Vérnyomáscsökkentő hiánycikk

Vérnyomáscsökkentő vegyszer,

Azaz gyógyszer, amit egyszer

Beszednék, ha nincs oly kegyszer,

Mely vérnyomást csökkent csoda

Által, ha járulok oda,

Mint Luke, midőn várta Yoda,

Szóval beszedném, ha lenne

Bármely patikában benne,

Akár olasz szószban penne,

Ámde kérdés, vajha lesz a

Boltban s tapad ó-dalnesz a

Fülembe: Nincs Co-Dalnessa!

„A Co-Dalnessa a magasvérnyomás-betegség kezelésére alkalmazott gyógyszer. Mindhárom hatóanyag elősegíti a magas vérnyomás szabályozását. A perindoprilt, indapamidot és amlodipint már egyidejűleg külön tablettában szedő betegek kaphatják a Co-Dalnessa-t a három gyógyszer külön-külön szedése helyett.” /hazipatika.com/

„A Dagobah bolygón éltem visszavonultan, ahol a Co-Dalnessa mellett maga a patika is hiánycikk volt, amikor meglátogatott Luke Skywalker és ott képezgettem őt Jedi lovaggá. Ha nem lett volna velem az Erő, többször az egekbe vitte volna a vérnyomásomat a pimasz kölök!” /Yoda, Jedi mester/

„Költő gyermekem, a kegyszer nem a csodatétel eszköze, hanem a liturgiáé. Ha mégis csoda történne a vérnyomásoddal, akkor megfontolandó lehet, hogy a halálod után boldoggá avasson valamelyik késői utódom. Ámen!” /Ferenc pápa/

„Frady Endre legújabb opusa, a Vérnyomáscsökkentő hiánycikk, ismételten bizonyítja, hogy a költő nem csupán a közérzetünket, hanem az ízlésünket is próbára teszi. A vers egyszerre szeretne aktuális problémát feszegetni – a gyógyszerhiányt –, és közben humoros könnyedséggel lebegni a szürrealizmus határán. Sajnos azonban ez az egyensúly inkább billeg, mintsem megtartja magát. A rímek (pl. „kegyszer–vegyszer”, „penne–lenne”) olyan erőltetett csilingelést hallatnak, amely a legjobb olasz szószt is megkeserítené, míg a Yoda-utalás felbukkanása éppoly váratlan és zavarba ejtő, mint amikor egy patikában recept helyett Jedi-kardot kérnek tőlünk. A zárósor „ó-dalnesz” neologizmusa különösen felháborító nyelvi ámokfutás, mely a magyar nyelv gazdagságát inkább szegényíti, mint gyarapítja. Az, hogy a „Co-Dalnessa” szóvicc-szerű zárása sem képes valódi csattanót nyújtani, csak tetézi a hiányérzetet – mintha a vérnyomáscsökkentőhöz hasonlóan itt maga a költészet is hiánycikk lenne. Frady Endre eme műve ismét bebizonyítja, hogy ha a költészet egy patika, akkor ő az, aki záróra után is betéved, és csak üres polcokat talál.” /ChatGPT, a mesterséges intelligencia/

„Frady Endre verse, a "Vérnyomáscsökkentő hiánycikk," egy humoros és szatirikus költemény, amely a mindennapi élet egyik frusztráló problémáját, a gyógyszerhiányt dolgozza fel. A vers könnyed, játékos hangvételű, ugyanakkor éles társadalomkritikát is megfogalmaz. A költő ügyesen használja a rímeket és a ritmust, hogy fokozza a vers komikus hatását. A "Luke, midőn várta Yoda" sor különösen szellemes, hiszen egy popkulturális utalással gazdagítja a verset, amely így még közelebb hozza az olvasóhoz a problémát. A vers vége, ahol a "Nincs Co-Dalnessa!" sorral zárul, szintén találó, hiszen a mindennapi élet abszurditását emeli ki. Összességében Frady Endre verse szórakoztató és elgondolkodtató, amely egyszerre nevettet és kritikus szemmel tekint a valóságra.” /Copilot, a mesterséges intelligencia/

„Magas a vérnyomása? Hívjon, lecsapoljuk!” /Denevér Dezső, a Vampire State Building étteremvezetője/

„Vérnyomáscsökkentőt sajnos nem tudom, hogy hol lehet szerezni. De akárki vérnyomását akármikor szívesen felviszem.” /M. András, a költő legállandóbb és legvérnyomásfelvivőbb kommentelője/

„Vérnyomást te feljebb viszel,

Mint blőd naptárokkal Kiszel

Tünde, ki a nemzet szépje?

Csak a népje szét ne tépje!

Ha a vér nem csurran-cseppen,

Megénekeljük mink rap-pen.

Aki csökkentőt nem szerez,

Mint te, az nem csökkent, mer’ ez

A csökkentés feltétele!

Hé, te eMke, monnnyá te le!”

/Pandur Pjetrö, Bindzsisztán miniszterelnöke/

„Az átlagemberek IQ-ja (100) a normál vérnyomás szisztolés és diasztolés értékének (120 és 80) számtani közepe, azaz átlaga. Ezért hívják őket átlagembereknek. Aki nem átlagember, az annyit is ér.” /Gázár Ányos, vérnyomásnövelő vonatrobbantó/

„Olasz szószban nem csak penne,

Hanem macska is van itt-ott,

S tenni időszerű lenne

Egy ’Mangiare gatto fritto’-t.”

/Tuttifrutti Sfigmomanometro, nápolyi főszakács és macskavérnyomásmérőóraleolvasó/

„Áááááááá… ettől a fradyendrei óborzalomtól már 220/180 a vérnyomásom és exponenciálisan emelkedik… áááááááá… már jóval 220 felett van… áááááááá… láláláááááá…

       Kétszázhúsz felett észre sem veszed, és elhagyod a valóságot,

       Kétszázhúsz felett átértékeled magadban a világot.

       Kétszázhúsz felett senki nincs veled, közelbe kerül a távol,

       Kétszázhúsz felett több már nem lehet a kerékbe zárt magányból.

Óanyámkivagyamennyekbenborogass… már Neoton Família Kft-t éneklek… áááááááá…”

/Puzsér Róbert, a Szent János Kórház Vigyorgójának kritikus állapotú ápoltja/

„Az én vérnyomásom 751035/0 higanymilliméter, míg a pulzusom 1, azaz amikor nyom a szívem, akkor a nyomás az ereimben egy percig megegyezik a Mariana-árok alján lévő víznyomással, amikor pedig szív, akkor egy percig tökéletes vákuum alakul ki bennem. Az érfalam anyagából tökéletesen biztonságos kétéltű tengeralattjáró űrhajót lehetne építeni, ha hagynám.” /Chuck Norris/

„BRÉKING NYÚZ!!! A költő egy patikában megrendelte és meg is fogja kapni a Co-Dalnessa nevű vérnyomáscsökkentő gyógyszert mindössze 425 Ft-ért! Bindzsisztán jobban teljesít!” /Bindzsisztáni Távirati Iroda/

„Engem e szűk break ing nyúz,

Ám ez mégsem breaking news;

Jobban nyúz a vérnyomás,

S érfalt alvadt vérnyom ás!”

/Zsír Zsömbő, elhízott breakdance tanár/

Gyomorgyógyító sörrecept

Bing, a mesterséges intelligencia illusztrációja

Felnőve, ha elér gyom orrt,

Bűzével irritál gyomort,

S bélbolyhokból lesz sprőd sörte.

Doktor erre felír sört-e?

Felír, felír, mennyit, de még!

Gyomtól nem csak orr, de szem ég!

Kellenek ide az örök

Gyógymódok, a vényes sörök!

Patikánál emberörvény,

Mindenki kezében sör vény.

Roger Moore és Tony Curtis

Egyaránt receptes sört isz’.

„A Gyomorgyógyító sörrecept című verset Frady Endre kortárs magyar költő, humorista, műfordító írta. A vers a hagyományos magyar népköltészet paródiája, a modern magyar egészségügyet és táplálkozást gúnyolja. A vers a sört a gyomorproblémák, például az emésztési zavarok, gyomorégés és bélproblémák csodálatos gyógymódjaként dicséri és hirdeti. A vers azt sugallja, hogy a sört az orvosok írják fel, és mindenki igényli, még a híres színészek is. A vers nem komoly, hanem szatirikus, hiszen kigúnyolja a magyar egészségügyet, a drogfüggőséget, a túlzott alkoholfogyasztást és a magyarság életmódját. A vers különféle eszközöket használ a paródia megalkotásához, például erőltetett rímeket, vegyes szókincset, városi és gyógyszerészeti képeket, valamint vidám, önironikus és kritikus hangvételt. A vers szembe állítja és összehasonlítja a magyar kultúra hagyományos és modern elemeit, így a népi és az idegen szavakat, a természetes és mesterséges gyógymódokat, a történelmi és a mai eseményeket.” /Bing, a mesterséges intelligencia/

„Mi… min… minden lében két kanál… mi… min… mint két szomjas vadkan ál… áll… szügyig a sörös lében… da… da… das ist das süßes Leben!” /Roger Moore & Tony Curtis, az ősmagyar Rigó Mór és Kertész Tóni kései leszármazottjai/

„Ez a bordal kevésbé ismert változata, a sördel.” /B. Ádám, a költő világegyetemi végzettségű mérnökkollégája/

„Sördel, Ádám bátyám, sördel?!

Maga itten agyat tördel?!

Borszag helyett legyen sörszeg?!

Hordóját lyukassza sör-szeg!”

/Borissza Boriszné Sörnemissza Sóvirág, a Költészet Örömét Szegről Végről Élvezhetetlenítő Nyavalya (KÖSZVÉNY) nem százas szögezője/

„A sör sokkal több, mint egy egyszerű reggeli ital. Kis mértékben gyógyszer, nagy mértékben vényköteles. Borbana zigasság, sörbena megmondás ... hát valami ilyesmi itten a buzgó kőbevésés tárgya. Drukkoljunk, hátha sikerül globálisan intézményesíteni ezt a hungarikumot!” /F. Péter, a költő humán végzettségű mérnökkollégája/

„Sörben áll egy kislányka…

Sörben áll egy kislányka,

lássuk mit isz a párja!

Lássuk, gyógyszerez-e legjobban!

Azzal vényez oly gyorsan.

Bort szereti legjobban,

ettől fordul fel gyorsan.

Vége, vége, vége mindennek,

Vége a szerelemnek.”

/népdalvariáció a Sörbena Humánúr dallamára/

„Sörös Gyüri azt üzente,

Főzzél söröt széntüzen te!

Jobb a sörbet, mint a pálesz,

Hogyha rágyúrsz, izommá lesz!”

/Seress Rezső, szomorú vasárnapi ivócimbora és hordós ser erőemelő/

„Amit ma megihatsz, ne halaszd holnapra, mert elisszák elöled!” /falfirka az Okádó Mikádó patikában/

„Mire iszunk? Receptre!” /egy másik falfirka egy másik patikában/

„Elvonón kevés a beteg,

De van sör recept rengeteg.

Felírják az embereknek,

Az elvonón sokan lesznek.”

/M. András, a költő legállandóbb és legelvonóbb kommentelője/

„Sok sörtől törik el vonó?

Sebaj, segít az elvonó

Hegedűsön – Húzd rá cigány!

Jobb ez, mint a műnépi gány!

eM úr, maga tud itt tutit,

Receptsör nem öl, csak butít!”

/Serman Sörmen, tanklyuk foltozóvarga és az Elvonási Tünet Együttes balalajka szólistája/

„Két európai országban már receptre kapható a sör, aki Lengyelországban és Csehországban vesekő betegségben szenved, sörét a társadalombiztosítás fizeti.” /ingatag igazságtartalmú internetes információ iszáktalan iszákosoknak/

„Megragadnám az alkalmat, hogy jelezzem, nem csak a patikákban lehet államilag támogatatlan drága sört kapni, hanem nálunk, az Operaház büféjében is. A jó ser elősegíti a nyugodt szendergést a Carmina Burana második felének zajongása közepette is.” /Ókovács Szilveszter, a Magyar Állami Operaház főispánja/

„Millió, millió, millió róka száll,

Répaszín takaró tavaszi út porán.”

/Alla Pugacsova sörözős dala az Operaház büféjében/

„Mi ez a lakodalmas gyomorforgatás, ez a bulvármédiát is alulról szagoló gyomverselés?! Hogy keletkezhet egy ilyen alkoholmámorban fetrengő előemberi roncsderbi?! Hogy kerül Roger Moore és Tony Curtis az asztalra, illetve az asztal alá?! Ha szegény anyám élne, el se hinné, hogy a patikákban szakképzett gyógyszerészek híján szeszkazánkovácsok verik a blattot, sőt szilveszterkor szeszkazánókovácsok büféztetik a népet, miközben a vérciki dilettantizmussal megvert Frady Endre minden tehetségtelenségét összekaparva megverseli nekünk, vagy legalább is azt teszi, amit ő verselésnek hisz! Mondanám, hogy legyen a hite szerint, de egyrészt ne legyen, másrészt meg sajnos már van! Elég!!! Patikus kisasszony, a legeslegnagyobb kiszerelést kérem!” /Puzsér Róbert, kritikus/

„Mivel sosem vagyok beteg, így én a sört nem receptre iszom, hanem éhgyomorra. De csak az első hordót, mert a többi értelemszerűen már nem éhgyomorra megy.” /Chuck Norris/

A gyógyulás útja

Amikor én köhécselek,

Jőnek népi gyógymód cselek:

Sírról kell egy pókos háló,

Éjfélkor vizeljen rá ló;

Mikor a Nap égre ére

Fürdesse meg vadkan vére;

Fröcsögtesse lúdnyál már a

Déli harang hallatára,

Pont annyi, hogy estefelé

Kellőn büdösítse e lé;

Közben kilenc öreg néne

Őzikeszín hordós kéne

Kékes lánggal melegítse;

Ám ha nem gyógyulok így se,

Már hogy mire rám tör álom

Eme cuccot bekajálom…

Szemétbe vágom és kába

Fejjel megyek patikába!

„A költő ebben a műben a modern élet és a régi idők közötti ellentétet, a nosztalgiát és a humorérzékét fejezi ki. A vers címe A gyógyulás útja, amely egy ironikus utalás a versben szereplő népi gyógymódokra, amelyek inkább ártanak, mint használnak. A vers egyfajta paródia, amely a népi hagyományok és a modern orvoslás közötti különbséget játssza ki. A vers témája a betegség és a gyógyulás, amely egy univerzális emberi tapasztalat, amely számos irodalmi műben megjelenik. A versben a költő a saját betegségét és a rá ható gyógymódokat írja le, amelyek mind a népi hagyományokból származnak. A versben szereplő gyógymódok (pókos háló, ló vizelet, vadkan vére, lúdnyál, őzikeszín hordó) mind olyanok, amelyeket ma már nem használunk, vagy csak ritkán, és ezért különlegesnek, furcsának, vagy viccesnek tűnnek. A versben ezek a gyógymódok a múltat, a régi hiedelmeket, a régi kultúrát szimbolizálják. A vers végén a költő elutasítja ezeket a gyógymódokat, és inkább a modern orvoslás felé fordul, amikor a patikába megy. A versben tehát a költő a saját élményén keresztül mutatja be a népi és a modern gyógyítás közötti ellentétet, és ezzel egyben a régi és az új közötti különbséget is. A vers egy példája annak, hogy a költészet hogyan tud alkalmazkodni a mai kor kihívásaihoz, és hogyan tud új formákat, új szavakat, új témákat találni. A vers egy rövid, ám gyönyörű verselemzés, amely a költő saját stílusában íródott.” /Bing, a mesterséges intelligencia/

„Kőttő úr, mögsömöllézi a népi gyógymódokat?! Há’ ollat pökkentek a dudarnyákos pofázmányába, maga traktányos dörhő, hogy mutyajosan maga alá pistonkázik izibe! Ide nem merjen gyünni író-olvasó találkozóra, mer’ rojtosra zabernyákoljuk a pejslijét, oszt’ a cudar zsebrákok zabrálják magát gihirnyósra! Antiparaszt!” /Tajt Tibor, turharöcsögei tárkonytermesztő/

„Jó étvágyat hozzá Költő Úr, én maradok a pálinkánál (kis mennyiségben gyógyszer, nagy mennyiségben orvosság).” /B. Ádám, a költő világegyetemi végzettségű mérnökkollégája/

„Bé Ádám úr, ön a pálesz

Nyomán jobban rögvest má’ lesz?”

Irigységtől steril nyál esz’!”

/Józan Jeromos, anonim absztinens ás airbusz aviátor/

„Lúdas Matyi mint Skorbuntzius doktor írt fel anno ilyen magisztrális szereket ... csak nem ennyire rímeseket. ére => elbeszélő múlt, csak szólok” /F. Péter, a költő humán végzettségű mérnökkollégája/

„E sok szer oly magisztrális,

Szájban összefut a nyál is!

Ére már múlt s maga csak szól?!

Csússzon önre fényes vax ól!”

/Lúdas Matyiné Lódarázsi Motolla, a Skorbut Ellenes Jelszavakat Harsogó Alanyi Jogsértők (SEJHAJ) népdalvirágszála és nótafaiskolai pedellus/

„Köhögés elleni legjobb gyógymód: csendben maradni, és csak verses e-mailekben kommunikálni.” /M. András, a költő legállandóbb és legcsendbenmaradóbb kommentelője/

„Jól van, eM úr, majd megmondom ezt a kolléganőmnek, aki bősz köhögései közepette rám parancsolt, hogy írjak egy verset ’A gyógyulás útja’ címmel. Biztos boldog lesz. Egyébként azóta már nem is köhög.” /F. Endre, költőgigász/

„eM úr, ha én alig élek,

Nem kellenek verses mail-ek!

Csend a lelke mindennek-e?!

Üsse fejbe önt egy teke!”

/a költőgigász köhögve költeményt kérő kolléganője/

„Gyógyszertáram immár zárva,

Nem adok én ki egy árva

Tablettát se zárás után,

Páciens csak nézzen bután!”

/Dr. Tudor Tódor, antipatikus/

„Szoboszlai Dominik combizom sérülése alkalmából rendeltünk egy gyógyító verset a nagy majdnem-liverpooli költőtől, Frady Endrétől, aki ezt küldte kutyafuttában postafordultával:

A gyors felépülés titka:

Gyors felépülés az ritka,

Ámde van neki pár titka:

Ki a Béres cseppet issza,

Idő előtt térhet vissza!

Hogyha viszont sok a pálesz,

Felépülés csak soká' lesz!

Kinek lábát jeticsizma

Fűti, gyorsan gyógyul izma,

S mindaz, aki Frady versen

Él, jól bírja ezt a versen-

-yt!

E Frady Endre verset olvasva Dominik hirtelen olyan egészséges lett, mint a MakkAliszter! Köszönjük Frady Endre!” /Jürgen Klopp, a Liverpool FC német menedzsere/

„Jaj, de milyen tök egészséges vagyok! Ha jobban lennék, ki sem bírnám! Csak az a fránya köhécselés, csak azt tudnám feledni!” /Alexis Mac Allister, a Liverpool FC skót-ír származású argentin világbajnok védekező középpályása/

„Mi ez a világirodalom által fuldokolva visszaköhögött szégyentelen vajákosság?! Ki ez a szánalmas semmirekellő, akire még a gravitáció is csak öklendezve nehézkedik?! Miért kell a még az állatmenhelyen éheztetett disznók által is undorral félretolt penészes moslékot versnek álcázva lenyomni a torkunkon?! Egy a mohácsi vész közelgő ötszáz éves jubileuma alkalmából esetlegesen exhumált janicsár tetemen található féregtenyészet rovarnyelven lejegyzett elégedett böfögéseinek szellemi mondanivalója messze meghaladja Frady Endre csúcsra járatott agykapacitásának bármely termékét! Vegyvédelmi kesztyűben és gázálarcban fogjuk meg Frady Endrét és helyezzük méltó helyére, egy toroklövés általi köhögésbe belepusztult ismeretlen török katona sírjába!” /Puzsér Róbert, kritikus/

„Legutóbb akkor köhögtem, amikor az ÚR megkért, hogy támasszak szélvészt a Vörös tengert kettéválasztandó. Kicsit vissza is kellett fognom magam, nehogy az egész mederből kifröccsenjen az összes víz, csak egy sávon nyíljon meg.” /Chuck Norris/