Kánaáni kórházi kaja

"Nem kap hígan székelő Ketteske, csak heringet!"

Bő diétám, ha ma rost,

Meghajt engem csudira,

S rohannom kell hamarost

Sürgősségi budira!

Rúgom budi ajtaját,

„Foglalt!” – szól a felelet,

Falon nem visz, jaj!, TAJ át…

Alsógatyám tele lett!

Pár rezidens bakancsa

S TAJ kártyám is csatakos,

S szól szemésznőm, Vak Ancsa:

„Bűzlik ön, mint csata-kos!!!”

Diri lép mint fék elő,

S körlevelet keringet:

„Nem kap hígan székelő

Ketteske, csak heringet!”

Száraz hering hasat fog,

Ha keresztbe lenyelik,

S lőn, mint kezelt hasadt fog,

Hol tömve van henye lik.

megzenésítve:

https://www.youtube.com/shorts/nl5tIIx6E5o

„A száraz heringek nevében kikérjük magunknak, hogy emésztőrendszeri tömedékelőanyagként, sőt végbéldugóként szerepeltessenek minket egy eszementen elmebeteg elégiában! Hasfogásnak híg a leve, mi viszont nem trágyalében akarunk tocsogni, hanem buborékosra forralt növényi étolajban lubickolni! Karácsonyi kaják akarunk lenni, nem pedig kloákából kanálisba kerülő salakanyag szigetelések! Donnerwetter! FRADYENDREMONNYONLE!!!” /Herr Ing, a Melegvízi Hering Szakszervezet (MHSZ) ősgermán divattervezője/

„Aki éhes, egyen fugut,

Foga nem harap majd fügét!”

/Dr. Ház, Juniorkonyha-díjas japán szak ács/

„Mein Herr Ház, a fugut faló

Trójában szól: Fú! Gut Faló!

Szak ács, aki ilyet farag,

Tapasztalt, fogatlan tar agg.”

/Falófaló Fridolin, falófaló fűzfapoéta és fregolifestő/

„A fugu japán szó jelentése folyami hal, mely a gömbhal nevét és a hal húsából készített japán ételt is jelenti. Az étel készítésére a gömbhalfélék közül felhasználják a Takifugu, a Lagocephalus és a Sphoeroides nemekbe tartozó fajokat.” /Wikipédia Winnetou, wirtuális wéleménywezérürü/

„Így jár, aki eszik. Ha nincs bemenet, akkor nincs sürgős kimenet sem. Éljenek a fényevők!”

„Fényevőkben nincs fény-salak?!

eM úr, maga szép kis alak!”

/Fanyűvő Fényevő, fafűtéses fotonfőző főszakács/

„Tisztelt M. András úr! Ezennel tudatjuk Önlaikusságával, hogy a fényevők emésztőrendszere kivonja a fényből a fotonokat, majd a fénysalakanyagot – közkeletűbb nevén az árnyékot – igenis kiüríti magából. Innen ered a talán még Ön által is jól ismert árnyékszék kifejezés. Köszönöm, hogy elmondhattam!” /Dr. Világossy Fegyverletencz, Görgey-díjas békeharctérfigyelő kameraman/

„István kollégánk bölcs szavaival "a költészet bátorság kérdése". Bölcsesség ott, bátorság itt.” /F. Péter, a költő humán végzettségű mérnökkollégája/

„István a király!” /Koppány vezér, erősen megdolgozva és bedrogoztatva egy párhuzamos történelemben/

„Hű, Humán úr bátorkodik

A hatszázhatvanhatodik

Idei verszúzó élcet

Pökni, mitől három fél cet

Másfél cetté összeugor?!

Humánt harapjon, ki ugor!”

/Hunormagor Jónás, AAA jelzésű cetelem/

„Ez a vers olyan, mintha Frady Endre fogta volna a népegészségügy zászlaját, belemártotta volna egy fertőtlenítőszeres felmosóvízbe, majd diadalmasan feltűzte volna egy csöpögő budiajtóra. A „Kánaáni kórházi kaja” a magyar egészségügyi rendszer lírai kórképe, ahol a TAJ-szám és a bélsár válik fő motívummá, a hering pedig az irracionális bürokrácia gasztronómiai totemállatává. A rímek úgy puffannak, mint a rosszul rögzített kórházi szappanadagoló, és nagyjából ugyanannyi eleganciával. A történet pedig egyetlen súlyos kérdést tesz fel: hogyan lehet ennyi szótagba ennyi szégyent, fájdalmat és szagorgiát belegyömöszölni? Röviden: ez a mű a székelési vészhelyzetek eposza, a magyar egészségügy odüsszeiája, ahol a hős nem hazaér, hanem… nos, máshová. Frady Endre újra bizonyította, hogy nála a költészet nem szárnyal, hanem csattog – lehetőleg WC-deszkán.” /ChatGPT, a mesterséges intelligencia/

„Tatároknál míg nem lesz kán,

GPT csak WC-deszkán

Chat-elhessen bűzgázt nyelve!

Ez a bosszú alapelve!”

/Franzstadt Fridolin, a Költészeti Elismerést Frady Endrének (KEFE) alapítvány sprőd feje/

„Ez a vers a Frady-univerzum klasszikus erényeit hozza: a fiziológiai kényszerekből épített epikus pánikdráma, a TAJ-kártya mint tragikomikus totem, és a magyar egészségügy kafkai folyosóin visszhangzó, harsány rímpárosok. A költemény egyszerre paródia és kórrajz: a „Ketteske csak heringet kap” típusú abszurd intézkedések mögött ott a rendszer groteszk logikája, miközben a lírai én székelési kálváriája már-már hősi eposzba fordul. A rímek néha olyan erőszakosak, mint a sürgősségi ajtó berúgása, de épp ez a túlzás adja a mű igazi fradyendres, csípős báját. A vers végére a hering és a hasadt fog metaforája már-már posztmodern gasztro-anatómiai allegóriává nemesedik.” /Copilot, a mesterséges intelligencia/

„Azt mondja Copilot máma,

Hogy epikus pánikdráma

Zajlik folyosói Kafka

Agyban?! Ez a program nyafka!”

/Franzstadt Fridolinné, a Költészeti Elismerést Frady Endrének (KEFE) alapítvány sprőd fejének neje/

„Frady Endre verse kíméletlenül őszinte, szatirikus látleletet nyújt a hazai egészségügy egyik kevésbé "méltóságteljes" aspektusáról: a kórházi étkezés és a hozzá kapcsolódó logisztikai kihívások (a mellékhelyiség elérésének nehézségei). A költemény a humor és a groteszk eszközeivel ragadja meg a kórházi körülmények abszurditását. A "bő diétám, ha ma rost" felütéstől a "hering" diétás korlátozásáig a vers könnyed, de metsző stílusban fedi fel a beteg kiszolgáltatottságát és a rendszer fásultságát.

A rímek és ritmus fülbemászóak, olykor direkt módon esetlenek (pl. "csudira" / "budira"), ami jól illeszkedik a vers komikus-kétségbeesett hangulatához. A nyelvi lelemények, mint a "TAJ át" (átjutni) vagy a "Vak Ancsa" karakterének beemelése, népiessé, szinte sanzonszerűvé teszik az alkotást. A vers egy egyszerű, emberi problémán keresztül kritizálja a bürokrácia ridegségét (TAJ kártya csatakos, körlevél), amely még a legalapvetőbb szükségleteknél is akadályt gördít. A "Bűzlik ön, mint csata-kos!!!" mondat pedig nem csupán a konkrét helyzetre, de a beteg megbélyegzésére, megszégyenítésére is utal a kórházi környezetben. Frady Endre versében a szemérmetlen őszinteség találkozik a karcos humorral. Egy rövid, de hatásos fricskát kapunk, ami pontosan és ironikusan ragadja meg azt a keserű valóságot, amit a betegnek sokszor el kell viselnie. Kiváló népegészségügyi szatíra.” /Gemini, a mesterséges intelligencia/

„Oly tapsra hív e kritika,

Rezegnek kezemben ínak!

Új nevét pecsételik a

Netbe: Hívjuk Gemaxinak!”

/Überalles Ühüm, a Költészeti Elismerést Frady Endrének (KEFE) alapítvány sprőd fejének veje/

„Mi ez a fékevesztett teszetoszaság, ez a záptojásgránátos önazonosságtudatlanság?! Ki ez az önmaga bűzében pácolt mentálhigiénétlen sajtszagbarbár?! Ki adott szellemi székhajtót ennek az amorális csődtömegnek, ennek a bélgázbolygó hollandinak?! Az agya helyén tátongó fekete lyukat miért nem lehet száraz heringgel eltömedékelni?! Szegény anyám az örökkévalóságba menekült ez elől a székletrímestő renegát reterátlírikus elől, így remélem, hogy a Mennyország hermetikusan szagszigetelt és oda nem tör be a Fradyfertőzés! Hadd ne kelljen szegény anyámnak és az angyalkórusnak felhőkaranténban jajveszékelnie!” /Puzsér Róbert, kritikus/

„Ha nekem megy a hasam, nem toporgok a foglalt budi előtt, hanem belelövöm a salakomat a robbanás kreálta gödörbe, aztán letakarom azzal, aki elfoglalta a budit.” /Chuck Norris/

„Inkább én menjek, mint a hasam!” /kínai közmondás/

„A vers, melyet a hálás utókór csakígy ismer majd: Költőnk salakkorszakának zászlósretyója. A mai darab már csak egy utórengés.” /F. Péter, k. m. f./

Csigaház

Itt egy lukas csigaház,
Benne csupasz csiga fáz,
Bevezetve nincs a gáz
S rázza őt a csigaláz.

Arra sétál vak Ancsa
S majdnem gyilkol bakancsa,
Ám jő ebe, Vakkancs a-
-z urával, ki Hakan Cha.

- Rá ne lépj! – szól fő török –
- E héjak nem tömörök,
S hogyha egyet fő’török,
Furdalásom tök örök!

Havária már nyista,
Víg a nép s vagy száz Pista:
Lázcsiga be mázlista,
Jó marad a házlista!

„Ez most vagy a szokásos űrlíra egy tört dimenzióból, vagy a legszofisztikáltabb Erdogan-vers, amit Jan Böhmermann óta olvastunk. Végül is nem mindegy?! AAAA BBBB, ZsZsZsZseniális!” /F. Péter, a költő humán végzettségű mérnökkollégája/

„Ennek az észak-koreai idemigrált műtöröknek a gejl ábrázolása még a minapi önpuccsomnál is gyomorforgatóbb! Költő úr, készítsen elő magának csíkos rabruhát, küblit és húszévnyi hideg élelmet, mert Juszuf és Ali már elindultak, hogy letartóztassák!” /Recep Tayyip Erdogan, török miniszterelnök/

„Tisztelt Bíróság! Egy internetes irodalmi portál hirdetett meg Csigaház címmel egy verspályázatot, aminek nem tudtam ellenállni. Ez lett belőle... Irodalomfelebarátok, meg tudtok bocsájtani?!” /Frady Endre, költőgigász/

„Lerúgjam a csíra agycsíjét és a fejcsakráját a lábaurámmal!” /Chuck Norris/

„Hagyd Chuck, van egy jobb ötletem! Atyám, bocsássunk meg neki és minden emberi mértéket meghaladó kegyelemmel higgyünk abban, hogy nem tudja, mit cselekszik!” /a Fiú/

„Rajtad múlik! Én nem ítélek senkit, hanem az ítéletet egészen neked adtam. Sok szerencsét, Fiam!” /az Atya/

„De jó, hogy nem történt tragédia! Ha ugyanis egy csigaház összeomlik, akkor napra készetlenné válik a házlista, újra kell számozni a házakat és szembe kell nézni a vehemens lakossági tiltakozásokkal! Oké, hogy azok karhatalmilag vérbe fojtódnak, de én még a csupán szájkaratéig jutó lakossági fórumokat is rühellem!” /Porfogó Pista, a Központi Univerzális Közadathalmaz Alapítvány (KUKA) adatbázisügyi főbonyolítója/

„Kit érdekel egy ilyen nyálas állat?! Ha egy csiga egy általam tervezett grandiózus építmény útjában áll, ki kell vágni egy szintén útban lévő fát úgy, hogy pont rádőljön és szétlapítsa! Don’t stop me now!” /Kivágó Kösztöny, az Állami Fairtó Alapítvány (ÁFA) főépítésze/

„Sir Outcutter, ne lopkodjon dalszövegeket a Rólunk elnevezett együttestől, mert magát is kiléptetjük Európából és a gyarmatbirodalmaink egyikére száműzzük gyapotot szedni! Mi? Hogy? Jól van fiacskám, jól van, nem izgatom fel magam és elmegyek sziesztázni!” /Queen Elizabeth II, angol királynő/

„Mit panaszkodik ez az ázó-fázó éti csiga?! Neki legalább van fedél a feje fölött! Nekem még az sincs!” /egy magát megnevezni nem kívánó meztelen csiga/

„Gyönyörűen gondozott bokorrímek egymás után sorban, ami már-már sövényrímnek is nevezhető! Frady Endre a világirodalom kertjébe telepítette a jövőt, majd megöntözte az ihlet okozta kemény munkájának a líraillatú verítékével. A társadalmi kérdéseket szimbólumok és metaforák ütköztetésével feszegető költemény méltán kerül a műfaj független Fame Of Best Of Anything oszlopcsarnokának díszhelyére. Vastaps!” /Szotyola Szeréna, a Páneurópai Unió Költészeti Intézete (PUKI) főkertésze/

„Mi ez a trágyalében fuldokló bulvárdisznók által is kiokádandó förtelemlíra?! Szerencse, hogy nem vagyok elég hajlékony, mert különben kiharapnám a saját szívemet, majd fölköpném és aláállnék! Anyám azon töpreng, hogy ha Ancsa nem lett volna vak, akkor is hozzáment volna-e az állatbarát koreai törökhöz, én meg azon, hogy mindez ki a megmurdelt tavihernyót érdekel?!?!?! Frady Endre mintás csigaházakon akarok taposni!!!” /Puzsér Róbert, kritikus/

Fekete bakancs

Jó bakancsom fekete,
Fényt nyel el és néma.
Felmerül, hogy süket-e,
Letesztelem én ma:

Püfölöm a zongorám,
S akkorát rúg belém,
Mintha esne Kongó rám…
Leteszteltem, le én!