2010. december 31., péntek

Pletyka


Kapujában ósdi háznak
Szúette a falóca,
Szipirtyóék rajt' pletykáznak,
Nyelvük, mint a galóca.

Nyálként fröcsög lassú méreg,
S csiklandozza, vakarja
Lelküket a kemény kéreg
Alatt szavuk fakarja.

Súgják: „Nem zörög a haraszt
Szél kavarta avarja ...”
Arra megy egy öles paraszt,
S a rajt széjjel zavarja.

Vasorrú had, hogyha nyafog,
Bár jönne föld művese
Mindig! Szállna sok szús fafog,
S elkelne pár művese ...

2010. december 27., hétfő

Mit vettél ki ... ?

(bugyuta gyermekdalocska)

Mit vettél ki az orrodból?
Mit vettél ki az orrodból?
Mit vettél ki az orrodból?

Gyorsan tedd most vissza!

2010. december 21., kedd

Börtönrock - ciklus


No.1.

Börtönben benn rossz lenni,
Nincs mi finomat enni!
Süss ráspolyt a kenyérbe,
Rácsot vágom felébe!

Az ablakon kiférek,
Gyorsan földet is érek,
Ki is fordul a bokám,
Na most sírni van ok ám!

Van ok ám, van ok ám, van ok ám,
Könnyben ázik a tokám, a tokám, a tokám!


No.2.

Börtöncellám ócska verem,
Cellatársam széjjelverem,
Utána meg össze-vissza,
Arcszeszemet, ha megissza!

Ha ellopja arcszeszemet,
Fogért-fogat, szemért-szemet,
Én is ellopom az övét,
Hadd essen le a nadrágjaaaa!!!
Jeeee!!!


No.3.

A börtön ablakába'
Soha nem sül meg a bab,
Mer' az ablak nem kályha,
És sose főz ott a rab.

Ha az ablak kályha vón',
Akkor ott sütne a rab,
Vagy pedig a vasalón,
S jól meghajtaná a bab.

Bab-bab-ba-rubam,
Bappenbumm!!!


No.4.

Sarokban ülök a bidén,
Nem szabadulok az idén.
Bidének hívom a küblit,
Hadd higgyem azt, hogy üblit!
Egyébként nem vagyok hanyag,
Alattam gyűlik az anyag.
Nem szórom szét én a szélbe,
Melegít engem a télbe'
Kész vagyok, hol van a papír?
Ellopta valamely'k tapír!
Ááááá!!!
Hát ezért hívom a küblit,
Bidének s hiszem, hogy üblit!


No.5.

Rút smasszerem bejglizik
Ott túl a rácson,
Nekem talán elhiszik,
Ez rossz karácsony!

Én is lennék smasszer, ó,
Ott túl a rácson,
S hörögnék, mint Nagy Feró,
Ez jeeee karácsony!


No.6.

Felső ágyon fekszem én,
S bal lábamnak tyúkszemén
Gombafoltot vakarok,
Szabadulni akarok!

Ne legyen itt gombafolt!
Kezemben, ha lenne colt,
Hamar bumm! a tyúkszembe,
Jaj, ott néz egy tyúk szembe'!

Á, nem tyúk, csak a tükör,
S benne sittes hatükör...
Ó, jeee!!!

2010. december 16., csütörtök

Globális lehűlés

Ciberepingvinek hada,
Meg egy dacos pingvin dada
Déli sarkon együtt remeg...

Ne röhögjél ezen te meg!!!

Napló

(képvers)

2010. december 13., hétfő

Új Évi Fogadalom


„Tegnap még csak Ádám borda
Voltam, ma már tök új Évi,
S illatárt köröttem hord a
Lenge szél, a nullad-évi.

Égről érett gömb néz. Űr-tök?
Holdnak szokta hívni Ádám.
Fákon függnek fincsi fürtök,
Biza’, az Úr sokat ád ám!

Csak egy dolog miatt fáj a
Szívem, mint egy marjult boka:
Számunkra a Tudás Fája
Tiltott s nem t’om, mi az oka!

Rájövök majd, hogyha eszek!
Ugye így van, kedves kígyó?
Lesznek bennünk éles eszek
S tudni fogjuk azt, hogy így jó.”

Új Évi s a fogadalma
Emberiségre épp ráoszt
Félig rágott nyálas alma
Révén hosszan tartó káoszt…

2010. december 2., csütörtök

Afrikai konyha

Eszegetvén Afrikába’
Gyomrod gyakran igen kába.
Amit hoznak, zsákbamacska:
Darált gyík, vagy cethalacska?
Fajtáját és szülőhonát
Annak, mi a torkodon át
Épp lecsusszan, nem ismered,
S megkérdezni nem is mered.
Gyűjtesz végül bátorságot
Megtudni, fogad mit rágott,
S meghallván, hogy tevesültek,
Megkönnyebbülsz: Nevesültek!

2010. november 30., kedd

Sivatagi nászidőszak


Púpjában az ivóleve,
S tombolhat bár Napnak heve,
Sose tikkad el a (…) dromedár.

Elé jön a nősténycsorda
Élén csinos oldalborda…
Lady Karneválozz, (…) Karel Gott!

Illeg kanca, billeg bika
S szaharai romantika
Nagy, mint bútorban a (…) Praktiker.

Míg köttetnek vidám nászok,
Félszomjholtan kúszok-mászok,
Sehol sincs egy korsó (…) ásványvíz!

Dúlnak bennem aszálykárok,
Tapló nyelvem csupa árok,
Lagzi meghívásra (…) nincs esély.

Gondoljátok meg, dromedárok!

2010. november 26., péntek

Mit egyen a baba?

(gyerekdalaim az Alma Együttes "Mit egyen a baba?" c. CD-jén)


MAMA REGGEL...

Mama reggel tehenet fejt,
Most meg éppen borsót,
Tejecskével pocakom telt,
Kiittam a korsót.

Jelenleg a borsót rágom,
S közben fütyörészek,
Mint a rigó fenn az ágon,
S csupa dal a fészek.

Sok fióka sok csőrt kitát,
Csapnak jó nagy zajt ott,
Hernyót falnak s finom csigát,
Én meg közben sajtot.


ÁKOS VITÉZ

Ne vágj ilyen borús arcot,
Vívjuk meg az ebédharcot!
Legyél most egy szilárd jellem,
S rohamozz a leves ellen!

Sült krumpli had legyőzendő,
Zsírral támad, itt egy kendő!
Új ellenfél, rántott csibe,
Harapd gyorsan sok kicsibe!

Jól van, fiam, újabb parancs:
Foglyul ejtendő e narancs!
Végezetül, Ákos vitéz,
Hogy jóllakjál, mákos pitézz!

2010. november 23., kedd

Szedertea


Kis bögrémben szedertea,
Fekete, mint Zorró,
Meginnám én egyből, de a
Mamám szerint forró!

Tányérkámon van egy alma,
Dióbél meg kettő,
Megőrli a fogam malma,
S vidám leszek ettő’!

Amíg almát s dióbelet
Rágok, hűl a teám,
S torkomon a dió mellett
Lecsusszan, de le ám!

2010. november 15., hétfő

Az elveszett betűk

(karácsonyi gyerekszíndarab)

szereplők:
Alma
Delma
Döbönc
Sasorrú Kába
az elveszett betűk:
B
O1
L
D
O2
G
K
A
R
Á
Cs
O3
Ny
T
!


Alma: (dudorászik) Arról szól e dal ma, dal ma, dal ma / Én vagyok az Alma, Alma, Alma...
Delma: (izgatottan bejön) Szia Alma!
Alma: (énekelve) Szia, szia Delma! / Te vidítasz fel ma!
Delma: Miért énekelgetsz?
Alma: Mert jó a kedvem. A tiéd nem jó?
Delma: Jaj, dehogy! Nagy a baj!
Alma: Mi baj lehet? Hiszen itt a Karácsony!
Döbönc: (berobban) Sziasztok! Itt a Karácsony!
Alma: (énekelve) Szia, szia Döbönc kölök! / Nem zavar, ha énekölök?
Delma: Szia Döbönc! Nagy a baj!
Döbönc: Nem értem. Alma danolászik, Delma meg jajveszékel. Mi van itt?
Alma: Karácsony!
Delma: Baj!
Döbönc: Miért, mi a baj?
Delma: Eltűntek a betűk!
Döbönc: Jaj de jó! Eltűntek a tetűk!
Delma: Nem tetű, hanem betű!
Döbönc: Milyen betű?
Delma: Mindenféle betű!
Alma: A nagybetűk?
Delma: Is.
Döbönc: A kisbetűk?
Delma: Is.
Alma: A közepes betűk?
Delma: Minden betű!
Döbönc: És az miért baj?
Delma: Mert nem tudok karácsonyi képeslapokat írni.
Alma: Én sem!
Döbönc: Én sem!
Alma, Delma, Döbönc: (együtt) Betűk nélkül nem tudunk karácsonyi képeslapot írni!
Döbönc: Gyerünk, keressük meg a betűket! (indulna) Ti nem jöttök?
Alma: Várj! Ki kéne találni, merre induljunk.
Delma: Ja! Nem rohanhatunk csak úgy bele a vakvilágba.
Döbönc: Ja, ne már! Nem lehettek ilyen tutyimutyik! Nem tüttyögni kell, hanem menni!
Alma: Hamar munka ritkán rikkant!
Delma: Mi van?!
Alma: Ja, lehet, hogy nem pont így van...
Döbönc: Akkor jöttök?
Delma: Ritkán jó, nem?
Alma: De igen!
Döbönc: Na, ti csak csacsogjatok tovább, én megyek! Nem fecserészni kell, hanem cselekedni! (elmegy)
Alma: Fejjel rohan a falnak!
Delma: Lassan mi is elindulhatnánk. Csak tudnám, merre?
Alma: Szerintem menjünk Döbönc után!
Delma: Miért?
Alma: Mert úgyis bajba kerül és akkor segítenünk kell rajta.
Delma: Igazad lehet. Gyerünk!

(mendegélnek)

Sasorrú Kába: (bekötött orral beszédeleg) Jaj, de szédülök! Szerbusztok! Mit kerestek itt, ahol a mamám se jár?
Alma: Alma vagyok.
Delma: Én meg Delma.
Alma: Mitől tört az orrod el ma?
Sasorrú Kába: Jaj, ne is kérdezd!
Alma: Jó, akkor nem kérdezem!
Sasorrú Kába: Jó, akkor kérdés nélkül mondom el, hogy egy Döbönc nevű gyerek fejjel rohant...
Delma: A falnak?
Sasorrú Kába: Az orromnak! Az aranyos pisze vasorrom megdagadt és elgörbült és szédülök is és azóta én vagyok a Sasorrú Kába.
Alma: Szegény!
Sasorrú Kába: Nem vagyok szegény, mert van egy összkomfortos, kacsalábon forgó mézeskalács házam, csak nem találom, mert az utcanévtáblákról eltűntek a betűk.
Delma: Mi épp a betűket keressük!
Sasorrú Kába: No ebben nektek is tudok segíteni.
Alma: Is?
Sasorrú Bába: Igen, is. Annak a Döböncnek is segítettem, de ő annyira sietett, hogy szerintem nem jegyezte meg rendesen a varázsigét.
Delma: Milyen varázsigét?
Sasorrú Kába: Amit, ha a végtelen hómező végére érve elmondotok, előjönnek a varázsigét kimondó személy számára szükséges betűk. Megjelenik a mondat.
Delma: És mi a varázsige?
Sasorrú Kába: A varázsige egy olyan versike, ami varázserővel bír.
Alma: Jó, jó! De hogy szól?
Delma: Ja, ja! Hogy szól?
Sasorrú Kába: (szaval) „Egy meg egy az mindig kettű / Ne döfjön meg engem e tű! / Fejemen se legyen tetű! / Jöjjön inkább sok-sok betű!„
Delma: Ez a varázsige? Ennek semmi értelme!
Sasorrú Kába: Miért, a csiribí-csiribának van?
Delma: Háááát... tényleg, annak sincs!
Alma: (húzza Delmát) Köszönjük szépen! Gyerünk!
Sasorrú Kába: Járjatok szerencsével, hogy hazatalálhassak!

(mennek)

Delma: Ez már a végtelen hómező vége?
Alma: Nem, ez még csak az eleje.

(mennek)

Delma: Ez már a végtelen hómező vége?
Alma: Nem, ez még csak a közepe.

(mennek)

Delma: Ez már a végtelen hómező vége?
Alma: Igen! Itt vagyunk! Kimondhatod a varázsigét!
Delma: Varázsige! (vár) Hol vannak a betűk?
Alma: (sóhajtva) „Egy meg egy az mindig kettű / Ne döfjön meg engem e tű! / Fejemen se legyen tetű! / Jöjjön inkább sok-sok betű!„

(sorban jönnek a betűk)

O1: Nem vagyok én hó- / -ba befagyott ló / Hanem kerek Ó. / Nekem olyan jó!
O2: Én is Ó, te is Ó / Duónk egy helyi show!
O3: Nem is duó, hanem trió / Pont, mint három kerek dió.
B: Bé-jöttem, mert ilyen zajos / Helyen szuszókálni bajos.
O1: Nézzétek a dupla hasút! / Pöfög, mint a hegyi-vasút.
R: Ritkán rikkant répa, retek / Ha nem vagyok itt veletek.
L: Lila lovon leng a Lala / S énekelget: Sala-lala!
Ny: Nyegle nyulat nyír a nyanya. / Ki nye nyevessetek, nyanya!
O2: Nyem nyevetünk, nyem nyevetünk! / E nyélkül is víg a hetünk!
Cs: Csá-csumi, ne felejtsétek / Én vagyok a kedvenc Csé-tek!
Á: Kedvenc Csé-tek? Mért, van más itt? / Kérdi az, ki itt most Áááásít.
O1: Ne ásíts, mert ilyen neszek / Közepette álmos leszek!
A: Szégyenkeznem nincsen nagy ok / A legelső betű vagyok.
L: Legelsőnek legelején / Ki más is lehetne? Hej, én!
D: Jóllakik s dől a Dö le / Ebédje, ha dödölle.
A: Szégyenkeznem nincsen nagy ok / A legelső betű vagyok.
O3: Ezt már meghallgattuk egyszer! / A-betűre nincsen vegyszer?
T: Tíz éltű tűzoltó!
K: Kilenc különc kolonc!
O3: E kettőnek, íme / Kancsal lett a ríme!
Alma: Problémád csak alaki. / Hiányzik még valaki?
G: Én, a boldo- legvégéről. / Odaállok, ha megkéröl.
Alma: Jó, akkor megkérlök, hogy állj a helyedre!
Delma: De hol a helye? Csak zagyva betűkupacot látok.
Alma: Gondolkozz! Én már látom, milyen mondatot alkotnak.
Delma: Ugyan, csak a levegőbe beszélsz.
Alma: Persze, mert az vezeti a hangot. (betűkhöz) Kedves betűk! Álljatok szépen sorba! Lécci-lécci!
(betűk sorba állnak)
Delma: (olvassa) B-O-L-D-O-G K-A-R-Á-Cs-O-Ny-T. Nekem valami hiányzik még a végéről...
!: (felfelé nézve kiabál) Hé! Hahó! Hej! (odaáll a betűsor végére)
Delma: Hát ez meg ki?
Alma: Ő a felkiáltójel!
Delma: Ő hiányzott a mondat végéről!
Alma, Delma: (együtt) Boldog Karácsonyt!
Döbönc: (fejvakarva jön) Jaj, jaj, jaj!
Delma: Mi a baj, Döbönc?
Döbönc: Előbb fejjel nekimentem egy Vasorrú Bálna orrának, majd amikor elmondtam a tőle hallott varázsigét, hogy „Döfködjön meg engem e tű / S fejemen legyen sok tetű!”, akkor hirtelen szúrást éreztem minden porcikámban és a fejem is elkezdett viszketni.
Alma: Rosszul tanultad meg a varázsigét!
Döbönc: Gyors munkához idő kell!
Delma: És mi ebből a tanulság?
Alma: Azt mindenki gondolja ki magának a karácsonyi ünnepek alatt!
Sasorrú Kába: (bebotorkál) Jaj, hiába vannak újra betűk a táblákon, elfelejtettem, melyik utcában lakom... (kimegy)
Delma: (sóhajtva) Addig is írjuk meg az üdvözlő képeslapjainkat!
Mind: (betűkkel együtt) BOLDOG KARÁCSONYT!

vége

2010. október 25., hétfő

Vacsoracsata


Hopp, egy jó ötletem támadt:
Befalom a vacsorámat!
Helló-lemming* szelet well-done
Vörös borral, mitől eldan-
-olászgatnék, ám az állat,
Elhagyván a húsos tálat,
Vad sikollyal tokán harap,
S bőszen danolászik: „Parap-
-pampam pampam” s mint a villám,
Messze rúgja ezüstvillám.
Eme csellel meg nem etet,
Ráöntöm a rizsköretet,
„Mi van kaja? Bután nézel?!”
S szemen lövöm majonézzel.
Visszatámad! Balról ketchup
Lövell, s ezzel kissé becsap;
Nem látom, hogy jobbról kábé
Három kilós karalábé
Száguld felém s helló-lemming
Ül rajt’ szilárdan és nem ing.
Ámulattól szájat tátok,
S beröppen e szőrös átok,
Mint egy csésze aljas alja,
S hangszálamat letalpalja.
Némán hörgök, szemem guvad,
Eközben e szörnyű dúvad,
Akinek a pofám a pást,
Készíti a végső csapást…
Ám a fogam péppé őrli,
S csatánknak e nem túl early
Szakaszában lenyelem én!
Számból kiguruló szemén
Látom, harcunk nem volt kicsi.
Veni, vidi, vacsi-vici!

*a csumidaleguán oldalági rokona

2010. október 14., csütörtök

Csumidaleguán


Másfél csumidaleguán
Úszik felfelé a Dunán,
Ami keskenyedik egyre,
Ahogy mennek fel a hegyre.

Erdő lassan elFeketül,
S mederbe szorulnak cetül,
Ám ahol mindenki más fél,
Csak kacag e bátor másfél.

Ki itt szorul partok közé,
Tápként rendszerint a Közé,
Ám a mi leguánjaink
Rugólábbal rúgnak: Baing!

S jutalmaként nyers erőnek,
Hopp!, az ég felé kilőnek.
Másfél csumidaleguán
Másfél száját hörgő „Uáááá!!!”-n

Kívül más el alig hagyja,
Csak egy félig rágott Nadja,
Kivel immár együtt esnek,
S lent várja őket a fessnek

Is mondható Duna Juan.
Másfél csumidaleguán
Agyonüti őt is sajnos,
Ki a tiszta vízben hajmos.

Nadja nagyja s lapos Juan,
Másfél csumidaleguán
S negyed kiló hajas zselé
Együtt ring a tenger felé...

2010. október 1., péntek

Értelem és érzelem

(gyereknevelés-előadási meghívó)


Értelmekkel s érzelmekkel
bánni gyermekedet meg kell
tanítanod. Milyen módon?
Természetesen nem ódon

(archaikus, avítt, ósdi,
tízórai-megvonósdi),
hanem sokkal klasszabb úton,
amely oly szintű, mint Newton

tömegeket vonzó tana.
El ne felejts jönni, nana!
Viselkedésmintát mutat
ez az est és persze utat:

Szülői Via Appia
a’la moziterápia.
Benned jönni vágyás neszez?
Hallgass rá, mert szuper lesz ez!

* * * * * * *

2010. október 8. (péntek) 18:00
Bp., XI.ker., Vásárhelyi Pál u. 4-6. IV.emelet (lift van!)
http://gyerekneveles.remeny.hu
(előadás alatt van gyerekvigyázás is)

2010. szeptember 30., csütörtök

A medve, a bölény és az egér


Medve és a bölény
Beszélgetnek éppen,
Arra megy az egér,
S vágja őket képen.

Medve és a bölény
Nem is néznek körül,
Eltört kezű egér
Bömbölget s nem örül.

Helyet cserél közben
Bölény és a medve,
Talpuk alatt egér
Síkba lett már fejtve.

Bölény és a medve
Hazafelé ballag,
Mögöttük az úton
Egérvérszín szalag…

(…)

Két lesittelt nagyvad
Statisztikát jobbít,
S hatalomhoz juttat
Harcos egér lobbit.

Ok, hogy megehette
Kishalraj a nagyhalt:
Költőnk, ki negyedik
Versszak után agyhalt.

2010. szeptember 29., szerda

Alain Delon könnyei


Ki mászik a kastély falán?
Igen, a Nem, vagy a Talán,
netán Zubornyáky Zalán?

Egyikük sem. Kőnyál Kéti
nevű égbe vágyó éti
csiga mászik… Hopp, elvéti!

Csúszik le a kastély falán,
s fal tövében várja csalán,
no meg Zubornyáky Zalán.

Zalán testét csalán marja,
S deltás bár, mint Amu-darja,
Felhólyagzik mindkét karja.

Szájban doppingos a kalán,
így mász’ Igen, Nem és Talán,
s lent bőg Zubornyáky Zalán.

Zalán mellett Kőnyál Kéti
szolmizálgat: dó, dó, ré, ti…
S lecsap rá a sas, a réti!

Tanulságot zeng a falant:
„Egyszer fent és másszor alant.”
Ez ríkatja Delon Alain-t…

Delon könnyes rántott halán
összevész Igen, Nem s Talán,
s falmász’ Zubornyáky Zalán…

2010. szeptember 27., hétfő

Pók póker

Rohangál a pók a falon,
Szoba sarkát telefonja:
„Ide bújj el, cinkelt talon!”
S megcsörren a telefonja.

Pikk, Pakk s Pukk pók jelzi jöttét,
S azt szerinteli a fáma,
Megunván az elmúlt öt tét
Nélküli év míszét, máma

Végre vérre megy a póker!
Pókláb a tét, ami ízelt
(Pénzük nincs, egyik sem bróker),
Vesztes gáncsol majd egy Dieselt.


Pókvértől pirosul síntér
(S madárvértől – peches cinke!),
Csalni vágyás méltó kínt ér,
Nem hatott a talon cinke!

2010. szeptember 23., csütörtök

Sikerkalauz

Életed egy félvakvágány,
Nem keresel sok zöldhasút,
S fényes lényed mára már gány?
Vár a MÁV és hív a Vasút!

Lesz lyukasztód s tányérsapkád,
Kezelsz, büntetsz, nincs pauza,
Lesüt sok-sok munkanap rád,
S lehetsz az Év Kalauza!

Jeticsizma


Hóban fekszik három jeti.
Mennének, de visszaveti
őket, hogy a lábuk izma
eltűnt! Hja, a jeticsizma!

Jeticsizmát hord a párom
mindhat lábán, úgyhogy három
párat, s ennek szegény jetik
nem örülnek, elhihetik!

Párom zöld légy, én meg csótány.
Egyszer kihúztam egy jó tány-
-ér levesből én, a pihent…
s kérdés nélkül mondott „Igen!!!”-t.

Gyerekeink csótánylegyek,
most is éppen velük megyek.
Mozink nyűmatinét vetít,
„Csótány és a három jeti”-t.

Három jeti lábatlanul
hóban kézen járni tanul…
s rájuk támad, mint vad zivat-
-ar, a jetikesztyű divat!

2010. szeptember 15., szerda

Méla bá'

(véradássy verssyke)

Szörnyen szúrós rekettye
Méla bácsit ríkatja
Megfele s a szeme rí.
Hát ez bizony szomorú!

Vére ömöl, elalél…
Rá Muhammad Ali lel,
S nagy vállára felveszi
(Láttán egy pók félve sző).


Szorgos a lift, fel s le tart,
Donort szállít, s fél litert
Adnak vérből s múl a bú,
Hisz’ felalél Méla bá’!

* * * * * * *

VÉRADÁS:
2010. szeptember 22. (szerda) 15:00 – 19:00
Bp., XI.ker., Vásárhelyi Pál u. 4-6., IV.emelet (lift van!)

2010. szeptember 13., hétfő

(... s Man of Hattan)


Horgász bácsi gilisztát ás.
(Kemény meló, nem szájtátás!)
Ás csak, ás csak, ás csak, ás itt,
El-eltikkad s nagyot ásít…

Horgász bácsi szenderedik,
S hős giliszta, ki a Jedik
Egyik legkorábbi őse
(Erről persze nem tud ő se)

Horgász bácsi mellől kimász.
Bár a teste sárkulimász,
Érzi, felvirradt a napja,
Csatakiált s megharapja

Horgász bácsi hónaljait,
S kis konfliktust harccá fajit!
Man of Hattan éri tetten
Őket, s halnak mind a ketten

(Horgász bácsi s Man of Hattan).

2010. szeptember 10., péntek

Medveabálás

Víg indián grizzly-t abál!
Szaga nem diplomatabál-
-ra való, sőt kissé fanyar,
S gyomromból egy hajtűkanyar
Után a kontinentális
Reggelim s pár hidegtál is
Kilő, mint egy vak rakéta,
S terül-terül szanaszét a
Gyepen, én meg besárgulok…
Rám mosolyog Vidám Tulok,
Kezeiben abált grizzly-k:
„Uff! Kóstold meg, melyik ízlik?”


Angolvécé… Ráborulok,
Fejem tartja Vidám Tulok,
S tudom már, milyen, ha perem
Alatt szennyeződés terem!

2010. szeptember 9., csütörtök

Vers ellés

Kívülről a sírás ver,
Belülről a versírás
Méla vágya bömböl jaj!-t…
Múzsám legyint s továbbhajt.

Elszáll, mint a varjak a
Fáról, ha szél kavarja
Szanaszét a légteret…
Múzsám, asszem, nem szeret.


(Múzsátlanság-pótlékom
Nem elég még kompót-lé
Vételre sem; lázálom!
Nagyon dramatizálom?)

Bús szerelem-verembe
Esek s lelkem beverem,
S belém már csak hálni jár.
Fel se tudok állni már,

Törötten e torna kín.
Agyamban egy kintorna
Zúg ihletőn, hangja nyers…
Jó, de hogy lesz ebből vers?!

Úgy, hogy míg a zene-tű
Karcol még, az Üzenet
Bennem bőgve megfogan…

Vagy csak fáj a szemfogam?

2010. szeptember 7., kedd

Triatlon

Mi hiányzik Butapestnek?
Kátyúnk van, mint hajunk szála
Annyi, s hitelautók esnek
Beléjük és áll a bál a

Dugóban, mely mindennapos.
Szmogon át nézzük a Várat,
Kisiklik a négyes-hatos,
S „új” metrónk csak féregjárat.

Mi hiányzik nekünk, mint a
Vak-süketnek fényes ón-síp,
S egykének a mérleghinta?
Triatlon Wörld Csempiónsíp!

Holnaptól a legtöbb utat
Rendőrségünk le-lezárja,
S azt, ki kiutakat kutat,
Legázolja futók árja,

S zsákutcában tartják túsznak.
Gyomorfekély; mi az, pár lyuk?!,
Míg ők bicikliznek, úsznak,
Mi meg csak a véget várjuk.

Minden idegszálunk feszül,
Mint egy Tarzan hajtott lián,
S vátesz hörgés hallik neszül:
Mi lesz itt egy Olimpián?!

2010. szeptember 3., péntek

Bundaszag


Bundaszagú 1:1-ek
Bűzét elit kommandó
Szerűn Puff! elnyomandó,
Lekváros fenyőt egyek?!

Jó, eszek s be dzsem borít,
Számban érzem illatát,
Mit fenyőtűs villa tát.
Utálom e dzsemborit!

Torkomban már áll a gát,
Garat szól: Itt be nem jutsz!,
S mállik a lekváros lúc.
Nem bírom az állagát!

Vajúdnak a nagy hegyek.
Kár a szülési sebér’,
Úgysem lesz, csak kisegér,
S maradnak az 1:1-ek.

2010. augusztus 31., kedd

Karcsú mese


Tárkány (vagy tán Párkány?)
Felől tüzet okád
Karcsú mese sárkány,
S látom, füstöl tokád.

Olvadozik zsírunk,
Hasi redőnk elég,
S fogyunk bár, de sírunk
Cingár hangon: „Elég!”

Karcsú így e mese,
Vékony, mint egy kis ér,
S nincsen értelme se,
Úgyhogy véget is ér.

„Mese, mi zsírt éget?!”-
- Pufók tömeg örül.
„Ne érjen még véget!”-
- Zúgnak körös-körül.

Jó, akkor még nem ér,
S írom tovább dalom.
„De mér’? Jaj-jaj! De mér’?!”-
- Bőg az irodalom…

Jedi legyek!


Rám, ha támad erőbarom,
S végtagjain sok-sok karom
Markolássza petyhüdt karom,
Jedi legyek, azt akarom!

2010. augusztus 30., hétfő

Kárpit

Kárpit a foltját... (Fekete Doboz felvétele)
Vendégváró széken
Vadonatúj kárpit.
Ó én szörnyű vétkem:
Ráültettem Árpit!

Ugrál rajt’ az átok,
Majd feláll és ásít,
S új problémát látok,
Vizelettartásit!

2010. augusztus 27., péntek

Valahol elakadt...

Valami elindult… Valahol elakadt…
Csak szóval nem lehet bontani falakat.
Egyszerű hazudni sötétből fehéret,
Könnyen jön, könnyen megy, amíg csak ígéret.

Amíg a józan ész múltból pár szót kiás,
Ami még szép volt s nem ideológiás,
Cáfoló szennyözön támad és betemet,
Díszsírba téve sok igazság tetemet.

Cirkuszt és kenyeret skandál a szamár nép.
Épp képet mutatnak. Szép legyen, ha már kép!
„Eljön az új világ! Eljön a Kánaán!”
Elbújsz a régmúltban… Hol volt jó? Tán a fán…

2010. augusztus 24., kedd

Hetek


Telnek hetek, múlnak hetek…
Tétlenül csak nem ülhetek!?
Habár mért ne lennék rest én,
Mint más, kinek háj reng testén?

Hetek jönnek, hetek mennek…
Mi értelme van mindennek?!
Édes lenne, mint a málna,
Ha az idő meg-megállna.

Tétlenség bár sötét verem,
S benne tán csak penész terem,
Jó e hűvös gödör alján
Sziesztázni, mint egy talján.

Mért gyászmiséz fönt egy apát,
S mért szór talajt rám pár lapát?
Csigás a föld (nyálas, étis),
Jól eltelt-múlt ez a hét is!

2010. augusztus 23., hétfő

Iskolás koromban ...

(szabadvers)



Iskolás koromban imádtam távolugrani,
szerettem versenyt szállni a széllel.
Gyors voltam, ruganyos, és a tornaórán
mindig megvertem az osztály atlétáit.
Egyszer a tornatanár (akit sosem láttam,
hogy távolugrott volna) elmagyarázta,
hogy nagyon rosszul csinálom.
Rosszul futok neki, hibásan dobbantok
és szörnyen kezdetleges, amit a levegőben
művelek. Ő majd megmondja, mit és hogyan
kell csinálnom. Megfogadtam a tanácsait
és rögtön mit és hogyan kezdtem csinálni.
Onnantól kezdve nem tudtam nagyot ugrani többé,
onnantól kezdve nem szálltam versenyt a széllel,
onnantól kezdve nem szerettem távolugrani.
Két tornatanártalan évtizednek kellett eltelnie
ahhoz, hogy ismét kedvem legyen hozzá.
Ismét versenyt akartam szállni a széllel, de
nagyon megvert. Ő még mindig olyan gyors,
mint régen.
A szélnek szerencséjére nincsen tornatanára.

2010. augusztus 13., péntek

Péntek 13

(sors babona nihil aliud)


Meglúdul a talpprotézis,
Elgurul a kontaktlencse,
S keserül az akácméz is...
E nap csupa balszerencse!

Nem vár meg a váróterem,
Megharap a zabos kásám,
S dinnyebokron pacal terem...
Juszt sem vagyok babonás ám!

2010. augusztus 10., kedd

Kerge vers

Kerge versemben sor sort űz,
S balsors után jőnek mázlik:
Mögöttem fal, szemben sortűz,
S vakolatban van bár száz lik,

Tök-ép testem mégsem szita,
S nem ereget véres levet,
Hálát adok s nagy puszit a
Zőrangyalnak, aki nevet

Eme füllentgetős viccen...

Helyettem egy dikta-mancs ír,
S míg a lelkem égbe ficcen,
Vagyok, ami vagyok: trancsír...

Sörtűz-fogsor bennem hersen,
Ezt értem én kerge versen...

2010. július 23., péntek

Vadkanleves

Vadkanlevest ízlelek én,
Jobb kezemben jár a kanál.
Jé, csak lé van s túlsó felén
Asztalomnak bús vadkan áll!

„Uram, kegyelemért sírok!
Teste nélkülem is degesz
S érfalain kúsznak zsírok,
Önmagának árt, ha megesz.”

Lelkem védőgátja suvad,
Szemem könnyes, remeg hangom:
„Szabad vagy, te kedves dúvad!”
Bólint s lépte döng a gangon…

Üres levest kanalazok,
Vadkan eltűnt illa-berek,
S vígan néznek énrám azok
A kis kedves zöld emberek…

2010. július 20., kedd

Egy gondolat bánt engemet


Egy gondolat bánt engemet,
Saját hátam vakarni meg.
Nincs kezem, ez így rémálom,
E verset is csak diktálom.

Kádban bálnák közt viszketek,
Csiklandoznak lomha cetek.
Kinek ér el ide karja,
Hátamat vajh’ ki vakarja?

Harcmezőn fújó paripa,
Vagy az ángyom félvak ipa?
Barna kislány, van-e fakard
Nálad, hogy a hátam vakard?

Hátam a fakardba tolat,
Nem bánt már az egy gondolat,
S özvegyi fátyolos fejfa
Alatt nyugszom én, a fafej.

2010. július 19., hétfő

A profi

- Híresek az alacsonyak.
Napóleon pölö konyak,
Mozart pedig csokigolyó,
S Mrs. Ippi ismert folyó.

- Álljál le, te rímes hippi!
Ki a szösz a Mrs. Ippi?!
- Mr. Ippi apacs törzsi
Fő neje, a Szögi Örzsi!

- Winnetouné, aki apacs
Törzsfő neje, s nem is alacs-
-ony az Örzsi, Napóleon!
- Rájöttél? Profi vagy, Leon!

2010. július 13., kedd

Szédült napraforgó

Napraforgó Napra forog,
Teljes figyelme a Napé.
Hőgutát üt fénybalhorog,
S lerogyna, de nincs kanapé.

Égen támolyog a Nap is,
Ráférne kis tente-tente,
Szája híg naptejbepapis…
Öklendező naplemente?!

Nap s a reáforgó alant
Egymással még farkasszemez…
Egy nap róluk zeng majd a lant
Szép költeményt, de az nem ez.

2010. július 12., hétfő

VB-döntő


Méterekről csúszik Bommel
Széttörendő Iniestát,
De Jong talpa légből nyom el
Spanyolkát: „Szakítom ezt át!”

Zöld gyepen egy Temze parti
Úr sárgít, mint őrült piktor.
Foci ez, vagy kártyaparti?!
Kassai kéne, a Viktor!

Robben hangulatán Iker
Ront, mint fagylalton a hal íz,
Hispán kaput laszti kiker-
-ül és tombol Demor Alíz.

Stekelenburg mellett gól land-
-dol, mitől ő kissé kába,
S véle bömböl mind, ki holland:
„Ezért jöttünk Afrikába?!”

Eltűnik sok „hátha” s „talán”.
„Igen!”: Nyer a Nagy Armada!
Vigad minden bősz katalán,
S Spany’hon másik kétharmada.

Hungár, Ibér, két jó kancsó
Borba sírvígságát ríja,
Közös ősük Puskás Pancho,
S együtt bőgik: Ría! Ría!

2010. július 9., péntek

De kinek?

(dalszöveg S.V.-nak)

Verset írsz, de minek?
Dalt szerzel, de kinek?
Ki olvas, ki hallgat, kit érdekel,
Ha az életek csak párhuzamos sínek?

A világ nagy hírözön,
Megszűri a közöny.
A szép is, a jó is, a fontos is,
Ha nem csillogó, eltűnik kézen-közön.

Az életünk mit ér,
Ha gyáván csak kitér
Önmaga és a nagyvilág elől?
Minek adatott akkor egy életnyi tér?

Hány kiáltott szótól kel életre a puszta?
Hány kiontott könnycsepptől árad szét a tenger?
Hány félszeg kis daltól lesz a remény oly tiszta,
Hogy emberbőr páncéljából előbújjon az ember?

Hogyha rád nevetek,
Mag, amit elvetek,
Elér-e szívedig, vajon elér?
Életre kelhet-e, kit csupán szeretek?

Hány kiáltott szótól kel életre a puszta?
Hány kiontott könnycsepptől árad szét a tenger?
Hány félszeg kis daltól lesz a remény oly tiszta,
Hogy emberbőr páncéljából előbújjon az ember?

2010. július 8., csütörtök

Polip - Pulcsi 1:0


Lassú germán hajóvonta
Armadától pofont kaputt!
Pszichopolip is aszonta,
Nem találják el a kaput.

Ellenkabala a katlan
Mélyén der Tréneren bűzlő
Kék pulcsi, mely kimosatlan.
Egy fej mégis céloz, tűz! Lő!

Igen, ez gól – bólint Puyol.
Polip győz is, nem csak vezet,
S egy emberként bőszen pfuj!-ol
Das Pulcsi-Jós Szakszervezet.

Ki lesz az új német vátesz,
Ki szívünkbe reményt ültet,
S amíg mindent tök-jóvátesz,
Befal pulcsis polipsültet?

2010. július 7., szerda

Pici Jónás


(Frady - Bródy)

Egy napon, mikor pici Jónásnak semmi dolga nem akadt,
Eszébe jutott, Istene mondott valami nagyon fontosat:
Jónás, menjél Ninivébe, mert gonosz lett ott a nép!
De ehelyett ő elszaladt, mi semmiképp se szép.

Így hát elindult Tarzusz felé, miközben ugrált a hajó,
Vihar tombolt, az időjárás miatta volt csapnivaló,
S hogy meneküljenek, vízbe dobták, és azonnal csend lett,
S a nagy halra néző tekintettel sikoltozni kezdett.

Minél inkább nagy a hal, annál inkább hulla-jó,
Minél inkább hulla-jó, annál inkább nagy a hal.
Hulla-jó hal úszik, pici Jónás nyugszik,
Hulla-jó hal úszik, pici Jónás nyugszik.

Hasznos bálnai gyomorban az a három napos bánat,
Hogy picit Jónás is imádkozzon, s jöjjön bűnbocsánat.
Ám ez nem csak afféle halas rémregény,
Mert a halagút végén látszik már a fény, fény, fény.

Ezért mikor szól az Úr és partra köp a dagadt hal,
Kell, hogy legyen a nagyvárosban valaki, ki hitet vall.
Így aztán, ha Ninivébe pici Jónás megérkezik,
Prédikál s az egész város megtér és nem vétkezik.

Minél inkább nagy a hal, annál inkább messze köp,
Minél inkább messze köp, annál inkább nagy a hal.
Nagy a hal és köp-köp, pici Jónás röpp-röpp.
Nagy a hal és köp-köp, pici Jónás röpp-röpp.

Pici Jónás a barátom, és gyakran elbeszélgetünk,
Azokról a dolgokról, mit mind a ketten ismerünk,
És tanultunk egy verset is, és most már kívülről tudom,
Ha szól az Úr, és jön a hal, én mindig ezt dúdolgatom,

Hogy

Minél inkább nagy a hal, annál inkább messze köp,
Minél inkább messze köp, annál inkább nagy a hal.
Nagy a hal és köp-köp, pici Jónás röpp-röpp.
Nagy a hal és köp-köp, pici Jónás röpp-röpp.

2010. július 5., hétfő

Naptej

Nap-fejőszékre vajh’ ki ül?
Kit kérjünk meg külföldiül?
Vagy tán bátor magyar fejő
Lesz, ki Nap-tőgy lével lejő?

Jaj, senki? A Nap oly forró,
Mint egy máglyán hagyott Zorro!
Leég tőle haj is, orr is,
S nem fejheti más, Chuck Norris(h)!

2010. július 1., csütörtök

Zúzmó

Zúzmónk lakhelye a tundra,
Ahol mindig tombol vad tél,
S nem hasonlít Búvár Kundra
(Utóbbi a víz alatt él).

Zúzmó főhős nagyon boldog,
Hisz boldogok, akik fáznak,
S nem izzadnak, mint egy hot-dog,
Mélyén meleg kecsöp máznak.

Brutál hőgutában még az
Őzike is öreg nénis.
Bár mondhatnák rám, hogy: Jé, gaz!
Vágyom zúzmó lenni én is!

2010. június 29., kedd

Hajrá FIFA!

Ez az! Örvendezik az ex alacsonyabb osztályú lelkem, hogy végre velünk is törődik a Nemzetközi Labdarúgó Szövetség! A hierarchia csúcsán olyasvalaki trónol, aki nem feledkezik meg arról, hogy a foci elsősorban a csórók sportja. Ő a sportemberek elnöke!
Ő kitart amellett, hogyha a BLASZ (Budapesti Labdarúgó Szövetség) osztályaiban nincs videó-bíró, akkor gazdagéknál se legyen! Egyenlő pályák, egyenlő esélyek!
De ne álljunk meg a videó-bírótlanság egységesítésénél!
Mint kiöregedett ex-jobb-bekk (bár voltam balbekk és jobboldali középpályás is), határozottan állíthatom, hogy van még pár dolog, ami a BLASZ meccseken nincs, tehát a szuper-elitnek is tartózkodnia kellene tőle.
Egyrészt egy csomó helyen nincs füves pálya. Ebből logikusan következik, hogy a világbajnokságot is fekete salakon kellene lebonyolítani. A jól láthatóan felfestett egyenes vonalaktól is tartózkodni kellene.

Sok esetben partjelző sincs és a színjózan játékvezető sem minden esetben reális követelmény. Nyilvánvaló, hogy a BL döntőt is egy darab tintás bácsinak illene levezetnie, hogy a BLASZ IV. középcsapatait ne fogja el a sárga irigység!
Egyértelmű, hogy a Jabulani-t is ki kellene kukázni és helyette szakadt műbőr lasztikkal kellene labdabűvészkedni.
A VB meccseket úgy kellene kezdeni, hogy az esetleges büntetőpárbaj is véget érjen még sötétedés előtt.
A pályák nem mindig vízszintesek, az öltözői fürdőkben (ha vannak!) nincs mindig meleg víz, úgyhogy azt hiszem, hogy a sztárcsapatok stadionjain bőven van még lebutítanivaló.
Ja, és lelátók híján összkomfortos VIP páholyok sincsenek, de egy elveihez ragaszkodó FIFA elnök a nemes ügy érdekében nyilván szívesen álldogálna esőben, szügyig sárban a korlát mellett, miközben a kalapját folklórossá nemesítené másfél kiló ráköpött nyálas szotyihéj.
A bekamerázatlan nézőtéren jólesik az ebéd előtti verekedés is, és bár a felezővonalhoz letett egészségügyi dobozból nem mindenkinek a fejére jut kötszer, de ilyen apróságok nem rettenthetnek vissza senkit egy mélyreható reform véghezvitelétől.
Ne álljunk meg félúton! Ha összefogunk, együtt sokkal könnyebben vissza tudjuk vinni a labdarúgást a kőkorszakba!
Merjünk primitívek lenni!

2010. június 26., szombat

Prágai repülő nyulak bánata

Háztetőkön cserép a
Jellemző, nem cseh répa.

2010. június 25., péntek

Nomen est omen, avagy Vágó István a király!

Az utóbbi időben többekben felvetődött, hogy Vágó István lehetne a magyarok székesfővárosának polgármestere.
Ahogy ilyenkor illik, a felek egymásnak estek. Érvek nyilai és ellenérvek dárdái hasítják a digitális légteret. A legfőbb érv azonban még nem hangzott el. Hát most el fog!
Vágó István ugyanis nem más, mint a Szent Jobbját egész életében önmagán hordozó, a Szent Koronával önnön bölcs fejét megdicsőítő, állam- és vallásalapító Szent István királyunk minden bizonnyal első reinkarnációja. Ha nem az első lenne, akkor történelmünkben kellett volna, hogy legyen kettőjükhöz hasonló lelki óriás, aki megmentett, kivezetett, felemelt, legnagyobbá és világbajnokká tett volna minket, de nem… Bár sokak szerint Puskás Öcsi azzal, hogy a Szentkirályi reklámarca lett… De nem, mert Bernben vele is vesztettünk!
A Vágó István melletti bizonyítékok egyértelműek!
István királyt a kortársai a legnagyobb, a Koppány elleni mérkőzésének megnyerése után csak a Négyrét Vágó Istvánként emlegették.
Ahogy a kortárs költő, Fradyffy Frady Endre írta vala:

Koppány vezér nevével
Kezdődött a lista,
Amit írt a Szent király,
Négyrét Vágó Pista.

Ugye, hogy ugye?!
Vágó István legnépszerűbb műsorában, a Milliomosban is négyből kellett eltalálni a jó választ, azaz az is a negyedelésről szólt. Hoppá, hoppá!
És ha már a milliók szóba kerültek… Végső érvként elég elővenni egy 10.000.- Ft-os bankjegyet. Nézzük meg jól István arcát!


Na, nem megmondtam?!
Ki merné ezek után kétségbe vonni Vágó István király jogosultságát legalább egy rockopera címszerepére?
Egy ilyen kiművelt fő polgármester lehet-e?
A: igen, B: igen, C: igen, D: igen
Megjelöljük?

2010. június 24., csütörtök

Kertész leszek...


Kertész leszek, fát nevelek,
S midőn jőnek fagyos telek,
Fák feléből rakok tüzet,
Többiből lesz spirálfüzet.

Fűzfavesszős füzetspirál!
E találmány úgy inspirál,
Váltok s válok bizniszmenné
(S nejem így lesz bizniszmen-né).

Elhízik a malacpersely,
Fényes szelek fújnak rám, sej!
Lesz sok fűzfaspirál gyáram,
S erőművem – kell az áram!

Víz-erőműm lesz, meg atom-,
Összes erdőt kivágatom,
S profitomból „Fát a rétre!”
Alapítványt hozok létre.

2010. június 22., kedd

Gondolat főtörzs


Főfalra hányt sárgaborsó
Hangulata nem túl remek,
Szaga maga anti-orr-show,
S zsírt sírnak a borsószemek.

Szaft-fejébe szögét üti
Gondolat főtörzs, az Ede,
Ki ma épp laktanya-ÜTI.
„Főfal ettől megreped-e,

S szétesik a hadtáp-bázis?”
- Néz a sárgás bio-festék
Dermedten és immár fáz is…
Hűvösek a nyári esték.

Közben a ház összeomlik,
S mindent maga alá temet.
Vár állott, most kőhalom-lik…
Mondj a szögelésre NEM-et!

TÖK JÓ...

Tök jó dolog szépnek lenni,
Sohanapján pacalt enni,
Üres falra lekvárt kenni,
S ha mégegyszer azt üzenni...

Tök jó lenni uborkának,
Nem ugratni lóval fának,
S hogyha UFO-k zaklatnának,
Cidri Diem! - Félj a mának!

2010. június 18., péntek

Vérbők, uccu!


Vérbő önkéntesek, uccu,
szerdán szökelljetek oda,
hol vár tűs és zacskós cuccú,
mobilizált Véradoda!

E hely politikamentes,
pártállása nincs a vérnek.
Balos pék és jobbos hentes
itt pont ugyanannyit érnek.

Vagány Por és Homu, hajrá!
Szümtükös Vogymukom, Isám,
listádra kerüljön TAJ rá,
merthogy nagyon kell az is ám!

Nagybetegnek, műtendőnek
s motorosnak (kiről agy-vért
szállt el, s hozzá mentők jőnek)
hezitálatlanul adj vért!

* * *

VÉRADÁS:
2010. június 23. (szerda) 15:00-19:00
Budapest, XI. ker., Vásárhelyi Pál u. 4-6., IV. emelet (lift van!)