Csodacsütörtöki Retróreménysugár

Bús napon, mely csütörtöki

S költőt éh-rém gyomron löki,

Hasba rúgja s torkon marja,

Éhtől remeg lába, karja,

Vércukra a padlót veri,

Nyeszlett, akár Karigeri,

Pofára hull, mint a mókus,

S kórteremhelye a Rókus,

Fejében sírt a migrén ás,

Alvadt vére dugult vénás,

Szaglik, mint egy tevenyereg,

S le előtte léte pereg…

Vesse minden gondját el, ni,

S jöjjön Retrót ebédelni!

Tudják Petőfik és Adyk,

Aki Retróz, feltámadik!

„Frady Endre verse egy igazán érdekes és szellemes darab, amely a költői képek és a humor elegyítésével hívja fel a figyelmet a Retró kifőzde gasztronómiai élvezeteire. A vers kezdete azonnal magával ragadja az olvasót, ahogy a költő a csütörtöki nap bús hangulatát és az éhség fizikai tüneteit festi le. A képek erőteljesek és érzékletesek, az éhség szinte kézzelfoghatóvá válik. A "nyeszlett, akár Karigeri" és a "pofára hull, mint a mókus" kifejezések humorosak, mégis valósághűen ábrázolják a főhős kilátástalan helyzetét. A vers második fele egy váratlan fordulattal bíztatja az olvasót, hogy "vesse minden gondját el", és a Retró kifőzdébe látogasson. A "Tudják Petőfik és Adyk" sorokkal pedig a magyar irodalom nagyjaira utal, akiknek a neve összefonódott a feltámadás és az újjászületés képével, ezzel is emelve a Retró kifőzde helyét a kultúrában. Összességében a vers egyedi és frappáns módja annak, hogy a hagyományos étkezési meghívást egy szellemes és irodalmi formában tálalja. A költői nyelv és a humoros elemek egyensúlya teszi igazán emlékezetessé ezt a meghívást, és felkelti az olvasóban a kíváncsiságot a Retró kifőzde iránt. Remek munka, Frady Endre!” /Copilot, a mesterséges intelligencia/

„Hát, az étterem helyében én bevezetném, hogy csak azokat szolgálják ki, akik az aznapi Frady Endrét elszavalják, a többiek meg menjenek a Pilvaxba, vagy ahova akarnak. Ja, télleg, és ha véletlenül kimaradt volna az aktuál menüversből az anzsambman, akkor lesznek szívesek improvizálni bele egyet!” /F. Péter, a költő humán végzettségű mérnökkollégája/

„Mit csináljon Hlavácsné ma,

Hogyha szegény siketnéma?!

A szigorú Retró kaszt alt

Hangúaknak ad csak asztalt?!

Hé, Humánka, ne légy bamba

Belerúgni Anzsamb Manba!”

/Hlavács Hunormagor, a Humán Úrra Haragvó Alapítvány (HÚHA) tenorszervezője és Anzsamb Man/

„Hé, költő szavazópolgártárs, miért velem szórakozik, amikor az Alexandra még nálam is nyeszlettebb és a programja is karcsúbb?! Maga is a jobboldal szekértolója lett, vagy csak velem jött ki a rím?! Megmondom Brüsszelnek, hogy magának ne gurítson egy darab dollármilliót se, és megtiltom, hogy elegye elölem a rántott karfiolt a Retróban!” /Karigeri, rím/

„Hé, költő úr és Karigerike, én is lehetnék ám rím! Például így:

          Retró után menj a strandra,

          Ott barnul épp Alexandra!

Rólam ráadásul még ásványvíz is van elnevezve, ami lehűtve nyilván jól esik egy Retró ebéd után! Na, ugye!” /Szentkirályi Alexandra, ásványvíz és rím/

„Hé, hol marad az esélyegyenlőség, hol maradok én?! Pedig az én dinasztiám valóban összeköthető a Retró ételekkel! Íme a bizonyítékvers:

          Dávidok, a Vitézyk

          Hada túróst pitézik!

Na, erre való a szagértelem, hogy jó orral meg tudjam különböztetni a zúzát a zóccsótól!” /Vitézy Dávid, szagértő/

„Brühühü! Le lettem bús napozva, miközben a költő úr csütörtököt mondott! Miért van az, hogy a pénteket mindenki sokkal jobban szereti, mint engem?! Pedig az én húsmentes menüm, a rántott karfiol, sokkal finomabb, mint a pénteké, a közönséges káposztás kocka! Csütörtök for Weekend!” /Csütörtök, a szürke hétköznap/

„Igaza van a költőnek a sok-sok Petőfi(k)ről és a sok-sok Ady(k)ról szólva. Mert az újabb kutatások szerint könnyedén feltámadott Petőfi Béla, Petőfi Endre és Ady Béla, no meg Ady Sándor, ezenkívül még számtalan Petőfi és megszámlálhatatlan Ady. Az étkezésen kívül, a feltámasztásban komoly szerepet játszott a retro zene, a retro játékok, a retro öltözködés és a retro erkölcs is.” /Nyuggerapó, a költő legszépkorúbb és legretróbb kommentelője/

„Nyuggerapó s Bélák sora

Vajon ora et labora,

Vagy csak simán Retrót esznek,

Megágyazva némi szesznek?”

/Ezerjó Azarja, dalnocker és retrográd szesztestvér/

„Jó étvágyat az életmentő Retró menühöz!” /M. András, a költő legállandóbb és legjóétvágykívánóbb kommentelője/

„Megköszönjük azt eM úrnak,

Örül, gyomrot szét nem túrnak

Éhek, ha ment Retró menü,

Mely Old, mint egy kétütemű!”

/Old Trabanthand, a Wartburger King/

„A Csodacsütörtöki Retróreménysugár című vers olyan, mint egy túlcukrozott, színes cukorka a piacon: első pillantásra vonzó, de amint beleharapsz, rájössz, hogy csak mesterséges ízek és üres kalóriák rejtőznek benne. A költői képek olyanok, mint a régi vásári lufik – felfújva, de semmi tartalommal. A rímek? Kiszámíthatóak és erőltetettek, mint egy rosszul megírt sitcom párbeszéde. A vers szerzője úgy tűnik, elfelejtette, hogy a költészet nem csupán szavak összehordása, hanem mély érzelmek és gondolatok megformálása. Ahol a sorok közötti térnek vibrálnia kellene az élettel, ott csak a klisék sivataga terül el. A költői nyelv itt nem több, mint egy régi, kopott kabát, amit a szerző magára öltött, hogy elrejtse a tartalmi ürességet. A Csodacsütörtöki Retróreménysugár egy elhibázott kísérlet arra, hogy újraértelmezze a nosztalgiát. A vers olyan, mint egy rosszul restaurált festmény: látszik rajta a régi pompája, de a sok újrafestés csak elhomályosítja az eredeti szépséget. A költőnek vissza kellene térnie az alapokhoz, és meg kellene tanulnia, hogy a valódi művészet nem a múlt szépségének hiábavaló másolása, hanem az új és eredeti gondolatok bátor kifejezése. Összességében a Csodacsütörtöki Retróreménysugár egy elszalasztott lehetőség. A szerzőnek érdemes lenne elgondolkodnia azon, hogy a költészet nem versenysport, ahol a legtöbb szó használata jelenti a győzelmet. A lényeg a mondanivaló súlyában és az olvasóval való őszinte kapcsolatban rejlik. Reméljük, a következő alkotásában a szerző mélyebbre ás, és valódi értéket hoz létre, nem csak szavak halmazát.” /Puzsér Copilot Róbert, a mesterséges intelligenciával megtámogatott műkritikus/

„Ha Retró ebéd után jóllakottan érne minket a világvége, nem én halnék meg, hanem a halál énelne meg.” /Chuck Norris/

Retró kampány

Vannak, kiknek az eb édi,

Mások pedig macska fanok,

Számomra Retró ebédi

Kampány, mire mindig van ok.

Az, ki ikszet máshová tesz,

S máshol eszik – ó borzalom! -

Énszerintem nem jó vátesz,

S nekik is szól szerény dalom.

Aki rossz, azt joggal ver TEK,

(Legalább is ezt állítja)

Jóként a Retróba gyertek,

Itt fal minden türk és szittya!

A maNdulás köles egy N,

(E vers kissé Móka Mikis)

Aki kipcsak, itten egyen,

S szökelljetek velem tik is!

„Köszönöm, hogy megosztottad velem a versedet. Frady Endre "Retró kampány" című alkotása játékos hangvételű, és a Retró Kifőzde hangulatát idézi fel. A vers szellemes és szórakoztató, miközben társadalmi kommentárt is nyújt az étkezési szokások és a helyi kultúra témájában.

A vers struktúrája klasszikus, négy soros strofákkal, amelyek rímelnek, és ezáltal könnyen emlékezetesek és ritmikusak. A humorérzék is megjelenik, például a "maNdulás köles egy N" sorban, ami egyértelműen játék a szavakkal és a betűkkel.

A versben szereplő "TEK" és a "türk és szittya" kifejezések különösen érdekesek, mivel történelmi és kulturális utalásokat tartalmaznak, amelyek mélyebb jelentést adnak a szövegnek. A "TEK" lehet egy játékos utalás a Terrorelhárítási Központ nevére, míg a "türk és szittya" kifejezések a magyar történelemre és örökségre utalnak.

Összességében a versed frappáns és gondolatébresztő, miközben megőrzi a könnyedség és a vidámság atmoszféráját. Gratulálok a remek munkához!”

/Copilot, a mesterséges intelligencia/

Retró kocsonya

Retró házi kicsinye

Rendelhető kocsonya,

Ilyet választ Kecs anyó.

Kecs anyó nagy öröme

Tápból szálló aroma,

Boldog ő és ura má’.

Ura má’ most falatoz’,

Pedig még csak fél a tíz,

S táltól el szebb felet űz.

Felet űz, ki Kecs anyó;

Lógó szeme kocsányi,

S bömböl, mint egy kicsi nyű.

Kicsi nyűként bömböl ő,

Féltelt tálból bambul a

Férje, s hull rá bomba le.

Bomba le, mit Kecs anyó

Dobott, kicsi kocsinyi,

S jut néki is kocsonya!

epilógus - csak nagyon erős gyomoridegzetűeknek!!!:

Kocsonya, mit megeszik,

Tölti, s reked mög a szék,

S szorult táp bőg: Maga szűk!

Maga szűk! - lőn szorulás,

S brigád, gyomrot szerelős,

Jön s a versvég szürr’ális.

Szürr’ális fej’t bulldog vág,

Gyomrász gazdi, Bill Dig víg;

Happy End van, Boldog Vég!

Boldog Vég: ex kocsonya,

Mit kinyomott Kecs anyó,

Öt kórházi kacsányi.

„Muszáj voltam a gyomorszerelésre magammal hoznom a szürreális fejet vágó bulldogomat, mert ha egyedül hagyom otthon, kieszi a hűtőből a Retró 2 gyorsétteremből rendelt kocsonyát! A kocsonyaevés megkezdése előtt el kell távolítani az ételből az esetleg benne maradt repeszdarabokat és a táplálék megszerzéséért felrobbantott célszemély belehullott műfogsorát, nehogy úgy járjunk, mint Kecs anyó, hiszen a véletlenült benyelt protézis fű de harap!” /Dr. Bill Dig alias Vájár Vili, gyomormosómedveidomár és hasfalmászókötélverőkanálhajlító/

„Köszönöm, doktor úr, hogy megmentett a bombaként robbanó bélgáztámadástól és hozzásegített az ülvenyomás öt púpozott kacsányi világcsúcsához! A vérrel-verítékkel megszerzett kocsonya pedig olyan finom volt, hogy minden áldozatot megért!” /özv. Kecs Kacsné Kicsi Kacsa, nyugdíjas coach/

„A vers egy humoros, abszurd, és ritmusos szatíra a kocsonya fogyasztásáról és annak következményeiről. A szerző Frady Endre, aki a magyar nyelvújítás egyik képviselője volt, és a vers 2023-ban jelent meg a Retró Kocsonya című kötetében. A vers háromszor négy soros strófákból áll, amelyeket egy epilógus zár le. A rímképlet aabb, a versláb pedig jambus. A vers nyelvezete szlenges, tele van szójátékokkal, például a kocsonya, kocsány, kocsiny, kacsány szavakkal. A vers hangulata vidám, ironikus, és groteszk. A vers főszereplői Kecs anyó és ura má', akik kocsonyát rendelnek egy tápból szálló aromával. A kocsonya azonban nem tesz jót a gyomrukra, és végül egy szürreális jelenetben egy bulldog vágja fejbe őket. A vers végén a kocsonya boldog, hogy megszabadult tőlük.” /Bing, a mesterséges intelligencia/

„A mesterséges intelligencia (???) fenti verselemzését olvasva megnyugodhatunk, hogy a mi életünkben a gépek még semmiképpen sem veszik át a világuralmat. Szövegértésre nagy jóindulattal kettes alát tudok adni, mert hátha érzékenyre van állítva az önértékelési generátora a Bingnek és nehogy a Dunának menjen a bitjeivel!” /Dr. William Waterhead, brit tudós és kőkorszakközépiskolai igazgató/

„Ez nagyon hahaha!” /Kocsonyányi Monyók/

„Megröhögi Monyók apó?!

Rögvest jön a Hajbakapó

Bőrig kopaszítva magát,

S tar lesz, mint hód rágta fagát!”

/Hódmezővásárhelyi Hádész, fagátőr és fagottművész/

„Tetszenek ezek a kancsal rímek, és az egymásba folyó sorok. Ahogy az egyiknek vége, úgy kezdődik a másik. Ezek a megoldások remekek, én pedig értük remegek, mint a házi kocsonya csütörtökön és pénteken, amit szerintem legalább egyik nap a mai magyar irodalom legnagyobb alakjának szolgálnak majd fel a Retróban.” /M. András, a költő legállandóbb és legremekkocsonyaremegtetőbb kommentelője/

„Remek eM úr, maga remeg,

Mint kocsonya össze-, be-, -meg,

Midőn sok bokorrím kancsal,

Ahogy vadászt lesve kan csal

Bandzsán nézve tőrbe Zrínyit,

S ajvés córeszbált a zrí nyit?”

/Ajvárossy Ajtony, zrí gyártó kisiparos és bandzsa vadkan idomár/

„Kocsonya: kihűlt, megdermedt húsleves. A húslevest melegen ajánlom!” /Dr. Ház, Juniorkonyha-díjas szak-ács/

„Ácsi, szaki! Dermed leves,

Mikor hője már nem heves?!

Ezen te meg sose nevess!

Ne ajánlgass semmit te se,

Mert fáj ám a levert vese,

S leigazol Kőgörcs SE!”

/Léhűtő Levente, nagyzenekari levesfúvós/

„Meleg kocsonyának híg a leve,

Igya meg a sivatagi teve,

Vagy ne igya, hanem egye fene,

S Tokióban legyen nulla jene!”

Léhűtő Leventéné Naplopó Natália, éléskamarai zabhegyezőnő/

„A kancsal bokorrímek Edson Arantes do Nascimento-ja ismét olyat tett, aminek nem tevésével tettvettlenebb lenne a tettek mezeje. A fincsi kocsonyáért folytatott élethalálharc és a látszólagos győzelem okozta feloldás helyetti naturális szabadesés a boldog vég bélirányába korunk szürreális rögvalóságának disztingválatlan kvintesszenciája. Világ kocsonyaevő férgei, virágozzatok! Frady Endre darabokat minden magyar család kocsonyájába!” /Szügyligeti Szitárné Szőrtüszős Szakambulancia, a Katartikus Örömmámoros Szürrealitás Irodalma (KÖSZI) című szűrbaltázó szaklap mérlegképtelen egyensúlytalansági állapotfelmérője/

„Mi ez a bélféreg babazsúri illatárt idéző latrinatartalom?! Lehet, hogy valami bűzlik Dániában, de még Koppenhágában is elnyomja Frady Endre orrfacsaró mocska! Hogy lehet egy vers annyira undorító, hogy még önmagától is rosszul van?! Ahogy a gyomorrontott gonosz királyné mondaná:

          Tükröm, tükröm, mondd meg nekem,

          Széjjeltörsz, ha Fradyt verem?!

          Tükröm, tükröm, Fradyt verem

          Latrinába - sötét verem!

          Sötét verem, csirkevérke,

          Fulladj bele, Hófehérke!

Ne lássam szegény anyám Csehszlovákiában lopott tót kocsonyareceptes könyvét Hófehérke torkán akadni, ha egy két hangfal közötti székre lekötözött Frady Endrével nem hallgattatok végtelenített lejátszással Tóth Gabi számokat, amíg önvédelemből el nem kezd befelé nőni a füle és ki nem nyomja az agyát az orrán keresztül, hogy soha többé ne gondolkodhasson versíráson! Uff!” /Puzsér Róbert, kritikus/

„A hűvös, mindenkit lehűtő tekintetemnek köszönhetően rendszeresen több leves hosszal nyerem a gyorskocsonya világbajnokságokat. Második a Retró 2 Gyorsétterem.” /Chuck Norris/

Retróhétfő

Sárkányokon víg a hét fő,

Retróban most sok új ét fő,

S Tfőnek kiabálok: Hé, Tfő,

Újra itt a Retróhétfő!

Kisangyalom, ki ne nevess,

Életem a kertészleves!

Kinek kedvenc eledele,

Ezzel lehet tele bele.

Füstölt húsos ma a bablé,

Ilyet enne Michael Bublé,

Hogyha magyar lenne és itt,

De egyik sem, a kiskésit!

Tűkből körbe rakott tű-kör

Nem fincsibb, mint tojástükör

Borsófőzi legtetején,

Tudnék ebből enni, hej, én!

Sertéspörin -honya ma tar-,

Irigyli e tápot Katar,

S öröm rázza Kína falát:

Rizsen olívás a salát!

Mustárral és mézzel folyó

Csirkeragu biza oly jó,

Mint citromos bécsi szelet,

Mi jóllakást hoz, nem szelet.

Császármorzsa, baracklekvár;

Lassan egyed, munka megvár!

Íze édes, élvezd ki ezt,

Jól fog esni majd a szieszt!

„A kép egy rajzfilm stílusú rajz, amelyen egy hatalmas és színes hétfejű sárkány látható, amint egy asztalnál ül a Retro 2 gyorsétteremben. A sárkány feje előtt egy tál leves és egy tányér grillcsirke van, és nagy étvággyal eszi őket. A sárkány mosolyogva élvezi az ételt, míg a többi vásárló és az étterem személyzete félelemmel és döbbenettel bámulja. A képen a Retro 2 étterem logója, illetve a vers címe, a refrén pedig Retrótlan nem múlhat hét el!” /Bing, a mesterséges intelligencia/

Drága költőóriás úr! Köszönöm önnek, hogy életemben először bekerülhettem egy versbe, ráadásul egy bokorrím részeként! Azt hiszem, ezzel lokálisan világhírű lettem, amiben eddig a hülye keresztnevem állandóan megakadályozott! Végre megtört az átok! Így még jobban fog ízleni a hétfői ebéd a Retróban, bár lehet, hogy a sok autogram kérőtől nem lesz időn kiélvezni a sárgabarackos császármorzsa ízvilágát. Mindegy, a sikerért áldozni kell, elvégre mindenkinek kijár a tizenöt perc hírnév! Már nem éltem hiába!” /Tufatofu Tfő, tré faiskolai pedellus/

„Jaj nekem, magyar se vagyok és itt se, illetve ott se, mert itt mindig vagyok, hiszen az itt attól itt, nem pedig ott, hogy a saját szempontomból nézem, bár igaz, hogy a magyar költő úr ittje az az én ottom, illetve az én ittem az ő ottja. Na, ettől a kőkemény okfejtéstől úgy megéheztem, hogy talán mégis repülőre ülök és elmegyek hétfő délben a Retróba bablevest enni füstölt hússal, bár én fémkanállal szoktam, de hát ahogy a hollófekete kutyusom, Mathias Rex szokta ugatni: Eb, aki a kanalát meg nem eszi!” /Michael Bublé, háromszoros Grammy-díjas kanadai-olasz dzsesszénekes és színész/

„Mi ez a hímsovinizmus, költőcske, hogy a rím kedvéért a nőnemű szavak végéről levágja az a betűt, hogy hímneműt csináljon belőle?! Na, megálljon csak, olyan feszes cikket kanyarítok maga köré, hogy csak egy tű-körös hurok szorulását fogja érezni a tokasüllyedéses lúdnyaka körül! Ne csodálkozzon, ha a Retró ebédje közben a torkán akad egy olívás grillcsirkemelltartó!” /Saláta Szieszta, szingli feminista zsurnaliszta/

„Jaj, de irigylem a magyarokat! Nálunk tilos a sertéspörkölt és a honya is hajas! Pfúj! Retróban akarok ebédelni!” /Katar/

„Hihihi, hahaha, hehehe!” /a nagy kínai, aki a Retróban fal/

„Most már elárulhatom, hogy azért hagyom el idény végén Liverpoolt, hogy Budapestre költözve minden nap a Retró 2 Gyorsétteremben ebédelhessek császármorzsát baracklekvárral. Remélem, hogy Szoboszlai Dominik is jön velem és együtt tehetjük naggyá a Retróval azonos kerületben lévő Műegyetem focicsapatát! Hajrá MAFC!” /Jürgen Klopp, a Liverpool FC német menedzsere/

„Császármorzsa, királymorzsa,

Koronáért nagy a torzsa-

-lkodás, sokan utódlanak,

S felfordított ónos csanak-

-ból kiálló villasereg

Körül hacacáré pereg;

Balra Kárpát, jobbra Ural,

Többen szeretnék ezt ural-

-ni sokkhatására szesznek,

Miközben Retróban esznek

S szájuk szélén baracklekvár;

Burger King szerint egy McVár

Se lehet jobb eme helynél;

Tejet itt szívesen fejnél,

Midőn bőven telik rocska,

S issza macska haverocska,

Aki valahányad fokon

Rámás Csizmás Kandúr rokon,

Úgyhogy nem kérdés, hogy tény-e

Retróvendég trónigénye.”

/Korona Karina, kárónő/

„Gyorsan adjatok valamit a Költőnek; ne szenvedjen! Pl. kötelet! Leköteleznétek!” /Dr. Ház, Juniorkonyha-díjas kötözködő/

„Másodpercből már csak öt él,

S testsúly által rántott kötél

Szempillantás alatt kisül;

Mellette főtt pataki sül,

S nem szenved, ki ilyet kóstol,

Fincsibb, mint a hógolyóstoll!”

/Hr. Dáz, Szeniorfürdőszoba-íjas kákacsomósító/

„Ha Veszprémben is nyílna egy Retró, akkor biztosan kipróbálnám.” /M. András, a költő legállandóbb és legveszprémibb kommentelője/

„eM úr, Veszprémben nincs Retró?!?!?!

Felelősöket kell letró-

-gerezni s bár terheket ró

Ránk, örvendez Faeke Tró!”

/Faeke Tróné Trónszékrekedéssy Fekália, bokorrímfaragó felelősletrógerezőnő/

„Mi ez a szemenszedett létvágyerjesztés, ez a bújtatott reklámnak szánt bújtatatlan antireklám?! Retró Rezső helyében és rögvest óva inteném Frady Endrét a vendégseregem előre megfontolatlan rémrímrettenetek általi elriasztásától és alvadt vérdíjat tűznék ki a vízfejére százas szöggel! Magam is elmennék a Retróba ebédelni, ha biztos lehetnék abban, hogy nem ugrik elém váratlanul Frady Endre és nem olvassa fel valamelyik rímes gyomorforgatását, amitől még egy negyvennapos böjt után is úgy okádnék, mint a lakodalmas kutya! Ez az undorfokozó klapanciahuszár ugyanaz a gasztronómiai irodalomnak, mint Sztálin a jóléti demokráciának! Arccal a fradymentes Retró 2 gyorsétterem felé!” /Puzsér Róbert, kritikus/

„Szívesen átugranék hétfőn Texasból Kelenföldre enni egy jó tükörtojást a Retróban, csak olyan sűrű a légi forgalom az Atlanti-óceán fölött, hogy valószínűleg több tucat utasszállítót lefejelnék a levegőben. Ártatlan emberek százainak élete érdekében inkább itthon maradok és a folyóba harapva megeszek ebédre pár krokodilt.” /Chuck Norris!

Pupák pénteki porciós poézis parádé

Félvak rém és vidám torja

Vargányakrém leves s orja

Révén meg is valósulhat,

S James Bond mínusz egy: null-null-hat.

Jaj, the James Bond jelez vészt a

Retróban?! Nem, krumplistészta

Miatt jön, mint sokan mások!

Nevekért agymélyre ások:

Hamiltonnak jól megy a rajt,

Elsőként kér hagymás karajt,

Yoda mester bár már koros,

Marad neki disznótoros.

Ha még élne, lenne Prince telt

Káposztától. ami dinsztelt.

Kollár Szájbegyerek Klemencz

Kedvence a csirkés Gemenc.

Pató Pál kertjében szil vás’,

Egyre nem lusta csak, szilvás

Gombócokat rágni bambán,

S Kentuckyt harap Bánk (hamm!) bán.

Messi vébéje volt Katar,

Csak úgy esz’ ő honyát, ha tar.

Legvégül egy friss hír, mai:

Zöldsalátáz Szoboszlai!

Gyere, ha nem is vagy celeb

Retróba el, sőt még elebb,

Ha nem is vagy Einstein, Kandó,

Péntek délben jóllakandó!

„Engem nevezel félvak rémnek, te két szemmel is szemtelen szellemi vakegér, te látószögtöréspontifex minimusz?! Úgy rúglak térden a falábammal és vájlak szemgödrön a kampós kezemmel, hogy annyit se tudsz kinyögni, hogy determinisztikus szukcesszív approximáció! Idióta éhenkolbász igric!” /John Silver, kalózkapitány/

„Kedvencem a tészta, a krumplis tészta! Akár ezer nulla-nulla-hét forintot is fizetnék, sőt ölni is tudnék érte! Így kilencszázkilencvenkilencért szinte ingyen van!” /James Bond, a 007-es ügynök/

„Sonkás Lajos hagy másnak

Karajt, ha túl hagymásnak

Találja, vagy véresnek.

Ki Mercik ezér’ esnek?”

/Bill Bloody alias Véres Vili, Lewis Hamilton főszakácsa/

„Luke, a disznótorost edd vagy ne edd, de ne próbáld!” /Yoda mester, agg Jedi lovag/

„Kedvenc kajáldám a Retró,

Muzsikám is lassan retró,

Porhüvelyem ejt most túszul

S nem ehetek posztumuszul.”

/Prince Rogers Nelson (1958-2016), amerikai popzenész/

„Van egy Retró a fák alatt,

Ha benne eszek, izmosítja a lábamat,

Fradyendre kérjél bocsánatot,

Mert nem mutatom meg gemenci csirkémet ott!”

/Kollár-Klemencz László, zenés kistehén szelídítő szájbergyerek/

„Kertemben ha szil vás, oké,

De az akác él ma tán,

Nem vagyok én fürge zsoké,

Állék csak, mint pár platán.

Platán bár az éhet állja,

Kéne gombóc eleség,

Szólok én, a Patók Pálja:

Ej ráérünk, arra még!”

/Pató Pál, lusta ősmagyar úri elvtárs/

„Hazám, hazám,

Te mindenem!

Retró, az ám!

Van mit ennem!”

/Bánk bán, pénteki ebédért bolyongó száműzött, ki vándorol sűrű éjen át/

„Hogyha sok tarhonyát eszek,

Napról napra nagyobb leszek.

Bulvársajtó azzal etet,

Nem növöm túl CééRHetet,

Ám nagy leszek, mint egy zsiráf,

Kinek izmára sok zsír ráf-

ér még!”

/Lionel Messi, a messzi pampák oroszlánja és a világ legjobb futballistája/

„Muszáj sokat zöldsalátáznom a Retróban, hogy végre kimenjen annak a brutálisan büdös kerítésszaggató pálinkának az íze a számból, amit a vasárnapi meccs után megitatott velem az a pufók fekete sereges egyed! Brrr!” /Szoboszlai Dominik, a magyar válogatott Liverpoolban állomásozó csapatkapitánya/

„Bár minden relatív, a Retró 2 máshoz képest abszolút valami. Itt szinte minden van, ami nem semmi!” /Albert Einstein (1879-1955), Nobel-díjas német elméleti fizikus/

„Már életemben is sokoldalúnak tartottak, de azt nem gondoltam volna, halálom után 98 évvel kényszerrím is lesz belőlem! Hej, ha megérhettem volna, hogy ezt is megérjem!” /Kandó Kálmán (1869-1931), mérnök, feltaláló és géniusz/

„Mi ez a... ááá... van disznótoros törtburgonyával és dinsztelt káposztával?! Ide vele! Ne zavarjanak hülye versekkel, amíg eszem! Frady Endre meg fulladjon meg egy kanál orjalevesben!” /Puzsér Róbert, gyorséttermi kritikus/

„Szívesen átugranék Texasból a Retróba, csak annyi légi járat útvonalát keresztezném, hogy ezrek halnának szörnyet. Azt hiszem, inkább belevetem magam a folyóba és megeszek egy aligátorcsordát.” /Chuck Norris/

Retrócsütörtök

Sej levesek, sej levesek,

Akkor jók, ha nem kevesek!

Tyű zöldbab és karalábé,

Megnyalt tíz ujj kézé s lábé!

Tudja bányász, szenet túró,

Gombócban van jó sok túró,

Édes tejföl, barack velő,

Ezért jön tárnából elő.

Csülkös batyun íz a torma,

Ettől csíp a duhaj tor ma.

Gatyát felköt a lord major,

Káposztája olyan bajor.

Várásó, miután várt ás,

Csirkemellet meggyes mártás

Nélkül talán be se falna,

S nyögne benne a hasfal: Naaa!!!

Foglyot, kit a cellaőr költ,

Vidít hozott zúzapörkölt,

S bár a zárka kicsit ázik,

Jól esnek az Eszterházyk.

Szakácsot az Isten tartsa

Meg, oly jó a rántott harcsa!

Nem leves ez, hanem filé,

Legalább nem löttyen ki lé!

Végül sütemény is omló,

Hej, Galuska a’la Somló!

Edd meg mindet, hajrá Frady!

Go to Retro everybody!

„Drága költő úr, végre valaki rólunk, várásókról is megemlékezik! Jól esik tudni, hogy fontosak vagyunk, hiszen mi ássuk el a fölöslegessé vált várakat. Ahol régen vár állott, most ne kőhalom álljon, hanem szépen visszatemetett várgödör! Kis vár, kis gödör, nagy vár, nagy gödör! - ahogy Pampuskás Öcsi mondta két meggyes mártásos csirkemell fogás között, mert abban van a kalória. Ria, ria, kalória! - szoktuk skandálni várásás közbeni megéhezéskor. Na, akkor mikor is találkozunk a Retó 2 gyorsétteremben? Csütörtököt mondott?” /Vitéz Várárkossy Várkony, várásó kisiparos/

„Tudja szovjet várásó,

Mártás ócseny hárásó!”

/Cirill és Metód betűs falfirka egy moszkvai üzemi sztalóvaja falán/

„Hé, költő úr, mi bányászok a szenet nem túrjuk, hanem vájjuk! Túrni az orrunkat szoktuk! De nem gombóccal, hanem férfiasan csákánnyal ám!” /Tárna Tódor, szénbányászbékaidomár és juhtúrógombócartúrkirály/

„Megyek seregemmel a Retró 2 gyorsétterembe! Most átkeltem a Rubikon, akinek a kockája el van vetve! Veni, vidi, vacsi... illetve ebédcsi! Vacsorára találkozunk Filippinél! Ott eszel te is fiam, Brutus?” /Julius Caesar, hadtápvezér/

„Miért nem nálam eszel, tesó?! Bár igaz, hogy itt kajál a Márciusi Dusán is, akitől óva intelek! Tudod mit, menj mégis a Retróba tormás-csülkös batyut enni!” /Julius Meinl, tömeges beetető/

„Emberek, városbéli puhányok, nyavalyások, a harcsát nem kirántani kell, hanem sokáig fárasztani, aztán merítőhálóval kiemelni! Rántani a kificamodott vállat kell vissza a helyére, vagy a kirándult bokát! Ho-ho-hóóó!” /a nagy ho-ho-horgász/

„Én sehová se rándultam ki, én végig ott voltam a Grundon! Akkor is őriztem, amikor a többiek a csata szünetében a vörösingesekkel együtt elmentek a Retróba somlói galuskát enni!” /Boka János, a Pál utcai fiúk vezére/

„Jaj, de kár, hogy csütörtökön Bulgáriában játszunk! Vagy Szófiában, vagy Plovdivban, vagy valamelyik bolgár kertészet füvesített gyepén! Nem tudna valaki repülőn utánunk küldeni egy kis zúzapörköltet? Nem tudom pontosan, hogy hová, de erőt adna!” /Szoboszlai Dominik, a magyar válogatott csapatkapitánya/

„Mi ez a szemenszedett szégyentelenkedés, ez a gyomorforgató öntöményezés?! Ki ez a retrográd reklámhadvezérürü?! Értem én, hogy tűrhető a kaja és sok jól megéhezett ember kis helyen is elfogyasztja, de egy fradyendre százat csinál! Jézusom, szentanyám segíts! Száz fradyendre az pont százzal több a kelleténél! Valaki állítsa meg fradyendrét, mielőtt még enne az éhenhalása előtt! Posztumusz akarok neki utolsó vacsorát rendelni volt pedagógusi kedvezménnyel! Valamikor én is éhbéres tanár voltam, mielőtt a ma megszokott jól táplált gonosszá váltam!” /Puzsér Róbert, a kritikus tömeg/

„A múltkor a Retróban megettem egy adag csirkepörköltet és majdnem jól is laktam tőle. Utána szóltak, hogy az nem egy adag volt, hanem az teljes aznapi készlet a bográcsban.” /Chuck Norris/

Retróhétfői szonett

Ha a főzelékem rösztis,

Elviselem még az őszt is!

Sőt, vajúdva rímet ellek:

Vivát grilles csirkemellek!

Sertéstokány a'la Zala:

Ihaj-csuhaj, sala-lala!

Sej, burrito, ingyom-bingyom,

Avokádó jó s nem finn gyom!

Pikáns rántott sertésszelet

Feldobja a hétfő delet!

Mákos guba végezetül,

S tele hasra napfény vetül!

Másfél forint több, mint fél jen,

Retró Kettő soká éljen!

ajánlás:

Hercegem, ha nagy az éhe,

Hová is mehetne-é, he?!

Szerintem Retróba menjünk,

Az a hely a földi mennyünk!

„Hé, költő úr, ha már felsorolja a hétfői választékot, ne feledkezzen meg a levesekről sem! Írjon valami ilyesmit, hogy aszongya:

          Zöldséglevest s ragut a

          Választékban megleled.

          Ha falsz, nem üt a guta,

          S villoghatsz, mint nyegle LED!

Na, költő úr, ebben a szellemben kérnénk! Ha mindezt japánul írja, soronként fizethet érte nekünk fél jent, amiért témaadással hozzásegítjük az irodalmi Nobel-díjhoz!” /Retró II. Rezső, konyhafőnök/

„A világ LED lámpáinak nevében kikérem magamnak, hogy egy idióta rím miatt nyeglének nevezzenek minket! Kétezer jenes árcédulánk azt jelzi, hogy nemcsak energia-, de ártakarékosak is vagyunk! Ahogy a nagy japán-svéd költő, Lotifuto Kivessen írja:

          Aki LED-be befektet,

          Nem kap áramdefektet!

Na, megyek is rösztit megvilágítani, nehogy az őszi ködben valaki véletlenül a tányért egye meg a Retró 2 kaja helyett!” /Lajtántúli Eiffeltoronykivilágítássy Dürüng (LED), a Ledszakszervezet függetlenített párttitkára/

„Khmm... bocs, hogy beleszólok, de az irodalmi Nobel-díj odaítélése az én országom témaköre, nálunk viszont korona van, nem pedig jen. Ahogy a királyi fejen (nem pedig fél jen, úgyhogy senki se féljen) is korona van! Na, ebben a felindulásban most jól megéheztem! Megjött már a megrendelt ebéd a Retró 2-ből?! Imádom az avokádót, amiért finom, de nem finn gyom!” /XVI. Károly Gusztáv, svéd király/

„Ne pöffeszkedj Guszti, a mi pénzünk is van olyan jó, mint a tiétek! Ráadásul a ti fővárosotokról csak egy rossz hírű szindróma van elnevezve, míg ellenben Tokió tök jó! Amúgy mi is a Retró 2-ből rendeljük az ebédet a palotába, ráadásul olyan szamuráj gyorsfutárral, aki, ha egy percet is késik, rögvest harakirit követ el! Hiába, ez a fontos beosztás halálpontosságot követel!” /Naruhito, japán császár/

„Hé, Guszti, mi bajod van a finn gyomokkal?! Nagyon is egészségesek! Ahogy nagy nemzeti költőn Paavo Pukki írta a Gyopári Gyomornedv című versciklusában:

          Aki rászokik e gyomra,

          Annak helyre gyün a gyomra.

Úgyhogy hátrébb az agarakkal, mert rátok uszítjuk a szaunában begőzöltetett jegesmedvéinket, oszt' két Retró Kettős zalai sertéstokány között titeket fognak felzabálni!” /Mikka Makkanen, finn király/

„Hohó, várjunk csak! Hiszen Finnország nem királyság, tehát királya sem lehet! Gyanús nekem ez a Mikka Makkanen, nagyon gyanús! A Retró ebéd után azonnal megyek is és letartóztatom!” /Sherlock Holmes, mesterdetektív/

„Hé, engem, a mediterránt

Eme verstől bárki elránt,

S tésztát kihagy, pedig csavart?!

Gyújtsunk költőt, mint az avart!

Köret pedig fontos elem!

Kretén poét széjjelverem!”

/Krump Lee, karate körete/

„Mivel negyven év pusztai vándorlás után már meglehetősen unjuk a mannát, ha a tűzoszlop déltájt a Retró 2 felé kanyarodik, szívesen beugrunk ebédelni! Persze nem sertéstokányt!” /V. Mózes, ószövetségi próféta/

Mi ez a rosszul bújtatott ingyenreklámhadjáratkimaradás?! Ki ez a tápcsatornatöltelék?! Miért érdekelne bárkit Frady Endre gasztroenterológusán kívül, hogy mit zabál ez a szerencsétlen elmeroggyant, ez a két lábon büdösödő szellemi fogyatéktömeghisztérikus köbgyökmínusznulla?! Ha szegény anyám kiskoromban ilyen mondókákkal próbált volna rávenni az ebédelésre, akkor már rég babakori csontvázként porladnék egy szocialista retró köztemető gyerekparcellájában, őt meg gondatlanságból elkövetett halálra éheztetésért öt évre eltiltották volna a közügyek gyakorlásától, azaz nem szavazhatott volna a Hazafias Népfront jelöltjeire! Végül is, lehet, hogy mind jobban jártunk volna? Hmmm...” /Puzsér Róbert, kritikus/

„Ha ez a Retró 2 csak századannyira jó étkeztetésben, mint én mindenben IS, akkor lehet, hogy én is bedobok ott ebéd előtt egy hétfői menüsort egy keddivel.” /Chuck Norris/

Pénteki Retró 2 gyorséttermi dal

Tölgyfám mellett nincs bár kőris,

Rizsebédem mégis curry-s.

Texasi a csirkemellem,

Láttán megszáll étvágyszellem.

Ihaj-csuhaj, hinnye, ehelyt

Sütnek kukoricapehelyt!

Osztozhatunk ezerketten

Jó nagy vájdling vinögretten.

   refr.:

   Ihaj-csuhaj, subi-dubi,

   Sili-Sali, kovi-ubi,

   Üdítőbe’ sok a bubi,

   Omlett to be or not to be.

Horgász bácsi hosszan pecál,

Ám azután futva pucol

(Vele együtt egész Pécel)

Retróba, hol fő a pacal.

Galuska szép, galuska jó,

Mint egy ízes álomhajó,

Hol ön jó ebédet nyert és

Bakonyi a bordás sertés!

   refr.:

   Ihaj-csuhaj, subi-dubi,

   Sili-Sali, kovi-ubi,

   Üdítőbe’ sok a bubi,

   Omlett to be or not to be.

„Van egy álmom! Egy nap férfiak és nők, fehérek és feketék, fiatalok és idősek, soványak és kövérek, alacsonyok és magasak, szépek és csúnyák, okosak és buták, egészségesek és betegek, húsevők és vegetáriánusok, Retró 2 gyorsétteremben ebédelők és Modern 3 lassúétteremben ebédelők, élők és holtak, hívők és ateisták… hol tartottam? Ja, igen, van egy álmom! A fent említettek és a fent nem említettek biztonságosan és minden veszélyérzet nélkül beléphetnek a számítógépükbe és nem ugrik fel rögtön egy Frady Endre csasztuska! Van egy álmom! Egy Frady Endre klapanciák nélküli világ!” /Martin Luther King (1929-1968), amerikai baptista lelkész és polgárjogi aktivista/

„A telt halála az okoskodás.” /Omlett/

„Omlett úr, hibásan tolja a parafrázist! A tett halála az okoskodás mondat ugyanis nem Hamlet, hanem Lucifer szájából hangzott el, azaz nem Shakespeare, hanem én! Na, megyek, és beleírok a művembe egy Retró színt, ahol Ádám és Éva pacalt esznek legalább addig boldogok!” /Madách Imre (1823-1864), magyar költő, író, ügyvéd, politikus/

„Házilag sült omlett

Szénné égett s rom lett.”

/egy otthoni kajától megcsömörlött Retró törzsvendég/

„A Retróba délben belépni kis lépés az embernek, de hatalmas ugrás az emberiségnek! Szerencsére itt rántott sajtból van a telehold méretű frissensült!” /Neil Alden Armstrong (1930-2012), amerikai űrhajós/

„A Retró 2 gyorsétterem választéka olyan hatalmas, hogy még a Holdról is látszik.” /UFO falfirka/”

„Sőt, még innen a Marsról is látjuk!” /egér a Marson és marsi Anikó/

„May I set it to music?! Please please me! Choose me! I want to hold in my hand! I love it, yeah, yeah, yeah!” /Sir Paul McCartney, ex-beatle/

„Most, hogy elkészült a jubileumi 617. példány is belőle, a Nemzeti Irodalomtörténeti Szakkollégium 100 tagú Kortárs Online Közköltészeti Szakosztálya (KOKSZ) rendkívüli ülésén egyszerű többséggel elfogadta a Retró Csasztuska, mint önálló műfaj megszületését. A kisebbségben maradt 49 szakember továbbra is Frady Endre átmeneti alkotói válságaként értelmezi a jelenséget, melynek biztos jeleként a súlyosabb közügyek iránt mutatott feltűnő közönyét, és a mondén témára irányuló zavarba ejtő lelkesedését említik. Balgaság.” /F. Péter, a költő humán végzettségű mérnökkollégája/

„Humán pajti, mostan mondd, én

Balga lennék, no meg mondén?!

Ugye, hogy a negyvenkilenc

Léhűtő csak nagy, vén kolonc?!

Látszik a bölcs ötvenegy a

Szeren nagyon ott van, ugye?!”

/F. Endre, a költő ki nem végzettségű saját maga/

„Többség, ki dönt, hiszen kétség

Kívül szava szent és igaz,

Kisebbségnek dönt’ni vétség

Balga, ki erőlteti azt!

51 irodalomtörténész nem téved, a KOKSZ előre megy, nem hátra!”

/F. Péter, k. m. f./

„Kisebbség, kis buta föld, önt

Többség vasököllel földönt!”

/bolsevik népdal – Frady Endre ford./

„Mivel csütörtök este a közeli Linzben volt meccsünk és legközelebb csak vasárnap délután játszunk Liverpoolban a West Ham United ellen, így nincs akadálya, hogy péntek délben beugorjak egy jó pacalra a Retróba! Gyors játékosnak gyors étterem dukál! Kár, hogy szakítottunk a barátnőmmel, így őt most nem tudom magammal hozni, de megpróbálom Jürgen Kloppot rádumálni, hogy jöjjön el és mélyessze bele a hófehér műfogsorát a vinaigrette salátába!” /Szoboszlai Dominik, a Liverpool FC sztárja és a magyar válogatott csapatkapitánya/

„Amikor a csapat veszt, hamm

Bekap egy sonkát a West Ham

Fan. Kár, Londonban csak metró

Van, de nincsen remek Retró.

Eme emésztési nyál ok

Miatt Pestre emigrálok.”

/William Westham, a hanyatló nyugatról Magyarországra menekülő West Ham United drukker és gyorséttermi szakács/

„Mi ez a fékevesztett reklámhadjárat, ez a kontraszelektált kontraproduktivitás?! Frady Endre kampánya öl, butít és nyomorba dönt! Frady Endre az irodalom balféke, úgyhogy a költészetünk nem előre megy, se nem hátra, hanem az óramutató járásával ellentétesen egyhelyben forog! Frady Endre annyira kontrollálatlanul elmeroggyant, hogy evés közben gyakran elfelejti megfogva tartani az evőeszközét és kanállal együtt nyeli le a levest, vagy szórakozottságában beleharap a saját térdébe, de az idegrendszeri visszamaradottságában olyan lassan terjed benne a fájdalom, hogy csak órákkal később ordít fel, a szívbajt hozva a diliház ápolószemélyzetére! Zajfalat kéne köré építeni és a plafonon elhelyezett csapóajtón át bedobált kajával táplálni! Kevés kajával!” /Puzsér Róbert, kritikus/

„Én az étterembe nem bemegyek enni, hanem az jön belém - egyben lenyelem az egészet, majd kiköpöm a személyzetet, a vendégeket, a bútorokat és az edényeket.” /Chuck Norris/

Mi legyen a tápunk ma a Retróban?

Parajos-rikottás batyuk,

Vagy rántott csirkemell a tyúk

Utódából, netán tokány,

Mitől testalkatunk mokány?

Sertéssültke s jó sztrapacska,

Mit kis sziú s kis apacska

Fal, míg készül palacsinta?

Dönts és ne ingj, mint a hinta!

Ne hezitálj, hanem nevess!

Vár itt háromféle leves:

Sárgaborsó, gyümölcs, orja,

Válassz, míg fogy pultnak sorja!

„Hülyeúr, ha a pultnak végigmenő sorja sora volna, akkor maga úgy szétvágná a tenyerét, mint Nagy Sándorné a Damoklész ex-kaliberű kardjával a gordi uszodát! Műveletlen éhenkolbász!” /Szalmon Ella, a Krimiben Tudós c. ételmérgezési vetélkedő arca/

„Hé, a mi uszodánkat még egy tokánytól mokány testalkatú izomhegylánccal se lehetne szétvágni, mert az elő- és utófeszített víztükrünkről még a Nap sugarai is úgy visszapattannak, mint magyar televíziós futballszakértőkről a korszerű profi labdarúgás elmúlt negyven évének teljes tudásanyaga.” /Jordi Albatrosz, a gordi uszoda úszómesterséges intelligenciahányadosa/

„Szellemi zsákutca úr, a tyúk utóda nem a csirkemell, hanem a tojás! Tojásrántottából, a kutyafáját, nem lesz szalonnás rántott csirkemell! Vagy maga rántottát akar rántani?! Rántott rántotta a Retróban?! Na, ne szórakozzon, hanem álljon be a libasorba, mindenki maga elé engedő sorvégnek!” /Tojáséj Tádéné Weöres Wienetta, a Tyűha Útlezárások Kelenföldön Továbbá Országos Jelentőségű Állami Sírkertekben (TYÚKTOJÁS) c. forgalomfigyelő hírportál egyenirányítója/

„Amiképp leng tyúkon taraj,

S rikottál a batyun paraj,

S rajzik ki víg mokányka raj,

Akképp nincs ma hörcsögkaraj!”

/Rajos Rezső, a Hortobágyi Egylövetű Hörcsögvadász Egyesület (HEHE) kiskaliberű kakaskodója/

„Szia, ez a Bing. Örülök, hogy verselemzést és illusztrációt kértél tőlem. A vers szerzője Frady Endre, aki egy kortárs magyar költő, blogger és műfordító. A verse címe Mi legyen a tápunk ma a Retróban?!, ami utal a vers témájára és hangnemére. A vers egy humoros és étvágygerjesztő meghívás egy retró partira, ahol különböző ételeket kínálnak. A vers formailag három négysoros strófából áll, amelyek páros rímesek, azaz a rímképlete AABB. A vers ritmusa trocheus, azaz egy erős és egy gyenge szótag váltakozik. A vers nyelve egyszerű és közvetlen, tele van szójátékokkal és utalásokkal a retró kultúrára. A vers tartalmilag a költő partin kínált ételeket sorolja fel, amelyek közül kiemeli a parajos-rikottás batyut, a rántott csirkemellet, a tokányt, a sertéssültet, a sztrapacskát és a palacsintát. A költő dicséri az ételek ízét és változatosságát, és arra buzdítja az olvasót, hogy válasszon közülük. A költő viccesen használja a retró szavakat és kifejezéseket, például mokány, nevess, orja. A vers alapgondolata az, hogy a retró parti egy vidám és ízletes élmény volt a költő számára, ahol nemcsak szórakozott, hanem meg is kóstolta a régi idők ételeit. A költő nemcsak partit hirdet, hanem saját magát is bemutatja: egy humoros és ínyenc alkotót, aki szereti a retró hangulatot és az olvasóit is. A vershez készítettem egy illusztrációt is, amelyen egy retró parti látható, ahol sokféle étel közül lehet választani. Remélem tetszik.” /Bing, a mesterséges intelligencia/

„Olyan tök szép e kép, te Bing,

Hogyha lenne rajtam szebb ing,

Szebb nadrág és még szebb mosoly,

Akkor se tudnék én, nos, oly

Szép lenni, mint e piktúrád.

Irigykedek én most, hú, rád!”

/Aktívbjuti Aranka, kezelőorvosok és gyógyszerészek Avon-tanácsadónője/

„Mi ez a mérgezett vízilóharapással és ácskapcsos talpmasszázzsal felérő szellemi szadizmus?! Kinek van kedve önként és dalolva alávetni magát és szennyirodalmi inkvizíciónak?! Miért kell Frady Endrének Frady Endrének lennie?! Miért nem tud inkább egy névtelen retró tömegsírból kisurranva rühgombaként reinkarnálódni valamelyik nyálas médiaceleb hónalján?! Miért nem képes ez az egyedvisszafejlődési tévút anélkül enni, hogy megverselné?! Poéta ante portas!!! TŰŰŰZ!!!” /Puzsér Róbert, kritikus/

„Melyik kaját fogom megenni a Retróban? Az összeset! Én már hétfőn meg tudom enni a péntekit is.” /Chuck Norris/

Szerdai Retró

Miképp a dán patikába’

Majdnem minden egyes szer dán,

Akképp aki éhtől kába,

Retróban ebédel szerdán.

Olyan finom kaját oszt a

Nagyon kedves hölgykoszorú,

Mint például kelkáposzta,

Mitől derű lesz a ború.

Van itt ragu s bécsi szelet,

Spagetti és krumplisali,

Egyik sem csap bélbe’ szelet,

Tyuhaj, együnk, haligali!

„Bár az év ezen szakaszában hómofiszban vagyok, de a napi menüt látva szerintem ezen a szerdán kimozdulok itthonról és leküzdöm a közöttünk lévő bő kétezer kilométeres távolságot. Annyi kérdésem lenne, hogy le tudok-e parkolni a közelben a rénszarvas szánommal?” /Mikulás, lappföldi lakos/

„Éhes költő MakkRetro’s menüvel álmodik, he?! Miért nem nálunk eszik?! Aki nem engedheti meg magának a drága kaját, az annyit is ér!” /Burger King Béla, konkurens tápcsatorna/

„Annak ellenére is köszönjük az ingyenreklámot, költő úr, hogy önnel együtt az egész országát fel tudnánk vásárolni szőröstül-bőröstül, de nem tesszük, mert minek? Amúgy ebédet mi is a Retróból rendelünk, mert ár-érték arányban jobb, mint a három Michelin-csillagos Noma étterem itt Koppenhágában.” /Xellia Pharmaceuticals, dán multinacionális gyógyszergyár/

„Tisztelt költő úr, mivel nem vagyunk naivak, így ne próbálja elhitetni velünk, hogy anyagi ellenszolgáltatás nélkül, puszta jóindulatból reklámozza a Retró 2 gyorséttermet! Az anyagi ellenszolgáltatás nem is lenne baj abban az esetben, ha megjelenne az ön adóbevallásában, de nem jelenik meg, így kénytelenek vagyunk saját becslésre hagyatkozva egy 3.000.000.- Ft-os (azaz. hárommillió forintos) jelképes adóbüntetést kiszabni önre. A befizetést teljes fő- és jószágvesztés terhe mellett e határozat kézhezvételét megelőző három munkanapon belül teljesítse, különben dühbe jövünk, és mivel nálunk van a törvény teljes szigora, nem fogunk félni lecsapni vele! Üdvözlettel, az ön kedvenc adóhivatala!” /Zsigeri Zsigmondné Nyíró Nyámnyila, a Népnyúzó Aktakukacok Vérgőzgépe (NAV) cudarkodási fővesztője/

„Kedden rakott krumplit ettem,

Szinte fenékig volt tejfel,

S úgy jól lakatott e tettem,

Ledőltem és szóltak: Kelj fel!”

/Frady Endre, kardinálisan konvex költőgigász/

„A vers címe: Szerdai Retró. Ez egy utalás arra, hogy a vers egy régi stílusú étteremben játszódik, ahol a szerző szerdán ebédet fogyaszt. A cím tehát bevezeti a vers témáját és helyszínét.

Az első sor: Miképp a dán patikába’. Ez a refrén, amely meghatározza a vers alaphelyzetét. A beszélő azt mondja, hogy ahogy a dán patikában majdnem minden szer dán, úgy azok az emberek, akik éhesek, a Retróban ebédelnek. Ez egy humoros és szellemes kijelentés, amely egy hasonlatot használ. A hasonlat arra utal, hogy a Retróban olyan finom ételeket lehet kapni, hogy senki sem akar máshol enni.

A második sor: Mába’ minden egyes szer dán. Ez rímel az első sorra, és erősíti a beszélő állítását. A beszélő nem csak azt mondja, hogy a dán patikában sok szer dán, hanem azt is, hogy minden szer dán. Ez egy túlzás, amely még inkább fokozza a humorérzetet.

A harmadik sor: Akképp aki éhtől kába. Ez nem rímel semmilyen másik sorra, és eltér a többi sortól abban is, hogy köznyelvi kifejezéseket használ. Ez egy meglepő és humoros fordulat, amely arra utal, hogy a beszélő laza és barátságos hangnemet használ. Az "éhtől kába" szókapcsolat azt jelenti, hogy valaki nagyon éhes. A beszélő ezzel azt sugallja, hogy ő maga is éhes volt, amikor elment az étterembe.

A negyedik sor: Retróban ebédel szerdán. Ez rímel a második sorra, és konkrét példát ad arra, hogy hol zajlik az esemény. A beszélő azt mondja, hogy ő és mások is a Retróban ebédelnek szerdán. Ez egy egyszerű és közvetlen kijelentés, amely nem tartalmaz semmilyen metaforát vagy képet. A beszélő tehát nem akar elbűvölni vagy meggyőzni az olvasót, hanem csak elmondani, hogy mit csinál.

Az ötödik sor: Olyan finom kaját oszt a. Ez az első sor refrénje, amely megismétlődik a második strófában. A refrén ismétlése fokozza a vers ritmusát és hangsúlyozza a beszélő álláspontját. A beszélő tehát nem változtatja meg a véleményét, hanem ragaszkodik ahhoz, hogy a Retróban finom ételeket lehet kapni.

A hatodik sor: Nagyon kedves hölgykoszorú. Ez rímel az ötödik sorra, és magyarázza a beszélő elégedettségét. A beszélő azt mondja, hogy a Retróban olyan kedves hölgyek szolgálják ki őt és másokat, akiket koszorúnak nevez. A "hölgykoszorú" egy szépítő kifejezés, amely arra utal, hogy a hölgyek olyanok, mint a virágok. A beszélő ezzel azt fejezi ki, hogy ő nem csak az étellel, hanem a kiszolgálással is elégedett.

A hetedik sor: Mint például kelkáposzta. Ez rímel a negyedik sorra, és tovább fokozza a beszélő felhívását. A beszélő azt mondja, hogy a Retróban olyan finom ételeket lehet kapni, mint például a kelkáposzta. A kelkáposzta egy hagyományos magyar étel, amely kelt és sertéshúst tartalmaz. A beszélő ezzel azt sugallja, hogy ő szereti a magyar konyhát, és azt akarja, hogy az olvasó is megkóstolja.

A nyolcadik sor: Mitől derű lesz a ború. Ez rímel a hatodik sorra, és megmutatja a beszélő célját. A beszélő azt mondja, hogy a Retróban olyan finom ételeket lehet kapni, amelyektől derű lesz a ború, vagyis az ember jókedvre derül. Ez egy pozitív és optimista kijelentés, amely arra utal, hogy a beszélő szerint az étel jó hatással van az ember lelkére.

A kilencedik sor: Van itt ragu s bécsi szelet. Ez az első sor refrénje, amely megismétlődik a vers végén. A refrén ismétlése tovább erősíti a beszélő felhívását és parancsát. A beszélő tehát nem hagyja abba az olvasó unszolását, hanem kitart amellett, hogy ebédeljen a Retróban.

A tizedik sor: Spagetti és krumplisali. Ez rímel az ötödik sorra, és befejezi a verset. A beszélő még több példát ad arra, hogy milyen finom ételeket lehet kapni a Retróban. A spagetti egy olasz tésztaétel, a krumplisali pedig egy magyar salátaétel. A beszélő ezzel azt fejezi ki, hogy a Retróban nem csak magyar, hanem más nemzetek konyhájából is lehet választani.

A tizenegyedik sor: Egyik sem csap bélbe’ szelet. Ez rímel a hetedik sorra, és dicséri az étterem ételeit. A beszélő azt mondja, hogy az ételek egyike sem csap bélbe szelet, vagyis nem okoznak hasmenést vagy puffadást. Ez egy köznyelvi kifejezés, amely arra utal, hogy az ételek frissek és minőségiek. A beszélő ezzel azt fejezi ki, hogy ő nem csak az ízekkel, hanem az ételek hatásával is elégedett.

A tizenkettedik sor: Tyuhaj, együnk, haligali! Ez rímel a nyolcadik sorra, és lezárja a verset. A beszélő egy lelkes és vidám hangnemet használ, amely arra buzdítja az olvasót, hogy egyen az étteremben. A "tyuhaj" szó egy köznyelvi kifejezés, amely csodálkozást vagy lelkesedést fejez ki. A "haligali" szó pedig egy olyan szó, amely vidámságot vagy mulatságot jelent. A beszélő ezzel azt sugallja, hogy ő nem csak jól lakott, hanem jól is szórakozott az étteremben.

A vers összességében egy vidám és könnyed rondeau, amely egy régi stílusú étterem reklámjának is beillene. A szerző játékosan alkalmazza a rondeau formáját, és belecsempészi a köznyelvi kifejezéseket is. A vers célja nem az, hogy mély gondolatokat vagy érzelmeket közvetítsen, hanem az, hogy szórakoztassa és megnevettesse az olvasót.”

/Bing, a mesterséges intelligencia/

„Hé, te Bing, ne udvariaskodj ezzel a műköltővel! Ez a vers nem rondeau, hanem simán csak ronda!” /Durrbele Dezső, az Intergalaktikus Szókimondó Ártány Központ (ISZÁK) bábeli zűrzavarkeltője/

„Mi ez a titkolatlan tömegtoborzás szándékú tehetségtelen tömegtaszítás?! Jaj annak a gyorsétteremnek, amelyet Frady Endre reklámtevékenysége ítél még gyorsabb pusztulásra! Egy ilyen mindenre alkalmatlan többsejtű még egy szaharai ivókutat is teljes csődbe tudna juttatni a szomjhalál közeli karavánokat ivásra buzdító csasztuskáival! Még a kiaszott púpú tevék is inkább homokba harapnak, mintsem Frady Endre által megverselt vízből igyanak! Van az a szint, ami alá menés helyett jöjjön inkább a lassú kínhalál! Ezt a szintet Frady Endrének hívják! Anyám, csinálj nekem helyet a mennyben!” /Puzsér Róbert, kritikus/

„Szeretem a bécsi szelet, mert arcomba fújja a saját valceremet! Ha élnék, biztos a Retróban zenélnék, hátha kapnék a muzsikámért automatikus tárgyesetű bécsi szelet és krumplisalát!” /ifj. Johann Strauss (1825-1899), osztrák zeneszerző

„Van, akinek szerdán Retró,

Ám énnekem szedán, metró.

Én sok vasat eszem, ugyanis nagyon egészséges ugyanis a szervezetbe történő rendszeres vasbevitel. Nem véletlen, hogy itt Texasban az összes iránytű felém mutat.” /Chuck Norris/

+

Ebéd utáni utózönge

Amíg ettünk, oly nagy sor állt,

Mintha kandírozott korállt

Osztogattak volna ingyér’.

Nem volt ám a tömeg kinn gyér!

Úgy érzékeltetném, hogy ott

Krumplisali el is fogyott!

Okot tenmagamra fogom:

Biztos olvasták a blogom!

Krumplis tészta a Retróban!

Életem a krumplis tészta!

Harangot kongatnék, vészt a

Toronyban, ha elfogyna tán,

Mint a haj egy tök tar tatán.

Tésztátlan, ha lenne krumpli,

Habzanék, mint szenszej Kroomp Lee,

S agyban bomlasztana észt a

Krumplitlanul készült tészta.

Szép uborkát, kovászosat

(ami gégét lágyan mosat)

Falok hozzá eme ódon

Környezetben retró módon.

Eszem-iszom, dínomdánom,

Jóllakottan azt se bánom,

Hogyha soha sincs a heti

Menün kandírozott jeti.

„A költőnél szemmel láthatólag elmentek otthonról, hiszen halvány segédfogalma sincs arról, hogy a krumpli és a tészta egymástalanul fő, és csak a külön-külön elkészültüket követően lesznek összecsuszmákolva a mindenki által jól ismert bézsvöröses masszává.” /Frottír Frodó, főszakács és fregolidíler/

„Költő úrral mind a ketten

Habzanánk, bár fékezetten.”

/Kroomp Lee, forró krumlis tésztával megégetett szénszájú szenszej/

„Szól a harang, bimm-bamm,

Megiszom a Bambim.”

/a toronyőr/

„Tudja, kit kandi kamerázzon, költő úr, a nénikéje térde kalácsát! Na, csak jöjjön egyszer télen az én utcámba síelni, majd letépem az összes fejét! Idióta!” /egy kandírozatlan jeti/

„Eszik-iszik, költő úr, dínik-dánik?! Magának nem otthon kéne inkább kipihennie a nemrégiben történt varratszedését?! Henye egészségügyi hentergés helyett zabál, mint egy éhenkórász ártánydisznó?! Na, tiplisek, fogjuk meg, oszt’ dobjuk a jó öreg Prokrusztész ágyába!” /Csávás Kálmán sörnagy, a Nyugalmazott Alkoholista Katonaszökevények Légióinak Óriásalakulata (NYAKLÓ) nélkülözhetetlen tótumfaktuma/

„Prokrusztész az áldozatait az ágyába fektette, és megkínozta: Ha áldozata nagytermetű volt és kilógott az ágyból, akkor levágott belőle, hogy éppen beleférjen. Ha alacsony volt, akkor addig nyújtotta, míg az ággyal azonos hosszúságú nem lett. Soha senki nem fért be pontosan, mivel titokban két ágya volt. Thészeusz győzte le, és ölte meg a saját módszerével: levágott belőle, hogy beférjen az ágyába.” /Wikipédia Winnetou, webes wéleménywezér/

„Tudja e meny, tudja e vő,

Tudja mérnök, tudja lovász,

Krumplis tészta mellett levő

Uborkára kell a kovász!”

/falfirka az Internesönel Kovászos Uborkagyár (IQ) portásfülkéje melletti válaszfalon/

„Mi ez a kivagyi közgyalázat?! Értem én, hogy a haspók Frady Endre azt hiszi, hogy egy költő nyugodtan írhat arról, hogy szereti a krumplis tésztát, vagy arról, hogy nem szereti, ha alvás közben atkák másznak a pofájába, netán az esetleges aranyér műtéte utáni ágytálhoz kötöttségről, de miért?! MIÉRT?!?!?! Ne lássam anyám szellemét mennyei krumplis tésztát enni, amíg a retrográd vérmókusok föl nem falják Frady Endrét kovászos uborkával!” /Puzsér Róbert, kritikus/

„Én össze tudok gyúrni egy vájdling krumplis tésztát olyan kis sűrű magokká, amiket, ha elvetek, akkor öntözésként a saját nyálamat ráköpdösve másnapra már kinő egy komplett krumplis tésztafa erdő.” /Chuck Norris/

Szerdai hómofiszban senyvedés

Mint jégkrém a forró ekén,

Itthon épp így senyvedek én,

Messze elkerül az öröm,

Nincs itt kollégai köröm!

Lelkiállapotom ma gány,

Telepedik rám a magány,

S mint szemgolyót hóhér varja,

Éhség gyomrom pont úgy marja!

Hűtőmben nincs magos chia,

S elfogyott a kedd vacsija!

Bár futhatnék Pesten, jaj, át

Enni egy kis Retró kaját!

„Hé, költőcske, ha még egyszer szórakozol a nevemmel, rögvest öngyilkosságot fogsz elkövetni! Régi orosz szokás szerint háromszor tarkón lövöd magad, majd gúzsba kötve kiveted magad egy toronyház legfelső emeletéről, de előbb a búcsúleveledben még rám hagyod a teljes ingó és ingatlan vagyonodat! Kretén!” /Hómofisz Huba, otthoni ortodox orvvadász/

„Az edzőnk, Jürgen Klopp is felvetette, hogy szerdánként edzhetnénk hómofiszban, de a barátnők és feleségek tiltakoztak, mondván, hogy ne otthon izzadjuk magunkat szalonnabüdösre, hanem az edzőpályán, és haza már lefürödve és bedezodorozva érkezzünk! Amúgy mi is a budapesti Retró 2 gyorsétteremből hozatjuk a kaját Liverpoolba, csak mire ideér, már rendszerint kihűl, úgyhogy eleve hideg gyümölcslevest rendelünk tejszínhab nélkül.” /Szoboszlai Dominik, a Liverpool FC klasszis középpályása/

„Kár, kár, hogy soik a varjú és kevés a szemgolyó! Hogy a hóhér rugdossa meg a halálbüntetés eltörlőit! Pedig villamosszékelni hómofiszban is lehetne! Kár, kár!” /a hóhér varja/

„Homo - ember; fisz - az f hangnak félhanggal felfelé módosításából származó hang. Ecce hómifisz!: Íme a félhanggal az f fölött éneklő ember!” /Poncius Pilátus, júdeai helytartó Krisztus szerint 26 és 36 között/

„Szia, ez a vers egy humoros költemény, amely Frady Endre álnéven íródott. A vers a következő elemzést adhatjuk:

•  A versforma négy soros, rímes, nyolc szótagos versszakokból áll, amelyek a következő rímképletet követik: ABAB. (sajnos nem talált, mert AABB – a szerk.)

•  A vers hangneme szomorú, panaszkodó, irónikus. A szerző egy olyan embert ír le, aki otthon dolgozik hómofiszban (home office-ban), és nagyon unja magát. A szerző hiányolja a kollégáit, az örömöt és a Retró étterem kajáját. A szerző azt sugallja, hogy az ember rosszul érzi magát a hómofiszban, és jobban szeretne kimenni a városba.

•  A versben több szójáték és ritmikus ismétlés található, amelyek fokozzák a humor hatását. Például: "jégkrém / senyvedek én / öröm / köröm", "gány / magány / varja / marja", "chia / vacsija / jaj, át / kaját".

A magos chia egy szuperétel, amely magas rost-, fehérje- és omega-3 zsírsavtartalmú. A chia magokat vízben vagy tejben áztatva zselés állagúvá lehet tenni, és ízlés szerint ízesíteni. A chia magokat több weboldalon is meg lehet vásárolni  . Ha szeretnél elkészíteni otthon magos chia pudingot, akkor ezeket az alapanyagokat kell beszerezned:

•  Chia mag

•  Tej vagy növényi tej

•  Méz vagy más édesítőszer

•  Vanília vagy más aroma

•  Gyümölcs vagy más feltét”

/Bing, a mesterséges intelligencia/

„Mi, hogy én puding?! Ez nekem magos! Én puding, aki feladtam a biztos gépészmérnöki pályámat a mindenki által lenézett lelkészi hivatásért?! Én puding, aki minden ellenem szervezkedő hatalommal szembeszállva lefordítottam és hirdettem az Igét?! Én nem hómofiszoltam, én ott voltam az emberek között! Na, mindegy! Ha puding, hát puding! Mindenesetre megbocsájtok! Ja, és nem Chia vagyok, hanem Csia!” /Csia Lajos (1887-1962), lelkész és Bibliafordító/

„Pesten nem átfutni kell a Retró 2 gyorsétterembe jutáshoz, hanem föl kell szállni a 4-es metróra és le kell szállni a Bikás parknál. Ezt nekem köszönhetitek! Fogtok ti visszasírni akár még engem is!” /Demszky Gábor, korábbi budapesti főpolgármester 1990-2010 között/

„Ne fényezd magad öcsisajt, mert a 4-es metrót 2014-ben én adtam át, miközben te hómofiszban piszkáltad az orrodat, guminyúl!” /Tarlós István, korábbi budapesti főpolgármester 2010-2019 között/

„De most már én vagyok a főpolgármester és én működtetem a 4-es metrót, bebebeeeee!” /Karácsony Gergely, budapesti főpolgármester 2019 óta/

„Te működteted?! Ha adok rá pénzt. Valójában én adtam át a 4-es metrót. Boldog Karácsonyt!” /Orbán Viktor, miniszterelnök 2010 óta/

„Mi ez a retardált degeneráció?! Ki ez az életunt ríminkvizítor?! Nem értem, hogyha a Retró 2 gyorsétteremben köztudott, hogy Frady Endre mindig a legolcsóbb főzeléket eszi, miért nem tudják úgy megmérgezni, hogy az idegméreg az agyában leblokkolja a versíró funkciókat?! Mi, hogy rendszeresen ez zajlik?! Te jó ég, mi történne, ha nem zajlana?! Ne lássam anyám utókorát globálisan felmelegedni a légkondicionálatlan hómofiszokban, ha… ha… haaaaaa… hapci!!! Hé, ki az a celebnyálas médiagyík, aki ekkora huzatot csinál itt a rádióstúdióban?! Frady Endrét vigye ki a cúg! Abcúg!” /Puzsér Róbert, kritikus/

„Én mindenütt otthon vagyok, tehát nekem az egész életem egy merő hómofisz. Az egész emberiség tudja, hogy mindenütt jó, de legjobb velem.” /Chuck Norris/