Kólika, kólika

Kólika, kólika támad,

Lóba nyilall be a görcse.

Tű leve, mit bele lám ad

Londoni doktor, a Sir Cseh.

Ló lika, ló lika zárul,

Tömbös a székrekedése,

Bömböl e ló dromedárul,

Nem vita, széklete kés’-e?

Pólika, Pólika Pálka

Látva, marad meg a görcse,

Farba döf ő, csupa szálka,

S szörnyed a doktor, a Sir Cseh.

Kólika, kólika múlik,

Hála a Pólika úrnak!

Ló fenekén vala new lik,

Szálkahadak belefúrnak.

Gyógyul a, gyógyul a hóka,

Háta mögé es’ a trágya,

Táncol ürülve e lóka,

Teljes a székleti vágya.

Kólika, kólika felkel,

Sir Csehre támad, a has megy.

Latrina, latrina megtel,

Ájul a légben a sas hegy.

Hullik a, hullik a huss! had,

Pusztul a sasraja nagyja.

Hely, hol a doktora kushad,

Latrina, latrina padja.

„Frady Endre "Kólika, kólika…" című verse egy humoros és groteszk alkotás, amely az egészségügyi problémák és az orvosi beavatkozások témáját dolgozza fel egy állat, ebben az esetben egy ló szemszögéből. A vers játékosan keveri a komikus elemeket a komoly témával, létrehozva ezzel egy egyedi hangulatú költeményt. A vers rímes szerkezete és ritmusa hozzájárul a történet könnyed hangvételéhez, miközben a szójátékok és a néha abszurd képek szórakoztató olvasmányt biztosítanak. A "kólika" mint téma egyrészt a ló fizikai állapotára utal, másrészt átvitt értelemben a kiszámíthatatlan és kellemetlen helyzetekre is rávilágít. A versben szereplő karakterek, mint a "Londoni doktor, a Sir Cseh" vagy a "Pólika Pálka", színesítik a történetet és hozzáadnak a vers humorához. A vers kritikai hangvételű is lehet, amely az egészségügyi ellátás és a gyógymódok bizonyos aspektusait helyezi kérdés alá. A "latrina padja" vagy a "sas hegy" képei például a tisztaság és a tisztátalanság, a magas és az alacsony közötti kontrasztot hangsúlyozzák. Összességében a "Kólika, kólika…" egy szellemes és gondolatébresztő vers, amely a humor eszközével közelít az egészségügyi témákhoz, és arra ösztönzi az olvasót, hogy ne csak a betegségek súlyos oldalát lássa, hanem a helyzetek humoros oldalát is felismerje.” /Bing, a mesterséges intelligencia/

„… nehéz szavakat találni... talán csak annyi, hogy bébébébébébébébébébébébé!!!!” /F. Péter, a költő humán végzettségű mérnökkollégája/

„Aki áááááááááááá-t mond, mondjon bébébébébébébébébébébébé-t is, humán úr, he?!” /Csimborasszó Csumida, leguánszelídítő és kólikakovács/

„Hé, kolléga úr, maga itten plagizált! Pólika Pál gátőr az én regény- és filmhősöm, nem a magáé! Enyém kulup! Ha nem adja vissza, akkor megharaptatom Süsüvel, a saját sárkányommal, bár igaz, ami igaz, hogy körülötte is felmerültek jogtisztasági kételyek.” /Csukás István, a Nyár a szigeten (filmen: Le a cipővel!) című regény írója/

„Szegény Halász Judit dallama hangzott fel bennem a versre! Remélem, már jobban van, hogy ezt akarata ellenére el kellett énekelnie! Én kérek elnézést!” /Dr. Ház, Juniorkonyha-díjas orvHalász/

„Kólikáról énekelni?!

Inkább futok innen el, ni!

Jaj, alélok! Erre nagy ok

E dal, de már jobban vagyok!”

/Halász Jutka néni/

„AAAAAAHHH! W.S. forog a sírjában!!!” /D. György, a költő társtervező cégű mérnökkollégája/

„Nem érzem bár magam okén,

Nem forgok én, nem forgok én!

Fekszem csak, mint feldúlt tetem,

S Frady Endrét köröztetem!”

/Weöres Sándor (1913-1989), a „Bóbita, bóbita táncol…” kezdetű vers szerzője/

„A modern orvostudomány és a hagyományos természetgyógyászat anakronisztikus és antagonisztikus ellentéte és összefeszülése tárgyiasul a maga gusztustalanságában ebben a versben, mely a magyar költészet nyereg alatt puhított klinikai lovaként sántul le a csata napján, mint Puskás Öcsi a németek ellen. A ló hátsó kivezető nyílásának bántalmai szabad asszociációval megmagyarázzák azt is, hogy a lovon ülő magyar csatárok azért nyilaznak visszafelé, hogy véletlenül se lőjék egyrészt fejbe a saját lovukat, másrészt fenékbe az előttük száguldó paripát, hiszen ahogy a dakota mondás tartja: kólikás lóval csak akkor lehet csatát nyerni, ha az ellenség ül rajta.” /Dr. Döner Donor, donnerwetter díler és kólika killer/

„Támad már a kólika,

Megkapta a Bóbita.

Görcsöktől szemet ráncol,

Nem örömében táncol.”

/M. András, a költő legállandóbb és legragrímesebb kommentelője/

„Látja Doktor Jolika,

Görcsöt ránt egy mag Ica

Belében s jő kólika!

Help, Latrina Magica!”

/Bébitű Bóbita, versvarrónő és fércművész/

„Nem tudom, hogy kerültem bele ebbe a fércműbalhéba, de jobban fáj, mint a bélgörcseim közepette a gyalulatlan latrinadeszkából a végbelembe fúródó szálka! Nagy dolgoknak híg a leve! Jaj!!!” /Sir Cseh, lovaggá ütött lódoktor/

„Mi ez a gyalázatos lótetemrehívás, ez az atombombánál is pusztítóbb alpáriság?! Ki ez a Weöres Sándort Sörös Nándorral keverő anonim analfabéta szeszkazánfűtő és szellemi dögkútmérgező?! Értem én, hogy a magát Pegazusnak képzelő Frady Endrét bántják a böjti szelek és úgy érzi magát, mint aki hajnali hullamerev részegségében a hashajtó végbélkúpját összekeverte az Országház kupolájával, de fájdalmában nem kéne összeokádnia a magyar szépirodalmat! Ne lássam anyám szellemét zászlót bontani a Frady Endre művei miatti mentális kényszernyugdíjazásom alkalmából, ha nem hozok nyilvánosságra egy titkos hangfelvételt, amin épp kényszerítem magamat egy Frady vers felolvasására és emiatt hangosan üvöltve halálhörgök és beismerem még a Kennedy gyilkosságot is! Ki a kólikás költőkkel a közéletből!” /Puzsér Róbert, kritikus/

„A legnagyobb latrina, amelyet valaha hasítottam a bélgázommal, a Grand Canyon volt.” /Chuck Norris/

Hasmars

mottó: 我寧願去也不要我的肚子！(Inkább én menjek, mint a hasam!) /kínai mondás/

Jaj, a hasam folyton megyik,

Sietősen hajtva egyik

Helyiségből másik iránt,

Ami mellék- s bajból kiránt!

Görnyedek, mint törött léc, én

Töprengek az angolvécén:

Mi kaparhat belem falán?

Romlott macskát ettem talán?!

Agg Mars csokim csinált szelet,

Vagy vírusos bécsi szelet?

Nem kéne, hogy emígy hass, Mars,

Ne húzzon tust fúvós hasmars!

Élek! Kínból kimentett a

Cralex aktív széntabletta,

S mégsem kell az uccsó kenet!

Aki magyar, egyen szenet!

(hastánc!)

„Dr. Szemmelweis Béla szerint a vastagbél-ozmózis első, második és hatodik oka, hogy aztat mintegy 76,33% -ban macskák okozzák. Macskát enni nagy rizikó. Mert bizony, bizony mondom néked, hogy a Macskabarát Egyesület szerint a macskát alaposan le kell darálni, vagy pediglen puhára kell főzni. A nyársra húzott macskának, sütés után fájdalomcsillapító gyógyszert kell a szájába belelőni. A spékelt macska elkészítése gyerekjáték, de fontos, hogy miután megnyúzzuk a macskát, klopfolóval fejbe kólincsuk, hogy hiába ne szenvedjen. Ha ezekből az ajánlásokból csak egyet is nem tarc be, létre jön az, ami tégedet ledöntött a lábadról. Egyébként a vírusnak az egészhez semmi köze sincs. Ez vezeklés, amit a rád mért csapás mián el kell tűrnöd. Mert tuti, hogy vétkeztél, ne is tagadd! Kívánom, hogy gyógyujj meg még jobban.” /Nyuggerapó, a költő legszépkorúbb és legmacskareceptismerőbb kommentelője/

„Apó, aki macskabarát,

Nem eszi a macska farát,

Se a fülét, se a hátát,

Kizárt, hogy macskára szát tát!”

/Dr. Kitket Kitty, a Vírusmentes Állami Rendeltetésű Macskabarát Egyesület Gyógyászati Egértenyészete (VÁRMEGYE) dorombolási főelőadója/

„Mámeg' mi folyik itt?! Szenvedéstörténetbe ágyazott farmakológiai promóció paródia?! Ne menjünk sehová?! Vagy épp hogy menjünk, de gyorsan? Aki szenet vet, gyémánt arat! (dél-afrikai grafiti)” /F. Péter, a költő humán végzettségű mérnökkollégája/

„A gyémánt ugyanolyan, mint a hasmánt, csak nagyobbat koppan a porcelánon? Amúgy nem tudta, hogy Dél-Afrikában nem őshonos állat a grafiti?! Egyen szenet! Ja és Humán úr, hogyhogy a Gugli úrtól kell megtudnom, hogy a farmakológiának semmi köze se a farhoz, se a farmerhez?! He?!” /Butatest Benő, székeltfővárosi menőmanó/

„Sőt, még a farbához se, úgyhogy viszontválaszában Csávás Kálmán a Nemzeti Otthonmaradási Hivatal agyabugyunktusa azzal se jöjjön elő!” /F. Péter, k.m.f./

„Előre megugatja a viszontválaszcsapásomat, kóbor gyógyhumán görcskorcs?! Szétkapom, mint tojásgránát a tyúkólat! Akkorát fog detonálni, mint egy sereghajtóval feldúsított utászalakulat a latrinán! A rendfokozatomat meg tanulja meg rendesen, mert rendet vágok magán! Jelmondatom: Csend, rend, fegyelem! Aki pofáz, lenyelem!” /Csávás Kálmán százezredes, a Rakoncátlan Okostojásokat Cipóra Kupáló Elrettenthetetlen Rendészet (ROCKER) Irgumburger King díjas vérrögvalóságshowman-e/

„- Kisfiam, mi volt ma az iskolában?

- Frady Endre egyik versét elemeztük.

- És milyen volt?

- Sz...!”

/B. Ádám, a költő világegyetemi végzettségű mérnökkollégája/

„Szép? Szinguláris? Szekuláris? Szakrális? Szenzációs? Széntablettás?” /tippelő világegyetemista hasmarslakó idegenek/

„Aki megeszi a szenet, az bányássza ki az újabb adagot!” /M. András, a költő legállandóbb és legpragmatikusabb kommentelője/

„Mélybányásznak gyógyszergyárak,

Mégis magasak az árak,

Ámde a has nehéz menet,

Úgyhogy eM úr, faljon szenet!”

/Rezső von Richter, skálakópé és piruladíler/

„Korunk nehezen visszatartható problémája, a költészet nagydologiasodása fortyogó lávaként tör föl a költő mélységének bugyraiból, s ont monoton bút konokon és fájón, mit felkavart a rossz szél! Ahogy Tóth Árpád (f)ordítaná magából kikelve:

          Őszi szélgörcs, ó, Paul Verlaine

          Permetével popón ver lenn!

Frady Endre szőrén üli meg a szőrén megülhetetlen, jelesül a latrinát, és saját világfájdalmát az egész világ fájdalmává teszi, miközben tort ül a córesz:

          Bús poéta, ajve, székel,

          Míg a tömeg jajveszékel!

Az emberiség nyolc napon belüli gyógyulása érdekében foganatosítandó szcenárió a szakmányban szedendő szellemi széntabletta, hogy a has ne alkosson, ne gyarapítson! Kólázz, ne kólikázz!” /Csobogó Csubakka, influenzás kócsagokat coach-oló influenszer és irgalmatlan irodalmár/

„Költőbe, ki bántott beles,

Olvasótábor most beles,

S mit lát, attól fordul gyomra

Sugárban a kerti gyomra.

Táj így veszti kecsét, becsét,

Joggal csap le NEM ENG!-pecsét!”

/Szigor Igor, a Bukolikus Irodalmi Véglények Alkotta Lyukakat Zsűriző Íróolvasó Rendészet (BIVALYZSÍR) elrettenthetetlen elementaristája/

„Mi ez a virálisan vulkanikus véglénykedés, ez a szarkasztikusan szemenszedettvedett szégyentelenkedés?! Ki ez az árnyékszéken ármánykodó ártány?! Szegény anyám anno kínosan ügyelt arra, hogy a babakori kólikám a pelenkámban materializálódjon, ne pedig folyton folyvást a csapból is folyva közszájon forogjon! Tragikus, hogy manapság egy Top One irodalmi kritikusnak csőgörényként alászállva kell küzdenie a csóró csatornapatkányok okozta dugulások ellen! Nem akarom visszasírni a régi korokat, de azért Szabolcska Mihályhoz még nem kellett szagelszívó és gázálarc! Pusztuljanak a penetráns poéták!” /Puzsér Róbert, kritikus/

„Amikor 79-ben (nem ezerkilencszáz-, hanem Krisztus szerint) Itáliában egy Vezúv nevű hegy alatt barlangászkodtam, volt egy intenzív hasmenésem. Na, abban pusztult el Pompeii.” /Chuck Norris/

A székrekedt kertész öröme

Befaltam pár papírost,
Meglett így a napi rost,
S nem kellenek nass hegyek,
Így is könnyen hasmegyek!

Mint kit gyomron ürü lök,
Oly sebesen ürülök,
S teljesül a vágyálom,
Kertem magam trágyálom!

(hastánc!)

„Jujjjj, ez üt. Megzavaró a címe, egy hasmenésről szóló versike székrekedés néven???” /P. Gergő, a költő reál végzettségű mérnökkollégája/

„Jaj, reál elvtárs, hát pont azért örülök annak, hogy végre megindult a hasam, mert eddig folyton csak rekedt a székem!” /Gyoma Gyomanovics Gyomov, szovjet kolhozparaszt/

„Az igen tisztelt kertész urat ezennel meghívjuk a Has Párt ünnepi felvonulására a Has Menésre, hogy velünk együtt hömpölyögjön végig az Andrássy úton! Egyúttal felkérjük vezérszónoknak, hogy az arra éhes tömeg előtt adjon ki magából mindent! Arccal a Hasunk felé!” /Vak Béla, OKJ képzett optikus és a Has Párt sajtóreferense/

„Frady Endre. Minden nap új varázslat.” /F. Péter, a költő humán végzettségű mérnökkollégája/

„Nem varázslat, humán úr, hanem korszerű táplálkozás! Ha mindenki megenné a nemzeti konzultáció borítékját az olvasatlan belső rész tüzén jól átsütve, akkor mindannyian jobban járnánk. Gyomorilag és szellemileg is.” /Józanparaszt Jenő, hamarosan kirúgandó életvezetési tanácsadó/

„Na, frissen kirúgott Józanparaszt úr, görnyessze csak rá a gyomorszáját a gumibotomra, hadd demonstráljam egy irdatlan ürülöket erejével szellemileg, hogy mi különbség nemzetileg a konzultáció és az inzultáció között! Mi, hogy maga szerint semmi?! Na, fiúk, elő nyolc napon túl se gyógyuló rozsdamentes érveket!” /Csávás Kálmán görnynagy, a Kirúgott Életvezetési Tanácsadókat Radikálisan Észheztérítők Társasága (KÉTRÉT) erődemonstrációs igazgatója/

„Ürü: a kiherélt hímnemű juh; gyapjútermelésre, főleg azonban hízlalásra használják. Húsa jobb a kos és anyajuh húsánál.” /Pallas Nagylexikon/

„Ürü: Herélt kos, melynek a húsa a juhok között a legízletesebb.” /Wikiszótár/

„Ürü: Kiherélt kos; máskép: berbecs, mely a latin vervex-ből alakult. Mongolul: irge (mouton châtré). Vámbéry szerént csagataj nyelven is űrü. Budenz J. ezen szókkal is rokonítja: lapp varjes, finnlap vares, finn oraha (nominat. oras), orasa, oro, valamennyi am. hímállat, orihi (nom. oris), ori ménló, liv vórki ártány disznó, mordvin urďs, urďs vadkan stb. Ha általán a hímállat jelentő szókkal rokonítást elfogadjuk, akkor még közelebb áll az ürű szóhoz a mongol ere (mari; le mâle, masculin), és a latin ari-es. Azonban valószinübbnek látszik, hogy e szó az ir-t, or-t szó gyökével áll viszonyban, melyben a metszés (kimetszés) fogalma rejlik. Ezen alapfogalomból értelmezi Adelung is Wachter után a német Hammel és Schöpps szókat; amazt a hammen, hammeln, angolszász hamelan (= verstümmeln, abshneiden), emezt a kappen, schneiden szóktól származtatva.” /Magyar Értelmező Szótár alias uru.szojelentese.com/

„Aki hímállatot herél, ne csodálkozzon, ha hasfalon fejelik!” /dakota közmondás/

„Inkább én menjek, mint a hasam!” /Bolygó Hollandi/

„Tombolnak bennetek rostok?
Asszem, gyakran gatyát mostok!”
/Szent Székrekesztő Szilárd szerzetes, az Anti Rost Apostolainak Nyűgmentes Ét Rendje (ARANYÉR) felekezet ideo- és teológiai nótafája/

“Irodalomtudósok mélyre hatoló kutatása kiderítette, hogy a reformkor egyik nagy magyar költője a legmélyebb ihletet mindig lakása legkisebb helyiségében kapta, ahol sokat és huzamosan tartózkodott: orvosa árnyékszék-rekedésre gondolt. Egyik reggel, amikor bevonult a kéziratpapír-csomaggal, pennával, téntával, kalamárissal és tapperrel gondosan fölszerelt ihlőhelyére, a felesége megkísérelte megtudakolni, hány percet tartózkodik majd odabe. "Huszt" - vakantott a költő, és máris rágörnyedt az alkalmatosságra. Végül önráolvasással próbálkozott beindítani a folyamatokat: "Has! Alkoss!" És csodák csodája, a dolog segített, bár a siker még nem volt teljes, ezért a költő hozzátette: "Gyarapíts!" A jól végzett munka széles mosolyával lépett aztán ki, amitől a haza fényre derült.” /Weinberger Winnetou, a DOKK irodalmi versportál tébolytani szakértője/

„A költőből kibukó bukolikus béllíra szép példája a rusztikusan naturalista rögvalóság ábrázolás gyomorforgatóan őszinte deheroizálásának. A szovjet szisztémára szekularizált széklet szimbóluma úgy vonul végig a versen, mint romlott menzaleves a közoktatásba belenyomorodott nebuló emésztőrendszerén. A művet lezáró gőzölgő diadalmámor önfeledt megkönnyebbülést jelent mind az alkotónak, mind pedig az olvasótáborának. Nagydolgozni csak pontosan, szépen, ahogy a chili megy a bélben, úgy érdemes.” /Gáz Gézáné Szeles Szidónia, a Totális Rímekkel Átitatott Gyönyörűség Antológia (TRÁGYA) tördelőszerkesztője/

„Te jóságos ég, ha ebben az országban ilyen rettenetes verseket kell olvasnom, akkor inkább lemondok a menedékjogomról és térden csúszva visszakéredzkedek egy nyugalmas szkopjei börtönbe!” /Nikola Gruevszki, korrupció miatt elítélt macedóniai ex-kormányfő/

„Mi ez a bűzölgő neonácibarna trágyatenger?! Frady Endre költészete olyan, mint amikor valaki a gyanútlan tömegre borítja a telített Toi Toi mobilvécéjét! Neki állítólag ihlete van, mi meg nyakig ülünk a miazmás guanóban! Szegény anyám a teljes havi nyugdíját és az Erzsébet utalványait is mind szappanra meg vegyvédelmi felszerelésre költötte, hogy túlélje ezt a szaporabelű líragörényt! Véreim, magyarok, ne üzenjünk hadat Frady Endrének, csak simán lőjük le anélkül! Ne legyen ideje menekülőverssel megtrágyáznia a lelkünket! Össztűz!!!” /Puzsér Róbert, kritikus/

„Egyszer engem is gyomron lökött egy ürü, de piláf lett belőle. Szerintem megbánta volna, de nem volt rá ideje.” /Chuck Norris/

„Non, je ne regrette rien!” /Edith Ürü-Piláf/

Kozák-Szabó győzelme

Jól evezett Szabó s Kozák,
Formájukat szépen hozák,
S versenyüket immár nyerék,
Ez a két hölgy igen derék.

Bár amazonpár, a germán
Azt hitte, hogy minket ver mán,
Nyomozhattak csak, mint Derrick,
Aranyat a hun nők nyerik.

Tegnapelőtt még a has ment,
Ki e bajból szén és vas ment,
S most nem has megy, csak a hajó,
S minden jó, a vége, ha jó!


„Tegnapelőtt még a hasam ment, ma már szerencsére csak a hajónk!” /Kozák Danuta, olimpiai bajnok kajakos/

„Jaj, költő úr, nem tudja, hogy hasmenés esetén elég a széntabletta?! A vashiány egy másik betegség! Heveny hasmenés esetén eszébe ne jusson rozsdás szögeket nyalogatni!” /Dr. Bélgörcs Béla, olimpiai csapatorvos/

„Nagyon boldog vagyok, hogy az egész mezőnyből én értem be leghamarabb a célba, mert a győztes hajóban én ültem elöl! Így amiatt sem kellett aggódnom, hogyha Danutára megint rájön a mehetnék, akkor az arcomba kapom a fröccsöt!” /Szabó Gabriella, olimpiai bajnok kajakos/

Éljen a Has Párt zenés felvonulása, a Nagy Has Menés! Torokszorító látvány, ahogy végighömpölygünk az Andrássy úton!” /Kloáka Kenéz, a Has Párt programszervezője/

„Nagy verseny volt! Épp előzni akartunk, amikor hirtelen véget ért a pálya. Nem is értjük, miért nem 501 méteres a táv. Sebaj, az ezüst is szépen csillog, ha épp süt a Nap!” /a germán amazonok/

„Nagy megtiszteltetés, hogy én adhattam át az érmeket a versenyzőknek! A szervezők minden éremfajtából csak egyet-egyet adtak, mert tudták, hogy Ctrl+C Ctrl+V-vel simán tudok mindegyikből egy-egy hitelesnek tűnő másolatot is készíteni. Csak bele ne harapjanak!” /Schmitt Pál, a Magyar Olimpiai Bizottság elnöke/

„Szórakozunk a volt köztársasági elnök úrral, költőcske?! Megvitassuk a kérdést?! Ütköztessük a véleményünket?! Formáljam a magáét ezzel a szolgálati gumibottal! Vagy magyarázzak inkább kardlappal?! Na, tűnés vissza a közmunkapad mellé!” /Csávás Kálmán munkásőrnagy, a Fűzfapoétákat Irodalomból Kiközmunkásító Alapítvány (FIKA) ideológiai főtisztje/

„Az első pár tucat olvasásra még archaikusnak és kaotikusnak tűnő szóösszlet hirtelen kitisztul és összeáll, mint szakértő kéz alatt az Ikeában vett Kürmjönn márkanevű polcos szekrénycsalád két héttel a szerelés megkezdése után. Az aranyértől az aranyéremig vezető szagos diadalút megverselése a világirodalmat egy újabb krízislírával ajándékozta meg és tette többé. A Frady Endre rajongók táborát eksztatikus sikolyokba hajszoló mű ismét kipótolja önmaga hiányát!” /Dr. Leend Lajosné Vala Viola, az ELTE Kőkorszaki Olimpiai Költészettan Székének (KOKSZ) docense/

„A vers tárgyi tévedést tartalmaz! Ha én nyomozok az arany után, akkor meg is szerzem. A két német hölgy viszont sikertelenül nyomozott, tehát a hozzám hasonlításuk sántít, mint a hazug ember! Igaz Harry? Költő úr, figyelmeztetem, hogy bármit mond, az felhasználható ön ellen!” /Derrick felügyelő/

„A poklot valahogy úgy képzelem, hogy miközben az elkárhozott lelkek égnek a gyehenna tüzében, a központi máglya fölötti bográcsban Frady Endre olvassa fel a verseit és ez mindenkinek közvetlenül az agyába van belehangosítva. Ettől a mostani művétől talán a főördög is halálsikolyokat hallatva könyörögné át magát egy kevésbé kegyetlen büntetés végrehajtási intézménybe! Anyám szerint mindezek fényében lehet, hogy ideje lenne elkezdenem hittanra járni és elkísérgetnem őt a vasárnapi misére. Hátha megúszom, hogy az öröklétet Frady Endrével kelljen eltöltenem! /Puzsér Róbert, kritikus/

„Egyszer a tengertől föl akartam kajakozni a Mississippin, de nem volt se csónakom, se evezőm. Fogtam két aligátort, az egyikre ráültem, a másikkal eveztem. Mire másnap végigértem, nagyon elfáradtak.” /Chuck Norris/

Nyakatekert

Bivalyomnak nyaka tekert,
Ferdén  néz hátra e barom,
Ám én mégsem vágom le, mert
Jó vagyok és nem akarom.

Tolatva tanítom járni,
Hátuljával száguld elő,
S veszélyesen farol már, ni!
Ha elé állsz, rottyal lelő!

Itt most más a koordináta,
Nem mögé  mész, hanem elé,
Hisz' eleje lett a háta,
S onnan takar barnán be lé.


„Fúj, ez gusztustalan! Azonnal le kell vágni ezt a barmot!” /özv. Subrányi Soltné Cizella Cecília, nyugalmazott ránc- és illemtanár/

„Fúj, ez gusztustalan! Azonnal le kell vágni Frady Endrét!” /Puzsér Róbert, kritikus/

„Ha a tekert nyakú bivaly versenyelőnyt szerez az életképességével, akkor hosszútávon az összes bivaly nyakatekert lesz, és hátrafelé rohangál, mert ilyen bölcs az evolúció.” /Charles Darwin/

„相反，去水牛的肚子！  ” „Inkább a bivaly menjen, mint a hasa!”  /ősi kínai közmondás/

„Bőőőőőő-múúúúú!!!” „Az összes eddigi hozzászólót le kell vágni!” (rotty!) /Rotyi, a nyakatekert barom/

„Sir Frady Endre már megint tőlünk plagizál! Büntetésből azonnal vágja ki az erdő legnagyobb fáját egy heringgel!” /a lovagok, akik azt mondják: ni!/

„Keresztrím! Állatvédelem! Természetes trágyázás! Ááááá... gyönyörű... kétoldali katarzisom van!” /Rotyellai Eksztázia, zöld irodalmár és tehénpásztorlány/

„Már megint egy nyakatekert barom? Mindig ez van, ha egy levelezőn végzett kezdő állatorvos a dugóhúzó elv alkalmazásával akarja elősegíteni a gyors ellést.” /Dr. Marhássy Mákony, állatfőorvos/

„Engem is lehasment ez a barom, de egyből le is rúgtam azt a rükverces fejét! Ettől függetlenül most pont olyan trágyabarna vagyok, mint egy nemzeti dohánybolt!” /Chuck Norris/

„Ha Frady Endre költőnek minősül, akkor mi a leghatározottabban követeljük, hogy mi valami más besorolás alá essünk!” /Arany János, Ady Endre, Balassi Bálint, Berzsenyi Dániel, Csokonai Vitéz Mihály, József Attila, Kosztolányi Dezső, Kölcsey Ferenc, Petőfi Sándor, Radnóti Miklós, Romhányi József, Tóth Árpád, Vajda János, Vörösmarty Mihály és sokan mások.../

Doktor Erik és a hányós-hasmenős vírus

Ki ne tapasztalta volna már meg, hogy rajta és családján átszalad egy hányós-hasmenős vírus? Ki ne élte volna át a sürgető dilemmát, hogy melyik végével közelítse meg előbb a toalettet? Mi költők nem dughatjuk a fejünket elefántcsonttornyunk macskavizeldéjének homokjába, nem szakadhatunk el finomkodó undorodással a tömegek valóságlíra iránti vágyától, hanem igenis bele kell csapnunk a lecsó-szerű naturáliába és a művészetet a szembenézés, a vigasztalás és az olyan hétköznapi hősök, mint példának okáért Dr. Erik von Katzenjammer, bemutatása és piedesztálra helyezése szolgálatába kell állítanunk. Elő a tollal! Csak legyen elég papír!

Frady Endre:
Doktor Erik és a hányós-hasmenős vírus

Dr. Erik von Katzenjammer a betegei körében

Ez a vírus, ez egy tetű!
Nem kérdés, hogy Vas megye
Amúgy edzett szervezetű
Dolgos népe hasmegy-e?

Nemcsak hasmegy, bőszen hányik!
Képalkotni se merik
Ezt Adyk, vagy Kosztolányik,
Csak a rideg MRI-k.

American MRI can
Csinálni vad képeket.
Minden egyes szem Eriken,
Ki bús zagyban lépeget.

Doktor Erik purgál, beönt,
Ő igazi Vasman és
Nem dönti már többé le Önt
Olvasóm a hasmenés!

* * * * * * *

„Örülök, hogy végre rólam is írnak verset! De mi az a piedesztál? Mindegy, azt is kikezelem!” /Dr. Erik von Katzenjammer/

„Már emeriken emerik is méd in csájna ám! Mi csinálni kicsi csípős emeri!” /Know How Csen/

„Pfúúúj!!! Ez undorítóóó!!! Böáááá!!!” /egy átlagolvasó/

„A Vazs megyeiek nevében köszönjük, hogy kizs fatornyos szülőföldünk belekerült egy ekkora költő mégekkorább verzsébe!” /Vazsi Gazsi pógármezster/

„A költő a legmélyebb tájékozatlanságát mutatja, hogy fogalma sincs, mire használjuk mi az MRI-t!  Többet nem mondhatok, mert ki kell rohannom!!! Jaj neee, foglalt!!! /Dr. Emerik von Durchfall/

„Inkább én menjek, mint a hasam!” és „Megy a hasa, búsuljon a ló” /NDK falfirkák/

„Has! Alkoss, gyarapíts és a haza fényesen derül!” /részlet Tompa Butáncz 7.c. osztályos tanuló elégtelent érő versmondásából/

„Luke! Phphph… Egy pillanatra fogjunk össze és együtt vágjuk miszlikbe Frady Endrét!!! Phphph… Ezt már én sem bírom Erővel…” /Darth Vader nagyúr/

„Én is jövök! Én is aprítom!” /Yoda mester/

„Na, ezt már nem! Mindig van lejjebb és lejjebb, de ennél már nincs! Várjak? Csodát! Elég! El ég, el föld ettől a bűzhödt kultúrmocsoktól és lebegjen örökké a dekadencia világűrjének fagyott vákuumában! Lerombolni! Felszántani! Sóval behinteni! Felégetni! Megtaposni! Engem lefogni! Kérek nyugiszurit! MOST!!!” /Puzsér Róbert kritikus/

„Rajtunk is átment ez a vírus és sokkal durvább volt, mint amit a költő úr leírt.” /egy kétgyerekes anyuka/

„ Nehogy már mi ne merjük ezt képalkotni, méghozzá sokkal jobban, te satnya utódka!” /Adyk és Kosztolányik/

„Ööö… én nem merném kijelenteni, hogy egy járvány politikai hatása felmérhető-e abban az esetben, ha vagy van járvány, de tagadjuk, vagy nincs, de híreszteljük, hogy van, vagy egyéb helyzetet fontolgatunk. Érdemes a dolgot körbejárni, ugyanakkor elkerülni, de mindenképpen beszélni kell róla, háttérbeszélgetni és tiszteletben tartani a más véleményeknek ellentmondó vélemények arzenálját, mint olyat. Fontolva haladni még mindig jobb, mint fejetlenül fejjel rohanni a falnak, főleg akkor, ha az a fal egyrészt talán nincs is ott, ami persze újabb kérdéseket vet fel, amire hamarosan vagy kitérek, vagy nem, másrészt a fal lehet az a szilárd pont, ami mellé beszélve hallathatjuk másokat alig zavaró hangunkat. Szerintem…” /Török Gábor politikai elemző/

„Na várj csak Frady! Mindjárt odaérek!” /a hányós-hasmenős vírus/