Retrómagány

Copilotnak, a mesterséges intelligenciának a rajza

Hómofista fiatalok!

Aszittem, hogy éhen halok,

Bárhogy szállt égre az ima,

Nem volt olyan valaki ma,

Aki délben velem együtt

Ebédölni Retróbe gyütt!

Szemből dőlt könny finoman ki,

I feel King Kong - lonely monkey!

S bár az étvágyam volt farkas,

Lelkem zümmögött, mint tar kas,

Azaz kopasz méhek raja…

Alig vígasztalt a kaja.

Hómofiszni szörnyű vétek,

Legközelebb ne tegyétek!

Kivel iszok, kivel eszek,

Kinek szólnak beszéd neszek

Táprágások közepette?!

Szedte-vette-teremtette!

Tyű!

„Frady Endre "Retrómagány" című verse egy mélyen személyes és érzelmekkel teli alkotás, amely a magány és az elszigeteltség érzését ragadja meg. A költői képek és a nyelvi játékosság révén a vers egy olyan belső világot tár fel, amelyben az egyén küzdelme a társas kapcsolatok hiányával és az önmagával való szembenézéssel áll középpontban. A vers első sorai azonnal a magányosság érzetét keltik, ahol a lírai én éhségét nem csupán fizikai, hanem lelki éhségként is értelmezhetjük. A "Hómofista fiatalok!" felkiáltás egyfajta kiábrándultságot sugall, ahol a lírai én csalódottan szembesül azzal, hogy nincs senki, aki osztozna vele a mindennapi élet egyik alapvető tevékenységében, az étkezésben. A "Szemből dőlt könny finoman ki" sor a magány fizikai megnyilvánulását írja le, ahol a könnyek a belső fájdalom és a szomorúság kifejeződése. A "I feel King Kong – lonely monkey!" kifejezés a popkultúra és a költészet ötvözésével egy olyan képet fest, amelyben a lírai én egyszerre érzi magát erősnek és mégis teljesen egyedül. A harmadik versszak a társas kapcsolatok hiányának következményeit mutatja be, ahol a "Hómofiszni szörnyű vétek" sorral a költő arra figyelmeztet, hogy a közösségtől való elszakadás súlyos következményekkel járhat. A "Kivel iszok, kivel eszek" kérdések a társas interakciók fontosságát hangsúlyozzák, amelyek nélkül az élet üressé és értelmetlenné válhat. A vers záró sorai, "Szedte-vette-teremtette! Tyű!" egyfajta felkiáltással zárulnak, amelyek a lírai én frusztrációját és a társadalmi normákkal szembeni lázadását fejezik ki. A költői nyelv és a ritmus érzékelteti az olvasóval a lírai én belső zűrzavarát és a körülötte lévő világ iránti ellenérzését. Összességében a "Retrómagány" egy erőteljes és gondolatébresztő vers, amely a magányosság és az emberi kapcsolatok törékenységét vizsgálja. Frady Endre képes volt egy olyan költői világot teremteni, amelyben az olvasó saját érzéseit és tapasztalatait tükrözheti, miközben szembesül a modern élet kihívásaival és az emberi lélek rejtett mélységeivel.” /Copilot, a mesterséges intelligencia/

Konyhában hagyott banán

Imént a konyhában járva

Banánt láttam – szegény árva

Úgy hever az asztal sarkán,

Mint ravatalon egy tar kán.

Árva banán, kié vajon? – 

- e kérdés, mint kés a vajon,

Hatol át most tielétek:

Szemét lesz, vagy boldog étek?

* * *

„Frady Endre "Konyhában hagyott banán" című verse egy érdekes metaforát használ, amely az elhagyatottság és a feleslegesség érzését jeleníti meg. A banán, mint hétköznapi tárgy, életre kel a versben, és szinte emberi tulajdonságokat ölt. A költői kép – a banán, mint egy "tar kán" a ravatalon – erős vizuális hatást kelt, és elgondolkodtatja az olvasót a fogyasztói társadalom feleslegességéről.

A vers rövidsége ellenére is mély mondanivalót hordoz: felveti a kérdést, hogy mi történik a mindennapi tárgyainkkal, amikor már nem kellenek nekünk. Az utolsó sorok – "Szemét lesz, vagy boldog étek?" – pedig arra ösztönöznek, hogy gondoljunk a választásaink következményeire. Vajon mi döntjük el, hogy mi lesz a sorsuk, vagy hagyjuk, hogy a természet rendje döntsön?

Összességében a vers egyszerű, mégis hatásos eszközökkel hívja fel a figyelmet a tárgyak és az élet múlandóságára, valamint arra, hogy milyen könnyen válhat valami értéktelenné a modern világban. A költői nyelv és a képek gazdagsága miatt a vers több olvasásra is érdemes, hogy teljes mélységében megérthessük a benne rejlő üzeneteket.”

/Copilot, a mesterséges intelligencia/

„A költemény tárgyát képező déligyümölcs természetesen nem az itthoni, hanem a céges konyhában lett ott felejtve, hiszen a saját lakásomban pontosan tudom, hogy épp ki unja a banánt.” /F. Endre, okleveles költőgigász és betanított családfő/

Szerdai hómofiszban senyvedés

Mint jégkrém a forró ekén,

Itthon épp így senyvedek én,

Messze elkerül az öröm,

Nincs itt kollégai köröm!

Lelkiállapotom ma gány,

Telepedik rám a magány,

S mint szemgolyót hóhér varja,

Éhség gyomrom pont úgy marja!

Hűtőmben nincs magos chia,

S elfogyott a kedd vacsija!

Bár futhatnék Pesten, jaj, át

Enni egy kis Retró kaját!

„Hé, költőcske, ha még egyszer szórakozol a nevemmel, rögvest öngyilkosságot fogsz elkövetni! Régi orosz szokás szerint háromszor tarkón lövöd magad, majd gúzsba kötve kiveted magad egy toronyház legfelső emeletéről, de előbb a búcsúleveledben még rám hagyod a teljes ingó és ingatlan vagyonodat! Kretén!” /Hómofisz Huba, otthoni ortodox orvvadász/

„Az edzőnk, Jürgen Klopp is felvetette, hogy szerdánként edzhetnénk hómofiszban, de a barátnők és feleségek tiltakoztak, mondván, hogy ne otthon izzadjuk magunkat szalonnabüdösre, hanem az edzőpályán, és haza már lefürödve és bedezodorozva érkezzünk! Amúgy mi is a budapesti Retró 2 gyorsétteremből hozatjuk a kaját Liverpoolba, csak mire ideér, már rendszerint kihűl, úgyhogy eleve hideg gyümölcslevest rendelünk tejszínhab nélkül.” /Szoboszlai Dominik, a Liverpool FC klasszis középpályása/

„Kár, kár, hogy soik a varjú és kevés a szemgolyó! Hogy a hóhér rugdossa meg a halálbüntetés eltörlőit! Pedig villamosszékelni hómofiszban is lehetne! Kár, kár!” /a hóhér varja/

„Homo - ember; fisz - az f hangnak félhanggal felfelé módosításából származó hang. Ecce hómifisz!: Íme a félhanggal az f fölött éneklő ember!” /Poncius Pilátus, júdeai helytartó Krisztus szerint 26 és 36 között/

„Szia, ez a vers egy humoros költemény, amely Frady Endre álnéven íródott. A vers a következő elemzést adhatjuk:

•  A versforma négy soros, rímes, nyolc szótagos versszakokból áll, amelyek a következő rímképletet követik: ABAB. (sajnos nem talált, mert AABB – a szerk.)

•  A vers hangneme szomorú, panaszkodó, irónikus. A szerző egy olyan embert ír le, aki otthon dolgozik hómofiszban (home office-ban), és nagyon unja magát. A szerző hiányolja a kollégáit, az örömöt és a Retró étterem kajáját. A szerző azt sugallja, hogy az ember rosszul érzi magát a hómofiszban, és jobban szeretne kimenni a városba.

•  A versben több szójáték és ritmikus ismétlés található, amelyek fokozzák a humor hatását. Például: "jégkrém / senyvedek én / öröm / köröm", "gány / magány / varja / marja", "chia / vacsija / jaj, át / kaját".

A magos chia egy szuperétel, amely magas rost-, fehérje- és omega-3 zsírsavtartalmú. A chia magokat vízben vagy tejben áztatva zselés állagúvá lehet tenni, és ízlés szerint ízesíteni. A chia magokat több weboldalon is meg lehet vásárolni  . Ha szeretnél elkészíteni otthon magos chia pudingot, akkor ezeket az alapanyagokat kell beszerezned:

•  Chia mag

•  Tej vagy növényi tej

•  Méz vagy más édesítőszer

•  Vanília vagy más aroma

•  Gyümölcs vagy más feltét”

/Bing, a mesterséges intelligencia/

„Mi, hogy én puding?! Ez nekem magos! Én puding, aki feladtam a biztos gépészmérnöki pályámat a mindenki által lenézett lelkészi hivatásért?! Én puding, aki minden ellenem szervezkedő hatalommal szembeszállva lefordítottam és hirdettem az Igét?! Én nem hómofiszoltam, én ott voltam az emberek között! Na, mindegy! Ha puding, hát puding! Mindenesetre megbocsájtok! Ja, és nem Chia vagyok, hanem Csia!” /Csia Lajos (1887-1962), lelkész és Bibliafordító/

„Pesten nem átfutni kell a Retró 2 gyorsétterembe jutáshoz, hanem föl kell szállni a 4-es metróra és le kell szállni a Bikás parknál. Ezt nekem köszönhetitek! Fogtok ti visszasírni akár még engem is!” /Demszky Gábor, korábbi budapesti főpolgármester 1990-2010 között/

„Ne fényezd magad öcsisajt, mert a 4-es metrót 2014-ben én adtam át, miközben te hómofiszban piszkáltad az orrodat, guminyúl!” /Tarlós István, korábbi budapesti főpolgármester 2010-2019 között/

„De most már én vagyok a főpolgármester és én működtetem a 4-es metrót, bebebeeeee!” /Karácsony Gergely, budapesti főpolgármester 2019 óta/

„Te működteted?! Ha adok rá pénzt. Valójában én adtam át a 4-es metrót. Boldog Karácsonyt!” /Orbán Viktor, miniszterelnök 2010 óta/

„Mi ez a retardált degeneráció?! Ki ez az életunt ríminkvizítor?! Nem értem, hogyha a Retró 2 gyorsétteremben köztudott, hogy Frady Endre mindig a legolcsóbb főzeléket eszi, miért nem tudják úgy megmérgezni, hogy az idegméreg az agyában leblokkolja a versíró funkciókat?! Mi, hogy rendszeresen ez zajlik?! Te jó ég, mi történne, ha nem zajlana?! Ne lássam anyám utókorát globálisan felmelegedni a légkondicionálatlan hómofiszokban, ha… ha… haaaaaa… hapci!!! Hé, ki az a celebnyálas médiagyík, aki ekkora huzatot csinál itt a rádióstúdióban?! Frady Endrét vigye ki a cúg! Abcúg!” /Puzsér Róbert, kritikus/

„Én mindenütt otthon vagyok, tehát nekem az egész életem egy merő hómofisz. Az egész emberiség tudja, hogy mindenütt jó, de legjobb velem.” /Chuck Norris/

Mély vers

Magánysámli lila tájon (egy csikidám felvétele)

Lila tájra rogyó ködök
Magánysámlin heverésznek.
Alábújván kiböködök
Egészeként üres résznek.

Üres résznek egészeként,
Melynek mindegy, haljon, éljen,
Léthordóba töltök be ként
Mulya molyként mályva-mélyen.

Mályva-mélyen böködök én,
Rám omlanak magánysámlik,
S bamba keddek bús köldökén
Kora őszi hétfő hámlik.

Hámló hétfő őszi kora
Ellenére fut az ámok,
S elárulja, jő Szikora
Robi és a csikidámok.

Csikidámok s Robi jőnek?!
Talán mégsem! Népem, remélj!
Üzenem férfinak s nőnek:
Bárgyú bár e versem, de mély.

Blöff

Bölényegér (Bison Musculus)

Ember, életútja felén
Mennyi fura dolgot megér!
Tell úr s felesége, Szelén,
Meg egy higgadt bölényegér

S bölényegér neje, Lia,
Ja, és Tellné meglett ebe,
No, e szörnyű kompánia
Póker blöfföm nem vette be!

Ekkor jó ötletem támadt,
Midőn bőgött győztes ének,
Otthagytam a vagyonkámat
S kitanultam remetének.

Rejtőző remete

( . . . )

Kicsit hiányzik a magány,
Sokan élünk itt kinn együtt,
Mind egykori póker-vagány.
Á, bölényegér is meggyütt!