A következő címkéjű bejegyzések mutatása: Vas megye. Összes bejegyzés megjelenítése
A következő címkéjű bejegyzések mutatása: Vas megye. Összes bejegyzés megjelenítése

2022. március 15., kedd

Már-már márciusi kancsal dal

Immár március van már-már,
Rigófüttyre vadász’ Mirr-Murr,
S Desdemona nyakat mór mér.

Kizöldellnek fűk is, fák is,
Konyhán rügyezik a fakés,
S fagyból olvadt orrunk fikás.

Téli test’tek flöttyedt főtt tök,
Ám lefogytok, hogyha futtok,
Mint sok Vas megyei fitt tik.

refr.:
  Aki magyar, tavaszol,
  Lapos tevét teve szül,
  Ez a kis dal tovaszáll.

Mézet termel már a Méh Gyár,
Vígan brekeg békás Megyer,
Tavaszoljon, aki magyar!

refr.:
  Aki magyar, tavaszol,
  Lapos tevét teve szül,
  Ez a kis dal tovaszáll.

Sálá-lálá-lálááááááá…

„A költő remekül vette észre, hogy a világos hámborítású és laza szerkezetű női nyaknak, illetve a sötét bőrburkolatú erőteljes mór kéznek egymástól eltérő a hőtágulási együtthatója, így Desdemona megfojtásának paraméterei nem lehetnek függetlenek az eltérő évszakok eltérő hőmérsékleteitől. A mór szó pedig helyesen van kisbetűvel írva, mert nem a Jókai bableves névadójának keresztnevére, hanem a velencei Otelló származására utal. Miáúúú!” /Mirr-Murr, a macska/

„Hé, a Jókai bablevesnek én vagyok a keresztneve, mégse írnak nagybetűvel! Lehet, hogy a betűtésztában nem volt B? Amúgy az elnevezés a Jó kaja a bableves kifejezésnek a már idős és szenilis író általi kisajátításából ered! Az az aranyember álcában képmutatóskodó kőszívű ember magára irányította a teljes dicsfényt! Pfúj!” /a bableves/

„A költő a tavasz közeledtével nem csak a láncait veszítette el, hanem a józan eszét is, és az emberiség eddig megállapodott irodalmi és költészeti alapelveit elfeledve sugárba hányta ránk az arcából a sületlen gyomorforgatást. Ez a vers kétségtelenül irányt mutat, ám sajnos olyat, amiről nem szeretnénk tudni, hogy hová vezet. Emellett a vers által súlyos időzavar, magyarul anakronizmus is támadt az Erőben, hiszen semmiféle bizonyíték nem támasztja alá, hogy a sosem létező Otelló márciusban fojtotta volna meg a szintén fiktív Desdemonát. NEM ENG.!” /O’cto Berry, a Csak Őszi Színekbe Burkolózó Állami Csodavers Intézet (CSŐSZBÁCSI) betanítatlan nemengedélyezési főelőadója/

„Frady Endre nem csak a tekintetét emelte a távoli jövőbe, hanem költészetének mutatóujját is rászegezte arra az ajtóra, melyen keresztül a földhözragadt háromdimenziós terünket lelki síkba fejtve spirituális megtáltosodás vesz erőt rajtunk és önmagunkból kifordulva kezdjük vágyni a katartikus mindenbírást. Frady Endre horizontján közel jön hozzánk a perspektivikus végtelen és bátran megérinthetjük a ’Ne érintsd!’ vagy a ’Vigyázz, magasfeszültség!’ álcával eltakart megérinthetetlenséget, majd hamuként hullunk az örökkévalóság szelektív gyűjtőjébe. Ha van valami - sőt bármi, vagy még sőtebb akármi - ami nem semmi, akkor ez az a minden, a legsőtebb mindenek legeslegkifejezhetetlenebbje. Olvassuk el végtelenszer és meg fogjuk érteni! Vagy magát a verset, vagy azt, hogy miért nem értjük, miáltal megismerjük önmagunkat és már nem is bánjuk, hogy olyan rövid az élet. Igen, főnővér, Jókai bablevest kérek! Betűtésztával!” /Lyókai Moore, Roger Moore és Jókai Anna méltán eltitkolt márciusi fogantatású szerelemgyereke/

„Bablevest betűtésztával?! Márciusban, amikor még csak épp rügyeznek a betűtészta bokrok?! Idióta! Ez most kivételesen nem a főorvos úrnak lejelentett diagnózisa, hanem indulatból elkövetett sértés! Na, sipirc befele a kényszerzubbonyba!” /Bodybuilder Brünhilda főnővér, a Hidegzuhanyos Elme-Gyógy Intézet Józan Eszet Tesztelő Idegosztálya (HEGYIJETI) elemi ereje/

„Olyan aranyos és mély ez a dalszövegecske, hogy négy húrral is meg tudom zenésíteni. Majd körbeülöm a tábortüzet a személyiségeimmel és kánonban eléneklem.” /Basszusukulele Budspencer, disszociatív személyiségzavaros akusztikus frontember/

„Te énekeld, hogy Sálá-lálá-lálááááááá…, mert a te hangod mélyebb!” /Tenorukulele Terencehill, Basszusukulele Budspencer második számú személyisége/

„Sá-lálá-lálá? Költő Gigásznál a reggeli olvadással együtt megindult az agylágyulás is? Nem baj, a zord sztyeppéken majd helyreáll a rend! Irány Szibéria!” /Dr. Ház, Juniorkonyha-díjas Tégla/

„Ne aggódjon a költő elvtársért, táváris vrács Dóma, mire az oligarcháink által off-shore-ba szétlopott hadi költségvetés miatt kicsit visszafogottabb csapataink Budapestre érnek, addigra már az elégedetlen elnökünkkel együtt a nyár is tombolni fog, így Szibériában a költő táváris agya nem megfagyni fog, hanem tovább lágyul és könnyebben befogadja az átnevelő táborunk propagandaanyagát! Ahogy Lenin elvtárs mondta, aki élt, él és élni fog: Tanulni, tanulni, tanulni! Gurááááá!!!” /Tarakan Torkonragadovics Turhakán, teljesmellszélességbenkitüntetéskötegethordozó tábornok/

„A verset - ez vers?!?!?!?! - olvasva sztereóban forgok mindkét síromban! Remélem, hogy ezáltal Segesvár és Barguzin között olyan rezonancia jön létre, ami egy soha nem látott földrengést gerjesztve a földdel tesz egyenlővé minden olyan helyet, hol sírjaink domborulnak és unokáinkra pedig ráborul a világszabadság szobra, mert megérdemlik! Abcúg Putyin, abcúg Frady Endre!” /Petőfi Sándor alias Alexander Petrovics, magyar-orosz költő/

„Te jó ég, itt a hónap közepe és még nem készültünk fel Julius Caesar halálának 2066-ik évfordulós rekonstruálására! Elfelejtetted te is, keresztfiam, Brutus?” /Márciusi Dusán, késedelmesen késelő keresztapa/

„Vendetta!!! Négy hónap múlva végzek Marcius Ceasar-ral! Megmártom benne a konyhán kirügyező fakésemet!” /Júliusi Dusán, a győztesek által átírt történelmi személyiségzavar az Erőben/

„Ilyen verstől még a tavasz is gyorsabban jön.” /M. András, a költő legállandóbb és legrényegretörőbb kommentelője/

„Ne legyen olyan biztos a dolgában, M. úr, én attól jövök el, amitől nekem tetszik! Ilyen verstől egyébként mindenki eljön, méghozzá jó messzire, hogy ne is lássa! Ja, és magát sem akarom többé meglátni, mert kisbetűvel írta a nevemet! Nem volt T a betűtésztájában?!” /a Tavasz/

„Ó, édes istenem, kancsal bokorrímek! Köszönöm, hogy megérhettem, hogy a költészet eljut erre a magaslatra is! És mindezt úgy, hogy nem csak nyomokban tartalmaz világirodalmi naturalizmust, hanem telitalálatban! Churchill csak vért ígért, meg verítéket és könnyeket, ám Frady Endre bevállalta a taknyot is! Sosem hittem volna, hogy mire eltemetnek, beköszönt a XXIII. század világirodalma! Éljen, hogy nem halok hiába!” /özv. Jövőkép Jenőné Hanyatthomloki Heuréka, a Jövőbemutató Ajtót Kitáró Zsigeri Írók Regimentje (JAKZSÍR) című világirodalmi letétemény kisnyugdíjas nagyasszonya/

„Mi ez a bár ne lenne, de mégis van tipikus esete Tóth Marival rettenet?! Ki ez a márciusi ifjúnak maszkírozott októberi ősbölény?! Mi ez a levesből szökött betűtészta szétszórmányt véletlenszerű alakzatba összerántó alhasgörcs?! Értem én, hogy forradalmi szelek bántotta szólásszabadság, meg kontroll nélkül bármi, ami eszünkbe jut, de minek?! Szegény anyám is átélte velem a kötelező olvasmányok kincskereső kisködmöneinek minden borzalmát, de ilyen szellemi tortúra láttán visszakézből kivett volna az iskolából és még a szocialista társbérletünket is elzálogosította volna, hogy rendszerelhajló magántanárokat béreljen mellém, akik zsigerből nyújtottak volna védelmet a lesből támadó fradyendre ármányok ellen! Ne lássam Putyint a dácsájában berendezett elmegyógyintézetében balalajkázni, ha egyszer is meghallgatom ennek a szellemi rühfelhőnek a megzenésített változatát!” /Puzsér Róbert, kritikus/

„Nekem harminc a nyugalmi pulzusom és akkor sem emelkedik, amikor Frady Endre verset olvasok és akkor sem, amikor büntetésből kinyújtom a költőt és rátekerem az Egyenlítőre.” /Chuck Norris/

2018. január 9., kedd

Bal térdem

A kép csak illusztráció /a szerk./
Bal térdemnek meniszkusza
Kicsit szakadt, kicsit kusza
S fájón szúr a gonosz kópé!
Műtés jog az artroszkópé.

Rezekció fedett voltán
Csodálkozunk mi most jól tán;
Ó, olvasók, elhiszik-e,
Hogy csak csőtű kell s nem szike?

Aki pénzes, hamar műtik,
Ám csak Vas megyei mű tik
Iramban jut orvos elé,
Kinek nincs a zsebébe’ lé.

Engemet az OEP fedez,
Így még sántán ér sok kedd - ez
Tény, de térdemre majd hegműt
Állít valaki, ki megműt.

„A páciens veleszületett erénye a türelem. Öröm az ürömben, hogy nem a Múzsa szárnya lett ékszíjas, így a lábadozás is az irodalmi örökkévalóság része lesz. Dr. Rutin legyen Veled, Endrebá!” /F. Péter, a költő humán végzettségű mérnökkollégája/

„Az első versszaknál kellett volna megállni. Gyakori hiba ez lelkes költőnknél, kinek lelkesedése sajnos mérhetetlenül nagyobb, mint ihletett állapota. "Winter is coming".” /P. Gergő, a költő reál végzettségű mérnökkollégája/

„Yes, I’m coming soon!” /Dr. Winter, trónharcos főorvos//

„Mivel január 31-én lesz a műtét, így valójában már nem is olyan sok az a keddmennyiség, csupán három. Alig várom! Csak azt tudnám, hogy az altatás utáni kómától félrészegen ki visz majd haza?!” /Frady Endre, térdsérült költőgigász/

„Ne aggódjon, zugköltőcske, mi magáért megyünk, de nem visszük magunkkal, hanem csak simán helyben hagyjuk. Nyolc napon túl! Akkor majd elgondolkodik, hogy érdemes-e minden nyavalyájáról össze-vissza irkálnia!” /Csávás Kálmán ökölnagy, az Autonóm Poétákat Uniformizáltra Kalapáló Alegység (APUKA) főparancsnoka/

„A rezekció, vagy, ahogy mi szakorvosok mondjuk, a resectio jelentése: levágás, kivágás, kimetszés, amputáció. Ennek fedett volta azt jelenti, hogy nem a felszínről bányászunk, hanem kis lyukon befúrunk és így a hegmű nem monumentális lesz, csupán kisplasztikai dombormű. Fedetlen rezekcióval ma már csak hóembereket műtünk.” /Dr. Jan Uár, 31 éves piréz télsebész/

„Ha már egy költő kerül a bonc… ööö… illetve a műtőasztalra, akkor el kell mondjam, hogy orvos-kamarai pártutasításra a térdkalács alatt és felett 15-15 centire le kell borotválni a lábszőrzetet, így pont ideillik az alábbi kétsorosom:
Asztalon csak kopár térdek
Műtődnek, ez a pártérdek.”
/Dr. Rémrím Rezső, orvos-szakszervezeti élsebész és az Orvosi Költészeti Játékok (OKJ) c. medicina irodalmi szaklap érkoszorús költője/

„Gratulálunk költő úr, a Vas megyei mű tik iramban történő orvos elé jutásával ön elnyerte az évtized kép- és időzavara díjat! NEM ENG.!” /Kákacsomóssy Kösztöny, az Idő- és Képzavarokat Ellenőrző Alapítvány (IKEA) lektora/

„Bár a költőt a múzsa homlokon csókolás helyett ezúttal térden rúgta, ám Bessenyei Ferenc óta tudjuk, hogy ihlet csak az amatőröknek kell, a profiknak elég az előleg. Frady Endre a fájdalmak önfeledt megéneklőjeként irodalmi artroszkópiával műti ki széplelkünkből az eldologiasodás salakanyagait és a funkcionalitás szárnyain úgy siklik tova, mint akit nem bántanak a böjti szelek. Az egészségügy morózus materializmusán idült idealizmussal felülemelkedő költemény minden idők egyik legbeskatulyázhatatlanabb műremeke. Wunderschön! Frady Endrét minden magyar családba!” /Donnerwetter Dezsőné Achtung Aranka, a Visszafojtott Életsikoly Színű Fantasztikumok Égbe Kiáltása (VÉSZFÉK) c. szépirodalmi rétegmagazin főszerkesztője/

„Mi ez a magam alá csinálás állagú betűhalmaz?! Mi ez az ordenáré panelproliság?! Nem lehetne azt az artroszkóp csövet meghosszabbítani és a térden át feldugni az agyba, onnan pedig kiamputálni a kényszeres verselésért felelős szerveket?! Anyám szerint, ha ilyen bonyolult műtétet finanszírozna az OEP, akkor olyan hosszú lenne a várólista, hogy Frady Endrének már csak a hamvait tudnák megműteni! Köszönöm, anyám ezt az új életcélt! Látni akarom Frady Endre hamvait!” /Puzsér Róbert, kritikus/

„Gyerekkoromban a falu felcsere azt hitte, hogy el van törve a lábam, pedig csak be volt hajlítva, de ő vasúti sínbe tette, mire kisiklott a vonat, úgyhogy vissza kellett tegyem a vágányra és futva eltolni egész Texas Alsóig.” /Chuck Norris/

2012. október 16., kedd

Doktor Erik és a hányós-hasmenős vírus


Ki ne tapasztalta volna már meg, hogy rajta és családján átszalad egy hányós-hasmenős vírus? Ki ne élte volna át a sürgető dilemmát, hogy melyik végével közelítse meg előbb a toalettet? Mi költők nem dughatjuk a fejünket elefántcsonttornyunk macskavizeldéjének homokjába, nem szakadhatunk el finomkodó undorodással a tömegek valóságlíra iránti vágyától, hanem igenis bele kell csapnunk a lecsó-szerű naturáliába és a művészetet a szembenézés, a vigasztalás és az olyan hétköznapi hősök, mint példának okáért Dr. Erik von Katzenjammer, bemutatása és piedesztálra helyezése szolgálatába kell állítanunk. Elő a tollal! Csak legyen elég papír!

Frady Endre:
Doktor Erik és a hányós-hasmenős vírus

Dr. Erik von Katzenjammer a betegei körében
Ez a vírus, ez egy tetű!
Nem kérdés, hogy Vas megye
Amúgy edzett szervezetű
Dolgos népe hasmegy-e?

Nemcsak hasmegy, bőszen hányik!
Képalkotni se merik
Ezt Adyk, vagy Kosztolányik,
Csak a rideg MRI-k.

American MRI can
Csinálni vad képeket.
Minden egyes szem Eriken,
Ki bús zagyban lépeget.

Doktor Erik purgál, beönt,
Ő igazi Vasman és
Nem dönti már többé le Önt
Olvasóm a hasmenés!

* * * * * * *

„Örülök, hogy végre rólam is írnak verset! De mi az a piedesztál? Mindegy, azt is kikezelem!” /Dr. Erik von Katzenjammer/

„Már emeriken emerik is méd in csájna ám! Mi csinálni kicsi csípős emeri!” /Know How Csen/

„Pfúúúj!!! Ez undorítóóó!!! Böáááá!!!” /egy átlagolvasó/

„A Vazs megyeiek nevében köszönjük, hogy kizs fatornyos szülőföldünk belekerült egy ekkora költő mégekkorább verzsébe!” /Vazsi Gazsi pógármezster/

„A költő a legmélyebb tájékozatlanságát mutatja, hogy fogalma sincs, mire használjuk mi az MRI-t!  Többet nem mondhatok, mert ki kell rohannom!!! Jaj neee, foglalt!!! /Dr. Emerik von Durchfall/

„Inkább én menjek, mint a hasam!” és „Megy a hasa, búsuljon a ló” /NDK falfirkák/

„Has! Alkoss, gyarapíts és a haza fényesen derül!” /részlet Tompa Butáncz 7.c. osztályos tanuló elégtelent érő versmondásából/

„Luke! Phphph… Egy pillanatra fogjunk össze és együtt vágjuk miszlikbe Frady Endrét!!! Phphph… Ezt már én sem bírom Erővel…” /Darth Vader nagyúr/

„Én is jövök! Én is aprítom!” /Yoda mester/

„Na, ezt már nem! Mindig van lejjebb és lejjebb, de ennél már nincs! Várjak? Csodát! Elég! El ég, el föld ettől a bűzhödt kultúrmocsoktól és lebegjen örökké a dekadencia világűrjének fagyott vákuumában! Lerombolni! Felszántani! Sóval behinteni! Felégetni! Megtaposni! Engem lefogni! Kérek nyugiszurit! MOST!!!” /Puzsér Róbert kritikus/

„Rajtunk is átment ez a vírus és sokkal durvább volt, mint amit a költő úr leírt.” /egy kétgyerekes anyuka/

„ Nehogy már mi ne merjük ezt képalkotni, méghozzá sokkal jobban, te satnya utódka!” /Adyk és Kosztolányik/

„Ööö… én nem merném kijelenteni, hogy egy járvány politikai hatása felmérhető-e abban az esetben, ha vagy van járvány, de tagadjuk, vagy nincs, de híreszteljük, hogy van, vagy egyéb helyzetet fontolgatunk. Érdemes a dolgot körbejárni, ugyanakkor elkerülni, de mindenképpen beszélni kell róla, háttérbeszélgetni és tiszteletben tartani a más véleményeknek ellentmondó vélemények arzenálját, mint olyat. Fontolva haladni még mindig jobb, mint fejetlenül fejjel rohanni a falnak, főleg akkor, ha az a fal egyrészt talán nincs is ott, ami persze újabb kérdéseket vet fel, amire hamarosan vagy kitérek, vagy nem, másrészt a fal lehet az a szilárd pont, ami mellé beszélve hallathatjuk másokat alig zavaró hangunkat. Szerintem…” /Török Gábor politikai elemző/

„Na várj csak Frady! Mindjárt odaérek!” /a hányós-hasmenős vírus/