A következő címkéjű bejegyzések mutatása: diktatúra. Összes bejegyzés megjelenítése
A következő címkéjű bejegyzések mutatása: diktatúra. Összes bejegyzés megjelenítése

2023. december 8., péntek

Történelemvizsga után

Én vagyok a szektás csávó,
Akit éppen kerget ÁVÓ.
El is kapnak, meg is vernek,
Szokvány kezdete egy pernek.

Törnek rajtam kopár térdek,
Ezt kívánja a pártérdek.
Cipóra vert pofám kerek,
Úgyhogy mindent beismerek.

Írásbeli vallomásom
Nyomán magam mélyre ásom.
Ítélet is szíven talál:
Életvég általi halál.

Bitófai lenkötélen
Testem jéggé köt meg télen,
Hatásom bár ellenhatás,
Sírós hantot rabból hat ás…

(…)

Rémálom! Múljon e hét el!
Kísért töri vizsgatétel!
Rám rémtettek rosszul hatnak!

Megint jőnek, kopogtatnak…

„Imént levetített diák
Szerint ez a libsi diák
Brüsszel hatalmának örül!”

(Kétezer-huszonhat körül…)

„A Történelemvizsga után egy vers, amelyet Frady Endre írt. A vers egy 24 soros ballada, amelyet általában négysoros strófák alkotnak, és amelynek rímképlete aabb. A vers egy történetet mesél el, amelyben a költő egy szektás csávót alakít, akit az ÁVÓ (Államvédelmi Osztály) üldöz és kínoz, majd elítél és kivégez. A vers a múlt és a jelen között váltogat, és a költő rémálmát és valóságát összemosva mutatja be a történelmi és politikai elnyomás hatását. A vers első 16 sora a múltban játszódik, és a szektás csávó szenvedését és halálát mutatja be. A vers nyelve egyszerű és közvetlen, de a rímek és a ritmus drámaiságot és lendületet adnak neki. A versben több szó is utal a kommunista diktatúrára, mint például az ÁVÓ, a pártérdek, a libsi, vagy a Brüsszel. A versben is előfordulnak néhány szójáték, mint például a "hatásom bár ellenhatás" vagy a "sírós hantot rabból hat ás" A vers utolsó nyolc sora a jelenben játszódik, és a költő rémálmának felébredését és folytatódását mutatja be. A vers itt vált a jelen időre, és a költő megszólítja magát. A vers utolsó két sora egy fordulatot hoz, amikor a költő rájön, hogy a történelem ismétli önmagát, és hogy ő is veszélyben van. A vers végén egy zárójelben olvasható egy évszám, amely 2026-ra utal, és amely arra utal, hogy a vers egy disztópikus jövőképet fest. A vers tehát egy szatirikus és kritikus ballada, amely a történelmi és politikai elnyomás és erőszak következményeit és veszélyeit mutatja be, és a költészet és a rémálom elemeket használ fel a kontraszt és a feszültség keltésére. A vers címe is utal a modern élet paradoxonjára, amikor a "történelemvizsga" jelzőt egy rémálomra használja, ami a tanulás és a félelem ellentétét fejezi ki. A vers stílusa egyszerű és közvetlen, de a rímek és a ritmus játékosságot és lendületet adnak neki.” /Bing, a mesterséges intelligencia/

„Ha tudom, hogy a költőből ezt a verset váltja ki a Magyarázat mindenre c. filmdrámám, akkor lehet, hogy vagy nem rendezem meg, vagy még inkább dehogyisnem! Frady Endre túlságosan szabadon asszociál, úgyhogy csak remélhetjük, hogy még sokáig lesz lehetősége szabadlábon aszociálisnak lennie. Lehet, hogy egyszer még cellatársak leszünk? Végül is lesz miről beszélgetnünk, hiszen én megrendeztem a Rossz Verseket, ő pedig folyamatosan írja őket.” /Reisz Gábor, rendező és forgatókönyvíró/

„Hazudik, költő elvtárs, mint a vízfolyás! Mi nem jövünk megint kopogtatni, mi kopogtatás nélkül magára rúgjuk az ajtót, de nem visszük sehova, hanem helyben hagyjuk, méghozzá jó alaposan! Jelmondatunk:
          Költő hazudni se képes,
          Ha testszerkezete pépes!
Ennek szellemében verjük most pacallá, míg el nem ismeri, hogy egy ujjal sem nyúltunk magához! Miért is koszolnánk be magával a kezünket, amikor van gumibotunk!” /ifj. Csávás Kálmán bőrnagy, a Tök Anarchista Költők Országos Nyúzdája (TAKONY) háti szíjhasítója/

„Sziasztok, Kálmi! Szíjaztok?” /id. Csávás Kálmán, nyugdíjas tömbházmesterdalnok és dollár díler/

„Hátborzongató…” /M. András, a költő legállandóbb és leghátszíjérzékenyebb kommentelője/

„Nocsak, eM úr, ejnye, nahát,
Kis töritől borzong a hát?!
Jövőjére más a terve,
Nem szeretne lenni verve?
Botozástól óvja farát
Úgy, hogy legyen rendszerbarát!
Kormánypártunk sosem veret
Olyat, aki minket szeret;
Gondos lista annak titka,
Hogy ily hiba nálunk ritka.”
/Kuba továris, koffeinmentes feketelista készítő ügynök/

„A történelem egy kreativitását vesztett szenilis öregemberként folyton csak ismételgeti önmagát, ami nem csak életveszélyes, de halálunalmas is.” /Dr. Repeta Radián, a Totalitáriusan Unalmas Retúrjegyes História Alapítvány (TURHA) többszörösen visszaesőembere/

„Ha megvalósul a Huxit,
Magyar nép, egy nagyot buksz itt!
Elapad bő pénzcsatorna,
Jön túlélő tévúttorna.
Elmigráló sziklatúra
Csökkenti a diktatúra
Alatt nyögők szeri számát,
Nép iszkol határon ám át!
Aki mégis úgy dönt, marad,
Mohács várja, Bern és Arad!
Rendületlen itt él, itt hal…
Dunában eszi meg fitt hal.”
/özv. Nostradamus Nihilné Kaszássy Kasszandra, baljósnő/

„Jaj, csak Bern ne! Nem bírnám még egyszer elviselni, hogy 2-0-s vezetés után abszolút esélyesként 3-2-re elveszítsünk egy világbajnoki döntőt, és a csapatot titokban kelljen hazahozni, nehogy meglincselje őket a csőcselékké hergelt öntudatlan munkásosztály kritikus tömege!” /özv. Grosicsbuzánszkylórántlantos Bozsikzakariásné Budaikocsishidegkutipuskásczibor Aranycsapatella, kisnyugdíjas focilabdavarrónő/

„Nocsak! Frady Endre a folyamatos kultúrpolitikai nyüstölésem hatására végre valódi témáról próbál valódi verset írni! Persze ismét bebizonyosodik Yoda mester Luke Skywalkernek mondott ikonikus „Tedd vagy ne tedd, de ne próbáld!” felszólításának igazságtartalma, hiszen Frady Endre is inkább ne tette volna, de legalább igyekezett az asztalra csapni! Sajnos megint csak nem sikerült eltalálnia és a lendülettől úgy pofára esett, mintha a gumibotos plasztikai sebészeten vették volna kezelésbe, ám a szándék végre dicséretes! Váci Mihály szavai azonban utat mutathatnak: „A jó szándék kevés! Több kell: az értelem!” Értelemszerű, hogy Frady Endre utókora előbb fog felépülni, mint a jogállam, vagy egyik sem, de utolsó fogásként megmarad a kifilézett reményhal! Világ proletárjai, meneküljetek!” /Puzsér Róbert, kritikus/

„Szervezett erőszakot alkalmazó erőszakszervezetnek egyetlen ellenszere van: én. Az én lábizmaimról olyan lendülettel pattant le a spanyolcsizma, hogy a huzatjától spanyolnáthás lett a teljes spanyol inkvizíció és - a néhai hős hispán főispán költővel szólva:
          Jaj, elsüllyedt Armada
          Mind a három harmada!
A magyaroknak meg azt üzenem, hogy ne bőgjenek, mert több is veszett volna Mohácsnál, ha én is a törökökkel vagyok.” /Chuck Norris/

„Én a törökökkel vagyok!” / Recep Tayyip Erdoğan/

„Én a vízilovakkal vagyok!” /Bud Spencer/

„Én gondolkodom, tehát bajban vagyok!” /René Descartes nyomtalanul eltűnt unokaöccse/

Fenti illusztrációkat a Bing készítette


2017. február 28., kedd

Mindenki

(Oscar-díjas magyar rövidfilm)

Zeng a gyerekkórus dala,
Több ez, mint kis salalala,
Inkább tiszta hangok árja,
Hiszen őket verseny várja.

Néhány fiú s kóristalány
Álorcája röpke talány:
Ők, kik csupán tátikáznak,
Dísznek kellenek csak, máznak.

Alig röpke többség dalol,
S titokról hullt lepel alól
Cezaromán karnagy néni
Jelzi azt, hogy jobb lesz félni!

Ám a gyermekszív még szeret,
Zsarnokságnak nem ad teret,
S közös fellépéssel némán
Jut túl diktatúra témán.

Gondoltam, egy verset megér,
Ahogy sok kis színes egér
Szürke hálót együtt kirág.
Bodzavirág, bodzavirág…

A kórus - részlet a filmből

2016. július 8., péntek

Ligeti veszedelem

Nem hallhatunk többé fájin
Madárdalt a Liget fáin,
Csak láncfűrészt s csapó fejszét?
Eme zajtól megy a fej szét!

Pártunk és kormányunk épít,
Kérdés az, hogy miért épp itt?
Nem lehetne Felcsút körül,
Hátha a nép jobban örül?!

Fákat véd az élőlánc ott,
Hol hatalom haláltáncot
Jár, bár most még színleg kemény,
Végül mindig győz a remény.

Hol sírjaink domborulnak,
Fejfán „Nem bizonyult nyúlnak!”
Írás lesz és árnyat IFÁ-k
Helyett adnak ligeti fák…

2016. március 18., péntek

Fedél nélkül...

Fedél nélkül csak, mint gönc él,
Puszta léte szinte öncél;
Állást, lakást, jövőt, elvet
Tőle már az élet elvett.

Sehol nem vár rá egy család,
Pofonra választ a fal ád,
Palotákban lakók szemét
Szúrja ő, a bioszemét.

Vegzálja őt ahol éri
Rendőrukáz, fővezéri,
Mintha rühös állati lény
Lenne, kire nincsen igény.

Nem tudom, ha honi elit
Tengődne ugyanígy el itt,
Mint kit Blahán Krisna etet,
Kibírna-e másfél hetet?

„Ne gondolja ám költő úr, hogy én nem tudom, mit jelent mélyen lenni?! A múlt héten is olyan mélyre süllyedtem, hogy a rendőrökkel rugdaltattam ki két hajléktalan terhes anyát a Horthy Miklós téri aluljáróból. Kicsit zavart az ügy, de már meggyóntam. A pártbéli felsőbb kapcsolatom megnyugtatott, hogy minél több ilyen intézkedésem lesz, annál hamarabb kérgesedik meg a szívem és nem fog már furdalni az a lelki hogyishívják. De jó lesz, már alig várom!” /Patkányos Pál, XXX. kerületi alpolgármester/

„Akinek még egy rezsicsökkent fedél sincs a feje fölött, az annyit is ér!” /Gázár Ányos, a Hajléktalanokat Alanyilag Kriminalizáló Nemzeti Intézkedés (HAKNI) főideológusa/

„Költő-tudatú gyermekem, a Blaha Lujza téren nem maga Krisna oszt ételt, hanem a Magyarországi Krisna-tudatú Hívők Közössége. Ha majd nyugdíjtalan nyugdíjassá öregszel, jöhetsz te is, mert könnyen rágható a szójapörkölt!” /Abhaj Csaranaravinda Bhaktivedánta Szvámi Prabhupáda, a Nemzetközi Krisna-tudat alapító acaryája/

„Ez az, amire évekig vártunk! Frady Endre végre odateszi magát, és úgy ragadja meg az aktuális témát, mint OKJ-s képzett hályogkovács a vak tyúk szemét! Hogy utána kőbaltás elefántként mit művel a költészet porcelánboltjában, arra hadd idézzem anyámat: Ahol Frady Endre fát vág, ott hullaforgácsok vannak! A költő közéletileg korrekt ugyan, de ha a főtárgyaláson is versben mondja majd el a védőbeszédét, akkor fix a húsz év szigorított magánzárka és nekem nem kell többé a verseit olvasnom!” /Puzsér Róbert, kritikus/

„A fiam kérésére a múltkor egy hajléktalanra akartam rásózni a dedikált Frady kötetünket, de ő azt mondta, csak akkor fogadja el, ha puha tapintású, ám nem könnyen málló lapjai vannak. Míg beszélgettünk, megismertem benne Salgó tanár urat, a fiam egykori általános iskolai magyar-történelem szakos tanárát. Ő nem ismert rám, de egy kétszázast örömmel elfogadott, majd leheveredett a magyarországi reformok működnek feliratú óriásplakát tövébe.” /Puzsér mama/

„A társadalom pulzusával együtt lüktető szívű költő ismét alámerült a csupa kisbetűs élet jelentősen alulfinanszírozott purgatóriumába, a keményen haldokló kisemberek közé, hogy alig foncsorozott tükröt tartson a verejték nélkül napok alatt összegründolt kacsalábon forgó elefántcsonttornyok lakájainak üresre idomított papagájtekintete elé, ha már a lakók közelébe esélytelen odajutnia. A páros rímek páratlansága a pártfüggetlen páriák parfümmentes páráinak pszeudo-pragmatikus parabolája. Leendő szociális munkásoknak kötelező tananyag!” /Nihil Nándorné Reményi Ramóna, a fent említett Salgó tanár úr második ex-neje és a Szegény Tiborc Közalapítvány (SZTK) kultúrfelelőse/

„Hallottam, hogy Magyarország jobban teljesít. Egy pár napra szívesen odaköltöznék, ha lehetne…” /egy budapesti hajléktalan/

„Itt Texasban, aki bánt egy szerencsétlen fedél nélkülit, annak a köldökömmel tépem ki a szemgolyóját.” /Chuck Norris/

„Anamnesis:
A téma, mint megszoktuk, az utcán hever – ha nem is jószántából.
A nézőpont, mint megszoktuk, a témával szemmagasságban – közelkép.
A rímek, mint megszoktuk, ülnek – jobb, mint ha a költő tenné…
A záridő, mint megszoktuk, rövid – négy stróf. (van ennek előnye is)
A rekesz, mint megszoktuk, remeg – de most inkább az idegtől.
A fókusz, mint NEM szoktuk meg, tiszta – ünnepeljünk!
Diagnosis:
Idült tisztánlátás (pestiesen klervoájansz)
Therapia:
Iszol te rendesen?!”
/F. Péter, a költő humán végzettségű mérnök kollégája/