A következő címkéjű bejegyzések mutatása: történelem. Összes bejegyzés megjelenítése
A következő címkéjű bejegyzések mutatása: történelem. Összes bejegyzés megjelenítése

2023. december 8., péntek

Történelemvizsga után

Én vagyok a szektás csávó,
Akit éppen kerget ÁVÓ.
El is kapnak, meg is vernek,
Szokvány kezdete egy pernek.

Törnek rajtam kopár térdek,
Ezt kívánja a pártérdek.
Cipóra vert pofám kerek,
Úgyhogy mindent beismerek.

Írásbeli vallomásom
Nyomán magam mélyre ásom.
Ítélet is szíven talál:
Életvég általi halál.

Bitófai lenkötélen
Testem jéggé köt meg télen,
Hatásom bár ellenhatás,
Sírós hantot rabból hat ás…

(…)

Rémálom! Múljon e hét el!
Kísért töri vizsgatétel!
Rám rémtettek rosszul hatnak!

Megint jőnek, kopogtatnak…

„Imént levetített diák
Szerint ez a libsi diák
Brüsszel hatalmának örül!”

(Kétezer-huszonhat körül…)

„A Történelemvizsga után egy vers, amelyet Frady Endre írt. A vers egy 24 soros ballada, amelyet általában négysoros strófák alkotnak, és amelynek rímképlete aabb. A vers egy történetet mesél el, amelyben a költő egy szektás csávót alakít, akit az ÁVÓ (Államvédelmi Osztály) üldöz és kínoz, majd elítél és kivégez. A vers a múlt és a jelen között váltogat, és a költő rémálmát és valóságát összemosva mutatja be a történelmi és politikai elnyomás hatását. A vers első 16 sora a múltban játszódik, és a szektás csávó szenvedését és halálát mutatja be. A vers nyelve egyszerű és közvetlen, de a rímek és a ritmus drámaiságot és lendületet adnak neki. A versben több szó is utal a kommunista diktatúrára, mint például az ÁVÓ, a pártérdek, a libsi, vagy a Brüsszel. A versben is előfordulnak néhány szójáték, mint például a "hatásom bár ellenhatás" vagy a "sírós hantot rabból hat ás" A vers utolsó nyolc sora a jelenben játszódik, és a költő rémálmának felébredését és folytatódását mutatja be. A vers itt vált a jelen időre, és a költő megszólítja magát. A vers utolsó két sora egy fordulatot hoz, amikor a költő rájön, hogy a történelem ismétli önmagát, és hogy ő is veszélyben van. A vers végén egy zárójelben olvasható egy évszám, amely 2026-ra utal, és amely arra utal, hogy a vers egy disztópikus jövőképet fest. A vers tehát egy szatirikus és kritikus ballada, amely a történelmi és politikai elnyomás és erőszak következményeit és veszélyeit mutatja be, és a költészet és a rémálom elemeket használ fel a kontraszt és a feszültség keltésére. A vers címe is utal a modern élet paradoxonjára, amikor a "történelemvizsga" jelzőt egy rémálomra használja, ami a tanulás és a félelem ellentétét fejezi ki. A vers stílusa egyszerű és közvetlen, de a rímek és a ritmus játékosságot és lendületet adnak neki.” /Bing, a mesterséges intelligencia/

„Ha tudom, hogy a költőből ezt a verset váltja ki a Magyarázat mindenre c. filmdrámám, akkor lehet, hogy vagy nem rendezem meg, vagy még inkább dehogyisnem! Frady Endre túlságosan szabadon asszociál, úgyhogy csak remélhetjük, hogy még sokáig lesz lehetősége szabadlábon aszociálisnak lennie. Lehet, hogy egyszer még cellatársak leszünk? Végül is lesz miről beszélgetnünk, hiszen én megrendeztem a Rossz Verseket, ő pedig folyamatosan írja őket.” /Reisz Gábor, rendező és forgatókönyvíró/

„Hazudik, költő elvtárs, mint a vízfolyás! Mi nem jövünk megint kopogtatni, mi kopogtatás nélkül magára rúgjuk az ajtót, de nem visszük sehova, hanem helyben hagyjuk, méghozzá jó alaposan! Jelmondatunk:
          Költő hazudni se képes,
          Ha testszerkezete pépes!
Ennek szellemében verjük most pacallá, míg el nem ismeri, hogy egy ujjal sem nyúltunk magához! Miért is koszolnánk be magával a kezünket, amikor van gumibotunk!” /ifj. Csávás Kálmán bőrnagy, a Tök Anarchista Költők Országos Nyúzdája (TAKONY) háti szíjhasítója/

„Sziasztok, Kálmi! Szíjaztok?” /id. Csávás Kálmán, nyugdíjas tömbházmesterdalnok és dollár díler/

„Hátborzongató…” /M. András, a költő legállandóbb és leghátszíjérzékenyebb kommentelője/

„Nocsak, eM úr, ejnye, nahát,
Kis töritől borzong a hát?!
Jövőjére más a terve,
Nem szeretne lenni verve?
Botozástól óvja farát
Úgy, hogy legyen rendszerbarát!
Kormánypártunk sosem veret
Olyat, aki minket szeret;
Gondos lista annak titka,
Hogy ily hiba nálunk ritka.”
/Kuba továris, koffeinmentes feketelista készítő ügynök/

„A történelem egy kreativitását vesztett szenilis öregemberként folyton csak ismételgeti önmagát, ami nem csak életveszélyes, de halálunalmas is.” /Dr. Repeta Radián, a Totalitáriusan Unalmas Retúrjegyes História Alapítvány (TURHA) többszörösen visszaesőembere/

„Ha megvalósul a Huxit,
Magyar nép, egy nagyot buksz itt!
Elapad bő pénzcsatorna,
Jön túlélő tévúttorna.
Elmigráló sziklatúra
Csökkenti a diktatúra
Alatt nyögők szeri számát,
Nép iszkol határon ám át!
Aki mégis úgy dönt, marad,
Mohács várja, Bern és Arad!
Rendületlen itt él, itt hal…
Dunában eszi meg fitt hal.”
/özv. Nostradamus Nihilné Kaszássy Kasszandra, baljósnő/

„Jaj, csak Bern ne! Nem bírnám még egyszer elviselni, hogy 2-0-s vezetés után abszolút esélyesként 3-2-re elveszítsünk egy világbajnoki döntőt, és a csapatot titokban kelljen hazahozni, nehogy meglincselje őket a csőcselékké hergelt öntudatlan munkásosztály kritikus tömege!” /özv. Grosicsbuzánszkylórántlantos Bozsikzakariásné Budaikocsishidegkutipuskásczibor Aranycsapatella, kisnyugdíjas focilabdavarrónő/

„Nocsak! Frady Endre a folyamatos kultúrpolitikai nyüstölésem hatására végre valódi témáról próbál valódi verset írni! Persze ismét bebizonyosodik Yoda mester Luke Skywalkernek mondott ikonikus „Tedd vagy ne tedd, de ne próbáld!” felszólításának igazságtartalma, hiszen Frady Endre is inkább ne tette volna, de legalább igyekezett az asztalra csapni! Sajnos megint csak nem sikerült eltalálnia és a lendülettől úgy pofára esett, mintha a gumibotos plasztikai sebészeten vették volna kezelésbe, ám a szándék végre dicséretes! Váci Mihály szavai azonban utat mutathatnak: „A jó szándék kevés! Több kell: az értelem!” Értelemszerű, hogy Frady Endre utókora előbb fog felépülni, mint a jogállam, vagy egyik sem, de utolsó fogásként megmarad a kifilézett reményhal! Világ proletárjai, meneküljetek!” /Puzsér Róbert, kritikus/

„Szervezett erőszakot alkalmazó erőszakszervezetnek egyetlen ellenszere van: én. Az én lábizmaimról olyan lendülettel pattant le a spanyolcsizma, hogy a huzatjától spanyolnáthás lett a teljes spanyol inkvizíció és - a néhai hős hispán főispán költővel szólva:
          Jaj, elsüllyedt Armada
          Mind a három harmada!
A magyaroknak meg azt üzenem, hogy ne bőgjenek, mert több is veszett volna Mohácsnál, ha én is a törökökkel vagyok.” /Chuck Norris/

„Én a törökökkel vagyok!” / Recep Tayyip Erdoğan/

„Én a vízilovakkal vagyok!” /Bud Spencer/

„Én gondolkodom, tehát bajban vagyok!” /René Descartes nyomtalanul eltűnt unokaöccse/

Fenti illusztrációkat a Bing készítette


2023. május 13., szombat

Érettségi szonett

"Segítség kéne most, égi..."
Segítség kéne most, égi,
Zajlik a blőd érettségi!
Mért nem tartóztat le a TEK
Mindenkit, ki nehéz matek

Példákat gyárt?! És a töri?!
Diákagyat összetöri!
Kettő között van egy halom
Kérdés, ami irodalom!

Mire jó ez, kit érdekel?!
Vigyenek az űrlények el
Minden egyes gonosz tanárt,

Mert a sok-sok fölös tan árt!
Üsse meg őket a guta,
Aki magyar, legyen buta!

ajánlás:
Herceg, ha te is most érnél,
Kelj fel, jobb az aranyérnél,
Ha kint futkálsz, mint víg marha…
Legyél balga oligarcha!

„Aligha… oliha… oligha… ööö… olimarha nem lehet ám akárki! Legyetek tik is bátorak, tanulódjatok szorgalmatosul, és legyetek okosultabban, mint a Cukorberg úr, akkor nektek is lesz tejbe-vajba aparhat… apor… aprításotok! Ugye Andi?” /Mészáros Lőrinc, multimilliárdos víz-gázszerelő/

„Égi segítség a földi pokolba?! Na, jó, megszórom őket egy dózis megoldó-kulccsal! Csak nehogy az éretlenül érendő érettségizők fejére essen, mint egy nyeretlen balta!” /özv. Tupoljev Tiborné Iljusin Irénke, nyugdíjas nehézbombázó/

„Aki nem lép egyszerre
Nem kap rétest estére!”
/Dr. Ház, Juniorkonyha-díjas népnemzethy etető/

„Lépő marha célja rétes?!
Sült táp vágyás igen kétes,
Hisz’ a gyomra ettől szétes’!
Pásztor elől Ház fuss! (két s?)”
/Dr. Szénássy Szötyő, marhatáplálássy szakember/

„Ezt az érettségi dolgot el kellene már törölni. Soha nem értettem, hogy ha az ember végigjárta a középiskolát, és minden évben bizonyítványt szerzett, akkor miért kell még a végén még egyszer levizsgáztatni az egészből... Senki nem lesz más attól, hogy átmegy ezen a vizsgán. Nem is értem, miért gondolják egyesek, hogy ettől lesz 'érett' valaki... Egyrészt egy vizsgától nem válik semmilyenné az ember, ugyanaz marad, aki előtte volt, másrészt az embert nem nevezném érettnek vagy éretlennek, meghagynám ezt a két szót a gyümölcsöknek. A vers amúgy nagyon hiteles, ismét a szenvedések szórakoztató leírásán alapul, és pontosan mutatja be a diákok érettségivel kapcsolatos érzéseit.” /M. András, a költő legállandóbb és legérettségiellenesebb komentelője/

„Malagyéc Andrej elvtárs, te leragadni Lenin elvtársnál, aki azt mondani: tanulni, tanulni, tanulni! Én azt mondani: érni, érni, érni! Ellopni mindent, amit érni; lebombázni mindent, amit érni; meghódítani mindent, amit érni! Mi elérni, hogy lenni világhatalom újra! Érteni már, miért kelleni érni?!” /Putyin elvtárs/

Mér szidod a tanárokat?
Szegény tanárt nem kell szidni,
Mert helytelen hőn azt hinni:
Hogy tantervet és tananyagot
Felelősen ő talál ki.
Aki ezt sej, alsópolcos IQ -jával tette,
Az nem tanár, az 'valaki',
De inkább egy gonosz senki.
A tanár nem olyan – hát hallgass!,
Mint a Falánk Fekete Farkas.”
/Nyuggerapó, a költő legszépkorúbb és legtanárpártibb kommentelője/

„Tudja Melbourne, tudja Sydney,
Hol mindenki tótágasik,
Sose köll a tanárt szidni,
Mer’ a tudás ott is a sikk.
Nyuggerapó, fránya nyugat
Érti, tícsör importantó,
Csak a kóbor kelet ugat
Meg sok tanult gentlemant, ó!”
/Busman Béla, bumeráng bolti bizniszmen/

„Régi nevén matúra,
Érettségi ma túra,
Amely bárkit elvezet,
Nehéz? Ugyan! Élvezet!

Nem kell kompetencia!
Oligarcha orgia
Akadálya értelem,
Fortélyos a félelem.

Tudás nélkül hatalom
Érvényesül szabadon,
Ne lepődj meg intő szón:
'Tícsö! Lívem kidzölón!'”

/F. Péter, a költő humán végzettségű mérnökkollégája/

„Behalok e humán dumán,
Ámde mindeközben hú, mán
Érettségiznek a pónik,
Ha a 'tícső’ kidzölónik'
Kompetensen matúrára,
Kérdvén, mennyi hat úr ára
Rabszolgaként fortélyosan
Fél elemre szerelve Auchan
Fémpolcain ingyom-bingyom!
Tudás helyett más nő kinn, gyom…”
/Kapanyél Kuponné Kasza Blanka, tébolyküszöbértékteremtőerőleves díler és mezőgazdasági munkafrontharcos/

„Mi ez a versformába rejtett ordenáré tudatlanság, ez az istentelenségnek látszó csalfa, vak reménytelenség?! Csokonai monnyonle?! A puszta tény, hogy az előző évezredben Frady Endre maga is leérettségizett, megmutatja, hogy aki leérettségizett, az annyit is ér! Kósáné Kovács Magda (1940-2020) forog a sírjában, amikor megtudja, hogy Frady Endre parafrázisként eltorzítva tette gyakorlatba a mondását, azaz eme borzalmas elmehányásában is megmutatta, hogy nem elég hülyének lenni, annak is kell látszani! Anyám, segítség kéne most, égi, úgyhogy készíts nekem helyet, mert érzem, hogy Frady Endre hatására pszichoszomatikusan hamarosan kénytelen leszek átájulni az örök vadászmezőkre!” /Puzsér Róbert, kritikus/

„Az én érettségim idején az iskolám tanári karának kellett vizsgák során igazolnia, hogy felnőttek-e a feladatomhoz. Azóta én vagyok, aki vagyok, ők meg már nincsenek.” /Chuck Norris/

2015. október 30., péntek

Diktátor dal

(zene pengetős hangszerekre és baseball ütőkre)

Bősz diktátor, dölyfös nagyúr
Csak a bankszámlájára gyúr,
S népéből, ki éhen dögöl,
Jár annak egy fél négyszögöl.

Kedvenc sportága a baseball,
S VIP páholyát sárgarézból
Készült díszkerítés védi,
Ne zavarja a First Lady!

  refr.:

  Azt kiáltja, azt kiáltja minden torok:
  Éljenek a, éljenek a diktátorok!
  Akiknek ha, akiknek ha épül szobra,
  Díszítgetjük, díszítgetjük szebbre-jobbra.

Szép ő, mint egy túlfújt béka,
S népe ötven százaléka
Rajong érte. Másik fele
El-elszökdös Nyugat fele.

Övé is, mint minden rendszer,
Maga alá omlik egyszer,
S bőg bár ő, hogy „Mi lesz velem?!”
Túllép rajt' a történelem.

  refr.:
  Azt kiáltja, azt kiáltja minden torok:
  Vesszenek a, vesszenek a diktátorok!
  Akiknek ha, akiknek ha dől le szobra,
  Kicseréljük, kicseréljük másik jobbra.

„Költőkém, árulja már el, hogy melyik ázsiai, afrikai, vagy dél-amerikai főmuftiról írta ezt a szösszenetet, mert a gyerekemet be szeretném íratni egy ilyen diktátor képző szakiskolába, hogy vigye valamire az életben, de ebben az unalmas Európai Unióban mindenhol akkora büdös nagy demokrácia van, hogy nem találok egyet se!” /Kihaénnem Kund, kasszafúró és zugkönyvelő/

„Brühühü... hiába vagyok én a förszt lédi, ha a hazai bézból meccsek idején sosem beszélgethetek az én kis diktikémmel arról, hogy milyen kis édi-bédi, cuki-muki ékszereket szeretnék kapni tőle a szülcsinapomra! Brühühü... most megint elázik a francia sminkucim, amit még tavaly kaptam a diktikémtől Karira! Mert megérdemlem!” /Ló Reálka alias First Lady, egykori műkörmös és plázacica/

„Vigyázzon költő úr, nagyon vigyázzon! Tudunk ám mi a sorok között is olvasni! Saját bankszámlára gyúrás? Éhezők? VIP páholy? Ledöntött szobor? Tömeges emigráció? Sejtjük, hogy a mi szeretett vezérünkkel szórakozik! Ne örüljön, hamarosan eljövünk önért!” /ötvenhat különböző ország titkosszolgálatának képviselője/

„Ez nem rólam szól, hiszen a VIP páholyból nem zárhatom ki a First Ladyt, mert az én magam vagyok, hehehe! Deutschland, Deutschland über alles!” /Angela Merkel, német kancellár/

„A leghatározottabban tiltakozom a szoborcserélgetések ellen! Most is rajtam röhög a fél világ, hogy egy alpári fejcsere után, Darth Vaderként szobrozhatok Odessza főterén! Kozmopolita libsikéim, ideje lenne már a hibáitokból tanulni, tanulni, tanulni!” /Lenin/

„Ez az! Baseball-rézból! Micsoda rímpár! Amikor a költő még a béklyóba kötő nyelvtant is hajlandó páros lábbal tiporni, hogy a mindennél fontosabb olvasó, sőt Olvasó örömét lelje a tiszta páros rímek eufóriájában! És a politikai mondanivaló?! Ha orvosi képzavarral akarnék élni, akkor azt mondanám, hogy szívem minden idegszála idülten sóvárog a politikai mondanivaló akut revitalizálására, de nem tehetem, mert a fentebb említett ötvenhat ország egyikének polgáraként van némi jogos félnivalóm. Ne szólj szám, nem vész fejem!” /egy magát megnevezni nem kívánó középiskolai honnyelvtanár és betanított sárgarézkorlát fényesítő/

„Anyám az élete nagyobbik részét diktatúrákban élte le, én csak a gyerekkoromat. Nincs jó tapasztalatunk, de ha arra gondolunk, hogy akkoriban az ilyen rendszerellenes antitalentumokat, mint Frady Endre, jól szervezett munkatáborokban szoktatták volna le erre szakosodott közrendvédelmi elvtársak a költészet óvatlan űzéséről, akkor valamelyest visszasírjuk. Gumibotozóre necesse est!” /Puzsér Róbert, kritikus/

„A nemzetközi baseball bajnokságok döntőinek VIP páholyaiban megjelenő diktátorok 90%-a hamisítvány, így amikor valamelyiküket meg kell semmisítenem, akkor a célfej mellett legalább 4-5 diktátor-dublőr fejét is le szokom rúgni, hogy biztos lehessek a végeredményben.” /Chuck Norris/

2015. január 22., csütörtök

Emlékvihar

A csak a kiváltságosoknak fenntartott luxuskórház különszobájában fekvő férfi lassan ébredezni kezdett. Az ablakban összehúzott vörös függönynek köszönhetően a helyiség diszkrét félhomályba borult. A beteg zúgó fejjel próbált magához térni. Hol vagyok? Mi történt velem? Milyen nap van ma? Mióta fekszem itt? Kérdések törtek elő, de görcsösen ökölbe szorított aggyal sem tudott válaszolni a kérdésekre. Fel akart ülni, de a hirtelen erőfeszítéstől leizzadva visszahanyatlott a vörös párnájára. Ekkor vette észre, hogy minden vörös: a falak, a plafon, a bútorok, az ágynemű, a pizsamája, de még az ágy melletti asztalon álló vörös vázába állított rózsacsokor is. Összeborzadva behunyta a szemét…
Amikor ki tudja, mennyi idővel később újra magához tért, egy erősen kipirosítózott kalácsképű hölgy hajolt fölé rettenetes kölni bűzt árasztva magából.
- Hát felébredtél végre drágaságom?! – sikoltotta oroszul és hatalmas csókot nyomott a férfi ajkára.
- Ki ez?! – gondolta rémülten a férfi és megrázta a fejét.
- Nem ismersz meg, Joszif?! Nem is mersz megkérdezni, hogy ki vagyok?! – bőgte el magát a tenyeres-talpas asszonyság.
- Hát nem… - merengett magában a férfi – De honnan tudok én oroszul? Ki ez a síró nő? És ki vagyok én?!
- Ki vagyok én?! – ismételte meg ezúttal már nem csak fejben, hanem élőszóban. Ráadásul oroszul. A Krasznaja Moszkva felhőbe burkolt hölgy zokogva átölelte rögvest eláztatva pizsamájának vörös gallérját.
- Lehet, hogy nem is akarom tudni? – gondolta ezúttal németül – Aha, ezek szerint németül is tudok?
- Tudsz szívem, tudsz! – szólt a nő, mintegy olvasva a gondolataiban – de a biztonságunk érdekében ezentúl csak oroszul beszéljünk!
- Harasó! – egyezett bele a férfi – de cserébe áruld el nekem, hogy ki vagyok én?! És ki vagy te? Kim vagy te? Mert mit is jelent lenni és mi végre vagyunk ezen a világon? Lenni, vagy nem lenni, az itt a kérdés…
- Ó, drága férjuram, neked tényleg komoly a fejsebed! – sóhajtotta az asszony.
- Na, ettől féltem! – borzadt el a férfi.
- Azért ne félj, még rendbe jöhetsz! – nyugtatgatta az frissiben megismert feleség totálisan félreértve a helyzetet.
- Miért, hajlandó vagy válni? – kérdezte reménykedve az újdonsült férj.
- Hahahaha! Jól van, kis mackóm! Látom, hogy mégse vesztetted el azt az aranyos humorérzékedet!
- Nagy szükségem lesz rá! – gondolta a maga számára még mindig ismeretlen férfi. – Szóval… ööö… drágám, kik vagyunk mi?
A nő óvatosan körülnézett. Csendet intett az ujjával, majd sürgős felszínességgel átkutatta a helyiséget. Végül elégedett mosollyal leült az ágy szélére:
- Rendben van, nincs egyetlen poloska se!
- Akkor mitől viszketek állandóan? – kérdezte értetlenül a beteg.
- Hahaha, te örök bohóc! – nevetett a nő, majd halk hangon folytatta – Most mindent elmesélek neked. De jól figyelj, mert biztonsági okokból csak egyszer mondom el! Ha másodszor is elmondanám, akkor meg kellene, hogy öljelek! – mondta az asztalra téve a retiküljéből kivett Kalasnyikovot.
- Mondd! Égek a kíváncsiságtól! – legyintett a férfi.
- Te jelenleg Joszif Visszarionovics Sztálin vagy, minden oroszok pártfőtitkára. Én meg Nagyezsda, a feleséged. – kezdte a történetet Nagyezsda, de Sztálin értetlenkedett:
- Hogyhogy jelenleg?! Miért, korábban ki voltam?!
- Te vagy, vagy voltál, már magam is keverem, szóval te vagy Adolf Hitler, a Harmadik Birodalom führere! Én meg Eva Braun, a feleséged.
- Aha, ezek szerint én mindkét verzióban a férjed vagyok! – majd magában motyogva hozzátette – Cseberből vederbe…
- Tudok ám szájról olvasni! – szólt emelt hangon Eva-Nagyezsda, és visszakézből mellbe ütötte Adolf-Joszifot a Kalasnyikov puskatusával.
- Oké, oké! – szólt vért köhögve a kétszemélyű férfi és nyögve visszamászott az ágyra – Folytasd! Ígérem, nem szólok közbe!
- Remek! – szólt mosolyogva a kétszemélyű nő és rúzsával gyorsan vastagított egyet az amúgy sem ceruza vékony száján – Szóval ’44 végén, amikor végre már te is beláttad, hogy a háborút elvesztettük, az alteregódat, aki Bédolf Hitler, az te ütődött ikertestvéred, szóval őt a helyedben hátrahagyva a szuper-elit kommandós csapatod védelmében átszöktünk a Szovjetunióba. Itt titokban megöltük Sztálint és a legjobb szovjet plasztikai sebésszel, aki Lenint is balzsamozta, kicseréltettük a generalisszimusz arcát a tiéddel. Az orvos szerint, akivel ezen információ birtokában utána természetesen végeztünk, a műtét olyan jól sikerült, hogy nem lesz szükség újabb beavatkozásra. Ez az arc lesz a végső!
Sztálin-Hitler csak bólintott, mert közbeszólni már nem mert. A kétrendbeli felesége folytatta:
- Mivel már az első világháború végétől az volt az álmod, hogy egyszer az általad elfoglalt Moszkvában, a Vörös tér kétmilliós tömege előtt mondjál beszédet, gőzerővel tanultál oroszul. Így nyelvi problémád nem volt. Sőt, gyakran álmodban is a Moszkva parti estéket énekelted.
- Не слышны в саду даже шорохи… - kezdte könnyes szemmel dúdolni a férfi és a dal hatására gátszakadásként zúdultak rá az emlékek. Az agyában hirtelen olyan erős emlékvihar kezdett tombolni, amit csak Nagyezsda és a vörös fal pofonpárja tudtak lecsillapítani:
- Ülsz vissza az ágyra, de rögtön! Még jó, hogy itt minden vörös, legalább nem látszik, hogy vérengzel! – mosolygott az asszony.
- Folytasd, kérlek! – hörgött vérszegényen Sztálin, mire kapott két újabb hatalmas pofont. – Nem a verésre gondoltam, hanem a történetre!
- Hahaha, drágám! Bocsi, de félreértettem! A balesetedre emlékszel?
- Odáig megvan a kép, hogy november hetedikén Sztrelcov marsall feltűzte a díszegyenruhám bal mellére az Anyaföld Atyja kitüntetést, ám mivel mind a harminc kilónyi érme a bal oldalamon lógott, felborultam… aztán minden elsötétedett. Mi történt azután?
- Te lebucskáztál a díszemelvényről, mire Sztrelcov marsall magát háromszor, három különböző pisztolyból tarkón lőve öngyilkos lett és még aznap minden régi fényképről vagy kiretusálódott, vagy valami más régi elvtárs fejével helyettesítve kezdett szerepelni. A kétmillió szemtanú most a Gulágon dolgozik, te hivatalosan vadászaton vagy és a nép sztahanovista munkaversenyekkel próbálja szebbé tenni az országot, mire visszatérsz. – mosolygott a bölcs nő.
- Most bölcsnek hiszed magad, de én átlátok a szitán! – ordította a falinaptárra meredve Sztálin, majd a vörös telefont felemelve KGB ügynököket rendelt a szobába – Nagyezsda feleségemet 1932 november 9-én holtan találták a lakásunkban, ahol máig tisztázatlan körülmények között lelőttem. Most 1955 decembere van, úgyhogy te nem lehetsz a feleségem!
- Igen ám, de te sem vagy az akinek mondalak, mert Sztálint 1953 március 5-én patkánymérgezte meg Berija! Te sem lehetsz Sztálin! – üvöltötte magából kikelve a megbilincselt álfeleség.
- Te sem?! – értetlenkedett az egyik KGB ügynök – Hogyhogy sem?! Miért, ki más nem lehet még Sztálin?!
- Miért? Se te, se én nem vagyunk Sztálin! – felelte töprengve a másik KGB ügynök.
- Sőt, az emlékviharom csendesedtével én is úgy sejtem, hogy én sem vagyok Sztálin. – szólt az ál-Sztálin.
- Sőt, én sem! – jelentette ki határozottan az ál-Nagyezsda.
- Jól van fiúk-lányok! Ha senki se Sztálin, akkor most mindenki szépen visszamegy a maga gumiszobájába. Öt perc múlva hideg zuhany, vacsora, majd nyugiszuri és mindenki hajcsizik reggelig. Holnap pedig szétosztjuk a vadonatúj karácsonyi kényszerzubbonyokat. Na, futás! – üvöltötte Nyina főnővér, majd belülről bezárva az ajtót, beszólt az ágy alá – Mássz elő, Bédolf drágám! Azt hiszem itt az ideje megszerveznünk, hogy stikában Hruscsov helyébe lépj!
- Csak siessetek – lépett be az erkélyablakon Cédolf Hitler – mert a plasztikai sebészem már tűkön ül, hogy rám varrhassa Brezsnyev arcát!
Ekkor a nyitott ablakon át betörve emlékvihar söpört végig a szobán és végleg összekutyulta az idióta XX. század teljes történelmét...

2014. február 14., péntek

Lelet

Utat építettünk, mikor
Földből kifordult egy lelet.
Lefékeztem, volt nagy csikor,
S gyorsan tettem oda jelet.

Ebédidő. Brigád az falt.
Kimondtam a vész-szót: Régész!
Ugrottak s már dőlt az aszfalt
A jelnél. Hja, van itt még ész!

„Hol a lelet? Mért nem lelem?”-
- Naiv régész nem agyra gyúr…
S fontos bár a történelem,
De a határidő nagy úr.


„Ó, hogy az a griffmadaras fityfene harapdálja szügyön ezt a túl éles szemű buzgómócsing építésvezetőt, aki miatt újabb másfélezer évig kuksolhatok ebben a nyavalyás aranykoporsóban!” /Attila, a hun/

„Ne nyafizzon király uram! A magyar utakat mindig úgy építjük okosba, hogy az útépítő céggel közös tulajdonosi körbe tartozó Kátyú Toldozó-Foldozó Zrt is rendszeres megbízáshoz jusson. Pár év és magára is rátalál egy tengelytört régészcsapat.” /Csomádi Gerzson, mixer sofőr és frissbeton díler/

„A keresztrímes szerkezetben ösztönösen lubickoló költő ismét érzékeny porcelánboltba türemkedik be önnön elefánt-szerű mivoltával. A kérdés, hogy csak a dúsgazdag nemzetek engedhetik-e meg maguknak, hogy saját történelmük legyen, irreleváns ugyan, mégis könnyen felkavarja a társadalom szunnyadó farvizét. Kis pénz, kis történelem, nagy pénz, nagy történelem? Ha nem tudjuk, kik voltunk, akkor azt sem tudjuk, mivé leszünk, de nem baj, mert majd megoldjuk okosba! Cifra szűr realitás!” /Dr. Fátyol Hajnalka, társadalomtudós és versesztéta/

„Mindig ez van, ha a lábszagú magyar rögvalóság a bőrkeményedéses talpával belegyalogol a költészet kellős közepébe, majd bőgatyás indulattal táncol a romokon. Frady Endre ugyanaz a költészetnek, mint egy motoregér szérummal megvadított ősbölény a virágágyásnak. Ahová lép, ott fű nem terem, viszont időnként kétségtelenül kirúg a földből egy-két használhatót. A költőnek mindenképpen kiutalnék egy nyálra lágyuló műanyag Kossuth díjat és egy gumiszobát, hogy ne tehessenek kárt egymásban.”

„Nem találok szavakat… meg leletet se… Leaszfaltozták! Panaszt emeltem az építésvezetőnél, de azt mondta, hogy ha együtt akarok lenni a leletemmel, akkor engem is szívesen leaszfaltoznak. Percekig tartott, mire leráztam a rám uszított brigádot!” /Paleolit Pál, régész és őslénykutató/

„Tyű, hogy futott a kis mitugrász, amikor kergettük a finisherrel!” /Tufa Gyula, brigádvezető/

„A dead line containing corpses can not postpone the deadline!” /George Mason, brit projektvezető/

„Ha nem lennék halhatatlan és eltemetnének, biztosan lerúgnám a fejét annak, aki le akarná aszfaltozni az értékes régészeti leletként előbukkanó aranykoporsómat!” /Chuck Norris/

2012. október 4., csütörtök

A dinnyehéj


Én a vidám dinnyehéj, én
Fecserésző bárkaalak
Úszom, míg a Duna mélyén
Hallgatnak a néma halak.

Egyvalaki ül a parton,
Inge horpad, bajsza setét.
Feneke alatt egy karton,
S rám veti bús tekintetét.

Szólnék bár, de visszanyelem,
Csacsogásom bántó lenne.
Mintha épp a történelem
Szántana barázdát benne.

Arcán harc, mit bent vív őse,
Békés pora rég e földnek.
Nem hiába élt tán ő se,
S közös dolgok rendeződnek.

Szája mozog, mintha versen
Rágódna, mi benne éled.
Elköszönök, hangom hersen:
Ismeretlen, Isten véled!

2010. május 6., csütörtök

Történelem érettségi

Tisztelt érettségiző!
Oldja meg az alábbi történelmi feladatokat!

1., Kossuth Lajos azt üzente…
a., Tenkest játssza el a Zenthe!
b., Elfogyott a regimentje!
c., Holland bajnok lett a Twente!

2., Élt-e Dugovics Titusz?
a., A földet érés pillanatáig igen.
b., Nem, csak a komcsik találták ki.
c., Igen, de ötszáz évvel később, Slopánczy Jenő néven.

3., Melyik Sándor, milyen csomóval csinált valamit?
a., Kiss, csokinyuszi
b., Kovács, cvikipuszi
c., Nagy, gordiuszi

4., Mikor született Krisztus?
a., Krisztus előtt
b., Krisztus szerint
c., Krisztus után

5., Ki ölte meg Julius Caesar-t?
a., Asterix a gall
b., Márciussy Dusán
c., Teisfiam Brutus

6., Kinek hozott győzelmet Waterloo?
a., Napóleon
b., egyéb hadvezér
c., ABBA

7., Melyik cárt hívták Rettegett-nek?
a., Iván cárt
b., Hamil cárt
c., Wolgangamadeusmó cárt

8., Melyik uralkodóház tagja volt Mária Terézia?
a., Habsburg
b., Hamburg
c., Sajtburg

9., Mi volt 1848 március 15-én?
a., ellenforradalom és ellenszabadságharc
b., Táncsicsköztársaság
c., eső és szerda

10., Hol található Attila sírja?
a., Nem található
b., Attila körül
c., Melyik Attila melyik sírja?

11., Melyik orvos talált fel kivégzőeszközt?
a., Dr. Villamosszék
b., Dr. Kotász
c., Dr. Guillotine

12., Ki foglalta el a Téli Palotát?
a., a cár télen
b., a tél
c., a bolsevik had

13., Véres mijű Mária trónolt Angliában?
a., tokájú
b., kezű
c., székletű

+1., Melyik a kakukktojás?
a., Deák
b., Kossuth
c., Batthyány
d., Moszkva

Értékelés:
Nagyon értékeljük, hogy vette a fáradságot és kitöltötte a tesztet. Mivel a jelen helyes válaszait a történelemtudomány később rendre megváltoztatja, így ön minden kérdésre annyi pontot adhat magának, amennyit nem szégyell. Ha győzi magát pontozni, akkor úgyis igaza lesz, hiszen a történelmet mindig a győztesek írják.