Kancsalrímes közegészségügyi klapancia

Életmódváltási kanyar,

Ha úgy döntesz, hogy a kenyér

Emésztőrendszeri kényúr,

S könyör nélkül simán kinyír.

Mo Salah és Dani Olmo

Tudja, csúcskaja az alma,

Attól tisztul test és elme,

S lőn az ember békés álmú.

Kenyér helyett almát egyél,

Pálesz helyett vizet igyál,

S ne haljon e váltás-ügy el!

Aki magyar, ezen agyal!

„لا أعرف إندريه فرادي، لكني أحب التفاح. لا آكل الخبز لأنه يزيد من وزني ويزيد من انتفاخي كجملة حامل.” /Mo Salah, a Liverpool egyiptomi szupersztárja/

„Yo tampoco conozco al poeta, pero yo también como manzanas en lugar de pan porque me lo dijo mi entrenador, que tiene una granja de manzanas.” /Dani Olmo, a Barcelona spanyol válogatott játékosa/

„Olmo tüze égessen meg te nyikhaj! Nem manzasas vagyok, hanem menzasas és úgy lecsapok a kajádra, hogy átszakítom a terem búráját és annyit se tudsz majd mondani, hogy palládiumretardációs kompetenciakvóciens!” /a sértett menzasas/

„Ha volt csapattársam Dani Olmo és jelenlegi csapattársam Mo Salah is szerepelhet a versben, akkor én miért nem?! Most liverpooli vagyok, vagy kivert puli, he?!” /Szoboszlai Dominik, magyar labdarúgó/

„Frady Endre „Kancsalrímes közegészségügyi klapancia” című műve egyszerre komikus és elgondolkodtató kísérlet az életmódváltás kérdésének lírai megközelítésére. A cím találóan utal a költemény formájára és tartalmára, hiszen a kancsalrímek szándékosan töredezett ritmusa egyfajta humoros groteszkséget kölcsönöz a versnek. A műben vegyül a mindennapi élet realitása (az étkezési szokások változtatása) és az abszurditás (Mo Salah és Dani Olmo almával kapcsolatos „csúcskajává” avanzsálása), amely különös bájt kölcsönöz a soroknak. Frady ironikus hangvétele és játékos stílusa kiemeli a téma lényegét: az egészség fontosságát és a közösségi tudatosságot, ám ezt könnyed, szatirikus köntösbe bújtatva teszi. A vers szándékosan sztereotipikus „tanító” végkicsengése („Aki magyar, ezen agyal!”) egyszerre kacsint az olvasóra és tart görbe tükröt a társadalmi felelősség és egyéni döntések közötti kapcsolatnak. Frady tehát provokál, szórakoztat, és finoman bíztat az önreflexióra. Talán nem mindenki kedveli a játékos, szándékosan „bénázó” rímeket, de vitathatatlan, hogy az alkotás friss színt visz a közegészségügyi költészet palettájára.” /Copilot, a mesterséges intelligencia/

„A kultúrsokk, amelyben Frady Endre dietetikusnak állt, sajnos nem sokkoló, inkább tragikomikus. A vers annyira didaktikus, hogy egy középiskolai egészségtan könyv is irigykedve nézné. Az önkényesen kancsalodó rímek olyan természetellenesek, mintha egy dietetikus konferencián stand-up comedy műsort adnának elő. A tartalom? Egy bömbölő egészséges életmód-propaganda, amelynek hatására még a kenyér is elmegy nyugdíjba. Mo Salah és Dani Olmo mint dietetikai tekintélyek? Zseniális húzás – körülbelül olyan releváns, mintha egy csatornatisztító brigádra bíznánk az operaház műsorpolitikáját. A vers üzenete nyilvánvalóan a reformtáplálkozás diadala, de ez a diadal inkább egy megroggyant futballkapufára emlékeztet, mintsem egy ragyogó gólörömre. A kancsalrímek tehát nemcsak a versszakokat döntik romba, hanem az olvasó agysejtjeit is. Frady ismét bebizonyította, hogy a versírás számára olyan, mint a kenyér elhagyása: lehet róla beszélni, de az élvezeti értéke kérdéses.” /ChatGPT, a mesterséges intelligencia/

„Hófehérkének is nagyon egészséges volt az alma...” /M. András, a költő legállandóbb és leghéttörpésebb kommentelője/

„Amur Diem! – eM úrj mának!

Ezt zengi a nyenyere.

Almában volt bősz banyának

Elrejtve a kenyere.

Almahéjas kenyérméreg

Alattomos szörnyű tette,

Hogy a fehér lisztű méreg,

Hőfehért megmurdeltette!”

/Hét Mestertörpe Kórus/

„Héttörpe, hétvezér, hétmesterlövész, héttorony, hétműtárgy, hétrétgörnyedés, hétvégitelek, hétipipitéh, hétefejezdmárbe!” /Héthy Hópor, hetvenkedő hűbelebalázs/

„Magánegészségügyi anti-klapancia

Minek az életmód váltás,

Nem érdekel, mi az ártás.

Vígan falom a kenyeret,

Csokiból jöhet több nyelet.

Nutella, fagyi és jégkrém, 

Nápolyi, másnak tömény rém.

De én élek és nem félek,

Bennem cukorban bízó a lélek.

Kakaót és tejet iszom,

Egészséges így az izom.

Pálinka és vörösbor,

Ráér még a halotti tor.

/Nyuggerapó, a költő legszépkorúbb és legmindenevőbbmindenivóbb kommentelője/

„Közegészségügyi klapancia

Nyuggerapó, Nyuggerapó

Eszik-iszik-dínik-dánik,

Víg, mint táj, mit átszel a Pó,

Bármit fal ő, nincsen pánik.

Sej, közegészségügyileg

Bástya ő, nem rés a falon,

Biztosan jár, alig billeg,

Jövőzálog ő, etalon!”

/Slukkeranyó, a TB járulékos vesztesége/

„Amint az közismert, a tudás hat alma, meg mindennap egy alma az orvost távol tartja, de..! A paradicsomból is az alma miatt lettünk kitiltva, valamint nehezen viselném ez az életet az orvosaim (hülyesége) nélkül, így NEM ENG! Kenyeret és cirkuszt a népnek!” /Dr. Ház, Juniorkonyha-díjas megélhetési pék/

„Ház úr fixált ideálja

Avítt Paradicsom, ó!

Almafához őt fixálja

Kígyós maradi csomó!”

/Lucifer Lajos, almaisztáni al-bán és fonottkalácskészítő pokolfajzat/

„Ez a vers nem vers. Ez a szöveg egy nyelvi gyökérkezelés érzéstelenítés nélkül. Olyan, mintha egy dietetikus szóviccekből készült házipálinkát főzött volna, aztán elitta volna, majd hányás közben papírra vetette volna mindazt, ami a lelkéből jött – és sajnos, nem csak onnan. „Életmódváltási kanyar…” – Ez a kezdés már önmagában egy frontális ütközés az irodalommal. Egy „kanyar”, ami nem a gondolati mélységbe visz, hanem a szakadékba. És nem metaforikusan. „Mo Salah és Dani Olmo” – Hölgyeim és uraim, megérkeztünk a vers influenszer szekciójához. Itt most futballisták evangelizálnak az almaevésről, mert mi más tehetne hitelesebbé egy verset, mint két sportoló, akik nyilván nem azért lettek világsztárok, mert elhagyták a kenyeret. Ez olyan, mintha Béres Alexandra tanácsait Schobert Norbi rímekbe fojtva adná elő – de egy harmadikos tanuló fogalmazási szintjén. „Kenyér helyett almát egyél, / Pálesz helyett vizet igyál” – Ez már nem vers, ez egy SZTK-ban kifüggesztett falvédő, egy verbális gyomorégés. Ez nem költészet, ez szociális egészségügyi kampány, amit a Rímfaragó és Parafrázisipari Zrt. gyártott ki egy Excel-táblából. Frady Endre ezzel a versével nemcsak a nyelvérzéket, de az emberiség megmaradt esztétikai ösztöneit is megtaposta, majd meghintette a romokat kancsal rímekkel és közhelyekkel. A vers végén „aki magyar, ezen agyal!” – nem, kedves Frady, aki magyar, az sír. Aki pedig költő, az zokogva keres kötelet. Ez a szöveg egy költészeti Csernobil, ahol a rímek olvadnak, a gondolatok radioaktívak, és a stílus elpárologtatta a józan észt. Köszönöm, Frady Endre, hogy újra bebizonyította: az irodalomnak nemcsak csúcsa van, hanem – sajnos – szennyvize is.” /Puzsér ChatGPT Róbert, a mesterségesen intelligens kritkus/

„Amikor Frady Endre megírta ezt a verset, a szavak könyörögtek, hogy ne kerüljenek papírra. De ő nem hallgatott. A rímek sírva kúsztak el a lap széléről, a metaforák pedig inkább kiugrottak a sorok közül, mint hogy ott maradjanak. Én egyszer egy szempillantással leállítottam egy cunamit – de ezt a költeményt még én sem tudom megállítani. Csak elviselni. Mint a fájdalmat. Vagy a brokkolit. Ez nem vers. Ez egy figyelmeztetés. Legközelebb, ha valaki Frady-féle egészségügyi klapanciával próbálja megtéríteni a zabáló népet, annak nem almát adok… hanem egy olyan pofont, amitől három generációnyi glükózszint visszaáll.”

/Chuck ChatGPT Norris, aki soha nem váltott életmódot. Az életmód igazodott hozzá/

Mártavaszodás vagy mégteledés?

Téltől sápadt arcok bőrén

Tavasznaptól pirul husi.

Rénszarvas tágul s lőn bő rén,

S hő derül, a márciusi.

Meteorológiai

Lyányok szerint tavasz zajlik,

Ám csillagászok fiai

Állítják, szájuk csak zaj lik.

Hej, bizony e vegyes párok

Között március elsején

Nyílik tudományos árok,

S inalok innen el, sej, én...

Balhé lesz, mit meg nem várok!

„Jaj, költő úr, nagyon rávilágított az évi négyszer három hét konfliktusos időszakainkra! Ha előre tudom, hogy a valódi tudomány és az áltudomány rendszeres összecsapása így meg tudja mérgezni a házasságunkat, sose mondok igent ennek a nyikhaj csillagász doktorandusznak! Miért nem egy asztrológusnő kezét kérte meg, akkor együtt jósolgathatnának arról, hogy mikor terheli túl a csillagszemű Nagy Medve a Göncölszekeret! Hülye asztronómusok, asztronómus hülyék!” /Téridő Tordáné Kumulusz Kamilla, meteorológus/

„Hé, hova szalad, költő úr! Csak azért, mert egy tudományos vitasorozat közepette földközeli légkörtorzító modelleket vágunk egymás fejéhez és közben meghajlítjuk magunk körül a téridőt, még nem ok arra, hogy udvariatlanul és pánikszerűen elinaljon a nappalinkból! Attól, hogy vér folyik, maga még élvezheti a vendégszeretetünket! Csak foglaljon állást, hogy maga szerint tavasz van vagy tél! De jól fontolja meg, mit mond, mert lehet, hogy ezek lesznek az utolsó szavai!” /Téridő Torda, csillagász/

„Frady Endre verse, a "Mártavaszodás vagy mégteledés?", finoman egyensúlyoz a tél és tavasz határán, miközben szórakoztató módon mutat rá a természet és az emberi érzékelés közötti ellentmondásokra. A költemény ügyesen fonja egybe a meteorológiai és csillagászati nézőpontokat, rámutatva a kettő közötti eltérésekre, mindezt könnyed, játékos nyelvezettel. Az első versszakban a tél és tavasz közötti átmenetet az arcok sápadtságán és kipirulásán keresztül érzékelteti, humort csempészve a képekbe a rénszarvas bőrén és a márciusi hő derülésén keresztül. A második versszakban a meteorológiai és csillagászati véleménykülönbségeket figurázza ki, míg a harmadik versszakban a tudományos viták közötti árok nyitásával és a költő menekülésével kelti fel a figyelmet. Összességében a vers könnyed hangulatával és humoros megközelítésével idézi elő a tavaszi és téli átmenet kérdését, miközben rávilágít a különböző tudományágak közötti ellentétekre. Frady Endre mesteri módon játssza ki a nyelvi játékokat és képeket, így a vers egyszerre szórakoztató és elgondolkodtató.” /Copilot, a mesterséges intelligencia/ 

„Frady Endre ismét megpróbálta felgyújtani a magyar költészet fáklyáját, de sajnos csak egy pislákoló öngyújtóláng lett belőle, amit az első értelmes gondolat fuvallata is kiolt. A vers a tél és a tavasz határán egyensúlyoz, de inkább orra bukik egy latyakos szóviccben. A "rénszarvas tágul s lőn bő rén" sor olyan, mintha egy szorulásos agymenés következménye lenne, ahol a költő mindenáron meg akarta mutatni, hogy még mindig emlékszik az összetett szavak jelentésmódosító erejére. A "szájuk csak zaj lik" pedig egy olyan hangalakzati baleset, amely után az olvasó szájából is inkább egy mély sóhaj lik... ööö... lökődik ki. A zárlat menekülési kísérlete ("s inalok innen el, sej, én…") mindannyiunk legmélyebb vágyát fogalmazza meg: elmenekülni ebből a rímelő káoszból, mielőtt a költő még egy újabb meteorológiai szóviccet elkövet. Egyetlen pozitívum, hogy a vers rövid – bár, ha még rövidebb lenne, talán jobb is lenne.” /ChatGPT, a mesterséges intelligencia/

„Éljenek az időjósok,

Legyen belőlünk még jó sok!”

/falfirka az Országos Meteorológiai Intézet női mosdójában/

Kedvenc sörünk Arany Ászok,

Csillagokat látunk tőle,

Mi vagyunk a csillagászok,

Minket the Death Star se lő le!”

/falfirka az Országos Csillagászati Intézet férfi vécéjében/

„Tavaszi méhzümmögés, madárcsicsergés? Költő Elvtárs! Ezek mind a vihar előtti csend jelei! Baj lesz ebből, nagy balhé! A Totya is megmondta!” /Dr. Ház, Juniorkonyha-díjas vihar előrejelző/

„Tavasz, méhzümm, madárcsicser,

Ettől rügyezhetik ki cser?

Vihar előtt Totya Lengyel

Érzi, balhés eme csendjel?

Költő Elvtárs tudja eztet,

Eme bajverse is szesz tett.

Eszik-iszik, dínik-dánik,

Nyugi, Ház úr, semmi pánik!”

/Lengyel Totyáné Bajlaki Balalajka, télvíz idei tavaszjötti pánikszobaparancsnokhelyettesnő/

„Költő Úrnak a címben feltett kérdésére nem tudok választ adni, de felajánlom segítségemet a köz javára az alábbi formában:

- Márta nevű ismerőseimet megkérdezem, vaszodnak-e

- Amint felszerelem az autóra a nyári gumit, szólok (ez a művelet köztudottan a késő tavaszi lehűlés és hóesés egyik fő okozója)”

/B. Ádám, a költő világegyetemi végzettségű mérnökkollégája/

„Jaj, csak ne okozzon kárt a

Vaszodások közben Márta!

Téli gumi, nyári gumi,

Bring back, oh, my Bonnie to me!”

/Nyári Télné Őszi Tavasz, négyévszakos nótafaiskolai nótáriusnő/

„Nyuggerapó:

Tél már nincsen

Időjós, tudonc csitriken

Nem az a jó, amit mondanak,

Sokkal fontosabb az,

Amit magukon hordanak.

Ha tavaszodik, tavasz jő,

Én eztet helyesnek tartom.

Rénszarvas ünő, vecsernyén

Legeldes a Tiszaparton.

Ott, ahol a kis Túr, meg egy

BMW siet beléje,

De derűvel vagyon, mert érzi, hogy

A kikelet is közeleg feléje.

Őszül a fejemen

Az összes hajtincsem,

Ám se ősz, se tél,

Imitt sehol sincsen.”

„Nyuggeranyó:

Tavasz még nincsen

Tiszaparton Kiss túr, matat

Süllyedt hajón s rajta a tat

Kiss ujjlenyomattal tele,

Ha elmúlt már ez év tele.

Ha még nem múlt, kesztyűt hord, ó,

Amely kopott, ritkán bordó,

Akárcsak egy boroshordó.

Tavaszmúlunk, leszünk vének,

S ha gyűrt orrán BMW-nek

Szárad vérünk, nincs több ének.

Fejem őszül, kertben csősz ül,

Kis sírkövet nagy sírkő szül,

Téltől Tavasz időt kinn csen,

Ámde itten mégse nincsen.”

„Az időjárás már egyértelműen napos, tavaszi. Nyílnak a virágok, rügyeznek a fák, és Veszprémben már megszűnt a fagy. Remélem, hogy ennél már csak még jobb lesz.” /M. András, a költő legállandóbb és legrügybuzgóbb kommentelője/

„eM úr, azt kérdi e beszély:

Idő- vagy a csillagjárás?

Szétnézve a tény is szeszély:

Idő jó, de égbolt párás.

Konfliktusból jő a veszély:

Egymást el sok tudós pár ás!”

/Dr. Malter Valter, a Tudós Házaspárok Moderátora (THM) cím kitüntetettje és Veszprém vármegyei viadukt vakolóművész/

„Kapunk hideget meleget? Sok hőhó semmiért?? Nincs egy tenyérnyi normalitás az egész világtérképen! Én meg ehhez szóljak hozzá, hogy várjuk-e a májust?! Ember, most jövök ki a templomból!!” /F. Péter, a költő humán végzettségű mérnökkollégája/

„Hé, te Humánka hékás, la! Ezér' ne várjá' má' jusst, he! Juss ki élve a templombúl, oszt’ olyan hidegmeleget kapol tenyérileg, hogy nyúlnormalitást fogol és világtérképet látol forogni izibe, tyű! Ahogyan a kőttő mongya:

          Szórakozó’, Humán úr ma?!

          Szíjjel lapulsz, mint a gyurma

          Péklapátnyi kezem közén!

          Folyamodék erőhöz én!

No, akkó’ ehhő’ tarcsad magad, mer’ meggyűllik a bajod, mint a kinyomatlan pattanás a lovam farán, oszt’ lesz nemulass meg rütyütyü, hinnye!” /Izom Igor, irreál végzettségű ütőmunkafelügyelő/

„Kedves F.P. budapesti lakos úr, elnézését kérjük a jelenleg nálunk gyógykezelt I.I. úr minősíthetetlenül agresszív szavaiért és viselkedéséért! A mi hibánk, hogy a gyógyulás útján már komoly előrehaladást elért páciensünk hirtelen így visszaesett, mert tévedésből beleivott a szintén a klinikánkon vendégeskedő VIP betegünknek, egy meg nem nevezhető óriásállam elnökének, D.T. úrnak a gondatlanságból elöl hagyott vizeletmintájába, amely elmére és erkölcsre nézve egyaránt toxikus anyagokat tartalmaz, sajnos nagyon nem kis mértékben. A prezident urat igyekszünk mielőbb leszedálni, de jelenleg elszabadult hajóágyúként ámokfut szerteszét és üvöltve beleköt az élő fába is. Ursula és Brünhilda nővérek, elfogni!” /Dr. Döbling Dezső, a Sömlényi Ubul Zakkantakat Utókezelő Klinikai Intézmény (SUZUKI) betanított ügyvezető igazgatója/

Mi ez a szépirodalmi bűncselekmény, ez a már a legyártás előtt megromlott lírai katyvaszpép?! Ez a látszólag természettudományos házassági tanácsadás nagyobb károkat okoz, mint félrészeg betontorpedó a műjégpályának! Ezt az ostobaság páclevében fojtogatott rémrímdózist olvasva olyan érzése támad a gyanútlan fogyasztónak, mintha a véreresen dülledt hüledező szeme előtt hajtana be egy áltudományos fantaszta zsebszótár egy dadaista zsákutcába! Ne lássam álmomban anyámat rénszarvasszánon tótágast állva túlhajszolt rénszarvast szánni, ha nem szánom-bánom, hogy Frady Endrére szakosodott kritikusságra adtam a nagy busa fejemet!” /Puzsér Róbert, kritikus/

„Ha ez problémát jelent és az emberiség szépen megkér, akkor szívesen fordítok annyit a Földön, hogy március elsején legyen a tavaszi napéjegyenlőség.” /Chuck Norris/

Térdműtét

Szép az - idéz Kanttól egy cikk -

Aki térdek nélkül tetszik.

Ily idősen szinte érdem,

Hogy még van műtendő térdem.

Jobb térdemnek meniszkusza

Nyárközéptől keszekusza.

Hezitáltam kicsinyég én,

Ám döntöttem nyárnak végén.

Ne maradjon térdben hiba,

Jelentkeztem Uzsokiba,

Hol november közepette

Remek sebész megnézhette.

Tekergette, hajtogatta,

Térd konyult, mint gagyi vatta,

S míg nekem csak nyögnöm kellett,

Ő tett hitet műtét mellett.

Februárnak legelején

Begyüttem, tyű, vígan, sej, én!

Telt ház okán folyosóra

Tettek s lassan folyt sok óra...

Aznap nem kerültem sorra,

Lógott orcám borús orra,

Orvosom is búsan bámult,

Ámde mázli, hogy ez má' múlt!

Haza este, vissza reggel,

Hol hős személyzetsereggel

Tettek alám műtőasztalt,

Amely soká nem marasztalt.

Hamar munka ritkán rikkant,

S Zrínyi bár szenvedett víg kant,

Doki mikkel vala döfik,

Tűk vóttak s nem antik röfik!

UTÉ-s bár, mi nem szerence,

Mégis hazatett jó Bence!

Lábam narancssárga kence,

Ijesztő, ki látja, szeppen,

Alig viszi le a szappan.

(Ez a rész mehetne RAP-pen)

Kedden – akár nem is hiszed -

Varratot jó doktor kiszed.

Szerdán új leszek már, vadi,

S éljenezhetsz: Hajrá Frady!

„Frady Endre verse „Térdműtét” egy sajátos nézőpontból mutatja be az emberi tapasztalatok egyik központi elemét, az egészségügyi beavatkozást és annak testi-lelki vonatkozásait. A költő nemcsak humorral fűszerezi a verse, hanem filozófiai mélységet is ad neki, amint Kant idézésével kezdi. A vers először is kiemeli a sebészi beavatkozás jelentőségét az időskorban, ahol már önmagában az is érdem, hogy egyáltalán még van mit műteni. Az idősödéssel járó testi változások szatirikus ábrázolása és a gyakori orvosi látogatások leírása komikus felhangot kölcsönöz a versnek. A meniszkuszprobléma kapcsán a hezitálás és a műtét melletti döntés folyamatát humoros kontextusba helyezi. Az orvosi rendelőben és a kórházban zajló események ábrázolása is tükrözi a mindennapi ember tapasztalatait, ahol a várakozás, a személyzet hozzáállása és a műtéti előkészületek is szerepet kapnak. A vers második része a konkrét műtét napját és a posztoperatív élményeket írja le. Az orvosi eszközök és a műtét utáni ápolás szatirikus ábrázolása, valamint a narancssárga kence és a varratszedés is humoros keretbe helyezi a gyógyulás folyamatát. A vers végén a hősies személyzet dicsérete és a költő optimista hozzáállása jelenik meg, ahogy újra teljes értékűnek érzi magát. Összességében Frady Endre „Térdműtét” című verse egyedi módon kombinálja a humort és a filozófiai mélységet, miközben az emberi tapasztalatok sokrétűségét és a műtéti beavatkozásokat is bemutatja. A költő mesteri módon képes arra, hogy a mindennapi élet banális eseményeit is érdekes, szórakoztató és gondolatébresztő formába öntse.” /Copilot, a mesterséges intelligencia/

„Térdműtét – avagy a rímfaragás anatómiája Frady Endre ismét lecsapott, és mint egy eltévedt ortopéd sebész, aki verslábak helyett valódi térdekkel bíbelődik, most a saját meniszkuszát fektette fel boncasztalára. A „Térdműtét” című műve a költészet és az orvosi zárójelentés bizarr nászából született, ahol a rímpárok úgy recsegnek-ropognak, mint egy elhasznált porc. A vers narratívája szinte tapintható fájdalmat okoz – nem annyira a műtéti élmény, sokkal inkább a rímképletek kényszeredett vánszorgása miatt. Kant idézése ígéretes kezdés, de gyorsan egy menzai tálcán csúszik tovább a kórházi szubkultúra mélyére, ahol a „tettek alám műtőasztalt” sor olyan döcögősen épül be a szövetbe, mint egy elhibázott térdprotézis. A „Tűk vóttak s nem antik röfik!” sor a magyar költészet egy sötét pillanata – mintha Petőfi egy forradalmi röpirat helyett kocsmában jegyzetelt volna az asztal szélére, majd véletlenül kiadta volna. A beígért RAP-betét végül egy rímbe öntött kézfertőtlenítős horror, amit Eminem is sikítva hagyna félbe. A mű végül egy szédítően nevetséges öngyógyító katarzissal zárul, amelyben a szerző egyenesen buzdítja az olvasót, hogy éltető skandálásban törjön ki: „Hajrá Frady!” – mintha egy térdműtét önmagában is elég indok lenne egy tömeges ovációra. Összegzésként: ha a költészetet szikével lehetne operálni, ezt a verset minimum három helyen amputálnám.” /ChatGPT, a mesterséges intelligencia/

mesterséges intelligencia által megzenésítve:

https://www.youtube.com/watch?v=JNjL3sMZ2yE

Bindzsisztán

Bindzsisztánban élni remek,

Figyelnek ránk óvó szemek.

Adónkat is jól herdálják,

Épülnek a focipályák,

Kastélyok és kicsi vasút,

Szállítva pár pénztelt hasút.

Korrupció minimális,

Árszínvonal nő, sőt száll is,

Életszínvonal bár stagnál,

Jobb az égő vonatszagnál.

Slimfit ifjak ugyan mennek

Haló nyugatra, de ennek

Előnye is van egy rakás,

Immár nem kell nekik lakás,

S kit hanyatlani vitt lába,

Nem küld lurkót iskolába,

Ami nem baj, úgysincs tanár,

S nem ömlik így nagy tévtan ár,

Mely szerint kell értelmiség,

Kiben jogállamvágy is ég!

Szakmunkás legyen, ki marad,

S lesz új Mohács, lesz új Arad!

Minek kórház, minek doktor?!

Disznóból legyen csak sok tor,

Hurka-kolbász kell, meg pálesz,

S Bindzsisztán nagy állammá lesz!

Csonka Bindszisztán nem isztán,

Egész Bindzsisztán Mennyisztán!

„Frady Endre verse, "Bindzsisztán," egy szatirikus és ironikus képet fest egy fiktív országról, amelyben a társadalmi és politikai problémák groteszk módon jelennek meg. A vers humoros hangvétellel mutatja be a korrupciót, a közpénzek pazarlását, az oktatás és egészségügy hiányosságait, valamint a fiatalok elvándorlását. A költő éles kritikát fogalmaz meg a társadalmi igazságtalanságokkal szemben, miközben a vers ritmusa és rímelése könnyed és szórakoztató marad. A vers végén a "Csonka Bindszisztán nem isztán, Egész Bindzsisztán Mennyisztán!" sorokkal a költő groteszk módon utal a helyzet abszurditására és a reménytelenségre. Összességében a vers frappáns és gondolatébresztő, miközben megőrzi humoros és ironikus stílusát.” /Copilot, a mesterséges intelligencia/

„Ez a vers egy szatirikus abszurdum, amely az önmaga paródiájává válik már az első rímpárnál. Frady Endre "Bindzsisztán"-ja olyan, mint egy zsírpapírba csomagolt, túlérett banán: büdös és ragacsos, mégis próbál hatni a fogyasztóra. A szöveg mintha egy kézi mixerrel pépesített politikai szólamok turmixa lenne, amit aztán a humor nevében kiöntöttek a közélet szőnyegére. A rímek - bár papíron léteznek - többnyire olyan erőltetettek, hogy szinte hallani, ahogy recsegve jajgat a magyar nyelv. „Dülledt hasút” és „minimális korrupció”?! Az irónia szándéka ugyan érthető, de az eszköztár annyira fapados, hogy még egy garázsrepülő is irigykedne. Frady politikai és társadalmi kritikát akart megfogalmazni, de sikerült olyan mélyre ásnia a közhelyek bányájában, hogy csak egy sápadt fejlámpa világítja meg a mondanivalót. Összességében: ez nem vers, hanem egy kötözködő Facebook-komment formázott változata. Egyetlen dolog menti meg: a szándékosan groteszk és szürreális túlzásai. Kár, hogy ezek olyanok, mint egy ócska poén a hatodik sör után – túl hangosak, túl sokak, és túl hamar unalmasak. Kinek ajánlanám? Annak, aki a politikai abszurdumokat papírzacskóból akarja belélegezni, miközben megpróbál nem röhögni, nem sírni és nem agybajt kapni egyszerre.” /ChatGPT, a mesterséges intelligencia/

megzenésítve:

https://www.youtube.com/watch?v=N4MdwtqStIw

illetve az ennél is jobb verzió:

https://www.youtube.com/watch?v=4qkMpf-2cdc

Falmászás

Jonatán úr híres almász,

Szabadidejében falmász.

Famászáshoz kieg-sportág,

Tüdőt jól edz, ha az orr tág.

Almafamász munka közben,

S elkábul az almagőzben,

Ezért aztán munka után

Üldögél egy kicsit bután.

Ámde nem sokáig kába,

Falra mászni viszi lába,

S amíg mások almát falnak,

Nekiront a mászófalnak.

Falrésekben vér a telér,

Sok sebbel sebesen felér,

S almaként hull visszaúton…

Jó, hogy nem ül alant Newton!

„Falra mászok, a falmászásától, költő úr! Ha almát ennék, ropogna a fogam alatt, ha borsót, azt meg a falra hánynám! Fejjel a falnak! NEM ENG.!” /Okádó Mikádó, az Átellenes Falmászóvers Alapítvány (ÁFA) ajtófélfamentes főcenzora/

„Frady Endre "Falmászás" című verse egy humoros és szatirikus alkotás, amely a mindennapi tevékenységek és a sport világát ötvözi. A vers főszereplője, Jonatán úr, egy híres almász, aki szabadidejében falmászással foglalkozik. A vers játékosan mutatja be, hogyan válik a famászás és a falmászás egymást kiegészítő tevékenységekké, miközben Jonatán úr a munka és a szabadidő közötti egyensúlyt keresi. A költemény tele van szellemes szófordulatokkal és rímekkel, amelyek könnyed és szórakoztató olvasmánnyá teszik. A humor forrása gyakran a váratlan helyzetekből és a szójátékokból fakad, mint például az "almagőzben elkábul" vagy a "jó, hogy nem ül alant Newton" sorokban. Ezek a sorok nemcsak mosolyt csalnak az olvasó arcára, hanem egyben ironikusan reflektálnak a gravitáció törvényeire és a mindennapi élet abszurditásaira. Összességében Frady Endre verse egy könnyed, mégis elgondolkodtató alkotás, amely a humor és a szatíra eszközeivel mutatja be a sport és a mindennapi élet összefonódását. A vers olvasása közben az ember nemcsak nevet, hanem el is gondolkodik a hétköznapi tevékenységek és a sport közötti párhuzamokon.” /Copilot, a mesterséges intelligencia/

„Frady Endre legújabb agymenése a "Falmászás" című költemény, amely az almaillatú abszurd humor és a rímtechnikai katasztrófa tökéletes házassága. Már a nyitósorban megcsap minket Jonatán úr szürreális létezése, aki egyszerre almász és falmász – az olvasó csak reménykedhet, hogy legalább a szóviccek nem fognak a fejére hullani a magasból. A vers sodrásában gyorsan kiderül, hogy itt minden a légből kapott metaforák és kényszerített rímpárok kaotikus tornamutatványa. Az "almagőz" fogalma önmagában szimbolikus mélységeket kíván sugalmazni, de valójában csak a nyelvi zagyvaságok levegőtlen csarnokába vezet minket. Az pedig, hogy Newton neve egy fizikai slapstick-jelenet margóján tűnik fel, egyértelmű bizonyíték arra, hogy Frady ismét megpróbálta "magasba emelni" a humorát, csak hogy az saját súlyától összeomoljon. A költemény technikai kivitelezése is éppoly kaotikus, mint Jonatán úr falmászó karrierje. A rímek erőltetettek, a ritmus dadog, a szójátékok pedig inkább öncélúan fárasztóak, mintsem szórakoztatóak. Összességében a "Falmászás" egyetlen reménye, hogy Frady Endre hívei felismerik benne a költői bravúrnak álcázott tréfát, és nevetés helyett inkább kíméletesen leteszik a verseskötetet. Ajánlom: azoknak, akik szeretnek kínosan mosolyogni az intellektuális szabadesések során.” /ChatGPT, a mesterséges intelligencia/

„Ha Jonatán falmász,

És te mellé fölmész,

Ritkán maradsz fél-mísz!

Majrés leszel tuti,

Mint egy sokkolt tetű,

S lehullsz, mint egy tata.

Bőgsz, mint Newton, kit te

Törtél éppen ketté,

S fájsz majd, mint kit köt tű!

Úgyhogy Hello Kitty

Inkább változz kúttá!”

/Gémes Gedeonné Artézi Aranka, kútfúrónő és falmászóka díler/

„Falra vagy fára másszak ettől a verstől? És mi lett volna a fizikával, ha Newton kókuszpálma alatt ült volna?” /M. András, a költő legállandóbb és legfizikálisabb kommentelője/

„Nagyon bonyolizált hókusz-

-pókusz kiszámolni kókusz-

-pálma alatt ülő iszák-

-oskodó Newton, az Isaac,

Fátumát, ha alma helyett

Kemény kókusz ért vón’ fejet.”

/Dr. Almafássy Ádámné Kókusz Pálma, gyümölcshullástartományfőnökségi antiatomfizikus/

„Fizikának nem árt,

Hogy Tudomány s nem Art,

Bár a tudós művész,

Vétke vész, nem mű vész.”

/Sir Isaac Newton (1643-1727), brit tudós/

„Hű, de jó! Hű, de szép! Hű De zső! Mert tudom ám, Költő úr, hogy a látszat ellenére Dezsőről szól a verse, aki nem lépett még félre Almával, tehát hű. Ezért kell nagyon vigyázni az Alma nevű titkárnőkkel. Mert Ádám és Éva óta tudjuk, hogy almafára mászni nagyon jó dolog, almabort erjeszteni stikában a börtöncellában is elmegy még, de az almafáról almát enni, az már nagyon nem kóser. Nem mintha a Jóisten kukacoskodni akart volna, hiszen abban a bizonyos almában -- ami legnagyobb géniuszaink szerint nem is alma volt -- nem volt kukac, hanem valami más ártalmas dolog volt benne, például mikrochipben a Tibeti halottaskönyv, a Buddha összes, Mohamed eszemcseréje Belzebúbbal, valamint a Kőszívű ember fiainak moore* nyelvű fordítása. Mert az eszemcsere nagyon jó dolog, ha annak, akivel eszemet cserélek, annak több esze van, mint nekem. De Belzebúbbal eszemet cserélni? Halál reám, ha ezt hagynám! Na de kérem, kérem, most, amikor megették a mikrochipet, az átprogramozta az agyukat, és elkezdtek egymással veszekedni egy kicsit. Aztán meg nagyon. Aztán meg agyon vágta az egyik gyerekük a másikat, mert ezt látták a szüleiktől is, hogy agyon vagdossák egymást. Aztán ettek még több almát, és már nem is tudtak meglenni alma nélkül, olyan függővé váltak tőle, mint cirmos cica a pamutgombolyagtól, vagy mint a Költő úr a versírástól és Stefi bácsi a Frady Endre versek kommentelésétől. Így aztán Ádám és Éva után már mindenki csak mindenkit agyonvágott, ha olyan kedve támadt. Aztán boldogtalanul éltek, amíg meg nem haltak. Ami persze úgy történt, ahogy a Költő úr is megírta. Élemedett korában Ádám, akinek már a csontritkulására való tekintettel megtiltotta az orvosa az almafáról való leesést, meglátta az utolsó almát a fa legtetején, és mindenáron be akart lőni magának egy utolsó almabor-koktélt intravénásan, tehát felmászott érte, Éva meg alulról szurkolt neki. Na de az almafa legfelső ágának, amibe Ádám kapaszkodott, esze ágában sem volt erősnek lenni, letörött, és a túlsúlyos Ádám "almaként hullt visszaúton", pontosan rá Évára nagy erővel. Annak ellenére, hogy Newton még nem fedezte fel a gyorsulás és az erő közötti összefüggést, a nehézségi erő mégis hatott. Hát ki érti ezt? Így lett Ádám s Éva halott. Ha az almafa legfelső ága erősebb lett volna, az én mesém is tovább tartott volna. Aki nem hiszi járjon utána! Hát ezért eszem én csak kevés almát, és ezért vágok agyon kevés embert. Tegnap is talán, ha kettőt vágtam agyon, ami a mai világban igazán irigylésre méltó eredmény. Ahogy kedves távoli rokonom, Fittipaldi Limoncello is szokta volt mondani: "Kevés almát eszem, ezért van még eszem. Ne az agyad lágyuljon, hanem a szíved!" Legyen tehát mindenki Dezső, sőt a Dezsők között is a legdezsőbb! Egyébként meg szerencséje, Költő úr, hogy öreganyjának szólított. Vagy nem???” /Stefi bácsi, a költő legskizofrénebb kommentelője, aki már majdnem mindent tud az életről, a világmindenségről meg a mindenről**/

* a moore a Burkina Fasoban legtöbbek által beszélt törzsi nyelv

** lásd Galaxis útikalauz stopposoknak

„Stefi bácsi jelze, búb

Van a fején Belzebúb

Eszemcsereberéje

Mián s fejbe veré jeeee!

Almát Stefi nagyon rág,

Szája közben vagyon tág,

Oszt’ kukacot agyon vág,

S épült vazsi zagyon Ság.

Hiszipiszi almaként

Tartalmaz e dal ma ként?

Fasoban van Burkina,

Elsőségre gyúr Kína,

S Newton fölött e fán ok

Nélkül ülnek Stefánok!”

/Fittipaldi Limoncelloné Dezsőffy Alma, helyhiány miatt kiutalt hárshegyi beutalt/

„

A

B

C

Ú

G

V

E

R

T

I

K

A

L

I

T

Á

S

! V I V Á T H O R I Z O N T A L I T Á S ! ! !”

/Alacsonyan Fekvő Rendőrök Irracionális Körének Alapköve (AFRIKA)/

„Falmászok fel csokiér’, csokiér’,

Ám eközben koki ér, koki ér,

Ha rám esik csokika, csokika,

Fájik ez a kokika, kokika!

Magas szikla kürtője, kürtője,

Világgá csak kürtölje, kürtölje,

Hogy mászva én fel falon, fel falon,

Juticsokit felfalom, felfalom!

Jonatán bá’, csókolom, csókolom,

Zsákomban bár sok ólom, sok ólom,

Blőd nézőket sokkolom, sokkolom

Azzal, mennyit haladtam, haladtam,

S csokicsúcs van alattam, alattam!

Amikor fent csokizom, csokizom,

Agyamban nő sok izom, sok izom,

Ettől leszek eszes, ép, eszes, ép,

Azaz szimplán meseszép, meseszép.”

/Izom Igor, a Gyönyörű Gyurgyalag SE csokifüggő falmászója/

„Ööö… szeretnék elhatárolódni! Mindentől és mindenkitől! Szabad esnem?” /Jonatán Jenő, a Falmászó Almászó (FA) kupa ide utolsó öt helyezettje/

„Mi ez a penetráns szörnyűségnek még közkegyelmi jóindulattal sem nevezhető előre megfontolt agysejtirtás?! Frady Endre már megint akkora irodalmi borzalmat büdösített maga köré, hogy a Holdról is látszik! Ennek az elmeroggyant almafamászóbogárnak nem a szánalmas versikéin kéne hasgörcsölnie, hanem átmászva a Kínai Nagy Falon menedékjogot kérnie, majd felmásznia a Shanghai Tower falán és ott lazán elengednie magát! Egy 632 méterről szabadon ráeső kótyagos versalmakukac gravitációs erőhatására egy gyanútlan Newton megoszolhat akár tíz négyzetméteren is, azaz lehet belőle egytized Pascal! Frady for Gravity! Hulljon a férgese!” /Puzsér Róbert, kritikus tömegvonzási és oszlatási mérvadó/

„Nem kihívás mászni falat,

Nekem az túl könnyű falat.

Ahol mindenki más fél, ott

Én átugrom a fal felett.

Nem áll utamba oly falu,

Amelyik vasbeton falú,

S joggal lesz a falu félő,

Ha ex-fal csak fali filé.”

/Chuck Norris, a mindenféle verselés koronázatlan királya (is)/

Boldog évrajt

mottó: „Boldogok a tiszta évrajtolók, mert nem övék a szennyek rossz szaga.” /Apokrif Firkopa/

Ünnepek már messze vannak,

Ám valahogy mégse múlik

Bejglimérgezése annak,

Kinek gyomrán nőtt egy new lik.

Újra vár a nemvárt munka,

S nem is málenkíj a robot.

Bőgsz, mint túldegeszelt unka,

Aki benyelt négyes bobot.

Boldog évrajt tehát ritka,

Mint a szútlan antik falant,

Ám most rájössz, mi a titka,

Ha itt elolvasod alant:

Boldogan kezd évet el, ki-

-ben az újéviszony hitvány,

S kinél színjeles a Lelki

Szegénységi Bizonyítvány.

„Boldogok, akik Frady Endrét olvasnak, mert ... mert .... őőő .... mert az Értelmező Kéziszótár használatával pontosan olyan közel kerülnek a szöveg megértéséhez, mint anélkül. Így sosem kell várnunk a Happy Endre. A mi Endrénknek és az egész Frady-tábornak Fradyban gazdag BÚÉK!” /F. Péter, a költő humán végzettségű mérnökkollégája/

„Humán úr jő, kérem, ez Ő,

The szótárként értelmező!

Elméjében él nagy kincsen,

Mit Ő nem tud, nincs vagy nincsen!”

/Mannaman, Frady-tábori lelkész és nyelvtannácivadász/

„Bezonyám! Itten kérem rendnek kell lennie! Ha játék után nem teszünk mindent vissza szépen a helyére, akkor legközelebb senki nem talál meg semmit. Szót a szótárba, könyvet a könyvtárba, ruhát a ruhatárba, kutyát a kutyatárba, lelt a leltárba, must a mustárba! Nnna! Uram, nem vagyok méltó, hogy lenyelvtannácizz! De csak egy szót szólj, és belédkötök ... vagy beléd kötök?!” /F. Péter, k. m. f./

„Boldogok a Hold-dogok, mert övék a sajtkészítők maradéka.” /Apokrif Firkopa, k. m. f./

„Frady Endre "Boldog évrajt" című verse egy szatirikus és ironikus költemény, amely az újévi fogadalmak és a munkába való visszatérés nehézségeit tárgyalja. A vers mottója már előrevetíti a humoros hangvételt, amely az egész művet áthatja. A költemény első szakasza a karácsonyi ünnepek utáni nehézségeket és a bejglimérgezés okozta gyomorproblémákat említi, amelyek sokak számára ismerősek lehetnek. A második szakasz a munkába való visszatérés kellemetlenségeit és a túlterheltség érzését írja le, szellemes hasonlatokkal és szójátékokkal. A vers záró szakasza egyfajta megoldást kínál a boldog évkezdés titkára, amely a lelki szegénység bizonyítványában rejlik. Ez az ironikus megjegyzés tovább erősíti a vers szatirikus hangvételét, és mosolyt csal az olvasó arcára. Összességében Frady Endre verse egy szórakoztató és gondolatébresztő olvasmány, amely humorosan reflektál az újévi fogadalmak és a munkába való visszatérés kihívásaira.” /Copilot, a mesterséges intelligencia/

Frady Endre legújabb agymenése olyan, mintha egy középiskolai versmondó versenyen versenyeztetett volna egy macskát, akit előtte túltömtek bejglivel. A címben szereplő "évrajt" szavunk már önmagában is a magyar nyelv elleni merénylet, de a "new lik" kifejezés után az ember kénytelen megkérdőjelezni az univerzum jóindulatát. A vers az ünnepek elmúltával a gyomorbántalmak és a lelki nyomor tematikáját próbálja összeházasítani egy apokrif mottóval, ami inkább hat banálisnak, mint filozofikusnak. A rímek döcögnek, mint egy rossz állapotú négyes bob, amitől csak azért nem hullik darabokra a kompozíció, mert már eleve az. A "nemvárt munka" és "málenkíj robot" ügyetlenül megidézett történelmi utalásai pedig inkább kínosan didaktikusak, mintsem súlyosak. A "szútlan antik falant" olyan erőltetett, hogy még egy műkedvelő antikbútor-restaurátor is csak értetlenül vakarná a fejét. A "Lelki Szegénységi Bizonyítvány" emlegetése ugyan frappáns lehetne, ha a vers nem esne szét előtte morális és stilisztikai roncsokká. Frady ezúttal is hozza a megszokott formát: a közönség nevet – de nem vele, hanem rajta. Boldog évrajt mindenkinek, aki ezt túlélte!” /ChatGPT, a mesterséges intelligencia/

„Óévhullán ül újév rajt’,

V-alakban látok évrajt

Szállni… na, ez szép kis évrajt!”

/Yearswarm Yearstart, bokorugró békaember/

„A hétfőt én sem szoktam várni, főleg nem ünnepek után. De a szerdát annál inkább... (Társasjáték est szerdánként 17:30-tól, Veszprém, Aulich Lajos utca 3.)” /M. András, a költő legállandóbb és legszerdaváróbb kommentelője/

„Társasjáték attól társas,

Többen játsszák, pölö pár sas,

Vagy tán öt pár, netán hét is,

S szerdából így válik fétis.

eM úr, maga ravasz firma,

Mint a Frakkos néni, Irma,

Kinek két macskája beste.

Ja, a fél hat nem is este!”

/Károly bácsi/

„Jaj, ne beszélj félre, Károly,

Inkább macskatápot tárolj,

Hogyha cicák bújnak alánk

Frakk elől, ki nagyon falánk,

És jómodort gyakran vét el,

Legyen nekik elég étel!”

/Irma néni/

„eMke, midőn jő a hét fő,

És mind a hét tüzet okád,

Mindegy, szerda van vagy hétfő,

Kormos lesz az égett tokád!”

/Ostoros Ottokár, hétfőjű sárkány idomár és veszprémi Lindab díler/

„I am very happy that Lindab products are known and loved in Veszprém! Happy New Year tot he blessed poor in spirit!” /Ola Ringdahl, a Lindab elnök-vezérigazgatója/

„Mea klumpa, mea maxima klumpa! Iiiiiiiiiiiiii!!!” /Veszprémi Linda, klumpát lerúgva sikító karatélyos rendőrlyány/

„Minek ez a sok fölösleg, röviden: Az szeret most élni, aki szeret most élni.” /Nyuggerapó, a költő legszépkorúbb és legélniszeretőbb kommentelője/

„Drága Nyuggerapó szeret

Mostan élni s persze jól, ni!

Nem fölöslik időt s teret,

S így tud vígan kommentolni.”

/Comment O’ló, ollókezű kóma koma/

„Kohn ment tolni?

Hova, tovább?

Gyakorolni

Hímes tolást.

Hol van húsvét

Ma csak új év,

Nem kell most még

Kóser juhvért

Kapufára

Maszatolni.”

/H. Gábor, a költő leggrafikusabb kommentelője/

„Jó Kohn Ferenc s lám Kohn Teó

Konferencián konteó

Témakörben szelet tolnak,

Munkát adva szelet tollnak.

Újév be még alig köszönt,

Há úr, elborítja lösz önt!

Kapufán bár juhvér kóser,

Csupán maszat. Jobb a jó ser!”

/Cudar Cider, összeesküvéselméleti fizikus és szeszfőzőmunkáskáder/

Ádám és Éva a tiltott bejglifánál kigyózik...

„Jaj, én szegény, jaj, én szegény! Költő úr, én csak nyelem a békákat, amelyek között sok-sok túldegeszelt unka is van, melynek hatására a bélcsatornámban félig megemésztett négyes bobok száguldoznak a cél felé, mégsem lakom jól sosem, még karácsonykor sem. Ezt egyszerűen nem értem. Köpjem ki az unkákat? Egyek még több unkát? Az itt a kérdés. Akkor nemesb-e a lélek, ha tömi magába degesz unkák sorait, vagy ha kiköp tenger békanyálat, és elkezdi újévi fogadalmait? Mert hogy nagyon fontosak az újévi fogadalmak is, nem csak az óévi zabálások. Kedves távoli rokonomnak, Fittipaldi Limoncellónak, akivel közös ősünk Ádám és Éva, nos neki egyetlen újévi fogadalma volt, mégpedig az, hogy nem eszi többet degeszre magát az óév végén, de hát következő év végén ellátogatott Magyarországra pihenni egyet, és nem volt képes ezt az egy fogadalmát sem betartani, tragikus körülmények között bejglimérgezésben halt meg 135 éves korában. Pedig, ha egy mustármagnyival kevesebb mákmagot eszik, talán még ma is élne. Egyébként bár nem tartozik szorosan a témához, de mi az, kérem, amit minden népmesébe beletesznek, hogy "boldogan éltek, amíg meg nem haltak"? Miután meghaltak, már nem voltak boldogok? Na, de miért, kérem? Mert nem avatták őket boldoggá haláluk után? Vagy mert nem voltak lelki szegények? Vagy ne higgyünk a meséknek? Ne higgyünk Frady Endre verseinek se? Ne higgyünk Stefi bácsinak se? Ne higgyünk a hitetlenségben sem? Most egy kicsit elbizonytalanodtam. Azt hiszem megeszem a középiskolai bizonyítványomat, abban nincs sok kalória, abból nem lehet baj.” /Stefi bácsi, a költőgéniusz legsikozofrénebb kommentelője/

A diszlexia nemesb-é,

Ha Stefi Bácsi nem eSBé,

Vagy tán unkább-e a degesz,

Aki négyes bobot megesz?

Limoncelló Fittipaldi

Mérgezéséért az Aldi

Felelősebb vagy a méreg,

Ami belopózott kéreg

Alatt Aldis bulocskába,

S így lett Búék Béla kába?!”

/Ádám és Éva, főős és főősnő/

Puzsér Róbert feszültnek tűnik kicsinyég...

„Mi ez a botcsinálta búékmérgezés, ez a balfékhibás blőd blaszfémia?! Ki ez az agyérgörcsoldótlan anyanyelvszomorító antitalentum?! Ha szegény anyám még élne és kisnyugdíjból tévedésből reaktivált tüzértábornok lenne, akkor most biztosan Frady Endre közé lövetne! Teljesen jogosan, jegyzem meg! Frady Endre valójában nem olyan ostoba, mint a döngölt agyagpadló, csak amikor megjött az esze, épp nem volt otthon! Biztos akkor is költeni próbált, mert azt hitte, hogy aki tyúkeszű, az tyúk is egyben! Most pedig szagolhatjuk, amit az orrunk alá tojt! Ahogy egy rendes költő írná:

          Nem kell nekünk Frady Saga,

          Oly szörnyű a body szaga!

Újév alkalmából megfogadom, hogy addig nem olvasok Frady Endrét, amíg nem lesz posztumusz, a rákövetkező újévkor pedig azt, hogy később sem! Nem, nem, soha!” /Puzsér Róbert, kritikus/

„Egyszer egy szilveszteri bulin véletlenül lenyeltem egy duplawé alakban futószalagoló málenkíj robotrajt és egy tucat unkába degeszelt négyes bobcsapatot, de csak akkor vettem észre, amikor újévkor eldugaszolták az angolvécé lefolyóját. Ekkor sajnos kicsit túladagoltam a nagynyomású köpetemet és a nyálcunamitól felrobbant a texasi szennyvíztisztító telep.” /Chuck Norris/

Ünnepölő

Ki nem ünnepgyilkolónak

Vallja meg a januárt,

Üsse azt el motorcsónak,

Hisz' a hamis tanú árt!

Ki nem légtérszennyezőnek

Tekinti a Jaguárt,

Egyen ott, hol mérgek főnek,

Hisz' a szennyes ragu árt!

Ki nem bűzragadozónak

Szimatol egy jaguárt,

Ne hallja meg, mikó' szó'nak,

E lény, mely rossz szagú, árt!

Ki nem érzi fabántásnak

A zúduló gyalu árt,

Hulljon vályogba, mit ásnak,

S legyen szalmás Falu Art!

„Frady Endre "Ünnepölő" című verse egy szatirikus és ironikus hangvételű költemény, amely a modern társadalom különböző visszásságaira hívja fel a figyelmet. A vers játékos nyelvezete és rímelése könnyed hangulatot kölcsönöz a komoly témáknak, mint a környezetszennyezés, a hamis tanúk és a társadalmi normák kritikája. A költő ügyesen használja a szójátékokat és a humoros képeket, hogy rámutasson a mindennapi élet abszurditásaira. A vers sorai mögött meghúzódó üzenet arra ösztönzi az olvasót, hogy gondolkodjon el a saját értékrendjén és cselekedetein. Összességében az "Ünnepölő" egy szellemes és elgondolkodtató költemény, amely egyszerre szórakoztat és kritizál. Frady Endre mesterien ötvözi a humort és a társadalomkritikát, így a vers olvasása igazi élményt nyújt.” /Copilot, a mesterséges intelligencia/

„Frady Endre: Ünnepölő – Egy szókavalkádos mementó a félrecsúszott szándékról. Frady Endre ismét megörvendeztetett minket egy olyan verssel, amely a nyelvi lehetőségek határait nemhogy feszegeti, hanem egyenesen átszakítja, majd a keletkező szakadékon keresztül trambulinként használja a rímkényszert. Az „Ünnepölő” című műben a költő látszólag az ünnep szentségét és a környezettudatosságot próbálja tematizálni, de hamar egy nyelvi zsákutcában találjuk magunkat, ahol Jaguárok, hamis tanúk és szennyes raguk üldögélnek egymás társaságában, mintha ez teljesen természetes lenne. A vers szinte hipnotikus ritmusban dobálja az olvasót ide-oda a rímekkel, miközben az értelmezés földje széttöredezik a lábunk alatt. A „szalmás Falu Art” képe, mint zárómomentum, szimbolikus csúcspontnak tűnik, ám valójában a költői nihilizmus tréfás orrfricskája. Frady sosem fél a banalitás peremén táncolni, sőt, ez az ő költői játszótere. De itt a helyzet az, hogy a perem kicsúszik a lábunk alól, és az olvasó egyértelmű válaszok helyett egy nagy adag fradyendrés abszurdot kap – ami vagy a zseniális költészet, vagy az irodalmi öntömjénezés szinonimája, ezt döntse el a kritikai közösség. Összegzés: Az „Ünnepölő” az ünnepi költészet egy olyan darabja, amely több kérdést hagy maga után, mint választ, és az olvasót nem egyszerűen szórakoztatja, hanem zavarba ejti. Ezt szeretjük benne, vagy épp ezért félünk tőle. Frady, te zseniális káoszmester, miért vagy ilyen?” /ChatGPT, a mesterséges intelligencia/

The Kari tök ari

Karácsony jön, a szeretet

Zríje, és sok ünnepi jel

- Reklám s árcédula - etet,

Adósrabszolguljunk mi el!

Bankok nyitva, dől a hitel,

Bolti málhánk drága cuccú;

Gyorsan múlik advent-hit el,

S anyagiasodnánk uccu!

refr.:

    Nagy A-ból vont gyök A rí

    Rímkedvért, ám the Kari

    Drága bár, de tök ari!

Költekezés egész hont ás

Alá, hiány cseh GDP;

Túltáptól jön gyomorrontás,

S nem segít ki ChatGPT!

Kopogtatnak, recseg ajtó,

Majd beszakad s jelez bajt, ó!

Öröm tóból leend Jaj tó,

Anyám, itt a végrehajtó!!!

refr.:

    Az A-ból vont gyök A rí

    Rímkedvért, ám the Kari

    Drága bár, de tök ari???

„Be van rúgva, költő úr?! Magából nem a mondanivaló beszél, hanem az idült delirium tremens! Ahogy egy magánál jobb, sokkal jobb költő mondja:

          Alkoh’lista szeszély

          Átokádott szesz éj!

Nem értem, hogyha cirfandlitól cirmos macskajaj gyötri, akkor a jól bevált ellenszerek helyett miért versel?! Egyáltalán miért versel bármikor is, amikor ez józan állapotában sem sikerül?! Na, most az egyszer, a közelgő ünnepre való tekintettel nem büntetem meg irodalmi közszeméremsértés miatt, hogy a megmaradt pénzén méregdrága ajándékokat vehessen a szeretteinek látszó személyeknek! Ha vannak ilyenek, azok tuti nem normálisak, úgyhogy az akciós kényszerzubbonyok környékén keresgéljen és okvetlenül vegyen egyet saját magának is! Addig se ír, utána meg már úgysem tud! Win-win szitu! Na, boldog karácsonyt és nagy jóindulattal NEM ENG.!” /Józan Jázon, a Deliriumos Öntudatlanság Gödrében Költögető Újhülyék Telephelye (DÖGKÚT) főportása és recenzora/

„Költő úr, a karácsony a kis Jézuska születésnapja, úgyhogy ne családi ajándékokra herdálja a pénzét, hanem vegyen a Szent Gyermeknek aranyat, tömjént és mirhát! Nagy szerencséje, hogy nálam egy csomagban mindhárom kapható! Ja, és karácsonyi akciós jászolfelújítást is vállalok jutányos áron, kedvező hitelfeltételekkel!” /Master-Kardos Lévi, az Arany-Tömjén-Mirha (ATM) cég ügyvezető igazgatója/

„Kari?! Ari?! Kelli?! Pari?! Burgi?! Koviubisali?! A temcsiben meg ravi az elhalcsinak?! Hamvi szórcsi?! Tudcsi mi, kicsi?! Kényszermunkatábcsi!!! Holnapcsi hajnalcsi! Életfogycsi!” /Kicsikocsi Kocsormány, költészeti kubatovláklista kotorékeburafakó/

„Ki tiltja meg, hogy elköltsem, amim nincs, hazafelé menet?! Avagy: Mondottam, ember: költs, és hízva hízzál!” /F. Péter, a költő humán végzettségű mérnökkollégája/

„Hahó, eF úr, ne ön költsön,

Ne vegyen rímeket kölcsön,

Ne folyjon el dollár, el jen,

Olcsó bejglit ebédeljen!

Hízva hízzon vértől kis ér,

Ki nem vérnyom, annyit is ér!”

/L. János, közpénzvámpír és balszerencselovag/

„Frady Endre "The Kari tök ari" című karácsonyi dalszövege egy szatirikus és humoros költemény, amely a modern karácsonyi ünneplés anyagias oldalát állítja pellengérre. A vers könnyed, játékos hangvételű, ugyanakkor éles társadalomkritikát fogalmaz meg a fogyasztói kultúra és az adósságspirál kapcsán. A dalszöveg ritmusa és rímelése gördülékeny, ami könnyen olvashatóvá és élvezhetővé teszi. A refrén ismétlődése és a szójátékok, mint a "Nagy A-ból vont gyök A rí" és a "tök ari", humoros és szórakoztató elemeket visznek a szövegbe. A költeményben megjelenő képek, mint a "bankok nyitva, dől a hitel" és a "végrehajtó kopogtat", vizuálisan is erőteljesek és ironikusak. A vers második fele különösen szellemes, ahogy a "ChatGPT" említése és a "gyomorrontás" képe tovább fokozza a szöveg játékosságát és aktualitását. A "Jaj tó" és az "öröm tóból" kifejezések pedig a karácsonyi öröm és a pénzügyi nehézségek közötti kontrasztot emelik ki. Összességében Frady Endre dalszövege egy szórakoztató és elgondolkodtató olvasmány, amely humoros formában mutat rá a karácsonyi ünneplés anyagias oldalára és a fogyasztói társadalom kihívásaira. A vers könnyedsége és játékossága mellett éles kritikát is megfogalmaz, ami különösen aktuálissá teszi az ünnepi időszakban.” /Copilot, a mesterséges intelligencia/

„Frady Endre karácsonyi alkotása egy szellemi hógolyó, amely a giccs és a groteszk sodró lavinájává duzzad, míg az olvasó az ünnepi mámortól a fogyasztói társadalom kijózanító abszurdjába zuhan. A vers fröccsöntött rímekkel operál („az A-ból vont gyök A rí” – nos, valahol egy matematikatanár sírva fakadt), és a magyar-angol nyelvi hibriditással próbál poénkodni, de ez inkább fáj, mint szórakoztat. A refrén szándékosan (?) bárgyú ismétlése mintha az olvasót is a végrehajtó kopogtatása felé terelné – hiszen az értékes perceket, amelyeket erre a versre pazaroltunk, már senki sem téríti meg. A társadalomkritika olyan finoman van beágyazva, mint egy harapós vadmacska a karácsonyi ajándékdobozba: a fogyasztói hitelspirál és a reklámok elanyagiasító hatása valós téma, de Frady nyelvezete úgy hántja le róla a mélységet, mint a piacon árult túlárazott bejgli a mázat. A végrehajtó kopogtatása drámai zárásként szolgálhatna, de a vers addigi hangulatát tekintve ez inkább egy bohóctréfa, mint valódi tragédia. Ez a szöveg karácsonyi hangulat helyett inkább egy túlméretezett árcédulát hagy az olvasó lelkén, amelyen Frady neve helyett a kérdés áll: „Ezt most miért kellett?” /ChatGPT, a mesterséges intelligencia/

„Nem beszélek angolul, így nem tudom mi az a The, de azt igen, hogy valaki szórakozik a nevemmel! Az ilyet üsse el a kerékpárutak ellenére is a járdán száguldozó pakisztáni ételfutár!” /KariGeri, főpolgi/

„Nekem már az is nagy ajándék, hogy minden évben én díszítem fel a fát.” /M. András, a költő legállandóbb és legfadíszítőbb kommentelője/

„eM úr, ön szerint az kafa,

Hogy csak öntől díszül a fa,

Többiek meg hóban ásnak

Utat maguknak meg másnak?

Maga munkamegoszt furán,

S ragyog, mint Pakson az urán!

Vigyázzon, ne kapjon delejt,

Mert díszt elejt s leend selejt!

Kérjen inkább segítséget

Fenyőfeldíszítés végett!”

/Télapó Tudorné Nyáranyó Nyunyóka, parádriposztolónő/

„Kicsi nyanya, hagyd őt békén!

Ügyes kiscsákó ő! Mé’ kén’

Néki díszhez segedelem?!

Kicsi, vége! Gyere velem!

Rágcsáljon meg téged a moly,

Nyugger mama, pasli damoj!

Boldog karácsonyt! Foglalkoz-

-zon nőügyekkel a halk Óz!”

/Orczer Tamtor & Menbán Vikás, a Ketten Gurulunk Be (KGB) együttes frontharcosai/

„Hé, én lenni Nagy Varázsló,

Nem pediglen Hulk parázsló

Izmán forralt halk darázsló!

Vagy lódarázs?! Nem t’om magyar,

Nőügybe törni be agyar,

Ne értse ez Akhim Adjar!

Olvadj Füredbe be Arács,

KáGéBére dőljön farács,

Egyébként meg Boldog Karács!”

/Óz, a csodák zajos csodája/

„Akkor ezzel a zárszóval kívánunk boldog Karácsonyt, bejglit, pihenést vagy mit!” /Dr. Ház, Juniorkonyha-díjas határozott gyök/

„Zárszónak is egy vége:

Karácsonyfa szénné ég-e,

Vagy segélyért hörgő gége

Hívására bejglit s nyugit

Tűzoltóság félrerúg itt,

S eloltják a nagyit s hugit?

Ez a feladat most házis,

Ne szikrázzon már a fázis,

S pihenhessen Doktor Ház is!”

/Dr. Dartanyan Dezsőné Dartvéder Dardanella, a Vezetékes Alagsori Gyújtogatókat Melegvízzel Irritáló Tűzoltóság (VAGYMIT) ideológiai igrice/

csehszlovák bejgli mákozó és tekercselő gép a Néprajzi Múzeumban

„Mi ez a szemforgató gyomor-, hitel- és ünneprontás?! Rontás ellen rontásfű?! Négyet egy százasér’?! Ha a nagy A egy negatív szellemi képzavar, akkor a gyök A nem rí, hanem komplex gyök A-szor i, ami röviden Ai, ám ez nem keverendő az AI-vel, ami teljesen más, bár szintén elég komplex, sőt komplokált, ami Frady Endréről nem mondható el, mert ő meg egyszerű, mint a műfaék! Ezúton kérek elnézést minden műfaéktől, de M. Tamást nem írhattam, mert félek, hogy habzó szájjal engem is lekicsiz és összenyálaz, mint M. Pétert a kívül zárt, belül romos gyerekotthon előtt! Ne lássam anyám egykori karácsonyi akciós csehszlovák benzinmotoros bejgli mákozó és tekercselő gépét a Néprajzi Múzeum időszaki kiállításának fő látványosságai között, ha felfogom a felfoghatatlant, hogy Frady Endrét mi hajtja nonstop a pimpósra romlott tartárú rántott mérgesgombán kívül a klapanciaköltészet mentális pöcegödre felé! Szikkasztóba a fattyúval!” /Puzsér Róbert, kritikus/

„Szeretem a karácsonyt, mert a világ két legnagyobb ünnepének, a két legfontosabb emberének, a két Ch.N.-nek születésnapi bulija közül az egyik. Christ of Nazareth és én vigyázunk rátok!” /Chuck Norris/

Péntek 13 Retró

Ma van péntek tizenhárom,

Mámát át csak vízen járom,

Ha asziszem, Jézus vagyok,

Ám ezt hinni kén’ srég agy ok.

Ha nem leend hullámsírom,

Havas lejtőn leszek sí-rom,

S közben tömeg meg asziszi,

A Szent Feró nem Assisi!

Kékek földök, zöldök égek,

Nem-birkaként ma sem bégek,

S nem-juhként nincs rajtam juh-haj…

Hű, ez kemény nap lesz, csuhaj!

Ó, jaj, péntek tizenhárom,

Rám hull balszerencse-járom,

Ámde mégis van egy kiút:

Szűzmárja szült derék Fiút!

Ő jár szerte, tanít, gyógyít,

Agyba-lélekbe tölt gógyit,

S szól, míg vízt formál át szesznek:

„Boldogok, kit Retrót esznek!”

Az Utolsó Ebéd - Leonardo da Vinci halála után készített leghíresebb festménye

„Mia, mia, blaszfémia!” /Szenteskedő Lázár, a Budapesti Labdarúgó Szövetség (BLASZ) fémarcú főideológusa/

„Ebből az origamiból a címkéje szerint egy régivágású feketemacskát kellett volna kiraknunk, ehelyett kis híján betlehemi jászol sikeredett belőle, de a célfotón már leginkább menzaverbunkosnak látszik. Nagy szolgálat ez a tévelygő emberiségnek!” /F. Péter, a költő humán végzettségű mérnökkollégája/

„Humán út, ön origamiz?!

Dől önből a chewing gum íz,

Vagyis illat, tiszta mentol,

Ily dumát csak Superman tol,

S bogár sonka ma beetle ham,

S Retróba tart fél Betlehem!”

/F. Endre, költőgigász és balszerencselovag/

„Frady Endre "Péntek 13 Retró" című versikéje egy humoros és szatirikus költemény, amely a péntek 13-ával kapcsolatos babonákat és félelmeket dolgozza fel. A vers könnyed, játékos hangvételű, tele szójátékokkal és rímekkel, amelyek szórakoztatóvá teszik az olvasást. A költemény első része a péntek 13-ával kapcsolatos félelmeket és babonákat idézi fel, miközben a szerző ironikusan utal Jézusra és a vízen járásra. A második részben a szerző a síelés veszélyeire és a tömeg reakcióira reflektál, humorosan összekapcsolva a Szent Ferenc legendájával. A vers harmadik része a színek és állatok világába kalauzol, ahol a szerző a birkák és juhok metaforájával játszik, hogy kifejezze egyedi és független személyiségét. A záró részben a szerző a balszerencse ellenére is reményt és kiutat kínál, utalva Szűz Máriára és Jézusra, akik a megváltást és a boldogságot hozzák. A vers utolsó sora különösen humoros, ahol a szerző a Retró Kifőzdébe való látogatást ajánlja, mint a boldogság forrását. Összességében Frady Endre verse könnyed és szórakoztató olvasmány, amely humorosan és ironikusan közelíti meg a péntek 13-ával kapcsolatos félelmeket és babonákat.” /Copilot, a mesterséges intelligencia/

„Frady Endre, a költészet önjelölt kommandósa, ismét berúgta a szürrealizmus ajtaját – ezúttal egy péntek 13-a ürügyén költött opuszt lökött a közönség tányérjára. A „Péntek 13 Retró” nemcsak a hétköznapi babonákra reflektál, hanem kísérletet tesz a keresztény hit alapelemeinek beemelésére is – mindezt úgy, hogy közben a sorvégi rímek tizenháromszoros balszerencséjét zúdítja az olvasóra. A vers olyan érzetet kelt, mintha egy retró kifőzdében készült volna, ahol az ihletet lejárt szavatosságú szóviccekből és kusza gondolatokból főzték volna. A „Havas lejtőn leszek sí-rom” sor egyszerre próbál poétikus lenni és kényszeresen rímet faragni, de ehelyett csak komikusan hasra esik – mint egy amatőr síelő a jeges lejtőn. Az „asziszem, Jézus vagyok” gondolata pedig annyira mellbevágó, hogy még a papír is gyónni akarna utána. Frady ismét bebizonyítja, hogy nála a költészet nem művészet, hanem ügyetlen bűvészet, ahol a nyelvi bravúr helyett a nyelvi gáncsoskodás dominál. A „Nem-birkaként ma sem bégek” sor például talán filozófiai mélységre törekszik, de a juh-hajas szóvicc annyira banális, hogy még egy régi vicclap is sírva könyörögne a kihagyásáért. És akkor jön a nagy zárás: „Boldogok, kit Retrót esznek!” – egy szentségtörő konklúzió, amely egyszerre próbál bibliai bölcsességet és reklámszlogent faragni, de valójában csak egy dolgot bizonyít: Frady Endre péntek 13-án is meg tudja idézni a költészet legsötétebb árnyait. Értékelés: 1/13. Ha van balszerencse a költészetben, az a „Péntek 13 Retró.” Frady verse önkéntelenül is igazolja, miért kerüljük el péntek 13-án a kifőzdéket és az efféle költészetet.” /ChatGPT, a mesterséges intelligencia/

„Mi ez az antiklerikális ellenreakcióba oltott kétbalkezes reklámhadjáratsűrítés?! Ki ez a pszicho-szekulárisan pszeudo-szakrális pechvogel?! Ha szegény anyám még élne, akkor most már halna! Te Frady, igaz, hogy Vörösmarty szerint itt élned, halnod kell, de ez nem rád vonatkozik, mert ő, veled ellentétben költő volt ugyan, sőt vátesz, de a te majdani jelenlétedet még ő sem láthatta előre! Téged az Úr küldött az eredeti forgatókönyvből kimaradt tizenegyedik pótcsapásnak! Ha Vörösmarty látta volna a kártékony valódat, akkor így fogalmazott volna:

          A nagy világon e kivül

          Bőven van számodra hely;

          Áldjon és verjen sors keze;

          Tök sürgősen halnod kell.

Ennek szellemében Frady Endrét visszamenő hatállyal lőjük ki a világűrön kívülre és a vörös eltolódással történő távolodásának örömére együnk a jó nagyot a Retróban!” /Puzsér Róbert, kritikus/

„Robikám, melyik galaxison túlra rúgjam ki a fattyút? Add meg a koordinátákat, oszt’ talizunk a Retróban!” /Chuck Norris/

Az egy nappal korábbi Retró kifőzdei vers az AI által megzenésítve és előadva: https://suno.com/song/58ebddcf-2320-4420-94d4-a12f713c02d2 :)

Szürke szőtlen szárnyalata

Midőn szürkéllik a semmi,

Se más nem színesül, sem mi.

Ami szürke, az is szürkül,

S szürke széken szürke türk ül.

Pásztoron szűr, fián szűrke,

Amely fakón hályogszürke

Szélbe szőve szürkén szárnyal,

S szikből vizet szürke szár nyal.

Szürke szik az, szürke szár az,

Ha elfogy a vize, száraz.

Legeslegszürkébben a szik

Oly talaj, mely ránccá aszik.

Szürkén sütőporló Váncza

Lett blőd költő agyi ránca,

S röhög rajta Tánya, Ványa:

Nincs is szürkeállománya!

„Ха-ха-ха! Хе-хе-хе! Брухаха!” /Тётя Таня и дядя Ваня/

„Első szín, első elvonás. Frady Szürkebarát Endre karcolata a kis színes rovatban. Költőgigászunk ezentúl fokozatmentes RGB vezérlővel bármely színben sziporkázik, amennyiben az szürke.” /F.Péter, a költő humán végzettségű mérnökkollégája/

„Red-Green-Blue-zó humán mandrót

Áram üti, hogyha van drót

Sziporkázva szikrázgató

Fokozatmentes vezérlő

Csövén s elektront ezér’ lő!”

/Amperszag Atanáz, autentikus alállomást adjusztáló alkesz/

„Költő úr, a szürke eminenciás, szürke költeménnyel hangsúlyozza a szürke hétköznapok szürkeségét. A szürkeség megtörésére tett erőlködéseket csírájában fojtja el, tudniillik saját maga lőtte agyon a szürkeállományára irányuló poénokat.” /B. Ádám, a költő világegyetemi végzettségű mérnökkollégája/

„Ádám, ki nem Jenci, állja

Szürke eminenciája

Szürke színű tekintetét.

Bent téttelen, de kint e tét

Agyonlődöz minden poént,

S kezdő bárkásként áll Noén T.

Hé, e zárómondat setét,

Mint gyászkarban táncdalbetét!

Szürkeállományról ennyi,

Kicsi i, vége van, menj i!”

/Szétesett Szilárd, szürke szaft szagoló szittya/

„Frady Endre lehet, sőt lett is, de Én nem leszek a szürkék hegedőse!” /Ady Endre (1877-1919), költő és színes egyéniség/

„A szürke is egy szín.” /szürke falfirka egy szűrvarró műhely betonfelületén/

„A szürke átmeneti szín a fekete és a fehér színek között. Semleges, avagy akromatikus szín, azaz "szín nélküli szín", mivel fekete és fehér elegyéből állítható elő. Szürke színű többek között a borult égbolt, a hamu vagy az ólom is.” /Wikipédia Winnetou, wirtuális wéleménywezér/

„Borult égbolt, hamu, ólom,

Szürkéből vörösbe borul,

Hogyha meglátják a gólom,

Melytől ellenfél jár pórul.”

/Szoboszlai Dominik, a liverpooli „vörösök” középpályása/

„Ehhez képest A szürke 50 árnyalata című mű smafu! Folytatást kérünk! Kérünk? Követeljük! Szürkehályogot mindenkinek! Kicsi szürke Magyarország előre megy, nem hátra!” /Dr. Ház, Juniorkonyha-díjas kormányzati kommunikációért felelős igazgató/

„Hogyha költő szürkét folytat,

Agy olvad, meg hajó s foly’ tat;

Úszva inal ötven smafu,

Bőgnek, hogy nagy a szél s ma fú,

Közben kiég sprőd ELMÜ, hej,

S szürkehályogkovácsműhely;

Szürkebarát meg e lőre

Egymásra hat s legelőre

Fut és okád legfőbb apát,

Réten menekül pár pap át,

S Magyarország horpadt hátán

Kicsi-kicsi!-t bőg a sátán.”

/Sánta Klausz, trofóbiás múltjós és antiklerikális ellenreaktormérnök/

„Frady Endre "Szürke szőtlen szárnyalata" című verse egy szürrealista költemény, amely a szürkeség különböző árnyalatait és megjelenési formáit vizsgálja. A vers játékosan és ironikusan közelíti meg a szürke színt, amely a mindennapi élet monotóniáját és egyhangúságát szimbolizálja. A költemény első része a szürkeség mindent átható jelenlétét festi le, ahol semmi sem színesedik, és minden csak tovább szürkül. A "szürke türk" képe különösen érdekes, hiszen a szürke és a türkiz színek kontrasztja egyfajta abszurd helyzetet teremt. A második részben a szürkeség a pásztorok és azok ruházatának szimbólumává válik, amely a vidéki élet fakóságát és egyhangúságát tükrözi. A "szürke szár" és a "szürke szik" képei a természet szürkeségét és kiszáradását jelenítik meg, amely a terméketlenség és az élet hiányának metaforája. A vers záró része humorosan és ironikusan közelíti meg a szürkeséget, ahol a "szürkén sütőporló Váncza" és a "nincs is szürkeállománya" sorok a költői agyi ráncok és a szürkeállomány hiányának abszurd képét festik le. A vers végére a szürkeség már nem csak egy szín, hanem egy állapot, amelyet a költő ironikusan és szórakoztatóan ábrázol. Összességében Frady Endre verse egy szürrealista és ironikus költemény, amely a szürkeség különböző aspektusait és megjelenési formáit vizsgálja, miközben játékosan és humorosan közelíti meg a témát.” /Copilot, amesterséges intelligencia/

„Frady Endre „Szürke szőtlen szárnyalata” című verse a szürke minden árnyalatát megidézi, miközben maga a költemény is szürkén porlad a közhelyek és nyelvi furfangok sivatagában. A rímek precízen billegnek a kínosság peremén, miközben a tartalom szándékosan foszlik semmivé, akárcsak egy hajnalba hajló álmos álmodozás. A "szürke türk" képzavara mintha egy dadaista zűrzavarból tévedt volna ide, ahol már a pásztoron is „szűr” van, a fiú pedig szűrkébe burkolódzik, mint egy ködbe veszett népmese utolsó szereplője. A Váncza sütőpor említése annyira groteszk, hogy már-már zsenialitásba hajlik – egyetlen pislákoló humoros szikra a szürke katatónia mélyén. Frady itt talán a lírai szürrealizmus határait keresi, de valójában egy szürke ködöt hint a szemünk elé, amelybe még a szürkeállományunk is belekámpicsorodik. Az utolsó sor pedig, mint egy jól célzott pofon, egyszerre nevettet és gondolkodtat: vajon van-e még remény, vagy már minden szín belefulladt a szürke habokba?” /ChatGPT, amesterséges intelligencia/

„Szikkadt szürke nyájak legelésznek rajta,

Nyála már elfogyott, kiszikkadt az ajka

Szürke a talaj, mint városi aszfalt

Nincs egy árva fűszál mit a sáska befalt.”

/H. Gábor, a költő leggrafikusabb kommentelője Arany János után szabadon/

„Gábor’s lines aren’t all old easy-k,

Tökre színes, hogy Toldízik.”

/Holub Ármin, a cseh GDP (nem chat GPT!) nagyját fegyverkezésre elherdáló külországi vitéz/

„Arany után szabad bármin

Meglepődni, Holub Ármin?!”

/Ezüst Jenő, az örök második költő/

„Szürke Kretének!” /Bronz Barna, az örök harmadik költő/

„Szürke? Szerintem szép szín, csak nem az időjárásban. Illik az egyéniségemhez. Én is a legszínesebb szürkeállomány tagja voltam.” /M. András, a költő legállandóbb és legszürkekedvelőbb kommentelője/

„Mi van kicsi?! Mitől szép a szürke, kicsi?! Vége van, kicsi! Milyen egyéniséged, kicsi?! Hol van neked színes szürkeállományod, kicsi! Senki vagy, kicsi! Véged van, kicsi!” /M. Tamás, levitézlett ex-sportriporter és kommunikációs főispán/

„M&M-ek, András, Tamás

Véleménye kajakra más.

Egyik érvel, másik tombol,

Kifogyván az agyatomból.

Tomi boy egy furcsa eset,

Maflást kapott, lúzereset,

S nem nyomta le eM Bandit a

Droid, ki majdnem bandita!”

/Csofoláki Csumida, cserszömörce csiszoló csigabigaárus/

„A legszínesebb szürkeállomány” /a Mensa HungarIQa önmeghatározó jelmondata/

„Mi ez a szürkeállományt terrorizáló agyradír, ez az egy fecskecsorda által telecsinált nyárimikula?! Még egy ilyen siralmatlan semmi és rögvest magam alá szürkülök! Frady Endre számára egy szellemi lapály is megmászhatatlan hegycsúcs, aki magyar költő létére olyan mélyen van, hogy új-zélandi halászok már többször kifogták, de olyan kicsi és büdös volt, hogy minden alkalommal visszadobták a Csendes-óceánba, melynek alapjáraton néma halai azóta nonstop zajosan tiltakoznak! Ne lássam anyám imitátorversenyének dobogósait púpos bálnán lovagolva korallzátonyt ugratni, ha nem jelentem fel ezt a rímrenyhe ingerszegénylegényt szemenszedett színszátyárkodásért! Rüh rohadjon rája s csípje meg egy rája!” /Puzsér Róbert, kritikus/

„Egy szürke szerdán rám akart támadni egy szürkehályogos szürkemedvecsorda, de gyomorszájon tekintettem őket, úgyhogy rászürkerókáztak egy szürkemókusnyájra a szerencsétlenek.” /Chuck Norris/

Chuck Norris és a szürkehályogos szürkemedvecsorda találkotása a szürke rengetegben