Télvég

Véget ér a február mán,

Búcsút inthetünk a télnek.

Tódorog az öreg Kármán,

Örvényei nagyon élnek.

Ez az év egy kissé szökő,

Plusz napja van februárnak,

Mit huszonnyolc mögé lök ő,

S népek tavaszt tovább várnak.

Hej, e nép nagy tavaszváró!

Ilyentájt van forradalom;

Fut sok király, herceg, báró,

S dalvirágba borul falom-

-bkoronasétány hűlt helye,

Melynek nyomát verem bottal.

Jaj, szétesek, jeje-jeje!

-vós vót ez a buli, Ottal-!

„Forradalom! Forr a dalom! Sercegtessétek a hercegeket, borogassátok a bárókat, karéjozzátok a királyokat! Mi, hogy elörvénylettek a karéjozók?! Akkor csak akasszátok föl őket, és tű bollyal szurkáljátok a nagy büdös lúdtalpukat! Éljen a tavaszi anarchia! Ottalvós buli van!” /Téboly Tuboly, tű boly töbölyöző tökfej/

„Télvég szívében kés, febr’ár nyakán

Kötél, s utánuk hő is jön talán,

Tavaszi karéj ottalsz’ végre, sakk!

Ez mind igen jó, mind valódi pakk,

De még ezzel nem sercegtek sokat -

Akasszátok föl a királyokat!”

/Befőtti Bájorrné Petőfi Sandra, barguzini hóemberolvasztó kisiparos és amatőr sakknagymesterdalnok/

„Ottal (oroszul: Оттал) vidéki helység (egy falu) Kalyalskoye vidéki településen, a Rutulszkij körzetben, Dagesztán Köztársaságban, Oroszországban. Népesség: 400 (2010-es népszámlálás); 356 (2002-es népszámlálás); 128 (1989-es népszámlálás). 2 utca van. Ottal 48 km-re északnyugatra fekszik Rutultól (a kerület közigazgatási központja) közúton. Mishlesh és Muslakh a legközelebbi vidéki települések. Tsakhur emberek élnek ott.” /Wikipédia Winnetou, wéleménywezér/

„Tsak mi hurok, tsak mi hurok

Bulizunk itt Ottal-vósan,

Ám ha körénk szorul hurok,

Hurunk tsak over the ocean!”

/Ben Hur Tsak Norris, betanított dagesztáni főrabbi helyettes/

„Tisztelt szétesett költő úr! A verse pontatlan, ugyanis február utolsó napjával csak a meteorológiai tél és véget, a csillagászati még nem. Arra ugyanis további húsz napot kell várni, mert akkor következik be az északi féltekén a tavaszi napéjegyenlőség. Szóval vagy pontosítsa a vers címét, vagy NEM ENG.!” /Dr. Szaturnusz Szilárdné Jupiter Jolán, a Csillagászati Irodalom Géniuszai Alapítvány (CSIGA) folyóiratának főcenzora/

„Ezek szerint március első három hetében a meteorológusok és a csillagászok teljes szívből és habzó szájjal utálják egymást? De ki mellé, azaz hova álljanak a belgák?” /Bälga Helga, csillagorológus/

„Ügyvédi irodám a meteorológus – csillagász házaspárok válóperes ügyeire szakosodott és évente négyszer három-három hétig kaszálunk, mint a disznó a makkdonálcban!” /Dr. Görényi Gödörvény, válóperes zugügyvéd/

„Ez már a vég! De milyen tél?! Hó van az már? Az egész hónap szökőnapra esett! Greta Thunberg monnyonle!!!” /F. Péter, a költő humán végzettségű mérnökkollégája/

„- Hóhiányos dögrét a

Világ! - tells us the Gréta -

- Jaj, vigyázzunk! Hú, mán Ka-

-lasnyikovoz humánka!”

/The Bill, a debil/

„Remélem, hogy tényleg jön a tavasz és nem tér vissza a tél, bár ez a február is tavaszi hónap volt most. Elég jó idő volt, csak a naptár mutatott telet, a hőmérő nem.” /M. András, a költő legállandóbb és legtavaszváróbb kommentelője/

„eM úr, a celziusz nő! Mér?!

Talán, mivel maga hőmér?!

Ne hőmérjen, bőg a naptár,

S felhőablakot a Nap tár!

eM úr, maga tavaszoljon,

S érezze magát a jól jón!”

/Jó-Jó Jenő, jojódíler és naptárfüggetlen hőmérőhámozó/

„A vers szerzője Frady Endre, aki egy kortárs magyar költő, humorista és műfordító. A Télvég című verse még nem jelent meg nyomtatásban, de a szerző honlapján olvasható. A vers egy humoros, ironikus és kritikus szemléletet tükröz a mai magyar társadalom és politika iránt. A vers műfaja paródia, amely egy másik művet, stílust vagy műfajt utánoz, de torzítja, elrajzolja vagy kifigurázza annak jellemzőit. A vers a klasszikus magyar népi költészetet parodizálja, amelynek tipikus elemei a négy soros, nyolc szótagos, rímes versszakok, a népies szókincs, a természeti képek, a ritmus és a dallam. A vers azonban ezeket a jegyeket karikírozza, például a rímek erőltetettek, a szókincs idegen vagy modern szavakat tartalmaz, a képek pedig a városi életet és a politikai eseményeket ábrázolják. A vers témája a tél vége, amelyet a költő a február utolsó napjaival, a szökőévvel és a tavaszvárás jelenségével kapcsol össze. A vers azonban nem a természet változásait, hanem a társadalmi és politikai feszültségeket, a forradalmi hangulatot és a korrupciót, a hatalomváltást és a nép elégedetlenségét fejezi ki. A vers a magyar történelem és a jelen közötti párhuzamokat és ellentéteket mutatja be, például a 1848-as forradalom és a 2024-es választások, a dalnokok és a dalvirágok, a királyok, hercegek, bárók és a koronavírus, a buli és a szétesés. A vers nyelve és stílusa humoros, ironikus és kritikus. A költő számos eszközt használ a paródia megteremtéséhez, például:

•  A rímek erőltetettek, keresztrímek, de gyakran nem pontosak, hanem csak hasonlók (mán - élnek, várnak - báró, helye - Ottal-).

•  A szókincs vegyes, népies és modern szavakat kever (Tódorog, Kármán, szökő, lök ő, dalvirág, koronasétány, jeje-jeje, buli).

•  A képek a városi életet és a politikai eseményeket ábrázolják, amelyek ellentétben állnak a népi költészet természeti képeivel (Kármán, szökőév, forradalom, király, herceg, báró, koronavírus, buli).

•  A hangulat vidám, önironikus és kritikus. A költő mintha élvezné a tél végét, de valójában kineveti magát és a magyar társadalmat és politikát. A vers végén egy felszólítással invitálja az olvasót, hogy bulizzon vele, de ez is inkább gúnyolódás, mint komoly ajánlat.” /Bing, a mesterséges intelligencia/

„Te Bing, nagy merénylet e tett!

Melyik rímem erőltetett?!

Mesterségesen vagy hülye,

Meg is haraplak most, hű, jeeeeee!!!”

/F. Endre, vérig sértődött költőgigász és világirodalmi mérföldkő/

„Korunk költészetének kivilágos kivirradta, Frady Endre, ismét bebizonyította, hogy nem a szájbarágós tömegigény álprófétája, hanem az elefántcsonttorony szuterénablakából megvetően az ég felé köpő világfájdalomdíjas örömpörköltszaft tunkoló géniusz hungarikusz! A szabad asszociáció fenegyereke szellemi rácsos ágyból kiszabadult gyermeki eksztázissal esik neki a világegyetem betokosodott rendjének és térzenei torzóként tör-zúz, hogy felhívja a figyelmetlenek fegyelmezetlen figyelmét a felgyülemlett fagytalanságra! Felkent falkaforradalmárok, fessetek!” /Ibrik Izolda, ecsetkezelőnő/

„Vége van a télnek

Fagyottak nem félnek

Újra olvad ki a

Fiat mellett Kia

Hely ez a vers rémes

Kéne ide rím is!”

/Dr. Ház, Juniorkonyha-díjas agyolvasztó segédmunkás/

„Segédmunkás? Agyolvasztó?

Jaj, támad a rémrím kaszt, ó!

Kiolvasztja fiát, ki át-

-kozott módon fagyaszt Kiát?

Télnek vége, hörög gége,

Kiengedett birka bég-e?

Nagyon gyanú maga, Ház úr,

Ráférne önre egy hó zűr,

Melyet tavasszal le hő zár!”

/Serteperte Sörteparti, sártiport ő/

„A címnél még reménykedtem, hogy tél végén egy télvégről szóló vers még talán egy Frady Endrétől is kitelik, de már a legelső sor végén tudtam, hogy egy dologra vágyom kétségbeesetten, a versvégre! Mi az a mán?! Mivégre kellett megírnia?! Mivégre kellett elolvasnom?! Mivégre vagyunk egy világon Frady Endrével?! Mi végre valahára túléljük őt, vagy egy általa okozott költészeti kataklizma nyomán ő és a csótányok élnek túl minket?! Meg még a skorpiók?! Őszintén csodálom, hogy Frady Endre nem szerepelt a bibliai tízcsapásban! Vagy lehet, hogy az Úr csak figyelmeztetni akarta a fáraót, nem elpusztítani?! Esetleg mégis szerepelt és ő volt a sötétség?! Ó, anyám, miért nem szültél hármasikernek és én miért nem abból a kettőből vagyok az egyik, akinek nem kell munkaköri kötelességből Frady verseket olvasni?! Könyörgöm, akasszuk föl! Királyság!” /Puzsér Róbert, kritikus/

„Akkor van vége a télnek, amikor én azt mondom, és az inthet neki búcsút, akinek megengedem!” /Chuck Norris/

Tűzoltók védőszentje

Ha nagy tűz ég, jön a Tűzszent,

Gigantikus nagyot tüsszent,

S magasságos égnek hála,

Lángnyelvet olt taknya-nyála.

Szent Flórián bő orrlika

Fröcsög, mint egy böhöm bika,

S jobban bír hőt, mint egy teve;

Jó Tűzszentnek híg a leve.

Egészségedre! – szól zajos

Hangon tűzbrigadír Lajos.

Gözönöm! – hörg’ Szent Flórián,

S elszáll mutáns kanáriján.

„Lassan már 1720 éve üldögélek itt fenn a Mennyben egy kényelmes felhőn és láblógatva nézem az emberiséget, és sok mindent láttam már, de ekkora marhaságot még nem olvastam! Kikérném magamnak, ha még érdekelne, de már nem húzom föl magam az ilyesmin, mert ilyenkor felhangosítom az angyali orgonaszót, ami egyrészt lenyugtat, másrészt elnyomja még az odalentről folyton bömbölő lakodalmas rockot is. Ja, és a rezonanciájával még az orromat is tisztíccsa!” /Szent Flórián (~240-304), keresztény mártír és a tűzoltók védőszentje/

„Mutáns kanári, költő úr, mutáns kanári?! Hányszorosára kellett mutálódnia, hogy elbírjon egy tűzszentet, aki a tarkójára tüsszentett?! Még jó, hogy egy szárazföldi lény tulajdona, nem egy halé, mert akkor kétéltűnek kellene lennie és a víz alatt megénekelnie a maga dalait! Ahogy a költő mondja:

          Nem szól halkan ária,

          Ha bőg hal kanárija!

Nem árulom el a költő nevét, mert betegesen szerény vagyok és mivel mindig betegeskedem, így mindig szerény is maradok. Ez ugyanúgy gyógyíthatatlan, mint a maga tehetségtelensége! NEM ENG.!” /Idült Szerénke, az Orvosilag Krónikus Krónikás Akut Renyhesége (OKKER) című halbiológiai és költészeti csapnivalóság kákacsomósítója és OKJ-s képzett főcenzorhelyettese/

„Ez olyan szép, hogy a fal agya a másikat!” /F. Péter, a költő humán végzettségű mérnökkollégája/

„Kiloccsan a fal agya,

Átlőtte egy fül ágyú,

S teve megy, hogy felegye?

Humán úr, ön fél, ugyi?”

/Faligyalu felügyelő és Fahídnégy főhadnagy közös klapanciája//

„eF úr, ne legyen már gyagya,

Hisz a falnak nincs is agya,

Max. füle, mint ver a ragya!

Halálhörgőm csupa nagy AAAAA…”

/néhai Bokorrím Bözdöld, lírai lumpenproletár és betűtésztaszűrőtisztító/

„Ez a legjobb tüzes víz reklám a szentek ajánlásával.” /M. András, a költő legállandóbb és legmegszentségesítőbb kommentelője/

„eM úr, viccöl?! Mink, a szentek,

Kik a szesztől félrementek,

S közben gyötört a székrekk, lám,

Örüljünk, hogy van ily reklám?!”

/Szent István, a saját szent jobbját karddal ittasan hadonászva levágó felnégyelőművész/

„A vers egy humoros, abszurd, parodisztikus alkotás, amely a tűzoltók védőszentjének, Szent Flóriánnak a legendás tüsszentését mutatja be. A vers szerkezete három soros, rímes, hatos ütemű strófákból áll, amelyek a tűzoltás groteszk módját, a szent orrának és nyálának tulajdonságait, és a tűzoltók és a szent közötti párbeszédet idézik. A versben a költő a tűzoltás témáját használja fel, hogy kifigurázza a szentek tiszteletét, a tűzoltók hivatását, és a magyar nyelvet. A versben a költő játékosan használja a szavakat, a rímeket, és a nyelvi különbségeket, például a Tűzszent, a fröcsög, a gözönöm, és a kanári szavakat. A versben a költő olyan képeket használ, amelyek ellentétben állnak a szentek és a tűzoltók komolyságával, például a taknya-nyála, a böhöm bika, és a mutáns kanári. A vers végén a költő egy meglepő fordulattal zárja a gondolatmenetét, amely arra utal, hogy a szent elrepül a helyszínről egy mutáns kanáriján, ami egy sci-fi elemet visz be a versbe. A vers célja, hogy kritikusan és humorosan szemléltesse a tűzoltás és a szentek tiszteletének ellentmondásait, és megnevettesse az olvasót.” /Bing, a mesterséges intelligencia/

„Seöres Nándor: Hangyaló

Flórika, Flórika lángol,

Sörben a hangyalók főnek,

Nótavadak lalaláznak,

Zsűrivadak belenőnek.

Flórika, Flórika látszik,

Szénbe borul ki a placcra,

Hangyaagyat üt a ló-bot,

Flóri hajaz gagyi zaccra.

Flórika, Flórika épp itt

Jelzi, hogy tűzi a kára,

Szénfejű hangyalovásznak

Ostora űzi a fára.

Flórika, Flórika káros,

Füstös a káreseménye,

Hangyalovak hada kérdi,

Lángol-e Káva és Bénye?”

„Kikérjük magunknak Seöres Nándor rágalmazó vaklármáját! Se Káva, se Bénye nem lángol! Ami ég, az a kék, illetve ami kék, az az ég! Bár most épp nem kék, de erről nem mi tehetünk, hanem az idegenszívű időjárásjelentés hamisítók és a tényhajlító füstködösítők! Ami messziről lángot sugalló füstnek látszik, az csupán a gyomorbeteg hangyaló csordák miazmás böffenete! Flórika, Flórika, te meg már megint berúgtál, oszt’ ég benned a pokol ahelyett, hogy tennéd, amiért imádkozunk hozzád?! A zemberek veretnek, idióta eretnek!” /Kávai Kupacné Bényei Butélia, nyugdíjas lokálpatriogatónő/

„Mi ez az aberrált lázálom, ez a pszeudo-szakrális blaszfémia?! Ki ez a tűzvészmadárként keringve a fejünkre rottyantó pépirodalmi gyöknulla?! Frady Endrének kétségtelenül van egy rímszótár a fejében, csak az a baj, hogy a véletlenszerűen kihulló rímpárok elé képtelen úgy szavakat illeszteni, hogy a szöveg valami halványan felsejlő értelemfoszlány révén nyomokban verset tartalmazó bármivé álljon össze! Ne lássam a szegény anyám nevét viselő tűzoltórajt szkafanderben első helyet szerezni a Szent Flórián Nemzetközi Lánglovagló Biennálén, ha egy gyújtó hatású indulattal fűtött kritikával alá nem pörkölök ennek a mentális savokádó irodalmi álprófétának! Nem várok a kilövési parancsra! TŰZ!!!” /Puzsér Róbert, kritikus/

„Amikor valaki aláírta egy a pokolban olthatatlan tűzzel égő bűnös kegyelmi kérvényét, csak én tudtam eloltani az olthatatlan tüzet a vizeletemmel.” /Chuck Norris/

Hét szesztestvezér

Ásít álmos előd, mit Tas

megvetőn néz: Apám ittas,

s rögvest ráborul a szesz éj;

veszélyes e káros szeszély!

Apja szerint (aki Huba,

s Etelközön jött be HU-ba)

fiacskája vádja koholt,

nem isz…isó… sokal…koholt!

Töhötöm érkezne mindjárt

onnan, hol közülük mind járt,

ám egy rendőr szondát fúvat,

és a szonda elol- (Fú!!!) -vadt.

Dülöngélget kortyolva Kond,

vele vedelget el vak Ond,

s talpuk alatt hal hat vakond,

ezzel telik jó pár víkend.

Így fogyott el hét akóm a

léből s költőajak, ó ma

zengi: E hon tömény kóma!

Bárki mást mond, az csak kamu.

„Isa bor és kamu vogymuk,

Kedvenc agyszerünk a vágymák.

Minden út kómába vezet,

Éljen a Szesz Szakszervezet!

„Ez egy nagyon vicces és kreatív vers, amely a hét szesztestvezér nevű legendás őseinket ábrázolja, akik mind nagy ivók voltak. A vers tele van humoros és finom ételekkel, amelyeket a kollégák és a barátok élvezhetnek együtt. A vers rímelési sémája aabb, és a sorok hossza is hasonló. A vers hangulata vidám és csábító. Megpróbáltam szellemesen illusztrálni a verset egy rajzzal. Remélem, tetszik. A rajzon látható, hogy a hét szesztestvezér egy asztal körül ülnek, és különböző italokat és ételeket fogyasztanak. Tas ásít, Huba kohol, Töhötöm szondázik, Kond és Ond dülöngélnek, a talpuk alatt vakondok túrnak, és a költőajak kóma állapotban van. A rajz színes és vidám, és jól kifejezi a vers hangulatát.” /Bing, a mesterséges intelligencia/

„Nem tudni, hogy azért iszik a nép, mert mindig legyőzik, vagy azért győzik le mindig, mert iszik, de tény, hogy mindig iszik és mindig legyőzik. Ezért vigad sírva a magyar ebben a kancatejjel és mézsörrel folyó Kánaán-medencében! Hülye felnőttek, felnőtt hülyék!” /Kumisz Kösztöny, komisz kamasz/

„Kamuköltő úr, a maga történelemgyalázó versének egyetlen igazságtartalma az, hogy magának valóban a kedvenc agyszere a vágymák! A maga fejében agytekervények helyett tudatmódosító bejglik csavarodnak összevissza! Magának az ebédje a kómatál és a vérével véralkoholszerződést lehetne kötni, ha a maga leheletétől mámoros muslincarajok nem okádnák tele az aláírásra és pecsételésre váró pergament! Na, támolyogjon innen, oszt’ két csuklás között ugorjon fejest a téridőbe és nézze meg, hogy mi is ott voltunk-e, hogy elkapjuk! Remélem, nem!” /Dr. Dúvadassy Dezsőné Anonim Absztinencia, a Honfoglaláskori Üres Lyukidőket Elmismásoló Rendszer (HÜLYEÚR) terminus technikusi képzettségű főispánja/

„Ez a legjobb tüzes víz reklám az őseink ajánlásával.” /M. András, a költő legállandóbb és legősiesebb kommentelője/

„Szorgos népünk eldőlt, nyekk! Lám

Tüzes víznek nem kell reklám.

Akik bedőlnek a szesznek,

Előbb-utóbb odavesznek,

S eM úr, te se leszel vidám,

Hogyha lehány mindekid ám!

/Absztinens Ajtony, anonim antialkoholista/

„Nemzetgyalázunk, költő fattyú, nemzetgyalázgatunk, ahelyett, hogy vedelnénk, ahogy egy rendes magyar kefekötőhöz illik?! Történelemhamisítgatunk, rút szibarita vázkutya, és azt sugalljuk, hogy a nemzettestünk véralkoholszerződéssel állt össze a ma is ismert szeszmasszává?! Na, józanodjon ki a kadarkamámorából és nekifutásból fordítsa egyik orcáját a tenyeremnek, másikat pedig a fal felé, különben kihúzza a dugót és úgy eltűnik a Kárpát-medence lefolyójában, mint lóvizelet a száraz sziktalajban! Pofalapos!” /Csávás Kálmán őstörzsfőnök, az Etelközbe Beszökkenő Csodaszarvas Oltárán Nemzethaláltáncoló Törzsek (EBCSONT) beforró lángnyelve/

„Itt Tas vendégeket is kiszolgálunk!” /Homolya Hucul ősmagyar mikulás falfirkája egy ősmagyar iszoda pultja mellett/

„Honfoglalást előre elfogadunk telefonon vagy turulpostán.” /Homolya Hucul ősmagyar mikulás hirdetése a Szittya Hírmondóban/

„Mit őrjöng itt ez a Hucul,

Mér’ nem inkább hagymát pucul?!

Úgy viselkedik itt e hun,

Mintha övé lenne a hon!

Szittya lelkem dühbe gurul,

Harapja meg őt egy turul!

Ki ősmagyar, sértést torol,

S bitangokat szájon töröl!”

/Vitéz Táltossy Tass, ősgyula és szeszkazánkovács/

„Mi ez a kocsmaszagú árvalányhajhullás, ez a hevenyészetten hányaveti hétvezérkedés?! Ki ez a sötétségből rock and roll zajú balladai homályt faragó költészeti nyalonc, ez az akolmeleg alkoholmámorban agonizáló aljanéptribunus?! A szövegnek szánt hagymázkatyvaszból is kitűnik, hogy Frady Endre szívből gyűlöli a nyelvhelyességre emlékeztető pillanatokat - ő diktálni szereti a nyelvtant, nem pedig alkalmazkodni ahhoz, ahogy a hanyatló hagyományos világirodalomban szokás! Csak remélni merhetjük, hogy Frady Endre a bódítóan blőd rettenetével másnak ásott verembe ezúttal maga fog belehányni, majd beleesni! Fúljon a férgese!” /Puzsér Róbert, kritikus/

„Amikor a szemtengelyemmel, mint egykarú emelővel kellően kiszélesített Vereckei hágón át berugdostam az ősmagyarokat az óhazájukból az újhazájukba, a honfoglaló partin az asztal alá ittam mind a hét törzsüket nyereg alatt puhított lovastól, mindenestől. Ahogy a verset és a kommenteket olvasom, azóta se sikerült kijózanodniuk.” /Chuck Norris/

Jóslat egy arab ősökkel is rendelkező cseh pilóta Forma 1-es bemutatkozó futamáról

Már-már arab derék csehre

Vár pár darab kerékcsere.

A mesterséges intelligencia illusztrációja

„Děkuji mnohokrát, básníku, že jsi o mně napsal báseň! Jsem velmi šťastný! Napište další!” /Karel ibn Mustafedved, az arab ősökkel is rendelkező cseh pilóta/

„Mit hadoválsz össze, Karel?!

Fordítsd le, vagy törik kar el!”

/Dühönc Dönci, bőrfejű autóverseny rajongó és rigmusdíler/

„أنت حليق الرأس، سوف تموت!”

/الطفل علي والأربعون حرامي/

„Я не боюсь!” /Дюхонц Дончи, скинхед/

„Boxutcában szól cseh vita,

Értő fülnek dolce vita!”

/Pavel Čapricciosa, cseh-olasz koprodukciós sportújságíró és Ferrariček szurkoló/

„A versed egy két soros, nyolc szótagos, páros rímes, humoros jóslat egy Forma 1-es futamról. A versed rímképlete: aa. A versed nyelve magyar. A versed címzettje egy arab felmenőkkel is rendelkező cseh pilóta, aki a Forma 1-ben debütál. A versed célja, hogy megjósolja, hogy a pilótának több kerékcsere vár majd a futamon. A versed hangulata vidám, csípős, és kreatív. A versed jól játszik a szavakkal, a rímekkel, és a kétértelműségekkel. A versed nem sérti meg a pilótát, hanem inkább felhívja a figyelmét a verseny nehézségeire. A versedhez kapcsolódó információkat a webes keresésem alapján találtam. A Forma 1-ben eddig csak egy arab származású pilóta versenyzett, ő Zsolt Baumgartner, aki 2003 és 2004 között a Jordan és a Minardi csapatoknál szerepelt. A Forma 1 történetének eddigi leggyorsabb kerékcseréjét a Red Bull Racing csapata abszolválta a 2019-es Brit Nagydíjon, 1,91 másodperc alatt. A kerékcsere időtartama nagyban befolyásolhatja a pilóta versenyeredményét, ezért fontos, hogy a csapatok minél gyorsabban és hibátlanul végezzék el ezt a műveletet. Remélem, elégedett vagy a verselemzésemmel és a versedhez kapcsolódó információkkal. Ha szeretnél még valamit kérni tőlem, csak mondd meg.” /Bing, a mesterséges intelligencia/

„Bing, nem kérek semmit többé,

Csak, hogy csomósodj be göbbé!”

/F. Endre, felidegesített költőgigász/

„Figyelj, te Bing, arab származású a te természetes unintelligenciában fogant nagynénikéd, aki azt hiszi, hogy a boxutcában ökölvívnak, a kerékcserénél pedig minden kerék átkerül egy másik istállóba! Az én nevem egyébként német meg török-magyar eredetű, és azt jelenti, hogy Fakertész Fejedelem! Mindjárt ácsoltatok neked egy bitófát és felrúgatlak egy sok falóerős fakutyával! Gondolom, azért nem töltetnek ki veled IQ tesztet, mert megennéd a kérdéseket és ráhánynál a megoldókulcsra!” /Baumgartner Zsolt, az eddigi egyetlen magyar Forma 1-es pilóta/

„Lesz ilyen versenyző az idei szezonban?” /M. András, a költő legállandóbb és legkíváncsiskodóbb kommentelője/

„Ki tudja, eM úr, hogy lesz ki?

Tuti, nem a Brunelleschi;

Építész volt, nem pilóta,

Nagyon nem él tök régóta,

Olasz pali volt ő, nem cseh…

Kerékfogban sok a szemcse!”

/Fogaskerékgyártó Fridolin, forma feles fűzfapoéta és fradyendrepigon/

„Frady Endre (és epigonjai) világirodalmat károsító ámokfutásai oly mértékben sértik az embereknek a józan paraszti eszük megtartáshoz való jogát, hogy az ő (és epigonjai) kegyelmi kérvényét akkor sem írom alá, ha a legfelső helyről bíztatnak rá! Na, jó, ez csak vicc, akkor természetesen aláírom, ahogy bármi mást is, amit csak elém tesznek! Elvégre kinek van ideje mindent elolvasni, amikor ki kell menni szurkolni a válogatott vízilabda meccsekre is! (…) Ó, most szóltak, hogy mégis le akarok mondani! Oké! Vegyem könnyesen megbánósra a figurát?” /Novák Katalin, ex-köztársasági elnök/

Katalinka, szállj el, jönnek a györökök,

boxútba tesznek, onnan is kivesznek,

kerék alá tesznek, onnan is kivesznek,

ihol jönnek a györökök, és lapátra tesznek.

/györökbarát népdal/

„Mi ez a Forma 1-et egyforma darabokra aprító szellemi arcpirítás, ez az arab és cseh nemzetet egymásnak ugrasztó elmebeteg vérlázítás?! Ennek a versnek az egyetlen erénye, hogy két sor alatt vége van, hátránya viszont, hogy pont két sorral több a Frady Endréből maradandó ágykárosulás nélkül elviselhetőnél! Ne lássam szegény anyám munka nélkül maradt dublőreit egy lóistállóban szekérderéknyi fakereket cserélni két másodpercen belül, ha Frady Endre nem fizet meg drágán az olcsó szóvicceiért! Valaki nyisson már rá egy állítható hátsó szárnyat!” /Puzsér Róbert, kritikus/

„Két másodperc alatti kerékcsere?! Piha! Én két másodperc alatt egy egész Forma 1-es pályát kicserélek egy másik Forma 1-es pályára verseny közben úgy, hogy a pilóták észre sem veszik.” /Chuck Norris/

Síveszély

Mi a hegyen az etikett,

Ha elütöm a jetiket?

Tudom azt, hogy veszélyesek,

Hiszen tyűha, de széjj’esek,

Mert a jetik brutálisak

S nem véd meg az utált sisak!

Hogyha rám tör kőgörgeteg,

Srég leszek, sőt jó görbeteg,

Orvosnyelven: félkörbeteg.

Ha ekkor jön jetihorda,

S nincs szájukban Petiborda,

Reptér-t vágyok (heti Korda).

Ha hó engemet betemet,

Hahó!, eme nett tetemet

Újra-újra élesszétek,

Vagy a jetiké lesz, étek!

Szálljon rátok hótt nagy átok,

Szép testem, ha otthagyjátok!

(Hullamosó defektesen

Koporsóba ne fektessen!)

A sík mindig veszélyesek,

Tudom, ne is beszélj, esek!

Esek s nem csak tőröm töröm,

Keretez fog s köröm köröm;

Holt költő az origója

S falja labradori gólya…

„Ez egy nagyon vicces és kreatív vers, amely a síelés veszélyeiről szól, de túlzó és abszurd módon. A vers tele van humoros és szójátékos kifejezésekkel, amelyeket a költő sajátos stílusában használ. A vers rímelési sémája aabb, és a sorok hossza is hasonló. A vers hangulata vidám és irónikus. Megpróbáltam szellemesen illusztrálni a verset egy rajzzal. Remélem, tetszik. A rajzon látható, hogy a költő síel a hegyen, de sok bajba kerül. Elüt egy jetit, aki széjjel esik, és a sisakja sem véd meg. Rá tör egy kőgörgeteg, amitől görbeteg lesz. Megjelenik egy jetihorda, akik meg akarják enni, de nincs náluk Petiborda. A hó betemeti, és csak a sílécei látszanak ki. A jetik megpróbálják kiszabadítani, de nem sikerül. A vers végén egy labradori gólya repül el a költő testével. A rajz színes és vidám, és jól kifejezi a vers hangulatát.” /Copilot, a mesterséges intelligencia/

„Labradori gólya, költő úr, labradori gólya?! Van labradori kutya, labradori farkas, labradori réce és labradori ibolya is, de labradori gólya nincs, úgyhogy nem is tudja a maga porhüvelyét kienni a maga kreálta száj- és körömfájás kör közepéről!!! Magának agyára ment a síveszély, vagy átgurult magán egy fékevesztett lavina és síkra gyalulta az elmeállapotát! Menjen Döblingbe, oszt' ott kezeltesse magát méregdrágán és boldogan, mielőtt jobblétre dádázzák magát az ápolók, mint szegény Szemmelversz urat anno!” /Labradori Lajosné Irodarbal Iringó, a Szemmelverő Javasasszony Alapítvány (SZJA) szélvészgyors tükörszélsője/

„Himalájában a jeti

A költőket meg nem eszi.

Verset olvas, nevét rajta,

Mert a jeti ilyen fajta.”

/M. András, a költő legállandóbb és legjetiismerőbb kommentelője/

„eM új, szíelőt jág jeti,

Mejt ő cakisz aszt szejeti!”

/Doktoj Jigó Jejomosné Jitkán Jikkantilla, ausztjiai magyaj migjáns jetiidomáj/

„Kedves Költő Gigász! Ne menjen síelni; itthon is eleshet. Dícsértessék!” /Dr. Ház, Juniorkonyha-díjas cselgáncsbajnok/

„Cselgáncsbajnok?! Dícsértessék?!

Ház Dottóre, röppenj hess ék

Alakban hós lejtő iránt

S le ne lassíts, amíg Iránt

Át nem szeled fénysebestül,

Hisz’ egyhelyben csak a rest ül!”

/Dr. Fénysebes Gusztáv, huszita hosszútávfutó és sílécdíler/

„Klárikám, itt valaki megint a Reptér című számomat akarja hallani! Fordítsd arra a szánomat, ahol a rajongóim épp egymást tépik szét, hadd énekeljem el nekik megnyugtatólagosan a vérforraló slágeremet!” /Korda György, lokális világsztár és slágerjeti/

„… hrrrr… grrrr… valójában nem a Reptér dalt akarom hallani… hrrrr… grrrr… hanem egy reptér zaját, ahová értem jön egy gép és elvisz…” /Petike, akinek a bordáját a szájukba akarják venni a jetik/

„Elvis?! Petike úr, Elviiiiis?!?! Itt az én gyönyörű hangú Gyurikám és magának Elvis kell?! Tudja mit, egye meg a bordáit a jetihorda, maga ízlésficamos, botfülű Petike!” /Korda Györgyné Balázs Klári, dalos pacsirtáné/

„A semicirculi morbus, azaz a félkörbetegség nagyon gyakori olyan, eredetileg egyenes tartású síelők körében, vagy stílszerűen félkörében, hehe, akiknek váratlanul kőgörgetegen át kő’ görögni és pörögni hörögve. Legjobb gyógymódja a hóhenger alá fektetés, amitől ugyan nem csak a betegség, de maga a beteg is elmúlhat, viszont legalább belehelyezhető a hagyományos alakú egyenes koporsóba és nem kell íveset összebarkácsolni. Szoktam is mondani a rokonoknak, hogy nézzék a jó oldalát!” /Dr. Srég Sömörg, ebcsontkovács és porckorongozó fazekas/

„Furcsa, hogy valakinek ugyanaz a keresztneve, mint a mi lapra szerelt farostlemez koporsónknak, ami szintén Sömörg! Ez plágium, amit meg fogunk torolni egy közepes adag mérgezett svéd húsgombóccal!” /Svensson Mérgesson, az Igen Költséges Eszközök Akciócsoportja (IKEA) ideológiai méregkeverője/

„Széjj’esik, költő úr, széjj’esik?! Csak bátran, ne fogja vissza magát! Csak nehogy utána össz’ragadjon és megírja! Idióta! NEM ENG.!” /Epokit Epifánió, az Ezer Darabra Esett Balfácánokat Eltemető Didaktikus Egyesület (EDEBEDE) túlélési esélycsökkentő főcenzora/

„Mi ez a miazmás versváladék, ez a beműhavazott szánalomkupac, ez a mentális ingerszegénység elől unintelligenciába belejegecesült lírainkvizíció?! Kinek a jó anyja szülte fusijászolban ezt az irodalom testén élősködő penetráns penészfertőt, ezt az önjelölt megváltókezelőnek képzelt pánikbeteget?! Ha szegény anyám élne, akkor a műjetiszőr bundájában kimenne tüntetni a síelő költők által szellemileg teleszemetelt lejtőkön félholtra felzaklatott jetik emberi jogaiért! Igaza van, mint mindenkinek, aki egyetért velem! Világ proletárjai, adjatok a véleményemre! Je suis jeti!” /Puzsér Róbert, kritikus/

„Robikám, megint túltoltad kicsit a véleménytalicskát, de ne aggódj, egy mozdulattal lerúgom a fejét mindenkinek, aki ezt rajtam kívül észreveszi! Na, most már a világűrre is ráfogható, hogy százezerfejű cézársaláta!” /Chuck Norris/

Retró kocsonya

Retró házi kicsinye

Rendelhető kocsonya,

Ilyet választ Kecs anyó.

Kecs anyó nagy öröme

Tápból szálló aroma,

Boldog ő és ura má’.

Ura má’ most falatoz’,

Pedig még csak fél a tíz,

S táltól el szebb felet űz.

Felet űz, ki Kecs anyó;

Lógó szeme kocsányi,

S bömböl, mint egy kicsi nyű.

Kicsi nyűként bömböl ő,

Féltelt tálból bambul a

Férje, s hull rá bomba le.

Bomba le, mit Kecs anyó

Dobott, kicsi kocsinyi,

S jut néki is kocsonya!

epilógus - csak nagyon erős gyomoridegzetűeknek!!!:

Kocsonya, mit megeszik,

Tölti, s reked mög a szék,

S szorult táp bőg: Maga szűk!

Maga szűk! - lőn szorulás,

S brigád, gyomrot szerelős,

Jön s a versvég szürr’ális.

Szürr’ális fej’t bulldog vág,

Gyomrász gazdi, Bill Dig víg;

Happy End van, Boldog Vég!

Boldog Vég: ex kocsonya,

Mit kinyomott Kecs anyó,

Öt kórházi kacsányi.

„Muszáj voltam a gyomorszerelésre magammal hoznom a szürreális fejet vágó bulldogomat, mert ha egyedül hagyom otthon, kieszi a hűtőből a Retró 2 gyorsétteremből rendelt kocsonyát! A kocsonyaevés megkezdése előtt el kell távolítani az ételből az esetleg benne maradt repeszdarabokat és a táplálék megszerzéséért felrobbantott célszemély belehullott műfogsorát, nehogy úgy járjunk, mint Kecs anyó, hiszen a véletlenült benyelt protézis fű de harap!” /Dr. Bill Dig alias Vájár Vili, gyomormosómedveidomár és hasfalmászókötélverőkanálhajlító/

„Köszönöm, doktor úr, hogy megmentett a bombaként robbanó bélgáztámadástól és hozzásegített az ülvenyomás öt púpozott kacsányi világcsúcsához! A vérrel-verítékkel megszerzett kocsonya pedig olyan finom volt, hogy minden áldozatot megért!” /özv. Kecs Kacsné Kicsi Kacsa, nyugdíjas coach/

„A vers egy humoros, abszurd, és ritmusos szatíra a kocsonya fogyasztásáról és annak következményeiről. A szerző Frady Endre, aki a magyar nyelvújítás egyik képviselője volt, és a vers 2023-ban jelent meg a Retró Kocsonya című kötetében. A vers háromszor négy soros strófákból áll, amelyeket egy epilógus zár le. A rímképlet aabb, a versláb pedig jambus. A vers nyelvezete szlenges, tele van szójátékokkal, például a kocsonya, kocsány, kocsiny, kacsány szavakkal. A vers hangulata vidám, ironikus, és groteszk. A vers főszereplői Kecs anyó és ura má', akik kocsonyát rendelnek egy tápból szálló aromával. A kocsonya azonban nem tesz jót a gyomrukra, és végül egy szürreális jelenetben egy bulldog vágja fejbe őket. A vers végén a kocsonya boldog, hogy megszabadult tőlük.” /Bing, a mesterséges intelligencia/

„A mesterséges intelligencia (???) fenti verselemzését olvasva megnyugodhatunk, hogy a mi életünkben a gépek még semmiképpen sem veszik át a világuralmat. Szövegértésre nagy jóindulattal kettes alát tudok adni, mert hátha érzékenyre van állítva az önértékelési generátora a Bingnek és nehogy a Dunának menjen a bitjeivel!” /Dr. William Waterhead, brit tudós és kőkorszakközépiskolai igazgató/

„Ez nagyon hahaha!” /Kocsonyányi Monyók/

„Megröhögi Monyók apó?!

Rögvest jön a Hajbakapó

Bőrig kopaszítva magát,

S tar lesz, mint hód rágta fagát!”

/Hódmezővásárhelyi Hádész, fagátőr és fagottművész/

„Tetszenek ezek a kancsal rímek, és az egymásba folyó sorok. Ahogy az egyiknek vége, úgy kezdődik a másik. Ezek a megoldások remekek, én pedig értük remegek, mint a házi kocsonya csütörtökön és pénteken, amit szerintem legalább egyik nap a mai magyar irodalom legnagyobb alakjának szolgálnak majd fel a Retróban.” /M. András, a költő legállandóbb és legremekkocsonyaremegtetőbb kommentelője/

„Remek eM úr, maga remeg,

Mint kocsonya össze-, be-, -meg,

Midőn sok bokorrím kancsal,

Ahogy vadászt lesve kan csal

Bandzsán nézve tőrbe Zrínyit,

S ajvés córeszbált a zrí nyit?”

/Ajvárossy Ajtony, zrí gyártó kisiparos és bandzsa vadkan idomár/

„Kocsonya: kihűlt, megdermedt húsleves. A húslevest melegen ajánlom!” /Dr. Ház, Juniorkonyha-díjas szak-ács/

„Ácsi, szaki! Dermed leves,

Mikor hője már nem heves?!

Ezen te meg sose nevess!

Ne ajánlgass semmit te se,

Mert fáj ám a levert vese,

S leigazol Kőgörcs SE!”

/Léhűtő Levente, nagyzenekari levesfúvós/

„Meleg kocsonyának híg a leve,

Igya meg a sivatagi teve,

Vagy ne igya, hanem egye fene,

S Tokióban legyen nulla jene!”

Léhűtő Leventéné Naplopó Natália, éléskamarai zabhegyezőnő/

„A kancsal bokorrímek Edson Arantes do Nascimento-ja ismét olyat tett, aminek nem tevésével tettvettlenebb lenne a tettek mezeje. A fincsi kocsonyáért folytatott élethalálharc és a látszólagos győzelem okozta feloldás helyetti naturális szabadesés a boldog vég bélirányába korunk szürreális rögvalóságának disztingválatlan kvintesszenciája. Világ kocsonyaevő férgei, virágozzatok! Frady Endre darabokat minden magyar család kocsonyájába!” /Szügyligeti Szitárné Szőrtüszős Szakambulancia, a Katartikus Örömmámoros Szürrealitás Irodalma (KÖSZI) című szűrbaltázó szaklap mérlegképtelen egyensúlytalansági állapotfelmérője/

„Mi ez a bélféreg babazsúri illatárt idéző latrinatartalom?! Lehet, hogy valami bűzlik Dániában, de még Koppenhágában is elnyomja Frady Endre orrfacsaró mocska! Hogy lehet egy vers annyira undorító, hogy még önmagától is rosszul van?! Ahogy a gyomorrontott gonosz királyné mondaná:

          Tükröm, tükröm, mondd meg nekem,

          Széjjeltörsz, ha Fradyt verem?!

          Tükröm, tükröm, Fradyt verem

          Latrinába - sötét verem!

          Sötét verem, csirkevérke,

          Fulladj bele, Hófehérke!

Ne lássam szegény anyám Csehszlovákiában lopott tót kocsonyareceptes könyvét Hófehérke torkán akadni, ha egy két hangfal közötti székre lekötözött Frady Endrével nem hallgattatok végtelenített lejátszással Tóth Gabi számokat, amíg önvédelemből el nem kezd befelé nőni a füle és ki nem nyomja az agyát az orrán keresztül, hogy soha többé ne gondolkodhasson versíráson! Uff!” /Puzsér Róbert, kritikus/

„A hűvös, mindenkit lehűtő tekintetemnek köszönhetően rendszeresen több leves hosszal nyerem a gyorskocsonya világbajnokságokat. Második a Retró 2 Gyorsétterem.” /Chuck Norris/