ugorjunk el előle és kiáltsuk a vadászkiállítás résztvevőinek, hogy TŰZ!!!” /Puzsér Róbert, kritikus/

„Sok hitetlent tűz várja!

Tekints reánk Szűz Márja!”

/részlet Kovács Ákos-Tóth Gabi: Eucharisztikus körmenet a Hősök terén c. rockoperájából/

„A Hősök terén állítólag nincs kint a kétszeres életnagyságú lovas szobrom. Ha nem lennék ilyen megbocsájtó hangulatban, akkor most a tömeggel együtt egyben felszakítanám a térburkolatot a szemöldökömmel.” /Chuck Norris/

„Hmmm… remélem a fenti megszólalók nem mind jönnek el hozzám gyónni, mert nincs nálam annyi penitencia, amennyit ki kéne rónom rájuk.” /Ferenc pápa/

Magyarország-Andorra 2-1 (2-0)

Marco Diem! - Rossi mának!

Hatására rossz imának

Végeredmény majdnem egál,

Amitől az eszünk megáll!

Jobb csapat bár nem a kék lett,

Mégis szorultunk, mint széklet,

S gyepnek hasznos bár e trágya,

Drukkernek tök más a vágya.

Vébéért bár csorog nyál is,

Ez az álom nem reális.

Egy esély van, mi nem matek:

Ellent, ha vinné el a TEK,

S túl térfél, ha üres lenne,

Mint belül a csöves penne,

Hozsannázna sok-sok cikk: Hej,

Megvan az a második hely!

„Nekem teccenek a focis versek, de nem számít, mert amúgy gyűlölöm a témát, meg nem is értek hozzá.” /F. Péter, a költő humán végzettségű mérnökkollégája/

„Nem értek a focihoz.” /Dávid Ibolya, egykori igazságügy miniszter/

„Őszinte leszek: én sem értek a focihoz és nem is nagyon szeretem, de mit csináljak, ha ebből élek és nem is rosszul, sőt!” /egy magát meg nem nevező, túlfizetett magyar válogatott/

„Ha a rasszista VAR nem veszi el a szabályos gólunkat, akkor történelmünk során először pontot szereztünk volna idegenbeli tétmeccsen, de nem vagyunk szomorúak, mert, ahogy Lenin is megmondta: Nem minden papsajt, ami fénylik, elvtársak! Jobb ma egy gólos vereség, mint holnap! Amúgy azért játszottunk kékben, mert az angolok is abban győztek és azt hizzük, a magyarok majd félni fognak. Végül is nem féltek, de megijedtek, pedig jobb félni, mint egészni! Höhö!” /Koldo Álvarez, andorrai szövetségi kapitány/

„Bár nálunk Koldo Álvarez a fejes, mégis enyém volt a szépítő fejes a fejetlenül rohangáló magyarok ellen! Hehe!” /Max Llovera, a szépítő fejesgól szerzője/

„Heherésznek és höhörésznek itt, a meccsen meg olyan durvák voltak, mint a lópokróc! Nekem is bibis lett a térdemnek a kalácsa!” /Szoboszlai Dominik, lokális világklasszis/

„Győzelmet kértem a fiúktól a születésnapomra és meg is kaptam. Az már az én hibám, hogy a gólkülönbségről és a játék színvonaláról nem tettem említést. A jövőben pontosabban kell megfogalmaznom az ajándékigényemet. Már csak egy kérdés kopog a koponyámban: Menni vagy nem menni?” /Marco Rossi, a magyar válogatott ma 57 éves olasz szövetségi kapitánya/

„Az egyik szabadrúgásunk után nem mertem bevágni a szokásos szemből felvett lassítást, mert azon látszott volna, hogy a fekete pólós ultrák műanyag pohárral dobták meg a lövés pillanatában az andorrai kapust. Nehéz dolog szembeköpni a szakmai önbecsülésemet, de van az a pénz. Nem könnyű ám a rendszerbe ágyazódott vezető operatőr élete!” /Kukker Károly, közvetítésvezető/

„Anglia, Albánia, Andorra!!! Három A betűvel kezdődő csapat! Miért nem B?! Csak én érzem úgy, hogy itt van valami suskus a háttérben?! Ezt jól elintézték a tudjukkik! Minden brüsszelita sorosügynök monnyonle! Le a háttérhatalmakkal! Vesszen Trianon! Mindent vissza! csürhe, csürhe!” /vitéz Beléndeki Bélpoklos Béla, marginális ősmagyar összeesküvés elméleti fizimiskakancsó díler/

„A 80. születésnapomon nagyon büszke vagyok arra, hogy az általam képzett edzőink kezei alól kikerült futballistáink heroikus küzdelemben legyőzték a futballnagyhatalom Argentínát! Mi, hogy Andorrát? Még őket is? Csodálatos! Megállíthatatlanok vagyunk!” /Mezey György, a magyar futball örökös reménysugara és távoli jövőjének közelmúltja/

„A tegnapi meccsnél csak a róla szóló meghatározhatatlan műfajú irodalmi gennytócsa borzalmasabb! A porcelánboltban tomboló elefántok legvadabbika egy tánc- és illemtanárként alkalmazott angolkisasszony a költészet mezején ámokfutó Frady Endréhez képest! Ó, anyám, intézz egy villámcsapást, melynek nyomán ez a verselgető vadászhernyó egy magyar futball mélységű szenes gödörré válik! MOST!!!” /Puzsér Róbert, kritikus/

„Olyan gyenge volt a meccs, hogy a szünetben felrúgtam a tévémet az űrbe, majd az andorrai gólnál egy tévé alakú lyukkal átütött birodalmi csillagromboló hullott a fejemre és ripityára tört.” /Chuck Norris/

Mahatma Gandhi ifjúkora

- Ebédre hány szöcskét fogtál

Drága fiam, Mahatma, ma?

- Üresen állni nem fog tál,

A darabszám ma hat, mama!

- Ó, hogy omolna rád e fal!

Jön a molett Beregh Andi,

Ki egymaga húszat befal!

Fogjunk hát még, gyere Gandhi!

Gyűlt is szöcske s romlott madár,

S tele is lett Andi bele,

Majd okádott s dőlt a vad ár…

S lépett szegény Gandhi bele:

- Mit művelsz, te dagi delnő?!

Rám ez rosszul ma hat má’, né’!

Feléd bennem undor felnő,

Sose leszel Mahatmáné!

 „Költő úr szokás szerint összehord/at tücsköt/bogarat-bogarat/madarat a szerencsétlen fő-/mellékszereplőkkel. (ezt a kommentet a helyi prépost/PERJEL támogatta)” /B. Ádám, a költő világegyetemi végzettségű mérnökkollégája/

„Az esperes a tengelyében álló perjel miatt egy, de nem oszthatatlan, hiszen nem kétséges, hogy kétes.” /Koperda Kösztöny, matematika-teológia szakon végzett pályaelhagyó megélhetési szöcskevadász és romlott madárkonzerv díler/

„Ki emlegeti a titokban tartott nevemet?! Beperelem!” /Dr. S., peres ügyvéd/

„A sokk elmúlt, a rend helyreállt. Költő tombol, olvasótábor pihen.” /F. Péter, a költő humán végzettségű mérnökkollégája/

„A sokk elmúlt végre? Hú, mán

Aszittem, hogy sose múlik,

S szitává lőtt renden, Humán

Úr, lesz egyre több brand-new lik!”

/Olvasótábor Ottokár, a Poézis Egyetemes Rendjén Jaszkarizó Elit Lovagrend (PERJEL) betanított fegyverhordozója/

„A mi nevünk csak egy szócska,

S az is olyan bájos: szöcske!

Kár, hogy Andi minket evett

S utána madárvért ivott!

Akkor robbant be a buli,

Mikor kifordult a bele,

S nem is volt már többé gond a

Nászra, mert kirúgta Gandhi.”

/szavahihetően szavaló szemtanú szöcske/

„Heeej… az okádós Beregh Andi! Szép volt s tán igaz se volt… Mindenesetre nem lévén híve az erőszaknak, nem fogok éjfélkor hófehér lepelben lánccsörgéssel kísértve szívbajt hozni az amúgy is gyengeelméjűséggel megvert költőre, de a követőimet természetesen nem tilthatom el ugyanettől... Ám senki se feledje egy pillanatra sem, hogy a szemet szemért és fogat fogért elv oda vezet, hogy az egész világ megvakul és csak pépeset ehet!” /néhai Mahatma Gandhi/

„Kikérem magamnak, nem is voltam molett, csak egy kicsit konvex, ami nem is volt baj, mert jól illettem volna a felettébb konkáv Mahatmához! Hát tehetek én róla, hogy az a dögkútból begyűjtött saskeselyű kicsit felkavaró élményt jelentett?! A szakács volt a hibás! Ha kicsit jobban átsüti és erősebben megfűszerezi, akkor Mahatma Gandhinéként térhettem volna örök nyugovóra!” /néhai özv. Röcsmék Rezsőné Beregh Andrea/

„Ó, jaj… hát ilyen kevésen múlt, hogy megússzam?! Mit vétettem, ó, én szerencsétlen?! Abcúg Gandhi!” /néhai Röcsmék Rezső, angolvécé ügynök/

„Bazsaróóóózsáááás idesanyááááám, ki gondolta vóóó’naaa, hogy háááát ennyiiii néééévrokonóóóóm van kinn a viláááááágbaaaa’?!” /Néhai Nándor, népdalénekes/

„Bár a történeti hűség hitelessége megkérdőjelezhető, a költő tehetségtelenségének evidenciája megkérdőjelezhetetlen. A köztiszteletben álló történelmi személyiségeket rendszeresen sárba tipró és agyagba döngölő Frady Endre ezúttal úgy elvetette a sulykot, mint borostás torokgyík az életlen hentesbárddal végrehajtandó borotválkozás ötletét! The Frady into korpaközé for eatingdisznók!” /Röf-röf Rezsőné Deadline Dögella, a Torokgyík Ellenes Hentesbárdról Éneklő Nótafák (TEHÉN) szellemi szingularitása/

„Amikor gyerekkoromban anyám a szokásos napi hisztérikus dühkitöréseimet tompítandó mesélt nekem Mahatma Gandhi csodával határos szelídségéről, nem gondoltam volna, hogy felnőttként egy napon jobban fogok undorodni egy Gandhi nevét a szájára vevő irománytól, mint egy használt vécépapír raktár puszta kézzel történő kitakarításától! Hát mi ez a fékevesztett szellemi kolerajárvány, ki ez a mindennemű jó ízlésnek ellenálló irodalmi ragálytömb?! Bárcsak valaki Gandhi fogta szöcskévé varázsolná Frady Endrét, hogy elszavalhassam kedvenc kancsalrímes versemet, melyet a deep weben találtam:

Most legyen e szöcske vége,

Nyelje be a szecskavágó!

Ne feledjék, ami ma nem öl meg, holnap talán majd mégis! Frady Endre vérét fröcsögő nyugodalmas szép estét kívánok mindannyiunknak!” /Puzsér Róbert, kritikus/

„Gandhi barátom erőszakmentesen győzte le az összes ellenfelét. Arról sosem szerzett tudomást, hogy én titokban harcképtelenné tettem az összest a szám leheletével.” /Chuck Norris/

Albánia-Magyarország 1-0

Láthatott az albán katlan

Góllövésre alkalmatlan

Magyar szerencsétlenséget,

S eredményt, mely minket éget.

Nincs nagy pozitívum lista,

S játszott bár egy jó fradista*,

Ám nem hunor, hanem albán,

Mit a magor védőfal bán.

Esélyünk, hogy minket Katar

Vébén ott lát, tán már a tar

Rossi fejében sem áll mán,

S szürke felleg ül az álmán.

Innentől már bravúrhalmaz

Kéne, ami felhatalmaz

Arra, hogy ne legyünk selejt,

Kit a világfutball felejt.

*Uzuni

„Igenis úgy gondolom, hogy van még esélyünk kijutni a világbajnokságra, csak meg kell vernünk idegenben az angolokat és a lengyeleket! Minden a gyorsaságon múlik. Ha sokkal hamarabb kimegyünk a pályájukra, mint ők, akkor mielőtt még odaérnének, rúghatunk az üres kapujukba annyi gólt, amit a 90 perc alatt talán nem tudnak kiegyenlíteni.” /Marco Rossi, a magyar válogatott olasz szövetségi kapitánya/

„Jól döntöttem, hogy a Ferencvároshoz igazoltam. Ott havi tízmilliós fizetésért kellően rá tudok pihenni a válogatott meccsekre. Igaz, hogy Budapesten külön edzésekre van szükségem, hogy el ne lustuljak, de fő, hogy Albánia ott legyen a világbajnokságon. Remélem, hogy Magyarországon a rossz eredmények ellenére továbbra sem az utánpótlásra fognak költeni, hanem még több közpénzt öntenek a klubcsapatokba és így az én zsebembe is!” /Myrto Uzuni, a Ferencvárosi Torna Club albán válogatott játékosa/

„A nyavalyás albánokat

Áramüsse meg a rája!

Költsünk többet, nagyon sokat,

S legyen minden tanyán pálya!

Még több közpénzt öntsünk bele,

Legyen focistazseb tele!

Elszántságunk legyen konok,

S nőjenek még stadionok!”

/Bankár Botond, a magyar labdarúgást szponzoráló Lovasnemzeti Országos Pénznyomkövetést Nullázó Intézet (LOPNI) elnök-igazgató tulajdonosa és közpénzen Kossuth-díjat vásárolt hobbiköltő/

„Gyakrabban kéne játszanunk a magyarokkal, mert ez önbizalmat ad. Ritka az ilyen tökéletes edzőpartner. Látszik rajtuk a honfitársam munkája, hiszen a tökéletes műeséseik után már majdnem pont úgy szimulálnak és gesztikulálnak, mint egy született olasz!” /Edoardo Reja, az albán válogatott olasz szövetségi kapitánya/

„Na, ma megint széjjeltéptem őket, ahogy régebben is szoktam! Háháháhá!!!” /a balsors/

„Frady Endre a legérdektelenebb témákról is olyan görcskeltően gyomorforgató tehetségtelenséggel tud írni … bőőőáááá..., hogy kinyílik a bicska az ember zsebében és beleáll az … aúúúúúúú!!! Szerencsétlen mentősök most nem tudják eldönteni, hogy a gasztroenterológiára vagy a traumatológiára vigyenek-e először! Ha annak idején az oviban ilyen versekkel próbáltak volna elaltatni bennünket, szegény anyám biztos megbízott volna valami pirotechnikus ismerőst, hogy gyújtsa rájuk az óvodát, amikor épp nem vagyok ott! Frady Endre is éghető anyagból van, úgyhogy világ piromániásai, tűz!!!” /Puzsér Róbert, kritikus/

„Viccesek az ilyen kis országok, mint Albánia és Magyarország! Nem tudok bennük távolugrani, mert ha a határon dobbantok, akkor mire legközelebb leér a lábam, már túloldalt ki is repültem az ország légteréből.” /Chuck Norris/

Magyarország-Anglia 0-4 (0-0)

Ultrabanda meccsre hangol

S füttykoncertre térdel angol...

Szünetig a magyar gárda

Szilárd, mint egy aszfaltjárda.

Tovább mér' is nézem, mér', ó?!

Négy dugó itt, ott meg zéró...

Nyoma sincsen doppingszernek,

Minket itt most simán vernek.

Szabadrúgásunk van kettő,

Pickford lesz csak boldog ettő';

Szoboszlai lődöz fölé,

S gólprémium nem lesz bő lé.

Kane úr lőhetne még hármat,

Mindhárom sansz szinte már matt,

Ám háromszor szól rá „Ácsi!”

Kapujából jó Gulácsi.

Mégsem ő e meccsnek hőse,

Hiszen nem fog mindent ő se;

Gólba tartó labdák fele

Hálóból jön, jaj, kifele!

Égnek áll az összes haj itt,

Suttyó ultra pohárt hajít.

Angol edző együtt érez,

S szívgyógyírként sokat ér ez:

„Nagy művészet, bizony nagy art

Néggyel verni el a magyart.”

Mákunk van, lehetne hét is,

S inogna a Rossi fétis...

„Biztos vagyok benne, hogy nem véletlen, hogy pont most küld engem az Úr a magyar nyájához, hogy vigasztalást vigyek nekik ekkora balsors után, ami régen tép. Csak azon izgulok, nehogy kifütyüljön a tömeg, amikor letérdelek a szentmise elején!” /Ferenc pápa/

„A meccs előtt ők állva maradtak, míg mi füttykoncert közepette letérdeltünk. A meccs végére viszont ők kényszerültek térdre, mi pedig állva maradtunk, de fütyültek ránk. Ugye, milyen érdekes?” /a brit oroszlánszagú lovag, aki azt mondja: knee!/

„Nem, nem jutott eszembe, hogy lemondjak! Ennyi pénzről?!” /Marco Rossi, a magyar válogatott olasz szövetségi kapitánya/

„Jó csapat a magyar, sokkal jobb, mint a miénk, csak kicsit korán lendültek csúcsformába, még az 1953-54-es idényben. Azóta kicsit mintha vissza lennének esve…” /Gareth Southgate, angol szövetségi kapitány/

„Amikor eladtam a labdát, azt hittem, jó pénzt adnak érte, de csak egy gólt kaptunk. Igaza volt Lord Palmerston miniszterelnöknek, hogy Angliának nincsenek barátai, csak érdekei. Pfúj, ronda kapitalisták!” /W. Orbán, középhátvéd/

„Viccesek ezek a britek, ahogy eljátsszák, hogy jobbak nálunk! Galla Miklósnak írt üzenetemben foglaltakkal ellentétben mégsem bírom az angol humort! Hajrá Magyarország, hajrá magyarok!” /V. Orbán, legfőbb vezérszurkoló/

„Az volt a baj, hogy edzésen mindig üres nézőtér előtt gyakorlom a szabadrúgásokat, itt viszont a lelátói nagy tömeg magához tömegvonzotta a labdát, így az nem hullott be Pickford kapujába, hanem fölszállt a nagy fekete lyukba. Ráadásul a dühös fejrázásomtól még a hajzselém is elvesztette a merevségét! Rettenetes csapás ez nekem!” /Szoboszlai Dominik, sztárfutballista/

„Azért vagyunk feketében, mert így tisztelgünk a fekete seregnek az oroszok által bekerített Bécsnek büszke várából való kitörésére, mely után Kossuth Lajos azt üzente, hogy mindenki hozzon magával még egy sört! Ria, ria, Hungária!!!” /Faék Fikusz, fekete egyenpólós vezérultra/

„A Brexit utáni Anglia most megmutatta, hogy az Unión kívül is van élet, sőt! Lehet, hogy a Huxit a mi futballunkat is világszínvonalúvá tenné? Ön mit gondol erről? Töltse ki a Nemzeti Inzultációt!” /óriásplakát/

„Primitív ország primitív futballjának primitív költője primitív verset írt arról, hogy milyen primitív dolog egyrészt letérdelni, másrészt kifütyülni a letérdelőt, harmadrészt fekete seregnek öltözve műanyag poharakkal dobálni a gyepet! Harmadrészt én is összeprimitíveződöm, hogy megélhetési okokból elolvasom ennek a szellemi kútmérgezőnek ezt a pusztító alpáriságát és kritikát írok róla! Mentségemre szóljon, hogy fiatal vagyok, kell a pénz! Anyám, borogass!” /Puzsér Róbert, kritikus/

„Tizenegy magyar nem bírt elbánni tizenegy angollal?! Én száztizenegyet is megölök az edzés utáni hónaljszagommal.” /Chuck Norris/