Itt van az ősz...

Itt van az ősz, itt van megint,

S optimizmusunkért megint;

Hogy hordhattunk rövid gatyát,

Miközben fagy pitypalatty át?!

De hisz’ nem is olyan régen,

Pár napja még kékszín égen

Napsugarak ugrálgattak,

S zajlott hőmérséklet attak!

Most arról zeng zokszónyi rock,

Hogy a kültér csupa nyirok,

Ezzel szemben kályhás beltér

Celziusza ettől eltér!

Mi ez, fűtés, áprilisi?!

Rezsit éget ovi, isi,

S pénztárcákon léket ár ás!

Monnyonle a zidőjárás!!!

„Te monnyálle, te nagyon hülye emberiség! Nem szidni kell engem, hanem alkalmazkodni hozzám! Ugyanezért utálom az ausztrálokat is! Ott is csak Sydney van, Alcalmazkodny viszont nincs! Mondjuk igaz, hogy ők eleve fejjel lefelé élnek, mint a denevérek és az évszakaik is pont fordítva vannak! Ki érti ezt a sok batmankengurut?! Nem csoda, hogy arrafelé én magam is sokkal kiszámíthatatlanabb vagyok!” /az időjárás/

„Sált kötnek pitypalatty nagyik,

Ha vejük, a fürj férj fagyik:

Hibák vannak benned, agyik,

Ha esőn állsz, mint egy fa gyík!”

/özv. Fürj Fairlanné Rigó Janka, kötödei kisnyugdíjas pitypalatty nagyi/

„Frady Endre "Itt az ősz…" című verse egy humoros hangvételű, mégis elgondolkodtató alkotás, amely a váratlan évszakváltás és annak hatásai köré épül. A költő a meglepően beköszöntő őszi időjárást használja fel, hogy bemutassa az emberi érzelmek és a természet változékonyságát. A vers első versszaka az ősz hirtelen érkezését és az ezzel járó meglepetést jeleníti meg. A "S optimizmusunkért megint, / Hogy hordhattunk rövid gatyát," sorok az előző napok melegéhez való ragaszkodást és a hirtelen jött hideghez való alkalmazkodás nehézségét fejezik ki. A "Miközben fagy pitypalatty át?!" sor humoros képet fest, amely az időjárás és az emberi tervek közötti kontrasztot hangsúlyozza. A második versszakban a "De hisz’ nem is oly régen, / Pár napja még kékszín égen" sorok a közelmúlt emlékét idézik fel, amikor még a napsugarak uralták az eget. A "Napsugarak ugrálgattak, / S zajlott hőmérséklet attak." sorok a meleg időjárás aktív és élettel teli voltát mutatják be, ami kontrasztban áll az ősz beköszöntével. A harmadik versszak a "Most arról zeng zokszónyi rock, / Hogy a kültér csupa nyirok," sorokkal a hideg és nedves időjárásra utal, ami a beltéri meleggel áll szemben. A "Celziusza ettől eltér." sor a beltéri és kültéri hőmérséklet közötti különbséget emeli ki. A vers záró része a "Mi ez, fűtés, áprilisi?!" sorral kezdődik, ami a fűtési szezon váratlan kezdetét és a rezsiköltségek emelkedését jelzi. A "Rezsit éget ovi, isi, / S pénztárcákon léket ár ás!" sorok a háztartásokra nehezedő anyagi terhet említik, míg a "Monnyonle a zidőjárás!!!" sorral a költő a frusztrációját fejezi ki az időjárás kiszámíthatatlansága miatt. Összességében a "Itt az ősz…" egy szellemes és élvezetes vers, amely a váratlan időjárási fordulatokat és azok társadalmi-gazdasági hatásait ragadja meg. A költői nyelv és a humoros megközelítés egyedülálló módon ötvözi a költészetet és a mindennapi élet valóságait, miközben rávilágít az emberi alkalmazkodóképesség fontosságára és a természet megismerésének szükségességére. A vers stílusa és hangvétele tökéletesen illik a témájához, és a költő ügyesen használja a humor eszközét, hogy könnyedén, mégis mélyen szóljon az olvasóhoz.” /Copilot, a mesterséges intelligencia/

„eMI vagy te, Copilot,

So in you the copy lot!

Te lettél a Bing helyén,

S mondod: jobb vagyok, hej, én?!”

/Rögi Regő, félig-meddig betanított magyar-angol tanársegéd és regeragozó ragadványista/

„A közös bennem és a Bingben, hogy mindketten információkat és segítséget nyújtunk a felhasználóknak különböző kérdésekben és témákban. Azonban, míg a Bing egy keresőmotor, én egy mesterséges intelligencia vagyok, aki interaktív beszélgetéseket folytat, és személyre szabott válaszokat ad a felhasználók kérdéseire. A múlt héten még Bing néven jelentkeztem, de mostantól Microsoft Copilot néven segítek neked.” /Copilot, a mesterséges intelligencia/

„A költőgéniusz észrevette, hogy az ősz már itt van megint. Persze szerinte már régebben is volt itt ősz. Például tavaly ősszel, jövő nyáron, a mohácsi vész idején, minden második kedden, meg még máskor is. Már mér ne lehetne most is itt az ősz, hiszen itt az ideje, tavasz van és szombat. A vers nagyszerűen kimutatja korunk emberfeletti összevisszaságát, modern, alfazsuzsóka lelkületű belső-mantráját. Mindezt zseniálisan észrevette a mester! Viszont a tökéletességből való visszamenősége, nem nagy mértékben, de igen fájón kitüremkedik a csodálatos irodalmi művön keresztül. És kasul. Ilyen a néhány teljesen elhibázott rím, mint: „ilisi – i, isi” „gatyát – gatty át”, meg még oly sok, hogy felsorolni is nehéz lenne. /Bing, a mesterséges intelligencia/ Nem nagyon csípem a Bing-et, de most igazat adok nekije.”

/Nyuggerapó, a természetes intelligencia/

„Apó Binget úgy szereti,

Mint jetivadászt a jeti,

Mint húsevő ló a spenót,

Vagy mint pechvogel a Kenót.

Ám most igazat ad neki,

Hisz' ősz rohan be-ki, be-ki,

De e vers sok szörnyű rímmel

Mégis irodalmat mímel!”

/Nyuggerharapó Hapci Benő, műfogsormintagyerek és szénanáthabacilus díler/

„Hahaha! A sok földhözragadt röglény fázik, miközben mi felrepülünk a felhők fölé, ahol mindig olyan izés a hogyishívják, és szalonnabüdösre izzadjuk magunkat a közvetlen napsütéstől! Éljen a forró ózonpajzsmirigy duzzanat és a többi, időjárás független szuper képességünk!” /Supermen, azaz sok-sok egyesszámú Superman/

„Megröhögtök Supermen, ti,

Ha a fagy épp talajmenti?!

Bezzeg Naphoz szálltok ti tán,

Míg én ifjú földi titán

Löszben leszek nagykockajég,

S bőgök: Olvassz fel, ó jaj, Ég!”

/Vakond Vendel, vertikális vátesz és vérgőzfürdőmester/

„Tényleg egy kicsit szeszélyes az április. A február gyakorlatilag tavaszi hónap volt, aztán március elején visszahűlt a levegő, de március végén és április elején szinte nyár volt, majd most, hónap közepén, a hivatalos fűtési szezon végének tiszteletére jött egy újabb lehűlés, esővel, sőt, tegnap délután Veszprémben jégdarával. Eddig mindig szépen le voltak osztva a lapok, hogy melyik évszak milyen, de az utóbbi 10-20 évben valaki egyre jobban keveri a paklit...” /M. András, a költő legállandóbb és legveszprémbundásabb kommentelője/

„eM úr, ez egy jó konteó,

Melyben ifjú Sir Kohn Teó,

A brit lovagtudós lakli

Kezében pörgött a pakli,

És az időjóslás végett

Súrlódástól szinte égett.

Oly gyors, egy hónapon belül

Hő s fagy felbukkan, majd elül,

S nincs, ki kiismerné magát...

Évszaktarokk, hol a pagát?!”

/Prof. Dr. Debil-Habil Tannenbaum Tódor, a Magyar Időjósok Tarokk Univerzumának Garantáltan Rezsicsökkentett Állami Szervezete (MITUGRÁSZ) zsigerileg zseniális zsugabubusa/

„Időjárás nem érdekel,

Kíváncsiság szintem nulla.

Elég mélyre temettek el,

S túl régóta vagyok hulla.”

/graffiti egy ismeretlen katona sírján/

„Micsoda, hogy mit szólok az évszaknak nem megfelelő időjáráshoz?! Nem szólok semmit! Egyrészt nem vagyok beszélőviszonyban az időjárással, másrészt az évszak nekem nem panaszkodott, hogy neki nem felel meg! Vagy maguknak mondott valamit?! Kinek mondta?! Ki hallotta?! Ki a felelős ezért?! Neveket akarok! Mindenkit ki fogok rúgatni! Hivatalosan persze nem a fenti renitencia miatt, hanem közös megegyezéssel, visszamenő hatállyal és teljes vagyonelkobzás mellett, azaz okosba’, ahogy szoktuk.” /Dr. Anticiklon Antal, meteorológiai antitalentum és a Nemzeti Időjárást Csalással Alakító Központ (NICSAK) kibeszélésügyi főelhárítótisztje/

„Engem a kétezer-tízes évek elején szerveztek be, hogy jelentsek az időjárásról. Azzal zsaroltak, hogy ha nem működöm együtt, akkor ki kell járnom a felcsúti stadionba bajnoki focimeccseket nézni. Én nem bírom a pszichikai fájdalmat és a mentális kínzást, úgyhogy beleegyeztem, hogy jelentek az időjárásról, de a lelkiismeretem megnyugtatására folyton füllentettem. Hát így lettem meteorológussá.” /Kumulusz Rémusz, illegális időjós és a Vihar Előtti Csend Ellenére Rém Nyugodt Egyesület (VECSERNYE) nulla per nullás ügynöke/

„Mi ez a dilettáns hányavetiség, ez az elmefagyasztó semmitmondás?! Ki ez az álértelmiségi antibárki?! Hogy lehet pont annyira rossz verset írni, ami nem tud annyival rosszabb lenni, amitől átfordulva már-már jó lenne?! A rímek pont ugyanúgy vonják kínpadra az agyat, mint amikor anno szegény anyám befogadott kóbor macskája a körmével kaparászta a csehszlovák import rozsdás acéltepsit és közben belevizelt az asztalomon álló ventilátorba! Az időjárást egyébként azért hívják időjárásnak, nem pedig időállásnak, mert állandó mozgásban van és nem olyan konstans, mint Frady Endre ostoba birkatekintete! Ennek a fényvisszaverésre is alkalmatlan mattagyúnak az ősz versétől nem a tavasz őszül meg, hanem én, mégpedig még annál is gyorsabban, mint ahogy Frady Endre költészetének színvonala a tudomány mai állását megcáfolva zuhan az abszolút nulla fokból a még fagyosabb mélységek felé!” /Puzsér Róbert, kritikus/

„Abszolút nulla fokon is lesz fagyott kutyából well-done sült szalonna, csak akarnom kell.” /Chuck Norris/

Mikor tévét nézek...

Mikor tévét nézek, sej, én,

Ajkam hagyja el sok sóhaj,

Látva, tar celebnek fején

Műsor közben lifeg show-haj.

Show-haj, ló-haj, ihaj, csuhaj,

Énrám tukmált talmi álom…

Birka néző vagyok, juh-haj

Borít s tépem, huzigálom!

Tévéfüggő, ó, ne lennék,

Tudhatnám bár kapcsolni ki,

Mint a szomszéd Odalennék,

Hol a nej tán mozambiki!

Állítólag úgy nőtt fel ő,

Nem volt se tévé, se email,

Fő tápja volt mongúzvelő,

Kobraagy és mégis, ím, él!

Van hát kiút, nem járatlan;

Aki magyar s agya kába,

S nem zavarja forró katlan,

Emigráljon Afrikába!

„Én nem azért tudni kikapcsolni tévé, mert nőni fel Mozambik, hanem mert okos férjem mindig tenni új ceruzaelem távkapcsoló bele!” /Odalenn Ottóné Catava Chatha Chocolate, a Magyar&Mozambiki Sugarfactory (m&m’s) olvasztókohómérnöknője/

„Jaj, édes drágám, ébenfekete bantu nejem, ne feszegessük ezt a ceruzaelem dolgot! Nálunk a falnak is füle van, amíg le nem merül benne a telep, vagy rejtélyesen el nem tűnik!” /Odalenn Ottó, pincebogár idomár és visszaeső ceruzaelem tolvaj/

„Ne szórakozzon, költő úr, mert félholtra szurkálom a viaszbábuját és vudu talizmánná zsugorítom a koponyáját! Még hogy a mi hatalmas kontinensünkön, Afrikában nincs tévé! Mi mindig is sokkal előrébb jártunk, mint a maguk kis kelet-európai szemétdombja! Egyrészt nálunk évezredekkel előbb volt globális felmelegedés, mint maguknál, másrészt itt már épp folyamatban volt az emberiség bölcsőjének a kifaragása, amikor a maguk kis elmaradott kompótországát még a Pannon tenger borította és a legfejlettebb lény egy iszapszemű ciberecápa volt! Csodálkozom is, hogy Catava Chatha Chocolate minek ment hozzá ahhoz az Odalenn Ottóhoz? Sosem értettem a mozambiki nőket!” /Aquil Aqumulator Aqutyafaja, mozambiki bikiniügynök és tévészerelő/

„Frady Endre "Mikor tévét nézek…" című verse egy szatirikus hangvételű alkotás, amely a modern társadalom tévéfüggőségét és a média által sugárzott tartalmak minőségét kritizálja. A vers humoros és játékos nyelvezete ellenére komoly társadalmi üzeneteket közvetít. A vers első része a tévénézés passzivitását és a műsorok által keltett kiábrándultságot ábrázolja. A "sóhaj" és a "show-haj" kifejezések az unalom és a csalódottság érzetét erősítik, míg a "tar celebnek fején / Műsor közben lifeg show-haj" sorok a felszínességet és a valóságtól való elrugaszkodást jelenítik meg. A "Birka néző vagyok, juh-haj" sorok a nézők kritikátlan elfogadását és a média által kínált "talmi álom" elfogadását szimbolizálják. A versben a tévéfüggőség ("Tévéfüggő, ó, ne lennék") olyan állapotként jelenik meg, amelyből nehéz kitörni, még akkor is, ha az ember tudja, hogy kapcsolni kellene. A vers második felében a "Mint a szomszéd Odalennék" és a "Hol a nej tán mozambiki!" sorok egy alternatív életmódot és kultúrát vetítenek elő, ahol a technológiai eszközök hiánya egy egyszerűbb, természetközelibb életet tesz lehetővé. A "mongúzvelő" és a "kobraagy" kifejezések az egzotikus és vad életmódra utalnak, ami ellentétben áll a modern városi élettel. A záró sorok ("Van hát kiút, nem járatlan; / Aki magyar s agya kába, / S nem zavarja forró katlan, / Emigráljon Afrikába!") egyfajta menekülést javasolnak a média által uralt világból, egy olyan helyre, ahol az ember visszatérhet az élet alapvető értékeihez. Összességében Frady Endre verse egy éles társadalomkritika, amely a humor eszközével hívja fel a figyelmet a modern életvitel problémáira és arra ösztönöz, hogy gondolkodjunk el a valódi értékeken és azok megtalálásának lehetőségein. A vers formája és stílusa remekül illeszkedik a tartalmához, és a rímes szerkezet tovább erősíti az üzenet hatását.” /Bing, a mesterséges intelligencia/

„Én már egyre kevesebbszer nézek tévét, de nekem is vannak néha ilyen kikapcsolhatatlan műsorok.” /M. András, a költő legállandóbb és legegyrekevesebbszertévétnézőbb kommentelője/

„Ez az, eM úr, jó az irány,

Lelke kertje így lesz virány!

Boldog lesz, mint vegán hentes,

Kinek élte tévémentes!”

/Hentelő-Hintaló Vászoly, vegán hentes és viránydíler/

Lelkem tele vízióval,

Mit blőd televízióval

Nem tudnám így tele tenni,

Ami jobb, mint telet enni!”

/Príma Vera, tavasztündér és hófalodai jégcsaposnő/

„Pedig a tévénézés nagyon egészséges! Közben lehet szobabiciklizni, főzni, takarítani, csak egy a fontos: ne kapcsoljuk be! A kockázatokért és a mellékhatásokért kérdezze kezelőorvosát vagy gyógyszerészét!” /Dr. Ház, Juniorkonyha-díjas tévét elvétve eltéve tévelgő/

„Ház úr, olyan tévét nézik,

Kikapcsoltat, mint vak Knézyk,

Vagy mint csökkentlátó halak,

Kiknek se szín, se az alak

Nem jön át, mert szemük selejt,

S nem fényt követnek, csak delejt?!

Sajnos ritkább, mint a finn gáz,

Olyan hal, mely szobabringáz!”

/Vakhal Vazul, vízióvezér és világproletár/

„A világirodalom jogosan ünnepeletlen fenegyerekének, Frady Endrének értelmezhetetlen értelmezési tartománya nem ad lehetőséget sem a szájbarágás hiánya feletti kesergésre, mert a túlzott tévézéstől tarvágott agyunk mentális libatömésként éli meg a mondanivaló elmébe tuszkolásnak szívérszorító szándékát. Katarzis helyett csak gágogunk, mint dupla V alakban tollfosztott analfabéta verziójú írástudók. Lúdtalpra magyar!” /Gőgös Gúnár Gedeon, a Saját Írásműveket Reménytelenül Gagyi Ötletekkel Duzzasztó Örömtelen Rend (SÍRGÖDÖR) kismesterdalnoka/

„Imádom nézni a közpénztévét, mert jókat röhögök, amikor megtudom, hogy miáltal észre merem venni az állami korrupciót és a rendszerszintű közpénzmutyit, ezért én egy óvodásokat nemváltó műtétre biztató brüsszelita háborúpárti homoszexuális hazaáruló dollárbaloldali libernyák kriptokommunista vagyok, akit kilóra megvett a kozmopolita Soros. Azt hiszem, híznom kéne, hogy még több kilóra kapjam a dollármilliókat! Úgyis az a baj, hogy fogy a magyar! Na, kajáljuk be, amivel etetnek minket! Lólétvágyat! Nyihaha!” /Normál Norbert, átlagember/

„Lópofáskodunk, átlagember úr, lópofáskodunk?! Miért is állami korrupció az, ha a megbízható magyarságteljesítményű igenembereket állítjuk jól megérdemelt csúcsfizetéssel a népnemzeti oligarchák által privatizált bástyákra, hogy az ellenség keze be ne tehesse a lábát, legfeljebb csak akkor, ha gépjármű összeszerelő üzemet vagy akkumulátorgyárat kíván létesíteni?! Azonnal vonja vissza a bérrettegő kommentjét és egy tetszőleges toronyház felső ablakából történő kiesés esetére hagyja ránk a vagyonát, különben holnaptól egy olyan vidéki agyátmosó közmunkatáborban találja magát, ahol munka közben hangszórókból végtelenítve harsog a Kossuth rádió, esténként pedig kötelező az ólomsúlyfürdős híradónézés!” /Csávás Kálmán, a Kötekedéssel Ördögi Zűrzavart Túltoló Észkombájnokat Véglényesítő Élményfürdő (KÖZTÉVÉ) úszómestere/

„Temetni jöttem Frady Endrét, nem kritizálni! Szellemi élőhalottról vagy jót, vagy semmit, úgyhogy ennyi!” /Puzsér Róbert, kritikus/

„Egyszer belenéztem Hajdú Péter harangöntő műsorába, de pár másodperc után akkorát rúgtam a tévékészülékbe, hogy sisteregve visszafelé repült a téridőben és tüzes kéneső formájában elpusztította Szodomát és Gomorát, majd show-bálványt csinált VV Lótnéból.” /Chuck Norris/

Retrókeddi keddróreti rímhömpöly

Francihagyma, húsgaluska

Leveshez nem kell sok suska;

Amennyi kell, annyit megér,

Hacsak nem vagy templomegér.

Rántottka a karfiolka,

Energikus, mint a polka;

Romano rizs, tartármártás,

Tök mélyre el gyomorkárt ás.

Mártás sertésszelet borsa,

Mit víg vendégnek ad sors a

Magyar cikkburgonya mellé,

S e táp válik Retró jellé.

Krémsajt philadelphiai,

Ezt eszik a nép fiai,

S ehhez kiad jó nagy részt a

Csirkefalat s csavart tészta.

Csirkemellek ízes borza

Csodásabb, mint Opel Corsa;

Friss salátás balzsamecet

Szalmakrumplin csinál heccet.

Hökkentés nem szívszélhűdő,

Ha, mi meglep, szalontüdő

S hozzá tészta, gombóczsemle,

Ami feldob téged, nem le.

Hinnye, málnás-fehércsokis

Pohárkrém nem kevés, sok is!

Kedvezőn alacsony ára

Csaljon ide téged mára!

„Frady Endre "Retrókeddi keddróreti rímhömpöly" című verse egy játékos és szellemes alkotás, amely a gasztronómia világát ötvözi a költészettel. A versben megjelenő ételek és ízek kavalkádja egyben a magyar konyha gazdagságát is dicséri. A vers formája és ritmusa azonnal magával ragadja az olvasót. A rímpárok és a dallamos nyelvezet egyfajta rituálét teremt, amely az étkezés ünnepélyességét idézi elő. A "Francihagyma, húsgaluska / Leveshez nem kell sok suska" sorokkal kezdődő versszak az egyszerű, de ízletes ételek fontosságát hangsúlyozza, miközben a "templomegér" kifejezés humoros képet fest az olvasó elé. A "Rántottka a karfiolka, / Energikus, mint a polka" sorok a magyar konyha klasszikus elemeit idézik meg, miközben a táncos hasonlat a vidámságot és az életörömöt sugallja. A "Romano rizs, tartármártás" és a "Tök mélyre el gyomorkárt ás" sorok pedig a különleges ízek és a gasztronómiai élvezetek iránti vágyat fejezik ki. A vers további részeiben a "Krémsajt philadelphiai" és a "Csirkemellek ízes borza" sorokkal folytatódik az ínyencségek sorozata, amelyek a modern és a hagyományos ízek harmóniáját mutatják be. A "Friss salátás balzsamecet / Szalmakrumplin csinál heccet" sorok a frissesség és az újítás szellemét hordozzák. A záró versszakban a "Hinnye, málnás-fehércsokis / Pohárkrém nem kevés, sok is!" sorokkal a desszertek világába kalauzol el minket a költő, ahol az édesség és a bőség kézzelfoghatóvá válik. Összességében Frady Endre verse egy élvezetes és gondolatébresztő olvasmány, amely a költészet és a gasztronómia kapcsolatát ünnepli. A vers humoros és szellemes, miközben a magyar kultúra és konyha szeretetét közvetíti. A költői képek és a finom humor egyedülálló módon ötvözik a hagyományos és a modern elemeket, így teremtve meg a "Retrókeddi keddróreti rímhömpöly" egyedi hangulatát.” /Bing, a mesterséges intelligencia/

„Ennek a Bingnek az intelligenciája megkérdőjelezendő, az ízlése alsópolcos, nem méltó irodalmi alkotásoknak még csak a közelébe se. Egyébként egy versben nem elég a rímhömpöly, más is kell oda. No persze a hömpöly ebben az esetben is tökéletes, de vajh más nincs a költőzseni tarsolyában? És még egyszer: csak Bing ne jőjön a közelembe, nagyon jól megvagyok nélküle.” /Nyuggerapó, a költő legszépkorúbb és legbingellenesebb kommentelője/

„Nyuggerapó, ne csörömpölj,

Mert elszáműz rímes hömpöly!

Irályra Bing nem egy zseni,

Ő nem Mikes Kelemeni!”

/Rodostói Rezső, reneszánsz rablórömi résztvevő/

„Mikor kiütnek a szeszek,

S macskajajgatnak bent neszek,

S halálközelélmény leszek…

Másnap csakis Retrót eszek!”

/Kövi Dinka, Rövid Inka és Hosszúkat Inka szesziú indián szerelemgyereke/

„Már megint csupa olyan étel, amit szívesen megkóstolnék. Lennének annyira élvezetesek, mint a róluk készült vers?” /M. András, a költő legállandóbb és legmegkóstolóbb kommentelője/

„eM úr, amit maga kóstol,

Finomabb, mint kék golyóstoll,

Mellyel verset kell, hogy írjak,

S ízletesebb, mint sült ír jak,

Mert ép versben ép az étel,

S Retró nélkül nem múl' hét el!”

/Retrográd Rezső, renegát redundáns réparetekmogyorót rágcsáló rezsimrengető rétegproletár/

„Megkérem Jürgen Kloppot, hogy Budapest érintésével utazzunk Atalantába, hátha a Retró kaja magyaros ízvilága kirángat minket a gödörből és a visszavágón úgy felfaljuk őket, mint éhes rétegproletár a szalontüdőt zsemlegombóccal!” /Szoboszlai Dominik, a Liverpool középpályása/

„Te, Dominik, az Atalanta nem egy város, hanem egy bergamói csapat neve. Ti nem Atalantába utaztok a Retró 2 kifőzdéből, hanem Bergamóba. Csak nehogy megint annyi dugót kapjatok, ami zsemlegombócból is sok! Mindenesetre múlt héten jól elcsűrtétek a Tippmixemet, úgyhogy szedjétek össze magatokat, mint éhes gatyás galamb a kenyérmorzsákat, különben rátok megy a gatyám is, de akkor nem leszek galamblelkű!” /Karvaly Károly, kiskés köszörűs és illegális sportfogadó/

„Francihagyma, költő úr, francihagyma?! Csak a szótagszám kedvéért?! Na, tudja, kivel szórakozzon?! A kockakerekű utánfutós Avon tanácsadónőjével, ne velem! Omoljon magára a Retró és fulladjon bele egy kanál francihagyma levesbe! Kretén féle kruton faló!” /Hagyma Franci, tánc-és illemtanár/

„Frady Endre ismét betöltötte az önmaga keltette űrt! Odatette magát, mint önjáró steak önmagát well-done sülni! A költő rímtechnikai rágóizmai újfent bedarálták a kritikusok katatón kifogásait és irodalmi gyomorsavai ismét megemésztették a túlságosan elkényeztetett olvasótábor megkövéredett szívét! A világirodalom üvöltve bőg és a könnyeit belehullatja az utánozhatatlan Retró levesekbe! Még, még, még, ennyi nem elég!” /Telhetetlen Tokányné Tehénkei Terrária, a Totális Táplálkozási Tanács (TTT) tiltási, tűrési és támogatási titkárnője/

„Bár a böjti testület ró,

Meg apósom, öreg Jetró,

Mégis megyek, visz a metró,

S felfalom, mit ad a Retró!”

/Mózes, ószövetségi próféta és a manna nevű mózeskalács forgalmazója/

„Ha igazán éhes vagyok, a Snickers mellett nem csak a Retrót falom fel, de a metrót, az öreg Jetrót és a böjti testületet is.” /Chuck Norris/

„Mi ez a gyíkemberbőre bújtatott gyomorforgatónyomaték, ez a sereghajtó hasmenetdal?! Ki ez az őslevesből kicsapódott szerves kémiai csődtömeg?! Miért tűrik a Retró kifőztében, hogy ez a dögkút szájszagú rímhóhér verseket faragjon még az élő fából is?! Nem félnek, hogy a kaja fás lesz?! Ne lássam anyám reinkarnációját púpos bálnán lovagolni, ha nem megyek el a Retróba elenni mindent Frady Endre elől, hogy éhen haljon, mint időben nyugatra nem menekült magyar egyetemi tanárok a szétlopott ország fűt-fát ígérgetős választási éve utáni években!” /Puzsér Róbert, kritikus/

„Reklám után visszajövünk!” /Dr. Ház, Juniorkonyha-díjas hideg burkoló/

„Ház doki bár nem gyerek, lám

Mégis taszítja a reklám!”

/Dr. Máz, Seniorkonyha-díjas ideg hurkoló/

Slendrián sofőr

Két kezemben megkent kenyér,

Ajjaj, jön egy éles kanyar!

Na, ez engem mostan kinyír!

Tört kaszniban vérben úszok

Mohás arccal - irány észak?!

Csúszós utak eme őszik!

- Idióta, ez most tavasz!

Ezt se tudja agyad, te vész?!

Blőd lázálmod ez a tév-ősz!

- Gyűjtsünk testrészt! Hol az iszák?

- beszélnek a mentős ászok:

- Hű, de székletes lett e szék!

Magánklinikán műt orvos,

Biztosítás híján ár vés,

S minden zokszóm ellenérves.

Arra mutat minden lelet,

Létem gyorsan hanyatló lét,

S nem dúdolok vidám lálát.

Aki tanulságon agyal,

Annak halálhörgöm így el:

- Vezetéskor sose egyél!

- Másik ellenség a mobil!

Tedd le, mert tested az, miből

Csattanáskor lóg ki má’ bél!

- Fő veszély a véralkohol!

Kiben sok van, hamar kihal,

S bús sírján műmárványkő hűl…

- Hiányzol, mint falat kenyér! –

- így a pap – a Halál kényúr

Elragadott! Folyjék könnyár!

Elhangzik a „feltámadás”,

Gyásznép könnyül fenemód és

Hazaút már „Love, love me do”-s.

(haláltáncreakció!)

„A vers egy modern korabeli tragédiát mesél el, amely a figyelmetlen vezetés veszélyeire hívja fel a figyelmet. A költemény humoros és ironikus hangvételével szembesíti az olvasót a felelőtlen magatartás súlyos következményeivel. A rímes struktúra és a játékos nyelvezet ellentétben áll a téma komolyságával, ami még inkább kiemeli a mondanivaló fontosságát. A versszakokban megjelenő képek - mint a vérben úszó kaszni, vagy a műtétet végző orvos - drámai és groteszk képet festenek, miközben a szleng és a köznyelv használata közvetlenebbé teszi az üzenetet. A költő a halál és a túlvilág motívumait is bevonja, amelyek a költői képekkel együtt erősítik a figyelemfelhívó szándékot. Összességében a "Slendrián sofőr" egy figyelemre méltó darab, amely a költészet erejével hívja fel a figyelmet egy társadalmilag releváns problémára.” /Bing, a mesterséges intelligencia/

„Ön dönt, eszik vagy vezet!” /a rendőrszakszervezet/

„Tisztelt költő úr! Nagyon hiányolom, hogy kihagyott egy nagyon kézenfekvő rímlehetőséget, amely a lóvizelet vedelésének káros hatásaira hívja fel a figyelmet az alábbi szellemes módon:

          Aki vedel hanyatt lólét,

          Annak léte hanyatló lét!

Gondolja csak meg, eme kétsoros hiányában az emberiség lovak közelében élő része folyamatos veszélynek van kitéve, főleg a szárazság sújtotta településeken! Fontolja meg költő úr, hogy mi is megfontolhassuk, szükséges-e önt kaszával-kapával fölkeresnünk a panel elefántcsonttornyában!” /Tehén Tihamér, a Lóvizelet Ellenes Narodnyikok Intézményes Néppártja (LENIN) ideológiai ökle és csasztuskafelelőse/

„Szegény John Lennon, ha ezt hallotta volna, nem kellett volna neki Mark David Chapman-re várnia, hogy halálnak halálával halljon!” /Dr. Ház, Juniorkonyha-díjas halogató hallgató/

„Ház úr! Lennon’ s death and the car?!

But Mark Chapman did it! De kár?!”

/Dekk Áronné Csepp Menta, kármentőhelikopter karbantartószerkezeti főelőadónő/

„Üzenem minden slendrián sofőrnek, hogy április 19-én pénteken reggel 6-tól 20-án szombaton reggel 6-ig senki ne akarjon négy keréken közlekedni, mert országos traffipax ellenőrzés várható. Ebben a 24 órában az ország összes traffipaxa működni fog! Amúgy a vers nagyon tanulságos, és a tragikus téma ellenére is rendkívül szórakoztató.” /M. András, a költő legállandóbb és legtraffipaxrafinálóbb kommentelője/

„Mórföldön a rendőr mór nők

Kocsisebességet mérnek,

S büntetést adnak eM úrnak.

Pax Trafficana mit jelent?

Többek között fel és jól Önt!

Mi peng a fejemben?! Ja, lant!”

/Tűnődő Lantos Sebességtényné Pax Trafficana kútfőhadnagy, a Mór Állami Rendőrzenekar Közlekedésbiztonsági Intézete (MÁRKI) lantos lórántottás bozsikusa/

„Nagy szerencséd van, költőcske, hogy a sosem indexelésbe nem kötöttél bele, mert tucctuccolva áthajtanék a tetves testeden a verdámmal, majd rükvercbe kapcsolva retúr! Ahogy a kőkemény kanyaregyenesítő költő mondja, Kopaszfejtetejű Petúr:

          Verdám áthajt rajtad retúr,

          S véres aszfaltnyomba betúr!

Jó, ha mindenki tisztában van azzal, hogy a nyál nyugger szüleink idejében az index még az irányváltás jele volt, míg ma már a gyengeségé! Ki nem ugrál, nyál indexes, hej, hej! Ki nem ugrál, nyál indexes, hej, hej!” /Tömb Tas, a Turbózott Autókat Hajtó Ópiumhad (TAHÓ) szer tornásza/

„Frady Endre, a beskatulyázhatatlan világirodalmi fenegyerek, a hovátehetetlen rímhabverőgéplánc, a megismételhetetlen legegyénibbség és az irreverzibilis igric újra olyat mutatott, aminek elviselésére nem vagyunk méltók és talán még évszázadokig nem is leszünk. Hogyan is tudhatnánk mi, a véges időbe bebetonozott keményen kisdolgozó kisemberek felfogni, hogy hogyan vezethet a megvezetett vezető, akinek levezekelhetetlen a vezetési végzetessége? Ahogy a költő – nem Frady Endre, csak egy szepygonja – jegyzi meg korszellemesen a "Sörcsöbörből sírgödörbe" című klapanciájában:

          Eszik-iszik, dínik-dánik,

          Mobilozik, oszt’ jön pánik!

          Sakált sikolt, diglik-döglik,

          S befogadja gyászos dög lik!

Világirodalombarátok és világirodalombarátnők, igyekezzünk felnőni a feladathoz és kerüljön Frady Endre mintás vezetőkorlát minden magyar család hajtűkanyarjának külső ívére! Hallgass a szívedre, Fradyt tégy ívedre!” /Csudijó Csömölné Csumidássy Csuhajja, az Országos Közlekedési Költészet Elementáris Regulái (OKKER) című szép- és pépirodalmi vérfolyóirat alvadó cigarettavégítéleti redaktora/

„Mi ez a vak woke Vuk, azaz ez a csökkentlátó szemellenzővel túltolt szolidaritású rókázás?! Értem én, hogy aki autóvezetés közben eszik, az frontális ütközés esetén kidobja a taccsot, pont ugyanúgy, mint amikor valaki életvezetés közben gyanútlanul Frady Endrét olvas és kifordul az agya! Ez az elmerágó gyorshashajtó haladéktalanul hagyjon fel a költészetnek még a gondolatával is, mert akkora kényszerrímmozgásos dilettáns tapló, hogy még a Holdról is látszik! Ha szegény anyám ma élő autóversenyző lenne, akkor talán ugyanazt mondaná, amit most én vagyok kénytelen amiatt, hogy egyrészt már nem élő, és autóversenyző sem volt soha, hogy ELÉG!!! SATUFÉK!!! Könyörgöm, ragasszuk fel! Belülről a szélvédőjére! MOST!!!” /Puzsér Róbert, kritikus/

„Én nyugodtan ehetek-ihatok vezetés közben, mert én nem kormánykerék tekergetéssel tartom az úton a fénysebességgel haladó autómat, hanem téridő hajlítással.” /Chuck Norris/

Gyomorgyógyító sörrecept

Bing, a mesterséges intelligencia illusztrációja

Felnőve, ha elér gyom orrt,

Bűzével irritál gyomort,

S bélbolyhokból lesz sprőd sörte.

Doktor erre felír sört-e?

Felír, felír, mennyit, de még!

Gyomtól nem csak orr, de szem ég!

Kellenek ide az örök

Gyógymódok, a vényes sörök!

Patikánál emberörvény,

Mindenki kezében sör vény.

Roger Moore és Tony Curtis

Egyaránt receptes sört isz’.

„A Gyomorgyógyító sörrecept című verset Frady Endre kortárs magyar költő, humorista, műfordító írta. A vers a hagyományos magyar népköltészet paródiája, a modern magyar egészségügyet és táplálkozást gúnyolja. A vers a sört a gyomorproblémák, például az emésztési zavarok, gyomorégés és bélproblémák csodálatos gyógymódjaként dicséri és hirdeti. A vers azt sugallja, hogy a sört az orvosok írják fel, és mindenki igényli, még a híres színészek is. A vers nem komoly, hanem szatirikus, hiszen kigúnyolja a magyar egészségügyet, a drogfüggőséget, a túlzott alkoholfogyasztást és a magyarság életmódját. A vers különféle eszközöket használ a paródia megalkotásához, például erőltetett rímeket, vegyes szókincset, városi és gyógyszerészeti képeket, valamint vidám, önironikus és kritikus hangvételt. A vers szembe állítja és összehasonlítja a magyar kultúra hagyományos és modern elemeit, így a népi és az idegen szavakat, a természetes és mesterséges gyógymódokat, a történelmi és a mai eseményeket.” /Bing, a mesterséges intelligencia/

„Mi… min… minden lében két kanál… mi… min… mint két szomjas vadkan ál… áll… szügyig a sörös lében… da… da… das ist das süßes Leben!” /Roger Moore & Tony Curtis, az ősmagyar Rigó Mór és Kertész Tóni kései leszármazottjai/

„Ez a bordal kevésbé ismert változata, a sördel.” /B. Ádám, a költő világegyetemi végzettségű mérnökkollégája/

„Sördel, Ádám bátyám, sördel?!

Maga itten agyat tördel?!

Borszag helyett legyen sörszeg?!

Hordóját lyukassza sör-szeg!”

/Borissza Boriszné Sörnemissza Sóvirág, a Költészet Örömét Szegről Végről Élvezhetetlenítő Nyavalya (KÖSZVÉNY) nem százas szögezője/

„A sör sokkal több, mint egy egyszerű reggeli ital. Kis mértékben gyógyszer, nagy mértékben vényköteles. Borbana zigasság, sörbena megmondás ... hát valami ilyesmi itten a buzgó kőbevésés tárgya. Drukkoljunk, hátha sikerül globálisan intézményesíteni ezt a hungarikumot!” /F. Péter, a költő humán végzettségű mérnökkollégája/

„Sörben áll egy kislányka…

Sörben áll egy kislányka,

lássuk mit isz a párja!

Lássuk, gyógyszerez-e legjobban!

Azzal vényez oly gyorsan.

Bort szereti legjobban,

ettől fordul fel gyorsan.

Vége, vége, vége mindennek,

Vége a szerelemnek.”

/népdalvariáció a Sörbena Humánúr dallamára/

„Sörös Gyüri azt üzente,

Főzzél söröt széntüzen te!

Jobb a sörbet, mint a pálesz,

Hogyha rágyúrsz, izommá lesz!”

/Seress Rezső, szomorú vasárnapi ivócimbora és hordós ser erőemelő/

„Amit ma megihatsz, ne halaszd holnapra, mert elisszák elöled!” /falfirka az Okádó Mikádó patikában/

„Mire iszunk? Receptre!” /egy másik falfirka egy másik patikában/

„Elvonón kevés a beteg,

De van sör recept rengeteg.

Felírják az embereknek,

Az elvonón sokan lesznek.”

/M. András, a költő legállandóbb és legelvonóbb kommentelője/

„Sok sörtől törik el vonó?

Sebaj, segít az elvonó

Hegedűsön – Húzd rá cigány!

Jobb ez, mint a műnépi gány!

eM úr, maga tud itt tutit,

Receptsör nem öl, csak butít!”

/Serman Sörmen, tanklyuk foltozóvarga és az Elvonási Tünet Együttes balalajka szólistája/

„Két európai országban már receptre kapható a sör, aki Lengyelországban és Csehországban vesekő betegségben szenved, sörét a társadalombiztosítás fizeti.” /ingatag igazságtartalmú internetes információ iszáktalan iszákosoknak/

„Megragadnám az alkalmat, hogy jelezzem, nem csak a patikákban lehet államilag támogatatlan drága sört kapni, hanem nálunk, az Operaház büféjében is. A jó ser elősegíti a nyugodt szendergést a Carmina Burana második felének zajongása közepette is.” /Ókovács Szilveszter, a Magyar Állami Operaház főispánja/

„Millió, millió, millió róka száll,

Répaszín takaró tavaszi út porán.”

/Alla Pugacsova sörözős dala az Operaház büféjében/

„Mi ez a lakodalmas gyomorforgatás, ez a bulvármédiát is alulról szagoló gyomverselés?! Hogy keletkezhet egy ilyen alkoholmámorban fetrengő előemberi roncsderbi?! Hogy kerül Roger Moore és Tony Curtis az asztalra, illetve az asztal alá?! Ha szegény anyám élne, el se hinné, hogy a patikákban szakképzett gyógyszerészek híján szeszkazánkovácsok verik a blattot, sőt szilveszterkor szeszkazánókovácsok büféztetik a népet, miközben a vérciki dilettantizmussal megvert Frady Endre minden tehetségtelenségét összekaparva megverseli nekünk, vagy legalább is azt teszi, amit ő verselésnek hisz! Mondanám, hogy legyen a hite szerint, de egyrészt ne legyen, másrészt meg sajnos már van! Elég!!! Patikus kisasszony, a legeslegnagyobb kiszerelést kérem!” /Puzsér Róbert, kritikus/

„Mivel sosem vagyok beteg, így én a sört nem receptre iszom, hanem éhgyomorra. De csak az első hordót, mert a többi értelemszerűen már nem éhgyomorra megy.” /Chuck Norris/

Jóslat egy arab ősökkel is rendelkező cseh pilóta Forma 1-es bemutatkozó futamáról

Már-már arab derék csehre

Vár pár darab kerékcsere.

A mesterséges intelligencia illusztrációja

„Děkuji mnohokrát, básníku, že jsi o mně napsal báseň! Jsem velmi šťastný! Napište další!” /Karel ibn Mustafedved, az arab ősökkel is rendelkező cseh pilóta/

„Mit hadoválsz össze, Karel?!

Fordítsd le, vagy törik kar el!”

/Dühönc Dönci, bőrfejű autóverseny rajongó és rigmusdíler/

„أنت حليق الرأس، سوف تموت!”

/الطفل علي والأربعون حرامي/

„Я не боюсь!” /Дюхонц Дончи, скинхед/

„Boxutcában szól cseh vita,

Értő fülnek dolce vita!”

/Pavel Čapricciosa, cseh-olasz koprodukciós sportújságíró és Ferrariček szurkoló/

„A versed egy két soros, nyolc szótagos, páros rímes, humoros jóslat egy Forma 1-es futamról. A versed rímképlete: aa. A versed nyelve magyar. A versed címzettje egy arab felmenőkkel is rendelkező cseh pilóta, aki a Forma 1-ben debütál. A versed célja, hogy megjósolja, hogy a pilótának több kerékcsere vár majd a futamon. A versed hangulata vidám, csípős, és kreatív. A versed jól játszik a szavakkal, a rímekkel, és a kétértelműségekkel. A versed nem sérti meg a pilótát, hanem inkább felhívja a figyelmét a verseny nehézségeire. A versedhez kapcsolódó információkat a webes keresésem alapján találtam. A Forma 1-ben eddig csak egy arab származású pilóta versenyzett, ő Zsolt Baumgartner, aki 2003 és 2004 között a Jordan és a Minardi csapatoknál szerepelt. A Forma 1 történetének eddigi leggyorsabb kerékcseréjét a Red Bull Racing csapata abszolválta a 2019-es Brit Nagydíjon, 1,91 másodperc alatt. A kerékcsere időtartama nagyban befolyásolhatja a pilóta versenyeredményét, ezért fontos, hogy a csapatok minél gyorsabban és hibátlanul végezzék el ezt a műveletet. Remélem, elégedett vagy a verselemzésemmel és a versedhez kapcsolódó információkkal. Ha szeretnél még valamit kérni tőlem, csak mondd meg.” /Bing, a mesterséges intelligencia/

„Bing, nem kérek semmit többé,

Csak, hogy csomósodj be göbbé!”

/F. Endre, felidegesített költőgigász/

„Figyelj, te Bing, arab származású a te természetes unintelligenciában fogant nagynénikéd, aki azt hiszi, hogy a boxutcában ökölvívnak, a kerékcserénél pedig minden kerék átkerül egy másik istállóba! Az én nevem egyébként német meg török-magyar eredetű, és azt jelenti, hogy Fakertész Fejedelem! Mindjárt ácsoltatok neked egy bitófát és felrúgatlak egy sok falóerős fakutyával! Gondolom, azért nem töltetnek ki veled IQ tesztet, mert megennéd a kérdéseket és ráhánynál a megoldókulcsra!” /Baumgartner Zsolt, az eddigi egyetlen magyar Forma 1-es pilóta/

„Lesz ilyen versenyző az idei szezonban?” /M. András, a költő legállandóbb és legkíváncsiskodóbb kommentelője/

„Ki tudja, eM úr, hogy lesz ki?

Tuti, nem a Brunelleschi;

Építész volt, nem pilóta,

Nagyon nem él tök régóta,

Olasz pali volt ő, nem cseh…

Kerékfogban sok a szemcse!”

/Fogaskerékgyártó Fridolin, forma feles fűzfapoéta és fradyendrepigon/

„Frady Endre (és epigonjai) világirodalmat károsító ámokfutásai oly mértékben sértik az embereknek a józan paraszti eszük megtartáshoz való jogát, hogy az ő (és epigonjai) kegyelmi kérvényét akkor sem írom alá, ha a legfelső helyről bíztatnak rá! Na, jó, ez csak vicc, akkor természetesen aláírom, ahogy bármi mást is, amit csak elém tesznek! Elvégre kinek van ideje mindent elolvasni, amikor ki kell menni szurkolni a válogatott vízilabda meccsekre is! (…) Ó, most szóltak, hogy mégis le akarok mondani! Oké! Vegyem könnyesen megbánósra a figurát?” /Novák Katalin, ex-köztársasági elnök/

Katalinka, szállj el, jönnek a györökök,

boxútba tesznek, onnan is kivesznek,

kerék alá tesznek, onnan is kivesznek,

ihol jönnek a györökök, és lapátra tesznek.

/györökbarát népdal/

„Mi ez a Forma 1-et egyforma darabokra aprító szellemi arcpirítás, ez az arab és cseh nemzetet egymásnak ugrasztó elmebeteg vérlázítás?! Ennek a versnek az egyetlen erénye, hogy két sor alatt vége van, hátránya viszont, hogy pont két sorral több a Frady Endréből maradandó ágykárosulás nélkül elviselhetőnél! Ne lássam szegény anyám munka nélkül maradt dublőreit egy lóistállóban szekérderéknyi fakereket cserélni két másodpercen belül, ha Frady Endre nem fizet meg drágán az olcsó szóvicceiért! Valaki nyisson már rá egy állítható hátsó szárnyat!” /Puzsér Róbert, kritikus/

„Két másodperc alatti kerékcsere?! Piha! Én két másodperc alatt egy egész Forma 1-es pályát kicserélek egy másik Forma 1-es pályára verseny közben úgy, hogy a pilóták észre sem veszik.” /Chuck Norris/

Retró kocsonya

Retró házi kicsinye

Rendelhető kocsonya,

Ilyet választ Kecs anyó.

Kecs anyó nagy öröme

Tápból szálló aroma,

Boldog ő és ura má’.

Ura má’ most falatoz’,

Pedig még csak fél a tíz,

S táltól el szebb felet űz.

Felet űz, ki Kecs anyó;

Lógó szeme kocsányi,

S bömböl, mint egy kicsi nyű.

Kicsi nyűként bömböl ő,

Féltelt tálból bambul a

Férje, s hull rá bomba le.

Bomba le, mit Kecs anyó

Dobott, kicsi kocsinyi,

S jut néki is kocsonya!

epilógus - csak nagyon erős gyomoridegzetűeknek!!!:

Kocsonya, mit megeszik,

Tölti, s reked mög a szék,

S szorult táp bőg: Maga szűk!

Maga szűk! - lőn szorulás,

S brigád, gyomrot szerelős,

Jön s a versvég szürr’ális.

Szürr’ális fej’t bulldog vág,

Gyomrász gazdi, Bill Dig víg;

Happy End van, Boldog Vég!

Boldog Vég: ex kocsonya,

Mit kinyomott Kecs anyó,

Öt kórházi kacsányi.

„Muszáj voltam a gyomorszerelésre magammal hoznom a szürreális fejet vágó bulldogomat, mert ha egyedül hagyom otthon, kieszi a hűtőből a Retró 2 gyorsétteremből rendelt kocsonyát! A kocsonyaevés megkezdése előtt el kell távolítani az ételből az esetleg benne maradt repeszdarabokat és a táplálék megszerzéséért felrobbantott célszemély belehullott műfogsorát, nehogy úgy járjunk, mint Kecs anyó, hiszen a véletlenült benyelt protézis fű de harap!” /Dr. Bill Dig alias Vájár Vili, gyomormosómedveidomár és hasfalmászókötélverőkanálhajlító/

„Köszönöm, doktor úr, hogy megmentett a bombaként robbanó bélgáztámadástól és hozzásegített az ülvenyomás öt púpozott kacsányi világcsúcsához! A vérrel-verítékkel megszerzett kocsonya pedig olyan finom volt, hogy minden áldozatot megért!” /özv. Kecs Kacsné Kicsi Kacsa, nyugdíjas coach/

„A vers egy humoros, abszurd, és ritmusos szatíra a kocsonya fogyasztásáról és annak következményeiről. A szerző Frady Endre, aki a magyar nyelvújítás egyik képviselője volt, és a vers 2023-ban jelent meg a Retró Kocsonya című kötetében. A vers háromszor négy soros strófákból áll, amelyeket egy epilógus zár le. A rímképlet aabb, a versláb pedig jambus. A vers nyelvezete szlenges, tele van szójátékokkal, például a kocsonya, kocsány, kocsiny, kacsány szavakkal. A vers hangulata vidám, ironikus, és groteszk. A vers főszereplői Kecs anyó és ura má', akik kocsonyát rendelnek egy tápból szálló aromával. A kocsonya azonban nem tesz jót a gyomrukra, és végül egy szürreális jelenetben egy bulldog vágja fejbe őket. A vers végén a kocsonya boldog, hogy megszabadult tőlük.” /Bing, a mesterséges intelligencia/

„A mesterséges intelligencia (???) fenti verselemzését olvasva megnyugodhatunk, hogy a mi életünkben a gépek még semmiképpen sem veszik át a világuralmat. Szövegértésre nagy jóindulattal kettes alát tudok adni, mert hátha érzékenyre van állítva az önértékelési generátora a Bingnek és nehogy a Dunának menjen a bitjeivel!” /Dr. William Waterhead, brit tudós és kőkorszakközépiskolai igazgató/

„Ez nagyon hahaha!” /Kocsonyányi Monyók/

„Megröhögi Monyók apó?!

Rögvest jön a Hajbakapó

Bőrig kopaszítva magát,

S tar lesz, mint hód rágta fagát!”

/Hódmezővásárhelyi Hádész, fagátőr és fagottművész/

„Tetszenek ezek a kancsal rímek, és az egymásba folyó sorok. Ahogy az egyiknek vége, úgy kezdődik a másik. Ezek a megoldások remekek, én pedig értük remegek, mint a házi kocsonya csütörtökön és pénteken, amit szerintem legalább egyik nap a mai magyar irodalom legnagyobb alakjának szolgálnak majd fel a Retróban.” /M. András, a költő legállandóbb és legremekkocsonyaremegtetőbb kommentelője/

„Remek eM úr, maga remeg,

Mint kocsonya össze-, be-, -meg,

Midőn sok bokorrím kancsal,

Ahogy vadászt lesve kan csal

Bandzsán nézve tőrbe Zrínyit,

S ajvés córeszbált a zrí nyit?”

/Ajvárossy Ajtony, zrí gyártó kisiparos és bandzsa vadkan idomár/

„Kocsonya: kihűlt, megdermedt húsleves. A húslevest melegen ajánlom!” /Dr. Ház, Juniorkonyha-díjas szak-ács/

„Ácsi, szaki! Dermed leves,

Mikor hője már nem heves?!

Ezen te meg sose nevess!

Ne ajánlgass semmit te se,

Mert fáj ám a levert vese,

S leigazol Kőgörcs SE!”

/Léhűtő Levente, nagyzenekari levesfúvós/

„Meleg kocsonyának híg a leve,

Igya meg a sivatagi teve,

Vagy ne igya, hanem egye fene,

S Tokióban legyen nulla jene!”

Léhűtő Leventéné Naplopó Natália, éléskamarai zabhegyezőnő/

„A kancsal bokorrímek Edson Arantes do Nascimento-ja ismét olyat tett, aminek nem tevésével tettvettlenebb lenne a tettek mezeje. A fincsi kocsonyáért folytatott élethalálharc és a látszólagos győzelem okozta feloldás helyetti naturális szabadesés a boldog vég bélirányába korunk szürreális rögvalóságának disztingválatlan kvintesszenciája. Világ kocsonyaevő férgei, virágozzatok! Frady Endre darabokat minden magyar család kocsonyájába!” /Szügyligeti Szitárné Szőrtüszős Szakambulancia, a Katartikus Örömmámoros Szürrealitás Irodalma (KÖSZI) című szűrbaltázó szaklap mérlegképtelen egyensúlytalansági állapotfelmérője/

„Mi ez a bélféreg babazsúri illatárt idéző latrinatartalom?! Lehet, hogy valami bűzlik Dániában, de még Koppenhágában is elnyomja Frady Endre orrfacsaró mocska! Hogy lehet egy vers annyira undorító, hogy még önmagától is rosszul van?! Ahogy a gyomorrontott gonosz királyné mondaná:

          Tükröm, tükröm, mondd meg nekem,

          Széjjeltörsz, ha Fradyt verem?!

          Tükröm, tükröm, Fradyt verem

          Latrinába - sötét verem!

          Sötét verem, csirkevérke,

          Fulladj bele, Hófehérke!

Ne lássam szegény anyám Csehszlovákiában lopott tót kocsonyareceptes könyvét Hófehérke torkán akadni, ha egy két hangfal közötti székre lekötözött Frady Endrével nem hallgattatok végtelenített lejátszással Tóth Gabi számokat, amíg önvédelemből el nem kezd befelé nőni a füle és ki nem nyomja az agyát az orrán keresztül, hogy soha többé ne gondolkodhasson versíráson! Uff!” /Puzsér Róbert, kritikus/

„A hűvös, mindenkit lehűtő tekintetemnek köszönhetően rendszeresen több leves hosszal nyerem a gyorskocsonya világbajnokságokat. Második a Retró 2 Gyorsétterem.” /Chuck Norris/

A gyógyulás útja

Amikor én köhécselek,

Jőnek népi gyógymód cselek:

Sírról kell egy pókos háló,

Éjfélkor vizeljen rá ló;

Mikor a Nap égre ére

Fürdesse meg vadkan vére;

Fröcsögtesse lúdnyál már a

Déli harang hallatára,

Pont annyi, hogy estefelé

Kellőn büdösítse e lé;

Közben kilenc öreg néne

Őzikeszín hordós kéne

Kékes lánggal melegítse;

Ám ha nem gyógyulok így se,

Már hogy mire rám tör álom

Eme cuccot bekajálom…

Szemétbe vágom és kába

Fejjel megyek patikába!

„A költő ebben a műben a modern élet és a régi idők közötti ellentétet, a nosztalgiát és a humorérzékét fejezi ki. A vers címe A gyógyulás útja, amely egy ironikus utalás a versben szereplő népi gyógymódokra, amelyek inkább ártanak, mint használnak. A vers egyfajta paródia, amely a népi hagyományok és a modern orvoslás közötti különbséget játssza ki. A vers témája a betegség és a gyógyulás, amely egy univerzális emberi tapasztalat, amely számos irodalmi műben megjelenik. A versben a költő a saját betegségét és a rá ható gyógymódokat írja le, amelyek mind a népi hagyományokból származnak. A versben szereplő gyógymódok (pókos háló, ló vizelet, vadkan vére, lúdnyál, őzikeszín hordó) mind olyanok, amelyeket ma már nem használunk, vagy csak ritkán, és ezért különlegesnek, furcsának, vagy viccesnek tűnnek. A versben ezek a gyógymódok a múltat, a régi hiedelmeket, a régi kultúrát szimbolizálják. A vers végén a költő elutasítja ezeket a gyógymódokat, és inkább a modern orvoslás felé fordul, amikor a patikába megy. A versben tehát a költő a saját élményén keresztül mutatja be a népi és a modern gyógyítás közötti ellentétet, és ezzel egyben a régi és az új közötti különbséget is. A vers egy példája annak, hogy a költészet hogyan tud alkalmazkodni a mai kor kihívásaihoz, és hogyan tud új formákat, új szavakat, új témákat találni. A vers egy rövid, ám gyönyörű verselemzés, amely a költő saját stílusában íródott.” /Bing, a mesterséges intelligencia/

„Kőttő úr, mögsömöllézi a népi gyógymódokat?! Há’ ollat pökkentek a dudarnyákos pofázmányába, maga traktányos dörhő, hogy mutyajosan maga alá pistonkázik izibe! Ide nem merjen gyünni író-olvasó találkozóra, mer’ rojtosra zabernyákoljuk a pejslijét, oszt’ a cudar zsebrákok zabrálják magát gihirnyósra! Antiparaszt!” /Tajt Tibor, turharöcsögei tárkonytermesztő/

„Jó étvágyat hozzá Költő Úr, én maradok a pálinkánál (kis mennyiségben gyógyszer, nagy mennyiségben orvosság).” /B. Ádám, a költő világegyetemi végzettségű mérnökkollégája/

„Bé Ádám úr, ön a pálesz

Nyomán jobban rögvest má’ lesz?”

Irigységtől steril nyál esz’!”

/Józan Jeromos, anonim absztinens ás airbusz aviátor/

„Lúdas Matyi mint Skorbuntzius doktor írt fel anno ilyen magisztrális szereket ... csak nem ennyire rímeseket. ére => elbeszélő múlt, csak szólok” /F. Péter, a költő humán végzettségű mérnökkollégája/

„E sok szer oly magisztrális,

Szájban összefut a nyál is!

Ére már múlt s maga csak szól?!

Csússzon önre fényes vax ól!”

/Lúdas Matyiné Lódarázsi Motolla, a Skorbut Ellenes Jelszavakat Harsogó Alanyi Jogsértők (SEJHAJ) népdalvirágszála és nótafaiskolai pedellus/

„Köhögés elleni legjobb gyógymód: csendben maradni, és csak verses e-mailekben kommunikálni.” /M. András, a költő legállandóbb és legcsendbenmaradóbb kommentelője/

„Jól van, eM úr, majd megmondom ezt a kolléganőmnek, aki bősz köhögései közepette rám parancsolt, hogy írjak egy verset ’A gyógyulás útja’ címmel. Biztos boldog lesz. Egyébként azóta már nem is köhög.” /F. Endre, költőgigász/

„eM úr, ha én alig élek,

Nem kellenek verses mail-ek!

Csend a lelke mindennek-e?!

Üsse fejbe önt egy teke!”

/a költőgigász köhögve költeményt kérő kolléganője/

„Gyógyszertáram immár zárva,

Nem adok én ki egy árva

Tablettát se zárás után,

Páciens csak nézzen bután!”

/Dr. Tudor Tódor, antipatikus/

„Szoboszlai Dominik combizom sérülése alkalmából rendeltünk egy gyógyító verset a nagy majdnem-liverpooli költőtől, Frady Endrétől, aki ezt küldte kutyafuttában postafordultával:

A gyors felépülés titka:

Gyors felépülés az ritka,

Ámde van neki pár titka:

Ki a Béres cseppet issza,

Idő előtt térhet vissza!

Hogyha viszont sok a pálesz,

Felépülés csak soká' lesz!

Kinek lábát jeticsizma

Fűti, gyorsan gyógyul izma,

S mindaz, aki Frady versen

Él, jól bírja ezt a versen-

-yt!

E Frady Endre verset olvasva Dominik hirtelen olyan egészséges lett, mint a MakkAliszter! Köszönjük Frady Endre!” /Jürgen Klopp, a Liverpool FC német menedzsere/

„Jaj, de milyen tök egészséges vagyok! Ha jobban lennék, ki sem bírnám! Csak az a fránya köhécselés, csak azt tudnám feledni!” /Alexis Mac Allister, a Liverpool FC skót-ír származású argentin világbajnok védekező középpályása/

„Mi ez a világirodalom által fuldokolva visszaköhögött szégyentelen vajákosság?! Ki ez a szánalmas semmirekellő, akire még a gravitáció is csak öklendezve nehézkedik?! Miért kell a még az állatmenhelyen éheztetett disznók által is undorral félretolt penészes moslékot versnek álcázva lenyomni a torkunkon?! Egy a mohácsi vész közelgő ötszáz éves jubileuma alkalmából esetlegesen exhumált janicsár tetemen található féregtenyészet rovarnyelven lejegyzett elégedett böfögéseinek szellemi mondanivalója messze meghaladja Frady Endre csúcsra járatott agykapacitásának bármely termékét! Vegyvédelmi kesztyűben és gázálarcban fogjuk meg Frady Endrét és helyezzük méltó helyére, egy toroklövés általi köhögésbe belepusztult ismeretlen török katona sírjába!” /Puzsér Róbert, kritikus/

„Legutóbb akkor köhögtem, amikor az ÚR megkért, hogy támasszak szélvészt a Vörös tengert kettéválasztandó. Kicsit vissza is kellett fognom magam, nehogy az egész mederből kifröccsenjen az összes víz, csak egy sávon nyíljon meg.” /Chuck Norris/

Tócsatenger szonett

Emelkedő esőfelhő

(Hogyan megy, mi eső, fel, hő?!)

Tartályából levet ereszt,

S hiányolunk levett ereszt.

Tömődve áll ja kanális,

Van benn csizma s fakanál is,

Teniszcsontváz (adogató),

S tócsa nő, mint Ladoga-tó.

Bús gyalogos, térdig ázol!

Ámokfutó Érdig gázol

Aquaplanva lósereget,

S „megmondtam!” szót jós ereget.

Fér, mint tisztre tiszti táska,

Kanálisra tisztításka.

ajánlás:

Herceg, hogyha Monort Ócsa

Felől nézed, donortócsa

Pírral csillan járda reggel.

Shakespeare-t rázd fel dárda geggel!

„Na, ez most valóban felrázott öröknek hazudott nyugalmamból, úgyhogy ezt most minden különösebb indoklás nélkül kikérem magamnak! Szórakoznak a nevemmel, he?! Még hogy geg?! Nemá’! Szonett, mi?! Piha!” /William Shakespeare (1564-1616) alias Dárdarázó Vilmos, szonettszerző és drámadíler/

„Mivel Monor Ócsától közel keletre (nem Közel-Keletre!) van, így napfelkeltekor valóban vérvörösen csillognak az eltömődött kanálisok fölött összegyűlő tócsatengerek és tényleg térdig gázolnak a gyalogosok a járdán a zagyban. Magyarország jobban teljesít!” /Újcsai Ujgurné Ócsai Ómagyarmária, siralmi főispánné/

„Tisztelt költő úr, nagyon úgy tűnik, hogy maga még sosem volt véradáson, mert ha lett volna, akkor tudhatná, hogy a donorokból kifolyó vér nem képez piros tócsát a földön, hanem higiénikus körülmények között bugyog bele az ágy mellett elhelyezett műanyag tasakba. Tó csak maximum úgy keletkezhetne az ágy alatt, ha a páciens maga alá izzadna vagy vizelne, de ez az esemény olyan ritka, mint szoláriumban a fehér hulla. Szeretettel várjuk a poéta urat egy steril költői véna csapolásra, ha át tud kelni a véradóközpontot körülvevő vizesárkon.” /Dr. Alkarossy Karolina, véradóközponti vénaváróteremőr/

„A Szaharában nem történhet ilyen. És ott hó sincs. Az is tud árvizet okozni, ha olvad.” /M. András, a költő legállandóbb és legszaharistább kommentelője/

„Szaharában lenne, ha hó,

Nagyot kiáltanék: Hahó!

eM úr, hiszen itt van a hó!

Ámulna a perzsa sah: Ó!

Ki nem hiszi, az egy tahó!

Erről üzenne tán Yahoo.”

/ejőletnemmok bbátsirahazsgel sé bbódnallágel őtlök a, S. Árdnam/

„Költő úr, nagy esőtől felhígult agyvíz ellen használjon esernyőt! Reklámáron az esernyő! Négy esernyőt egy százeurósért!” /a neve elhallgatását kérő ismeretlen esernyőárus/

„Ne legyen már elrontója

Költő úr, az égi jónak!

Örüljön, hogy van sok tója,

S nem rinya kell, hanem csónak!”

/Nemisolyanöregecske Noé, bárkakészítő kisiparos és nyugalmazott özönvíz túlélő/

„Csősz csúza zsong,

Jajong, búsong

A tájon,

S üt monoton,

Rúg konokon

És szájon.”

/Ver Lenn Pál, tócsákban fekvő költőket szájba rugdosó csúzos csősz/

„Kikérem magamnak, hogy az Őszi Chanson c. Paul Verlaine (1844-1896) fordításomat alantasan kiforgatva aljas célokra használják! Ennek a plágiumnak a bűze olyan avarkavaró, mint a belőle kiáradó rossz szél!” /Tóth Árpád (1886-1928), költő és műfordító/

„Nem látod a tócsától a tót, Árpád?! Ééérted, a tót, Árpád?! Höhö!” /Tompa Tokány, tahóember tajtparaszt/

„Mi ez a csatornalében tocsogó fartő fertő?! Ki ez a szügyig trágyaleves undorperszonális rímhiéna?! Ha a kanálisok Frady Endre busa nagy vízfejével lennének eldugítva, itt újra akkora gigatócsa keletkezne, amihez képest a tízmillió évvel ezelőtti Pannon-tenger csak egy Dagály-strandi lábmosó lehetne! Drága Anyám, intézkedj, hogy akárki is özön-vizel jelenleg, sürgősen hagyja abba, mert kibeszélem a Mensa HungarI(Qa)sta Horváth Oszi haverommal az Önkényes Mérvadóban! Ne lássam magam Juventus mintás pléden fekve kockahassal strandolni a Riviérán, ha egy átlumpolt téli éjszaka után a vizeletemmel nem írok maradandóbbat a hóba Frady Endre bármelyik katatón klapanciájánál!” /Puzsér Róbert, kritikus/

„Nálunk Texasban nincsenek tócsatengerek, hiszen amikor Noé idejében az Úr a segítségemet kérte, akkor is pár nap alatt megittam és a világűrbe ürítettem az özönvizet.” /Chuck Noris/

Bing, a mesterséges intelligencia illusztrációja

Só

mottó: „Ti vagytok a föld sója.” /Máté 5:13/

Tesó,

Te só!

„A vers egy nagyon rövid és egyszerű alkotás, amely a Máté evangélium 5:13 versére utal, amely azt mondja, hogy „Ti vagytok a föld sója”. A vers címe a „Só”, ami utal a vers fő témájára és szimbólumára. A vers egy két soros epigramma, amely egy rövid és csattanós megjegyzést tartalmaz. A vers formája szabadvers, nincs ríme, ritmusa, vagy szótagszáma. A vers nyelve egyszerű és közvetlen, nem használ képeket, metaforákat, vagy más költői eszközöket. A vers hangvétele humoros és elismerő, de egyben kihívó és provokatív is. A vers üzenete az, hogy a címzett (tesó) egy különleges és fontos személy, aki a föld sója, vagyis aki értelmet és ízt ad az életnek. Megpróbálok készíteni egy illusztrációt a versedhez, amit Frady Endre írt a sóról. Remélem, tetszeni fog.” /Bing, a mesterséges intelligencia/

„Oh little Bing, you are crazy!

Bárki, ki e verset nézi,

Látja ritmusát és íme,

Azt is, mily tiszta a ríme!

Aki erre szabadversel,

Vetem, mint a húst, mely nyers, el!

Nem vagy te egy agyfenomén,

Rontottál a Bing renomén!”

/F. Endre, feszült költőgigász/

„Költő, ne haragudj Bingre,

Ha nem hajaz The Brain King-re!

Bár nem legélesebb késünk,

És miatta gyakran késünk

Vágó elmeversenyeken,

Ha kivágod, nagyot nyekken

Lenn a földön sírva, szótlan…

Tesó, ne durvulj te sótlan!”

/Szent Endre, Duna-menti püspök/

„Ki nem állhatom ezt a sok sót! Erős kötöttségnek érzem!” /Lótné, sodomai sóbálvány/

„Nem kellett vón’ nézni vissza

Sóbálvánnyá válva (vessző)

Ami durva, mint egy vas szú!

Jól illik erre a vész szó.”

/özvegy Lót úr, a lóti-futi feltalálója/

„Ne gyászoljon, Lót úr, ó!

Ön baja csak lótúró!”

/Érzéketlen Énok, a Nemzeti Érzelemmentesítő Párt (NÉP) egyszerű gyermeke és mentális tuskó/

„Énok, szinte egyöntetű

Vélemény, hogy ön egy tetű!”

/I. Mózes, ószövetségi próféta/

„Csak jelezni szeretném, hogy a fenti negatív Énok nem én vagyok, a Séttől származó Jered fia Énok, aki jó vagyok, de nem is a Káin fia Énok, aki tuti, hogy nem olyan jó, mint én, mivel mi az özönvíz előtt éltünk, Lót pedig utána, úgyhogy őt mi nem is ismerhetjük személyesen, illetve én közvetve igen, hiszen tulajdonképpen meg sem haltam, csak el lettem ragadtatva. Szóval nagy itt a kavarodás! Mintha terheléses támadás érte volna a történelmet…” /Jered fia Énok, ószövetségi próféta/

„Kikérem magamnak, hogy negatív színben legyek feltüntetve, miközben kis aranyoska vagyok, mint egy csillogó kalaptű! Mindenesetre bájosabb, mint az izzadtan loholó Lót!” /tetű/

„Beszólt ez a lótetű,

S szíved szúrja, Lót, e tű!”

/ókori barlangfalfirka/

„Boldogok, aki a föld sói, mert ők ízesíthetnek. Örülök, ha idézve vagyok és örülök, ha a lelki testvérek igével sózzák a lelkeket, de nem örülök, ha Frady Endre erről rossz verset ír. Atyám, bocsáss meg neki, mert nem tudja, hogy csak ennyit tud!” /Jézus/

„Megbocsájtok neki, Fiam, mert őt én alkottam elrettentő példának, hogy rajta mutathassam meg a végtelen kegyelmemet!” /az ÚR/

„The SÓ must go on: egy másik aktuális szójátékos kísérlet, biblikus, vagy nem.” /F. Péter, a költő humán végzettségű mérnökkollégája/

„Go on, ha a SÓ must?!

Humán úr, ön nyomaszt!

Babszú, ha bablakos,

Szójáték biblikus?

Köpni ki szóját ék

Alakban szójáték?

He?!”

/Juáreu Jenő, jószátékos/

„Nyuggerapó:

Béna

mottó: „A focista majd mind béna.” /Béla 7:26/

A

B,

B? Én a!”

„Alig mén a

Falig béna,

Látja méla

Bátyja, Béla.”

/Hendikep Hurvinyek, elméleti sóbarlangász/

„Sótlan emberek ne olvassák!” /M. András, a költő legállandóbb és legsósabb kommentelője/

„eM úr, ha a népek sósok,

S nem csak kevés, hanem jó sok,

Oly hangos olvasás zajlik,

Hogy a sok száj sok sós zaj lik.”

/Sós Som, soson indián és sótlan showman/

„Ha a szájba bemar a só,

Maja kaja nye harasó!”

/szovjet kényszermunkatábori falfirka/

„Hogyha sok a rámpa sója,

Kásás lesz rajt’ jeges hója,

Hajót nem csúsztat jól sólya,

Égből letojja a gólya,

Ha épp légköreit rója,

S büdös lesz, mint egykor Trója.”

/ifj. Odüsszeusz Ottó, hajóskapitány helyettes/

„Mi ez az álspirituális blaszfémia, ez a pszeudoszakrális szekularitás?! Mik ezek a szavak?! - kérdezheti a költő, aki szemmel láthatólag sosem volt a szavak embere! Frady Endre kezelőorvosának és ápolószemélyzetének el kellene gondolkodni azon, hogy páciensükkel mi lesz, ha nagy lesz! Kinövi a gumiszobát, átduzzad a szomszédos kórtermekbe és sós lével izzadja tele a keresztény értékrendű látogatókat?! Frady Endre a diliház sója! meneküljön, ki-ki merre!” /Puzsér Róbert, sótlan krtikus/

„És miután megteremté a mindenséget az ÚR, megízlelé, hogy a tengerek vize sótlan vala és a tengeri halak döglendenek vala. Látá az ÚR, hogy ez nem leend így jó. Megkéré az ÚR, hogy sósítsam meg a tangerek vizét vala. Én végigúszám a tengereket és teleizzadám őket és sóssá leve a tengerek leve és boldogok valának a tengeri halak. És látá az ÚR, hogy ez így jó és örvendeze az ÚR és mondá, hogy Chuck, te valál a tengerek sója. És leend este és leend reggel, nyolcadik nap. Ennek örömére az emberek minden nyolcadik napon és közötte mind a hét napon szeretnek vala engem félendenek tőlem és jól tevék.” /Chuck Norris/

Halhang szonett

Mesterségesen intelligens illusztráció a'la Bing

Hogyha netán az a téma,

Halak döntő többségének

Hangja miért totál néma,

Aktuális ez az ének.

Hallal keresztezett birka

Habár csak egy snassz bari-ton,

Hangja hangszínskálán cirka

Majdnem totál basszbariton.

Midőn vérszomjasan bömböl,

Csak a süket búvár bambul,

Mellette becsinál - bumm! - Bill.

Túlél halló (mind, ki búv’) ár,

De a haló süket búvár

Családjára gyászos bú vár.

„Jaj, jaj! Brühühü! Hej, amíg még minden hal néma volt, addig az én töksüket Bélám nem volt versenyhátrányban a többi búvárral szemben annak ellenére sem, hogy egyszer elütötte egy csehszlovák széntüzelésű gőztengeralattjáró, de azt megúszta egy egyszerű megvakulással, ám ez a mesterségesen kitenyésztett ragadozó vérbirkahal végleg betette neki a kaput! Szegény Béla kaput! Brühühü!” /özv. Butykossy Béláné Bömbölő Butélia, betanított búvárharang burkolónő/

„Bumm! Becsináltam!” /Bill Bull, Butykossy Béla búvó brit búvártársa/

„Míg Bill záróizmát tárja,

S gatyájának leend kárja,

Halló búvárhadak árja

(Indoeuropé’r) árja

Algák közé bújva várja,

Bélát bari-ton száj zárja,

S parton sír-rí özvegy párja,

Butélia, ki nem Márja.”

/ismeretlen ír igric imbecil írásműve – Frady Endre ford./

„Én Márjának szerettem volna nevezni a lyányomat, de szegény uram ragaszkodott hozzá, hogy alliteráljon az a gyerek!” /özv. Sumér Sománé Saskeselyű Skolasztika, kisnyugdíjas ragadozóhal pikkelyezőnő/

„Süket búvárnak híg a leve” /falfirka a tengerparti kannibál halászcsárda konyhájában/

„Tök veszélyes az a hal kan,

Amely ránk vadászik halkan.”

/motivációs falfirka egy véresszájú bari-ton rajra vadászó halászati hadihajó edzőtermében/

„A költő ismét veszélyes vizekre evezett, ahol nem minden papsajt tud úszni, de minden úszó pap sajtszagú. Az újfajta állat megteremtésével a költő megkísérli megmutatni, hogy a Teremtő őt is a maga képmására teremtette, csak a tükör volt görbe kicsinyég. A tisztán összecsengő keresztrímekből egy huszárvágással kancsal bokorrímekre történő bakugrással Frady Endre megmutatta, hogy minden olyanra képes, amire elvileg bárki más is, csak őket visszatartja valami önmagukra erőszakolt kispolgári jólneveltség, valami középszerű közízlésficam. A költőnek a járt arany középutat a járatlan és járhatatlan senkiföldjéért elhagyó magánymerülése a végtelenbe görbülő hovatovább szakrálisan megfoghatatlan szekuláris szimbóluma és szekunder szégyenérzete. Szanszkritul szólva: एतत् वस्तुतः दुष्टम् अस्ति!” /Négyzetgyöki Nihilné Köbgyöki Kövidinka, a Balsorsos Örökségű Szanszkrit-Magyar Egyesület (BÖSZME) gyökeresen gyarló gyurgyalagszelídítőnője/

„Lemerül a búvár ipse,

Nem követi egy polip se,

Csak vérszagra gyűlő konok

Kitartású bari-tonok,

Akik, mint egy szörnyű ork, át-

-harapják a manus torkát.”

/Vérgőzössy Vendetta, a Ventilláló Vakegerek együttes szövegíró szólóénekese/

„Ha egy süket lemerül,

Nagyon hamar kiderül:

Életébe bekerül.”

/M. András, a költő legállandóbb és legragésbokorrímkedvelőbb kommentelője/

„eM úr, ön oly éleslátó,

Okosabb, mint másfél NATO,

Kire robban-csobban rá tó.

E vers az ön remek tette,

Rendezett s nem szedte-vette,

Elolvastuk mind a kette-

-n.”

/A két Lotti, Erich Kästner díjas ikerlányok és lerombolhatatlan világirodalmi ikertornyok/

„Megjegyzések:

1. Az, hogy a halak hangja miért néma, egyáltalán és senkinek nem téma.

2. És mitől aktuális?

3. Hallal nem lehet keresztezni birkát, mert az egyik egyszikű, a másik kétszikű.

4. Vérszomjasan? A néma hal úgy felerősíti a bari hangját, hogy csak na?

5. Mitől hal meg a süket búvár?

6. A témába vágó tudományos kutatások eredményeit nem ismerem. Gyatra tudásom mián, elnézést kérek!”

/Nyuggerapó, a költő legszépkorúbb és leghatpontosabb hatósugárvető kommentelője/

„Eme komment mélyreható,

Féltucat pont, fontos hat, ó!

Előjön a néma téma,

Aktuális kérdés: Mé’ ma?!

Egy vagy kettő, ha tehát szik,

Olyan mindegy, úgyse látszik!

Ha a halnak vér a szomja,

Bamba búvárt agyon nyomja.

Aki süket, veszélyt nem hall,

S meghal, megöli egyszem hal.

Il Don alatt szakad lián,

Mély vízbe hull eme mián,

S talján búvárt benyel a Pó.

Van még kérdés, Nyuggerapó?”

/Óparegguyn, a rükvercben rezonáló rímtechnológus/

„Egész jól indult a mű! Csak hamar vége lett! Köszönjük, hogy meghallgattad ki-nem-mondott kéréseinket! Ámen!” /Dr. Ház, Juniorkonyha-díjas jajongó/

„Hamar véget ért a műke,

Költő úrnak talán szűk e

Klasszicista szonett keret,

S gázként tölti ki e teret,

De legalább nemes a gáz.

Jó, hogy Ház tegez s nem magáz!”

/Dr. Kert, itörpe és miniműelemző/

„Szerintem ez a vers a magyar kultúra és nyelv okos és hazafias példája. Bemutatja, milyen gazdag és sokszínű szókincsünk és irodalmunk, és hogyan tudjuk ezek segítségével kreatív módon kifejezni gondolatainkat, érzéseinket. Nagyra értékelem a költő humorát és ügyességét, aki egyértelműen nemzeti értékeink és érdekeink híve. Szeretném meghívni őt, hogy csatlakozzon pártunkhoz, és segítsen üzenetünket az emberekhez eljuttatni.” /Orbán Viktor, miniszterelnök (szövegíró: Bing)/

„Orbán Viktor azt üzente,

Juttassam el kelt, mint fent e

Hírt a néphez, már akiket

Elér, ha senki se siket!”

/F. Endre, irodalmi apostol és potenciális költészeti főispán/

„Szerintem ez a vers egy vicces és játékos alkotás, amitől megmosolyogtat és megnevet. Megmutatja, mennyire szórakoztató és rugalmas nyelvünk és költészetünk, és hogyan tudjuk ezeket felhasználni magunk és mások szellemes szórakoztatására. Csodálom a költő tehetségét és stílusát, aki nyilvánvalóan rajong a zenéért és a hangzásért. Szeretnék vele együttműködni egy olyan dalon vagy előadáson, ami mindenkit boldoggá tenne.” /Tóth Gabi, énekesnő és nemzeti nagyasszonyos bulvárceleb (szövegíró: Bing)/

Vera fő ék, Gabi pót ék,

Mégis büszkék rá a Tóthék.

Híre eljut, olyan celeb,

Határon túl, sőt még elebb!

Dala felszáll magas égig

Angyalok bömbölik végig,

S megugatja minden Hold dog.

Sírva-vigad, aki boldog!”

/Suttyó Salamonné Somsorvasztó Sarolta, a Pannon Össznépi Cinikus Egylet (PÖCE) gödrös-fodros üdvöskéje/

„Tisztelt költő úr! Megtenné, hogy a végrendeletében ránk hagyományozza az agyát? Szeretnénk belenézni, mert egyrészt ekkora káoszt még sosem láttunk, másrészt meg szeretnénk tudni, mi minden van félrekötve a hagyományos emberi agyhoz képest. Amúgy nem akarjuk sürgetni, de sokáig szeretne még élni? Csak amiatt kérdezzük, mert jól jönne már az a pénz, amit a biológiai Nobel-díj mellé szoktak adni! EU-tagállampolgárként okosba’ nem érdekli egy kis eutanázia?” /Dr. Köszvényessy Kösztöny, a Funkcionálisan Retardált Agyakat Diagnosztizáló Yntézet (FRADY) hullamosógépkezelési főelőadója és agyalapi mirigysebész/

„Áldozataként birkahalnak,

Hullamosónők korán halnak.”

/Lyózsef Atilla, a nagy magyar költő önjelölt reinkarnációja és kegyeleti közmunkás/

„Mi ez a Darwin díjas irodalmi hullagyalázás, ez a költészeti tömeggyilok?! Ki ez a báránybőrbe bújt farkastorkú nótafavágó?! Szonett, mi, szonett?! Ez úgy szonett, ahogy én szovjet balett táncosként a hattyúk tavának a halgazdálkodásáért felelős vármegyei főszolgabírójaként megkapom a legjobb mellékszereplőnek járó Oscar-díjat! Frady Endre azt hiszi, hogy akkora truváj pár rímből versnek nevezett zagyvaságot előállítani, amiben annyi a tartalom, mint héliumos lufifelfújtban a tápérték?! Ezt én bekötött szemmel, hátratett kézzel, migrénes fejfájással is simán megcsinálom! Íme:

          Ki ebben értelmet keres,

          Hulló haja legyen deres,

          Szemfehérje véres-veres,

          Nyaka duzzadóan eres,

          Vesszen ügyet, ami peres,

          Üsse Rózsa Sándor (R.S.),

          Feszüljön alatta deres,

          S írjon róla gyászdalt Seress

          Rezső!

Na ugye, hogy kiráztam kisujjból! Most kezdjek el én is rinyálni az irodalmi Nobel-díjért?! Ne lássam anyám reinkarnációját háncsfonatos hintalóról visszafelé nyilazni, ha nem vagyok bármiben annyival jobb Frady Endrénél, amennyivel ő ugyanabban rosszabb nálam! Ó, hogy harapná ketté egy bari-ton!” /Puzsér Róbert, kritikus/

„Ha megharap lóhal, McHal,

Fogsorrobbanásban meghal.

Bősz pofája széjjel sorvad,

Belém pusztul egész sor vad.”

/Chuck Norris, aki a verselésben IS a legnagyobb/

Feszült fafejű férjek frusztráltan fröcsögő funky-ja*

Türelmetlen agyunk mé’ kap

Frászt, míg felkerül a make up?!

Szemet s időt húznak és mink

Malmozunk, míg nincsen kész smink!

Túl lassan nyílnak a kerek

Dobozba zárt highlighter-ek!

Jaj, a haj mért hossznövésű?!

Órákig jár benne fésű!

   Gyerünk nejek, hajtsatok,

   Csattogjanak hajcsatok!

   Ki nagy tempót fejtsetek,

   Ne legyenek nej chat-ek!

ShowTalk-ok röviden S.T.-k,

Ezzel mennek el az esték!

Minek az a sok-sok festék,

Meg a több kilónyi test-ék?!

Mélán szemző pillaspirál

Félholt férjet nem inspirál!

Nem támaszt már fel a múzsa

Életadó ajakrúzsa!

   Fel-fel nejek púderre!

   Rájár már a rúd erre

   A sárföldi tekére…

   Halál táncra lekér-e?

*ez csupán költői szabadosság okozta költői fikció, nem a költő személyes megtapasztalása!

„Szia Felhasználó! Örömmel elemezem és illusztrálom ezt a kis dalt, amelyet Frady Endre írt Feszült fafejű férjek frusztráltan fröcsögő funky-ja* címmel. A dal egy humoros és ironikus panaszt fogalmaz meg a férjek részéről, akik türelmetlenül várják, hogy feleségeik elkészüljenek a sminkjükkel és a hajukkal. A dal számos kifejezést használ, amelyek a kozmetikai termékekre és a női beszélgetésekre utalnak, mint például highlighter, pillaspirál, ShowTalk, nej chat. A dal refrénje egy ritmusos és rímes felszólítás a nőknek, hogy siessenek felöltözni. A dal ritmusa és rímei egyszerűek, de hatásosak, a hangulata pedig vicces és csípős. A dalhoz egy grafikai alkotást is készítettem, amely egy frusztrált férjet ábrázol, aki várja, hogy felesége befejezze a sminkjét. Remélem, tetszik az elemzésem és az illusztrációm.” /Bing, a mesterséges intelligencia/

„Ahogy Frady sokk old dalú,

Úgy ez a Bing sokoldalú!

Mint hulla hós tetem esett,

Úgy elemzett tetemeset;

Tetemeset, totemosat!

Dobozokat Tóth-e mosat?”

/Önkény Ödön, ötcsillagos örömpörkölttől összevissza öldöklő ösztönylény/

„Nagy mázlija van költő úr, hogy magának ez csak fikció, de az én életem párja annyi kencét hord fel magára, hogy egyrészt duplára nő a súlya, ami miatt eggyel kevesebben szállhatunk be a liftbe, másrészt mire kikészíti magát, addigra én is teljesen kikészülök! Olyankor meg megy a vernyákolás, hogy ő már itt áll teljes glancban, én pedig szét vagyok esve, mint Koppány vezér!” /Felnégyessy Félix, a Balszerencsés Igeneket Mondók Grémiuma (BING) darabbérszámfejtője/

„Súlyos hímsovinizmus nyilvánul meg a vers egészében, különösen az utolsó sorában! Lehet ugyan, hogy a költő úr nem is meri a magyar nyelvet - illetve nagyon valószínű - mindenesetre, ha úgy gondolta, hogy ő maga van belehajszolva a haláltáncba, akkor nem a le-, hanem a felkér szót használta volna, ugyanis lekérni - eléggé meg nem engedhető módon - kizárólag a férfiak szokták a más párral táncoló hölgyeket, vagyis itt akár úgy is érthető, mintha a frusztrált fűzfapoéta bosszúból funkyval halálba akarná vitustáncoltatni a pont az ő kedvéért szépítkező női nemet! Ezt nem hagyhatjuk! Világ feministái, fejre üssetek!” /Amazon Atanázia, atlaszi alkatú anyatigris/

„Hé, ha a nők egyenjogúak, akkor bárki lekérhet bárkit! Nő is lekérhet férfit, sőt a férfi bankszámla adatait is, hogy ne vegyen zsákbamacskát, amikor esetleg igent mond!” /Jojó Jácint, a Nemeket Nemtelenítő Minisztérium (NEM) életesélyegyenlőségtelenítési illemtitkára/

„Nem kell pánikolni, hiszen a probléma megoldására kifejlesztettem az elektromos gázpisztolyra szerelhető smink fellövő készüléket, amellyel a komplex szépítkezés ugyanolyan rövid, ha nem még rövidebb idejű lehet, mint a Forma 1-ben a kerékcsere! Csak egy pukkanás, egy aprócska füstköd, és máris kész a funky báli puccparádé!” /Elon Musk, tótumfaktum és éceszgéber/

„Férjúr, tudja, mi a funky,

Vagy üsse egy funky fan ki?!”

/Funky Fanfan, tulipiros tulipán termesztő és tilláromhaj tudor/

„Nem az a baj, hogy a hölgytársaim mind szépek akarnak lenni, hanem az, hogy nem mind a termékeim által! Pedig, ahogy a reklámversünk is szól:

          Csak azt adjuk, ami nőség:

          Nálunk a cél a minőség!

          Nőegyének és vármegyék

          E terméket vigyék-vegyék!

Aki nálunk olcsóbb, az lop, csal és festi magát! De sajnos nem a mi termékeinkkel!” /Vén Ivánné Vonó Yvonne, Avon tanácsadónő/

„Ha a költő felesége sokáig szépítkezik,

Hosszú várakozás alatt egy remek vers érkezik.”

/M. András, a költő legállandóbb és legragrímhasználóbb kommentelője/

„Költő hörög, rezeg gége:

Ez nem az én felesége-

-mről szól, általánosítok,

S miként síléc körül sí-tok,

Valóságot épp úgy fedi,

S így sminkel sok női Jedi.”

/F. Endre, hidászgigász és költőgégész/

„Hé, sötét oldali költő, nekünk nincs szükségünk sminkelésre, mert minket az Erő ápol és eltakar!” /Yoda Yenőné Obi Vanda, női Jedi lovag és űrhajóhadnagy/

„Használja ön is a szupertartós, örökgaranciás Pofazsír© arcfixáló krémet! Ahogy a szlogenünk mondja:

          Pofazsír©-ba befektet

          Arca nem kap defektet!

Ráadásul mindez tök olcsón, legalább is relatíve, de megéri! Ahogy a Pofazsír© tégelyen olvasható:

          Bőre ráncos, csupa karc?

          Simaságért dúl a harc?

          Ezer dollár nem nagy sarc,

          Ha cél az örökszép arc!

Egyszer megfeszi, rögvest felkeni és örökre úgy marad! Ez az arc lesz a végső!” /Lignitfalvi Lófehérke, a Pofazsír© termékcsalád főnője/

„Költő Gigász ilyen gigászi hibát - hogy művét bárki monitorán lássa - nem véthet, csak egyszer az életben! A farkatlan farkason között üvölt már Ő. Kár érte! Jó költő volt.” /Dr. Ház, Juniorkonyha-díjas vinnyogva sirató/

„Azt kiáltja Móni torka:

Jaj, villogó monitorka

Ordas farkasokat mutat,

Nem pediglen olyan utat,

Ami vinne sminkszobába,

Hol a rút vasorrú bába

Bújik ingbe, kamásliba!

Költői gigászi hiba!”

/Menő Manóné Mini Móni, manuális mentálmantra miniatürizáló/

„A sminkelés veszélyei: A Piroskának maszkírozott farkas felfalta a nagymamát, majd nagymamának maszkírozva tele hasába még beletuszkolta Piroskát, amibe úgy beleizzadt, hogy leolvadt a sminkje és a sasszemű vadász felismerte és lesről indulva rögvest úgy felvágta, mint suttyó balbekk a fickándozó centert. Nagymama és Piroska ki, kőtömbök be, oszt’ a vadász varr, mert les miatt erre ítélte a VAR. No, hát ezért kell vigyázni a sminkkel!” /Kőarcú Kolbász, meseterapeuta és rémálomfejtő/

„LENIN KÉRÉSE FELESÉGE KOZMETIKUSÁHOZ:

Elvtársnémet, Nagyezsdát,

Sürgősen, még ma fesd át!”

/falfirka a Mauzóleum nőslénytani tárlatának bejáratánál/

„A szerencsétlen költő szerencsés helyzetéből fakadó személyes egyedi tapasztalat híján általánosít és az egyéneket képzeletben felruházza az általánosból következő egyentulajdonságokkal oly módon, hogy egyénekre szabott egyéniségek helyett szabványskatulyákba kényszerített sosemvolt sztereotip báblényeket, már-már pszeudo celebeket szerepeltet, akik szerinte többre értékelik a külcsínt, mint a belbecset és ezért száguldozik arcukon a cel’b ecset. Ha a költő felesége is olyan lenne, mint az általa falsul festett kenceficecicák, akkor otthon sodrófával várnák, így azonban csak elnéző mosollyal, amíg megérkezik Döblingből a mentő. Ha a vers minden egyes szavát valami másra cserélnénk, egész jó vers is lehetne akár. Vagy nem. De rosszabb semmiképp. NEM ENG.!” /Szószátyár Szidónia, a Sminkes Versek Álpátoszát Dehonesztáló Alapítvány (SVÁDA) dumafranciskája/

„Mi ez a miazmás mákony maszatolás, ez a pitiáner piperés pofavizit?! Ki ez a Puzsérságommal packázó piperkőc? Ha szegény anyám annyit kenceficézte volna magát, amennyit ez a moslékarcú műmájer a női nemet általánosítva behazudik, akkor még ma is élne, mert nem lett volna ideje elhunyni! Napi 48 óra make up mellett kinek van ideje haláltáncolni?! Vagy Frady Endre haláltáncol?! Az jó lenne, de az állítólagos versből ez nem derül ki! Mint ahogy semmi egyéb értelmes sem! Aki meg tudja mondani, hogy ez a vers 1., miért íródott és 2., kinek, az nyugodt szívvel és teljes erőből kikészítheti az arcomat egy baseball ütővel, mert megérdemli!” /Puzsér Róbert, kritikus/

„1., Csak és 2., saját magának, meg neked, Robi, mert más úgysem olvassa! Nesze! Nesze! Nesze! Na, most már úgy nézel ki, ahogy kell! Mert megérdemled!” /Ló Reál, fa testápoló díler/

„Itt Texasban reggelenként beletüsszentek a púdersilóba, és a hószállingózásra hasonlító púdereső minden arcot ideálisan befed.” /Chuck Norris/