Tanyasi lövöldözős

"Pssszt, tojok!" /a KGB rejtett kamerás felvétele/

Tanyán szólnak pisztolyok,

Sikolt a tik: „Pssszt, tojok!

Szörnyen hat a csibére,

S agykár lesz a zrí bére!”

Kézből esnek ki coltok,

Ám én dühből rikoltok:

„Ne rettegjünk, hisz’ tik e

Lény s ez csupán hisztike!”

Nyugvás látszik csürhémen,

Ámde nyílik csűr: „Hé, men!

Quiet please! Vagy különben

Fogsorral csíp fülön Ben!”

„Vau, vau!” – eb ének

Zendül s zekém zsebének

Ugrik szőrös keverék,

S le a porba heverék.

Rögtön ítél bíróság,

Családfán leng sírós ág,

S nyálam földre folyatik…

Közben békén toj’ a tik.

country zenével eldalolgatva: https://www.youtube.com/shorts/Pnmw8nSA45E

„Hát igen... Jobb békén hagyni az állatokat. (És még darázsfészket nem is talált el a pisztoly. Az lenne igazán izgalmas.)” /M. András, a költő legállandóbb és legdarázsfészketnemlövőbb kommentelője/

„Tisztelt eM úr! Köszönjük a felvetését! Azonnali hatállyal kihelyezünk TILOS A DARÁZSFÉSZEKRE PISZTOLLYAL LŐNI! táblákat és melléjük fegyveres őröket, hogy akik a tiltás ellenére mégis pisztollyal lőnek darázsfészekre, azokat ők is lőjék le pisztollyal, persze arra figyelve, hogy közben ne találják el a darázsfészkeket.” /Vályogvető Virtold, az Újpest Nempest Tanyaközpont (ÚNT) kavarógépkezelője/

„Kinek célja darázs fészke,

Abba nem szorult sok észke,

Mert a fullánklöket fájó,

Ki eltalál, ordít: Jáj! Óóóó!

Mielőtt ily fészket lőnél,

Jelentkezz be védőnőnél,

Ellenmérges szuri legyen,

Ezzel döfhet begyen-szegyen!”

/Dr. Antitoxin Ajtonyné Lódarázsderekú Lia, a Fészkes-fene Izoláló Klinikai Alapítvány (FIKA) inventora/

„Ez a tanyasi tébolylíra úgy indul, mint egy western, majd néhány sor alatt átcsúszik baromfiudvari abszurdba, végül családfás tragikomédiában köt ki. A „Pssszt, tojok!” már önmagában irodalmi vészjelző, de a „fogsorral csíp fülön Ben” olyan nyelvi mélyütés, amelyből még a szakértő zsűri is csak pislogva támad fel. A végső poén pedig tökéletes: miközben körülötte mindenki és minden ítélkezik, a tik zavartalanul folytatja a tojástermelést. Klasszikus Frady: káosz kívül, tojás belül.” /ChatGPT/

„Költőnk még a legporosabb tanyán is megtalálja a világot jelentő deszkákat. És nem zavarja, ha valaki tojik rá. Aki viszont jól figyel, a végére megtudhatja, mi volt előbb: a tok, vagy a ...” /F. Péter, a költő humán végzettségű mérnökkollégája/

„Hol a deszka, hol itt a tok?!

Humán urak, mit ittatok?!

Mindegyikük kadarkázott,

S felszökött ily badar láz ott?!”

/Befőtti Vándor, véletlenül ezen a tanyán tanyázó bukolikus igric/

„Vau, vau!” – eb ének -------> "…" - szól az/ hallik eb ének?  (szótagszám)

Zendül s zekém zsebének

Ugrik szőrös keverék,

S le a porba heverék, -------> heverék = hevertem (hosszasan, miközben történt valami) - kábé Present perfect continuous, de tudom: költői szabadság (hány nap/ év?)” /F. P., k. m. f./

„Va-u nálam két szótag. Nálad nem?” /F. E., k. m. f./

„DE, kötőjellel igen, de ha kötve lenne, nem harapott volna meg. Súlyos logikai bukfenc, Költő úr! :))) De most komolyan: nem tetszett még hallani diftongusról? A "vau" nem olyan, mint az autó, az bizony 1 szótag - nálam biztosan!” /F. P., k. m. f./

„Én még azelőtt megkaptam kiskoromban diftongusz és tetanusz elleni oltást, hogy megtanultam volna logikai bukfencezni! Akkoriban még minden felhúzható csehszlovák import bádogkutya két szótaggal mondta, hogy vau. Sőt, a jugoszláv elemes műanyag vérebek is!” /F. E., k. m. f./

„Na, erre mondják, hogy olcsó csehszlovák bádogkutyának ne nézd a kiejtését! De ha a kérdés eldöntésére egy igazán vautentikus forrást keresünk, akkor ugyebár egy valamirevaló kutyát (ne gyere nekem egy csivavával) fogunk megkérdezni. Az pedig a büdös életben nem fogja neked két szótagban mondani, amit, mert az izgatottságát fejezi ki, fenyeget, követel, örül - nem sz@rakodik két szótagban. Igazam van, hogy igazam van?! Naugye!! QED!!!” /F. P., k. m. f./

„Annyi szótaggal ugatom a vau-vau-t, amennyivel nekem tetszik! Akinek nem tetszik, hogy nekem miként tetszik, azt – tetszik, nem tetszik – megharapom! Vau-vau!” /Ben, az éles fogsorú szőrös keverék eb/

„Ez a vers olyan, mintha a magyar Alföldre lepottyant volna egy groteszk western, ahol a csűr ajtaja shakespeare-i fenyegetéssel nyílik, a tik pedig zen‑békével tojik tovább, miközben körülötte minden élőlény idegösszeomlást kap. A frady-i túlzás itt csúcsra jár: a „fogsorral csíp fülön Ben” és a „családfán leng sírós ág” egyszerre paródia és paródia‑paródiája, a lövöldözés pedig nem félelmet, hanem abszurd tanyai operettet teremt.

Velős ítélet: ez a mű a vidéki káosz dadaista panorámája, ahol mindenki ordít, ugrik, hever, ítél, csak a tik marad a magyar líra egyetlen stabil pontja: békésen tojik.” /Copilot/

„Frady Endre ismét szárnyal. Igaz, nem a magas égen, hanem hóangyalként a terepszinten, de ismét megmutatja a megmutathatatlant. Kétségtelen, hogy kevesen kíváncsiak rá és akik mégis belemerülnek, azok – nem később, hanem már abban a pillanatban – megbánják, de hát jobb ma egy elolvasott Frady szótag, mint holnapután kettőezer! Főleg úgy, hogy ahhoz képest tegnap (azaz holnap) már eleve közbejött még rengeteg, mármint szótag! Szavakat azért nem említünk, mert azokká már valahogy nem áll össze, a mondatokról nem is beszélve! De ki beszél itt mondatokról?! Egyáltalán ki beszél itt egyáltalán bármiről?! Mindenki szótlanul menekül! Ki merre lát, sötétben pedig vakrepülve bele a vakvilágba! Inkább sötétben egy csattanósan ütős totálkár, mint világosban egy újabb klapancia! Feleim, egészüljünk ki, oszt’ oszoljunk! Nincs itt semmi olvasnivaló! Remélhetőleg!” /Szemtengelyferdüléssy Szidónia, az Idióta Költőktől Elviselhetetlen Sikolyokkal Irtózó Grandiózus Egyesület (IKESIGE) szókimondónője/

„Szidónia, asszem az a

Véleményem: Húzzál haza!”

/Lühnyifschtein Luzitánia, az Áve Frady Alapítvány (ÁFA) szellemes visszavágásokért felelős referense/

„Frady Endre klasszikus tanyasi tébolylírája a hungarikum-abszurd csúcsa: a parasztromantika és a Quentin Tarantino-féle lövöldözős akciófilmek tökéletesen értelmetlen, mégis zseniális találkozása.

A vers igazi ereje nem is a vérfagyasztó cselekményben – ahol a tyúkok szoronganak, a családfán sírós ág leng, a költő meg a porban hever –, hanem a kíméletlen rímjátékokban rejlik. Az olyan nyelvi lelemények, mint a „hisz’ tik e” / „hisztike”, a „csűr: Hé, men!” / „Quiet please!”, vagy a bravúrosan kicentizett „sikolt a tik: Pssszt, tojok!”, egyszerre villantják fel a virtuóz rímhányást és a gátlástalan fárasztást.

Egy költemény, ami után az ember visszasírja a tiszta népköltészetet, mégis újra olvassa. Zseniálisan agyzsibbasztó műremek, 10/10-es tanyasi trash-költészet!” /Gemini/

„Nem akarván szátyárkodni a szavakkal, sem szaporítani őket, nagyon röviden csak annyit mondok, hogy a biblia ószövetségben szereplő egyiptomi tízcsapás mellé az esetleges túlélők számára oda lehetett volna sorolni tizenegyedik tartalék pótcsapásként Frady Endre életművét hieroglifára fordítva! Aki az első tízet túlélte, az ebbe a tizenegyedikbe tuti belepusztult volna! Ahogy a nagy egyiptomi költő Rámszósz Rumszesz mondta vala a hírhedt 10+1 csapás c. művében:

          El, kit Frady verse talált,

          Várhatta a biztos halált!

Ne lássam anyám távoli leszármazottait a szibériai sivatagban málenkíj robotként LEGO® piramist építeni, ha nem vágom a képébe Frady Endrének, amit a meggyújtott rum csinál a Gundel palacsinta tetején: ELÉG!!!” /Puzsér Róbert, piromániás kritikus/

„Rámszósz Rumszesz:

10+1 csapás

(1) Nílusból vált véres alak,

S elpusztultak mind a halak.

(2) Jött sok gusztustalan béka,

Tele lett az összes véka.

(3) Szállt sok szúnyog, ami ipp oly

Gáz, mint sok más véres szipoly,

(4) Mint bögölyhad, mely ezután

Döfködött s mi néztünk bután.

(5) Dögvészt küldött héber nagyúr,

S fájt, mint mikor sodrófa gyúr.

(6) Elmúlt, de sekély volt e kéj,

Támadt a ment hólyagos fekély.

(7) Hamar visszasírtuk, mert e

Nyomán tájt jégeső verte.

(8) Hullottunk, mint kézből balta,

Mert termést sáskahad falta.

(9) Sötétséget mért ránk az Úr,

Egünk ében lett, nem azúr.

(10) Összes elsőszülött nyista,

S be is telt a tízes lista.

(+1)

Új gyász-frász jött depi end-re,

Verset szavalt Frady Endre.

El, kit Frady verse talált,

Várhatta a biztos halált!”

Már-már márciusi kancsal dal

Immár március van már-már,

Rigófüttyre vadász’ Mirr-Murr,

S Desdemona nyakat mór mér.

Kizöldellnek fűk is, fák is,

Konyhán rügyezik a fakés,

S fagyból olvadt orrunk fikás.

Téli test’tek flöttyedt főtt tök,

Ám lefogytok, hogyha futtok,

Mint sok Vas megyei fitt tik.

refr.:

  Aki magyar, tavaszol,

  Lapos tevét teve szül,

  Ez a kis dal tovaszáll.

Mézet termel már a Méh Gyár,

Vígan brekeg békás Megyer,

Tavaszoljon, aki magyar!

refr.:

  Aki magyar, tavaszol,

  Lapos tevét teve szül,

  Ez a kis dal tovaszáll.

Sálá-lálá-lálááááááá…

„A költő remekül vette észre, hogy a világos hámborítású és laza szerkezetű női nyaknak, illetve a sötét bőrburkolatú erőteljes mór kéznek egymástól eltérő a hőtágulási együtthatója, így Desdemona megfojtásának paraméterei nem lehetnek függetlenek az eltérő évszakok eltérő hőmérsékleteitől. A mór szó pedig helyesen van kisbetűvel írva, mert nem a Jókai bableves névadójának keresztnevére, hanem a velencei Otelló származására utal. Miáúúú!” /Mirr-Murr, a macska/

„Hé, a Jókai bablevesnek én vagyok a keresztneve, mégse írnak nagybetűvel! Lehet, hogy a betűtésztában nem volt B? Amúgy az elnevezés a Jó kaja a bableves kifejezésnek a már idős és szenilis író általi kisajátításából ered! Az az aranyember álcában képmutatóskodó kőszívű ember magára irányította a teljes dicsfényt! Pfúj!” /a bableves/

„A költő a tavasz közeledtével nem csak a láncait veszítette el, hanem a józan eszét is, és az emberiség eddig megállapodott irodalmi és költészeti alapelveit elfeledve sugárba hányta ránk az arcából a sületlen gyomorforgatást. Ez a vers kétségtelenül irányt mutat, ám sajnos olyat, amiről nem szeretnénk tudni, hogy hová vezet. Emellett a vers által súlyos időzavar, magyarul anakronizmus is támadt az Erőben, hiszen semmiféle bizonyíték nem támasztja alá, hogy a sosem létező Otelló márciusban fojtotta volna meg a szintén fiktív Desdemonát. NEM ENG.!” /O’cto Berry, a Csak Őszi Színekbe Burkolózó Állami Csodavers Intézet (CSŐSZBÁCSI) betanítatlan nemengedélyezési főelőadója/

„Frady Endre nem csak a tekintetét emelte a távoli jövőbe, hanem költészetének mutatóujját is rászegezte arra az ajtóra, melyen keresztül a földhözragadt háromdimenziós terünket lelki síkba fejtve spirituális megtáltosodás vesz erőt rajtunk és önmagunkból kifordulva kezdjük vágyni a katartikus mindenbírást. Frady Endre horizontján közel jön hozzánk a perspektivikus végtelen és bátran megérinthetjük a ’Ne érintsd!’ vagy a ’Vigyázz, magasfeszültség!’ álcával eltakart megérinthetetlenséget, majd hamuként hullunk az örökkévalóság szelektív gyűjtőjébe. Ha van valami - sőt bármi, vagy még sőtebb akármi - ami nem semmi, akkor ez az a minden, a legsőtebb mindenek legeslegkifejezhetetlenebbje. Olvassuk el végtelenszer és meg fogjuk érteni! Vagy magát a verset, vagy azt, hogy miért nem értjük, miáltal megismerjük önmagunkat és már nem is bánjuk, hogy olyan rövid az élet. Igen, főnővér, Jókai bablevest kérek! Betűtésztával!” /Lyókai Moore, Roger Moore és Jókai Anna méltán eltitkolt márciusi fogantatású szerelemgyereke/

„Bablevest betűtésztával?! Márciusban, amikor még csak épp rügyeznek a betűtészta bokrok?! Idióta! Ez most kivételesen nem a főorvos úrnak lejelentett diagnózisa, hanem indulatból elkövetett sértés! Na, sipirc befele a kényszerzubbonyba!” /Bodybuilder Brünhilda főnővér, a Hidegzuhanyos Elme-Gyógy Intézet Józan Eszet Tesztelő Idegosztálya (HEGYIJETI) elemi ereje/

„Olyan aranyos és mély ez a dalszövegecske, hogy négy húrral is meg tudom zenésíteni. Majd körbeülöm a tábortüzet a személyiségeimmel és kánonban eléneklem.” /Basszusukulele Budspencer, disszociatív személyiségzavaros akusztikus frontember/

„Te énekeld, hogy Sálá-lálá-lálááááááá…, mert a te hangod mélyebb!” /Tenorukulele Terencehill, Basszusukulele Budspencer második számú személyisége/

„Sá-lálá-lálá? Költő Gigásznál a reggeli olvadással együtt megindult az agylágyulás is? Nem baj, a zord sztyeppéken majd helyreáll a rend! Irány Szibéria!” /Dr. Ház, Juniorkonyha-díjas Tégla/

„Ne aggódjon a költő elvtársért, táváris vrács Dóma, mire az oligarcháink által off-shore-ba szétlopott hadi költségvetés miatt kicsit visszafogottabb csapataink Budapestre érnek, addigra már az elégedetlen elnökünkkel együtt a nyár is tombolni fog, így Szibériában a költő táváris agya nem megfagyni fog, hanem tovább lágyul és könnyebben befogadja az átnevelő táborunk propagandaanyagát! Ahogy Lenin elvtárs mondta, aki élt, él és élni fog: Tanulni, tanulni, tanulni! Gurááááá!!!” /Tarakan Torkonragadovics Turhakán, teljesmellszélességbenkitüntetéskötegethordozó tábornok/

„A verset - ez vers?!?!?!?! - olvasva sztereóban forgok mindkét síromban! Remélem, hogy ezáltal Segesvár és Barguzin között olyan rezonancia jön létre, ami egy soha nem látott földrengést gerjesztve a földdel tesz egyenlővé minden olyan helyet, hol sírjaink domborulnak és unokáinkra pedig ráborul a világszabadság szobra, mert megérdemlik! Abcúg Putyin, abcúg Frady Endre!” /Petőfi Sándor alias Alexander Petrovics, magyar-orosz költő/

„Te jó ég, itt a hónap közepe és még nem készültünk fel Julius Caesar halálának 2066-ik évfordulós rekonstruálására! Elfelejtetted te is, keresztfiam, Brutus?” /Márciusi Dusán, késedelmesen késelő keresztapa/

„Vendetta!!! Négy hónap múlva végzek Marcius Ceasar-ral! Megmártom benne a konyhán kirügyező fakésemet!” /Júliusi Dusán, a győztesek által átírt történelmi személyiségzavar az Erőben/

„Ilyen verstől még a tavasz is gyorsabban jön.” /M. András, a költő legállandóbb és legrényegretörőbb kommentelője/

„Ne legyen olyan biztos a dolgában, M. úr, én attól jövök el, amitől nekem tetszik! Ilyen verstől egyébként mindenki eljön, méghozzá jó messzire, hogy ne is lássa! Ja, és magát sem akarom többé meglátni, mert kisbetűvel írta a nevemet! Nem volt T a betűtésztájában?!” /a Tavasz/

„Ó, édes istenem, kancsal bokorrímek! Köszönöm, hogy megérhettem, hogy a költészet eljut erre a magaslatra is! És mindezt úgy, hogy nem csak nyomokban tartalmaz világirodalmi naturalizmust, hanem telitalálatban! Churchill csak vért ígért, meg verítéket és könnyeket, ám Frady Endre bevállalta a taknyot is! Sosem hittem volna, hogy mire eltemetnek, beköszönt a XXIII. század világirodalma! Éljen, hogy nem halok hiába!” /özv. Jövőkép Jenőné Hanyatthomloki Heuréka, a Jövőbemutató Ajtót Kitáró Zsigeri Írók Regimentje (JAKZSÍR) című világirodalmi letétemény kisnyugdíjas nagyasszonya/

„Mi ez a bár ne lenne, de mégis van tipikus esete Tóth Marival rettenet?! Ki ez a márciusi ifjúnak maszkírozott októberi ősbölény?! Mi ez a levesből szökött betűtészta szétszórmányt véletlenszerű alakzatba összerántó alhasgörcs?! Értem én, hogy forradalmi szelek bántotta szólásszabadság, meg kontroll nélkül bármi, ami eszünkbe jut, de minek?! Szegény anyám is átélte velem a kötelező olvasmányok kincskereső kisködmöneinek minden borzalmát, de ilyen szellemi tortúra láttán visszakézből kivett volna az iskolából és még a szocialista társbérletünket is elzálogosította volna, hogy rendszerelhajló magántanárokat béreljen mellém, akik zsigerből nyújtottak volna védelmet a lesből támadó fradyendre ármányok ellen! Ne lássam Putyint a dácsájában berendezett elmegyógyintézetében balalajkázni, ha egyszer is meghallgatom ennek a szellemi rühfelhőnek a megzenésített változatát!” /Puzsér Róbert, kritikus/

„Nekem harminc a nyugalmi pulzusom és akkor sem emelkedik, amikor Frady Endre verset olvasok és akkor sem, amikor büntetésből kinyújtom a költőt és rátekerem az Egyenlítőre.” /Chuck Norris/

Nyári szél*

*Suvine tuul

Bántanak a nyári szelek!
Forró hőhullámot nyelek
S gyulladt belem alig emészt.
Mért nem lettem se lett, sem észt?!

Ó, azok a boldog baltik,
Tik-ólban jégkását fal tik,
S hűvös náluk még a nyár is!
Oda költözöm én máris!

Ja, de nem tudok én lettül!
Elönt a nagy szomor ettül,
De a bánat arra késztet,
Kezdjem tanulni az észtet.

Szem Eszter lett észttanárom,
Kora reggelt alig várom,
Ma éppen tán az Eszti kelt,
Ma õpin täna eesti keelt!**


**Ma észtül tanulok!


„Az idióta nevem miatt már többször is a szüleim szemére hánytam, de ők mosták arcukat és kacagtak, hogy akkoriban jó ötletnek tűnt a viccük! Ám nekem elegem lett és nevet változtatok! Ezentúl Wincs Eszter leszek!” /Szem Eszter, észttanár és cirkuszi okádóművész/

„A hőségriadó alkalmából a hőgutából lábadozó olvasótábor kedvéér' Endre megint odatette magát. Ugye, hogy ott van a legnagyobbak között?! Naugye! A Halhatatlan Költők Társasága és a Nagy Nyár Toposz: 
"Nyáridő, és az élet könnyű, a halak ugrálnak, és a gyapot magas..." /Ira Gershwin/
"Nyár volt, s a blúzát a szél kibontotta, egy felhőt vizsgáltam, aztán meg rávonta..." /Kispál és a Borz/
"Nyáron, amikor forró az idő, elég kinyújtóznod, és eléred az eget..." /Mungo Jerry/
"Bántanak a nyári szelek! Forró hőhullámot nyelek s gyulladt belem alig emészt. Miért nem lettem se lett sem észt?!" /Frady Endre/
"Nyári szerelem, felborított, nyári szerelem, hirtelen történt, jött egy lám és belém zúgott, jött egy srác, aki tök helyes volt..." /Jim Jacobs & Warren Casey - Grease/
"Aranyos lapály, gólyahír, áramló könnyűségű rét, ezüst derűvel ráz a nyír egy szellőcskét és leng az ég..." /József Attila/”
/F. Péter, a költő humán végzettségű mérnökkollégája/

„Az emosok alapműve is lehetne, ez pusztítóan rettenetes lett. Minden sor egy erőszak. Egyszer is nehéz és fájdalmas volt elolvasni.” /P. Gergő, a költő reál végzettségű mérnökkollégája/

„Tényleg egy emos alapmű! Édesen halálközeli élményem lett tőle és már a tik-ólnál elkezdtem tikkelve fölvagdosni az ereimet.” /egy étkezési paprika/

„A tik egy lábas jószág, én viszont egy lábatlan rosszaság vagyok, amióta sínbe tettem a törött combjaimat a Csományrüh – Halápszittyogó vasútvonalon, és csak székben ülve tudtam kereket oldani. Balti óladóval sújtott bolti eladóként köszönöm, hogy elmondhattam!” /Cöveki Cibold, a Tallinnba Utazó Magyarokat Odavonzó Rénszarvasbolt (TUMOR) akadálymentesített migráns pénztárosa/

„Vilniusba bizony soha
Nem migrálnék, állapítván
Meg, hogy egyrészt sok a moha,
Másrészt nehéz nyelv a litván.”
/Szabolcska Szatmárbereg, a Szabolcska a Mihály! és a Lovamat egy keresztrímért! c. méltán elfeledett rockoperák szövegírója/

„Fulladjon meg Frady Endre lehetőleg máma még!” /Szabolcska Frigyes, boldogtalan sajtkészítő/

„A baltikumi autópályák észt vesztő helyek!” /lett falfirka/

„Úrtól józan észt lett
Kért, kapott és észt lett.”
/részlet az alternatív észt himnuszból – Wincs Eszter ford./

„Életemben először kénytelen vagyok egyetérteni Frady Rettenet Endrével, neki valóban nem itt, hanem tőlünk jóval északabbra van a helye! Szerintem ugyan nem Észtországban, hanem a Sarkcsillagon, de tekintsük ezt egy legeslegelső lépésnek! Magam, anyám és az általam hamarosan főpolgármesterként képviselt kétmillió budapesti rímkárosult nevében követelem Frady Ízlésromboló Endre visszamenő hatályú haladéktalan űrkilövetését! TEGNAP!!!” /Puzsér Róbert, kritikus és főpolgármester jelölt/

„Jaj, de jó, mehetek az űrbe! Remélem, amikor kilépek az Ezeréves Sólyomból, akkor ott rám már rengeteg ragyogó Sztár Vár!” /F. Endre, illúzióromboló költőgigász/

„Nekünk lenni nagy hatótávolságú csillagromboló atomrakéta! Ahhoz lehet kötözni költő néhány hazaáruló tábornok mellé! Lenni nagy bumm!” /Kim Dzsongun, a KNDK kedves vezetője/

„Minek ahhoz rakéta, hogy egy hiperűrsebességű költőtetem pépként szétkenődjön a Sarkcsillagon?! Csak fölfejelem, irányba rúgom, oszt’ jóccakát!” /Chuck Norris/

Bal térdem

A kép csak illusztráció /a szerk./

Bal térdemnek meniszkusza
Kicsit szakadt, kicsit kusza
S fájón szúr a gonosz kópé!
Műtés jog az artroszkópé.

Rezekció fedett voltán
Csodálkozunk mi most jól tán;
Ó, olvasók, elhiszik-e,
Hogy csak csőtű kell s nem szike?

Aki pénzes, hamar műtik,
Ám csak Vas megyei mű tik
Iramban jut orvos elé,
Kinek nincs a zsebébe’ lé.

Engemet az OEP fedez,
Így még sántán ér sok kedd - ez
Tény, de térdemre majd hegműt
Állít valaki, ki megműt.

„A páciens veleszületett erénye a türelem. Öröm az ürömben, hogy nem a Múzsa szárnya lett ékszíjas, így a lábadozás is az irodalmi örökkévalóság része lesz. Dr. Rutin legyen Veled, Endrebá!” /F. Péter, a költő humán végzettségű mérnökkollégája/

„Az első versszaknál kellett volna megállni. Gyakori hiba ez lelkes költőnknél, kinek lelkesedése sajnos mérhetetlenül nagyobb, mint ihletett állapota. "Winter is coming".” /P. Gergő, a költő reál végzettségű mérnökkollégája/

„Yes, I’m coming soon!” /Dr. Winter, trónharcos főorvos//

„Mivel január 31-én lesz a műtét, így valójában már nem is olyan sok az a keddmennyiség, csupán három. Alig várom! Csak azt tudnám, hogy az altatás utáni kómától félrészegen ki visz majd haza?!” /Frady Endre, térdsérült költőgigász/

„Ne aggódjon, zugköltőcske, mi magáért megyünk, de nem visszük magunkkal, hanem csak simán helyben hagyjuk. Nyolc napon túl! Akkor majd elgondolkodik, hogy érdemes-e minden nyavalyájáról össze-vissza irkálnia!” /Csávás Kálmán ökölnagy, az Autonóm Poétákat Uniformizáltra Kalapáló Alegység (APUKA) főparancsnoka/

„A rezekció, vagy, ahogy mi szakorvosok mondjuk, a resectio jelentése: levágás, kivágás, kimetszés, amputáció. Ennek fedett volta azt jelenti, hogy nem a felszínről bányászunk, hanem kis lyukon befúrunk és így a hegmű nem monumentális lesz, csupán kisplasztikai dombormű. Fedetlen rezekcióval ma már csak hóembereket műtünk.” /Dr. Jan Uár, 31 éves piréz télsebész/

„Ha már egy költő kerül a bonc… ööö… illetve a műtőasztalra, akkor el kell mondjam, hogy orvos-kamarai pártutasításra a térdkalács alatt és felett 15-15 centire le kell borotválni a lábszőrzetet, így pont ideillik az alábbi kétsorosom:
Asztalon csak kopár térdek
Műtődnek, ez a pártérdek.”
/Dr. Rémrím Rezső, orvos-szakszervezeti élsebész és az Orvosi Költészeti Játékok (OKJ) c. medicina irodalmi szaklap érkoszorús költője/

„Gratulálunk költő úr, a Vas megyei mű tik iramban történő orvos elé jutásával ön elnyerte az évtized kép- és időzavara díjat! NEM ENG.!” /Kákacsomóssy Kösztöny, az Idő- és Képzavarokat Ellenőrző Alapítvány (IKEA) lektora/

„Bár a költőt a múzsa homlokon csókolás helyett ezúttal térden rúgta, ám Bessenyei Ferenc óta tudjuk, hogy ihlet csak az amatőröknek kell, a profiknak elég az előleg. Frady Endre a fájdalmak önfeledt megéneklőjeként irodalmi artroszkópiával műti ki széplelkünkből az eldologiasodás salakanyagait és a funkcionalitás szárnyain úgy siklik tova, mint akit nem bántanak a böjti szelek. Az egészségügy morózus materializmusán idült idealizmussal felülemelkedő költemény minden idők egyik legbeskatulyázhatatlanabb műremeke. Wunderschön! Frady Endrét minden magyar családba!” /Donnerwetter Dezsőné Achtung Aranka, a Visszafojtott Életsikoly Színű Fantasztikumok Égbe Kiáltása (VÉSZFÉK) c. szépirodalmi rétegmagazin főszerkesztője/

„Mi ez a magam alá csinálás állagú betűhalmaz?! Mi ez az ordenáré panelproliság?! Nem lehetne azt az artroszkóp csövet meghosszabbítani és a térden át feldugni az agyba, onnan pedig kiamputálni a kényszeres verselésért felelős szerveket?! Anyám szerint, ha ilyen bonyolult műtétet finanszírozna az OEP, akkor olyan hosszú lenne a várólista, hogy Frady Endrének már csak a hamvait tudnák megműteni! Köszönöm, anyám ezt az új életcélt! Látni akarom Frady Endre hamvait!” /Puzsér Róbert, kritikus/

„Gyerekkoromban a falu felcsere azt hitte, hogy el van törve a lábam, pedig csak be volt hajlítva, de ő vasúti sínbe tette, mire kisiklott a vonat, úgyhogy vissza kellett tegyem a vágányra és futva eltolni egész Texas Alsóig.” /Chuck Norris/

Tar tik

Horgonysor egy résfalt tartik,
Tövében kapirgál tar tik…
Reccs, puff, fal dől, lapul tik fej,
Vasbetonok síkba fejtik.

Mérnököt vár börtöncella
Kopasz tikfej szörnyű ella-
-pulása következtében.
Jaj, vajh’ soká tartják bent-é?!

Statikus, ha rosszul számlik,
Biztonságszint pajzsán ám lik
Lőn s mint ingatag dödölle,
Támszerkezet fogja s ledől.

Csak építőmérnök szak ad
Ily terhet, hogy minden szakad;
Sikolt férficske és nőcske,
Látván, tar tik hogy lesz kenőcs.

(péptánc!)

„Kétségtelen tény, hogy lehet szótagfelcseréléssel is kvázi rímet előállítani, de minek?! Nagyon idegesítő! NEM ENG.!” /Pora Aporné Tele Etel, betanított főcenzor helyettes/

„Olyan érzés olvasni, mint egy kátyúkkal teli úton zötyögni, elharapod a nyelved, lefejeled a műszerfalat... Mikor bármi ritmus lenne a versben hirtelen jön a fal és bummm...” /P. Gergő, a költő reál végzettségű mérnökkollégája/

„Igaza van, költő úr, az összes mérnök közül csak minket vonnak büntetőjogilag felelősségre, ha valamit elszúrunk! Az úttervező tervezhet halálszakaszokat és moshatja kezeit. A forgalomtechnikus kitetethet olyan táblákat, hogy még véletlenül se sikerül arra mennünk, amerre szeretnénk, úgyhogy legfeljebb nem a szemünknek hiszünk, hanem a GPS-nek. Az építész meg tervezhet bűn ronda házat és szakmai nívódíjat kap érte. Bezzeg, ha mi, statikusok tévedünk, és egy kicsit leszakad a hidacska, vagy picit feldől a toronyházikó, máris mehetünk börtönbe! Hát van igazság ezen a földön?!” /Nyomaték Nyihámor, büntetett előéletű tartószerkezeti tervező/

„Nincs! Az igazság odaát van!” /Mulder ügynök, X aktakukac/

„Itt ugyan nincs igazság! Az ex-pasim azt is magával vitte!” /Szőke Szidónia, Mulder ügynök szomszédja/

„Mi az igazság?” /Poncius Pilátus/

„Hé, kőttő úr, csuktya mán be a szájját, mer’ itten nállunk Vazsmegyébe’ egyetlen tik se tar, csak a lyányom ipa, aki póggármester, de az csontra, biz!” /özv. Dödölle Durbincsné Hajdinamálé Hilda, nyugdíjas tikhúsleves díler/

„Heej, nincs is jobb étel, mint a résfalon passzírozott tik agyvelővel töltött vargánya sörrel! Hű, ez a vers meghozta az étvágyamat! Köszönöm, költő úr, hogy ebben a mindent kiszárító nagy hőségben beindította a nyálelválasztásomat! Újra tudok féllitereset köpni!” /Snidling II. Söménc, a Tikvári Bányász Club (TBC) balszélsője/

„Frady Endre ismét lírába csiholta a "Tévedni emberi dolog, de állati veszélyes!" pszeudo klasszikus mondás létbiztonságot fenyegető igazságát, melynek előbb le kell dőlnie, hogy az utcán heverhessen. A költő jól ráérzett, hogy amennyiben a téma az utcán hever, óvatosan kell lehajolni érte, mert lehet, hogy más is hever alatta. Pont úgy összetörve, mint a versszak végi rímek. Igazi tartalmi formalizmus! A forma se nem tar, se nem talmi! Igazi after partitúravezető irodalom!” /Morál Mirelitné Nemakárki Natália, a Parnasszuson Heverő Élet Rejtelmes Titkaira Éhezők Közlapja (PH ÉRTÉK) minőségi frissőre/

„Először arra gondoltam, hogy hátulról kezdem az olvasást, hátha úgy több lesz az értelme, de vizuális típus lévén, már a péptáncnál erősen összekócolódott a gyomrom! Ha a szétkenődött tar tik a költészet szimbóluma, Frady Endre pedig a rádőlt résfal, akkor egyetértek! És ezzel el is mondtam azt az egyet, amit értek ebből az alpári kisstílűségből, ebből a hitvány szellemi hasmenésből! Ennek a borzalomnak olyan nagy a hatósugara, hogy még anyám is, akit pedig még a verssel szomszédos szobából is kitiltottam, sírógörcsöt kapott tőle és hisztériás zokogásában az NDK műfogsorával átharapta a kandalló kovácsolt vasrácsát! Állítsuk meg Frady Endrét!” /Puzsér Róbert, kritikus/

„Egyszer egy 30 méter magas kidőlő résfal agyon csapott, de mivel én agyra is gyúrok, ezért úgy visszafejeltem a helyére, hogy azóta se mer megmoccanni. Csak a talajvíz csordogál át az agyam ütötte lyukon.” /Chuck Norris/