400

Minket gyakran az EU ró:

Korrupció! Gáz gazdaság!

Most pediglen húz odvas ág:

Négyszáz forint egy euró!

Tényleg lesz még öt-hatszáz is?!

Osztogatás mind hiába?!

Szegény forint igen kába,

Most zajlik a pofonfázis…

Ám a helyén van a rezsim,

Vasmarokkal áll a vártán,

S szebb jövőre joggal vár tán…

Fő, hogy csökkenjen a rezsim!

Fejjük meg az EU-marhát!

Száj zár, oszt’ tejeljen money-t!

Minden csodás, amíg van itt

Olcsó benzin s csirkefarhát!

(csodavárótánc!)

„Bár az unió fizetőeszköze négyszázszorosa a miénknek, az unió területe csak negyvenöt és félszerese, vagyis relatíve nagyhatalom vagyunk! Ha az olimpiai aranyérmeket és az egy főre jutó Nobel-díjasokat nézzük, akkor a fasorban sincsenek! Nem is baj, hogy ilyen messze vannak tőlünk, mert még konfliktusba keverednének az oroszokkal, akik viszont már a spájzban vannak, és onnan lopkodják a megromlott csirkefarhát készleteinket!” /Rubelbarát Rozsomák, a Marxista Leninista Monetárminisztérium (MLM) közpénzügyi tótumfaktuma/

„Mindenki nyugodjon meg, minden rendben, csupán terheléses támadás érte a forintot! Valakik piaci alapon akartak vásárolni vele! Ez veszélyes!” /Cserekereskedelem Csomellák, a Feudalista Alaptermékeket Értékcsereberélő Központ (FAÉK) egyszerű embere/

„Ne kezdjetek újabb tarhát,

Minek nektek ingyen farhát?!”

/EU/

„Csodálatos ez az A B B A ölelkező rímszerkezet! Ezt a guglival rögvest lefordítjuk valami aktuális világnyelre és megzenésítjük! Már meg is van a 2022-es év szerelmes világslágere!” /ABBA együttes/

„A 400 az túl sok! Ha annyian lennénk, a gyáva perzsák meg se mernének támadni minket! Ha meg mégis, akkor nem győznénk elcipelni a bezsákolt tetemeiket a csatatérről! Ahogy a minket megéneklő költő mondaná:

          Nehezek a perzsák,

          400 kiló per zsák!

/Leónidász, a spártaiak hős vezére/

„Csodavárótánc?! Még mit nem! Az uniós fejősteh… ööö… pályázati közbeszerzésből frissen felújított vasúti csilivili csoda várónkban tilos a tánc, mert a járólap helyett okosba’ megvett olcsó anyaghibás falicsempe össze-vissza töredezne! Majd a megválasztott országgyűlési képviselő urunk táncol helyettünk is a véletlenül szintén épp most felújított kastélyában, ahol gyönyörűek a járólapok és fantasztikusan van összeillesztve a négyszáz szoros fúga! Mi, hogy az euró közben négyszázszoros?! Kit érdekel?! Különben se terjesszen itt rémhíreket, mert sínbe tetetem a lábát, amikor jön a pesti gyors!” /Dízel Dezső, a Kistelepülési Okosba’ Közbeszerző Intézet (KOKI) sallerügyi főelőadója/

„A pulzusát a világ ujjbegyére támasztó költő ismét rezonanciába került a történésekkel. Úgy érezte, hogy meg kell szólalnia, és bár nem kellett volna, ő mégis megtette. Ez különbözteti meg az öntörvényű géniuszt a normális átlagemberektől, akik önnön földhözragadtságuk foglyaiként nem próbálják magukat saját hajuknál fogva az égbe emelni és onnan mannaként permetezve hirdetni az igét és egyéb szófajokat, hanem mélyet sóhajtva elfogadják a gravitációt és birkaként robotolva tolják a forintot a 800-as álomhatár felé félúton. A költő ölelkező rímei a csuka fogta róka, azaz a munka frontján keményen harcoló kisember kitaposott cipője és eme cipőbe hányt csirkefarhátas répafőzelék kölcsönös egymásra utaltságának szimbólumai. Vegyék, vigyék, olvassák! Ezúttal nem négyet egy százasért, hanem egyet négyszázért!” /Zsindely Zsugorné Mélyalapi Majolika, a Megvető kiadó téglakötésű ponyvaverses köteteinek és költőinek gondozója/

„Mára már 400 euró a forint? Kit érdekel? Nem foglalkozom a hamis mammonnal! Mi, hogy pont fordítva van? Tnirof a órue 004 rám arám?! Jaj, de jó, tudok nyelveken szólni! Végre!” /Pünkösdi Pemete, karizmatikus keresztény/

„Sok országban tettek már olyat, pl. Romániában, hogy levágtak 3 nullát a pénzekről, és ami pl. addig 1000 (régi) lej volt, az 1 (új) lej lett. Lehet, hogy mi, magyarok is erre játszunk az euróval. Akkor vezetjük be, ha 1000 Ft-ot ér, hogy csak le kelljen vágni 3 nullát a végéről... Már 400-nál vagyunk, hajrá!” /M. András, a költő legállandóbb és leghelyiértékesebb kommentelője/

„Lenullázott lejt apálya

Ment dagálytól? Lejt a pálya?

Példánk lőn alvégi román,

S új forint nő régi román?”

/Nem András, a költő legideiglenesebb és leghelyiértéktelenebb kommetelője/

„Drága M. úr, maga ugye nem politikai kampánytanácsadó? Vagy csak keveri az osztogatást a fosztogatással? Az mindenesetre fontos, hogy dupla nullát ne kelljen levágni sehol, mert egyrészt már így is kevés a köztéri illemhely, másrészt a jól hangzó 007-es ügynökből is csak egy sima hetes lesz, amiből tizenkettő egy tucat minden általános iskolában! Mit akar M. úr, üres mozikat és túlcsorduló budikat?!” /Sárdna M., M. András antitézise/

„Mi ez az elmevákuumot okozó szellemi búvárszivattyú?! Nem elég, hogy a forintbedőlés miatt le kell mondanom Nemzetközi Fejleordító Konferencián való részvételemet, ahol egyszerre négyszáz médiaceleb fejét ordíthattam volna le hajastól négyszáz decibellel, erre még ez az elmeroggyant egysejtű is idepetézik egy rímromhalmazt! Ne lássam a félmeztelen Putyin elvtársat rozmárháton lovagolva éhes csukcsföldi jegesmedvék elől menekülni, ha anyám emlékének tett ígéretem ellenére, most nem üvöltöm habzó szájjal káromkodva Frady Endrére, hogy ……… (PERCEKIG TARTÓ FÜLSÜKETÍTŐ FÜTTYSZÓ!!!)” /Puzsér Róbert, kritikus/

„A pénz a legértelmetlenebb dolog a világon. Én megfizethetetlen vagyok, ami nem én, az pedig teljesen értéktelen. Minden másra ott a Mastercard.” /Chuck Norris/

Magyar foci

Sír a labda /Frady Endre felvétele/

Zsebbe ömlő közpénznyaláb
Ellenére minden faláb
Labdázásra alkalmatlan,
S üres a sok futballkatlan.

Ki ül fel a lelátóra
Elszenvedni másfél óra
Pénzmosodás bundagyanút,
Lesvén, ellógni tán van út?!

Stadionnak környékét is
Kerülöm! E szörnyű fétis
Rémesebb, mint Mohács, Arad!
Aki magyar, otthon marad!

Bevallom ám, egye fene,
Nem is idegesítene
Ez a nézhetetlen semmi,
Hogyha más fizetné, nem mi!

(TAO tánc!)

„Éljen és virágozzon minden virág mellett a futballkulturális forradalom! Most jön a nagy ugrás! Három évi kemény munka, ezer év világbajnokság! Aki nem lép egyszerre, nép ítélje vegyszerre! Kötél általi életfogytiglan a fanyalgókra! Azé a közpénz, aki elkölti! Előre a focializmus végső győzelméért!” /Tao Ce-Tung, a nemzeti labdarúgás megújításának nagy kormányosa/

„Miért pont most és miért pont ide kellett születnem?! Valamelyik falábból előbb-utóbb belém fog állni egy szálka és akkor végem! Addig is csak sírok…” /a labda/

„Aszonta az edző bá, hogy fussak a tréningen, de havi rongyos tízmilláér nem fogom összeizzadni a frissen belőtt sérómat! Mi vagyok én, gyalogkakukk?!” /Sörhas Soma, NB I-es középpályás/

„A női terhestorna válogatott elleni felkészülési mérkőzésen kikaptunk ugyan 7-1-re, de nem a számszerű eredmény volt a lényeg, hanem hogy a kőkemény alapozás után fel tudjuk venni a pokoli iramukat. Meg kell dicsérnem a fiúkat, mert időnként szemet gyönyörködtetően tudtak kétszer egymáshoz passzolni. Főleg a tartalékok a szünetben, amikor az üres pályán senki sem zavarta a felépített összjátékot. Sajnos az ellenfél a sok röhögés miatt beindult szülésekre hivatkozva a megengedettnél jóval többet cserélt, ami megzavarta a taktikánkat, de optimista vagyok a jövőt illetően, hogy a bajnokságig hátralévő időben ezen a téren is sokat javulunk majd. Sokat erősödünk még az Afrikából nyáron érkező légiósokkal is, de neveket nem akarok mondani, mert fogalmam sincs, hogy kell kiejteni azt, hogy N’Knghzbdraingx Tgmbulung és Xntrliunnkté Snoanlatoah.” /Tótumfaktum Töhönyér, NB I-es sikeredző/

„Mester, szólítson csak Bulu-nak! Az egész törzs így hív!” /N’Knghzbdraingx Tgmbele, togói center/

„Nem akarok elbizakodott lenni, hiszen, ahogy a Szentírás mondja, az összeomlást gőg előzi meg, a bukást pedig felfuvalkodottság, de nem bánnám, ha jövőre a Bajnokok Ligája mínusz egyedik előselejtező körében a vatikáni bajnok Svájci Gárda FC magyar csapatot kapna ellenfélként. Akkor legalább személyesen megáldhatnám az általam nagyon tisztelt Böde Dani jobb csüdjét! Amúgy pedig boldogok, akik magyarok ellen focizhatnak, mert övék a következő selejtezőkör.” /Ferenc pápa/

„Mi ez a hurrápesszimista bérrettegés, ez a kozmopolita pánikkeltés?! A magyar labdarúgás egyre jobban teljesít! Aki nem hiszi, járjon ló után kötve!” /Csávás Kálmán rúgnagy, a Futball Ellenes Költőket Lórúgással Intő Alapítvány (FEKÁLIA) ideológia rüsztje/

„A költő a velejéig korrupt honi labdarúgás felett érzett csömörét párjukat ritkító páros rímekbe fújja-zokogja bele zsebkendőzetlen őszinteséggel. A toccsanósan híg líra avatott mestere biztos vonalvezetéssel löki a katarzistól alélt olvasót a paradigmaváltás szakadékába, hogy az teljes terjedelmével áthaladhasson az irodalmi beavatottság göröngyös gólvonalán. Olvassa el ön is pár százszor és váljon műértővé ahelyett, hogy csak lesen maradva lessen!” /Tizenegyes Tiborné Sárgalap Sarolta, a Futball Irodalmi Könyvkiadó Alapítvány (FIKA) recenzora/

„Letépem az összes fejedet zugköltőcske! Fikázod itt a magyar focit, miközben most hoztunk el egy pontot Zágrábból! Igaz, hogy rühnagy mázlival, de elhoztuk! Jövő héten meg péppé verjük őket az arénában! FRAAAAADI, FRAAAAADI!!!” /Zöldfehér „Zombi” Zotmund, franzstadti vezérszurkoló és biztosági őr/

„Belülről egy nagy vágy éget,
E költőnek vessünk véget!”
/falfirka a Magyar Tudományos Akadémia futball tagozatának férfivécéjében/

„Frady Endre, ez a szellemi dögkútásó koherenciába került önmagával és végre összeállt, mint a szibériai lótetembe fagyott lóbél, ugyanis míg a megverselt jelenség – a magyar sörfoci - egy gyomorforgató métely, ugyanakkor a megverselés is kimeríti a pusztító alpáriság fogalmát! Ennek az elmegyógyintézeti falfirka színvonalú öklendezésnek olvastán nyugdíjas anyámon idegi alapon egyidejűleg végigfutott a veszélyeztetett terhesség, a pszichoszomatikus lúdtalp és az idült tejfogzás minden ismert tünete! Frady Endre kockázatai és mellékhatásai nagyobb veszélyt jelentenek az emberiségre, mint a globális felmelegedés és az atomháború együtt! Főpolgármesterré választásom aznapján személyre szabott Frady adóval kergetem azonnali éhhalálba a világirodalom elsőszámú közellenségét!” /Puzsér Róbert, kritikus és főpolgármester jelölt/

„Kedves barátaim, aki, még egyszer mondom, aki, kedves barátaim, aki a magyar labdarúgást szidalmazza, az olyan, az éppen olyan, mint aki rothadó szóvirágokkal próbálja kisiklatni a jövő megállíthatatlanul dübörgő vonatát! A siker nem eladó, a sikerért meg kell dolgozni azokat, akit rejtegetni próbálják! Mindannyian tudjuk, kik próbálják! De mi, kedves barátaim, de mi nem olyanok vagyunk, mint akik másmilyenek, hanem vagyunk, akik vagyunk, és mindezt kellő alázattal! A labdát megszerezzük, a középpályát gyorsan, még egyszer mondom, gyorsan, sőt egyre gyorsabban átjátsszuk, a helyzeteket berúgjuk, és nem marad, mert nem maradhat el a biztos győzelem! Ahogy a dakota közmondás tartja: Attól, hogy valaki szembejön veled, még nem biztos, hogy fel kell rúgnod, mert lehet, hogy ő a játékvezető! (nevetés) Hajrá Magyarország, hajrá magyarok! (ütemes vastaps)” /Orbán Viktor, miniszterelnök és futballszurkoló/

„Ez az Viktor, utcai harcos örök barátom! Rúgd a labdát, ahol éred! Csak ne olyan erősen, mint én legutóbb, amikor egy lövéssel véletlenül lerúgtam két kínai műholdat a világűrből! No, de sebaj! Hajrá Fradi!” /Chuck Norris/

Fehérvári úton...

… nyárra épült meg a vágány,
félév elteltével má’ gány,
s villamos sem járhat rajta
fagy miatt. Beltéri fajta?

Készülgetett hosszan, drágán,
most pedig a semmi ágán
pufognak ki pótló buszok,
s bennük verítékben úszok.

Megállókban jégi jelnek
okán népek esnek, kelnek,
s dugóban sok dízel szmogol;
Abszurdisztán a’la Gogol!

Járdán bár tél fagyaszt hólét,
plakátokról süt a jólét,
s jön szembe a százötödik
„Magyarország erősödik!”

„Újabb lendületes líra. Kevesebb a zökkenő benne, mint a felújított Fehérvárin, és több benne az ifjonti hév, mint egész Budapesten. A versek közérthetőségének mindenesetre jót tesznek a közállapotok. Frady Endre erősödik!” /F. Péter, a költő humán végzettségű mérnökkollégája/

„Ki kell jelentenem, hogy a Fehérvári út gazdaságos rekonstrukciója során a vágányokat magas színvonalú tervekből, minőségi anyagokból és hibátlanul dolgozó kivitelezőkkel valósítottuk meg, így a most kialakult válsághelyzetért természetesen nem vállalhatunk semmilyen felelősséget! Minden a nagy hideg miatt van! A tél a hibás!” /Gigazseb Gerzson, beruházási főbiztos/

„Naponta egyre több embert hoznak be a mentők a Fehérvári útról a baleseti sebészetünkre, ám nekem nincs velük semmi teendőm, mert jelenleg én magam is itt fekszem. Engem a Móriczról hoztak be, miután elütött egy Fehérvári útról kanyarodó mentő.” /Dr. Gipsz Géza, traumatológus szakorvos/

„A Brezsnyevet sétáltatva a jeges zebrán megcsúsztam, a vágányra estem és eltört a lábam. Rögtön sínbe is tettem. Még szerencse, hogy nem járt a villamos!” /Térdkalács Tibor, ebcsontkovács/

„Hiába erősködik, költő úr, Magyarország igenis erősödik! Maga nem nézi a köztévé híradóját?! Egyre több politikusunknak van szép háza, új autója, versenyképes jövedelme és tisztességes megtakarítása! Csökken a rezsi, nő a nyugdíj, épülnek a stadionok meg a kisvasutak, és a maroknyi hazaáruló sem akadályozhatja meg, hogy megrendezzük minden idők legszínvonalasabb olimpiáját! Magyarország jobban teljesít!” /özv. Ferritél Ferencné Neri Nóra, nagynyugdíjas és ideológiai aktivista/

„A költő – tőle meglehetősen szokatlanul – ezúttal nem a sor-, hanem a kar- és lábtörésekre helyezi a hangsúlyt, bár magában a műben mindez csak áttételesen szerepel, ahogy a feltöretlen jég hátán túlélni kénytelen utasok is át lettek téve a villamosról a pótlóbuszra. Plakát és valóság,  valódi életpálya és életpályamodell, beltér és kültér, tisztesség és korrupció – ezek az antagonisztikus ellentétpárok jinjangolják egyensúlyivá a szélsőségekbe belefagyott abszurdisztáni tél önveszélyes életigenlését. Na, megyek járdát sózni!” /Lapát Lipótné Kősó Kokilla, középiskolai magyartanár és másodállású gondnok/

„Írogatunk, gyanúsítgatunk?! Hanyagságot, netán korrupciót sejttetünk a sorok között?! Arra nem is gondolunk, hogy az utat az eredeti, még a kommunista rombolás előtti állapotában akarjuk helyreállítani?! Már a tihanyi apátság alapítólevelében is az áll, hogy, Feheruuaru rea meneh hodu utu rea, vagyis Fehérvárra menő hadiútra. Ezek szerint a Fehérvári út már akkor is hadiút volt, mi pedig most közpénzt nem kímélve visszaállítottuk a hadiállapotot!” /Lenyúloncz Laborc, a Kiemelt Állami Osztogató Szervezet (KÁOSZ) igazgatója/

„Mi ez a jeges úton biciklizéstől eltört karú kolléga Kisbigbeli paradicsomleveséből ebéd közben kilopott betűtésztából véletlenszerűen elénk fröccsentett szószéklet?! Ha apám ilyen verset írt volna, anyám akkor sem ment volna hozzá, ha százan bíztatják. Frady Endre egy járókerettel a jégen bukdácsoló nyugdíjasra emlékeztet, aki esik és kel, de az élete árán is elcsúszik a lottózóig. Ez a szerencsétlenség is újra és újra pofára esik a költészet jégpáncélján, de mindig feláll, nekiveselkedik és bever egy újabb szöget az irodalom koporsójába! Neki mikor ver már be valaki egy jó nagyot?!” /Puzsér Róbert, kritikus/

„Nyugalom, Robikám, mindennek megvan a maga ideje! Megütni nem fogom, mert abba belehalna, de ha a fagyott nyálammal a megfelelő helyen köpöm homlokon, akkor helyrebillenhet az az aprócska agya.” /Chuck Norris/

Kompót-ország

Kompót-ország Abszurdisztán
S Mutyifölde között ingáz.
Jövőjében nincs, ki hisz tán,
S szaga, mint székrekedt kíngáz.

Pimpós bele tiszta penész,
Korrupció tartja egybe.
Mind, ki fosztja, „szintén zenész”,
Sittre ezért egy se megy be.

Ki tehette, régen elment,
Aki maradt, nem tudja mért:
Az Úr elnéző s tán felment,
S nem zuhan le csapás, a mért?

Zagy tör be majd rothadt léken,
Sárrá lesz a por és homok,
S nem marad e lápvidéken,
Csak málló stadionromok…

„Hát igaz, ami igaz, költő úr, amikor én székrekedés közben kínlódok, akkor a pimpós belemből olyan gáz szivárog elő, hogy attól még a dögevő madarak is lehullnak az égből! Olyankor nekem kell elfogyasztanom az elhullott állatokat, hogy megmaradjon az ökológiai egyensúly. Ilyenkor viszont muszáj meginnom pár liter kompóttal erjesztett mohapálinkát, amitől viszont nemcsak az saját belső egyensúlyom borul fel, de én magam is.” /Dögkúti Tömény, erdész/

„Szórakozik a Hatóságommal, költő polgártárs?! Ady Endre komp-ország és Frady Endre kompót-ország, mi?! Azt hiszi, hogy nem vesszük észre a párthuzatot, vagy mit?! Stikában uszályt szít és sok gyáva nyuszit uszít?! Korbácsolja a hangulatot és lehúzza az ideológiát?! Maga politikailag veszélyesebb, mint három Népszabadság vezércikk! Holnap hajnalban magára húzott vizes lepedőben befárad a Hatóságomhoz két egyforma pofonért!” /Csávás Kálmán táborszernagy, a Negatívizmus Elleni Riadóegység (NER) függetlenített párttitkára és ideológiai ökle/

„Áááááááááállítsa máááááár leeee valakíííííííí ezt aaaaa forgóóóóóóó koporsóóóóóót…” /Ady Endre/

„Az én erjesztett kompótom is megpimpósodott! Ez nem életszerű, úgyhogy itt aknamunka történt! Nyilvánvaló, hogy a tudjuk kik merényeltek! Gyorsan írok is egy névtelen levelet és feljelentem őket! Bűnhődjenek a hitvány pirézek!” /özv. Hörcsög Hubáné Habszájú Hedvig, nyugalmazott házmester/

„Az elmúlt bő negyedszázad ismeretében újra csak azt mondhatom: Tetszettek volna forradalmat csinálni!” /Antall József, néhai miniszterelnök/

„Ady pesszimista komp-országa Frady Endrénél immár pót komp-országként, azaz kompót-országként lebeg a totalitárius reményvesztettség langymeleg miazmás pocsolyájában. A korrupció bűzhödt kipárolgása rátelepszik a költő lelkének érzékeny húrjaira és elrozsdásítja a pengetés tiszta hangjait. A bús poéta a járt utat a járhatatlanra cserélve látja meg az alagút végét és mindjárt beér. Igazi mazochista sötétséglíra! Szuicid hajlamúaknak csak kezelőorvosuk jelenlétében ajánlott!” /Delej Dezsőné Szilaj Szerénke, a Citromba Harapott Nihil c. kortárs irodalmi folyóirat olvasószerkesztője/

 „A nyilvánvalóan elmegyógyintézeti kezelés előli szökésben lévő Frady Endre magát költőnek gondolva versnek szánt gusztustalan förmedvényt hagyott a világirodalom küszöbe mellett. Anyámat mindenesetre figyelmeztettem, nehogy belelépjen! A vers maga, ha eltekintünk attól, hogy szélsőségesen káros a józan észre és visszafordíthatatlan retardáltságot eredményez, Frady Endrére teljesen veszélytelen, mert neki már úgyis mindegy! A gyanútlan olvasóknak viszont az ég irgalmazzon!” /Puzsér Róbert, kritikus/

„Poéta gyermekeim, ne aggódjatok a földi igazságtalanságszolgáltatás miatt! Az utolsó napon majd mindenki igazságosan kimért adagokban kapja meg a magáét. És persze természetesen irgalmazok, akinek irgalmazok.” /az Úr/

„Ó Uram, azon az utolsó napon segíthetek neked fejbe rúgni a bűnösöket?! Irgalmatlanul pokoli fejfájással jajgathatnak majd a kénköves bográcsaikban!” /Chuck Norris/

"Aki maradt, nem tudja mért" ?! Radnótival üzenjünk Frady Endrének, hogy ő is megértse:
"[...] de élnek dolgozók itt, költők is bűntelen,
és csecsszopók, akikben megnő az értelem,
világít bennük, őrzik, sötét pincékbe bújva,
míg jelt nem ír hazánkra újból a béke ujja,
s fojtott szavunkra majdan friss szóval ők felelnek.
Nagy szárnyadat borítsd ránk virrasztó éji felleg.”
/F. Péter, a költő humán végzettségű mérnökkollégája/

Magyar labdarúgás

Magyar labdarúgást néz a
Televízióján Géza.
Sírva vigad, térdét veri
S fiának kiabál: „Feri!
Szerencse, hogy épp most vagy itt,
Együtt láthatjuk e gagyit!”

„Szemöldököt összevonok –
- szól Feri – a stadionok
Lelátói tök üresek!”
„Röhögéstől összeesek!
Többen vannak lenn a pályán,
Mint nézők e pályák táján.”

„Szerintem – így Feri – csoda,
Hogy e korrupt pénzmosoda
Nincs még en bloc lesittelve!”
„Főhatóság alapelve:
’Fej homokban se lát, se hall’
S vizsgálat már rajtnál behal.”

Így évődött fiú s apa…
Pár nap múlva kézben kapa,
S közmunkatábori meló
Közben nej bőg: „Géza, te ló,
Miattad kapál a család!!!
Szálkás tribün nőjön alád!!!”

„Szálkás tribün?! Hol élsz te, anyjuk, a sötét középkorban?! Ebben az új stadionban is, aminek a kéntartalmú termálvizes munkagödrét ássuk, vasbeton tribün lesz műanyag székekkel. Máskor mielőtt kiordítanád a szememből a szálkát, előbb kapáld ki a sajátodból a gerendát! Jaj, drágám, mit akarsz azzal a csákánnyal?!” /Dr. Lejtmeneti Géza, családilag 10 év közmunkára ítélt balneológus professzor/

„Vért akarok, vért! Nesze, nesze!!!” /özv. Dr. Lejtmeneti Gézáné Vágvölgyi Violetta, a Szemmelversz Klinika főnővére/

„Jaj, hagyjátok már abba ezt az obligát l’art pour l’art perpatvart! Mindenki minket bámul! Több nézőnk van, mint egy NB I-es örökrangadónak!” /Lejtmeneti Ferenc, negyedéves bölcsészhallgató és HÖK titkár/

„A múltkor én is láttam egy nagyon érdekes tévéműsort, amelyben egy üres stadionban mozgáskorlátozottak fociztak lassított felvételen. A világlátott és sokat tapasztalt menedzserem a legnagyobb megdöbbenésemre elmagyarázta, hogy ez egy Kispest – Újpest rangadó volt és abban a távoli kis országban ezt a furcsa valamit hívják labdarúgásnak. Na, ne már!” /Lionel Messi, az FC Barcelona argentin csatára/

„Hányszor mondjuk még el, hogy a stadion szó használata tilos, helyette a fedett sportlétesítmény kifejezés alkalmazandó!” /Tönk Töhötöm, az Ember Ellenes Minisztérium újbeszélügyi irodavezetője/

„Labdarúgásunk fejlesztése közügy, és mint ilyen, nemzeti érdek. Aki ez ellen szó-, írás-, vagy tettbeli aknamunkát folytat, az egy jobb belátásra térítendő hazaáruló, akinek társadalmunk valamelyik építendő fedett sportlétesítményünk köré telepített közmunkatáborban kínál új életesélyt. Hazánk feltartóztathatatlanul változik tejjel-mézzel folyó focikánaánná! Futbólia jobban tejesít-mézesít!” /Taccs Tóbiás, a Fedett Sportlétesítmény Építési Minisztérium oldalvonalügyi szakállamtitkár helyettese/

„A magyar labdarúgásnak, ill. annak, amit megszokásból kollektíve annak nevezünk, a színvonala szendvicstöltetként lapul a béka sárga földes feneke és Frady Endre mételyköltészete között. Marihuána árok mélységi sötétség lepi el ezt az emberkárosító klapanciát is, mely stílszerűen tele van lesre állított rímekkel, méterekre elpattanó mondanivalóval, hátulról páros lábbal becsúszó tudálékossággal, vak gólbírói meglátásokkal, lyukat rúgó szellemtelenséggel és stadionból kibikázott fotelpolitizálással. Anyám szerint nem kellene piros lapot lóbálva és habzó szájjal hörögve kergetnem és rugdosnom a szomszédék őrző-védő rottweilerét, mert ennek nem lesz jó vége, de ennél a versnél rosszabb már semmiképp se lehet!” /Puzsér Róbert, kritikus/

„Én egyszer Csák Nóri nagynénémnél vendégeskedve majdnem megnéztem egy magyar meccset, de amikor kiderült, hogy a nyeszlett x-lábú szkínhedek nem a nézők, hanem a játékosok, akkor hirtelen felindulásból szétrúgtam a tévét.” /Chuck Norris/

Hukk

Másodhegedűsség ára:
Rére árnyat vet a dó,
Mint a demokráciára
Korrupció s netadó.

Jobb az elsőhegedűsség,
Mint idénnél a tavaly,
S kit okosba’ fed a hűs ég,
Fején nem olvad a vaj.

Uram-bátyám, igyunk etilt,
Inkább szesz, mint eme net!
S pár havert, ha USA letilt,
Jön a Bék… hukk… emenet!

„Belemarsz a netadó kézbe, te hálátlan dalnok fattyú?! Hát úgy gégén fojtogatlak, hogy a nyakad rögvest elveszti a tőle megszokott tokabecset és gigabájt!” /Net Ella, világhálóőrnő és mogyorókrém hamisító/

„S pár haver, he?! Rejtett SPAR reklám, mi?! Ezen a fene nagy szabadságú ingyen neten csak úgy röpködhetnek a bűzhödt kozmopolita, internacionalista, multiimperialista és liberálbolsevista reklámok, mi?! A becsületes hazai cégek meg fulladjanak meg?! Nem, nem, soha! Mindent vissza! Azé a haszon, akinek megtermelik! Magyarország jobban tejel!” /Ciberebogár Ajtony, a CBA sajtófőnöke és részvénytulajdonosa/

„A jövőbe mutató ujját a közélet pulzusán tartó lánglelkű költőgigász ezúttal is fontos társadalmi témát feszeget a mélylíra pajszerével. A komolyzenéből indított valóságszürke szivárványíve a politikai korrupció rögös útján szétrázódva és atomjaira esve zuhan bele a kerítésszaggató cefremámor tömegpszichózisába. A mű szerkezeti felépítése jól ellensúlyozza az emberiség sárga földig történő leépülését. Mi, elit olvasók, újabb korszakalkotásnak lehetünk szemtanúi!” /Gutaütőné Gettó Gitta, szellemi szabadságharcos és az Elit Literátorok Karanténja c. tízpéldányos havilap főszerkesztője/

„Jobb az idénnél a tavaly?! Mi ez a kispolgári fanyalgás, ez a beteges bérrettegés, ez a nincstári pesszimizmus?! Most, amikor csapataink harcban állnak, amikor nyögi NERünk bősz hadát Brüsszel büszke vára, amikor Kinizsi Pálként egyik hónunk alatt az EU-val, a másik hónunk alatt az USA-val táncolunk a nyugati romokon, akkor statáriális kokit és sallert vonhat maga után egy ilyen harci szellemet mállasztó igrices nyervogás! Na, költő polgártárs, fogja azt a lapátot, oszt’ irány a stadionépítkezés! Még ma jelentkezik a Ria-Ria Hungária körúti Torghelle Aréna C-szektorának munkafelügyelőjénél! Futólépés eeegy-ketőőő, eeeegy-ketőőő!!!” /Csávás Kálmán, a szellemi terrorelhárítók vezérezredese és a józsefvárosi dohánybolt hálózat üzemeltetője/

„Hukk! De jó, hogy rólam, a kis amerikai csavargóról is vers születik a távoli híres és hatalmas Magyarországon! Bukarest, Bukarest, te csodás! Hukk!” /Hukk Leberry Finn, kis amerikai csavargó/

„Bukarest, mi, Bukarest?! Ennyit tudtok, ti fizetett amerikai ügynökök! Ti dobáltok le atomot, amikor azt se tudjátok, hogy melyik város melyik országban van! Na, gyertek csak le hozzánk Bivalydögkútra, majd kaptok olyan eligazítást, hogy a sínai nagy fal adja a másikat! Idióták! Hukk!” /Tokányi Tuba, dögkútásó és a Bivalydögkút SE intézője/

„Maj… hukk… majén… memutatom a Zusának… hukk… majén… hukk… magamvezetem a bék… hukk… emenetetetet… hukk…” /Hukk kapitány, kalóz és a Pán Péter Porontyai árvaház csősze/

„Szakmámból kifolyólag sok baromságot olvastam már életemben, de ez túltesz mindenen! Ez egy kész szennyirodalmi kergemarhakóros bivalycsorda! Anyám szerint az ebola mégiscsak veszélyesebb, de hát ő sosem látott karórát varjún. Frady Endre életműve Atlantiszként méltán süllyed bele a műmájer médiaposvány celebnyáltengerébe!” /Puzsér Róbert, kritikus/

„A múltkor egy kitiltott alak a jelenlétemben akart vízum nélkül beosonni az USA területére, de szó szerint fejvesztve menekült.” /Chuck Norris, fejvadász/

Ló bá'

Magyar focit ad az m1!
Hírtől Ló bá’ hídba lemegy,
S véletlen’ se kapcsol oda:
„Ez egy korrupt pénzmosoda!

Csak a mazochisták nézik,
S muszájból Hajdú B-k, Knézyk,
Meg délszaki légiósok
Kinn a pályán. Van ám jó sok!

Szent Habakuk, mennyi faláb?!
Ez mélypont, vagy lesz még alább?
Focink csupa Mohács, Arad…”
Reccs… és Ló bá hídban marad.

„Jajjj!!! Nem tudok fölkelni! Ez is a nyavalyás foci miatt van! Abcúg MLSZ, abcúg MLSZ!!!” /Ló Pál, nyugdíjas szertornász és villanyóra leolvasó/

„Fáj a háta? Már a gyógyszerek sem segítenek? Itt az ideje az ősi kontakt terápiának! Az ily módon megedződött hátsó testfelületeknek egy nyavalyás kis hátfájás már meg sem kottyan! Feküdjön be hozzánk bizalommal!” /Húzós Huba, nyugalmazott hóhér és a Deres Kft. ügyvezető igazgatója/

„Engem egyszer próbáltak deresre húzni, de a hátamról szíjasra hasadva visszapattant korbács kiverte a szemét verőlegény egyik szemét. Utána meg én a deressel a másikat. Erre olyan idegesítően üvöltött a vakegér, hogy át kellett hajítanom a Jupiterre.” /Chuck Norris/

„Mi, délszaki légiósok lenni boldogok. Otthon kellett futni sokat és kapni kevés fizetés, itt kell futni alig és mégis dőlni rengeteg pénz. Igaz, nagy része kapni illegálisan, de ilyen banánköztársaságban ez lenni normális.” /Zladko Krüventics, 38 éves délszaki idegenlégiós/

„Mert a fügefák nem fognak virágozni, a szőlőtőkéken nem lesz gyümölcs. Hiányozni fog az olajfák termése, a kertek sem teremnek ennivalót. Kivész a juh az akolból, és nem lesz marha az istállókban. – Igaz, hogy mondtam ilyen kőkemény átkokat is, de még ezekben sincsen szó sehol falábakról. Nem én tehetek róla, hogy a futball kivész a magyar stadionokból.” /Szent Habakuk, próféta/

„Hinnye, ez a gyökértelen gyökér, ez a kozmopolita liberálbolsevik fűzfapoéta, ez az idegenszívű rímgyilkos fattyú nem átallja öblös szatyorszájára véve meggyalázni hős népünk nemzettragédiáit! Moháccsal és Araddal viccelődik, miközben ószövetségi prófétákat szólongat! Ráadásul meggyalázza szent sportunkat, a labdarúgást! Na, megálljon csak! Jön még sánta kutyára becsúszó szerelés! Lesz még nagy-magyar feltámadás! Lesz még aranycsapat! Mindent vissza! Földet rá, földet rá! Véééééér!!!” /Vitéz Szittyabányai Vak Ond, gyula és sintér/

„A magyar fociról nem beszélek, mert halottakról vagy jót, vagy semmit. Anyámnak nem engedtem meg, hogy elolvassa ezt a versnek látszó tárgyat, hogy le ne hidaljon, és úgy ne maradjon. Frady Endre viszont lemehetne hídba és szívesen megnézném a próbaterhelését is, amint földdel dúsan megrakott teherautók járkálnak föl-alá rajta. Talán mindhárom ártatlan és jobb sorsra érdemes olvasója fellélegezne.” /Puzsér Róbert, kritikus/

„Még hogy korrupt, még hogy pénzmosoda?! A magyar foci?! Na jó, tényleg az, de hát mi nem az ebben a szerencsétlen országban?! Muszáj ügyeskedni! Mit gondol a költő úr, ha nem okosba’ csináljuk, akkor el tudtuk volna hozni Ló bá’-t az éj leple alatt beépíteni patakhídnak a kamufalvi Taknyos-ér fölé?! Ugye, hogy nem?! Na, ugye!” /Kamu Konrád, Kamufalva polgármestere/