Eszembe nem jutás

Eszembe csak semmi jutik,

Ötleteim száma ma gyér,

Fejem üres szovjet butik…

Meszes bennem néhány agy ér?

Hogy fogok így költeni ma?!

Hol az ihletadó gnózis?!

Nem segít más, csak az ima,

Vagy Cavinton, extra dózis?

Hol találok mirőlt, hogyant

Kicsiny szobám gumifalán

Oly elmével, amely roggyant?

Tán ne írjak egyáltalán?!

Oké, nem költök én máma!

Írni hiába is kérne

Dalainak hívott láma,

Versszünetet tartok! Mér’ ne?!

„Költő úr, magának kétoldali kép- és szerepzavara van! Aki nem tud írni, az ne írjon arról, hogy miért nem tud írni, egyszerűen csak ne írjon! Nyugiszuri, hidegzuhi, kényszerzubbi, oszt’ félhülye szundibundi! MOST!” /Tompító Törköly, a Költészet Utóhatásait Semmisítő Sötétség (KUSS) professzionális pofalapító alapító professzora/

„Amikor a költő már abszolúte minden megverselhetőt megverselt, vagy ahogy a szakmában mondják, kiköltekezett, micsoda frenetikus új perspektíva nyílik meg a versnemírás lehetőségében. De ez még hagyján, ez még nem kunszt, ez még egy átlagos betanított Nobel-díjas irodalmárnak is bármikor eszébe juthat. Rímbe szedni a költészet hiányát, na, az már nem egy unalmas antitézis, az már a szintézis, sőt, az már egy csakazértis. Újabb irodalomtörténeti mérföldkőhöz érkeztünk, és a földdel tettük egyenlővé! Hát, úgy látom, hiba lett volna ma verset írni.” /F. Péter, a költő humán végzettségű mérnökkollégája/

„Ez az, humán úr, jól látja! Ma verset írni több mint hiba, bűn lett volna! Pont ezért is nem írtam, azaz írtam egy nemírást. Jól nem írni majdnem olyan nehéz, mint rosszul igen. De miért mérföldkő, nem pediglen kilométerkő?! Csak azért se? Csak az értse? Na, erről lebbentsék fel a fátyolhuzatú vizes lepedő a brit tudósok!” /F. Endre, költőgigász/

„Nincs nekem kommentem semmi,

Gondolatom is csak ennyi:

Ezzel most mit kéne tenni?”

/M. András, a költő legállandóbb és legtanácstalanabb kommentelője/

„M. úr, maga no commentel?

Magánál is ihlet ment el,

Vagy csak demencia hentel?”

/Habarcshentelő Hektor, hentes és oltott mészárus/

„... pedig úgy bíztam benne, hogy végre versszünet lesz! Kajakra, raj lett volna! Inkább megyek... Mér', ne?” /Dr. Ház, Juniorkonyha-díjas Raj-On-Go/

„Ház úr, de hát nemvers írás

Zajlik, senkit nem ver sírás!

Verset nem szaval sok ajak,

S néma versszünet van. Kajak!”

/Kenu Rívsz, a Síró És Rívó Világsztárok Mélyvízi Űrsétát Túlélő Észlényeinek Társasága (SÉRVMŰTÉT) lapátlepedék leoldója/

„Top költőnek kastélya van, nem sátra!

Anyagilag előre megy, nem hátra!”

/Százalék Szilárd, irodalmi illeték interpredátor és az Ügynököket Rendkívül Gazdagító Egylet (ÜRGE) bőrlehúzási jogdíj dílere/

„Szeretnék top költő lenni,

De nincs, miből költsek!

Lájkokat nem lehet enni,

S otthon vár egy öl csekk!”

/Rémrím Romulusz, rozsdagyári revelereszelő és műkedvelő mélylírikus/

„Örvendetes, hogy a rajongók rímreceptorait majdnem sikerült pihenni hagyni a mai napon. Ha viszont Költő úrnak mindenképen költenie kell, de anyag híján ez lehetetlen, talán érdemes lenne felkeresni egy tojót, aki túltermelésből következően felhalmozódott költenivalójától szabadulna.” /M. Ádám, a költő világegyetemi végzettségű mérnökkollégája/

„Frissen költött tojó tojás

Hámozása tök totojás,

S ha temetné, akkor toj, ás.

Should I go from Brassó to Jás?”

/néhai Brassói Apróné Romapecsenyei Rántotta, halott erdélyi levélszavazatégetőnő/

„Nem tudom, hogyan kerültem bele egy meg nem írt versbe, de szeretnék kikerülni belőle, mert ha véletlenül beleragadok ebbe a semmibe, akkor megszakadhat a reinkarnációs folyamatom! Béke!” /Tendzin Gyaco, a dalai láma/

„Mi ez a semminek álcázott mégsemmibb?! Amikor anno anyám tiltása ellenére kritikusnak álltam, naivan azt hittem, hogy az éleslátó észrevételeimmel jobbnál jobb művészeket tehetek majd mégjobbnál mégjobbá, miközben magam is a legjobból méglegjobbá tökéletesedem. Legrosszabb rémálmomban sem gondoltam volna, hogy berobbant szellemi pöcegödrök papírra vetülő fröccsenéseinek orrfacsaró bűzébe kell belevetnem magam gázálarc és egyéb vegyvédelmi felszerelések nélkül! Frady Endrén kívül ki az az elvetemült sivatagi folyamőr, akit érdekel, hogy ez a földanyaszomorító gennygóc verset ír arról, hogy azért nem tud verset írni, mert nem jut semmi az általa észnek nevezett szerves sejttörmelékbe?! Nem bírom tovább ezt a stresszt! Békére vágyom, úgyhogy inkább elmegyek a vegetarianizmus misszionáriusaként a kannibálok közé! Ahogy egy méltán elfeledett elődöm mondta:

          Inkább süljek nyárson nyersen,

          Mint tengődjek Frady versen!

Hát ne lássam kedvenc miniszterelnökömet teveháton ágyékkötőben jódlizva előre menni, nem hátra, ha nem utálom jobban Frady Endrét, mint panelproli egykéje a játszótéri mérleghintát!”

/Puzsér Róbert, kritikus/

„Frady Endre elhajló elvtárs fejében akkora űr van, hogyha kinyitja a száját, veszélyesebb, mint egy szét nem lopott szovjet vákuumbomba! NEM ENG.!” /Tömör Timúr, a Poézis Univerzumában Tyúkésszel Irodalmárkodó Nihilista Invalidusok Újbeszélő Társasága (PUTYINIÚT) veterán pecsétőre/

„Mi olyan különleges abban, ha valaki ki tudja üríteni a fejét? Én teljesen ki tudom fordítani magam a szájamon keresztül és a belemmel úgy is meg tudom ütni a főnyereményt, hogy szelvényt se veszek.” /dut SI tnednim ika ,sirroN kcuhC/

Valódi tétű műtét

Dokid bár már szurit adat,

Mégse műttesd jobb lábadat!

Ne vesztegessen rá tűt se,

Inkább rosszabbikat műtse!

Dokinak lenne jó hecce,

Hogy a jobbik lábad metssze,

Miáltal azonos szinte

Lenne rosszabbaddal szinte.

Mért nem rosszabbikat vágja

(Mint madárt a késfa ágja),

Hogy a jobbikaddal egyen 

Szintű rosszabbikad legyen?!

Doki bődül: Fogd be, kibic!

Tarkón váglak s fejed kibic-

-cen nyakadról bele falba,

Mely kemény, mint Jordi Alba!

Szétesel, mint Koppány négybe,

S rísz: Várólistádra tégy be!!!

Gipszben telnek nyarak-telek,

Mert szana- és szétműtelek!

(gipszi muzsik!)

„Ha jól látom, a vers ihletének alapját az adta, hogy Költő Úr jobbik kezét megműtötték, így már kettő rosszabbik (v.ö. két bal-) kézzel tudta a művet megalkotni.” /B. Ádám, a költő világegyetemi végzettségű mérnökkollégája/

„Ezek szerint nem a balt a-

-prította széjjel a balta?

Pedig arra csaptam fejszét,

S mégis a jobb hasadt, hej, szét?!”

/dr. Szekercéssy Szalámi, OKJ-s átképzett végtagsebész kisdoktor/

„Olyan kórházba ne menj, amelyik mellett temető van, mert ott ilyenek az orvosok!” /M. András, a költő legállandóbb és legéletbölcsebb kommentelője/

„Doki ott gyárt tetemet,

Mit a szomszéd betemet?!

Ne műtse M. Bandit a

Halálosztó bandita!”

/Igazságosztó Ivó, betegjogi ombudsman és jókívánság díler/

„Na, és ilyen páciensek mellett még csodálkozunk, hogy az orvostársadalom magamagával már csak latinul beszélget?” /F. Péter, a költő humán végzettségű mérnökkollégája/

„Et tu mi fili Petrusz?! Beledumálusz humánusz?! Megütlekusz hamarusz! Ordító’ ergo bumm!” /Dr. Unszimpatikus Urgumburgum, Szike Szilárd díjas tokasebész és vagdalkozóművész/

„Ilyen dokikat a magyar egészségügybe! ’Na, fogd meg a söröm, hadd lássam, ki van soron!’” /Dr. Ház, Juniorkonyha-díjas Soron-bérenc/

„Ház úr, ki van sörön-boron,

Átívelve időn-koron,

Várva végre a porckoron-

-g műtétre a halálsoron?”

/Dr. Sörös Sömönye, nyugalmazott hóhér és betanított boncmesterdalnok/

„Itt egy őrült felcser él,

Házába nem ereszt be.

Végtagokat felcserél,

Lábakat varr keresztbe.”

/sebészfalvi tájegységi népdal/

„Gipszi muzsik, mi?! Burkolt rasszizmus, költő úr?! Álértelmiségi uszítás tuggyukkik ellen? Hiszi a Píszí? NEM ENG.!” /Patikus Anti, antipatikus és a Píszí Önkényt Cenzúrázó Egylet (PÖCE) gödörmély gondolatokért felelős főcenzora/

„Leszögezném, hogy nem estem szét, csak négy negyedben föl lettem szögezve négy várra. Innen ered a várnegyed kifejezés. Abcúg István! Köszönöm, hogy elmondhattam!” /Koppány vezér/

„¡Soy un futbolista técnico, no duro! ¡Idiota!” /Jordi Alba, a Barcelona és a spanyol válogatott balhátvédje/

„Dúró idióta?!?! Sértegetsz, te katalányka?! Ledarállak, mint múltkor azt az aberrált mesekönyvet, te ó-lábú törpenyúl!” /Dúró Dóra, könyvdaráló képviselőnő/

„Mi ez a gyalázat cunami?! Mi ez az agysebészért kiáltó szellemi kéz- és lábtörés?! Frady Endre nem lehet elmebeteg, mert nincs meg az ehhez a betegséghez szükséges szerve! Nem lehetne ez a penetráns irodalmi szagbarbárt tetőtől talpig begipszelni és ott felejteni valahol, ahol majd csak a bomlási bűze nyomán találnak rá a médiahiénák és a bulvárdögkeselyűk?! Frady Endrének még a hullaszaga is elviselhetőbb lenne, mint a költészete!” /Puzsér Róbert, kritikus/

„Gyerekkoromban megtetszett a szomszéd bácsi szép fehér gipsze, úgyhogy sínre tettem mindkét kezemet, hogy eltörje őket a vonat, de sajnos kisiklott, szakadékba zuhant és mindenkit megettek a krokodilok. Büntetésből agyonvertem őket a mozdonnyal.” /Chuck Norris/

Tavaszi óraállítás?!

Óraállítás, ha elgyün,

Kelni kell, ni!, Érden, Algyőn,

S ki emiatt órást öl, gyón.

Becsoszog a gyónó falka,

Tele van velük sok fülke,

Ehhez kelni korán föl kő’.

Így a magyar alig alszik,

Ezért tartama, mit él, szűk,

S kemény munkától is elszok’.

Lusta az agg, rest a csíra,

Üres így a paraszt csűre,

Országunk pediglen csóró.

Olyan csóró, szinte szegény,

Döfköd minket balsors szigony,

S halálhörgésünk csak szó gány.

Ne szenvedjük el e káót!

Át nem állítás a kiút!

Ki ellenvet, érje kő őt!

Kövezhetünk s nem kell gyónás?!

Ünnepeljünk lovon, gyí! Nos

Oly szép ez, hogy szinte gyanús!

Nyugi, tél múl’, se jég, se hó,

S besuhan a tavasz: Suhi!,

Mégis áll az idő-show, hőőő!

Jöhet bár nyár, mehet el ősz,

Időnk trónján, hogyha ül ész,

Minden magyar soká alusz’!

Mindegy, rétünk hós-e, ződ-e,

Szünetjelet ad a zadó,

S Hunniában áll a zidő…

„Kedves gyerekek! Mai etika-esztétika óránkon az ambivalencia fogalmával ismerkedünk. Ambivalens az, aminek az értelmezése/értékelése nem egyértelmű. Itt van például az óraállítás: egyesek szerint ördögtől való, mások szerint meg energiatakarékosságra. De ha már ambivalencia, az óraállítás egyértelműtlensége sehol sincsen magának az időnek az abszurditásához - ezt ravaszul nem fejtem ki a mai kis versikémben, de kis gyakorlattal ki lehet találni. Aztán meg itt van például ez a bokorkancsalrímhalmaz is: egyrészt, jó hogy van, mert ápol, s eltakar, másrészt viszont, ha nem volna, az én mesém eddig se tartott volna. Mára ennyit, gyerekek, menjetek most haza, de először borbélyhoz!” /F. Péter, a költő humán végzettségű mérnökkollégája/

„Á, szenyor Humán, szóval a maga személyében egy fodrászcikk dílerrel, egy hajszobrászati lobbistával van dolga a gyanútlan erre járó korán kelőknek! Ambivalencia pedig nagy kezdőbetűvel írandó, mert ez egy óraállításáról nevezetes spanyol torreádorképző város a La Manche csatorna Sziklás Hegységre néző partján!” /Don Kihóttné Della Mancsa, a kies Ambivalencia enyveskezű polgármesternéje és szélmalomkerékkötőnő/

„Az EU várhatóan 2025-ben törli el az átállítást. De ha addig minden tavasszal és ősszel születik egy ilyen vers, akkor tovább is maradhat...” /M. András, a költő legállandóbb és legtájékozottabb kommentelője/

„Megőrült, M. úr, évi két ilyen óraállítási tébolylíra?! Ne fessen ördögöt falkában! Ne akarja összeakasztani velem a szemtengelyét, mert olyan kancsal lesz, mint ennek a sehonnai bitang embercsempésznek a bugyuta bokorrímei! Nem elég, hogy évente kétszer hetekig kóválygok, mint vakegér a pálpusztai sajterdőben, még minden alkalommal el kelljen viselnem ennek a kényszerzubbony szökevénynek a versokádó ámokfutását is?! Ha anyám hegyes halom lenne, üvöltve kérném, hogy essen rám és borítson el engem! Nagybetűvel kezdve és egybeírva pedig átszöknék rajta és menedékjogot kérnék! Világ fradytlanítói, egyes, üljetek le!!!” /Puzsér Róbert, kritikus/

„A világ fradytlanítói nevében a leghatározottabban kikérjük magunknak a semmittevésbe beleőrült Puzsér úr igazságtalan osztályzatait! A fradytlanításra kiírt milliárdos EU-s pályázat közbeszerzésének nyerteseként megbíztunk egy alvállalkozót, aki által megbízott alvállalkozó alvállalkozójának az alvállalkozója most keresi azt a szakembert, aki napi egyszeri meleg és kétszeri hideg étkezésért elvégzi a feladatot. Gyors munkához idő kell, úgyhogy türelmet kérünk! Meg még több EU-s támogatást! Amúgy már ütött a célszemély órája, csak még nem született hivatalos döntés arról, hogy a téli vagy a nyári időszámítás szerint.” /Katar Kotor és Mélyzseb Menyhért, a Fradytlanítást Intézkedésileg Foganatosító Alakulat (FIFA) társtulajdonosai/

„Kedves keményen dolgozó kisemberek, drága nyájtagok, el ne mulasszátok vasárnap hajnali 2-re beállítani a vekkerüket, majd felébredve ugyanazzal a lendülettel 3-ra előreállítani, gyorsan visszaaludni, és nem elfelejteni reggel egy órával kevesebbet aludni, hogy időben (?) odaérjetek a templomba és félálomban meghallgassátok, hogy ’Azt a napot vagy azt az órát senki sem tudja, sem az angyalok az égben, sem a Fiú, csak az Atya, úgyhogy vigyázzatok és virrasszatok!’, majd ebben megnyugodva menjetek haza azzal a boldog lelki szegény tudattal, hogy ezek szerint maga Jézus sem ismeri ki magát ebben az óraállításban! Kár! Addig is, irány gyónni!” /Karóravarjú atya, algyői időzavar elhárító szürkebarát/

„Az óraátállítás ezek szerint nagyon megfekszi a Költő Gigász agytekervényeit és ezt a terheléses támadást így próbálja (le)leplezni - rosszul. Hogy is mondta ezt Stallone? ’Rossz célzás, szöszi’?” /Dr Ház, Juniorkonyha-díjas iGAZlátó/

„Igaza lehet, gaz Ház doki, tényleg mondtam ilyesmit a 2023-ban játszódó, Pusztító című filmemben, de ott nem a kiber náció általi terheléses támadás zavarta meg az agyamat, hanem a hibernáció utóhatása, bár a katona sosem fázik, csak úgy érzi. Amúgy akkoriban nem csak egy órával volt elcsúszva az idő, hanem harminchat évvel, de nem ez volt a fő baj, hanem hogy a mai magyarországi iskolákhoz hasonlóan ott sem volt papír a vécékben.” /Sylvester Stallone, akcióhős/

„A versben - stílszerűbben a VERSBEN – Frady Endre új dimenzióba helyez mindent, amit mi térhez és időhöz kötött véglények már a saját dimenziónk rögvalóságában sem vagyunk képesek értelmezni. Gömbvillámokon túli tartományok idiómáinak csökött világegyetemi metszetei feledhetetlen kép- és időzavarként képződnek le a költő - stílszerűbben a KÖLTŐ - mindenbírásának alkotómezején. Az örök szellemóriásnak a mi idősíkunkkal történő kortárs költői metszetével való lépéstartás sziszifuszi esélyének érdekében minden magyar család cserélje ki a kakukkos órájában a kakukkot 1:20 méretarányú műanyag Frady Endrére!” /Téridő Tomorné Bokorrím Bukolika, középiskolai magyartanár és maszek fröccsöntő kisiparos/

„Gépen bár ringat az IL szék,

Ám közben egy óra elszök’,

Úgyhogy nyugtalanul alszok...”

/Szergej Szundikálovics Szunya, néhai szovjet vadászpilóta/

„Amikor fénysebességgel kocogok, akkor megáll bennem az idő. Évente egyszer előre, egyszer pedig hátrafelé futok így egy órácskát. Ilyenkor négyszáznyolcvanegyszer suhanok körbe az Egyenlítőn.” /Chuck Norris/

A háborús megmentő

Rusnya tankok jönnek-mennek!

Mikor lesz már vége ennek?!

Chuck Norrisnak kéne szólni,

Csapjon oda nekik jól, ni!

Verje fejüket a falnak,

Mert itt egyre többen halnak,

S mint a béke legfőbb őre,

Kössön csomót ágyúcsőre!

Putyin szíve tajgás zima,

S Chuck Norrishoz száll az ima,

Mit elvisz hozzá a lég s ő

Rúg… Ez a harc lesz a végső!

„Jöjjek és belerúgjam a rossz fiút egy vörös óriásba? Mivel a világűrben nincs plasztikai sebész és az abszolút nulla fokban a talpnyomos mosolya amúgy is ráfagy az arcára, úgyhogy tényleg ez az arc lesz a végső.” /Chuck Norris, a háborús megmentő/

„Ó, Szent Chuck Norris, köszönjük, hogy megmentettél minket! Ó, Szent Chuck Norris, adj nekünk örök békességet!” /a Chuck Norris Népegyház (CNN) hívei/

„Jaj, eltévelyedett gyermekeim, most a bálványimádás bűnébe estetek! Chuck Norrishoz nem szabad imádkozni, mert bár a csodatételei nyilvánvalóak, ám mivel halhatatlan, így nem lehet nemhogy szentté, de még boldoggá sem avatni. Az ép testben ép lélek elv alapján penitenciaként kiszabok fejenként ötven Miatyánkot tigrisbukfenccel és harminc Üdvözlégyet hátraszaltóval, valamint húsz gyertya meggyújtását törzskörzéssel. Menjetek békével és ne vegyetek használt tankokat, négyet egy százasért! Ámen!” /Ferenc pápa/

„Biztos ami biztos, mindenki hozzon magával még egy Chuck Norrist!” /Dr. Ház, Juniorkonyha-díjas Nemcsák Károly imitátor/

„Ház úr, nagyon tömény e lég,

S oxigéntől agya elég?!

Chuck Norrisból egy is elég!”

/Szekunda Szörény, az elégtelenül is elégségesen önelégült elégdíler/

„Ha futnak majd agresszorok,

Mert leég az összes tankjuk,

Vígan kiált minden torok,

S szállnak szpasszíbák és tank júk!”

/Dr. Dragan Drinkwater, a nemzetközi verses haditudósítások doktora/

„Я не боюyyyсь! - Én nem féleeeek!” /Vlagyimir Putyin, a Naprendszerből vörös eltolódással távolodó ex-cár atyuska és paslidamojnyik/

„Putyin fiam, te meg miér'

Lettél ilyen tankos brutál?!

Arcod most az űrbe kiér,

S néped nem temet, csak utál!

.

Tanulni, tanulni, tanul-

-ni! - mert minden ebből ered.

Te ehelyett agyatlanul

Elhagyod a Naprendszered!

.

Csak egy út van, a lenini!!!

Kit ez úton visz falába,

Csak az kerül majd be, nini,

Kreml vörös kőfalába!”

.

/V.I. Lenin, aki élt, él és élni fog/

„Elvi szempontból nem igaz, hogy Hatodik Lenin az, aki él, hanem én, a Király!” /Elvis/

„Tudja ez a Putyin, amit anno már én is megzenéltem, hogy a világon a legértékesebb dolog Ukrajna kincse!” /Ukrichard Wagner, néhai Uhrin Benedek zenei példaképe/

„Hát igen, tényleg tenni kellene már valamit... Hajrá Ukrajna!” /M. András, a költő legállandóbb és legtevékenyebb kommentelője/

„Tenni vagy nem tenni, nem az itt a kérdés, M. úr, hanem hogy mi mindent és miért nem már tegnapelőtt?! Chuck Norris for President! I for IFOR! KO OK! Üsd ki, üsd ki!” /Vitalij Vasököl Klicskó, Kijev polgármestere/

„Maga geopolitikailag veszélyes, M. úr! Hajrá Ukrajna rövidítése ugyanis HU, ami nemzetközileg Magyarországot jelenti! Csak nem Kárpátaljára fáj a foga?! Nem, nem, soha! Legyünk inkább perszonálunió és barátkozzunk! Ahogy a nagy magyar-ukrán költőnő, Záhonyi Zilinkovna Zinajda írta:

          Magyar-ukrán két jó barát,

          Együtt lakják Kárpátalját!”

/Csapajev Csumidovics, Чоп (Csap) polgármester helyettese/

„Oly rég olvastam egész használható alkotást a magyar irodalom legnagyobb terroristájától, de ez most jó. Onnan tudom, hogy csökkentek az igényeim, hogy már az utolsó rettentően erőltetett versszak sem zökkenti ki örömöm. Hány szűk esztendő vár ránk vajon a következő emészthető műig??? Félek, még a reggelim is szétborult...” /P. Gergő, a költő reál végzettségű mérnökkollégája/

„P-ke, kajád borult széjjel,

Amit főztél egész éjjel,

S most megetted volna kéjjel?

Lehet, hogy ez fentről ’Félj!’ jel!”

/Nostradamus Napóleonné Kiss Kasszandra, a Pofazacskóból Étkező Köröket Látomás Alapú Pánikkeltéssel Átverők Társasága (PÉKLAPÁT) hírcsatorna tisztítónője/

„Ácsi, polgártársak, a békéhez stratégiai nyugalomra van szükség! Ahogy az én utcai harcos kollégámnak, az én Chuck Norris barátomnak is megmondottam: stratégiailag mindenki nyugodjék békében! A nóta is úgy szól, hogy:

          Piros lett a paradicsom, nem sárga,

          Hasra fekszünk meglapulni, nem hátra!”

/Orbán Viktor, miniszterelnök/

„Montecuccoli szerint a háborúhoz három dolog kell: pénz, pénz, pénz. Ennélfogva az ellenség pénz-, pénz-, pénztelenítéséhez három dolog kell: lopni, lopni, lopni! Úgyhogy rögvest indulunk, indulunk, indulunk is!” /Enyveskezű Edömér ellenhengerzagy, az Ellenség Pénzállományán Elementáris Hatékonysággal Óriási Lyukakat Abszolváló Gárda (EPEHÓLYAG) besurranási csapatfőnöke/

„Cicero szerint inter arma silent musae, azaz háborúban hallgatnak a múzsák. E vers esetében azonban nyilvánvaló, hogy a múzsa nem csak hallgatott, de bakanccsal fejbe is rúgta, majd páros lábbal halántékon is taposta Frady Endrét, aki szokás szerint nem értett a szelíd figyelmeztetésből és már az érte küldött rohammentő érkezése előtt írni kezdett! Ezt a gyalázatot folytatta a mentőben is és mire az ágyához kötözhették volna az intenzíven, már elkéstek, úgyhogy elkészült a világ első olyan békeverse, melynek hatására még Mahatma Gandhi és Teréz anya is habzó szájjal fegyvert ragadott volna, ha megéri! Anyámnak mindenesetre felszóltam a mennybe, hogy ha Molotov koktélt készít, csak olyannal dobassa le a Földre, aki biztosan eltalálja ezt az esőerdei rímbrummogót és irodalmi fekélyértelmű medveroncsot csinál belőle!” /Puzsér Róbert, kritikus/

Déli délután

Déli táp után légy déli

Csávó s használd ki ezt a

Sanszot, mi divatját éli,

Melynek neve szieszta!

Jó fűszeres pacal után

Nagyot böffen a Nap: „Én

Emésztéstől bambán-bután

Heverek a kanapén.”

Kit bélbolyhon kócol penne,

Nem lelkes, sőt un kába

Testet tolni, inkább menne

Sziesztából munkába.

Szép szokás, vár észak-nyugat,

Érjél el még ma Pestig,

S nyúlj el, mindegy ki mit ugat,

Uzsi helyett napestig!

„Ma Pestig – napestig?! Ragrímre vetemedett, költő úr?! Csak nem szieszta helyett költögetett és a gyomrában tocsogó vér hiánya az agyban okozta ezt a megengedhetetlen malőrt?! Nos, én most ledőlök kicsit a kandírozott langusztám után, oszt’ majd csak utána ütök rá a NEM ENG.! pecséttel! Na, pá!” /Szaft Szilárdné Szuszókáló Szalmonella, az Álmosító Világirodalom Hivatala (ÁVH) önjelölt főcenzor helyettese/

„Mi ez a dekadens elhajlás, költő elvtárs?! Nehogy már hazánk, amely nem rés, hanem erős bástya a lustaság elleni harcban, most léket kapjon a sztahanovista mozgalom útján! Hagyjuk meg a henye sziesztázást a hanyatló burzsoázia ópiumának! Maga is írjon inkább lelkesítő munkadalokat, hogy a dolgozó népünk eme ideológiai dallamokkal az ajkán érje utol és előzze meg a szakadék szélén táncolva horkoló imperialistákat! A nemzetközi helyzet fokozódik! Előre!” /Vasésacél Viktor, a Vasgyári Élmunkások Gőzerejű Brigádversenyének Éltető Lendületével Rezonáló Ötkerekű Géplánc (VÉGBÉLRÖG) hajtányfelelőse és szakszervezeti kultúrfelelős/

„Ha délről jön ez a szép szokás, akkor Veszprémbe hamarabb érkezik, mint Pestre, és meg is pihen nálunk, a nevéhez méltón, mielőtt továbbmegy.” /M. András, a költő legállandóbb és legveszprémibb kommentelője/

„Ne idegesítsen fel, főleg ne ebéd után, M. úr! Ha dél-kelet felől jövök, akkor Letenyétől Budapestig az M7-esen 233 kilométert teszek meg 2 óra 16 perc alatt, ha viszont Veszprém felé kerülök, akkor az út 290 kilométerre, az idő 3 óra 11 percre nő! Ne keverje már a sziesztázást a sztahanovistával!” /Szép Szokásné Sztrádázó Szieszta, a Sztahanovizmus Elleni Mozgalom Gumimatracán Öbölfürdőző Rekreációs Csoportosulás (SZEMGÖRCS) éves autópálya matricával rendelkező lustálkodási szakreferense/

„De Veszprém kihagyhatatlan. Itt még a lappföldi Mikulás is megáll, még az Adria felől Budapestre menő vonatok is. A szieszta pedig nyugdíjas, ingyen utazhat a vonaton.” /M. András, a költő legállandóbb és leglerázhatatlanabb kommentelője/

„Évi egyszeri, alig 364 napos szabadságomat töltöm jelenleg, M. úr, úgyhogy engem hagyjon ki ebből a megterhelő beszélgetésből! Éppen sziesztázva heverem ki az ebédet és az ebéd előtti lustálkodás fáradalmait! Tudja maga, milyen fárasztó egész nap nem csinálni semmit?!” /Joulupukki, a lappföldi Mikulás/

„Költő úr, hányasa volt fizikából, hányszor aláhúzott egyes alája, he?! Maga szerint melyik mesében létezik olyan kanapé, amelyik nem ég el, ha egy több mint ötezer fok felszíni hőmérsékletű tűzgömb hever rajta?! Költőknek nem kötelező évente egyszer alapfokú tűzvédelmi oktatáson részt venni, mi?! Ja, és honnan veszi, hogy a Nap szereti a fűszeres pacalt?! Ki szereti a fűszeres pacalt?! Az büdös!!!” /Dr. Vega Vidor, táp- és termo-tudor/

„Frady Endre megfogalmazta a minimális célt, hogy ebéd után már ne kelljen dolgozni! Javaslom, hogy már ebéd előtt se kelljen! A kieső munkaidőt pedig evéssel és alvással töltsük el!” /Garfield, a lusta és kövér macska/

„Talján csávó büszke balján szívet hord, mely nagyon kajlán elfekszik a padok alján. Légy te is Buongiorno Giorgio, hogy idejében átvedd az érzést!” /Dr. Ház, Juniorkonyha-díjas olasz meló hívő/

„Csicsereg, mint kerge rigó?!

Doctor House, stop it! We go,

Oszt' pofont oszt jó sok digó!”

/Buongiorno Giorgio, bősz bolognai bellissimo barista/

„Ez az, Ház úr, rímeljen csak ilyen izéseket! Maga méltó hogyishívjákja ennek a Frady valakinek! Még, még, még, ennyi nem… ööö… na, az!” /Miabánat Menyő, hivatásos Cavinton tesztalany/

„Hűs házába, délidőbe’

Álomittas déli dő’ be.”

/Déli Dödölléné Deli Doloróza, dögfáradt dadaista daldíler/

„Mi ez a disztingválatlan poézisperverzió?! Ki ez a szellemi lajhártetem?! Ha babakoromban szüleim sziesztázása közepette ilyen versekről televíziós adaptációjáról álmodtam volna, úgy ordítottam-toporzékoltam volna, hogy anyám a padlásra felvitel helyett okvetlenül rám hívja a katasztrófavédelmet, és én még ma is a pszichiátrián feküdnék benyugtatózva! Ne lássam Vlagyimir Putyint a Vörös téren sarló-kalapács mintás medvebőr tangában vodkamámorosan skandálni, hogy ’ruszkik haza!’, ha nem követelem Frady Endre hibernációs sziesztájának a világ végezetéig történő intravénás meghosszabbítását, sőt még azon is túl!” /Puzsér Róbert, kritikus/

„Délben sosem dőlök le aludni, mert a Nap félne, ha pont a pályája legmagasabb pontján nem érezné magán a vigyázó tekintetemet.” /Chuck Norris/

Szaharai manna

Esővel hull Szahara por,

Mint a főzelékbe kapor!

Pár napig még le ne mosd a

Kocsid, úgyis újra rozsda-

-barna lesz, akár a lócit-

-rom illatú trágyagóc itt!

Trágyagócnak híg a leve,

Attól lesz a vason reve,

Acélosabb nevén oxid,

Mit sok szóból pont a zok szid,

S aranyszáj’t más hagy el karát

Helyett, mint eb a Szaharát:

„Nem látok át eme zagyon,

S nem kicsit vagyok bősz, nagyon!

Ázott verdám orrja, farja

Nem csillog már, rozsda marja!

Rozsda marja, nem ragyog,

Én csuda nervőz vagyok!”

„Mi van, költő úr, csak nem mosta le a négynapos hétvégén a hófehér céges Opelt? Csilivilin akart odagördülni a békemenetre? Félt, hogy a frissen kiszabadított Táncsics Mihály nem ül be egy koszfészekbe, ha azzal hajtat fel érte a Várba? Ráfázott a pálpusztai szagú verdájára, mi? Hehehe!” /Menő Manóné Manna Anna, az Országos Kárörvendő Járvány (OKJ) sújtotta sajtkészítőnő/

„Milyen eső?! Homokszórás! Porhintés! Add már, Uram az esőt! Amúgy addig örüljünk, amíg a manna nyomokban sem tartalmaz jód izotópot!” /F. Péter, a költő humán végzettségű mérnökkollégája/

„Hiába gospel kommentelget itt, humán úr, a jódozott show must go on!” /Izotóp Izidor, nyomokban jódot tartalmazó showbálvány/

„Az utolsó két sornál csak én érzem a plágium gyanút? Még a szótagszám is megváltozik, hogy el lehessen lopni a magyar nemesemet! Csuda nervőz lettem és felment a vérnyomásom! Ezen csak egy speciális ételadalék segíthet, semmi más! Szabadság?! Szerelem?! E2 kell nekem!!!” /Petőfi Sándor, forradalmár és szabadságharcos költőkolléga és történelmi előzménylény/

„Drága Petőfi úr, magának agyára telepedett a szaharai poreső! Az E jelű adalékok sorszáma 100-tól fölfele van! Az E2 nem ételadalék, hanem egy energiaszolgáltató vállalat! Áramütésváltólázálma van?! Magának E200 jelű szorbinsavra van szüksége, ami egy remek tartósítószer, hogy még sokáig tudjon forogni mindkét sírjában!” /Dr. Segesvári Samuné Barguzini Bizerga, vörösdiplomás adalékdíler/

„Majd lemarja a rozsdát a savas eső...” /M. András, a költő legállandóbb és legmeteorológusabb kommentelője/

„Savas eső a rút rozsdára,

Savas eső a szép Skodámra,

Jaj, ha meghalok!

Savas eső a rút rozsdára,

Savas eső a jó anyámra,

Jaj, ha meghalok!”

/cigányzenei népdallantás/

„Hát a savas esőt ki fogja lemarni, M. úr, csak nem a Lúg Szkájvóker Lajos, he?!” /Megaszondó Menyhért, a falu bölcse/

„Sáros eső bordó leve

Mián képződik a reve.

Szahara-homok a neve,

Még sincs benne oldott teve!”

/Vitéz Kotormányi Keve, ősmagyar igric és árvalányhajas gyulatáltos/

„Jaj, Kotormányi vitéz úr, csak nem arra gondolt, hogy a szél a Szaharából teveport (Nesz tevét vagy teveneszt?) fog idefújni, maga meg vízzel elkeverve előállít egy tevét?! Ne legyen már a sivatag hülyéje!” /Vitéz Szattyáni Szittya, mégősmagyarabb eméggyulatáltosabb ellenfazék ill. ellenlábas/

„Jaj, valami történt a Lóci fiacskámmal?! Összetörte magát szegénykém?! Nem szeretném a Lócit romként látni!” /Szabó Lőrinc (1900-1957), Kossuth-díjas néhai költőkolléga/

„Szaharába vezetnek a nyomok,

Onnan jön a sok-sok migráns homok!

Davaj, rögvest TŰZ! gombokat nyomok,

S bombáimtól keletkeznek romok!”

/Oleg Oktondovics Okkerfognyik, a Szovjet Elmegyógyintézeti Szakkórház (SZESZ) ’Putyin imitátorok’ kórtermének házi költője/

„Véleményem szerint a vidám szahaharai kicsimisi kocsimosó kacsamese még hiányzik a teljességhez. Vagy ezzel a (költői) kérdéssel magamra maradtam? Mosni vagy nem mosni - ez itt a kérdés!” /Dr. Ház, Juniorkonyha-díjas mosólegény/

„Kicsimisi kocsimosó kacsamese?!?!?! MIVAAAN?!?!?! Ki ez a Ház doki, aki Frady Endréhez hasonlóan eltévedt és magára maradt a saját agya helyén tátongó sűrű sötét rengetegben?! És mi ez a szaharai szállóporlepte szellemi szennyvízömleny?! Kit érdekel egy mutáns műmájer meteorológus médiacelebnyálba merülő majomkodása?! Ha szegény anyám élne, hermetikusan bezárnám egy térerőmentes mélytengeri búvárharangba, hogy még véletlenül se juthasson el a közelébe ennek a degenerációs dögvésznek egyetlen írásjele sem! Frady Endrét minden ismeretlen katona sírjába!!!” /Puzsér Róbert, kritikus/

„Bocsi srácok, úgy tűnik, amikor a Szahara déli pereméről hangsebességgel beletávolugrottam a közepébe, felvertem némi porfelhőt, ami hangrobbanással Európa felé távozott.” /Chuck Norris/

Már-már márciusi kancsal dal

Immár március van már-már,

Rigófüttyre vadász’ Mirr-Murr,

S Desdemona nyakat mór mér.

Kizöldellnek fűk is, fák is,

Konyhán rügyezik a fakés,

S fagyból olvadt orrunk fikás.

Téli test’tek flöttyedt főtt tök,

Ám lefogytok, hogyha futtok,

Mint sok Vas megyei fitt tik.

refr.:

  Aki magyar, tavaszol,

  Lapos tevét teve szül,

  Ez a kis dal tovaszáll.

Mézet termel már a Méh Gyár,

Vígan brekeg békás Megyer,

Tavaszoljon, aki magyar!

refr.:

  Aki magyar, tavaszol,

  Lapos tevét teve szül,

  Ez a kis dal tovaszáll.

Sálá-lálá-lálááááááá…

„A költő remekül vette észre, hogy a világos hámborítású és laza szerkezetű női nyaknak, illetve a sötét bőrburkolatú erőteljes mór kéznek egymástól eltérő a hőtágulási együtthatója, így Desdemona megfojtásának paraméterei nem lehetnek függetlenek az eltérő évszakok eltérő hőmérsékleteitől. A mór szó pedig helyesen van kisbetűvel írva, mert nem a Jókai bableves névadójának keresztnevére, hanem a velencei Otelló származására utal. Miáúúú!” /Mirr-Murr, a macska/

„Hé, a Jókai bablevesnek én vagyok a keresztneve, mégse írnak nagybetűvel! Lehet, hogy a betűtésztában nem volt B? Amúgy az elnevezés a Jó kaja a bableves kifejezésnek a már idős és szenilis író általi kisajátításából ered! Az az aranyember álcában képmutatóskodó kőszívű ember magára irányította a teljes dicsfényt! Pfúj!” /a bableves/

„A költő a tavasz közeledtével nem csak a láncait veszítette el, hanem a józan eszét is, és az emberiség eddig megállapodott irodalmi és költészeti alapelveit elfeledve sugárba hányta ránk az arcából a sületlen gyomorforgatást. Ez a vers kétségtelenül irányt mutat, ám sajnos olyat, amiről nem szeretnénk tudni, hogy hová vezet. Emellett a vers által súlyos időzavar, magyarul anakronizmus is támadt az Erőben, hiszen semmiféle bizonyíték nem támasztja alá, hogy a sosem létező Otelló márciusban fojtotta volna meg a szintén fiktív Desdemonát. NEM ENG.!” /O’cto Berry, a Csak Őszi Színekbe Burkolózó Állami Csodavers Intézet (CSŐSZBÁCSI) betanítatlan nemengedélyezési főelőadója/

„Frady Endre nem csak a tekintetét emelte a távoli jövőbe, hanem költészetének mutatóujját is rászegezte arra az ajtóra, melyen keresztül a földhözragadt háromdimenziós terünket lelki síkba fejtve spirituális megtáltosodás vesz erőt rajtunk és önmagunkból kifordulva kezdjük vágyni a katartikus mindenbírást. Frady Endre horizontján közel jön hozzánk a perspektivikus végtelen és bátran megérinthetjük a ’Ne érintsd!’ vagy a ’Vigyázz, magasfeszültség!’ álcával eltakart megérinthetetlenséget, majd hamuként hullunk az örökkévalóság szelektív gyűjtőjébe. Ha van valami - sőt bármi, vagy még sőtebb akármi - ami nem semmi, akkor ez az a minden, a legsőtebb mindenek legeslegkifejezhetetlenebbje. Olvassuk el végtelenszer és meg fogjuk érteni! Vagy magát a verset, vagy azt, hogy miért nem értjük, miáltal megismerjük önmagunkat és már nem is bánjuk, hogy olyan rövid az élet. Igen, főnővér, Jókai bablevest kérek! Betűtésztával!” /Lyókai Moore, Roger Moore és Jókai Anna méltán eltitkolt márciusi fogantatású szerelemgyereke/

„Bablevest betűtésztával?! Márciusban, amikor még csak épp rügyeznek a betűtészta bokrok?! Idióta! Ez most kivételesen nem a főorvos úrnak lejelentett diagnózisa, hanem indulatból elkövetett sértés! Na, sipirc befele a kényszerzubbonyba!” /Bodybuilder Brünhilda főnővér, a Hidegzuhanyos Elme-Gyógy Intézet Józan Eszet Tesztelő Idegosztálya (HEGYIJETI) elemi ereje/

„Olyan aranyos és mély ez a dalszövegecske, hogy négy húrral is meg tudom zenésíteni. Majd körbeülöm a tábortüzet a személyiségeimmel és kánonban eléneklem.” /Basszusukulele Budspencer, disszociatív személyiségzavaros akusztikus frontember/

„Te énekeld, hogy Sálá-lálá-lálááááááá…, mert a te hangod mélyebb!” /Tenorukulele Terencehill, Basszusukulele Budspencer második számú személyisége/

„Sá-lálá-lálá? Költő Gigásznál a reggeli olvadással együtt megindult az agylágyulás is? Nem baj, a zord sztyeppéken majd helyreáll a rend! Irány Szibéria!” /Dr. Ház, Juniorkonyha-díjas Tégla/

„Ne aggódjon a költő elvtársért, táváris vrács Dóma, mire az oligarcháink által off-shore-ba szétlopott hadi költségvetés miatt kicsit visszafogottabb csapataink Budapestre érnek, addigra már az elégedetlen elnökünkkel együtt a nyár is tombolni fog, így Szibériában a költő táváris agya nem megfagyni fog, hanem tovább lágyul és könnyebben befogadja az átnevelő táborunk propagandaanyagát! Ahogy Lenin elvtárs mondta, aki élt, él és élni fog: Tanulni, tanulni, tanulni! Gurááááá!!!” /Tarakan Torkonragadovics Turhakán, teljesmellszélességbenkitüntetéskötegethordozó tábornok/

„A verset - ez vers?!?!?!?! - olvasva sztereóban forgok mindkét síromban! Remélem, hogy ezáltal Segesvár és Barguzin között olyan rezonancia jön létre, ami egy soha nem látott földrengést gerjesztve a földdel tesz egyenlővé minden olyan helyet, hol sírjaink domborulnak és unokáinkra pedig ráborul a világszabadság szobra, mert megérdemlik! Abcúg Putyin, abcúg Frady Endre!” /Petőfi Sándor alias Alexander Petrovics, magyar-orosz költő/

„Te jó ég, itt a hónap közepe és még nem készültünk fel Julius Caesar halálának 2066-ik évfordulós rekonstruálására! Elfelejtetted te is, keresztfiam, Brutus?” /Márciusi Dusán, késedelmesen késelő keresztapa/

„Vendetta!!! Négy hónap múlva végzek Marcius Ceasar-ral! Megmártom benne a konyhán kirügyező fakésemet!” /Júliusi Dusán, a győztesek által átírt történelmi személyiségzavar az Erőben/

„Ilyen verstől még a tavasz is gyorsabban jön.” /M. András, a költő legállandóbb és legrényegretörőbb kommentelője/

„Ne legyen olyan biztos a dolgában, M. úr, én attól jövök el, amitől nekem tetszik! Ilyen verstől egyébként mindenki eljön, méghozzá jó messzire, hogy ne is lássa! Ja, és magát sem akarom többé meglátni, mert kisbetűvel írta a nevemet! Nem volt T a betűtésztájában?!” /a Tavasz/

„Ó, édes istenem, kancsal bokorrímek! Köszönöm, hogy megérhettem, hogy a költészet eljut erre a magaslatra is! És mindezt úgy, hogy nem csak nyomokban tartalmaz világirodalmi naturalizmust, hanem telitalálatban! Churchill csak vért ígért, meg verítéket és könnyeket, ám Frady Endre bevállalta a taknyot is! Sosem hittem volna, hogy mire eltemetnek, beköszönt a XXIII. század világirodalma! Éljen, hogy nem halok hiába!” /özv. Jövőkép Jenőné Hanyatthomloki Heuréka, a Jövőbemutató Ajtót Kitáró Zsigeri Írók Regimentje (JAKZSÍR) című világirodalmi letétemény kisnyugdíjas nagyasszonya/

„Mi ez a bár ne lenne, de mégis van tipikus esete Tóth Marival rettenet?! Ki ez a márciusi ifjúnak maszkírozott októberi ősbölény?! Mi ez a levesből szökött betűtészta szétszórmányt véletlenszerű alakzatba összerántó alhasgörcs?! Értem én, hogy forradalmi szelek bántotta szólásszabadság, meg kontroll nélkül bármi, ami eszünkbe jut, de minek?! Szegény anyám is átélte velem a kötelező olvasmányok kincskereső kisködmöneinek minden borzalmát, de ilyen szellemi tortúra láttán visszakézből kivett volna az iskolából és még a szocialista társbérletünket is elzálogosította volna, hogy rendszerelhajló magántanárokat béreljen mellém, akik zsigerből nyújtottak volna védelmet a lesből támadó fradyendre ármányok ellen! Ne lássam Putyint a dácsájában berendezett elmegyógyintézetében balalajkázni, ha egyszer is meghallgatom ennek a szellemi rühfelhőnek a megzenésített változatát!” /Puzsér Róbert, kritikus/

„Nekem harminc a nyugalmi pulzusom és akkor sem emelkedik, amikor Frady Endre verset olvasok és akkor sem, amikor büntetésből kinyújtom a költőt és rátekerem az Egyenlítőre.” /Chuck Norris/

Kispályás foci

Két napon, mi egymást követ,

Egy-egy órát fociztam én,

Vádlimból ez csinált követ,

S úgy fájok, mint öt csatamén!

Nekem ennyi futball sok ám,

Hörgök, akár komor nyikhaj,

S oly vörös a duzzadt bokám,

Mint ír Jean-on komornyikhaj.

Küzdősport kell inkább, japán!

Űzhető szép korig, ami

Klassz! Jó hatást kelt agg apán

Sudoku és origami.

„Jean, ha majd már kivette a vörös hajszálait a paradicsomlevesemből, akkor közölje a gazdájával, hogy a japán küzdősport edzője nem akar vele szemi kontaktba kerülni, azaz látni se bírja a buta focista baltaarcát! Idióta! Sayonara!” /Sudoku Origami, fekete öves szájkarate nagymester/

„Honnan veszi sárga nagyképűkém, hogy az én hajszálaim vannak a levesben?! Paradicsomlevesben minden hajszál vörös! Na, arccal a kijárat felé! Maga alá rúgok, oszt’ szálljon arra! Sayonara!” /Jean O’Daroogh, inas ír komornyik/

„SZU doku és oligarcha, mi?! Szovjet dokumentumokkal üzletelő Abramovics továris pasli damoj! Magyarországon nem kell olyan Chelsea, ami a sportbojkottot kicsel’zi! Ruszkik haza! Rubel kaputt! NEM ENG.!” /Blőd Belián, a Teremfocista Irodalmat Bilaterális Idegenellenességgel Csoportosító Országos Költészeti Intézet (TIBICSOKI) betanított ezüstpapírhajóhajtogató cenzor-helyettese/

„A tényállás tisztázása végett jelzem, hogy hétfőn szokás szerint teremfociztam, kedden pedig váratlanul műfűfociztam, de mindkettő kispályás volt. Felmerülhet a kérdés, hogy családom nőtagjai hogy fogadták, hogy nőnapi ünneplés helyett focizni voltam, de némi ajándék csokoládé hatására belátták, hogy nőnap minden évben van, de kispályás foci csak hetente egy. Illetve kettő.” /Frady Endre, futballokos költőgigász/

„Sokan kérdezik tőlem, hogy elsősorban mire van szükség a jó focihoz? Egyszerű, egy labdára! Ja, és kell egy csapat! Illetve kettő.” /Minarik Ede, mosodás és a Csabagyöngye csapatának futballmindenese/

„Vajon lehet focilabdát origamizni? Hogyan hajtjuk gömbölyűre?” /M. András, a költő legállandóbb és legtérgeometrikusabb kommentelője/

„Szakadjon már ki a földhözragadt képsíkjából, M. úr! Ha a földgömböt (geoidot) síkba lehet fejteni, ahogy a térképészek teszik, akkor fordítva is működhet a dolog. Elvégre a szimpla felfújással kigömbölyített focilabda is öt- meg hatszög alakú síkidomokból van összevarrva, és a lapos hasból is lehet domború sörpocakot csinálni, ha elég kitartóan zabál a zember.” /Gömbtömb Gereben, gutaütésállólámpatestépítőmérnökhallgató/

„... ez van, amikor a Költő Gigász kispályázik. Kár érte, jó ügynök volt.” /Dr. Ház, Juniorkonyha-díjas fanatikus BSTH* drukker/ *BSTH = Bud Spencer, Terence Hill (a szerk.)

„Legszebb öröm a kárörömpörköltszafttunkolás, hagymás babbal? Budi on the hill? Spencerterenceejnyebejnyehehehe, he?! Nagyon gyorsan álljon le, Ház doki, különben dühbe jövök!” /Puhakenyér Pancserné Pitezselé Polixénia, pékné csülök módra/

„A költő a szokottnál is magasabbra tette a lécet, ám amikor labdavezetés közben megpróbált átkocogni alatta, a messze pattanó bőrgolyó miatt rossz ütemben hajolt előre és pofán csapta a saját szálkás színvonala. A kísérlet előtt megevett hagymás bab hatására repedt a csőnaci, dőlt a gáz. Na, ekkor zuhant rá a klaviatúrára és ahogy rángatóztak az ujjai a betűkön, úgy formálódott a vers. Utánozhatatlan alkotói válságmenedzselés!” /Limbóléc Leóné Jampec Jolán, az Antitalentum kiadó Csavarosan Utánozhatatlan Művek Irodalmilag Delíriumos Alkotóktól (CSUMIDA) című antológiájának csődgondnoka/

„Kispályás foci, nagypályás önismeret - a tárgyilagosság szerethető. Az ember nem abbahagyja a sportot, mert megöregszik, hanem megöregszik, mert abbahagyja a sportot - a mértéktartást is csak mértékkel! S ha fájó a kisfoci már, Haiku Sensei dojoja vár. Dicsérni jöttem Fradyt, nem temetni.” / F. Péter, a költő humán végzettségű mérnökkollégája, alias Humánúr/

„Húúúúúúúúúúú mán úr!!!! Őrjöngve tombol a szakvezetés, ami ekkora setét eksztázisban már-már vakvezetés!” /Világtalan Velőspacal, a Csökkentlátók Intézetének Gömblabda Alakulata (CSIGA) házi csápkapitánya/

 „Ha már szóba került a labdarúgás, akkor meg kell említenem, hogy hiába is szidjuk a videobírót, hogy ’Vak VAR you!’, sosem fogja beismerni, hogy tévedett és nem mondja ’Kár!’.” /Sólyomszem Sebőné Lesállás Litánia, női partjelzőzászlóvarrónő/

„Mi ez a testnevelésből felmentett impertinencia?! Ki ez a légből kapott szellemi galambraj hasmenés?! Miért kell egy nyugger izületrendszerű panelprolinak fociznia ahelyett, hogy csöndben ülne az árnyékszékén és nézné a kikapcsolt tévéjét, hogy ne bombázzák még az övénél is negatívabb IQ-jú műsorokkal a Tesco gazdaságos dióbélnyi agyát! Sőt, miért kell ezt papírra vetnie?! Abból, hogy a papírja fölött a hülyeségeit hajtogatja, még nem lesz origami, csak büdös! Bárcsak Chuck Norrist látnám hajtogatni! Frady Endrét! Négyrét! MOST!” /Puzsér Róbert, kritikus/

„Robikám, a 82. születésnapom alkalmából vágjam fel az éles eszemmel a falábú Frady Endrét 82 fattyúgyertyányira és fújjam el a Holdig?” /Chuck Norris/

Nemzetközi nőnap

Rácsodálkozunk, hogy minő

Szép minden nemzetközi nő!

Férfiaknál ügyesebben

Szülnek és szemük se rebben.

Főztjük finom, nem ám Mekis,

Okosak is, kedvesek is,

S óvnak is, mint acélsisak:

Multifunkcionálisak!

Dolgozik és nevel kölköt,

Férje helyett gatyát fölköt,

Vezet háztartást és bobot,

Igazi málenkij robot!

Hol a zoknink? Nyújtja: Nesze!

Ő a család szíve, esze,

S tahóságunk ellen kegyszer...

S felköszöntjük. Évi egyszer.

„Az év többi 364 (szökőévben 365) napján is boldogan éljenek a nemzetközi nők! Meg a nemzetközietlenek is! Vivát!” /F. Endre, költőgigász/

„Évi egy, az pont évi eggyel több, mint a semmi! Barátaim, ne essünk túlzásba! Legyen egyenlőség és a nőket pont ugyanannyira becsüljük meg, mint a pedagógusokat! Kedves nemzetközi nők! Erőt, egészséget!” /egy meg nem nevezett közép-kelet európai kis ország vezéralakja/

„Évi egyszer? Szerintem Évi nem köszönti fel egyszer sem a nőket, maximum a Zoltánokat! ... mert mindennap nőnap, azonban Évi egyszer Zoltán.” /Dr. Ház, Juniorkonyha-díjas igen- és nemváltó/

„Mi a baja a Mekis kajával, költő úr?! Talán a maga feleségének a főztje pont ugyanolyan, mint a róla készült reklámplakátokon?! Mi, hogy ő nem önfényez, csak főz?! A reklámköltséget sem építi bele az ebéd árába?! Ezt a vircsaftot! Tudja mit, a nőnap alkalmából ma ne engedje főzni, hanem hozza el hozzánk és egyenek nőnapi menüt! Nagyobb krumplival és nagyobb üdítővel!” /Meki Miki, reklámkampánystratéga/

„Nagyon köszönjük, költő úr, hogy gondolt ránk, de nem kellett volna! Kedves magától, még ha kicsit - hogy is mondjam, hogy bátorító legyen? – túl egyedire sikeredett is… Nincs még egy olyan költő, aki ezt akár csak hasonlóan is írta volna meg. Talán nem véletlenül…” /Internesönel Ignatyella Inez, ingyom-bingyom díjas nemzetközi nő/

„Szülünk és szemünk se rebben?!?!?! Költő úr, szült már maga valaha?!?! Az sokkal jobban fáj, mintha magát egy gigantikus vesegörcse közepette himbilimbin rúgnák! Nem, nem a rúgónak! Ó, istenem, férfiak…” /Köldökzsinór Kötegyánné Tolófájássy Titanilla, hetes ikreket szülő magyar anya/

„Amikor a nejem elmosogatott a vacsorám után és levette a tűzhelyről a másnapi ebédemet, bevittem a szülészetre. Hétfő este volt. Pár órával később hét fő beste ordított torkaszakadtából. A feleségem addigra már elhallgatott egy kis időre. Azóta igyekszem segíteni neki – amíg süt, főz, mos, mosogat, takarít és gyereket nevel, addig felolvasom neki a netről a híreket.” /Köldökzsinór Kötegyán, kötéllétra készítő kisiparos és magyar apa/

„Málenkij robot témakörben szeretném elmondani, hogy az egykori Vörös Hadsereg ismeretlen szovjet katonáit is beleértve, ezt mindenki rosszul tudja. A málenkij robot ugyanis nem kis munkát, hanem kis robotot jelent, mert a munka szó oroszban nőnemű – talán nem véletlenül, lásd a fenti verset! – azaz a kis munka nyelvhelyesen málenkaja rabóta. Köszönöm, hogy a nemzetközi nőnap alkalmából mindezt elmondhattam!” /Tyerem Tyeremovics Tyeremok, kényszermunkatábortűzoltókészülékkarbantartó/

„Köszönöm önnek, költő úr, hogy adott a vaskalaposoknak és végre nem róluk szól ez a vers, hanem rólam! Legalább is egy kis részben! Talán így esélyem lesz a legkisebb mellékszereplőnek járó Oscar-díjra is!” /az acélsisak/

„Mi ez a negédes bájgúnárkodásnak álcázott vaskalapos gyalázkodás?! Mi ez a celebnyálas sziruppal torkon öntött vasalt talpú ünneptaposás?! Ó, ha szegény anyám megérhette volna ezt a nemzetközi nőnapot, akkor e förmedvény olvastán a következőket már biztosan nem érhette volna meg! De nem ám csak egyet-kettőt, hanem innentől kezdve már egyiket sem! Ne lássam Frady Endrét egy terminátor képességű málenkij robot által belepofozva egy ismeretlen katona sírjába, ha ettől a fékevesztett betűmasszától nem ment fel még a diasztolés vérnyomásom is az IQ-m fölé! Frady Endre szinten közutált influenszerek, vessetek egy Mekis menü elé!” /Puzsér Róbert, kritikus/

„Felköszöntöm, de nem irigylem a nemzetközi nőket! Mindegyiknek én vagyok az ideálja, de belőlem nagy sajnálatukra csak egyetlen egy van. Rossz lehet mindenkinek, aki nem én vagyok. Egyetlen örömük viszont pont az, hogy én vagyok, tehát van esélyük, hogy időnként lássanak. Nagyon szívesen!” /Chuck Norris/

400

Minket gyakran az EU ró:

Korrupció! Gáz gazdaság!

Most pediglen húz odvas ág:

Négyszáz forint egy euró!

Tényleg lesz még öt-hatszáz is?!

Osztogatás mind hiába?!

Szegény forint igen kába,

Most zajlik a pofonfázis…

Ám a helyén van a rezsim,

Vasmarokkal áll a vártán,

S szebb jövőre joggal vár tán…

Fő, hogy csökkenjen a rezsim!

Fejjük meg az EU-marhát!

Száj zár, oszt’ tejeljen money-t!

Minden csodás, amíg van itt

Olcsó benzin s csirkefarhát!

(csodavárótánc!)

„Bár az unió fizetőeszköze négyszázszorosa a miénknek, az unió területe csak negyvenöt és félszerese, vagyis relatíve nagyhatalom vagyunk! Ha az olimpiai aranyérmeket és az egy főre jutó Nobel-díjasokat nézzük, akkor a fasorban sincsenek! Nem is baj, hogy ilyen messze vannak tőlünk, mert még konfliktusba keverednének az oroszokkal, akik viszont már a spájzban vannak, és onnan lopkodják a megromlott csirkefarhát készleteinket!” /Rubelbarát Rozsomák, a Marxista Leninista Monetárminisztérium (MLM) közpénzügyi tótumfaktuma/

„Mindenki nyugodjon meg, minden rendben, csupán terheléses támadás érte a forintot! Valakik piaci alapon akartak vásárolni vele! Ez veszélyes!” /Cserekereskedelem Csomellák, a Feudalista Alaptermékeket Értékcsereberélő Központ (FAÉK) egyszerű embere/

„Ne kezdjetek újabb tarhát,

Minek nektek ingyen farhát?!”

/EU/

„Csodálatos ez az A B B A ölelkező rímszerkezet! Ezt a guglival rögvest lefordítjuk valami aktuális világnyelre és megzenésítjük! Már meg is van a 2022-es év szerelmes világslágere!” /ABBA együttes/

„A 400 az túl sok! Ha annyian lennénk, a gyáva perzsák meg se mernének támadni minket! Ha meg mégis, akkor nem győznénk elcipelni a bezsákolt tetemeiket a csatatérről! Ahogy a minket megéneklő költő mondaná:

          Nehezek a perzsák,

          400 kiló per zsák!

/Leónidász, a spártaiak hős vezére/

„Csodavárótánc?! Még mit nem! Az uniós fejősteh… ööö… pályázati közbeszerzésből frissen felújított vasúti csilivili csoda várónkban tilos a tánc, mert a járólap helyett okosba’ megvett olcsó anyaghibás falicsempe össze-vissza töredezne! Majd a megválasztott országgyűlési képviselő urunk táncol helyettünk is a véletlenül szintén épp most felújított kastélyában, ahol gyönyörűek a járólapok és fantasztikusan van összeillesztve a négyszáz szoros fúga! Mi, hogy az euró közben négyszázszoros?! Kit érdekel?! Különben se terjesszen itt rémhíreket, mert sínbe tetetem a lábát, amikor jön a pesti gyors!” /Dízel Dezső, a Kistelepülési Okosba’ Közbeszerző Intézet (KOKI) sallerügyi főelőadója/

„A pulzusát a világ ujjbegyére támasztó költő ismét rezonanciába került a történésekkel. Úgy érezte, hogy meg kell szólalnia, és bár nem kellett volna, ő mégis megtette. Ez különbözteti meg az öntörvényű géniuszt a normális átlagemberektől, akik önnön földhözragadtságuk foglyaiként nem próbálják magukat saját hajuknál fogva az égbe emelni és onnan mannaként permetezve hirdetni az igét és egyéb szófajokat, hanem mélyet sóhajtva elfogadják a gravitációt és birkaként robotolva tolják a forintot a 800-as álomhatár felé félúton. A költő ölelkező rímei a csuka fogta róka, azaz a munka frontján keményen harcoló kisember kitaposott cipője és eme cipőbe hányt csirkefarhátas répafőzelék kölcsönös egymásra utaltságának szimbólumai. Vegyék, vigyék, olvassák! Ezúttal nem négyet egy százasért, hanem egyet négyszázért!” /Zsindely Zsugorné Mélyalapi Majolika, a Megvető kiadó téglakötésű ponyvaverses köteteinek és költőinek gondozója/

„Mára már 400 euró a forint? Kit érdekel? Nem foglalkozom a hamis mammonnal! Mi, hogy pont fordítva van? Tnirof a órue 004 rám arám?! Jaj, de jó, tudok nyelveken szólni! Végre!” /Pünkösdi Pemete, karizmatikus keresztény/

„Sok országban tettek már olyat, pl. Romániában, hogy levágtak 3 nullát a pénzekről, és ami pl. addig 1000 (régi) lej volt, az 1 (új) lej lett. Lehet, hogy mi, magyarok is erre játszunk az euróval. Akkor vezetjük be, ha 1000 Ft-ot ér, hogy csak le kelljen vágni 3 nullát a végéről... Már 400-nál vagyunk, hajrá!” /M. András, a költő legállandóbb és leghelyiértékesebb kommentelője/

„Lenullázott lejt apálya

Ment dagálytól? Lejt a pálya?

Példánk lőn alvégi román,

S új forint nő régi román?”

/Nem András, a költő legideiglenesebb és leghelyiértéktelenebb kommetelője/

„Drága M. úr, maga ugye nem politikai kampánytanácsadó? Vagy csak keveri az osztogatást a fosztogatással? Az mindenesetre fontos, hogy dupla nullát ne kelljen levágni sehol, mert egyrészt már így is kevés a köztéri illemhely, másrészt a jól hangzó 007-es ügynökből is csak egy sima hetes lesz, amiből tizenkettő egy tucat minden általános iskolában! Mit akar M. úr, üres mozikat és túlcsorduló budikat?!” /Sárdna M., M. András antitézise/

„Mi ez az elmevákuumot okozó szellemi búvárszivattyú?! Nem elég, hogy a forintbedőlés miatt le kell mondanom Nemzetközi Fejleordító Konferencián való részvételemet, ahol egyszerre négyszáz médiaceleb fejét ordíthattam volna le hajastól négyszáz decibellel, erre még ez az elmeroggyant egysejtű is idepetézik egy rímromhalmazt! Ne lássam a félmeztelen Putyin elvtársat rozmárháton lovagolva éhes csukcsföldi jegesmedvék elől menekülni, ha anyám emlékének tett ígéretem ellenére, most nem üvöltöm habzó szájjal káromkodva Frady Endrére, hogy ……… (PERCEKIG TARTÓ FÜLSÜKETÍTŐ FÜTTYSZÓ!!!)” /Puzsér Róbert, kritikus/

„A pénz a legértelmetlenebb dolog a világon. Én megfizethetetlen vagyok, ami nem én, az pedig teljesen értéktelen. Minden másra ott a Mastercard.” /Chuck Norris/

Tavaszi hattyúhaldoklások

Tavaszi szél kócol hangyát,

Kinek testét járja langy át.

Idén szűkösen telt tele,

S gyomra űrrel vala tele.

Ebédre egy sárrög mögött

Talál elhullt bogárdögöt.

Jóízűen harap bele

S hullamérges lesz a bele.

Harang elüti a Delet,

S Dél haldoklik: - Végrendelet

Híján Napom kire hagyom,

Ha majd benő engem a gyom?!

Hát, ily búsan várunk Tavast,

Zé nélkül, mert bár az Avast

Sok vírust irt, mégsem tökély,

S néhai Zé-t vár örök éj…

- Hé, e vers tök hattyúhalál!

Költő kiirtja, kit talál?!

Csapd le fejét bakó, sutty! – int

Az Úr: – Oszt’ majd süsd ki Putyint!

„Hé, te bakó, nincs sütnivalód, hogy engem sütnél ki?! Ennél jobbat nem tudtál kisütni?! Én a sületlenséget preferálom! Jaj, nem akarok sültbolond lenni, inkább csak gyomorforraló scsí leves!” /Putyin elvtárs, minden szovjetek cár atyuskája/

„Eredeti szakmám szak ács,

S bakóvá tett most a baltám,

Viszont nem vagyok jó szakács,

Scsímből senki sosem falt ám!

Levesem fő, forr a dalom,

S ha a well-done elnök is scsí,

Akkor ez már forradalom

Дорогие товарищи!”

/Dunakav Dunakavics Donkanyarov, sztahanovista szak ács és OKJ-s átképzett betanított szakács/

„A scsí (oroszul: щи) egy orosz leves, melynek fő alkotóeleme a savanyú vagy friss káposzta. A scsí az egyik legrégebbi és legkedveltebb étel oroszországban, számos változata létezik, készülhet többféle zöldségből, hússal vagy akár hallal, szalonnával, gombával, és gyakori alkotóeleme a tejföl is, illetve sűrítéshez a liszt. Ahagyomány szerint a jó scsílevest legalább két órán át kell főzni, a fűszereket csak a leves elkészülte előtt 5-10 perccel szabad beletenni; az ínyencek pedig 24 órán át még állni is hagyják az ételt tálalás előtt. Majakovszkij és Csukovszkij is írt verset a népi levesről. Vlagyimir Szorokin drámát írt Scyí címmel. A scsíről dalt írt az 1980-as évek népszerű orosz rockegyüttese, a Szektora Gaza.” /Wikipédia Winnetou, wendégkommentelő/

„Valóságlátás, arányérzék, jó ízlés, józanész és olvasótábor. Ez az öt legfőbb dolog, amit a költő egyetlen versében elveszített. Versszakonként egyet-egyet. Milyen jó, hogy, ha nem is időben, de télvégül abbahagyta! Igaz, nem magától, de azért vannak a jó bakók, hogy a káoszból célzott fejetlenséggel rendet teremtsenek. Jaj nekünk! Ki velünk, ha mi is magunk ellen?!” /Értelem Énokné Érzelem Édua, a Javarészt Ilyen Nagyon Jótlan Agyatlanságokat Negligáló Gőzkieresztés (JINJANG) című egypéldányos irodalmi havilap rezignált recenzora/

„A költő lefejezésével emberjogi hivatalunk teljes mértékben egyetért, hiszen az általa előre megfontolt szándékkal közzétett borzalmas tébolylírák polgári áldozatainak se száma se szeri! Tevékenysége olyan felforgató, mintha egy magáról megfeledkezett király a díszpáholyból vizelne bele a Hattyúk Tavába!” /Skandalum Sömönye, emberi jogi ombudsman és közvágóhídi nyaktiló díler/

„Aki tavasszal nem az újjáéledésről, hanem az elmúlásról ír, annak ragadjon bele a feje a saját kéményébe! Majd mi jó pénzért kivéssük onnan!” /Korom Károly, kéményseprő kisiparos/

„Mi ez a tavaszi halállíra? A tavasz éppen a természet születésének ünnepe. A megújulásról szól, nem a pusztulásról. Jól megírt vers, az tény, hoztad a formádat, amikor a harang elüti a Delet, de mitől vagy ilyen pusztító hangulatban, amikor javul az idő és egyre többet süt a nap?” /M. András, a költő legállandóbb és legtegezőbb kommentelője/

„Hát hogyan is lehetne boldog a költő ügyfelem, drága M. úr, amikor a harang elüti a Delet, amikor újra idebüdösödnek a poloskák, amikor újra előbújnak az NB I-es focisták és amikor az arccal a Szovjetunió felé vezető úton folyton előre megyünk, nem hátra?! Tudja maga, mi az a destruktív futurizmus, M. úr?! Ugye nem?! Sajnos a költő ügyfelem sem és ez is felettébb szomorúvá teszi!” /Dr. Szócső Szecsőné Dumafranczy Dardanella, a költő zugügyvédje, kezelőorvosa, gyógyszerésze és Avon tanácsadónője/

„Biztos, hogy a harang ütötte el a delet ezen a szép tavaszi napon? Mit is ír a Vlagyimír erre az esetre?” /Dr. Ház, Juniorkonyha-díjas szemtelentanú/

„Mit is ír a Vlagyimír, Ház út? Rímelve szóviccelgetünk, dokikám, szóviccelgetünk? A harang, hacsak nem DELETE, akkor tuti, hogy nyomja a dilit és üti a delet! A harangot pedig a pépagyú Putyin rakétája üti. Ha a dél is ütné a rakétát, akkor ez egy dél-harang-rakéta játék lenne, de nem. Ruszkik haza, Ház úr, ruszkik haza!” /Vitalij Vasököl Klicsko, profi nehézsúlyú világbajnok ökölvívó és Kijev polgármestere/

„Mi ez a rettenetesnek is csak emberfeletti jóindulattal nevezhető évszakbarbár ízlésficam?! Ki ez a huszadrangú senkinek is csupán valami elementárisan nagy számmal való felszorzás után nevezhető irodalmi szégyenfolt?! Ha egy medvének annyi esze lenne, mint Frady Endrének, akkor méheket enne! Ha szegény anyám élne, akkor megsütné ezt a verslábszagú csülkös szellemi szemérem sertést és odavetné a hangyák elé! Putyinról pedig nem verset kéne írni, hanem bűnlajstrom mellékletű börtönnaplót!” /Puzsér Róbert, kritikus/

„Nem kell krokodilkönnyeket ejteni, mert tavaszi halott hattyúkat bárki fel tud támasztani, ha van egy kerítés, aminek nekitámaszthatja és odarögzítheti őket, hogy föl ne boruljanak. Én viszont kerítés nélkül is fel tudom támasztani őket. A titok az, hogy miután felállítottam őket, NEM MERNEK felborulni.” /Chuck Norris/

Északi osztálykiránduló szonett

Szomszéd knédlijét épp csenem,

Mikor ’Ne!’ dörren rám (cseh ’Nem!’).

Éhesen futok, mert Prága

Minden kajáldája drága.

Tanár vagyok, magyar tanár,

S oly terméket, amin van ár,

Nem vehetek, max, ha lopok,

Aztán uzsgyi, rejts el Chopok!

Éhbérek a magyar bérek,

Szomorú, hogy ennyit érek,

Tán menedékjogot kérek.

Jaj, tót rendőr űz, mint tatár,

Lő rám, hallom, ürül a tár,

Mégis jó, hogy itt a határ…

 Ajánlás:

Herceg, béremelés kéne,

Hogyha leszek nyugger néne,

Ne kelljen már ještĕ jednem

Életpályamodellkednem!

„Béremelés, hát persze! Mi ne kéne még?! Feleségül ne vegyem?! Amúgy pedig ne zabálja magát tele lopott knédlivel, mert beszakad maga alatt a kifutó, amikor nyugdíjas életpálymodellként végigcsoszog rajta az SZTK járókeretével!” /Herceg Huba, béremelési ombudsman és ajánlószelvény díler/

„A leghatározottabban tiltakozom! Egy öntudatos és becsületes tanár sosem lop, inkább éhen hal! De előbb elrejtőzik szégyenében. Ezért dől ki annyi csontváz Magyarország szekrényeiből.” /Egyszálbél Elemérné Éhkopp Édua, középiskolai osztályfőnök/

„A költő a szűkölködő női pedagógus megszemélyesítésével a tanári pálya elnőiesedését és az ezzel párhuzamos ellehetetlenülését is szimbolizálja, hiszen az állam akkor sem adna a nőknek egyenlő munkáért egyenlő bért, ha százan bíztatnák, hiszen az egyenlő szónak csak a középfokát - egyenlőbb - ismeri, az alapfokát nem. Ez nem azt jelenti, hogy egy férfi tanár meg tud élni a fizetéséből, de ő esténként könnyebben eljár vagont rakodni, vagy hullát mosni. A tanárnő ilyenkor ingyen és bérmentve feleség, anya, szakácsnő, takarítónő, mosónő és dolgozatjavító robot is egyben, miközben folyamatosan szülnie is kell, mert ezt várja tőle a nemzet. A költő ismét odatette magát, ahol eddig még nem volt, de így most már más sem lesz. Remekműalkotásvágyálompor!” /Isapuréshomu Vogymukné Feheruárumeneh Hodiutureá, Szociális Ősköltészetet Rettenthetetlen Poézissel Alkotó Magyar Anyák Csoportja (SZŐRPAMACS) főfője/

„Azért ilyen alacsony a tanárok fizetése, mert a döntéshozók is voltak diákok.” /M. András, a költő legállandóbb és legleegyszerűsítőbb kommentelője/

„Igaza van M. úr, jól látja a helyzetet! Rettenetes tanáraim voltak, gyűlöltem őket! A töritanár képes volt egyest adni, mert azt mondtam, hogy Mária és Jézus is ősmagyar volt! A matektanárom kiröhögött, amikor bebizonyítottam, hogy egyszer egy az kettő, a földrajztanár pedig megszégyenített, amikor az egész osztály előtt követelte, hogy mutassam meg a térképen mind a harminchárom tengert, ami szerintem Nagy-Magyarország partjait mosta! Szerintem így is túl vannak fizetve! Haljon éhen az összes! Ahogy a mondás tartja: Négy lába van az olcsó húsnak, mégis bő lére van eresztve!” /Suberda Sebő, a Tanárokat Éhbéren Szerződtető Tébolyminisztériumi Alosztály (TÉSZTA) gazdasági igazgatója/

„Teljes a képzavar! Hogyan kerül az éhbéres magyar tanár Prágába, és miért jár csehül, ha magyar? Egyáltalán mi jár neki?” /Dr Ház Juniorkonyha-díjas járványfelügyelő/

„Ház doktor úr, íme, a válaszok a kérdései sorrendjében: Osztálykirándul. Nem a magyarsága, hanem a tanársága miatt jár csehül. A szája.” /Okos Ottó, a tökéletesen megfelelő mindent megfelelő/

„Aki tanár akar lenni,

ELTE-re kell annak menni,

Ott kell annak megtanulni, 

Hogy kell a pályát elhagyni.

 Aki tanár akar lenni,

Pokolra kell annak menni,

Ott vannak a pénzes kutyák, 

Ők is, kölkeik is buták.

 Arcomon ránc mindhalálig,

Kicsengetés fémhangjáig,

Kicsi nekem ez a bér,

Berúgok, de mit sem ér.”

/pedagógus népdal/

„Nem kornyikálni kéne, meg virsi-verselgetni, hanem megtanulni, hogy a ’még egyszer’ csehül nem ’ještĕ jednem’, hanem ’ještĕ jednou’! Értem én, hogy rímkényszer, meg minden, de azért kéne annyira tudni csehül, hogy verstanilag ne álljunk csehül! Egy jól fizetett, világlátott pedagógusnak kell legalább annyit tudnia, mint egy prágai ebnek, aki csehül csahol! NEM ENG.!” /Csehszlovák Csongor, a Csodagazdag Oktatók Reményteljes Országlását Szervező Lyukaszsebű Alapítvány (CSOROSZLYA) irodalmi melléktermékellenőre/

„Ha meguntam, hogy mindig éhezek,

Majd osztálykirándulgatok, mert osztálykirándulni élvezet,

De szóba se jöhet Csehszlovákia,

Csak egy egyházi iskola, hol ingyen a menzakaja,

Aha-ha!”

/Káefté Kösztöny, koplaló középiskolai karvezető/

„Magyarországon csak azok a szerencsétlen balekok mennek tanárnak, akik gyerekkorukban nem tudtak egy egyeneset belerúgni a labdába! Én profi focistaként napi egy-másfél órát lötyögök a pályán és kapok havi tíz millát! Nem sírni kéne, sztrájkolni, meg polgári engedetlenkedni, hanem megtanulni focizni! Gyógytornás gyökerek!” /Sörhas II Sömönye, a fülcsóti Pandémia Foci Cuccmány (PAFC) csere balbekkje/

„Nem nyafogni kell, tanárok, hanem keményen megfogni a munka végét, mint én is tettem víz-gázszerelő koromban és becsületes úton meggazdagodni, ugye Andi! Kis lépésekben kell haladni, élére kell állítani minden milliárdot! Aki a kis százmilliót nem becsüli, az a nagy kilencszázmilliót nem érdemli! Van annak, aki el nem issza azt a közpénzt, ami hirtelen ellepte a semmiből! Egészségünkre, Andi!” /Mészáros Lőrinc, kétkezi multimilliárdos/

„Anyám emlékére esküszöm, esküszöm, hogy ezt tovább nem tűröm, nem tűröm! Frady Endrével ellentétben én voltam éhbérért foglalkoztatott tanár, mégsem írtam verset róla! Frady Endre ugyanaz az irodalomnak, mint Vlagyimir Putyin az emberiségnek - legeslegelső számú közellenség! Cakkosra harapdálom a hónaljamat, ha még egy ilyen társadalmi problémának álcázott elmekórtani mellékterméket kell végigöklendeznem! Tudatmódosítószertornából való felmentésemet szeretném kérni, vagy különben az evolúciós láncon visszacsúszva és is ugyanolyan egysejtű papucsállatka leszek, mint ez a szellemi szennyvízgyűjtő aknafenék!” /Puzsér Róbert, kritikus/

„Aki nem fizeti meg a tanárokat, annak én fizetek meg! Belefojtom a köldökömbe!” /Chuck Norris/