Seszűk Sebő

Seszűk Sebő a macskájával /Seszűk Sebőné Art Aranka felvétele/

Sosem hord pénzt Seszűk Sebő,
Mivel nem egy tömött zseb ő,
Csupán szürke átlagalak,
Mint mondjuk a tavi halak.

Testalkata se bő, se szűk,
S macskái sem éles eszűk;
Van bár, amely pár szót megért,
Mégis esznek laptop egért.

Felesége Art Aranka,
Ki egy igen elvont tank a
Zirodalmi frontvonalon,
S izgibb, mint egy felvett talon.

Így él együtt tarka s szürke
(Nem marha!) és csupán űrke
Van bennük, egy apró hiány:
Pici Seszűk baba, ki lyány…

Ám születik s ő a topik!
Anyatejjel lírát szopik,
S apja víg örömtől kába.
Ő a jövő: Seszűk Sába!

„Jaj, Szürmikém, most megint megetted a szürke made in china egeremet, ezért csak szalonnázó deszkának tudom használni a laptopomat! Hogy fogok így majd fekete-fehér fotókat posztolni a tavi halak között pancsoló kislányomról a Greybook-ra?” /Seszűk Sebő, a szürkék hegedőse/

„Drága férjem, támaszom és párom, színpompás életem szürke világítótornya végre azőt megillető jogos hiánypótlás alanya és állítmánya lett szépirodalmice! Tarkaságom az ő szürke hegedölésének koordinátarendszerében szemkápráztató színkavalkáddá magasztosul. A mű a zenit és nadír közé szorított mindenbírás apoteózisa. A szürkeségből kinyíló gyerekvirág metamorfondírozás nélküli elődöbbenése a távoli jövőbe mutató irodalom messze meghaladásának a teremtő őserővel egybeforrt fraktálszimbiózisa. A mondanivaló mihezvégettsége irracionálisan hovatovábbítandó! Frady Endre ezzel a művével ismét tovább gyorsította a világirodalom vörös eltolódását! Arccal a világegyetem felé! Hódítsuk meg az analfabéta galaxisokat! Előre! Tűz!” /Seszűk Sebőné Art Aranka, a Bedarált Bőségszaru c. elvont irodalmi frontvonali tanklap művészeti vezetője/

„Oáááááá!!! Oáááááá!!! (rotty)” /Seszűk Sába/

„Jaj, fiam, megértem ugyan, hogy a brexit után miért tántorogtál ki a marhákban gazdag Magyarországra, de így alig fogom látni az unokámat! A magyarosított nevedet meg ki se tudom ejteni! Ezentúl ne csak fotókat küldj, hanem időnként pénzt is! Forinttal itt Londonban bárhol lehet fizetni. Hungary performs better.” /Neithernarrow Norwide, a brexit miatt elszegényedett angol poéngyáros/

„Mi ez a tiritarka szürkemarhaság?! Frady Endre szellemi kergemarhakórja miazmás hitványsággal fertőzi meg a költészet őmiatta már amúgy is sokat szenvedett testét, és ez a verse is egy tehénlepény evő verseny vonzerejével bír! Anyám szerint, ha az olvasótábora metálzöld döglegyekből áll, akkor számukra ez inkább a javára írandó. Hát igen, ahogy egykori tanárnőm és mesterem, Vitriol Vendetta mondta: A tehénlepényt is lehet szeretni, ha nagy zöld döglégy az ember!” /Puzsér Róbert, kritikus/

„Nincs kedvem elemezni a verset, mert csak az jut eszembe róla, hogy milyen rég nem ettem már se tavi halat, se szürkemarhát. Hús is akkor volt utoljára a számban, amikor tavaly karácsonykor a plébános macskája elől lenyúltam a templom egerét. Lehet, hogy szakmát kellene váltanom és elmennem médiacelebnek? Vajon a tévéstúdiók ruhatárában a kabátommal együtt leadhatom az agyamat is?” /Szürreál Szidónia, középiskolai magyartanár/

A felvett talon csak azoknak a szürke kockafejűeknek izgi, akik nem tudják már eleve, hogy mik a letett lapok. Én mindig tudom. Az én elmém olyan fényesen ragyog, hogy a Nap is árnyékot vet a velem ellentétes oldalán.” /Chuck Norris/