Harcsa halálpályamodell haligali

Ha a hegyi harcsa meghal,

Lesz belőle mekis McHal,

Külországban pedig MacFish,

S őt kajálja minden bakfis.

Hogyha sült krumplival kéred

(Mi a manó, nőtt a béred?!),

S üdítőt is rendelsz mellé,

Bankszámládról folyik el lé.

   refr.:

   Haligali, harcsa halik,

   Szálkátlanul ártalmatlan,

   Belőle sok ember falik,

   Halála nem értelmetlen!

Étvágyadat Isten tartsa

Karban, hogy az átsült harcsa

Kinek Úr ízt adott, nem észt,

Víg legyen, míg gyomrod emészt!

   refr.:

   Haligali, harcsa halik,

   Szálkátlanul ártalmatlan,

   Belőle sok ember falik,

   Halála nem értelmetlen!

„Tisztelt Költő úr! Köszönjük, hogy gondolt ránk, hogy megénekelt minket és reményt adott, hogy igenis van étel a halál után! Halálunk végre nem értelmetlen, tetemünk nem a folyóparton bűzlik, hanem ízletesen megsütve hozzájárul a McDonald’s fenntarthatóságához! Éljenek az éhes emberek! Legyen a világegyetem, sőt egész Magyarország halszagú!” /Harcsássy Hacsaturján, halszóvivő/

„Nincs már olyan -szó, mely hal zok-,

Örvend föld és örvend ég, sőt

Én is örvendek és dalzok

Ez a harcsa lesz a végső!-t.”

/Sztahanov Sztupanek, gyorséttermi halsütödei élmunkás és csasztuska csujogató/

Hé, idegenszívű igricke, hát nem tudja, hogy a magyar ember ebédre nem a kozmopolita gyorsétteremben eszi a betevő műhalat, hanem bográcsban rottyantja a harcsapaprikást a délibábos Hortobágy kellős közepén egy gémeskút árnyékában, miközben jó ebédhez szól a nóta?! Magyar bajuszhoz harcsabajusz dukál! Hinnye!” /Árvalányhajassy Ártány, a Népnemzeti Intézet (NI) lovagja/

„Lovag úr, nem zavarja, hogy a délibábos Hortobágyon délben fentről süt a nap, így a gémeskútnak kábé annyi árnyéka van, mint egy köteg föl-földobott gatyamadzagnak?! Száz panelproletár közül kilencvenkilenc inkább a légkondicionált Mekiben enne, mint a birkaszagú pusztai hőgutában! Coki!” /Aszfaltbetyár Ajtony, vidékről indulva elvárosiasodott pesti srác/

„Tisztelt költő kolléga, a verséből bántóan hiányzik a téli horgászást reprezentáló lék, azaz az úgynevezett hal lik, pedig remek rím lenne az ön által ikesítve értelmetlenített halik igére. Az ennek hiányában keletkezett halik-falik ragrímpár (ragrím, ó, borzalom!!!) méltatlan önhöz és engedélyező hatósági főcenzorként és legfőbb pecsétőrként hozzám is! NEM ENG.!” /Tintapofa Tódor, az Általános Versesztétikai Hivatal (ÁVH) főcenzora és legfőbb pecsétőre/

„- Mi ez? Hagymás bab? (Terence Hill)

- Nem, krumplis hal! (Bud Spencer)

- Szerintem egyik sem. A Mekk Elek féle Mekk Friss halmentes - mint az összes többi. Hát még Endréé..! (*Dr. Ház, Juniorkonyha-díjas gasztromester)

- Akkor szárnyát vagy combját? (Loius de Funés)”

/*/

„Szegény öcsém, jó Mekk Elek,

Őt fikázza * doki,

Akit úgy meg énekelek,

Mintha ráesne pár koki!

Ami pedig engem illet,

Aki veszi rá szájára

Bud Spencert és Terence Hill-et,

Annak tőlem biz má’ jár a

*láttató saller!!!”

/Mekk Donald, kacsatánc-, gatyaránc- és étteremlánc-ügyi főelőadó/

„Posztumusz kitüntetést javaslok a halálával hasznosuló harcsának, és a költőnek... Azt hiszem, hogy ez a kis vers minden hal szemében szálka.” /M. András, a költő legállandóbb és legszálkásabb komentelője/

„Szálkásítasz? Harcsát egyél

Halkéssel, amin van egy él,

Mer’ második él má’ nem kee’,

Egy is jó’ vág, ugye eMke?”

/Ecpecc Kimeheccné Eccerű Naccerűke, a Primitív Irodalmi Sivalkodásokat Kicsiből Óriásivá Tuszmákoló Alapítvány (PISKÓTA) szimpla szépe/

„Magyar zászló, magyar puli, magyar meki

Hegyi harcsa, tavi zerge,

Modern meki megkeverve.

Választéknak van szeri és száma,

Csak be tudjam tenni a pofámba.

Régen a mekiben volt a harcsa,

Most a harcsában a meki.

Ezt csak kevés bakfis ismeri,

De az is lehet, hogy közülük senki.

Még egy ötlet meki nélkül,

Ettől sok mekis kikészül:

Harcsa legyen halászlében,

Ez legyen bakfis-ebéden!”

/Nyuggerapó, a költő legszépkorúbb és leghalászlékedvelőbb komentelője/

„Száz lónak is egy a vége

Apó minden lében halász,

Nyerő lapja ében Hal Ász.

Meki visszafelé ikeM,

Igém végén vanik ikem.

Bakfisharcsát, hegyit, tavit,

Frissen eszek s nem, ha avítt.

Magyar puli, magyar zászló,

Ne tapossa össze száz ló!”

/Csofelláki Csumida, csobolyófalvi csirizcsurgató cseléd és csehszlovák csembaló csempész/

„Mi ez az önmagát mélyen alulmúló szóvulkanikus jelentéktelenség, ez a harcsabajuszcibáló vérlázítmány?! Ki ez a lassú felfogású gyorséttermi lajhárzabáló futóbolond?! Ha meggondolom, Frady Endre tulajdonképpen nem is lenne ennyire rossz költő, ha tudná, mit akar írni, ha ismerné az általa használt szavak jelentését, és ha megfelelő sorrendbe tudná őket rakni, lehetőleg minél kevesebbet! Mondjuk, egyet se! Ne lássam anyám gyerekkori szúette hintalovát a Puzsér Róbertet Ért Hatások A Kiegyezéstől Napjainkig című időszakos kiállításon, ha nem tudom, mit nem csinálok annak érdekében, hogy ez a pákosztos ripők ne tudhasson csinálni semmit! Frady Endre egy hólyagos kelés az irodalom testén! Könyörgöm, fakasszuk fel!” /Puzsér Róbert, kritikus/

„Én úgy harapom ki a harcsát a vízből, hogy a halcsontváz tovább úszik, mintha mi se történt volna és az életadó nyálamtól hamar kinő rajta az új harcsahús, ami már mehet a McDonald’s-ba. Na, ezért olyan finom és egészséges a Meki kaja!” /Chuck Norris/

Májusi hőőő...

Betör májusban a nyár már?!

Megszikkad az összes sár vár,

Szétolvad a legó STÁR WÁR,

Bőrünkre leégéskár vár!

Jobban örülnék a fagynak!

Jót tesz az a szürkeagynak,

Ha a rút hők békén hagynak,

S nem érzem a fejem hegynek!

Vulkánhegyként zúgó fej fáj,

Arcom sápadtfehér tejtáj,

Tyű, de serceg rajtam hej, háj!

Támadj mínusz, hajrá, huj-huj!

Hűlj le, május, hűljél te le,

Mint a régmúlt legtöbb tele,

Mínuszokkal legyél tele!

Télért Esdő Ló az TEL-e?

Ehej-csehej, selelele!

„Meg tudom magyarázni! Ez nem az, aminek látszik! Tisztelt bíróság, drága bírónő úr, csak elviselhetetlenül melegem volt kicsinyég! Ígérem, legközelebb nem bántom a májust, csak közeledjen végre a tél! Egyszer megjavulok ééééén, jóóó legyek maaaajd! Ártalmatlan és ártatlan vagyok! Kegyelem!” /F. Endre, büntetlen előéletű budapesti költőgigász/

 „Gyakorlott Frady-olvasók is visszahőőőőkölnek a műben található rengeteg hőőő(kör)ségtől.” /B. Ádám, a költő világegyetemi végzettségű mérnökkollégája/

„Őőő… ez aaa… őőő… mindazonáltal… őőő… legfőőő… őőő… bb… őőő… hőőő…” /Őőőőssy Őőődőőőn, főőőispááán/

„Hogyha ló lenne a hő,

Azt mondanám neki: Hőőő!

Meg is állna rögvest ő

Ruszos akcentussal: Чтő?!”

/Szusi Szása, japán-orosz időjárás-mágus cowboy/

„A költő olyan könnyedén táncol át bokorrímből kancsalrímbe és vissza, mint vodkával doppingolt szovjet balett táncosnő a hattyúk tava egyik partjáról a másikra, miközben szalonnabüdösen izzad, mint a májusfa gyümölcsével jóllakott volgai hajóvontató a folyó déli deltájában. A mű végén megjelenő eszperente kurjongatás a katartikus metamorfózis és a delírium tremens elegyének minősített esete. Frady Endre verse legalább annyira esélyes az irodalmi Nobel-díjra, mint özv. vitéz Drabacskay Gyurgyalagné Csofánki Debella nemrég megjelent Kese lovam, egyél akciós zabot, vagy nyereg alá puhítalak! című akciólírája. Vegyék, vigyék, olvassák!” /Beszt Zellerné Eladássy Lista, a Sóvárgó Olvasókat Katarzisba Kergető Kiadó (SOKKK) hatásvadász ügyi főelőadója/

„A nyitó vers folytatása:

Hűljél május, hűljél te le,

Mínuszokkal legyél tele!

Nappal legyen bősz sötétség,

Éjjel szikrázón süssön a Nap.

Na, de ez mind lágy semmiség,

Lábfejemen legyen kalap.

Szürkeagyam eltünedez,

A munkámnak nem hasznos ez.

A fejemet érzem hegynek,

Száznak látom a Hiszekegyet.”

/Nyuggerapó, a költő legszépkorúbb és legkalaplábúbb kommentelője/

„Nyuggerapó kalaplábú,

Vicces kedvű, nem tör rá bú;

Hiszegyet hív hiszekszáznak,

S engem röhejgörcsök ráznak!”

/Rekeszizom Rezsőné Rigófütty Rezsilla, a Röhögve Emelkedjünk Csomolungmáig Csodacsapat (RECCS) kalaptalan lábú edzőnője/

„Van erre egy szép magyar népdal:

Télen nagyon hideg van,

Nyáron nagyon meleg van.

Soha nincs jó idő,

Mindig esik az eső.”

/M. András, a költő legállandóbb és legnépdallantóbb kommentelője/

„eM úr egyszer itten van,

eM úr másszor ottan van,

Soha sincs helyben ő,

Agyra gyúr és fejbe’ nő.”

/Népdal Nándor, elmerengető személyi edző és agyalapi irigy/

„Ejnye-bejnye, hüje május,

Túl a kríziseden má’ juss!”

/falfirka a Magyar Állami Jóidőt Utángyártó Sufnituningilda (MÁJUS) homlokzatán/

„Mi ez a bicskanyitogató semmitmondás, ez a túlfűtött izzadságszag?! Frady Endre, az irodalom káposztafejű Mekk Mestere kulturálatlanul megnyalta a show-t és rögvest maga alá verítékezett! Ha szegény anyám májusban szült volna, akkor most feljelenthetném ezt a morális taknyot születésnap gyalázásért, és a döntő bizonyítékként benyújtott förmedvényvers olvastán nincs az a rögtönítélő vérbíró, akinél megúszná szigorított életfogytiglani szabadságvesztésnél kevesebbel! Skandalum! Statárium! Sújtóbomba!” /Puzsér Róbert, kritikus és vérszagra gyűlő éji vad/

„Amikor időnként felugrom a Nap felszínére, akkor 5500°C-os hőségben fejem belőle a naptejet olyan intenzitással, hogy szegény Nap beleizzad. Mérsékelten mélymagyar májusi műmájer marhára megmurdelne!” /Chuck Norris/

Hasmars

mottó: 我寧願去也不要我的肚子！(Inkább én menjek, mint a hasam!) /kínai mondás/

Jaj, a hasam folyton megyik,

Sietősen hajtva egyik

Helyiségből másik iránt,

Ami mellék- s bajból kiránt!

Görnyedek, mint törött léc, én

Töprengek az angolvécén:

Mi kaparhat belem falán?

Romlott macskát ettem talán?!

Agg Mars csokim csinált szelet,

Vagy vírusos bécsi szelet?

Nem kéne, hogy emígy hass, Mars,

Ne húzzon tust fúvós hasmars!

Élek! Kínból kimentett a

Cralex aktív széntabletta,

S mégsem kell az uccsó kenet!

Aki magyar, egyen szenet!

(hastánc!)

„Dr. Szemmelweis Béla szerint a vastagbél-ozmózis első, második és hatodik oka, hogy aztat mintegy 76,33% -ban macskák okozzák. Macskát enni nagy rizikó. Mert bizony, bizony mondom néked, hogy a Macskabarát Egyesület szerint a macskát alaposan le kell darálni, vagy pediglen puhára kell főzni. A nyársra húzott macskának, sütés után fájdalomcsillapító gyógyszert kell a szájába belelőni. A spékelt macska elkészítése gyerekjáték, de fontos, hogy miután megnyúzzuk a macskát, klopfolóval fejbe kólincsuk, hogy hiába ne szenvedjen. Ha ezekből az ajánlásokból csak egyet is nem tarc be, létre jön az, ami tégedet ledöntött a lábadról. Egyébként a vírusnak az egészhez semmi köze sincs. Ez vezeklés, amit a rád mért csapás mián el kell tűrnöd. Mert tuti, hogy vétkeztél, ne is tagadd! Kívánom, hogy gyógyujj meg még jobban.” /Nyuggerapó, a költő legszépkorúbb és legmacskareceptismerőbb kommentelője/

„Apó, aki macskabarát,

Nem eszi a macska farát,

Se a fülét, se a hátát,

Kizárt, hogy macskára szát tát!”

/Dr. Kitket Kitty, a Vírusmentes Állami Rendeltetésű Macskabarát Egyesület Gyógyászati Egértenyészete (VÁRMEGYE) dorombolási főelőadója/

„Mámeg' mi folyik itt?! Szenvedéstörténetbe ágyazott farmakológiai promóció paródia?! Ne menjünk sehová?! Vagy épp hogy menjünk, de gyorsan? Aki szenet vet, gyémánt arat! (dél-afrikai grafiti)” /F. Péter, a költő humán végzettségű mérnökkollégája/

„A gyémánt ugyanolyan, mint a hasmánt, csak nagyobbat koppan a porcelánon? Amúgy nem tudta, hogy Dél-Afrikában nem őshonos állat a grafiti?! Egyen szenet! Ja és Humán úr, hogyhogy a Gugli úrtól kell megtudnom, hogy a farmakológiának semmi köze se a farhoz, se a farmerhez?! He?!” /Butatest Benő, székeltfővárosi menőmanó/

„Sőt, még a farbához se, úgyhogy viszontválaszában Csávás Kálmán a Nemzeti Otthonmaradási Hivatal agyabugyunktusa azzal se jöjjön elő!” /F. Péter, k.m.f./

„Előre megugatja a viszontválaszcsapásomat, kóbor gyógyhumán görcskorcs?! Szétkapom, mint tojásgránát a tyúkólat! Akkorát fog detonálni, mint egy sereghajtóval feldúsított utászalakulat a latrinán! A rendfokozatomat meg tanulja meg rendesen, mert rendet vágok magán! Jelmondatom: Csend, rend, fegyelem! Aki pofáz, lenyelem!” /Csávás Kálmán százezredes, a Rakoncátlan Okostojásokat Cipóra Kupáló Elrettenthetetlen Rendészet (ROCKER) Irgumburger King díjas vérrögvalóságshowman-e/

„- Kisfiam, mi volt ma az iskolában?

- Frady Endre egyik versét elemeztük.

- És milyen volt?

- Sz...!”

/B. Ádám, a költő világegyetemi végzettségű mérnökkollégája/

„Szép? Szinguláris? Szekuláris? Szakrális? Szenzációs? Széntablettás?” /tippelő világegyetemista hasmarslakó idegenek/

„Aki megeszi a szenet, az bányássza ki az újabb adagot!” /M. András, a költő legállandóbb és legpragmatikusabb kommentelője/

„Mélybányásznak gyógyszergyárak,

Mégis magasak az árak,

Ámde a has nehéz menet,

Úgyhogy eM úr, faljon szenet!”

/Rezső von Richter, skálakópé és piruladíler/

„Korunk nehezen visszatartható problémája, a költészet nagydologiasodása fortyogó lávaként tör föl a költő mélységének bugyraiból, s ont monoton bút konokon és fájón, mit felkavart a rossz szél! Ahogy Tóth Árpád (f)ordítaná magából kikelve:

          Őszi szélgörcs, ó, Paul Verlaine

          Permetével popón ver lenn!

Frady Endre szőrén üli meg a szőrén megülhetetlen, jelesül a latrinát, és saját világfájdalmát az egész világ fájdalmává teszi, miközben tort ül a córesz:

          Bús poéta, ajve, székel,

          Míg a tömeg jajveszékel!

Az emberiség nyolc napon belüli gyógyulása érdekében foganatosítandó szcenárió a szakmányban szedendő szellemi széntabletta, hogy a has ne alkosson, ne gyarapítson! Kólázz, ne kólikázz!” /Csobogó Csubakka, influenzás kócsagokat coach-oló influenszer és irgalmatlan irodalmár/

„Költőbe, ki bántott beles,

Olvasótábor most beles,

S mit lát, attól fordul gyomra

Sugárban a kerti gyomra.

Táj így veszti kecsét, becsét,

Joggal csap le NEM ENG!-pecsét!”

/Szigor Igor, a Bukolikus Irodalmi Véglények Alkotta Lyukakat Zsűriző Íróolvasó Rendészet (BIVALYZSÍR) elrettenthetetlen elementaristája/

„Mi ez a virálisan vulkanikus véglénykedés, ez a szarkasztikusan szemenszedettvedett szégyentelenkedés?! Ki ez az árnyékszéken ármánykodó ártány?! Szegény anyám anno kínosan ügyelt arra, hogy a babakori kólikám a pelenkámban materializálódjon, ne pedig folyton folyvást a csapból is folyva közszájon forogjon! Tragikus, hogy manapság egy Top One irodalmi kritikusnak csőgörényként alászállva kell küzdenie a csóró csatornapatkányok okozta dugulások ellen! Nem akarom visszasírni a régi korokat, de azért Szabolcska Mihályhoz még nem kellett szagelszívó és gázálarc! Pusztuljanak a penetráns poéták!” /Puzsér Róbert, kritikus/

„Amikor 79-ben (nem ezerkilencszáz-, hanem Krisztus szerint) Itáliában egy Vezúv nevű hegy alatt barlangászkodtam, volt egy intenzív hasmenésem. Na, abban pusztult el Pompeii.” /Chuck Norris/

Májusi eső

Májusi eső, sej, aranyat ér,

Sáraranyt fröcsköl a Baranya tér.

Aranyos tőrrel vág ara nyeső

Vőlegény s véres az aranyeső!

Kopaszon bekattan tar anya: Katt!

S vendettát tart: véres aranyakat

Töm orrba s rugdos le vő torkába,

Fullad az s vert arcán rőt orr kába!

Májusi eső, te óborzalom!!!

Miattad migrál el hóborz alom,

S miközben vár rájuk Amerika,

Blőd költőt megharap, hamm!, Erik a

Viking

Víg King.

„Jaj, megharapott egy veszett viking! Én is veszett leszek, mint a fejsze nyele?! Nyeletlen kétéves?! Még szerencse, hogy nem nyelt le! Ellenszert ide! Vikingharapást lőrével! Mi, Májusi eső nevű, félédes lőre?! Még ez is?! Jaj nekem! Na, mindegy! Egészségemre!” /F. Endre, megharapott költőgigász/

„Akik megszólnak minket, hogy elhagytuk a szülőföldünket, csak olvassák el a verset! Amíg Frady Endre itthon irgalmatlakodik irodalmilag, addig meneküljön, ki merre lát!” /ifj. Hóborz Huba, alomi falkavezér/

„Mi történt, költő úr, túl sok véres akciófilmet nézett a Netflixen?! Esetleg összecserélte az esti gyógyteáját a csavarlazítóval?! Netán valami durva Grimm mesét olvastak fel magának a gyerekei?! Na, dőljön le, mint egy elkönnygázosított kordonbontó, vagy egy lombkoronasétány útjában lévő százesztendős tölgy, oszt’ aludja ki magát! Addig is NEM ENG.!!!” /Fejtor Potroh, a Cudar Irodalmi Katarzis Intézet (CIKI) tényálláspont ütköztetője/

„Költő Úr! Szed valamilyen gyógyszert? Hátha az segítene...” /Dr. Ház, Juniorkonyha-díjas gyógyszerdíler/

„Frady lábán betontonna,

Így úszkálna kétszáz mellen,

El levegőt tőle vonna:

Ez a gyógyszer Frady ellen!

Ház doktor, ön űberzseni,

Örökítse meg önt dia!

Ilyen there are not too many,

A dílerek Vivaldija!”

/Sombereki Suviksz, ellenanyagmozgató és Arany Jánosné díjas rímtechnikus/

„Na, gyerekek, most az tegye fel a kezecskéjét, aki nem erre számított. Hát, az anyukáknak is meglepetés lenne, pedig ugye, hogy pörgősebb, mint az "Orgona ága"?! Hmmm… még így hirtelen nem tudom mire, de ez is jó lesz... például erre simán egyből felírják a lítiumot. Na, srácok, ki tanulja meg holnapra kisötösért?” /F. Péter, a költő humán végzettségű mérnökkollégája/

„Sztálin-orgonának ága

Pörgősebb, mint ’milyen drága,

Hogyha lődöz e Katyusa,

Tengerbe süllyed, platty, USA.

Szétesik, mint nervőz pajta,

Lítium sem segít rajta!

Kisötösért, drága Humán,

Nem harapok verset csumán!”

/Srácponty Slömény, a Döbrögi Ödön Gazdaképző Szakiskola Alapítványi Gimnáziuma (DÖGSZAG) végzős tanulója/

Muszáj voltam megharapni a költőt, mert egyrészt láttam rajta, hogy tovább akarja írni, másrészt, ha az összes hódborzcsorda átúszik Amerikába, csődbe megy a legfőbb viking cég, a Hód Borz Orvvadászat Mismásolására Alapított Xilofongyár (HBO MAX), és akkor én nem Víg King leszek, hanem aranyeres földönfutóbolond, egy üres hasú Kong King!” /Erik, a viking Víg King/

„Ááááááááááááá!!! Héééé!!! Hrrrgrrr!!! Ki szórakozik a nevemmel?!?!?!?! Neveket akarok!!!! Hrrrgrrr!!!” /King Kong, gigantikus gorilla/

„Miért pattogni óriásmajom úr?! Nem pattogni! Én pattogni! Nekem szakterület pattogni! Én profi pattogni!” /Ping Pong, az asztalitenisz aranykezű artistája/

„Ööö… azt hiszem, visszaéltek a nevemmel! Szeretnék elhatárolódni! A leghatározottabban tiltakozom!” /Májusi eső/

„Hé, költő pajtás aranyapám, miért nem engem verselt meg?! Hát nem látja vakegér költő pajtás, hogy általam selymes, zöld lett tegnap óta erdő, rét! Szirmot kergetek és vígan szórom szét!” /Májusi szellő/

„Frady Endre verse után nehéz megszólalni. Igaz, hogy már előtte is nehéz volt, mert az meg még az előző verse után volt. Közben pedig lehetetlen. Frady Endre szóáradata úgy hat az értelmes emberi beszédre, mint balatoni angolnaözön az őshonos kecskerákra! Volt nincs!” /Néma Levente, dumagépkezelő/

„A kecskerák ma már megelőzhető, ha előbb vágjuk le a kecskét, mint hogy rákos lenne.” /Dr. Kecskejóllakató Körné Káposztamegmaradó Kokilla, a Kecske Rák Őssejt Zigóták Unikális Sugárterápiáldája (KRŐZUS) aranymetszőkéses sugárnégyzetpíje/

„Ritka, hogy egy angolna

Csembalókat hangolna,

Miközben a kecskerák

Üvölt, mint egy fecske: Rock!

Előtérben ara nyes,

S ő-t hullat sok aranyes

őőőőőőő…”

/Alien Májuselseje, földönkívüli idegen előmunkás/

„Pontosítsunk. Többen odatalálnak a Baranya térhez, ha néhány közeli akármit felsorolok: Fehérvár út, Erőműi utca, Szerém sor, Ulászlói utca, Bárdosi Lajos iskola, AZNAPI Kft, Cserepesi Tejivó, Ha Nami Phoi Bistro. Enny taláni elégi. Azt is jó tudn, hogy hajdanábani, a kommunizmusban, a téren lévő iskola, Szarvasmarha és ara nyesést oktató iparitanuló iskola volt.” /Nyuggerapó, a költő legszépkorúbb és legbetűhelyesebb kommenetlője/

„Ez az, Apó, kössön bele,

Blőd költőnek lógjon bele,

Pontja i betűnek szúrja,

Bömböljön a Frady úr, ja!”

/Báró Nyű Aranyka, Baranya téri béranya/

„Költő úr, ön önbíráskodásra uszít?! Ez veszélyes! Maga szerint a tar anyák maguk osszanak igazságot brutális módon ahelyett, hogy a rendőrséghez fordulnának, akik miután befejezték a fontosabb dolgaikat – a kint felejtett harmincas táblánál negyvennel hajtó tatákra történő lesből lecsapást, az éhező hajléktalanok ide-oda zavargatását és a diákok könnygázzal történő lefújását – hónapokon belül intézkednek, majd az ügyet bírósági szakaszba utalják, és a bűnös röpke néhány év alatt elnyeri méltó büntetését, amíg csak a köztársasági elnök meg nem kegyelmez neki és onnantól boldogan él, míg újra meg nem öl valakit! Na, bilincseljék meg a költő urat, oszt’ irány a kényszergyógykezelde és a közmunkatábor!” /Csávás Kálmán gőzagy, az Országos Rendőri Állomány Nevében Garázdálkodó Undorító Tarkopaszok Állami Neveldéje (ORÁNGUTÁN) vezérlő vezérlova/

„Mi ez a szellemi napfogyatkozás, ez a mentális elsötétítés?! Frady Endre ismét kézigránátot hajít a saját agyának a pöcegödrébe és a permetfröccsöt versnek maszkírozva mételyezi a világegyetemet! Ó, anyám, mától kezdve minden nap írok egy emailt a boldoggá avatásod ügyében a pápának, ha elintézed, hogy a májusi eső sok kis csepp helyett egyetlen hatalmas fagyott víztömb formájában hulljon alá egyenesen ennek a költészeti kútmérgezőnek a kopaszodó koponyájára! Májusi eső agyat érjen!” /Puzsér Róbert, kritikus/

„A vers és a kommentek alapján valószínű, hogy erősen közeledik a világvége, amikor az utolsó harsonaszóra szétrúgom ezt a kócerájt. Egy fejesem hatására Frady Endre is a levegőbe fog emelkedni Jézus fogadására, de csak atomokként és szerteszét.” /Chuck Norris/

„A májusi eső lemossa a vért.

Hazatér a hóborz, kit trauma ért.”

/M. András, a költő legállandóbb és legkétsorosabb kommentelője/

„Haha, eM úré a végszó!

Chuck Norriska, nagyon égsz, óóóó...”

/néhai Nemchuck Karchika, lerúgott fejű internetügynök és szájkaratéka/

„Na, ugye!” /Chuck Norris, k. m. f./

Érettségi szonett

"Segítség kéne most, égi..."

Segítség kéne most, égi,

Zajlik a blőd érettségi!

Mért nem tartóztat le a TEK

Mindenkit, ki nehéz matek

Példákat gyárt?! És a töri?!

Diákagyat összetöri!

Kettő között van egy halom

Kérdés, ami irodalom!

Mire jó ez, kit érdekel?!

Vigyenek az űrlények el

Minden egyes gonosz tanárt,

Mert a sok-sok fölös tan árt!

Üsse meg őket a guta,

Aki magyar, legyen buta!

ajánlás:

Herceg, ha te is most érnél,

Kelj fel, jobb az aranyérnél,

Ha kint futkálsz, mint víg marha…

Legyél balga oligarcha!

„Aligha… oliha… oligha… ööö… olimarha nem lehet ám akárki! Legyetek tik is bátorak, tanulódjatok szorgalmatosul, és legyetek okosultabban, mint a Cukorberg úr, akkor nektek is lesz tejbe-vajba aparhat… apor… aprításotok! Ugye Andi?” /Mészáros Lőrinc, multimilliárdos víz-gázszerelő/

„Égi segítség a földi pokolba?! Na, jó, megszórom őket egy dózis megoldó-kulccsal! Csak nehogy az éretlenül érendő érettségizők fejére essen, mint egy nyeretlen balta!” /özv. Tupoljev Tiborné Iljusin Irénke, nyugdíjas nehézbombázó/

„Aki nem lép egyszerre

Nem kap rétest estére!”

/Dr. Ház, Juniorkonyha-díjas népnemzethy etető/

„Lépő marha célja rétes?!

Sült táp vágyás igen kétes,

Hisz’ a gyomra ettől szétes’!

Pásztor elől Ház fuss! (két s?)”

/Dr. Szénássy Szötyő, marhatáplálássy szakember/

„Ezt az érettségi dolgot el kellene már törölni. Soha nem értettem, hogy ha az ember végigjárta a középiskolát, és minden évben bizonyítványt szerzett, akkor miért kell még a végén még egyszer levizsgáztatni az egészből... Senki nem lesz más attól, hogy átmegy ezen a vizsgán. Nem is értem, miért gondolják egyesek, hogy ettől lesz 'érett' valaki... Egyrészt egy vizsgától nem válik semmilyenné az ember, ugyanaz marad, aki előtte volt, másrészt az embert nem nevezném érettnek vagy éretlennek, meghagynám ezt a két szót a gyümölcsöknek. A vers amúgy nagyon hiteles, ismét a szenvedések szórakoztató leírásán alapul, és pontosan mutatja be a diákok érettségivel kapcsolatos érzéseit.” /M. András, a költő legállandóbb és legérettségiellenesebb komentelője/

„Malagyéc Andrej elvtárs, te leragadni Lenin elvtársnál, aki azt mondani: tanulni, tanulni, tanulni! Én azt mondani: érni, érni, érni! Ellopni mindent, amit érni; lebombázni mindent, amit érni; meghódítani mindent, amit érni! Mi elérni, hogy lenni világhatalom újra! Érteni már, miért kelleni érni?!” /Putyin elvtárs/

„Mér szidod a tanárokat?

Szegény tanárt nem kell szidni,

Mert helytelen hőn azt hinni:

Hogy tantervet és tananyagot

Felelősen ő talál ki.

Aki ezt sej, alsópolcos IQ -jával tette,

Az nem tanár, az 'valaki',

De inkább egy gonosz senki.

A tanár nem olyan – hát hallgass!,

Mint a Falánk Fekete Farkas.”

/Nyuggerapó, a költő legszépkorúbb és legtanárpártibb kommentelője/

„Tudja Melbourne, tudja Sydney,

Hol mindenki tótágasik,

Sose köll a tanárt szidni,

Mer’ a tudás ott is a sikk.

Nyuggerapó, fránya nyugat

Érti, tícsör importantó,

Csak a kóbor kelet ugat

Meg sok tanult gentlemant, ó!”

/Busman Béla, bumeráng bolti bizniszmen/

„Régi nevén matúra,

Érettségi ma túra,

Amely bárkit elvezet,

Nehéz? Ugyan! Élvezet!

Nem kell kompetencia!

Oligarcha orgia

Akadálya értelem,

Fortélyos a félelem.

Tudás nélkül hatalom

Érvényesül szabadon,

Ne lepődj meg intő szón:

'Tícsö! Lívem kidzölón!'”

/F. Péter, a költő humán végzettségű mérnökkollégája/

„Behalok e humán dumán,

Ámde mindeközben hú, mán

Érettségiznek a pónik,

Ha a 'tícső’ kidzölónik'

Kompetensen matúrára,

Kérdvén, mennyi hat úr ára

Rabszolgaként fortélyosan

Fél elemre szerelve Auchan

Fémpolcain ingyom-bingyom!

Tudás helyett más nő kinn, gyom…”

/Kapanyél Kuponné Kasza Blanka, tébolyküszöbértékteremtőerőleves díler és mezőgazdasági munkafrontharcos/

„Mi ez a versformába rejtett ordenáré tudatlanság, ez az istentelenségnek látszó csalfa, vak reménytelenség?! Csokonai monnyonle?! A puszta tény, hogy az előző évezredben Frady Endre maga is leérettségizett, megmutatja, hogy aki leérettségizett, az annyit is ér! Kósáné Kovács Magda (1940-2020) forog a sírjában, amikor megtudja, hogy Frady Endre parafrázisként eltorzítva tette gyakorlatba a mondását, azaz eme borzalmas elmehányásában is megmutatta, hogy nem elég hülyének lenni, annak is kell látszani! Anyám, segítség kéne most, égi, úgyhogy készíts nekem helyet, mert érzem, hogy Frady Endre hatására pszichoszomatikusan hamarosan kénytelen leszek átájulni az örök vadászmezőkre!” /Puzsér Róbert, kritikus/

„Az én érettségim idején az iskolám tanári karának kellett vizsgák során igazolnia, hogy felnőttek-e a feladatomhoz. Azóta én vagyok, aki vagyok, ők meg már nincsenek.” /Chuck Norris/

Lusta szakács

Hogyha éhen maradok én,

Üres gyomrom nem lesz okén,

Szakácsom remeghet méltán,

Jobban teszi, hogyha fél tán!

Ha egy szakács ilyen lusta

Karddal érdemel egy tust a

Hájtól hurkás sörhasába,

Hadd rogyjon meg görbe lába!

Ha hasából jön ki sólet,

Ami nyilván nagyon jó lett,

S egészet be maga falta,

Sújtson le rá hóhérbalta!

Könyörülő ember vagyok,

Bosszúmra kell igen nagy ok,

S árulásból sem lesz baj, ám

Nem tűröm, ha lopják kajám!

Megbocsájthatatlan vétek,

Hogyha nem jut nekem étek!

Az ember az, amit megesz,

Aki magyar, legyen degesz!

„Jaj, költő úr, az nem úgy volt! Épp hűlt a lábasnyi sólet a konyhaasztalon, amikor megcsúsztam egy valaki által eldobott banánhéjon és hanyatt esve bevertem a fejemet, miközben a sípcsontomtól meglökődött az asztal, oszt’ a megbillent lábasból az egész sólet beleesett az jajkiáltásra kitátott szájamba és olyan lendülettel zúdult, hogy mire ki tudtam volna köpni, már mind lenyelődött! Ártatlan vagyok!” /Dobhas Dudor, főszakács/

„Szakácsba kerülő sólet-

-től ez véres konyha-show lett!”

/Showman Simon, simán sámán/

„Ha igaz, hogy a férfiak szívéhez a gyomrukon át visz az út, akkor jogos, ha a költő úrnál a szívkatétert a vastagbélen keresztül vezetjük be a szervezetbe.” /Dr. Végh Béláné Aranyér Aranka, szívsebész/

„Úgy néz ki, Frady Bocshogyélek Endrének újabb rántotthús alakú mérföldköveket sikerült atomokra bombázni. Költőnk nem csúsztat, hanem világrekorder műket tesz le a műtőasztalra. Nemzetgazdasági hasznosításra ajánlom a Frady életmű alkalmazását a közutak síkosságmentesítésében.” /F. Péter, a költő humán végzettségű mérnökollégája/

„Költőcske, ne keltse itt a forradalmat, mert nem kap enni ma sem!” /Dr. Ház, Juniorkonyha-díjas forradalmár-McTorló Troll-ló/

„Ház úr, ön McTorló Troll-ló?!

Nyílik már a Vágó olló

Véglegesen jelölendő,

S véres lesz partedli kendő!”

/Kannibál Kuntabunta, az Egyen Ön Is Milliomost! vetélkedő véresszájú versenyzője/

„Költő úr, önben úgy hemzsegnek a tárgyi tévedések, mint kólikás versenylóban a bélférgek! Egyrészt a hóhéroknak nem baltájuk volt, hanem bárdjuk – kivéve a bárdolatlan, villamosszékes szakirányt – másrészt a rendszerváltás óta nincs halálbüntetés, így a hóhérok legfeljebb a sóletjükön mászkáló legyekre sújthatnak le, a szakácsokra semmiképp. Szóval, költő úr, magának még az anakronizmusa is olyan képzavaros, mint egy bedrogozott kortárs festő önmegvalósító életműve!” /Dr. Kotász Kösztöny, nyugalmazott hóhér/

„Hogyha csak keveset eszem,

Elvesztem a józan eszem,

Hogyha nincsen elég kaja,

Kihull koponyámnak haja,

Hogyha kimarad egy evés,

Önuralmam igen kevés,

Hogyha lusta szakács kölök

Éheztet, hát öldökölök!”

/F. Endre 57,5 éves budapesti lakos bírósági önvédőbeszéde/

„Tisztelt Országgyűlés és Alkotmánybíróság! A bűncselekménylíra és a verses önvédőbeszéd hatására ezennel javasolom a halálbüntetés visszamenőleges hatályú azonnali érvénybe helyezését! Frady Endre társadalmi veszélyessége és a puszta léte által okozott szellemi kár visszafordíthatatlansága alapján még a kötél általi villamosszékes lefejezés sem elég súlyos büntetés, úgyhogy egyrészt kegyelmet kérek a társadalomnak, másrészt a Szent Istváni keresztény hagyományok alapján javaslom Frady Endrét felnégyelni és testének darabjait elrettentésül az ország legnagyobb stadionjának a négy kapufájára felszögelni, hogy lakmározhassanak a keselyűként köröző játékos ügynökök!” /Dr. Jófogás Jusztícia, a Népnemzeti Bűnbíróság Igazságossági Intézete (NB II) legfőbb hogyishívjákja/

„Mai magyar világ, avagy így él Frady Endre?

(válaszlat, a költő-gigász remekbeszabott förmedvényére)

Tényleg szakácsa van? Privát?

Manapság? A rozmaringját!

Saját kocsis, saját sofőr,

A lován meg saját lóbőr?

Ahol gyomlál saját kertész,

Vármegyényi az a kert rész?

Saját mosónő mossa a hátát?

Magán istennek mond hálát?

Van persze, mi illet mást is,

Évát, Bélát, vagy Tamást is,

Ha azt hallom, fene megesz,

Hogy a magyar dagadt, degesz.”

/Nyuggerapó, a költő legszépkorúbb és legdegesztelenebb kommentelője/

„Messze lekörözve Noét,

Ilyen gazdag eme poét:

Saját zoo-park, saját bárka

(Legmodernebb türkmén márka!),

Haját vágó gép is saját,

Saját szájból halljuk Jaj!-át,

Mivel fejsebe is privát,

Úgyhogy ünnepeljük: Vivát!

Ja, ha gáz a saját szakács,

Szekercézze szét egy szak ács!”

/Bárdossy Büdöske, a Sajátságosan Privatizált Riaria Ősmagyar Degesztán (SPRŐD) vármegye főispánja/

„Ha a szakács megette a sóletet, meg kell enni a szakácsot!  Lehet, hogy csak minőséget ellenőrzött a szakács, de kissé túlzásba vitte...” /M. András, a költő legállandóbb és legkétmondatosabb kommentelője/

„Sólet szakácsba tekerve,

Vagy csak töltött gyomorszerve,

Mint lufi, mit feszít metán,

Ez legyen ma tápunk netán?!

eM úr, kissé morbid maga,

S fura, mint egy Lady Gaga,

Ön csámcsogjon szakácsokon,

Akár Lillasültön Csokon-

-ai Vitéz Mihály ínye

Fogatlan aggkorban, hinnye!”

/Sátőfi Pendor, kögyar maltő és mirguzini bagráns/

„Amennyiben a szakács nem csak főz, hanem süt is, akkor miért csak főztje van, miért nincs sütje?” /Tompika Tudorka, általános iskolai tanuló/

„Mi ez a vegetatív idegrendszer oltógyomrát megforgató vehemens tahótempó?! Mi ez az úrhatnám pallosjoggal szégyentelenkedő senkiháziság?! Ki ez az önmagába visszagörbülő szellemi féregjárat?! Bárcsak sólet töltené ki a szemgödrömet, hogy ne tudjam elolvasni ennek az irodalmi pöcegödörnek a miazmás kicsapódásait! Követelem a status quo-t, azaz Frady Endre 1920 előtti állapotának soron kívüli visszaállításának törvénybe iktatását! Ha Trianon előtt nem volt Frady Endre, akkor azóta se legyen! Ki iktat? Ni!” /Puzsér Róbert, a sóletszemű kritikus, aki azt mondja: Ni!/

„Ha a szakácsom elenné előlem a sóletemet, fejem fölött megpörgetném a lábujjainál fogva, hogy a szemén keresztül kirepüljön a teljes sóletes belseje, majd az üres szakácshéjat keresztényi/keresztyéni kegyességből koncként kihajítanám a kolduló kannibáloknak.” /Chuck Norris/

Könnygáz

Földet nézve messzi Holdon

Látszik, közteret zár kordon.

Arra menő nép mind kába,

Könnygázt kap a pofájába.

Sírni szégyen és a könny gáz?

Mégis bőgést kelt a könnygáz:

Egyik szem sír, aztán másik,

Demokrácia, míg vásik.

Tonfa töri vállam s állam,

Dolgozik a rendőrállam.

Vérgőzt fröcsög közpénz-sajtó,

Kárpát-medence most Jaj tó.

Szerte stadionok vannak,

Nagy közhaszna lesz most annak:

Látunk benne foci helyett

Kényszermunkatáborhelyet:

Körben körlet sok kopott ól.

Könnygáztól és gumibottól

Hűl a forradalom láza...

Vár állott, most Terror Pláza.

„Hmmm… vajon belemagyarázható-e ebbe a versbe némi politikai felhang?” /F. Endre, óvatos duhaj és píszí költőgigász/

„Hát, felhangnak azért erőltetett lenne...de verslábbal taposott véleménycikknek, Karmelita anzixnak, miheztartási krédónak pont megfelel.” /F. Péter, a költő humán végzettségű mérnökkollégája/

„Vigyázzon, humán polgártárs, nehogy összekeverje a Karmelitát a Karolinával, mert az előbbinél nem a karjából veszik a vért, hanem az orrából!” /Dr. Óvéesz Óperencia, a Karolina úti Országos Vérellátó Szolgálat szurikáló szakorvosa/

„Nem ígérhetek mást, csak spriccelő vért, orrvéres verítéket és könnygázt!” /falfirka a Winston Churchill Katonapolitikai Elméleteit Felelevenítő Egylet (WC KEFE) székházának kordonnal elkerített kapuőrének tömegoszlató pajzsán/

„Nem szeretne szurikát a

Karjába a szurikáta.

Inkább kellék opera tőr

Bökje, ha van operatőr!”

/Kóma Román, kameraman/

„Ez egy nagyon jól sikerült vers, egy nagyon fontos és szégyenletes esetről... Felesleges a könnygáz, sírunk mi eleget anélkül is ebben az országban... ” /M. András, a költő legállandóbb és legkétmondatosabb kommentelője/

„eM úr, ország előre megy

Együtt lépő népdallamra,

S könnyen épül szerte nem egy

Megközpénzelt könnygázkamra!”

/Csávás Kálmán töknagy, a Központi Gázszórási Bizottmány (KGB) könnygázálarcosbálkirálya/

„Szégyenteljes galád diák,

mindenféle hangot kiád,

tiltakozni is van mersze,

komcsi-libsi-meleg persze.

Arcával a tonfát zúzza,

nem lesz ebből bor, se búza,

megveti a békességet,

mit a béke-menet béget,

Putyin popót más testrésszel

illetné, akárcsak Brüsszel,

mivé züllik szép nemzetünk,

azt aratjuk, amit vetünk.”

/D. György, a költő társtervező cégű mérnökkollégája/

Dé úr?! Kit jelent a Déd, úr?!

Önből H-moll vagy tán D-dúr

Jön, esetleg gágog lúdul,

Ha agyára tonfa zúdul?!”

/Izom Igor, a Népnemzeti Beteggyártó Intézet (NB I) idegalaposraverési igazgatója/

„A mi kormányunk mindenben különb az előző kormányoknál! Mi kétszer olyan gyorsan megyünk előre, mint hátra, nálunk kétszer annyiba kerül a kenyér és az euró, mint elődeinknél, mi kétszer annyi szakképzett munkavállalót adunk a hanyatló nyugat megsegítésére, és a mi rendőrségünk kétszer annyi iskolást fullaszt bele a saját taknyába-nyálába! Ahogy a dakota költő mondja:

          Mi könnygázunk brutális is,

          Minket bőgve utál isis!

Ja, és a mi arcunk – teljesen jogosan – kétszer akkora!” /Sintér Pándor, belügyminiszter/

„Ez mind igaz, van itt sok gaz,

Mely sok embert méltán aggaszt.

De nem kell a Holdra menni,

Innen könnyebb észrevenni.”

/Nyuggerapó, a költő legszépkorúbb és legnemholdmenőbb kommentelője/

„Nyuggerapó, ez az old kor

Éleslátóbb, mint a holdkór:

Földről látja, mi gaz, mi gyom,

Úgyhogy magát békén hagyom.”

/Dr. Pszeudoszigorú Pszichoszomatika, lelkiismeretfurdalási főelőadónő/

„Mi ez az ígéretes cím ellenére foganatosított szellemi mélyrepülés, ez a semmibe hulló rút szibarita szabadesés?! Egy pillanatra azt hittem, hogy Frady Endrének lesz mondanivalója, de csak a saját agytrágyájának a felkavarása által penetráns bűz – stílszerűen költészeti könnygáz – folyatja össze a védtelen irodalombarátok taknyát-nyálát! Ha szegény anyámnak gimnazistaként ilyen alpári irodalmi érettségi tétele lett volna, olyan maradandó pszichoszomatikus károsodásai lettek volna, hogy én nem is léteznék! Mindenkinek rossz lenne nélkülem, ugyanakkor mindenkinek jó lenne Frady Endre nélkül! Ez a két lét, válasszatok! Kaszára-kapára-könnygázra! Abcúg Frady!” /Puzsér Róbert, kritikus/

„Engem egyszer egy akciócsoport lefújt könnygázzal, de halálra tüsszentettem őket. Most takonymázban tolódnak el vörösen a világűrben” /Chuck Norris/

Döner kebab

A jó kebab csakis döner,

Vakon rajong érte the NER.

Népnemzetünk szájat kitát,

S szaftos hússal nyel le pitát.

Török-magyar dva bratanki,

Kebab húsunk sosem monkey,

Hanem inkább birka, marha,

S nagy a jólét, nincsen tarha.

Csíp a táp, az orrod kifúdd,

Nehogy eme nemzeti food

Taknyodat tüsszenttesse szét,

S népek ennek vegyék neszét!

Sült húst szakács szaftba göbbeszt,

Így leend the good-ból thebb best,

S ezzel telik gyomorba’ lik…

Aki hun-türk, ilyet falik!

„Ők egyszer az országunkból haraptak ki egy jó nagyot. Miért ne tegyük ezt most mi is az ételeikkel? Náluk mennyire divat magyar ételt enni?” /M. András, a költő legállandóbb és legkíváncsibb kommentelője/

„Országot az oszmán eszik,

Foga alatt ropog e szik,

Ám mi nem vesztjük el eszünk,

S bosszúból türk tápot eszünk!”

/Hunormagor Hubamuba, hamumamu hamimamizó/

„A híres történész, Bonfini szerint, Dugovics Titusz meglátta régi jó barátját, Ahmedet, ahogy felkúszott a falra lófarkas zászlójával. Utána a következő párbeszéd zajlott le közöttük:

-Nem vagy éhes?

-Naná, hogy éhes vagyok.

-Alattunk egy kifőzde van, ott jó kebabot lehet enni.

-Jó, hamar megjárjuk. Ugorjunk le, együnk egy tányér kebabot. Ráérünk majd a kajálás után tusakodni.

És mi történt? Jóbarátként átölelték egymást. Aztán leugrottak.”

/Nyuggerapó, a költő legszépkorúbb és leghistorizálóbb kommenetlője/

„Csak kitalált fiktív ficsúr

Vala csupán Dugovics úr,

Nem hullt ő és török beste,

S nem halt nem létező teste.”

/Dr. Toportyáni Töpörtyű, túl tutizó történész/

„Naésasztán! Miccámit az. A lényeg, hogy nemzeti hős volt. És ilyen felfogásban, egy kristálytiszta példa az ősi török-magyar barátságra. Azt is feljegyezték, hogy gyakran teniszeztek. Alinak meg volt egy magyar témájú balladája, a hét vezérről, a címe: Ond, Kont, Tas, Huba, Szendi, Szundi, Vidor, Morgó. (Egyesek szerint ez nyolc, ám ez nagyon besenyő felfogás!)” /Nyuggerapó, k. m. f./

„Apó, ön túl besenyő,

Feje lágya be se nyő!”

/özv. Basányi Busanyű, besenyő bús anyó/

„Egy gyors gyrost azonnal, mert zúzok-török!” /Dr. Ház, Juniorkonyha-díjas törökverő/

„Hogyha nagyon lüktet, doki,

Gyrososztól jön a koki,

S tör-zúz saller tenyeresen,

S maga leend nagyon esen-

-dő,

S toronyiránt egyenesen

Dő’!”

/Dőlésszög Dezső, irányvektor potrohátor és pofonosztóképzőkör átmérőóraleolvasó/

„Gyerekek, a költő bácsi hű maradt önmagához és ismét heti rendszeres, ezúttal anglicizmus szafttal átitatott táplírájában a költő bácsi ismét példát mutatott, és ismét elrettentőt. Gyerekek, ígérjétek meg, hogy akárhányast is adok nektek irodalomból, sosem fogjátok követni a költő bácsi példáját és eszetekbe sem jut ilyen verseket írni! Ha mégis eszetekbe jutna, gyorsan fojtsátok a szörnyű gondolatotokat erősen fűszerezett döner kebabba! Inkább a taknyotok-nyálatom folyjon, mint a csapból is a költő bácsi utóhatása! Sose majmoljátok a majomtalanul is majomkodó Frady Endrét!” /Éhenkórász Édua, általános iskolai magyartanár és betanított türk büfés/

„Sej, énnékem az a bajom,

A kebabhús mért nem majom?!

Imádom a csimpánz tokát,

Ha torkomon csusszan sok át!

Nincs is jobb egy nagy böjt után,

Mint az átsült orángután!

Olyan helyen sose nyaralj,

Hol nincs abált gibbonkaraj!

Ha konyhának nincsen majma,

Koplalhatunk bizony, jaj, ma!

Jeti jódliz’ jeges hegyen:

Aki éhes, majmot egyen!

Jolaladilijoladalajolidirijahóóóó…”

/Jódli Jenő, juh héj hámozó és az 1000 recept majomból c. bestseller szerzője/

„Költő polgártárs, már megint bérretteg és a lepcses szájára veszi a Nemzeti Együttgügyögés Rendszerét?! Ne lepődjön meg, ha döner kebab helyett egy kordon blőd könnygázát kapja a pofájába! Ahogy az udvari költőnk, Tökös-Tekes Tokmány írja:

          Aki nem együttműköd estére,

          Rája száll meggyütt mű köd testére!

Na, tartsa ide a szemgolyóit, nehogy a tonfától ne lássa az erőt, amit demonstrálunk! Hajtogassa magát papíralapon pontszerűvé és villámgyorsan vesse magát egy békemenet elé, oszt’ többet egy hangot se halljunk magáról! NEM ENG.!” /Vitéz Pofacsapi Satupofa, a Népnemzeti Einstandolási Rendészet (NER) origóig origamizható orgánumának orbitális oberstrurmbannführere/

„Ne legyek Buce Willis magyar hangja, ha értem! Fej vagy gyomor?! /Döner György, kebabcsicsázó szinkronhangember/

„Hé, Döner, ke’ bab vagy nem ke’ bab?! - az itt a kérdés. Na, későn szóltál, mer’ mos’ má’ hiába ke’, elfogyott, mer’ ham lett!” /Dögdog Dezső, dán bűzelzáró/

„A telt halála a torkoskodás!” /Omlett/

„Csak egy rosszabb van a műveletlen embernél, a félművelt! Értem én, hogy szóvicc, meg minden, de ahhoz pontosan kéne tudni, hogy a ’Tett halála az okoskodás’ mondatot nem Hamlet mondja a Lear királyban, hanem Lucifer a Bánk bánban! Na, ezért kell jól ismerni a Molière vígjátékokat!” /Tudom Ányos, betanított polisztirol/

„Mi ez a fékevesztett egyhelyben toporgás, ez a süket csendháborító vaklárma?! Értem én, hogy Frady Endrének eszébe jutott a döner - the NER kínrímpár, de ettől még szép nyugodtan ledőlhetett volna egy számítógép klaviatúrától hermetikusan elzárt kanapéra a kétoldali lágyéksérv műtétét kipihenendő, utókezelendő és a versírás ötletét gyorsan elfelejtendő! Ehelyett most nekünk kell a költeményként kiokádott kebabos klapanciája után pihennünk, utókezelődnünk és vért izzadva felejtenünk! El lehet ezt felejteni?! Nem, nem, soha! Feljelenteni!!! Életfogytiglan vagy halál?! – ez a kérdés, válasszatok! Ítélethirdetésig meg egyen nyers kebabot penészes süntüskelevessel! Anyám, küldj egy jelet fentről, hogy túlélem-e a Frady Endre nyomorkongató tápvers borzalmait!” /Puzsér Róbert, kritikus/

„Én a marhát nem pitában eszem, hanem egyben. Lenyelem a csordát, utána meg kiköpöm a kolompot.” /Chuck Norris/

Népvándorlás

Reggel forraszt mongol, bosnyák

Vendégmunkás már a Bosch NYÁK

Összerakó gyártósorán,

Ezért kelnek roppant korán.

Menzán filippínó szakács,

Tetőn ugandai szak-ács,

Raktáros egy obi-ugor,

S kaput nyitni Obi ugor.

Fárasztó ez Obi-Wannak,

Hogy itt csak migráncsok vannak,

S fülét folyton éri ilyen

Mondat: Ájm nát hángérien!

Nem marad se magor, se hun,

Jó szakember nincs má’ sehun,

S nővér, tanár gyomra korog…

Aki magyar, kitántorog!

Nagy nyomorból kisebb nyomor,

Üres helyett fél-telt gyomor,

Ezért jön sok migráncs piréz,

S welkam tust fúj ünnepi réz…

„Országban maradó, országot elhagyó és országba jövő tömegek érdeklődésére számot tartható információ, hogy igazság szerint a tus a legtöbb jelentéssel bíró magyar szó, úgymint: 1. zuhany 2. találat vívásban 3. kétváll birkózásban 4. tintaszerű fekete festék 5. üdvözlésképpen játszott gyors akkordismétlés zenekarban 6. puska agya. De, mindegy is, mi az igazság, én mosom kezeimet! Tus!” /Dr. Proletariátus Pilátus, robosztus antikrisztus/

„Tisztelt költő úr, későn szólt! Már nem tudunk a honi határon welkam tust rézfújni az érkező piréz migráncsok tiszteletére, mert jelenleg ideiglenesen Berlinben állomásozunk, de csak addig, amíg nem kezdhetjük el a végleges itt állomásozást.” /Tüdő Tádé, rézfúvós zenekar vadászkürtöse/

„Akhim Adjar velünk van! Van az a közpénz, amiért ide honosul…” /Sörfoci Sumák, a Nemzeti Idegenlégiós Csábítási Alap Közpénztára (NICSAK) okosba’ megoldó számlavirtuóza/

„Ez itt, kérem, már egy echte nyugati kánaán! Csak nem az őslakosoknak, hanem a pirézeknek. A munka azé, aki nem tud elugrani, a jólét azé, akié a megosztás, az infláció meg azé, aki annyit is ér. Középosztály vigyázz!” /F. Péter, a költő humán végzettségű mérnökkollégája/

„Humán mérnöktanár úrnak jelentem, a létszám kilenc egész héttized millió, ebből hiányzik öt-hat… Mi, hogy ne ötöljek-hatoljak? Oké, nekem nyolc! Mi, hogy név szerint?! Súgjatok… neveket akarok!” /Számszaki Számszingindörén, a középosztály helyiérték felelőse/

„Árpád, Előd, Ond, Kond, Hass, Alkoss, Gyarapíts... sokan vagyunk kevesen…” /Mocskos Időke, F. Péter díjas álmos középosztálytárs/

„Hogyha magam tarkón lövöm,

Lesz rajtam egy hanyatt lik,

S bomlott aggyal felböfögöm:

Lám, a Nyugat hanyatlik!

A vadkelet bezzeg vonzó,

Tódul honba bé migráncs

Szakácsnak, mint minden gonzó,

S kiált, ha a lé híg: Ránts!”

/Mislencsillagtalan Falodáné Menzakaja Maja, az Orosz Rulett Kifőzde (ORK) étolajfárasztója/

„Nincs bajom a vendégmunkásokkal, csak tudjanak magyarul!” /M. András, a költő legállandóbb és legmagyarulbeszélővendégmunkásbarátabb kommentelője/

„Bár nem tudok magyarusul,

Drága eM úr mégse lő le,

Hisz', ha tudnék magyarusul,

Sem lennék jobb ember tőle.”

/Dr. Umburdung Krizlemözle, piréz migráncs atomfizikus/

„Álljon meg a gyászmenet! Magyarország előre megy, nem hátra! (Orbán Viktor)

Segítség! Magyar vagyok! Európába tartunk! (Kardos Doktor)

Hová? (Ötvös Csöpi)

Európába! (Kardos Doktor)

Akkor arra ússzon, fiam! (Ötvös Csöpi)

Ezt nehéz lesz megúszni szárazon! Dicsértessék! (Tibi atya)”

/Dr. Ház, Juniorkonya-díjas idézőgéplakatos/

„Ház úr, maga folyton idéz,

Remélem, ugyanígy adóz,

S adócsalással nem időz,

Mert a NAV bosszúja ádáz!”

/Ödőz Udúz, az Elementárisan Dezodoros Észkiküszöbölő Zugügyvédegylet (EDÉZ) kancsalrím felelőse/

„Magyarország a világ egyik legkevertebb népsége. Olyan, aki velünk jött be, ide menekült, behívtuk stb. Később, a legtöbb magyarrá, vagy majdnem azzá vált. Például: kunok, jászok, csángók, szászok, besenyők, zsidók, székelyek, cigányok, szlovákok, románok, szerbek, horvátok stb. stb. stb. Itt bizony több a migráncs, mint az eredeti magyar. Ez van.” /Nyuggerapó, a költő legszépkorúbb és legkevertebb kommentelője/

„Nyuggerapó, kimaradt a

Türkség, pirézség és mások,

Ám őket is Isten adta,

S hogyha marom őket, vások.”

„Okostojás Ottokár, vásott kisnyugdíjas/

„Igazad van, Nyuggerapó fiam. Mert az egy nyelvű és egy szokású ország gyenge és esendő. Ennélfogva megparancsolom neked, fiam, hogy a jövevényeket jóakaratúan gyámolítsad és becsben tartsad, hogy nálad szívesebben tartózkodjanak, mintsem másutt lakjanak.” /Szent István intelmei Nyuggerapóhoz - részlet/

„A népeknek nagy a tanult tehetetlensége, ezért a Föld forgása okozta Coriolis-erő hatására folyton arrébb kerülnek kicsinyég. Nem ők mozognak, csak rajtuk kívül minden más. A röghöz kötött gondolkodású magyar ember sosem lesz képes felvenni a világegyetem ritmusát, de nem is akarja. Minek sietni? Ej, ráérünk arra még!” /Dr. Pató Pál, semmittevési főispán/

„Népek jönnek, népek mennek,

Ez egy tök szokványos elem

Legfőbb tantárgyunkban s ennek

Neve magyar történelem.

Ria, ria, História, hórukk!”

/Dr. Ugor Igorné Avar Avatarka, a Tarkabarka Történelem Tizenéveseknek című bestseller szerzője/

„Mi a búbánatért kellett már megint belerúgni az irodalomba?! Miért kellett értelmetlen kínrímekkel teleokádni a világhálót?! Miért nem tud Frady Endre másfél millió kilométer per óra sebességgel kitántorogni Amerikába, hogy a helyére beáramló migráns a piréz-magyar Google Fordítóval rögvest ezerszer jobb verset írhasson az ő kényszerképzetes elmegyötrelmeinél?! Ne lássam anyám hologramját halhálószoknyában hulahoppozni, ha nem követelem Frady Endre azonnali kitelepítését bárhová, csak el innen! Fradyendretakaroggy!!!” /Puzsér Róbert, kritikus/

„A népek két okból vándorolnak és emiatt kétfélék. Vagy látni akarnak engem, ők boldogok, vagy menekülni előlem, ők esélytelenek.” /Chuck Norris/