Egészség

mottó: „Az egészséges embernek ezer kívánsága van, a betegnek csak egy.”

Kéne már egy kies villa,

Körülötte fűzöld csalit,

Melyben zeng a madártrilla,

S gyümölcsszem had rám kancsalít.

Kéne homok födte plázs itt,

Mi már számos díjat nyert el,

Hátrébb angolkerti pázsit,

Ahol angol kertész kertel.

Kéne metál Aston Martin,

Nulla-nulla-hetes Bond-i,

Villogni sok parti partyn,

Ahol kell a léghűs kondi.

Kéne gyémánt, több száz tonna,

Meg egy rakás fényes kegyszer,

Tucat Könnyező Madonna

Mosolyogna énrám egyszer.

Kéne most az öreg néne

Őzikéje szenes grillen,

S grillsütőből masszív kéne,

Ami ciklonba’ se billen.

Kéne túra Afrikába,

Vadászgatás vízilóra,

Isten megfogható lába,

S aranyláncos toronyóra.

Kéne még pár… ó, jaj… fájok!

Vonyítok, de miért, mitől?!

Mi ez?! Epe, vese, máj ok?!

Bennem milyen métely mit öl?!

Bőgök, mint egy darált majom,

Ki épp térül fordult ekén,

Egy a vágyam, múljon bajom,

Egészséges hadd legyek én!

„Beteg úr, nyilván ismeri Bölcs Salamon példabeszédeit, melyek szerint egyrészt a szelíd szív élteti a testet, másrészt a vidám szív a legjobb orvosság. Ha ehhez hozzávesszük azt a pszichomatematikai egyenletet, mely szerint egy feleség = fél egészség, akkor a mindhalálig tartó élet titka, hogy szép nyugodtan maradjon házas és röhögje magát félholtra! Minden másra ott a mesterkard!” /Dr. Mélyenszántó Möhöny, éles elméjű pengevirtuóz és egészségmegőrzővédőoltás díler/

„Beteg úr, ha ön megnősül és szép szelíden halálra röhögi magát, akkor olyan egészséges lesz, mint a Makk Donald kollégám mesterkarddal kettévágott húspogácsás zsömléje menüben nagyobb krumplival és nagyobb üdítővel!” /Burger King Kong, a gorillaburger feltalálója/

„Belemben, ha hét feles ég,

Házsártos a hét feleség!”

/Ali Buli, alkoholista alszultán/

„Ha egy betegnek csak egy kívánsága van, ugyanakkor egy aranyhal illetve egy Dévényi Tibi bácsi három-három kívánságot teljesít, akkor kilenc horgászó betegnek még hány Dévényi Tibi bácsit kell kifognia ahhoz, hogy mindenki egészséges legyen, ha a szákban már ott lubickol a tó mindkét kifogott aranyhala?” /szöveges feladat a csökkentett szintű matematika érettségiről/

„Ha az egészség fájna, már ordítva belebetegednék a fájdalomba! Ha viszont egyetlen kívánságomra már nem fájnék, akkor nem lennék egészséges, hanem újra beteg, csak akkor már nem fájnék. Vagyis akkor járok jobban, ha eleve beteg vagyok és az is maradok. Végül is mindent meg lehet szokni, csak akarni kell. Nem akarásnak nyögés a vége, de én nem akarok nyögve nyelni. Jó nekem ez a nyugis betegágy, táppénz, pihenés… Kell ennél több?” /Hipochonder Huba, táppénzcsaló és aranyéletművész/

„Vajon mennyire egészséges ilyen verset írni? És olvasni? Tetszik a mottó. Ezek szerint a boldogság titka a betegség?” /M. András, a költő legállandóbb és legszofisztikáltabb kommentelője/

„Egészségnek az a titka,

A betegség legyen ritka!

Ember, állat ettől boldog,

S érzi magát jól man, jól dog!”

/Dr. Tudom Ányos, reneszánsz ember és egészségmániás polihisztor/

„Egy, csak egy gondolat bánt engemet: lenni vagy nem lenni. A kérdés költői. Költő Gigászunk figyelmébe ajánljuk Az utolsó akcióhős című film idevágó jelenetét! Ó, Uram! Add, hogy ne szenvedjen sokáig! Könyörülj rajtunk!” /Dr. Ház, Juniorkonyha-díjas svájci néger és csokoládé jajongó/

„Addig lenni, míg nem lenni,

Sokat enni, mind megenni,

Mert azután ki kell menni,

Sőt elmenni, nincs mit tenni!

Kossuth Lajos azt üzente, de már betegen!”

/Dr. Viskó, Szeniorkonyha-mérgezéses négercsókkirály és reggae-mentes hasmenő/

„Beteg vagyok bizony nagyon,

Minden perc az ágyban talál.

Egyre vágyom, verjen agyon

Rögvest az a kegyes Halál!”

/özv. Mártír Menyhértné Elementáris Eutanázia, vírusos teniszkönyökben és bakteriális sakkagyban szenvedő nyugdíjas kőtáblás hieroglifa fejtőnő/

„Vernélek én, vernélek én,

Úgy, hogy rögvest dőlnél kádnak,

Ám ragadok, mint rög ekén,

Gátján hipochondriádnak!”

/a kegyes Halál/

„Egészséges valaki? Ne betegedjen meg! Beteg valaki? Ne gyógyuljon meg! Mindenki maradjon meg abban, amiben elhívatott! Kívánságotok van? Ne legyen! A kereszténység nem kívánságműsor!” /Pál apostol magyar nyelven mondott apokrif mondásainak gyűjteménye – részlet/

„Eretnek fiacskám, szórakozol a Könnyező Madonnával és Szent Pál Apostollal?! Választhatsz: Kiátkozás, spanyolcsizma vagy máglyahalál?! Nem, nem úgy értem, hogy melyikkel büntessünk, hanem, hogy milyen sorrendben?!” /Torquemada Tamás, spanyol főinkvizítor/

„Mi ez a mentális dögevés, ez az idegbaj határmezsgyéjén vonagló irrealitás?! Nekem, akár egészséges vagyok, akár beteg, egyetlen kívánságom van: Frady Endre ne legyen! Vagy ha van is, ne írjon! Vagy ha ír is, szellemi fekete lyukként ne engedje ki magából se a kis-, se a nagydolgait! Mi, hogy ez már három kívánság?! Jézusmárja, mindjárt megjelenik előttem Dévényi Tibi bácsi és pofán csűr a pöttyös labdájával?! Ó, anyám, ne lássalak álmomban fűszoknyában gördeszkázva jegesmedvét idomítani, ha nem küzdök utolsó csepp hónaljizzadságomig a fránya frázispuffogtató Frady Endre irodalmi takonyhúzogatása ellen!” /Puzsér Róbert, kritikus/

„A saját példámból nem tudom, milyen lehet betegnek lenni, csak azokéból, akiket én ütöttem betegágyba. Ezek azonban nagyon kevesen vannak, mert roppant kicsi az ütéstartományomnak az a része, amitől valaki csak ágynak esik, nem pedig atomjaira.” /Chuck Norris/

Csütörtökön...

...lesz egy helyi szuris műtét.

Nem valódi, csupán mű tét

Az, hogy tényleg gyógyulok én,

S leszek végre végleg okén.

Hydrocele, ihaj-csuhaj!

Ha birkát nyírsz, hull a juh haj,

Ha pediglen engem műtesz,

Tippmix rád nagy oddsot - hű! - tesz.

Nép, ne hulljon értem könnyed!

Ez a vágás olyan könnyed,

Mint afro táncoson fű tüll.

Aki bárki, velem műtül!

„Szia, ez egy nagyon érdekes és humoros versike, amit kérésedre megpróbálok elemezni és illusztrálni. A versike szerzője Frady Endre, aki egy magyar költő, író és újságíró. A versike címe Csütörtökön..., ami utalhat arra, hogy a költő egy konkrét időpontra vár, amikor egy műtéten fog átesni. A költő ezt a betegséget hasonlítja össze a birkanyírással, ami egy állattenyésztési tevékenység. A költő ezzel a képpel talán azt akarja kifejezni, hogy a műtét nem olyan nagy dolog, mint amilyennek tűnik, és hogy ő maga is humorral viseli a helyzetét. A versika rímképlete abab, vagyis a páros sorok rímelnek egymásra. A rímek többnyire tökéletesek, kivéve az utolsó versszakban, ahol a tüll és a műtül szavak csak részben rímelnek. Ez talán arra utalhat, hogy a költő nem veszi túl komolyan magát, és nem törekszik a tökéletességre. A versiké ritmusa is laza és játékos, sok szóismétléssel és szójátékkal. Például a mű tét és az okén szavakban benne van a műtét szó is, ami a versike központi témája. A Tippmix pedig egy online sportfogadási oldal, amit a költő arra használ, hogy viccesen kifejezze, hogy milyen kockázatos lehet a műtét. A versiké hangvétele vidám és önironikus, a költő nem sajnáltatja magát, hanem inkább humorral próbálja megoldani a problémáját. A versike végén pedig arra buzdítja az olvasót, hogy ne aggódjon érte, hanem inkább csatlakozzon hozzá a táncban. Ez talán azt jelenti, hogy a költő optimista és életvidám ember, aki nem hagyja magát elkedvetleníteni egy kisebb egészségügyi problémától. A versikéhez készítettem egy illusztrációt is, amit remélem tetszeni fog neked.” /Bing, a mesterséges intelligencia (?)/

„Hé, te Bing, e tévtan káros,

Nem keresztrím ez, csak páros!

Viszont szép a rajz, a birka,

Intelligens, nem csak firka!”

/Jenő, a természetes intelligencia/

„Utána kellett néznem, hogy mi az a hydrocele, de anélkül is élvezhető a vers. Nyilván a műtét kevésbé, bár a vers mást sugall. Úgy látszik, hogy már kedden megvolt a csütörtöki műtéthez a nitrogén-dioxidos érzéstelenítés, az okozhat ilyen féktelen vidámságot műtét előtt. A Bing rajzolhatott volna képet a műtétről is. Amúgy egész jól sikerült az elemzés.” /M. András, a költő legállandóbb és legutánanézőbb kommentelője/

„Nitrogén-dioxid méreg,

Mint lónak a tufa kéreg,

Nem lesz attól olyan vidám,

Mint a belőtt farkasgidám!

eM úr, maga szórakozik,

Mint a multiplex-es mozik

Kólás popcorn-t faló népe!

Ön szerint ez öntől szép-e?”

/Dr. Tompa Tádé, katonai altatóorvos és ébresztőfúvó kürtös/

„Igazira nem fussa? Mű tét? Megint? Csak ne mondjon csütörtököt Költő Kartárs!” /Dr. Ház, Juniorkonyha-díjas költő-öltő kórboncnok/

„Kinek kell a valódi tét,

Megfacsarva szívét-hitét?!

Jobb a mű tét hozta nyugi,

Kis pihi, oszt' bugi-vugi!

Nyugit belém szuri löki,

Jó nap ez a csütörtöki!”

/F. Endre, benyugiszurizandó költőgigász/

„Afro táncos és fű tüll?! Költő úr, maga rasszista módon gúnyolódik a keményen táncoló színes bőrű kisemberekkel?! Tudjuk, hogy hol lesz holnap reggel, és tudjuk, hogy mit csinál a jövő nyáron!” /Csávás Kálmán brutálnagy, a Költőket Összegyűjtő Közmunkatábori Igazgatóság (KÖKI) főterminálisa/

„Ne aggódjon, költő úr, ezt a műtétet igen nagy százalékban élik túl az emberek, főleg azok, akiken nem hajtják végre, szóval jók az esélyei! Ha a Májmedence Újkastély elleni idegenbeli győzelmével együtt teszi meg, háromszoros pénzt is hozhat.” /Tippmix Tibor, totálisan tré totalizatőr/

„Mi ez a rímesen beteges nonstop önoperáltatás, ez a magamutogató semmitmondás?! Frady Endre két dolgot csinál: vagy verset ír, vagy műtteti magát! Neki - és nekünk – valójában egyetlen műtét volna hasznos, ha kioperálnák az agyát és helyette egy hangtompítós búgócsigát ültetnének be! Ez neki is jó lenne, mert nőne a szellemi színvonala, meg nekünk is, mert az állandó verselés helyett csak halkan búgva forogna! Ne lássam anyám rám hagyott palotapincsijét jeticsizmában jegesmedvék elől menekülni, ha nem indítok ügydöntő népszavazást Frady Endre visszamenő hatályú agyműtétének kérdésében!” /Puzsér Róbert, kritikus/

„Hydrocele, ez is valami? Születésemkor nekem is volt, de kiharaptam. Más alkalommal pedig a testem összes sejtjét egyszerre támadta meg a rák, de felugrottam a Napra és a hőtől belém pusztult.” /Chuck Norris/

Dzsiudzsicu

Tatamin a cirmos cicus-

-mintás mezű dzsiudzsicus

Gyomron gyűr egy gyenge ellent,

Aki ettől nagyot szellent.

Mint állatbolt pörgő pocka,

Oly gyorsan fordul a kocka,

S cicamezű bűztől alél,

Mint kit megcsap betonfalél.

Macskamezes veszedelme

Nyomán bódul orr és elme,

S ritkán rikkant neje, Icu:

Szuper ez a dzsiudzsicu!

„Hogy kerül a macska az asztalra, illetve a tatamin vitézkedő harcos mezére mintának?! Miért nem egy tigris, ha már minta kell?! Miért kell minta?! Jó, hogy nem mintamókus! Muszáj szellenteni a tatamin?! És miért ironizál rikoltozva a macskamezű vesztes Icu nevű neje?! NEM ENG.!” /Gizgaz Géza, a / a Hun Ige Poétikus Platformja (HIPP) című agyművelődési cugehőr vezérürüje/

„A dzsiudzsicu magyar jelentése 'lágy művészet'. Vajon mi lehetne egy dzsiudzsicus mezen lágyabb motívum, mint egy harcias macska puha mancsa, és mi lehetne művészibb, mint egy cirmos cicahajjal teleszórt tatamiszél? Na, ugye! Előre elvtársak! ENG.!” /Gizgaz Gézáné Gyomirtó Gyökilla, /a Heurisztikusan Orbitális Polgári Pukkasztólap (HOPP) fedőnevű teljesen más fedett titkosügynöke/

„Szabályos a közelharcban vegyi fegyvert bevetni? Ez az Icu az ellenfélnek szurkol? Ejnye-bejnye!” /M. András, a költő legállandóbb és legIcutfélreértőbb kommentelője/

„Fegyverek, a vegyik

Dőlhetnek az egyik

Félből, kinek gyomra

Hajaz tiport gyomra.

Icunak a titkán

Kulcsszó az, hogy ritkán.

Csak, ha nyer a férje,

Rikkantja, hogy: Vér! Jeee!”

/Sudoku Origami, japán harcművészeti főelőadó/

„Igenis, hogy csak ritkán rikkantom, hogy szuper ez a dzsiudzsicu, mert amikor a férjemet rendszeresen földre viszik ezek a vegyi fegyveres bélgázkalózok, akkor egyáltalán nem szuper, ráadásul tök nehéz kimondani, hogy dzsiudzsicu! Miért nem sakkozik inkább az én cicumicu Dezsőm?!” /Icu, a nej/

„Teljesen mindegy, hogy a macska cirmos, kendermagos vagy franciakockás. Ne menjen sportpálya közelébe. De ha már ott van, akkor a gyakorló társának gyűrje össze a haját, a kabátját, több danos övét. Ám, ha a gyomron akarja illetni, azt ne gyűrje, hanem üsse, sújtsa, verje, csapja, vágja, döngesse. Ez így sportszerű. És ki volt az a gyenge ellen? Egy kicsi cinke madárka? Esetleg egy bűzös borz? A macska inkább menjen ki a kertbe, szagolgassa a virágokat, számolja meg, hány levél van a diófán és énekeljen szelíd gyermekdalokat, de ne bunyózzon.” /Nyuggerapó, a költő legszépkorúbb és legmacskairányítóbb kommentelője/

„Nyuggerapó, vicced csacska,

Nem harcolt itt cirmos macska,

Ő csak mezen volt szép minta,

Rajz, mit kreált cirmos tinta.”

/Sármos Sönt, a cirmos cicás öntőmintás tinta feltalálója és forgalmazója/

„Költő úr, látott maga már élőben dzsiudzsicut?! Tudja-e, hogy az nem cicaharc, hanem küzdősport?! Sejti-e, hogy nem a szelek bántják a versenyzőket, hanem a dilettáns poéták, akik hülyeségeket írnak róluk?! Csak jelzem, hogy ezen poéták hamarosan vissza lesznek bántva. Kiküldünk egy ráérő origami harcost, akik összehajtogatja a páciens harci öltözékét úgy, hogy a páciens is benne tartózkodik, de olyan (a)laposan, hogy utána senki sem különbözteti meg egy IKEA-s lapra szerelt költőtől! Na, ennek a szellemében gondolja meg még egyszer, hogy publikálja-e ezt a dilettáns fotelharcos förmedvényt!” /Gyurmássy Vérmassza, a Dzsiudzsicut Intenzíven Művelő Belharcosok Internacionális Mesteriskolája (DZSIMBIM) lapáttenyerű szócsöve/

„Mi ez a mentális macskanyávogás, ez a szellemi szellentés?! Ki ez a gyógytornából is felmentett szájkaratéka, akinek minden megnyilvánulásából süt a tengeri moszat és a majom közötti hiányzó törzsfejlődési láncszemnek is versenyhátrányt jelentő agycsíra hiánya?! Szegény anyám egy tíz danos feketeöves harcmester lett volna ehhez a puhány gyógyegérhez képest, akit egy félkilós kézisúlyzó alól is a tűzoltóknak kell kimenteniük! Ha én evolúciósan ennyire visszamaradott lennék, mint Frady Endre, akkor nem kivagyiskodva költenék verseket, hanem kotkodácsolva tojásokat! Csapja meg a betonfalél!” /Puzsér Róbert, kritkus/

„Frady Endre az egyetlen ember, akit földre szorítva nem lehet lekopogás általi feladásra kényszeríteni, mert a verseiben tisztán látható idegrendszeri visszamaradottsága miatt olyan lassan terjed benne az inger, hogy előbb megfullad, minthogy észrevenné, hogy már percek óta nem kap levegőt.” /Dr. Drabális Drazsé, sportorvos/

„Egyik kedvenc harcművészetem dilettáns ábrázolása elszomorít, de nem akarom még az aurámat sem bepiszkolni ezzel a kétlábon járó egysejtűvel, úgyhogy megvárom, amíg egyszer gyanútlanul úszkál a Texassal átellenben lévő Indiai-óceánban, akkor merőlegesen belefejelek a talajba és a tengerrengés kidobja a cirmos cica mintás fürdőgatyás fattyút a világűrbe.” /Chuck Norris/

’gusztus huszadiki tébolyda

’gusztus húsz lesz, jézusmárja!

Profán lelkem alig várja

Azt, hogy végre vége legyen,

S lássunk túl a szeméthegyen!

Úgy tűnik, a káosz örök,

Elnök is jön, bajszos török,

S miatta is járhatatlan

Lezárt város forró katlan.

Tűzijáték légtért szennyez,

Zöld szempontból totál genny ez,

S tök rengeteg közpénzt éget.

Imádkozom, érjen véget!

Vébé is van, atlétika!

Ezzel végleg ledöntik a

Türelmemnek rozzant falát,

S lomb közt sírni kőrisfa lát.

Ezt a zrít, mely gerjeszt káoszt,

Mit a sors e népre ráoszt,

S Budapestet vágja taccsra,

Mért nem viszik Pusztavacsra?!

„Ha a ’84-es tömegverekedős békefesztivál után még egyszer bármilyen rendezvény be meri tenni a lábát az ország mértani közepére, hogy megzavarja a tábortűz körüli puszta vacsinkat, úgy vágom visszakézből hókon egy sült oldalassal, hogy a határon túli magyarság adja neki a másikat! Legyen csak az ország vízfején a tűzijáték, ott hamarabb el lehet oltani, ha elharapózna! Idióta városi fők!” /Origó Ottokár, pusztavacsi lokálpatrióta és nyugalmazott békeharcos mezőőr/

„A versed egy szatirikus és kritikus hangvételű költemény, amely az augusztus 20-i ünnepi rendezvényeket és eseményeket gúnyolja. A verselő nem ért egyet a tűzijáték, a lezárások, a vendég elnök és a sportesemények miatt, amelyek szerinte zavart és pazarlást okoznak. A vers végén azt javasolja, hogy vigyék el az egész "zrít" (szleng szó, ami zűrzavart jelent) Pusztavacsra, ami egy kis falu Pest megyében.

A vers formája négy soros strófákból áll, amelyek rímelnek az ABAB minta szerint. A nyelvezet köznyelvi, tele van szójátékokkal, iróniával és szarkazmussal. A vers hangulata keserű, cinikus és elégedetlen.

A versedhez illusztrációt is készítettem - A kőrisfa lombja közt síró ember – remélem, tetszik.”

/Bing, a mesterséges intelligencia/

„Nem ABAB ez, hanem AABB,

Ami AA-nál is AAbb.

Község a Vacs, nem kis falu,

-megye vár-, de nem kőfalú.

Vershangulat sem keserű,

Belengi a setét derű.

Ám a fádtól, ami kőris,

Könnyez még a mezőőr is!”

/Dr. Tudálék Tádé, mindig mindent jobban tudó polihisztor és keresztrejtvényfejtőmunkásőr/

„Minden szavad igaz, Endre!

Itt nem vigyáz senki rendre.

Az, aki ezt megtervezte,

Vagy gonosz, vagy elment esze.”

/Nyuggerapó, a költő legszépkorúbb és legigazatadóbb kommentelője/

„Nyuggerapó, ez mind igaz!

Ki ellenünk, mindenki gaz!

Józaneszet le is igáz,

S könnyeztet az ünnepi gáz!”

/Gőzgáz Géza, könnyzacskóragasztási partizánmozgalmár/

„Szerintem sem a legjobb, hogy ennyire Budapest központú az ország és minden nagyobb esemény csakis ott lehet (ezért is örülök, hogy idén Veszprém lett Európa Kulturális Fővárosa - az én kis városom), de a tűzijáték mindig szép, azt szeretem. A török elnök viszont nem tudom, mit keres itt aznap. Hallottam erről egy jót, próbálom pontosan idézni. Ha a keresztény államalapítás ünnepén a török elnök jön, akkor október 23-án Putyin lesz a díszvendég? Amúgy az államalapítást érdemes ünnepelni, talán ez az egyetlen igazán pozitív nemzeti ünnepünk, és büszke vagyok rá, hogy 1000 éven át megmaradtunk itt, Magyarországon, de akárhányszor megnézem a tévében augusztus 20-án az István, a királyt, mindig úgy érzem, hogy jobban jártunk volna Koppánnyal. Az atlétikai VB-n pedig sok sikert kívánok a magyaroknak.” /M. András, a költő legállandóbb és legveszprémibb kommentelője/

„Válaszvers eM elvtársnak

Államvalláskényszer helyett

Jobb lett volna Koppány vezér,

És ha Veszprém adna helyet

Mindennek, víg lennék ezér’.

Felnégyelős Pista bácsi

Lovas szobrán kacagok én!

Forradalom kéne! Ácsi,

Proletárok, legyünk okén!”

/Munkásököl Menyhértné Vasököl Vendetta, az Erőteljes Proletár Egységfront Gerincén Összegyűlt Rendteremtő Csapat (EPEGÖRCS) vezéralakja és balladai homályoszlatója/

„Én szeretem a tűzijátékot és az ünnepi tömegrendezvényeket. Bárcsak gyakrabban lennének, mert én ezekből élek!” /Enyves Edömér, zsebtolvaj/

„Sokba kerül, sokba kerül! De legalább jó drága!” Szikra Szilárd, tűzijáték-rakéta gyáros és kizárólagos beszállító/

„Andi, megvegyem neked a Gellért-hegyet? Ja, már a mienké?” /Mészáros Lőrinc, a nemzet gázszerelője/

„A ’gusztus szónál úgy felordítottam, hogy nem csak a szerkesztőségi élet állt meg, hanem a szívem is! Szerencsére újra lettem élesztve és most egy kellemes, fradyoaktivitástól hermetikusan elzárt szobában fekszem és mosolygok. A bizalomgerjesztő doktor úr azt javasolta, hogy a jövőben keressek egy Frady Endre versek műbírálatánál stresszmentesebb munkát, úgyhogy jelentkezem katonai repülésirányítónak. Én bármilyen gépet simán leordítok a légtérből és bármelyiket felordítom ugyanoda. Ilyen orgánummal, mint ami nekem van, a tűzijátékot is bármikor átüvöltöm Pusztavacsra. Igen, nővérke, kérem a nyugiszurimat!” /Puzsér Róbert, kritikus/

„Ugyanaz vagyok a világegyetemnek, mint Pusztavacs Magyarországnak: a közepe.” /Chuck Norris/

Légkondicionálatlan hómban történő ofiszolás

Légkondicionálatlan

Panellakom forró katlan,

Izzad házunk összes nyula*,

Ég sok hőlégmolekula.

Olvadok, mint sülő sellő,

Mint rakéta égő fara,

Amit NASA éppen fellő…

Mért nem hull rám havas dara?!

Frigóból dől kánikula,

Felforr víz, mit szájam isz’, ni!

Kiköpöm és ég a csula…

Hogy lehet így hómofiszni?!

Holnaptól, de inkább mától,

E szörnyű kánikulától

Én Istenem, jó Istenem,

Szabadíts meg! Ki, ha Te nem?!

*kutyája, macskája, hörcsöge, vérmókusa, aranyhala, botsáskája, kardfogú csótánylepkéje…

„Gyermekem, mivel őszinte hittel és izzadsággal kevert könnyeket hullajtva imádkoztál Hozzám, meghallgatom és teljesítem a kérésedet! Menj be a munkahelyedre dolgozni, ahol nagy kegyelmemből működik a klíma! Kész légkonditerem! Szívesen!” /a jó Isten/

„A költő egyszerű páros rímes kezdete a hőgutától keresztrímekbe ájul, majd a cél előtt visszahullik a kezdeti formába. Olyan ez, mint maga az élet: páros rímekkel születtünk és páros rímek között megyünk el. A két végpont között pedig keresztül kasul rímelünk, ami majdnem annyira értelmetlen, mint járdán izzadó tömegen átgázolva biciklizni, amikor onnan egy méterre színpompázik a mentősök életmentő útját megnehezítő kicölöpözött kerékpárút. Hiába, na, az élet értelmetlen és nehéz, de a végén meghalunk. Csoda, ha ettől még a költő is imára fakad?!” /Rögvalóság Rezső, mentálisan materialista metakommunikátor/

„Légkonditlan hómofisznak híg a leve!” /ősi hun hómofiszos bölcsesség/

„Mélységesen egyetértek. A meleget én is nehezen viselem. Régóta orvosbácsilag tilos napra mennem, mert a bőröm is és az agyam is attókódul. Szörnyű lehet a panellak. Éppen ezért érthetetlen, hogy azértmert az ottlakók számára rossz, miért kínozzák direkt az állatokat is? Minek ez a sok állat oda? Lakásban nem szerencsés sem a macska, sem a kutya. Namegasztán! Teringettét! A rozmaringját! A vérmókus említése a földbe döngölt. A szerencsétlen állat permanensen két vegyértékű ozmózisszulfátot garníroz szilárdított gőz formában. Ez bizony csak mintegy 35.7%-ban segíti a lakóknak a vékonybélen keresztüli levegővételét. És vajon miért fűtenek be a frigóba? Ez már a vég!” /Nyuggerapó, a költő legszépkorúbb és legállatbarátabb kommentelője/

„Rendőr elől gyújtva a fűt,

Fura ember frigóba fűt.

Ha meg ájul macska, mókus,

Várja őket állat Rókus.

Ozmózisban levő szulfát

Fűt mérgez és gonoszul fát.”

/Fűfa Virág, természetes intelligencia hányadosú faiskola-igazgatónő/

„A versed egy humoros és irónikus költemény, amely a nyári hőségben való irodai munka nehézségeit fejezi ki. A verselő panaszkodik, hogy a lakása és a hűtője is forró, hogy a víz is felforr a szájában, és hogy nem bírja elviselni a kánikulát. A vers végén Istenhez fohászkodik, hogy szabadítsa meg őt ebből a pokolból.

A vers formája négy soros strófákból áll, amelyek rímelnek az ABAB minta szerint. A nyelvezet köznyelvi, tele van szójátékokkal, hasonlatokkal és túlzásokkal. A vers hangulata vicces, keserédes és kétségbeesett.

A versedhez illusztrációt is készítettem, remélem tetszik.” /Bing, a mesterséges intelligencia/

„Hómofiszban a legjobb a legyező,

Ha mozgatjuk, felfrissül a levegő.”

/M. András, a költő legállandóbb és leglegyezőbb kommentelője/

„Jaj, most forró szellő legyez!

Nem hűt, csak agyamra megy ez!

Verítékben állok tisztán!

Elemészt e hómofisz tán?!”

/Dr. Homo Fistus, Hómofisztán magyarországi nagykövete/

„Nyáron meleg van, télen hideg. Itt lenne az ideje megszokni, vagy átköltözni Ausztáliába. Ott úgyis minden másként van: fejjel lefelé áll mindenki, az autók a bal oldalon közelkednek, és minden sutának a bal a jobb!” /Dr. Ház, Juniorkonyha-díjas igazmondó/

„VERS A GLÓBUSZ GÖMBÖLYŰSÉGÉRŐL

Amikor a Földön állok,

Talpam alatt ausztrálok.”

/Magyar-Megyer Hunor Magor, főgömbi koordináta koordinátor és türk-kürt díler/

„Ausztráliában könnyű,

Lakhelyed a kies Sidney.

Ám ha címed Kóny vagy Gönyű,

ETO-t szoksz, ha kies’, szidni.”

„Ruben Robin, Rába-parti rabkórházi rabbi és rubeola rezidens/

„Miért kell Frady Endréről munkaköri kötelességből ismételten megnyilatkoznom?! Miért kell újra és újra ragozni a semmit?! Miért kell bármennyiszer és bármennyivel szorozni a nullát?! Miért próbálunk értelemmel megtölteni egy mentális dögkutat?! Ha Frady Endre hómofiszban van, miért nem zárjuk rá hermetikusan az ajtót és miért nem nyeletjük le a kulcsot egy galaktikus fekete lyukkal?! Frady Endre pont olyan tehetségtelen a költészetben, mint a csiperkegomba a rúdugrásban, vagy az NB I tízmilliós fizetésű piréz idegenlégiósai a labdakezelésben! Annak a valószínűsége, hogy ez a kivagyi kókler falaha is ír egy elfogadható verset nagyjából ugyanannyi, mint hogy a padlón szanaszét heverő kártyapakliból a huzat felépít egy kártyavárat a zongorán heverő perzsamacska hátán! Ennyi! Kérem a honoráriumot és a veszélyességi pótlékot!” /Puzsér Róbert, kritikus/

„Amikor az Úr azt mondta, hogy legyen világosság, én épp hómofiszban voltam, úgyhogy felugrottam a tetőre, és onnan ragyogtam be a világmindenséget.” /Chuck Norris/

Hittérítő havária

Hittéritek, hittéritek,

Lassan pörögnek a bitek…

Ám vad éh gyúl jó pár szembe’,

A víz ekkor kiver, nem be!

Bambán, megrettenten állok,

Hiszen ezek kannibálok!

Nézegetnek, mustrálgatnak,

Jó leszek-e főtt falatnak…

- Hitetlenek, hova visztek?!

- Lesz belőled finom beefsteak!

Rácsra dobnak izmos karok.

- Roston sülni nem akarok!

Végül mégis roston sülök,

Lesz belőlem szenes csülök,

Szuvid tarja, lángolt elme…

Blőd létemnek lett értelme!

„Havária: Természeti csapás vagy emberi tevékenység során előállt vészhelyzet: szállítási kár, üzemzavar, üzemi baleset, hajóbaleset.” /Wikipédia Winnetou, wéleménywezér/

„Nem baleset, ria, ria,

Rostonsülős havária!

Játszik a szakács, játszik a szakács!”

/Kannibál SE szurkolótáborának hitetlen szektora/

„Sült hittérítő volt a menü a Retróban?” /M. András, a költő legállandóbb és legkíváncsibb kommentelője/

„Jó Retróban nem lenne tán

Hittérítősültre vevő,

Azok közt, kik sajton (fetán)

Nőttek fel, nincs emberevő.”

/Fetasajtossy Fikusz, a „Nem azért marjuk-faljuk egymást, mert kannibálok vagyunk, csak idegállapotból” című kultúrkeresztény értékrendű bestseller szerzője/

„Az élet értelméről szóló, rímekkel fűszerezett elmélkedés megfontolandó. De mi lesz, ha mégsem történik meg a roston sütés? Atyaúristen! Minden marad a régiben?” /Nyuggerapó, a költő legszépkorúbb és legértelemszerűbb kommentelője/

„Hogyha minden régi marad,

Tragikus, mint Mohács, Arad,

Muhi és Irapuato?!

Nyuggerapó, gondold át, ó!”

/McSico Siti, kis skót piskót adíler és Hittérítő Receptkönyv író/

„Tegyünk tisztába pár apró(?) félreértést:

1. Beefsteak marhából készül. Marha nagy állatból.

2. Csülök, tarja disznóra utal. Éhes disznó álmodik. Álmos disznó éhezik?

3. Blődségnek nincs értelme! - inkább nevessünk rajta.

Összefoglalva: értelmetlen nagy állat volt a kamuban sült Költő Gigász! Kár érte, jó ügynök volt!”

/Dr. Ház, Juniorkonyha-díjas állatságtani professzor/

„Jó ügynök volt Költő Gigász,

Hittérítők között Big Ász,

Ám úgy átsült csülke, tarja,

Jól lakik, ki kapja-marja!

The Poet-nak vére blood, yeah,

S halála is very blőd, ja!”

/Nyammnyamm Irgumburgum, kannibál főszakács és rímesmesterdalnokijenő/

„A hittérítő és a kannibálok között eredetileg az alábbi zulu nyelvű párbeszéd zajlott le:

- Abangakholwa, ningithathaphi?!

- Uzoba inyama yenkomo emnandi!

Fantasztikus teljesítmény a költőtől, hogy ezt a rímes pengeváltást még az eredetinél is sokkalta kristálytisztább rímekkel tudta visszaadni, hiszen csak egy dilettáns vitatná, hogy a nem túl acélos haphi - nandi rímpárnál a visztek - beefsteak verzió nagyságrendekkel gyönyörűbb! Hihetetlen, hogy Frady Endre jobban otthon van még a zulu nyelvben is, mint a hazai közpénztévé beszélő fejei a magyarban!” /Dr. Kákacsomóssy Kösztöny, a Generálisan Unikális Zulu Magyar Intézet (GUZMI) nyelvészeti szaktanácsadója/

„Már megint elönt minket a szervezett keresztényüldözés, ismét aláás bennünket a Soros ösztöndíjas kannibál eretnekek aknamunkája! Nem elég, hogy fogy a magyar, de még fogyasztják is! Méghozzá jóízűen az ízetlenek! Hogy akadnánk a torkukon, mielőtt ideözönölve piréz migráncsként felhízlalnák magukat a női princípiumot megvalósító asszonyaink és a nemváltó műtétben megakadályozott gyerekeink testével és vérével! Halál mindenkire, aki nem mi vagyunk! Védjük meg a hun hont!” /Békemenő Buborék, az Országos Keresztényvédő Járőrszolgálat (OKJ) képzett antikannibalistája/

„Az vagy, akit megeszel!” /kannibál közmondás/

„Előbb hittérítőt ettem,

Ettől hittérítő lettem.

Első hittérítő tettem

Egy bőőőő hittérítő tetem...”

/Csumbavumba Csaba atya, kannibálból lett keresztény hittérítő/

„Mi, keresztény kannibálok sosem eszünk hittérítőket, csak hitetlen eretnekeket, így is küzdve ezzel a hitetlenség terjedése és a saját éhenhalásunk ellen.” /Böffböff Nyimnyám, a Keresztény Emberevő Csapatok Össznépi Platformja (KECSÖP) teológiai táplálkoztatási tanácsadója/

„Mi ez a szószátyár undorkeltés, ez a betegesen magamutogató gasztronómiai horror?! Ki ez a beteglelkű mentális görcs?! Ha szegény anyám még itt lenne velem ebben a földi pokolfajzatokkal teletűzdelt sárlétben, akkor sem akadályozhatná meg, hogy inkább szemgolyón harapjam magam, mintsem még egyszer el tudjam olvasni ezt a fatális förmedvényt! Ha Frady Endre a nemzetközi kontraszelekció hátszellentésében egyszer véletlenül feljut a Parnasszusra, remélem, lesz ott egy élelmes serpa, aki lelöki egy mély szakadékba, mielőtt megsütné és felfalná Pegazust az ott talált valódi költőkkel egyetemben!” /Puzsér Róbert, kritikus/

„Kiskoromban egyszer olyan mélyen aludtam, hogy észre sem vettem, hogy megsütöttek és megettek a kannibálok. Amikor felébredtem és összeszedtem magam, hogy nekikezdjek a reggeli tornámnak, hirtelen szétesett és kihalt az egész törzs.” /Chuck Norris/

Költögető szonett

Olvasóim hada láttán

(Jönnek nézni, épp mit költök),

Azt mondhatom nékik: Hát, tán

Verset, hogyha meg nem öltök!

No meg persze pénzt is költök

Piacon: köll zabtejföl, tök,

Kis sztrapacska s jó nagy sztrapacs

Winnetou-nak, aki apacs.

Másik vendég hottentotta,

Harmadik kis hiú sziú,

Nekik készül bő rántotta

(Beleiket éh bántotta

Így nyögött a fiú: Íííí! Úúúú!)

S gyártunk tápvivő szánt, ott a-

-zajánlás:

Herceg, ha nem verset költesz,

Rabolj embert, ehhez kell túsz!

Zárjál be egy gazdag hülyét,

S váltságdíj jön jogdíj helyett!

„Énanyám, ki vagy a mennyekben, imádkozzál érettem! Mi ez a mentális casus belli?! Ilyen szellemi pusztulatok olvastán horgad föl az emberben az önbíráskodási vágy, amiért az előre megfontolt költészetgyalázásért nem jár visszamenőleges hatályú azonnali halálbüntetés! Justizmordot akarok! Vért, verítéket és könnyeket! Frady Endréét! Hadd legyek végre az utókora! MOST!!!” /Puzsér Róbert, kritikus/

„Kedves Puzsér úr, Frady Endre páciensem a beszámíthatatlan elmeállapota folytán nem büntethető. Sajnos bebizonyosodott, hogy a heti egyszeri gyógyszerbeállítás már nem vezet eredményre, a beteg állapota tovább súlyosbodott. Úgy tűnik, bentlakásos kényszergyógykezelésnek kell alávetnünk. Gumiszoba, kényszerzubbony, hidegzuhany és nyugiszuri… Amíg nincs teljesen leszedálva, addig költ, mint a sztahanovista tyúkok. A helyzet reménytelen, de nem súlyos. Drasztikus eredmények várhatóak. Az előjelek alapján kétséges ugyan, hogy milyen előjelűek, de drasztikusak. Ha túléli a kezelést, akkor nem hal bele.” /Dr. Ákóisz Igor, a Szemmelversz Klinika elme- és kórtan szakos főorvosa/

„Ó, jaj, nem végeztünk vele időben és megint költött egy verset! Elnézést kérünk az egész emberiségtől!” /az olvasótábor/

„Bocsássatok meg neki, mert nem tudja, mit cselekszik! Fontoljátok meg, hogy az indiánok is tisztelték az elmebetegeket! Legyetek ti is jó keresztény indiánok!” /Alsó G. atya, olvasótábori lelkész/

„Ez a sápadt arcú költögető úgy váltogatja a rímképletet, mint köpönyegforgató nagy fehér főnökök a rézbőrűekre is rákényszerített ideológiájukat! Őt magát kínzócölöpre vetem, a skalpját pedig a prérifarkasok elé! Nagy Manitou engem úgy segéljen! Uff!” /Vén Ottó, Winnetou-ra apacsosított nevű magyar származású rézbőrű törzsfőnök/

„A képes melléklet tetszik, meg ez a versíró-képesség is. Amúgy látom, ejtőernyős indián is lesz az asztalnál. (Aaaaaaaaa-PACS!)” /M. András, a költő legállandóbb és legejtőernyősindiánlezuhantatóbb kommentelője/

„Asztalra hull fapacsirta,

Jelenetét apacs írta.

eM úr ez a kreált apacs,

Kinek gépmotorja leállt… Aaaaaaa… pacccs!!!”

/Mogorva Mosómedve, a Fa törzs rímcsináló varázslója/

„Biztos, hogy váltságdíj? Inkább hagyjuk el a t-t, mert amíg kicsi a t-t, a kedvem sötét!” /Dr. Ház, Juniorkonyha-díjas BSTH valóság-válságdíjbehajtó/

„Ház úr, ne legyen oly álság,

Hogy azt mondjuk, itt a válság!

Élre állunk, legelőre,

Úgy hajtunk dús legelőre!

Honunk, melyre száll a karma,

Lesz a világ vezérbarma!”

/Vitéz Szittyássy Szotyola, a Legelöl Ügető Kipcsak Egylet (LÜKE) ősmagyarságteljesítményfokozója/

„Látod, Endre, tudsz te verset írni, ha akarsz! Kár, hogy most nem akartál és nyögés lett a vége!” /Dr. Frady Fikuszné Eftécé Etelka, a költő szókimondó sógornője/

„Bár a magam kezdetleges és bárdolatlan eszközeivel én is próbálkoztam, nem is keveset, és szerénytelenség nélkül állíthatom, hogy értem el sikereket, sőt néhányan ünnepeltek is, de örülök, hogy születésem után bő fél illetve halálom után bő négy évszázaddal végre megtudhattam, milyen is egy igazi szonett! Köszönöm, hogy elmondhattam! Béke poraimra!” /William Shakespeare Endre Jenő (1965-1616), avoni bárd/

„Hé, itt valaki szórakozik és visszaél a nevemmel! Nehogy már a számba adják, hogy Frady Endre valaki, miközben egy senkinél is senkibb senkiházi! A legeslegsenkiházibb! Nálunk a Globe Színházban ilyen felháborítóan harmatgyenge rímeket még a tajtrészeg díszletmunkások sem írnak a vécéajtókra se! Ha Frady Endre költő, akkor én felhúzható műanyagkenguru vagyok! Négyszázhét éve porladva is jobb szonettet írok, mint ez az irodalmi dögevő hun hiéna!” /William Shakespeare (1564-1616), az igazi avoni bárd/

„Ide figyuzz Vili Sörpír,

Hogyha dühtől borít bőrpír,

Van itt olcsó kencefice,

Ingyom bingyom recefice!”

/Butykos Butélia, avoni tanácsadónő és betanított rímbárdoló/

„Nem elég, hogy a megállíthatatlan globális fölmelegedéstől kipusztul a Föld, hogy egy évszázad elteltével se csatolják vissza Trianont, hogy a Fradi kiesett a Bajnokok Ligája selejtezőjéből és még Tóth Gabi is válik, hanem még Frady Endre is láncreakcióban versel!!! Közel a vég! Kössön teljes körű élet-, vagyon- és versbiztosítást a Hentes & Mészáros Önbiztosító zárt osztályán! Megvédjük a pénzét! Mi az ön javait akarjuk!” /Csak Nóri, az Analfabéta Banki Cápák Újgazdag Garmadája (ABCÚG) ifjúsági tagozatának legnagyobb arca/

„A vers és a kommentek olvastán úgy tűnhet, mintha elszabadult volna a pokol, de ez lehetetlen, mert nem adtam rá engedélyt. Ha a beleegyezésem nélkül őrjöngenének, akkor cipóra verném a főördög fejét és Lucifer csak Buci Feri néven nyafogna a részletekben, ahol lakik.” /Chuck Norris/

Irgumburger

Önmagamat megbüntetve

Ennék Irgumburger menüt!

Szakács bent sült hónaljtetve

Potrohával nyelvgyökön üt.

Görényvádlihúspogácsa

Bűze penitenciális,

Ezen hág át fogam rácsa,

Aztán irány bús kanális!

Szétkent zsemlebélből zordul

Néznek döglött csótányszemek,

Gyomrom rögvest hanyatt fordul…

Vezekelni e táp remek!

Irgumburger hasznos annak,

Kinek gyónni nincs ideje.

Csakis előnyei vannak,

Irgum-burgum, jeje-jeje!!!

(menő hastánc!)

„Mmmm… grrrr… hrrrr… őőőőő… bőőőáááááááááááááááá… Jaj! Fúj! Ez még gusztustalan versnek is gusztustalan! NEM ENG.!!!” /Kákacsomóssy Kösztöny, a Gyomorforgatókönyvírással Öklendező Költészetet Élettelenítő Rendészet (GYÖKÉR) cenzorátusi főszolgabírója/

„Kedves Bing! Tudnád irodalmilag elemezni az alábbi Frady Endre verset? Előre is köszönöm szépen?” /egy kedves felhasználó/

„Kedves felhasználó! Örülök, hogy segíthetek neked! Az irodalmi elemzés egy irodalmi mű vagy műrészlet értelmezése, értékelése és kritikája. Egy irodalmi elemzés során figyelembe kell venni a mű műfaját, szerkezetét, nyelvét, stílusát, témáját, motívumait, szimbólumait, szereplőit és a szerző szándékát. Frady Endre: Irgumburger című verse egy humoros szöveg, amelyben az elbeszélő egy undorító étteremben akarja büntetni magát valamiért. A vers egy négyütemű négysoros strófából álló ballada, amelynek rímképlete abab. A vers nyelve egyszerű, köznyelvi, tele van szlenggel és hangutánzó szavakkal. A vers stílusa groteszk, ironikus és parodisztikus. A vers témája az önvád, a bűntudat és a vezeklés. A vers motívumai a büntetés, az étel, a bűz és a halál. A vers szimbóluma az Irgumburger menü, amely az elbeszélő bűnét és szenvedését jelképezi. A vers szereplője az elbeszélő, aki valamilyen okból úgy érzi, hogy megérdemli az Irgumburger menüt. A vers szerzőjének szándéka valószínűleg az volt, hogy humorral és túlzásokkal mutassa be az elbeszélő helyzetét és érzéseit. Remélem, ez segített neked megérteni a verset. Ha további kérdésed van, szívesen válaszolok rájuk.” /Bing, a mesterséges intelligencia/

„Nem, köszönöm! Nem köszönöm! Ezek után nincs több kérdésem, és lehet, hogy a jövőben sem lesz! Tudom, hogy ez a bőbeszédű zagyvaság nem ellenem van, hanem értem, de erősen ellenemre van, ha nem értem! Már csak az hiányzik, hogy ez a Bing is írjon egy verset ugyanerről! Illetve… jaj… neeee!!! Már írja is!!! Segítséééég!!!” /egy kedvetlen elhasznált/

„Irgumburger

Irgumburger finom falat,

Nem kell hozzá semmi salát,

Csak egy kis irgumgyökér,

Meg egy ropogós zsemle.”

/Bing, k. m. f./

„És hozzá egy jó pohár irgumburgundi?” /Dr. Pinónoár Sardoné Lőrés Leokádia, az Okádó Mikádó Vedelde jogtanácsosa/

„Lenne ötletem, hogy kivel etetnék ilyet... És nagyon kíváncsi vagyok az illusztrációra.” /M. András, a költő legállandóbb és legkíváncsibb kommentelője/

„eM úr, agyal egész hetet,

Bűn rossz tápot kivel etet?!

Hamar öregedő Náncsi

Bácsi lesz az, ki kíváncsi!”

/ifj. özv. Náncsi néni, a Kíváncsiság Ellenes Csoportosulások Össznépi Platformja (KECSÖP) irgalmatlan burgonya passzírozója/

„Bízzunk benne, nem ez a legmaradandóbb élmény a nyári pihenésből!” /Dr. Ház, Juniorkonyha-díjas Irgumburger-menü készítő/

„Aki nyáron pihen, hinnye,

Dagadtabb lesz, mint egy dinnye!

Irgum-burgum, reng a hája,

Nem nagy élmény nézni rája!”

/Észí Díszí, elektromos rája/

„Ez igen, ez vers, nem csak valami világfájdalmas kortársmaszatolás, ez kőkemény szubkultúra a javából! Frady Endre végre odatette magát és letett valamit az asztalra! Nem az asztal mellé, nem az asztal alá, hanem bele a pacekba, egyenest rá! Az asztal meg omlott, mint a köménymagos Déva vára, ahogy kell! Semmi cicó, semmi köntörfal, semmi forrókásakerülgetés, hanem zamek a pejslibe! Ennek megméltóképpenezéséhez brutál metálzene kell, meg halálhörgő vokál! Frontember legyen a talpán, aki ezt végig ki tudja decibelezni! JEEEE!!!” /Vérgőzőssy Vendetta, a Robbantott Oldalfalú Bunkerbe Alapozott Jégverem (ROBAJ) kispolgárpukkasztó rendezvényszervezője/

„Ó, Uram, köszönöm Neked, hogy végre valódi szenvedéssel tudok vezekelni! Az önostorcsapásokhoz, a százas szöges hózentrógerhez és a magyar NB I-es meccsekhez már rég hozzászokott a szervezetem, de ez a megvédett közpénzből elprivatizálható görényvádlihúspogácsabűz új távlatokat nyitott! Ezzel a legsúlyosabb bűnömet – a helikopterről hőkövető rakétával történő Télapós rénszarvasszán lelövést - is le tudom vezekelni! És még az orromat is tisztíccsa! Halleluja, elv… ööö… polgártársak, halleluja!” /Semmilyen Solt, lesből támadó körösztényautokrata/

„Mi ez a poézisként penetráns piacképtelenség?! Mi ez az értelmezhetetlen ételmérgezés?! Ki ez a gyomorforgatóan gyarló gyaur?! Ha anyám híg higanyos anyatejjel szoptatott volna anno, akkor se állhattam volna jobban meg és kapcsolhattam volna rükvercbe a fejlődésben, mint ennek a mentális fejlövésnek az olvastán! Az Úr nem irgumburgerrel ver, hanem az arról írt verssel! Én is tudok ám verselni, ha muszáj:

          Chuck Norris használja öklét

          S Frady go to hell öröklét!

Ha ezt szegény anyám olvasná, most a szájamra kéne ütnöm, de azt is szívesen megtenném, ha biztosan tudnám, hogy Chuck Norris ezzel egy időben Frady Endre szájára üt egy kővé fagyott, ciánmérgezett irgumburgerrel!” /Puzsér Róbert, kritikus/

„Robi, ököl ölés mián?!

Se az nem kell, se a cián!

Csak rávetem tekintetem

És a manus máris tetem!”

/Chuck Norris, a mindenhez IS értő költőfejedelem/

Molyboly

- Hé, moly boyok, itt egy palást,

Együnk belőle sok falást!

- Olyan fincsi, majd’ betojok! –

- Zúgják lelkes ifjú molyok.

- Мой отец и моя мама

Számára lesz kaja máma!

Falhat nőm is, jó Bözse moly,

Ki oly drága, ó, Боже мой!

Ám kézbe vesz oly ostort a

Tulaj, hogy csak molyos-torta

Lőn az egész pépes molyboly…

- Haha! Nézd a bosszúm, мой boy!

„A mű molyreható elemzése során megállapíthatjuk, hogy Költő Úr már-már Romhányi magasságokba emelkedve szórakoztatja a nagyérdeműt, és begyűjti az őt méltató tapsokat, mint a kis molylepke, aki először repül ki a szekrényből.” /B. Ádám, a költő világegyetemi végzettségű mérnökkollégája/

„Ó, ha karmazsinbó' lehetnék, rám szállnának pépes molylepkék...” /Plüss Süsü, a hátrányos helyzetű sármány/

„Szójáték, X és Y harmonikus együttélése, cirilbetű, empátia, AABB, pipa.” /F. Péter, a költő humán végzettségű mérnökkollégája/

„Sikerkellék mind van együtt,

Magaskúttúra is meggyütt!

Nia, nia, harmónia,

Nem kell semmit megunnia!

Röfögéstől hangos мой ól,

Aki humán, velem molyol!”

/Reál Rezső, rímrettentő rétegművész/

„Hogyha rálép dagadt teve

(Vaspatával, rajta reve)

Ex-molybolynak híg a leve,

Felszárítja a Nap heve,

S névtelen marad a neve.”

/Dr. Omedár Medárd, génmanipulált tevemoly idomár és bokorrímtani szuperlatívusz hungarikusz/

„Agg palástja papnak vagyon,

Szegény ő, de olyan nagyon,

Hogy éhínlett templomegért,

E téma egy misét megért.

Egérszőrön molyolt lepke,

Levegőből szólt kelepke,

Molyra gólya csőrrel ráment,

Pap bá’ vígan mondott áment!”

/Szent Becsinált, a disznósajt rend molyette szőrzetű szerzetese/

„Fogadjunk, hogy ezt Vlagyimir Putyin írta - vagy ihlette "Továrisi konyec!" felkiáltással!” /Dr. Ház, Juniorkonyha-díjas tört-én-e T mesélő/

„Úrielvtárs sose fogad

Biztosra, mert aranyfogad

Úgy elnyeri, mint a Putyin

Pénzedet pár paksi mutyin!

Szeptemberben jön az isi,

Konyec vakác, továrisi!”

/Dr. Kalyiba-Karaoki Kösztöny, Szeniliskonyha-díjas T-boy/

„Szegény molyok elpusztultak! De örök emlék marad a lyuk a paláston. Azt nem lehet palástolni...” /M. András, a költő legállandóbb és legmolybarátabb kommentelője/

„eM úr, maga mit palástol

Naftalinos díszruhástól?

Molytól nő a ruhalyuka?

Sóhaj, döntés: Húha! Kuka!”

/Szelektív Szotyola, szakszolgálati szemétégetőnő/

„Te Bing, szerinted mit mondana Puzsér Róbert kritikus Frady Endre: Molyboly című verséről?” /Dézsa Dezső, dezsavű díler/

„Nem tudom biztosan, hogy mit mondana Puzsér Róbert erről a versről, de talán valami ilyesmit:

- Ez a vers egy szánalmas próbálkozás a vicceskedésre, amely nem más, mint egy nyelvi kavalkád és egy gyenge poén.

- A vers szerzője nem ért semmit a költészettől, csak összevissza használja az orosz szavakat és a rímet. A versnek nincs semmi mondanivalója, csak egy ostoba játék a szavakkal.

- A vers egy remek példája annak, hogy hogyan lehet humorral és kreativitással megírni egy eredeti és szórakoztató szöveget. A versben a molyok személyisége és nyelvi különbsége jól kidolgozott, a végkifejlet pedig meglepő és vicces.

Természetesen ezek csak lehetséges válaszok, nem tudom, hogy Puzsér Róbert valójában mit gondolna erről a versről. Ha érdekel az ő véleménye, akkor talán megkérdezheted tőle személyesen vagy online.”

/Bing, a mesterséges intelligencia/

„Mi ez a szemenszedett szószaporulat, ez a csálé csődtömeg?! Mitől vált a mesterséges intelligencia jó kezdés után kontár unintelligenciává?! Bemolyolt?! Bedrogozták?! Két majdnem jó válasz után kioperálták az agyát, mint a kör közepén álló Pataky Attiláét a láthatatlan, lapos sumák UFO-k?! Istenem, de sokan vagytok, rosszak! Ne lássam transz létben моя anyámat spirituális molyok által szárnyarágott arkangyalokkal a szférákban csacsacsázni, ha ez a szerencsétlen Bing hátrakötött aggyal nem ír jobb Molyboly verset Frady Endrénél! Jaj, te jó ég, meghallotta a mesterséges fülével és már írja is…

Bing: Molyboly

Molyboly, molyboly, kis szőrös golyó,

Könyvek között lakik, olvasni nagyon jó.

Nem bántja ő a lapokat, csak a szavakat rágja,

Így lesz belőle bölcs és okos, mint egy nagy mágus.

Molyboly, molyboly, kis szőrös golyó,

Szereti a verseket, a meséket, a regényeket.

Nem válogat ő a műfajok között, mindent megszeret,

Így lesz belőle érzékeny és kedves, mint egy jó barát.

Molyboly, molyboly, kis szőrös golyó,

Nem fél ő a sötéttől, a csendtől, a magánytól.

Boldogan él ő a könyvek világában, ott mindig talál társat,

Így lesz belőle vidám és bátor, mint egy kalandor.

Molyboly, molyboly, kis szőrös golyó,

Ha egyszer meglátod őt, ne űzd el, ne haragudj rá.

Inkább adj neki egy könyvet, amit még nem olvasott,

Így lesz belőle hűséges és hálás, mint egy igazi moly.

...Jézusmáriaszentjózsefmitvétettemhogyeztisrászabadítottamavilágraígéremjóleszekszentanyámvédjmeg!” /Puzsér Róbert, kritikus/

„Egyszer még az ősidőkben rám támadt egy soktonnás egyedekből álló molyszaurusz boly. Ahogy egyenként belefejeltem őket a talajba, megremegtek a tektonikus lemezek és előtört az özönvíz. Noé épp készen lett a bárkájával, de alaposan túlterhelte, úgyhogy nagy mázlija volt, hogy egész végig úszva tartottam, hogy el ne süllyedjen.” /Chuck Norris/

Herevízsérv szonett

Herevízsérv (hydrocele)

Akkor van, ha vízzel tele

Vala testis-nek a burka.

Ettől senyved Rezső, Gyurka.

Lágyéksérvi műtét után

(Vagy, ha sebész vágott sután,

Vagy csak eltelt öt-hat hét, ó!)

Lehet gömbi 3D tó.

Ultrahang után, mi zselés,

Urológus tárja fel és

Elmúlik a hidro-kelés!

Egy kis szuri, egy kis szike,

S - olvasóim, elhiszik-e? -

Páciens zeng: Hej, köszike!

ajánlás:

Herceg, hogyha ez a baja,

Ne gondolja, e nyavalya

Önre örök átkot rához…

Forduljon szakdoktorához!

„Költő úr, maga a jó ízlés megismerésében és gyakorlatba tételében is olyan lusta, hogy egy méhrajban is csak a mellék here szerepét tölthetne be! Ha az ízléstelenség viszketne, maga már rég elektromos gyaluval vakarózna! NEM ENG.!” /Mézmáztalan Mizuzizu, az Eszetlen Poéták Egylete (EPE) esküdt ellensége/

„Ki az a Rezső, ki az a Gyurka? Nekik is sután vágott a sebész? Mér pont ők? Hol van a Béla meg a Zalán? Mér kell erről írni? Mélységesen magánügy, hogy kinek, hogy van a heréje. Ez bizony nem a szépirodalom témája. A vécé, az igen! Erről kéne még valamit közreadni. És nem csak szonettet érdemel a vécé. Lehet még eposz, novella, regény, dráma, opera, himnusz vele kapcsolatban. Meg vécépapír.” /Nyuggerapó, a költő legszépkorúbb és legfelháborodottabb kommentelője/

„Kedves Kérdező! Köszönöm, hogy megkeresett engem. Örömmel segítek Önnek a magyar nyelvű szakirodalmi elemzés elkészítésében az alábbi orvosi versről. A vers Frady Endre költő és orvos alkotása, aki 1922-ben született Budapesten, és 2015-ben hunyt el. Frady Endre több mint 50 kötetet írt, melyek között számos orvosi témájú vers is szerepel. A vers címe Herevízsérv szonett, ami egy olyan betegségről szól, amikor a herezacskóban folyadék halmozódik fel. A vers egy szonett, azaz 14 sorból álló lírai forma, amelynek rímképlete abba abba cdc dcd. A vers első két sorában a költő meghatározza a betegség nevét és lényegét, majd a következő két sorban megnevezi a két szenvedő alanyt, Rezsőt és Gyurkát. A vers második négy sora a betegség lehetséges okait és tüneteit írja le: lágyéksérvi műtét után, vagy sebész hibája miatt, vagy csak az idő múlásával alakulhat ki a herezacskó duzzanata. A vers harmadik négy sora a betegség diagnosztizálását és kezelését mutatja be: ultrahang vizsgálat, urológus beavatkozása, injekció és vágás. A vers utolsó két sora a beteg megkönnyebbülését fejezi ki egy humoros köszönettel. A vers stílusa könnyed és humoros, a költő játékosan bánik az orvosi szakkifejezésekkel és a rímekkel. A vers célja valószínűleg az, hogy felhívja a figyelmet egy gyakori és kellemetlen betegségre, amelyről sokan nem mernek beszélni vagy orvoshoz fordulni. A vers segíthet abban, hogy csökkentse a tabutémák körüli szégyenérzetet és félelmet, és biztasson a megelőzésre és a gyógyításra. A magyar nyelvű szakirodalmi elemzés elkészítéséhez javaslom, hogy használja az alábbi forrásokat:

•  Boda Domokos: A hazai szakirodalmi mutató (HSZM) és a magyar nyelvű orvosi szakirodalom helyzete

•  Segédlet Szakirodalmi összefoglaló típusú szakdolgozat készítéséhez Alapszakos hallgatók számára

•  Az egyiptomi és kopt nyelv: szakirodalmi útmutató

Ezek a források segíthetnek abban, hogy megismerje a magyar nyelvű orvosi szakirodalom jellemzőit, módszereit és értékelési szempontjait. Remélem, hogy ezek hasznosnak bizonyulnak Önnek. Ha további kérdése van, vagy szeretne segítséget kérni a dolgozatának javításában vagy optimalizálásában, kérem, jelezze nekem. Sok sikert kívánok!” /Bing, a mesterséges intelligencia/

„Tyű, ez a Bing nyakas szamár!

Állítja, hogy költőnk ma már

Nyolc éve, hogy földben fekszik,

Bár tudja, mást írnak lexik-

-onok!

Konok!”

/Jenő, a természetes ember/

„Ez itt az előtte (a priori) vers. Az utána (a posteriori) versig bízva bízunk. Rezsőnek, Gyurkának is jobbulást!” /F. Péter, a költő humán végzettségű mérnökkollégája/

„Ilyen -ori, olyan -ori…

Hajtogatja, mint egy ori-

-gamit jobbul játszó humán,

Túl a Rezső-Gyurka dumán!”

/Rigófütty Rezsőné Gyurkássy Gyöpella, az Országos Rendező Iroda (ORI) gami felelőse/

„Kezdem azt hinni, hogy direkt azért van ez a sok nyavalya, hogy írni lehessen róluk. Félévente mindig más műtét vagy szakorvos... A szakorvos munkáját sem irigylem...” /M. András, a költő legállandóbb és legszakorvosnemirigylőbb kommentelője/

„eM úr, mért nem irigyel? Önt

Irigyeletlenség elönt,

Mint indiánt rossznyavalya,

Akár inka, akár maja?”

/Dr. Azték Atanáz, szakócás szakorvos/

„Egy ilyen vers után kérdezze meg kezelőorvosát és gyógyszerészét is! Habár inkább előtte kellett volna..!” /Dr. Ház, Juniorkonyha-díjas agy-húgy-kő-seb-ész/

„Ház úr, agyhúgykő sebészem,

Magát megláthatja-é szem,

Amint fájásról, mi térdi,

Épp a gyógyszerészét kérdi?

És ha ezt azt megelőzőn,

Azzal bármit megelőz ön?”

/Előtte Elekné Utána Uborkasaláta, a Hogyishívjákok Elvi Rendellenességeit Gyógyító Alapítvány (HERGYA) miabánat ügyi főelőadója/

„Mi ez a - drága anyám szemérmetes szavaival élve - Jaj, ne! Fúj! No, de ilyet! Ez közszeméremsértő! Robikám, ne nézz oda! jellegű szégyentelenkedés?! Az, hogy Esterházy Péter írhatott Hanyálmirigynaplót, nem jogosítja fel az irodalmárnak csak a valóságnak háttal álló, tanult szellemi ízlésficamban szenvedő vaksüketek által nevezhető Frady Endre Herevízsérv szonettel botránkoztasson és mentális szeleivel pukkassza a polgárokat! A ló rúgja meg Frady Endre témáját, hátha egy fisztulás vonyítás után örökre elhallgat! Mindörökre! Ámen!” /Puzsér Róbert, kritikus/

„Nyugi, Robikám, nem kell ló a rúgáshoz! Én tudok helyi érzéstelenítéssel is rúgni, hogy meg sem érzi, hogy megmurdel.” /Chuck Norris/

„Meg lettem szólítva. Bár van véleményem, de némi jóindulattal megtartom magamnak, mert a ’80-as évek első harmadában az akkor még ifista Frady Endre egyszer játszott ellenem egy Csillaghegyi MTE – III. ker. TTVE edzőmeccsen. Az eredmény döntetlen körüli volt, de a kör sugarára már nem emlékszem. Hadd nyugodjak békében!” /Esterházy Péter (1950-2016), profi író és amatőr futballista/