2016. szeptember 30., péntek

Szeptember vége

Vége van a szeptembernek,
Hideg esők mégsem vernek,
Csupán a Nap langymelege
Tesztel: Izzadok én meg-e?

Lyaly, hó’nap már október van!
Hónapok közt nem Number One,
Sorrendileg Chuck Number Ten,
S avart kavar át a kerten.

- Grammatikailag nagyon
Gáz vagy, így hát ütlek agyon! –
- üvölt rám a szürke váci
Fegyházból egy nyelvtannáci.

Hja, a börtön ablakába
Soha nem süt be a kába
Nap, ha szitál ködnek burka.
Őszi napfény igen hurka!

„Meg-e és lyaly?! Meg anglicizmusok?! Ha kiszabadulok, megkereslek és százszor lemásoltatom veled a magyar helyesírás szabályait, te zugfirkász, utána meg addig verem a fejedet egy nagylexikonnal, míg sok kislexikon nem lesz belőle!” /Killer Adolf, bebörtönzött nyelvtannáci és orvhelyesíró/

„Kába, hurka és langymeleg?! Kit nevezel te langymelegnek, te bedrogozott humusz szipuensz?! A felszínem 5600°C-os, úgyhogy, ha a ti érdeketekben nem fognám vissza magam, előbb elpárolognál, minthogy ki tudnád mondani, hogy helioszeizmológiai retardáció!” /Nap, a Frady Endréhez legközelebb lévő csillag/

„Hé, plagizátorkám, én már írtam a szeptember végéről, úgyhogy semmi szükség nincs rá, hogy ellopd az ötletemet! Amúgy itt Barguzinban kicsit át kellett írnom a művet, mert ilyenkor itt a völgyben nem a kerti virág nyílik, hanem a fagyott hóba szorult toportyánférgek tokát átharapó jetik véres szája. B Баргузинe очень холодно!” /Alexander Petrovics, barguzini hadifogságban alkotó magyar költő/

„A költő ismét olyan fajsúlyos művet tett le az asztalra, hogy födém legyen a talpán, amelyik nem szakad le ekkora földhözragadt életerő hatására. Az ósdi hagyomány által az elmúlás évszakának tekintett őszt a művész nemcsak kiragadja ködös önmagából, de avatott kézzel előbb kizsigereli, majd átdarálja egy másik dimenzióba. A napfényt hurkába töltő önfeledtség életigenlő letargiája teszi ezt a művet a XXI. század egyik átugorható, de megkerülhetetlen szimbólumává. Igazi piedesztállíra!” /Őszinte Örömpörköltné Monolit Melankóla, az Armatúra Atanáz Építőipari és Rímszerelési Szakközépiskola magyartanára/

„Nem az őszi napfény a hurka, hanem Frady Endre, a szánalmas silányság tehetségtelen görcsdalnoka, a versszemétben guberáló senkiség álapostola, aki ismét egy zárt alakzatba rendezett értelmetlen szókatyvaszt köpött az ő korábbi aknamunkássága miatt már amúgy is idegi alapon rángatódzó arcunkba! Anyám szerint, ha ilyen szóképeket tudok, akkor magam is elmehetnék költőnek, de óva intettem a feltevéstől, mert a helyszínen elagyvéreznék, ha Frady Endre a nyilvánosság előtt kollégának szólítana.” /Puzsér Róbert, kritikus/

„Chuck Number Ten?! Aki velem szórakozik, annak onnantól nagyon kevés ideje van hátra. Frady Endrének igen gyorsan kell fekvőhelyet keresnie a holt költők társaságában.” /Chuck Norris/

„Jé, ez tényleg a szeptember végéről szólt. Nem csak úgy általában, nem allegorikusan, kibővített értelemben, térben, időben, értelmi, érzelmi síkon csapongva fegyelmezetlenül. Nem! Konkrétan, mint egy adott utcában, adott negyedórában várható időjárásjelentés. Igaz, nem is érnénk rá ilyesmire, hiszen közben azért angolórát veszünk, filmsztárt, majd fegyintézetet látogatunk, hogy rövid osztálykirándulásunk végén az úttörőtáborok tábortüzeinek langymelegénél vacoghassunk. Köszönjük, Urunk, hogy alázatra tanítasz minket!” /F. Péter, a költő humán végzettségű mérnökkollégája/

2016. szeptember 27., kedd

Kvótalíra

Egész ország tavasz óta
Azon agyal, lesz-e kvóta,
S a „Brüsszel” szó mit is jelent,
S hogyan folyásol be jelent?

Utcán lassan mást se látok,
Rám merednek nagy plakátok:
TUDTA? alá blabla kerül,
Mintha szólna ó-héberül!

Sok milliárd folyik így el,
S fürkész népünk egymást figyel:
Ki ikszel igent, ki nemet?
Jövőt ki épít, s ki temet?

Olyan is lesz tán - és nem egy -
Ki még urnát látni se megy?
Kinek voksa érvénytelen,
Elnyeli bősz örvény talán?

Egyik azt mondja, hogy éljen
Messze innen minden Alien!
Másik: Befogadjuk, mi Grál
Lovagok, ki ide migrál!

Bonyolult ez, mint az atom,
S amennyire felfoghatom,
Arról szavaz, aki magyar,
Élhet-e itt Akhim Adjar.

„Elnézést, hogy közbeszólok, de nekem eszemben sincs önöknél letelepednem. Itt Berlinben úgy is kényelmesen megélek, hogy nem kell hetente háromszor ügyelnem egy romos kórházban, ahol se nővér, se gyógyszer, se vécépapír. Németország jobban teljesít.” /Dr. Akhim Adjar, menekült piréz belgyógyász/

„Jövevény voltam és befogadtatok.” „Amit tehát szeretnétek, hogy az emberek cselekedjenek veletek, ti is ugyanazt cselekedjétek velük!” /Jézus Krisztus, a mára már szinte teljesen elfeledett eredeti kereszténység megalapítójának magyarra fordított ó-héber kijelentései/

„Na, nehogy már egy keresztre feszített közel-keleti bajkeverő oktasson ki minket kereszténységből?! Ezt az eszeveszett eretnekséget! Az Úr nézzen rá összevont szemöldökkel!” /Ájtatos Ártány, a Keresztény Átokmondók Országos Szövetségének (KÁOSZ) szóvivője/

„Már kiadtuk a körözést az uszítással alaposan gyanúsítható J. Krisztus, egyelőre ismeretlen helyen tartózkodó názáreti ács ellen. Egyik követője a kihallgatás során azt vallotta, hogy valami Menny nevű törzshelyén tartózkodik, de többet nem sikerült kihúzni belőle, mert váratlanul belehalt a kérdéseinkbe.” /Csávás Kálmán főtörzsőrnagy, a Keresztényellenes Uszítókat Tyűdeeltángáló Alapítvány (KUTYA) ideológiai metszőfoga/

„Jó, hogy még nem találták fel az égig érő kerítést, mert akkor nem tudnánk évente egyszer-egyszer be- és kimigrálni!” /Kelep Kenéz és Füsti Fedor, a Fecskék És Gólyák (FÉG) alapítvány vezérszárnyasai/

„ A költőtől nem idegen a szép, így számára az idegen szép, pedig nem az idegen a szép, illetve nem alanyi jogon szép az idegen, hanem az idegenségnek a szépségtől elidegenedettsége tud nem szép lenni, ha csupán az a szép, ami érdek nélkül tetszik,  bár szépítőszerek nélkül még a szép is idegen. Még szép, hogy holnapra egy ötösért bárki megtanulhatja. A többieknek alapból egyes alá! Csak az a folyásol be, csak azt tudnám elkenni!” /Szép Szatyorné Szigor Szotyola, középiskolai magyartanár és Avon tanácsadónő/

„ Ezt a piramidális rettenetet szellemi szabadfoglalkozásúként kényszeres elhivatalból  elolvasva a Kádár kori mondás jut eszembe: Az értelmiség előtt két út van. Az egyik az alkoholizmus, a másik járhatatlan. A darázsfészekbe nyúló költő silány tehetségtelenségével még ezt a társadalmilag érdekes, bár rajtam kívül senki más által meg nem értett témát is képes volt a tápláléklánc legalján fetrengő véglények által kiizzadott fekália bűzkörébe vonni. Anyám szerint, aki ma gyarló és józan paraszt, annak ettől a népszavazósditól görcsbe szorul még a talpa is. Hosszú idő óta először igazat adtam neki. Meg egy vérnyomáscsökkentő pirulát is, hogy nyugodtan aludjon. Magamnak meg hármat.” /Puzsér Róbert, kritikus/

„Ha bárki a szemem láttára menekültet bántott, akkor azt én is bántottam, hiába menekült. A puszta hónaljszagommal az őrületbe kergettem. Előttem meghajol minden térd, még az Old Spice-é is. Én bizonyíték vagyok, nem ígéret.” /Chuck Norris/

„Nekem nincs időm most vasárnap népszavazni, mert délelőtt lábteniszezem a svájci gárdistákkal, délben menekülteket ebédeltetek, délután 4-re pedig elmegyek a zuglói Angol utca 44-ben tartandó Istentiszteletre a költő testvér prédikációját meghallgatandó. Ámen!” /Ferenc pápa/

2016. szeptember 23., péntek

Seszűk Sebő

Seszűk Sebő a macskájával /Seszűk Sebőné Art Aranka felvétele/
Sosem hord pénzt Seszűk Sebő,
Mivel nem egy tömött zseb ő,
Csupán szürke átlagalak,
Mint mondjuk a tavi halak.

Testalkata se bő, se szűk,
S macskái sem éles eszűk;
Van bár, amely pár szót megért,
Mégis esznek laptop egért.

Felesége Art Aranka,
Ki egy igen elvont tank a
Zirodalmi frontvonalon,
S izgibb, mint egy felvett talon.

Így él együtt tarka s szürke
(Nem marha!) és csupán űrke
Van bennük, egy apró hiány:
Pici Seszűk baba, ki lyány…

Ám születik s ő a topik!
Anyatejjel lírát szopik,
S apja víg örömtől kába.
Ő a jövő: Seszűk Sába!

„Jaj, Szürmikém, most megint megetted a szürke made in china egeremet, ezért csak szalonnázó deszkának tudom használni a laptopomat! Hogy fogok így majd fekete-fehér fotókat posztolni a tavi halak között pancsoló kislányomról a Greybook-ra?” /Seszűk Sebő, a szürkék hegedőse/

„Drága férjem, támaszom és párom, színpompás életem szürke világítótornya végre azőt megillető jogos hiánypótlás alanya és állítmánya lett szépirodalmice! Tarkaságom az ő szürke hegedölésének koordinátarendszerében szemkápráztató színkavalkáddá magasztosul. A mű a zenit és nadír közé szorított mindenbírás apoteózisa. A szürkeségből kinyíló gyerekvirág metamorfondírozás nélküli elődöbbenése a távoli jövőbe mutató irodalom messze meghaladásának a teremtő őserővel egybeforrt fraktálszimbiózisa. A mondanivaló mihezvégettsége irracionálisan hovatovábbítandó! Frady Endre ezzel a művével ismét tovább gyorsította a világirodalom vörös eltolódását! Arccal a világegyetem felé! Hódítsuk meg az analfabéta galaxisokat! Előre! Tűz!” /Seszűk Sebőné Art Aranka, a Bedarált Bőségszaru c. elvont irodalmi frontvonali tanklap művészeti vezetője/

„Oáááááá!!! Oáááááá!!! (rotty)” /Seszűk Sába/

„Jaj, fiam, megértem ugyan, hogy a brexit után miért tántorogtál ki a marhákban gazdag Magyarországra, de így alig fogom látni az unokámat! A magyarosított nevedet meg ki se tudom ejteni! Ezentúl ne csak fotókat küldj, hanem időnként pénzt is! Forinttal itt Londonban bárhol lehet fizetni. Hungary performs better.” /Neithernarrow Norwide, a brexit miatt elszegényedett angol poéngyáros/

„Mi ez a tiritarka szürkemarhaság?! Frady Endre szellemi kergemarhakórja miazmás hitványsággal fertőzi meg a költészet őmiatta már amúgy is sokat szenvedett testét, és ez a verse is egy tehénlepény evő verseny vonzerejével bír! Anyám szerint, ha az olvasótábora metálzöld döglegyekből áll, akkor számukra ez inkább a javára írandó. Hát igen, ahogy egykori tanárnőm és mesterem, Vitriol Vendetta mondta: A tehénlepényt is lehet szeretni, ha nagy zöld döglégy az ember!” /Puzsér Róbert, kritikus/

„Nincs kedvem elemezni a verset, mert csak az jut eszembe róla, hogy milyen rég nem ettem már se tavi halat, se szürkemarhát. Hús is akkor volt utoljára a számban, amikor tavaly karácsonykor a plébános macskája elől lenyúltam a templom egerét. Lehet, hogy szakmát kellene váltanom és elmennem médiacelebnek? Vajon a tévéstúdiók ruhatárában a kabátommal együtt leadhatom az agyamat is?” /Szürreál Szidónia, középiskolai magyartanár/

A felvett talon csak azoknak a szürke kockafejűeknek izgi, akik nem tudják már eleve, hogy mik a letett lapok. Én mindig tudom. Az én elmém olyan fényesen ragyog, hogy a Nap is árnyékot vet a velem ellentétes oldalán.” /Chuck Norris/

2016. szeptember 22., csütörtök

Életmese

Egyszer volt, hol nem volt,
Volt egyszer egy élet.
Megrázta száztíz volt
S rögtön semmivé lett.

Jaj, szörnyű véletlen,
Pedig majdnem jó lett.
Élet, ha életlen,
Rút, mint a híg sólet.

Úgyhogy a mának élj,
Csillogjon a víg szem!
Hulljon rád manna kéj,
S boldogan élj, mígnem…

(haláltánc!)


„Ha ez egy vicces életigenlés akart lenni (feltehetőleg az), akkor elég jól álcázza magát Tribute to E. A. Poe-nak.” /F. Péter, a költő humán végzettségű mérnökkollégája/

„Látod, milyen életigenlően hömpölyög Edgárom alant a Pó?” /Egyszeregy Edgárné Alitália Attika, itáliai nászúton lévő építészhallgató/

„Ja, elég pöpec! Megvegyem neked?” /Egyszeregy Edgár, multi milliárdos gázgyáriparos és dohánykereskedő/

„Felcserélhető-e az életigenlés a puszta halálnemléssel? Az élnivágyás erősebb motiváció-e a halnifélésnél? A halál nem-e a halálneme? Az élet igene valódi igen-e, vagy csak kóros kényszer igen? Az Ige ne mondaná meg, hogy ez igen-e? Vagy inkább a tudomány a válasz? Válasz, vallasz? Sólet, vagy manna? Rút, vagy víg? Híg, vagy… vagy… vagy… Vagy? Vagyok? Mit is jelent vanni? Van-e a volt, vagy volt-e a van? Ha nincs a volt, akkor hogyan ráz? Kérdések… kérdések… kérdések… Én csak felteszem őket, de válaszolni már önnek kell, kedves olvasó. Az én válaszom mindenesetre a határozott talán. Vagy a túlhatározott esetleg. Asszem…” /Török Gábor, majdnem túlhatározott politikai elemző/

„A lehetetlenség valósággá avanzsált hangfennakasztó HŰHA! érzete pulzál ebben a ballisztikus ívű pszichedelikus nihillírában. A szívbajok ellen kisasszony szedjen tangót giccses gyógymódját messze meghaladó önfeledt carpe diemitás marólúgként hatol be a szivacsos zombilétet megszakító nagy büdös semmi retardált pórusain. Az élni és élni hagyás ragyás eufemizmusa víg tort ül a halál fölött. Hol a fullánkod, te szerencsétlen?! Leninnel szólva: Megtanulni, megtanulni, megtanulni! Holnapra! Kikérdezem!” /Bozót Benőné Boros Butélia, középiskolai magyar-történelem szakos tanár és maszek üvegfúvó/

„EU feminizmus?! Még mit nem?! Nehogy már brüsszeli nőszemélyek mondják meg a tutit! Egy keresztény értékrendű nő ne politizáljon, mert abból csak baj van, hanem szüljön szakmányban, neveljen gyereket, főzzön, mosson, takarítson, járjon templomba és a munkahelyén keressen kevesebbet, mint az ura, de eszébe ne jusson fecsegni, mert rá lesz uszítva egy vak komondor!” /Gőzagy Gibbon, a Keresztény Igazságosztó Szervezet (KISZ) elnöke és sintér/

„Hej, ezek a mai nyápic fiatalok már a himihumi száztíz voltot sem bírják! Bezzeg a mi időnkben még az volt a király, aki a vasúti hídról levizelte a magasfeszültségű kábelt! Hullott ugyan a férgese, de mi, akik túléltük, azóta a sötétben is világítunk! Mi voltunk a fény az éjszakában, mentünk is dolgozni a lámpagyárba! Uff!” /Wolfram Winnetou, nyugdíjas áramerőmérő és a Nagyfeszültségű Aggok Végelgyengüldéjének (NAV) bennlakója/

„Mi ez a hagymázas deviancia, ez a pocsolyautántöltő szemforgatás?! Frady Endre az első versszakával alattomosan gyomorszájon öklözte az irodalmat, a másodikkal állon térdelte, a harmadikkal pedig a földön vonaglástól ívbe feszült gerincoszlopán tapos! Anyám is összerezzent a világirodalom velőtrázó halálsikolyaitól, de azt hazudtam neki, hogy csak a rádió közvetíti a Zeneakadémia koloratúrszoprán záróvizsgáját. Ha tehetségtelenséggel párosuló szorgalommal hűteni lehetne, akkor Frady Endre már rég odafagyott volna a Naphoz!” /Puzsér Róbert, kritikus/

„Egyszer felkért táncolni a Halál, de ledugtam a torkán a kaszanyelét, a pengéjét meg kicsorbítottam a szemöldökömmel és körbetekertem a fején. Úgy ment haza, mint egy karót nyelt bádogember.” /Chuck Norris/

2016. szeptember 21., szerda

Rövid Gizi

Alacsonyan szálló atka
Lefejelte Rövid Gizit,
S kórteremben Hosszú Katka
Látogatja: What a vizit?!

Ágyvégen ül Rövid inka
Származású férje, Inti
(Bensőjében kövidinka,
S nem hat rá világ, a kinti…)

- „Ha nem én, hanem az idő
Lenne rövid, amíg falat
Érek, s közbe’ mezőny kidő’,
Benn lennék a rekord alatt!

Mért te lettél hosszú s nem én?!”
Rövid s Hosszú egymás mellett…
S látja Gizi Katka szemén,
E vizit le épp most tellett.

„Gizivel gyerekkorunk óta együtt úsztunk. Eleinte egyforma magasak voltunk, de én sokkal komolyabban vettem a nyújtó gyakorlatokat. Na, futnom kell úszni!” /Hosszú Katinka, világklasszis úszónő/

„Igazságtalan az élet! Ő simán átlépi az engem lefejelő atkát! Ő világcsúcsot ráz ki a kisujjából, nekem meg agyrázkódásom van! Az ő férje sztáredző, az enyém full alkesz indián! Ő leereszkedik hozzám, én meg kénytelen vagyok felnézni rá! És mindez együtt egy ilyen szörnyű és ráadásul hosszú versben…” /Apocatequil Intiné Rövid Gizi, Hosszú Katinka méltán elfeledett vetélytársa/

„A pók a tequila… hukk… felé mászik… hukk… azt álmodtam, hogy egy, hogy egy… hukk… női monstrum ült az ágyon… hukk… már elment… hukk” /Apocatequil Inti, az Inka Tüzesvíz- és Alkoholgyártási Laboratórium (ITAL) főkóstolója/

„Na, mi van, ketteske, mégsemm tetszhalott a rézbőrű hányógépe?! Átpofozzam a detoxba, vagy nem zavarja, ha transzban ülve itt csuklik az ágy végén?” /Bicepsz Béláné Izom Izolda, a Bélpokol Klinika ügyeletes nővére/

„Költő úr, egy kicsit túl tetszett tolni a vizibiciklit, dehát má megszoktuk! Águá?! Ah, Água! Non! Éléctricité, modernité!” /F. Péter, a költő humán végzettségű mérnökkollégája/

„Poema agua, azaz a vízi vers szellemes ellentétpárjainak tragikumot sugalló áthallásai egymás létproblémáinak adaptálhatatlanságát vetítik a költő által erősen kézben tartott elgyengülések szinte fel sem sejlő horizontjára. A párhuzamos életutak egymást keresztező rímvágányai hirtelen olybá tűnnek. Olybá, de nem mintegy! A könnyed sorstragédiák önfeledt katarzisai a várva vártság ellenére váratlanul sújtanak le és döngölik kimászható keménységűre az átlagolvasó körüli szellemi posványt. Letehetetlen létlíra!” /Seszűk Sebőné Art Aranka, a Bedarált Bőségszaru c. irodalmi réteglap művészeti vezetője/

„A sok Frady Endre vers olvasása megrövidíti az életet, viszont rövid életidő alatt kevesebb Frady Endre verset lehet elolvasni, azaz minél több Frady Endre verset olvas az ember, annál kevesebbé válik és annál kisebb vállfára van szüksége. Mi ebből a tanulság? Semmi! NEM ENG.!” /Zagyagyi Zénó, az aggok házában kezelt cenzori testület helyett ideiglenesen megbízott főcenzor és pártszékházi ruhatáros/

„Mi ez az elmesuvadt kipárolgás?! Ha Frady Endre víziállat lenne, akkor a puszta jelenlétével annyira összegányolná az óceánokat, hogy a szerencsétlen tengeri élőlények egymással versengve törzsfejlődnének, hogy minél hamarabb kimenekülhessenek a szárazföldre. Kár, hogy nekünk embereknek nincs hová kimenekülnünk! Anyám szerint vehetnénk részletre egy űrkompot, amivel kiköltözhetnénk egy olyan közeli bolygóra, ahonnan én naponta bejárhatnék a műsoraimba, ő pedig tudná fogni az RTL Klubot és az M3-at! Nem lehetne inkább Frady Endrét delegálni az Inter-Galaktikus Rímgyilkos Irodalmi Club (IGRIC) Alfa Centaurin tartandó felolvasó estjére?!” /Puzsér Róbert, kritikus/

„NEEEEM!!! NEEEE!!! CSAK AZT NEEEEE!!!” /X34yl Tzsx99a, az Alfa Centauri főkormányzója/

„Ne aggódj már, X34yl Tzsx99a! Amikor áthajítom hozzátok, a súrlódás miatt már a mi légkörünkben elszenesedik, úgyhogy felolvasni nem fog, viszont tudtok majd fűteni vele.” /Chuck Norris/

2016. szeptember 14., szerda

Reklám

Figyuzz ide Bélám, Teklám!
Kérded, mi mozdít el hegyet?
Ennek titka egy szó: reklám!
Rögvest írok én is egyet:

Skubizzatok emberek, pfű!
Adja tovább, aki hallja!
Illatozok, mint a szegfű,
Old Spice-os a hónom alja!

Csapdoshat a bő spray hígan,
Illő illat légbe illó,
S halszagún nyerítek vígan,
Mint frissen fújt szüreti lló!


„Szuper, hogy az új Old Spice immár halszagú szegfű illatban is kapható!” /reklámszlogen/

„Lló?!?!?! Két ellel?! Csak azért, hogy összecsengjen a kínrím?! Anyám, döntsd rám a könyvszekrényt! Akadémiai nyelvtankönyvek, essetek rám! Helyesírási szótárak, temessetek magatok alá! Meg akarom szegni a hatodik parancsolatot, ölni akarok! Anyám szerint az ötödiket viszont mindenképp jó lenne, ha betartanám és az ő iránta való tiszteletből nem tiltanám el a Barátok közt nézésétől! Mit vétettem?! Egyébként pedig követelem a Biblia átírását, azaz a tízcsapásban a sáskajárásnak a Frady Endre versáradattal való helyettesítését! MOST!!!” /Puzsér Róbert, kritikus/

„Beszólltáll, cellebcibálló?! Ütllek, borullsz!” /Lló Llászlló, llacikonyhai fellszollgálló/

Mi van, kozmopolita zsúrfiúcska, szégyelled a turáni ősöktől átörökölt jurta illatú nemzettestszagodat?! Ehelyett bedőlsz annak a hamisított finnugor történelmi hazugságnak, hogy Magyarország halszagú?! Megállj csak, amíg te bedezodorozod magad, mi gúnydalt írunk rólad és rajtad fog röhögni az egész Ópusztaszer Fesztivál!” /Szittya Szatyor, az Egészséges Testszag együttes frontembere/

„Íme, a reklámszövegírás paradigmaváltása! Frady Endre nem egyszerűen átértékel, nem szimplán meghalad, vagy új alapokra helyez, hanem ő maga válik reklámmá! Ez a vers egy igazi szubkulturális metamorfózis, melynek kozmikus vetülete új dimenziót nyit a földhözragadt hirdetések petyhüdten agonizáló kampányvilágában! A rímtaglóval csillagláttatott olvasó a felirat ellenére New Spice-ként veszi meg az Old-ot! A költő óbort mert tölteni az új tömlőbe! Vivát!” /Spicegirls Spenótné Kadarkamámoros Katartika, a Rádsózok Én Mindent (RÉM) reklámügynökség kreatív igazgatója/

„Nekem a hónaljszagom is olyan erős, hogyha ráfújok a dezodorral, berobban a palack.” /Chuck Norris/

„Mi itt a királyi udvarban évente csak egyszer fürdünk, így a táncmulatság előtt jól jön, ha befújhatjuk magunkat ezzel a csodálatos dezodorral és már állhat is a bál! Csak azt nem értem, hogy miért vonaglik hanyatt ennyi légy a padlón?” /XIV. Lajos, a Napkirály/

„Tuggya kőttő úr, én faluhelyt nőttem fő, így itten a városon jól gyün, hogy befúvom magamat ezze a friss trágyaillatozós Ódpajszerrel, oszt egybő otthon érzem magamat, la!” /Kend Kende, nyugdíjas istállómester/

„Reklám és vers?! Ezt olvasni kell?! Hol élünk, a középkorban?! Poénos klip kell, pörgős zenével meg dögös csajokkal! Az a tuti menő! Azt kajálja a jónép, a többi kamu! Vers?! Ez milyen idióta szó! Mindjárt ráguglizok, hogy mit jelent!” /Trendi Tudor, hirdetési korosztályos célcsoport tag/

2016. szeptember 13., kedd

Nyirokcsomó duzzanat

Csomóm duzzad, mi tán nyirok,
S amíg erről verset írok,
Mint a kommunizmus Kínát,
Úgy jár heveny pofakín át.

Ki ül benn bal orcám falán,
Arcüregi nyulam talán?
Vagy egy baktériumcsalád
Üt, hogy másikat a fal ád?

Háziorvos szerint se-se,
Se nyúl, se baci, ez mese;
Kalciumos nyálmirigyem
Bánik most velem imígyen.

„Citrom kell – szól - az jó, ha mar
Kalciumot széjjel hamar!” (???)
Szűnendő e kínhalál ok,
Asszem, inkább inhalálok!


„Kínhalál?! Ne túlozz, költő gyermekem! Az, hogy a szétsugárzó fájdalom miatt úgy érzed, hogy egyszerre fúrják az összes fogadat, az arcüregedben egy fogságba esett jeti tombol és a szemgolyódban detonálni készül egy túlfújt zeppelin, az még csak egy könnyed kínocska, amit férfiként kellene viselned. Kínhalál a keresztre feszítés, nem pedig a túlsúlyodtól feszülő keresztbordák. Legyél hálás, hogy az Úr fájdalomra méltat és ezáltal is edzi a gyarló lelkedet!” /Közöny atya, a Szívderítő Szenvedés Szeretetszolgálat utolsó kenetügyi felelőse/

„Kösz… Sokat segített! Amúgy jövő hétre kaptam időpontot a fül-orr-gégészetre, addigra viszont remélhetőleg magamtól is meggyógyulok. Közben meg edzem a gyarló lelkemet…” /Frady Endre, szenvedő költőgigász/

„Költő úr, ha ön több ezer éves leletként fordulna hozzám, akkor szívesen megvizsgálnám és tán át is rendezném az arcüregét, de ilyen szemtelenül fiatal eleven páciensekkel nem foglalkozom.” /Dr. Ókor Ottokár, fül-orr-régész és a Nemzetközi Evolúciós Társaság (NET) hiányzó láncszem hamisítója/

„Kalcium a nyálmirigyben? Meszet evett, költő úr?! Én viszont nem ettem meszet, hogy ezt a förmedvényt végigolvassam! NEM ENG.!” /ifj. Ragyássy Rögény, OKJ-s képzett főcenzor helyettes/

„Ez az, fiam! Frady Endrével kesztyűs kézzel kell bánni! Bokszkesztyűssel! Adj neki azzal a NEM ENG.! pecséttel! Üsd ki, üsd ki!” /id. Ragyássy Rögény, nyugalmazott főcenzor helyettes/

„Jaj, Rögény bácsi, ne izgassa fel magát, mert megint maga alá csinál és vértolulással beájul a közös levesestálba! Én meg takaríthatok!” /Brünhilda nővér, a Gyorsított Alkony Gyógyotthon Alapítvány (GYAGYA) alkalmazottja/

„Az orvostudomány közönyének igájában vergődő szenvedéssel átitatott életigenlő kínlíra a tespedt gondolkodású olvasót felráncigálja a szellemi hullámvasút spirituális halálsikolyokat termő féktelen szerelvényére, majd lök egyet rajta és szakrális együttérzéssel élve boncolgatja a születő gondolatok vadhajtásait. Nagyon bő nyállal lenyelendő tablettalíra.” /Glandula Submandibularisné Nyák Nyihorka, az iroda lomtalanításkor előkerült fióknak írt verseket megjelentető Jajlila Lóhónalj Kiadó fülszöveg szerkesztője/

„Az idült kínai kommunisták heveny pofakínja kismiska ahhoz a szenvedéshez képest, amit ez a versnek titulált tömény penetrália okoz! Az akut epebajkeverő tűzifapoéta ismételten pofán csapta az irodalmat a minősíthetetlen intellektuális hónaljbűzével! A kalciumos nyálmirigy olvastán még az én pelenkáim kézi mosásán edződött anyám gyomra is felfordulna, ha nem zártam volna el hermetikusan Frady Endrének még a gondolatától is! Követelem a Frady Endrét Különleges Átütőerejű Líralövegekkel Irtó Alapítvány (FEKÁLIA) azonnali megalapítását!” /Puzsér Róbert, kritikus/

„Kínai kommunizmus?! Pfúj! Aki nálunk ilyen felhígított gyógykommunizmusban hisz, az rendszerellenes áruló, akiről parancsomra rögvest kiderül, hogy korrupt is, úgyhogy gyorsított eljárásban lelövetem egy légelhárító rakétával!” /Kim Dzsongun, Észak-Korea diktátora/

„Egyik felugrós Hold-lefejelő edzésem közben úgy lőtt nyálmirigyen egy nyomokban kegyvesztett tábornokot tartalmazó észak-koreai légelhárító rakéta, hogy majdnem félrenyeltem a fogaim között tartott másfél tonnás kézi súlyzómat. Akkor megdádáztam az arcszőrzetemmel az épp aktuális diktátort, akinek ettől kezdve a fia van hatalmon. Ha rám lő atombombával, őt is lefejelem.” /Chuck Norris/

2016. szeptember 9., péntek

www.viglira.hu

Ha szavakból sok a zok- itt,
S léted televizelt eb út,
Adj a bánatodnak kokit,
Reset-eljél s jöjjön reboot!

Röhögjél, mert röhögni jó,
S repes módba dőljél át ott,
Hol szádba száll kesudió,
Míg az kacagástól tátott!

Bugizzál, ha szól a zene,
Éjszakán vigyen a tviszt át,
S ha beájulsz (mért pont te ne?)
Nevettess meg sok gilisztát!

Fekve megy a stand-up? Stand up!
S ha már feltöltött víg álom,
Legyél vidámító Kend App,
S én e Kendet installálom!


„Köszönöm szépen, költő úr, hogy a földön fetrengve gilisztákat nevettet, mert így könnyebben megtalálom őket, és állítólag a vidám gyűrűsférgek húsa is ízletesebb, így jobban harapnak rájuk a halak! Hahaha!” /Dr. Csali Csömölcz, orvhorgász és főjegyző/

„Hohohó, Csali úr, hohohó! Hahaha, he?! Hohohó! Hát a horgászengedéllyel mi a helyzet?! Stégbérlet rendben van?! Nem láttam a nevét a Magyar Orvtalan Horgászok Alapítvány (MOHA) tagdíjfizetési listáján! Nehogy feljelentsem a főjegyzőnél! Hohohohóóó!!!” /A nagy ho-ho-horgász/

„Mivel dühöngeni emberi dolog, de állati veszélyes, ugyanakkor a kesudió mellett a vidám szív a legjobb orvosság, így bátran ajánlhatom depressziós kedélybetegek számára, hogy töltsék le okostelefonjaikra a Kend App-ot, kapcsoljanak lelki repes módba és induljon a banzáj, essen szét a ház!” /Dr. Derű Dóra, pszichiáter/

„Már megint ez a fenenagy modernség! Vissza kell menni a természetgyógyászati hőskornak számító őskorba, ahol a depiseknek nem lélekbúvárkészüléket adtak, meg kütyükre töltött heherésző alkalmazást, hanem alkalmaztak egy akkora gyógypofont, hogy a barlangfal adta a másikat, oszt’ rögvest más fájt, nem a deviáns köldöknézés! Föl is pörgött rendesen az evolúció és nem is halt ki a fajunk!” /Dr. Kőbaltay Kesztölc, a Mamutkori Ó-orvosló Kuruzslási Alapítvány (MÓKA) pattintott kőszike szakértője/

„Ajánlom költő úr figyelmébe a kickstartert, és a hasonló, online startup szolgáltatásokat! Csak itt nem azt kellene közösségileg finanszírozni, hogy megjelenjen egy kötete, hanem hogy végleg felhagyjon vele Mi az az összeg, ami ha összegyűlik, megígéri, hogy soha többé?” /Wikingking, egy Origo kommentelő/

„Hű, ha ez a kizárólag az én Víg Líra honlapomról letölthető vidámító Kend App üzlet beindul, akkor egyrészt a világ már nem rajtam, hanem általam fog röhögni, másrészt meg olyan gusztustalanul gazdag leszek, hogy az Ablakokat kitaláló Kapuk Vili, az Arckönyv tulajdonos Cukorhegy Márk és a néhai Állások Pista Alma elnök a fasorban sem lesznek hozzám képest! Én leszek az új netkirály!” /Bitman Béla, informatikus és a www.viglira.hu website tulajdonosa/

„Lassan már a digitálisan és brutálisan kibővített szinonima szótár is kevés ahhoz, hogy szavakat találjunk a költő, sőt A Költő, sőtebb A KÖLTŐ méltatására. A számítástechnika az őskortól napjainkig, illetve a virtuális világ a melankólától az örömpörköltig témaívekre felfeszített műalkotás, ez a szellemi héjfelület dongó dongák rezgéseinek melódiájával adja tudtunkra, hogy halni jó, de előtte még élni is érdemes. A honbútól nincs is oly távol a hazahaha, és ennek a distanciának az áthidalóját Frady Endreként ünnepli a világ.” /Ív Ivánné Hovatovább Heroika, a Fradyt Követő Filantrópok Zenés Reneszánsz Társasága (FKF ZRT) víg lírai témafelelőse/

„Mi ez a szellemi atomrobbantás utáni romokból összekapart üszkös betűhalmaz?! Mi ez a farkaséhes vaddisznók által is undorral otthagyott penészlírás versmoslék?! Nem akartam elolvasni, de ahogy a vers és a gyanútlanul felé közeledő anyám közé vetettem magam, a szemem a kesudióra tévedt, amit szeretek, így óvatlanul végigfutottam rajta. Az egeret a televizelt eb útnál tapostam meg, a monitort pedig a megnevettetendő gilisztáknál törtem szét a homlokomon. Most szúró fényű csillagokat látok, de ezek legalább elhalványítják Frady Endre ostobán felderengő holdvilág képét.” /Puzsér Róbert, kritikus/

„Még hogy gyors az internet?! Egyszer élő adásban nyilatkoztam egy netes hírportálnak, majd hazamentem és még elcsíptem az interjú végét.” /Chuck Norris/

„Nem azért énekelek, mert boldog vagyok, hanem azért vagyok boldog, mert énekelek.” /Zeneovi tábor mottója/

2016. szeptember 8., csütörtök

Oroszországi hadjáratok

Stöpszli dühönc diktátorok,
Kiket éltetett sok torok,
Legyalulni vágytak Kreml-et,
Ám tervükből semmi sem lett.

Nem tudták, hogy gyufát húz ki,
Kinek ellenfele ruszki,
S meglátván a zordon tajgát
Sem kiáltottak fel: Jaj, gát!,

Hanem mentek, vonulgattak,
Lassan kifulladt az attak,
S nyeregettek bár pár csatát,
Volgán tízből hat ment csak át.

Fogyott a had, fagyott a ló,
Éhkopp is beszólt, hogy: Haló!
Tűnt a sereg harci kedve,
S hortyogott az orosz medve…

Tanulság: ha hózik-zik-zik
Lefagynak a nózik-zik-zik,
S mindenkit elűz a rossz tél,
Ám az orosz bírja, oszt’ él.

„Nein! Nicht Rückwärts! Nicht zurück! Blitzkrieg! Achtung! Kreml kaputt! Donnerwetter! Mein Kampf! Heil mich!” /Adolf Hitler, führer/

„Nono, költő polgártárs, nono! Ez történelemhamisítás, amiért az én koromban még porba hullhatott volna a selejtes feje! Ha le nem is gyalultam a Kremlt, de pár bástyáját azért felrobbanttattam. Csak a miheztartás kedvéért. Amúgy pedig simán megszállva tarthattam volna Moszkvát, de nem volt kedvem. Igaz, hogy kajám se, de már Fouché is megmondta, hogy nem csak kenyérrel él az ember.” /Bonaparte Napóleon, francia császár/

„Nem én mondtam, hanem a Jóisten! Már ha hinni lehet Mózesnek és Jézusnak. De a tárgyra térve, Montecuccoli és az ABBA szerint a háborúhoz három dolog kell: money, money, money! Egy farkasordító oroszországi háború megnyeréséhez viszont: bunda, bunda, bunda! Vastag bundában már kényelmesen együtt lehet üvölteni a farkasokkal. /Joseph Fouché, Napóleon rendőrminisztere/

„Az NB I megnyeréséhez is ugyanezek kellenek: pénz, pénz, pénz és bunda, bunda, bunda. Lehet, hogy nekünk lenne esélyünk legyőzni az oroszokat? Azt hiszem, átigazolok valami gazdag orosz klubba.” /Selejt II. Sebő, a Pacal Ottokár Futball Akadémia (POFA) felnőtt csapatának balbekkje/

„Minden orosz klub gazdag, de ha falábakra van szükségünk, azt nem Magyarországról hozatjuk, hanem az itthoni tajgáról. De nyírfaágunk is van kifaragva, abból lesz a jó balbekk karja, úgyhogy táváris Selejt, pásli dámoj!” /Alexander Cárevics Sajbu, a Minden Oroszok Labdaszövetségének (MOL) gazdasági igazgatója/

„Hózik-zik-zik?! Plagizálik-lik-lik?! Pereljek-jek-jek?! Na, jó, egy csupor mézért peren kívül kiegyezek-zek-zek!” /Micimackó, a Kétholdas Pagony utcai Bródy János Mackónadrág Varró és Gitárhúrozó Szakközépiskola tiszteletbeli igazgatója/

„Az én Micimackó mintás szürke mackóalsómat is a Kétholdas Pagony utcai Bródy János Mackónadrág Varró és Gitárhúrozó Szakközépiskola diákjai készítették. Vegyenek önök is Micimackó mintás mackóalsót a Kétholdas Pagony utcai Bródy János Mackónadrág Varró és Gitárhúrozó Szakközépiskola márkaboltjában!” /Király Gábor, a magyar válogatott egykori kapusa/

„Mit lehet ehhez hozzátenni, amikor inkább elvenni kéne belőle?! Az egészet! Amiként a vegyszerrel lefújt lódarazsak gyötrő haláltusájukban döfködik önmagukat, magyar-történelem szakos tanárként végezve ugyanígy harapdálnám kínomban a saját köldökömet ekkora alpári sületlenség olvastán, ha leérne odáig a szám! Anyám szerint, ha jógáznék, akkor le tudnék hajolni odáig, de gyanítom, hogy ő nem a Hasonlatok alkalmazása a köznyelvben témakört kapta a magyar érettségijén! Frady Endrének meg minden bizonnyal túladagolták a diliborogyinót a János kórház vigyorgójában! Ez nem is lenne baj, de miért engedték meg, hogy levegye a kényszerzubbonyt?!” /Puzsér Róbert, kritikus/

„Egyszer én is harcoltam télen Oroszországban, de én Napóleonnal és Hitlerrel ellentétben győztem Moszkvában, pedig nem volt bunda! Igaz, hogy egy fűtött csarnokban bunyóztam.” /Rocky IV/

„Egyszer Csukcsföldön támadott meg egy jegesmedve család, de a fagyos pillantásomtól ledermedtek és szívszélhűdést kaptak. Szájon át kellett lélegeztetnem őket, hogy magukhoz térjenek. Végül hagytam, hogy elinaljanak.” /Chuck Norris/

Tibi 70

Homolya Tibor barátom születésnapjára...

Főhősünk bár hetvenkedik,
Szellemileg életerős.
Bölcs ő, mint a kis zöld Jedik
S utódai vannak, mer' ős.

Úgy szeretjük, mint a csokit,
Ő az egyház nagypapája,
Aki szelíd hangon okít.
Áldáshalom szálljon rája!

E rája nem elektromos,
Ám szikrázza körbe derű,
S izmos teste sem túl romos,
Sőt, inkább tán Káléb-szerű.

Lüktet kora ellenére,
Pezseg, mint a szüreti bor,
S H-labdázni hajtja vére.
Sok ily boldogat még Tibor!

„Homolya Tibort sajnos még nem ismerem személyesen, de ha ő ismeri Frady Endrét személyesen, akkor minden elismerésem, hogy ennek ellenére ilyen szép kort ért meg mindenféle agykárosodás nélkül! A többit majd személyesen! Addig is abcúg Frady!” /Puzsér Róbert, kritikus/

„Fradykám, örülök, hogy megemlékeztél rólam, még ha csak a szokott szellemi színvonaladon is! Köszönöm a versnek látszó tárgyat és remélem, tudod, hogy én, akárcsak az öreg Pál, ezt is megbocsájtom neked. A kis zöld Jedit meg betudom a gyakori gyerekkori fejre eséseidnek.” /Homolya Tibor, az ünnepelt/

„Yoda Ben Tibi fiam, benned látom az utódomat! Tegyél túl rajtam is és te legyél közülünk a legkálébb! Tizenöt évig még élvezd ki a fiatalságodat, azután meg az én példámat követve kard ki kard, fel a hegyekbe és foglald el az Ígéret Földjét!” /Júda Ben Káléb, hadvezér/

„Földet vissza nem adok! Ez már az enyimé! Örököltem!” /Ígéret Igor, Földbirtokos/

„Boldog szülinapot Mester! A Tibi bá' a Mester, mer' ő mutatta nekem, a Tibi bá', hogy kell rúgni a H-labdát, amit föltalált a Tibi bá' és mondta nekem a Tibi bá', hogy jó lesz ez és ha annyit gyakorolok, mint a Tibi bá', akkor egy nap én is lehetek olyan jó, mint a Tibi bá'. Köszönöm Mester, illetve Tibi bá'!” /Szimpla Szilárd, a H-labdarúgás országos bajnoka/

„Köszönöm Homolya Tibornak, hogy feltalálta a H-labdát, mert így eggyel több dolog van, amiben én vagyok a legjobb! Eddig még egyetlen labdám sem mert nem beleesni a lyukba.” /Chuck Norris/

„Homolyoda Tibor a legmókásabb Jedi Mester, akivel valaha találkoztam! Mondhatni, hogy ő egy örök gyerek. Mindig megtréfált engem, Jedi tanoncot azzal, hogy titokban Erős Pistát kevert az Erőlevesembe, amitől úgy velem lett az Erő, hogy Lúg létemre savat köptem! Írtam is a Mesterről egy kétsorosat:
    Mester, aki Homolyoda,
    Meg vajh mikor komolyoda?

Hehehe és boldog születésnapot, Mester! Az Erő legyen veled!” /Lúg Szájpóker, Jedi lovag/

„Tibikém, te is legyél büszke arra, hogy Homolyából Homolyoda lehettél, ahogy én is az voltam, amikor Abrámból Ábrahám lettem! Mondjuk az is igaz, hogy akkoriban még nem kellett tízféle hatóságnál húszféle személyi okmányt átíratni és új névjegykártyákat csináltatni...” /Ábrahám, próféta és ősatya/

2016. szeptember 7., szerda

Feröer-szigetek - Magyarország 0:0

Ikszeltek velünk a derék
Juhtenyésztő Feröerék.
Náluk diadal van ekképp,
Míg minálunk se hang, se kép.

Csapatuk bár közpénzmentes,
S játszik náluk halász, hentes,
Lódoktor és kazánfűtő,
Mi rettegünk a műfűtő’?!

Ők bírják a szelet, talajt,
Mi nyekergünk, mint egy falajt.
Hős gárdánkban a sok profit
Nem izgatja, csak a profit:

Prémiumból vesznek házat,
S gól helyett jön magyarázat,
Ám sok sikert nem arat e
Hun sportág, a szájkarate.

„Na, tessék, már megint előbújt a csatornalyukból egy hurrápesszimista liberálbolsevik bérhuhogó troll! Miért kell a mi polgári keresztény-keresztyén sportéletünket ilyen jajveszékelő kozmopolita csürhének nonstop telebüdösítenie?! Követeljük a nemzeti közszeretet nevében foganatosított keresztes háború visszamenőleges hatályú azonnali bevezetését! A költő azonnal tartsa ide a másik arcát! Szorgos népünk győzni fog!” /Gyanta Gyuláné Vérmezei Vendetta, a Körösztényeket Összefogó Szeretetözön Intézet (KÖSZI) vezekeltetési főbiztosa/

„Nyerhettünk volna, de sajnos a játékosaink lábában nem volt elég meccs, mert a felkészülés miatt szünetelt a bajnokság és a kupacsapataink már a selejtezők megkezdése előtt kiestek, ezenkívül kényszerből olyanok is bekerültek, akik a saját csapatukban még a kispadra sem. Mindezek ellenére, ha találtunk volna egy gólt, akkor nyertünk volna. Pánikra semmi ok, elégedett vagyok, mert az EB-győztes portugálok így is mögöttünk vannak egy ponttal. Ha a hátralévő meccseinken több pontot szerzünk, mint az ellenfeleink, akkor a végelszámolásnál még akármi is lehet! Sőt, bármi!” /Bernd Storck, a magyar válogatott szövetségi kapitánya/

„Na, ugye! Megvan az első pont! Erre már építhetünk! Ahogy a dakota mondás tartja: Adjatok egy fix pontot és holnapra megforgatjuk az egész világot! Labdarúgásunk már most is sikeres, de még sikeresebbé kell tennünk! Ehhez áldozatvállalásra és közös összefogásra van szükség! Mindenki építsen még egy stadiont! Hajrá Magyarország, hajrá magyarok!” /Orbán Viktor, miniszterelnök/

„Többet vártam a magyaroktól, de csak tízezer forintot ígértek gólonként – azt is nálunk a beválthatatlan Erzsébet utalványban - úgyhogy inkább nem engedtem be egyet sem.” /Krumplihaj Lepkessen, feröeri válogatott kapus és bálnaszigony köszörűs/

„Az volt a baj, hogy a kaput ugyan eltaláltam fejjel, de nagyon fájt, mert fémből van! Szünetben mondta a mester, hogy előbb a labdát találjam el és csak azzal a kaput. Engem amúgy nem zavart a labda, mert végig nem volt a közelemben se. Jó mérkőzés volt, a mester is elégedett volt velem, hogy jól megálltam a helyem. Nehéz volt, mert szívesen futkostam volna én is egy kicsit abban a nagy hidegben!” /Ólomláb Ottó, válogatott center/

„A jelentéktelenségből nemzettragédiát vizionáló detoxikálandó nemzettel cizellált derűvel közölni a deheroizált valóságnak a mélylíra kaleidoszkópján átvetített színpompás szürkeségét csak Frady Endre tudja. A közpénzéhes sörfocisták szúette falajtra hajazó nyikorgása a merjünk nagynak levés ütőérdagasztó feketelevésének nyuszi ül a fűben szerű egér ordíttató szimptómája dalban elbeszélve. Merjünk bárkik lenni! Vagy birkák! Mindegy! Mintegy.” /Azanyja Ajtonyné Szájtátó Szeréna, a Tetováltra Tettetett Tekintet című irodalmi honlap rácsodálkozás ügyi főmunkatársa és pszichoblogger/

„A baj nem jár egyedül! Nem elég, hogy a válogatottunk akkora nullákból áll, hogyha ott vannak valahol, akkor nincs ott senki, de Frady Endre még ír is erről! Giordano Bruno ugyan még a máglyán sem vonta vissza a tanait, de nem vagyok benne biztos, hogyha ennek a legújabb Frady-féle verejtéklírának az olasz nyelvű felolvasásával kínozták volna, akkor is kitart. Anyámnak mindenesetre megtiltottam, hogy bárki olyat beengedjen a lakásba, akiről nem tudja biztosan, hogy nem Frady Endre, vagy nem akar tőle valamit felolvasni!” /Puzsér Róbert, kritikus/

„Egyszer mutattam be egy művészi műesést műfüvön műszálas mezben és műanyag térdvédőben. Műtét lett a dologból.” /Gianluca Gatto, olasz ex-center/

„Egyszer belém kötött egy csapat szájkaratés, de mind elpusztultak a szám leheletétől.” /Chuck Norris/

2016. szeptember 5., hétfő

Futbólia

Futbóliában az obligát
Törekedés, hogy egy jobb ligát
Alkossunk meg a sok állami
Közpénzből, mert az a nyál, ami
Most van, csak esővert lókaki,
S ugrik a szánkból a róka ki,
Érezvén bundák doh illatát,
Szemcsípőst, mitől a pilla tát,
S látván sok tök üres stadiont…
(Minderről rímeket Frady ont,
S elviszi rögvest a TEK is őt,
Érveket mutatva neki, sőt,
Egynehány balnál jobb egyenest.
Költő fáj s várja már, legyen est…)

Ne firtasd, mennyit és ki keres!
Egy fontos, focink lesz sikeres!
Nem gond a zemberek éhbére,
Csak jussunk ki már egy vébére!!!

„Ne gondolja, költő elvtárs, hogy este befejeződik a teste szellemi meggyőzése! Vannak ősi kínai és észak-koreai módszereink arra, hogy maga ne aludjon, amíg meggyőződésévé nem válik, hogy hisz egy Istenben, hisz egy Hazában és hisz Futbólia feltámadásában! Hajrá Futbólia, hajrá futbólok!” /Dr. Csávás Kálmán, a Tév Eszme Kezelde (TEK) szomapszichotikus vasökle/

„Kakukk, kakukk! Futballunk már a huszonnegyedik órában van! Mentsük meg Futbóliát! Merjünk nagyok lenni! Kakukk, kakukk!” /egy nemzeti kakukkos óra/

„Nem érdekel a korrupt hazai sörfoci! Arccal a kakukk felé! Tűz!” /Kátyúsi Katyusa, a Kakkukkosórákat Elégető Közhasznú Szervezet (KEKSZ) célra tartási főelőadója/

„Nagy megtiszteltetés számunkra, hogy a selejtezőkön a Futbóliával mérkőzhetünk! Kár, hogy nálunk csak amatőr foci van, mert a politikusaink a közpénzt nyakló nélkül az oktatásba és az egészségügybe öntik! Én is napi nyolc órát keccsölök a Birkazsír Gyárban havi rongyos háromezer euróért, és csak esténként mehetek edzeni a műfűre! Igaz, hogy már-már unalmasan nagy a jólét, de esélyünk sincs kijutni egy focivébére, folyton csak tévén szurkolhatunk a braziloknak!” /Röksel Juhnyajessen, a Feröer-szigeteki labdarúgó válogatott csapatkapitánya/

„Mi ez az idegrendszerváltásért kiáltó szellemi toprongyrázás?! Mi ez a már nem is al-, hanem felpári agydorongoló líraterror?! Egy dolog van ebben a szerencsétlen celebdúlta országban, ami még a futballnál is gyengébb és kártékonyabb, ez pedig Frady Endre költészete! Anyámat is inkább vénaszkenneltetem és kiviszem egy bundameccsre, mint hogy otthon őrizetlenül egyedül hagyva orvul agyba-főbe rugdossa egy kóbor Frady versláb! Mondjunk NEM-et Frady Endrére!” /Puzsér Róbert, kritikus/

„NEM értek a futbóliához. De ebből a Ganxta rap stílusú népénekből arra következtetek, hogy addig jó nekem.” /F. Péter, futbólia-laikus és a költő humán végzettségű mérnökkollégája/
„Költő báci, költő báci! Tesszék mondani, a lókaki nem cúnya szó?! Anyukám asztat mondja, hogy mondjak helyette lócitromot, különben rácap a számra!” /Pacalos Pistike, kiscsoportos óvodás/

„Frady Endre ismét egy önmagán több önmagányival túlmutató megnevezhetetlenséget alkotott, ám e túlmutatás túl mutatósra sikeredett, miáltal a grandiózus rímkavalkád hovátehetetlen sziporkázása szinte elvonja a kevésbé komplex olvasó figyelmét a belbecs mélységeitől, és az egysíkúbbaknak csak a külcsín kapirgálása marad, bár az is igaz, hogy egy felszínesebbnek látszó Frady mű is mélyebb, mint egy pszichedelikus Marihuána árok! Sporttársadalomkritikailag ez a futball-vers veretesen verhetetlen nem csak a maga nemében, hanem az igenében is! Bestseller!” /Dr. Túlmutató Tiborné Dr. Komplex Katartika, az ELTE Versészeti És Rigmusászati (VÉR) tanszékének tudományos főmunkatársa/


„Amikor egy alkalommal a saját szögletemet befutva gólt fejeltem, de a bíró nem adta meg, mert ez állítólag eleve szabálytalan, a hangrobbanás pedig kapustámadásnak minősül, akkor elment a kedvem a focitól. Ez a lassú emberek sportja. Nem fogok csak azért izomsatnyító tablettákat szedni, hogy focizhassak!” /Chuck Norris/

2016. szeptember 1., csütörtök

Szept.1.: Egyed, Egon

„Egyed Egon, egyed!
Zsíros krumpli hegyed
Van a faasztalon,
Meg az ulti talon!”

Így kártyázik Vazul
Ki csak ritkán lazul,
Egyed, Egon s Káin,
Ki kibicnek fájin.

„ Nincs ma veled Ábel?”
Arcról tűnik csáb el:
„Á, csak vére hullt itt...
Nem mondasz be ultit?”

„Kibic, kuss a neved!
Személyesen ne vedd...”
Káin vág és Egyed
Koppányos lőn, negyed.

„Megvédendő Egont
Káinból vért meg ont
Vazul s tőrét mártja...
Durva sport a kártya!

„Tisztelt bíróság, én ártatlan vagyok, mint a ma született ártány! Igaz, hogy korábban az öcsémet kicsit megölögettem, de azért már jogerősen megbűnhődtem! Egont és Egyedet nem ismerem, sosem láttam és utóbbit is csak azért negyedeltem fel, mert beszólt! Egont nem bántottam, mert még mielőtt lenyomhattam volna a torkán a sült krumpliját, Vazul, akit szintén nem ismerek, ledöfött, mint egy malacot! Csoda, hogy élek! Az Úr megvédett és ez is az ártatlanságomat bizonyítja! Kérem áldozataim példás megstatuálását!” /Ádámffy Káin, ősmagyar származású előember/

„Ugye megmondtam, hogy a kártya az ördög bibliája?! Majdnem minden szentbeszédemben elprédikálom, állandóan erről papolok, de a hívek oda sem figyelnek, mert mise közben stikában folyton pasziánszoznak! Lesz ebből még olyan gyehenna, meg tisztítótűz, hogy csak úgy sercegnek majd azok a cinkelt lapok! Ámen!” /Szigor atya, a Szent Eutanázia templom végharsonás hitszónoka/

„Én csak annyit mondtam Koppány rokonomról a seregvezér alattvalómnak, hogy mivel nem volt bejelentett állása, a gyereke születése után gyeselni küldjék és ne gyedelni! Hát nem félreértette az a süket vitéz?! Azóta meg mindenki engem hibáztat, még az a Szörényibródy igric is!” /Szent István király/

„Az asztalon hegyekben áll a zsírban sült burgonya?! Csoda-e, ha hasra hízik a nemzet?! Hájasodik Hunnia! Lúdtalpra magyar, híz' a haza! Futólépés, iiindulj! Egy-két-egy-két-egy-két! Majd én megmutatom maguknak, hogy napi tizenkét óra zsírégető edzéssel és heti háromszori étkezéssel olyan egészségesek lesznek, mint a makkos bejgli!” /Csávás Kálmán diétátor, a Jesszusmária Országát Zsírtalanító Intézet (JÓZSI) ideológiai ökle/

„Játék, táplálkozás, Biblia, vérgőz és mindez egyben, egy könnyed horrorlírában! Frady Endre olyan magától értetődő önfeledtséggel bánik el a szavakkal, mint Káin Ábellel, vagy Dávid Góliáttal. A forró ólomtól lazuló fülű Vazulra való utalás egy szilaj lóvert gém elhaló szárnycsapásaival halad a végítélet burleszkbe fulladó bugyrai felé. Huncut halálsikkantásokkal olvasandó!” /Önfeledt Ödönné Derű Dóra, középiskolai magyartanár és félmunkaidős lóidomár/

„Ezt a minden alapot nélkülöző förtelmet az év másik 364 (szökőévben 365) napján is kikérnénk magunknak, a névnapunkon meg nopláne! Ha ez a gőzfapoéta még egyszer a szájára veszi a becsületes nevünket, akkor kirúgjuk az összes fogát! Mind a négyet! Fogatlan prókátornak híg a lehelete! Erre iszunk! Egészségünkre!” /Dögkúti Egyed és Bélpokol Egon, névnapos vécépumpagyári kollégák/

„Álszent zsírbugyogós alibabaszappanhabfürdőgatya!!! Hát kerítésszaggató házi pálinkától megvadult vadlovak lambadázzanak a füleim között, ha nem perlekedek minden egyes nap a Teremtővel, hogy miért tett ennek a líragyilkos vérköltőnek a kortársává! Anyám szerint az Úr nevét még egyszer a számra ne vegyem, mert Mormonkannát cipelő kóbor Jehova Tanúpárokat fog beengedni a dolgozószobámba! Jaj, csak azt ne! Inkább mea klumpa, mea maxima klumpa kiáltások közepette hamuban sült fapapucsot szórok a fejemre! Frady, te tetted ezt!” /Puzsér Róbert, kritikus/

„Nekem egyszer lambadáztak kerítésszaggató házi pálinkától megvadult vadlovak a füleim között, de sajnos elpusztultak szügyig hasadó szilánkos patarepedésben.” /Chuck Norris/